Az év negyedik és egyben utolsó fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás a téli napfor-duló napján. Sajnos ezt a holdfogyatkozást sem figyelhetjük meg Magyarországról. A Dunántúlon lakók tiszta égbolt esetén a nyugvó holdkorongon megfigyelhetik a teljes árnyék megjelenését. A jelenség napkeltekor kezdôdik és délben ér véget. A fogyatko-zást teljes egészében Észak-Amerikából és a Csendes-óceán középsô és keleti részérôl figyelhetik meg. A Dél-Amerikában, Ázsia keleti részén és a Csendes-óceán nyugati vidékein élôk a fogyatkozás valamely fázisáról lemaradnak.
A félárnyék 5:29:21-kor érinti meg a holdfelszínt, a teljes árnyékra 6:32:38-ig kell várni. 7:40:48-kor nyeli el az umbra égi kísérônket, onnan csak 8:53:09-kor bukkan ki.
Bô egy óra kell az teljes árnyék levonulására, ez 10:01:19-kor következik be. A félárnyék 11:04:28-kor hagyja el a Hold felszínét. A totalitás 1 óra 12 perc 21 másodperces. Az umbra 3 óra 28 perc 41 másodpercig tartózkodik a holdfelszínen, a félárnyékos fogyat-kozás hossza pedig 5 óra 35 perc 7 másodperc. A holdfogyatfogyat-kozás idején a Hold a Bika–
Orion–Ikrek hármas határán tartózkodik.
A fogyatkozás maximuma 8:18:04-kor van, ekkor a fogyatkozás nagysága 1,2561 magnitúdó. A holdkorong déli pereme 2,85’-re van az árnyék közepétôl, míg az északi perem és az umbra széle közötti távolság 8,13’. Vagyis azon szerencsések, akik megfi-gyelhetik ezt a fogyatkozást, a Hold déli részeit jóval sötétebbnek láthatják, mint az északit. A penumbrális magnitúdó 2,2807. Az umbra átmérôje 1,4236°, míg a penumb-ráé 2,5076°. A félárnyék gyûrûje 32,52’ vastag, így a 31,74’ látszó átmérôjû holdkorong teljes terjedelmében elfér benne; ez nem minden holdfogyatkozásnál törvényszerû.
Ez a holdfogyatkozás a 125-ös Szárosz-sorozat 48. fogyatkozása a 72-bôl.
A Hold csillagfedései
Dátum UT J Csillag Hold C PA A B
hó nap h m s ZC No név m fázis h m/o m/o m/o
12 2 4 39 18 ki 1918 6,8 15 −18 138 56 É 321 +0,6 −0,2
12 3 4 20 30 ki 2051 5,9 8 − 6 126 14 É 358 −0,8 −2,3
12 3 4 46 18 ki 158478 9,1 8 − 9 131 77 D 269 +0,9 +1,3 12 8 16 41 20 be 188250 8,2 9 + 7 229 8 É 358 −1,3 +3,1 12 9 16 56 47 be 163538 8,1 15 + 14 224 77 É 62 +0,8 −0,5 12 10 18 24 6 be 3103 7,6 24 + 12 236 41 É 21 +0,1 +0,9 12 11 16 26 29 be 3216 6,8 32 + 32 199 65 D 94 +2,1 −0,8 12 12 16 11 13 be 3326 6,4 41 + 39 184 37 É 14 +0,6 +2,1 12 12 16 54 22 be 146252 7,2 41 + 38 197 68 É 45 +1,2 +0,9 12 13 18 54 40 be 128194 7,7 51 + 36 223 42 É 19 +0,6 +1,7 12 13 21 18 53 be 3464 7,2 52 + 16 255 42 É 19 +0,3 +1,3 12 17 17 28 6 be 375 6,8 86 + 52 127 73 É 58 +1,1 +1,9 12 19 20 47 25 be 676 7,2 97 + 65 161 79 É 75 +1,7 +0,9 12 19 21 30 58 be 76636 7,1 97 + 66 185 35 D 141 +1,9 −3,4 12 20 0 33 44 be 693 V1116 Tau 6,0 98 + 46 254 25 D 152 +0,2 −4,4 12 21 17 14 3 be 976 μGem 2,9 0 −17 76 −87 É 99 +0,1 +1,1 12 21 18 11 49 ki 976 μGem 2,9 0 −27 86 73 D 264 +0,3 +1,5 12 22 2 35 39 ki 1021 6,1 99 −44 254 77 É 295 +0,7 −1,8 12 22 21 28 14 ki 1135 6,7 97 −47 116 64 D 259 +1,2 +1,6 12 22 21 49 37 ki 1138 7,1 97 −50 122 67 É 307 +1,3 −0,4 12 23 1 55 48 ki 1151 6,9 96 −55 224 41 D 237 +2,3 +0,9 12 23 5 59 4 ki 1175 81 