A Holdon egy rendkívül figyelemreméltó krátert nevezett el a dán tudósról Johann Hieronymus Schröter, még 1802-ben. A Römer-kráter a Hold északkeleti részén, a Tau-rus-hegység déli szélén fekszik, a Sinus Amoristól (Szerelem-öböl) kissé északra. Átmé-rôje 40 kilométer, mélysége 3400 méter, amit a kráter sáncfalának legmagasabb pontjá-tól kell értelmeznünk. Ennek a copernicusi érában keletkezett kráternek igen nagy méretû a központi csúcsa. A teraszos szerkezetû belsô sáncfal egészen a központi csúcs lábáig tart. Néhány kutató úgy véli, hogy a holdi kôzetek ezen a területen kissé lazább összetételûek, kevésbé összefüggô réteget alkotnak, mint máshol. Ez a lazább összetétel könnyebben vezet csuszamlásokhoz. A Römer-kráter belsejében a központi csúcstól kissé északra fekszik egy 5–6 kilométeres másodlagos kráter. Ezt a kis krátert létrehozó becsapódás teljesen kisimította a teraszos falszerkezetet a kráter közvetlen környezeté-ben, ugyanakkor a kráter alakja kissé el is deformálódott, amikor a lazábban kötôdô talaj megcsúszott a központi csúcs irányába. Mindez természetesen szépen látható egy jó 8–10 centiméteres távcsôvel is, 150–200-szoros nagyítást használva. Ha a
megvilágí-tási viszonyok ideálisak és a légköri nyugodtság kiváló, akkor a fentebb említett mû-szerrel komoly esélyünk lehet a kráterünktôl északnyugatra húzódó Römer-rianás megpillantására is. Ennek a nagyon öreg rianásnak a teljes hossza mintegy 110 kilomé-ter, de sajnos eléggé sekély, ami megnehezíti az észlelését. A Römer-krátert és rianást felkereshetjük az újholdat követô negyedik-ötödik napon, vagy ha a fogyó fázisban akarunk észlelni, akkor a telehold utáni harmadik nap ajánlható.
Évforduló
300 éve hunyt el Olaf Römer, a fény terjedési sebességének meghatározója
Römer, Olaf (Ole Chistensen Römer) dán csillagász (1644. szeptember 25., Aarhus –
A fénysebesség megmérõjeként számon tartott Olaf Römer
1710. szeptember 19., Koppenhága) egy Christen Pedersen nevû kereskedô és hajós-kapitány fiaként született. Apja azért vette fel a Römer nevet, hogy megkülönböztesse magát a többi Christen Pedersen nevû embertôl, ami akkoriban nagyon gyakori név volt. Olafról kevés információ van egé-szen a Koppenhágai Egyetemre történô beiratkozásáig (1662). Römernek minden lehetôsége megvolt arra, hogy matemati-kát és csillagászatot tanuljon Tycho Brahe észleléseit használva, amelyek publikálás alá rendezését mentora, Rasmus Bartholin kapta feladatul. Römer késôbb XIV. Lajos alkalmazásában állt, aki a francia trónörö-kös tanárává tette. 1671-ben elutazott a Koppenhága közelében lévô Hven szigeti Uranienborg obszervatóriumba, és né-hány hónap alatt a Jupiter Io nevû holdjá-nak körülbelül 140 fedési jelenségét ész-lelte, miközben Párizsban ugyanezeket a fedéseket vizsgálta Giovanni Domenico Cassini is. A két észlelés idôpontjainak eltérésébôl kiszámították Párizs és Ura-nienborg földrajzi hosszúságát, ezzel iga-zolva Galilei által javasolt hosszúságmeg-határozási módszer mûködôképességét.
1672-ben visszatért Párizsba, hogy Cassini asszisztenseként folytassa a Jupiter-holdak fedéseinek megfigyelését. Saját megfigye-léseivel kiegészítve Cassini 1666–68 közötti észleléseit, észrevette, hogy a fedések között eltelt idôk rövidülnek, amikor a Föld közeledik a Jupiterhez, és hosszabbodnak, amikor távolodik tôle. Cassini 1675 augusztusában egy rövid cikket jelentetett meg, amiben hangsúlyozza, hogy ez az „…egyenlôtlenség úgy tûnik, annak tudható be, hogy idôbe telik a fénynek elérnie bennünket a holdtól; a fénynek körülbelül 10–11 percre van szüksége hogy keresztülrepüljön a földpálya sugarával megegyezô távolsá-gon…” Römer 8 éven át tartó vizsgálódás után kidolgozta, hogyan vegye figyelembe a fény késését az Io jelenségeinek elôrejelzésénél. Bár maga soha nem számította ki a
fény sebességének értékét, sokan mások igen, például elsôként Christiaan Huygens, miután megkapta személyes levelezés útján Römer eredeti megfigyelési eredményeit.
Römer azért nem adta meg a fény sebességét, mert nem ismerte a Nap parallaxisának pontos értékét, tehát nem tudta, hogy a Föld–Jupiter távolság egy adott pillanatban mekkora. Megadta hát az idôt, azzal, hogy ha majd egyszer a parallaxis értékét ismer-ni fogják, akkor kiszámolható a sebesség abból, hogy ezt a távolságot a fény mennyi idô alatt teszi meg. Nézeteit a fény véges terjedési sebességérôl még sokáig nem fo-gadták el teljesen, egészen addig, amíg James Bradley fel nem fedezte az aberráció jelenségét. Römer 1681-ben tért vissza Dániába, ahol a koppenhágai egyetem csilla-gász professzorának nevezték ki. Aktív észlelô lett, mind az egyetem Rundetarn ob-szervatóriumában, mind odahaza, saját maga által kifejlesztett mûszereivel. Sajnos észleléseinek nagy része megsemmisült az 1728-as nagy koppenhágai tûzvészben.
Römer „királyi matematikus”-ként 1683-ban bevezette a mértékegységek elsô nemzeti rendszerét (1683). Az volt a szándéka, hogy csillagászati állandókra alapozva definiál-ja a mértékeket. 1700-ban sikerült meggyôznie a dán királyt, hogy Dániában és Norvé-giában bevezessék a Gergely-naptárt. Szintén ô volt az egyik legelsô hômérsékleti skála megalkotója. Tôle tanult Fahrenheit, aki 1708-as látogatása után továbbfejlesz-tette Römer skáláját. A veszélyesen leromlott közállapotok idején, 1705-ben a koppen-hágai rendôrség második vezetôje lett, amely pozíciót egészen haláláig betöltötte.
Munkája során megalkotta a koppenhágai közvilágítást (olajlámpákkal), az új épüle-tek megépítésére szabályokat alkotott, a tûzoltóságot jobb és korszerûbb eszközökkel szereltette fel, rendezte a város vízellátását és csatornázását, valamint az utcákat és te-reket új burkolattal látta el. Nevét a Holdon egy 40 km átmérôjû kráter (25,4 N, 36,4 E) és a (2897) Ole Römer kisbolygó ôrzi.