Gem 4,9 96 −18 278 44 É 333 −0,4 −2,2 12 24 0 25 33 ki 97901 7,4 91 −57 161 89 D 288 +1,6 −0,3 12 24 3 29 52 ki 97978 7,6 90 −46 233 51 D 251 +1,8 −0,4 12 25 2 40 6 ki 1410 6 Leo 5,1 83 −52 195 85 D 287 +1,5 −0,8 12 26 2 59 54 ki 1528 RX Sex 6,7 73 −47 183 77 D 281 +1,7 −0,4 12 26 3 50 55 ki 118314 7,4 73 −44 200 42 D 247 +2,5 +0,5 12 27 0 20 15 ki 1629 6,6 63 −25 123 83 D 287 +0,9 +0,7 12 27 2 39 37 ki 16391STF 1529 A 7,1 62−39 160 24 É 1 +0,0 −2,8 12 27 2 39 50 ki 1381292STF 1529 B 7,9 62−39 160 25 É 360 +0,0 −2,8 12 28 2 21 44 ki 1752 6,6 51 −28 144 34 D 237 +2,7 +3,4 12 29 5 29 16 ki 157749 8,0 38 −29 182 53 É 328 +1,0 −1,2 12 30 4 25 23 ki 158295 8,5 28 −20 153 77 É 300 +1,1 +0,1 12 31 3 52 34 ki 183039 8,2 19 − 9 136 82 É 291 +0,8 +0,7 12 31 3 53 27 ki 2134 5,9 19 − 9 136 82 É 291 +0,8 +0,7
1 AB m1 = 6 ,m6 m2 = 7 ,m4 sep = 9,4” PA = 254
2 BA m1 = 7 ,m4 m2 = 6 ,m6 sep = 9,4” PA = 74
Évforduló
75 éve hunyt el a Bernhard Schmidt
Schmidt, Bernhard Voldemar (1879. március 30., Naissaar – 1935. december 1.,
Ham-Schmidt hamburgi mûhelyében, egy polírozógép mellett
burg) észt optikus volt. A család a Tallinn közelében fekvô Naissaar szigetén élt, és a szigetlakók szokásos észt és svéd nyelvén felül németül is beszélt. Már gyerekkorában megmutatkozott kíváncsi és innovatív hajlama. Vásárolt lencsébôl és egy öreg harmoni-kából fényképezôgépet fabrikált, és sikeres fényképeket készített környezetérôl, család-tagjairól, ráadásul ezek közül néhányat el is tudott adni. Egy másik kísérlete egész életére kihatott: lôporral kísérletezett, és az azzal megtöltött fémcsô felrobbant, emiatt a jobb kezét amputálni kellett. De ez sem vette el kedvét a további kísérletezéstôl és fej-lesztéstôl. Schmidt a század elején talált
rá az ôt igazán érdeklô dologra: csiszolni és polírozni kezdett csillagászati célokra alkalmas, nagy pontosságú tükröket, va-lamint ezeket árulni is kezdte amatôrök-nek. 1904 márciusára annyira jártas lett a tükörcsiszolásban, hogy tanulmányai be-fejezésére Németország legnagyobb ob-szervatóriumainak szakembereivel került kapcsolatba. Üzleti sikerei gyorsan szapo-rodtak, amint olyan figyelemre méltó csil-lagászok tapasztalták meg tükreinek kivá-lóságát, mint Hermann Carl Vogel és Karl Schwarzschild. Azonban nem csupán ko-ra legprecízebb tükreinek elkészítésében jeleskedett, de rábízták híres optikai
üze-mek lencséinek korrekcióját, feljavítását is, így például a potsdami asztrofizikai obszer-vatórium 50 cm-es Steinheil vizuális refraktoráét. Ne felejtsük el, hogy gyerekkori bal-esete miatt tökéletes optikáit csupán egy kézzel munkálta meg! A jól menô üzlet lehetô-vé tette több segéd alkalmazását, sôt ritka luxusautót is vásárolt, és sofôrt is tartott. Az elsô világháború derékba törte Schmidt karrierjét. A helyzet nemigen javult a háború végeztével sem, Schmidt vállalkozása tönkrement, berendezéseit felszámolta. A Ham-burgi Obszervatórium igazgatója, Richard Schorr felajánlotta, hogy az obszervatórium Bergedorfhoz közeli észlelôállomásán lakhat, és némi kis fizetséget is kaphat a koráb-ban általa készített horizontális távcsô rendbe hozásáért és más javítási munkákért.