Jupiter-holdak
nap UT
h:m
hold jelenség nap UT
h:m
4 0:38,2 Ganymedes ev
6 1:46,3 Europa fk
21:36,4 Callisto fk 23:19,2 Callisto fv
7 20:49,0 Europa ák
21:33,2 Europa ek
23:35,0 Europa áv
8 0:14,6 Europa ev
2:10,3 Io fk
11 1: 8,1 Ganymedes ek
2:59,5 Ganymedes áv
14 23:24,4 Europa ák
23:46,5 Europa ek
15 2:10,1 Europa áv
2:28,2 Europa ev
18 3:54,4 Ganymedes ák
19:20,6 Io mv
21 17:47,2 Ganymedes fk 20:53,0 Ganymedes fv
22 1:59,4 Europa ek
1:59,9 Europa ák
23 3: 7,6 Io ek
3: 9,8 Io ák
17:19,8 Callisto fv
20:14,2 Europa mk
23: 8,4 Europa fv
24 0:24,4 Io mk
25 17:48,0 Europa ev
18: 2,9 Europa áv
18:50,3 Io mk
21: 11,5 Io fv
26 18:13,9 Io ev
18:22,9 Io áv
28 21: 6,7 Ganymedes mk
29 0:53,6 Ganymedes fv
30 22:29,2 Europa mk
Jupiter-holdak
Io Europa Ganymedes Callisto
Io Europa Ganymedes Callisto
Szaturnusz-holdak
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
λ= 19°,ϕ= 47,5°
Kalendárium – október
KÖZEINap Hold
Dátum kel, delel, nyugszik hd Et kel, delel, nyugszik fázis
h m h m h m ° m h m h m h m h m
1. p 274. 5 42 11 33 17 24 39,3 +10,1 22 39 5 41 13 45 n 4 52 2. sz 275. 5 43 11 33 17 22 38,9 +10,5 23 56 6 37 14 22
3. v 276. 5 45 11 33 17 20 38,5 +10,8 – 7 32 14 53 41. hét
4. h 277. 5 46 11 32 17 18 38,1 +11,1 1 16 8 26 15 20 5. k 278. 5 48 11 32 17 16 37,7 +11,4 2 37 9 19 15 45 6. sz 279. 5 49 11 32 17 14 37,4 +11,7 4 00 10 12 16 09
7. cs 280. 5 50 11 31 17 12 37,0 +12,0 5 23 11 05 16 34 o 19 45 8. p 281. 5 52 11 31 17 10 36,6 +12,3 6 46 11 59 17 02
9. sz 282. 5 53 11 31 17 08 36,2 +12,6 8 08 12 56 17 35 10. v 283. 5 55 11 31 17 06 35,8 +12,8 9 26 13 53 18 15
42. hét
11. h 284. 5 56 11 30 17 04 35,5 +13,1 10 37 14 51 19 02 12. k 285. 5 57 11 30 17 02 35,1 +13,4 11 38 15 47 19 58 13. sz 286. 5 59 11 30 17 00 34,7 +13,6 12 27 16 42 21 00
14. cs 287. 6 00 11 30 16 59 34,3 +13,9 13 06 17 32 22 05 l 22 27 15. p 288. 6 02 11 29 16 57 34,0 +14,1 13 37 18 20 23 11
16. sz 289. 6 03 11 29 16 55 33,6 +14,3 14 02 19 04 – 17. v 290. 6 05 11 29 16 53 33,2 +14,5 14 23 19 47 0 16
43. hét
18. h 291. 6 06 11 29 16 51 32,9 +14,7 14 43 20 28 1 20 19. k 292. 6 07 11 29 16 49 32,5 +14,9 15 01 21 08 2 23 20. sz 293. 6 09 11 28 16 47 32,1 +15,1 15 19 21 49 3 27 21. cs 294. 6 10 11 28 16 46 31,8 +15,3 15 39 22 31 4 31 22. p 295. 6 12 11 28 16 44 31,4 +15,5 16 00 23 15 5 36
23. sz 296. 6 13 11 28 16 42 31,1 +15,6 16 26 – 6 43 m 2 37 24. v 297. 6 15 11 28 16 40 30,7 +15,8 16 57 0 02 7 51
44. hét
25. h 298. 6 16 11 28 16 39 30,4 +15,9 17 36 0 52 8 57 26. k 299. 6 18 11 28 16 37 30,1 +16,0 18 24 1 45 10 00 27. sz 300. 6 19 11 27 16 35 29,7 +16,1 19 23 2 40 10 55 28. cs 301. 6 21 11 27 16 34 29,4 +16,2 20 30 3 36 11 43 29. p 302. 6 22 11 27 16 32 29,0 +16,3 21 43 4 31 12 22
30. sz 303. 6 24 11 27 16 30 28,7 +16,3 23 00 5 26 12 54 n 13 46 31. v 304. 6 25 11 27 16 29 28,4 +16,4 – 6 18 13 21
A nyári idôszámítás alatt a KÖZEI-ben megadott idôpontokhoz egy órát kell adni. A téli idôszámítás – dôlt betûvel szedve – kezdete október 31-én 2h KÖZEI-kor.