1929-ig két napfogyatkozás-expedícióhoz is csatlakozott, amelyeket a Hamburgi Ob-szervatórium szervezett. A második úton ismerkedett össze Walter Baade csillagásszal, amely találkozás hatására forradalmian megváltozott a 20. század második felének csillagászata és az optikai tervezési iparág. A csillagászok régóta vágytak nagy átmérô-jû, ugyanakkor az égbolt nagy területét leképezô távcsôre, de ilyen nem állt rendelke-zésre. A tipikus látómezô 1 fok körüli volt, és még torzításokkal terhelten is legfeljebb f/3 fényerejû reflektort tudtak készíteni. Kis átmérôjû távcsövekkel lehetett ugyan nagyobb látómezôt elérni, de azokkal meg a halvány égi objektumok voltak elérhetetle-nek. A Baade és Schmidt között lezajlott beszélgetések következményeként született meg Schmidt ugrásszerû fejlôdést hozó szabadalma. Az elsô ötlet szerint az akkoriban
szokásos parabolikus tükrök helyett
A Konkoly Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsöve Piszkés-tetõn
gömbfelület alkalmazása esetén, egy ki-sebb átmérôjû kör alakú nyílást helyezve a tükör görbületi középpontjába szinte teljesen megszüntethetô a kómahiba és az asztigmatizmus, azonban a szferikus aberráció megmarad. Zsenialitása annak a kiötlésében rejlik, hogy ezt a megmaradó szferikus aberrációt is el tudta tüntetni úgy, hogy az átmérôszûkítô nyílás helyére olyan korrekciós lencsét tervezett, amely a közepénél konvex, a pereménél konkáv, a kettô között pedig szinte sík. Egy továb-bi zseniális ötlettel a korrekciós lemez megvalósítását is kiötlötte. Az úgyneve-zett „vákuum-horpasztás” eljárással az eredeti, adott görbületre csiszolt lencsét helyi vákuum létesítésével óvatosan meg-görbítik, és ekkor csiszolják bele a másik görbületet. A vákuum megszüntetésével a lencse rugalmas visszaigazodása után elôáll a szükséges úgynevezett Schmidt-alak. Ezzel tökéletes leképezésû f/1,75 vagy még fényerôsebb kamera készítése is lehetôvé vált, amellyel 15 fokos látómezôt lehet leképezni. Egy rövid publikációban tette közzé fejlesztésének eredményét, de nagyon gyenge visszhangra talált, talán túlzott újszerûsége, valamint az ismét szeren-csétlenül alakuló körülmények, a gazdasági világválság miatt is. Nem jöttek megrende-lések, így Schmidt Bergedorf vendége maradt élete végéig. Az elsô, 34 cm-es kamera után 1934-ben épített egy még nagyobbat, és újracsiszolta a 60 cm-es Bergedorf–Stein-heil fotografikus refraktort, de egy leideni utazás során megbetegedett, és az orvosi kezelés ellenére 56 évesen meghalt. Schmidt új korszakot nyitott a csillagászatban.
Lehetôvé vált nagy átmérôjû, nagy látómezejû távcsövek építése, amelyek mással nem pótolható módon különleges, fôleg égbolt-feltérképezô kutatási programok megvalósí-tására alkalmasak. Sajnos nem érhette meg elterjedését. Az elsô nagyobb, 46 cm-es átmérôjû Schmidt-távcsô Baade hathatós utánajárásának köszönhetôen a Mount Wilson Obszervatórium számára készült el 1938-ban, röviddel Schmidt halála után. Tíz évvel késôbb a méltán híressé vált 122 cm-es palomar-hegyi épülhetett meg, majd 1960-ban a világ mind a mai napig legnagyobb Schmidt-távcsöve, az Alfred Jensch-féle 2 m-es tautenburgi óriás. Hazánknak is van egy nagyszerû Schmidt-távcsöve, az 1962-ben üzembe állított piszkéstetôi 60/90/180-as távcsô. Nevét a sok száz Schmidt-távcsô mellett a (1743) Schmidt kisbolygó is ôrzi.
Jupiter-holdak
nap UT
h:m
hold jelenség nap UT
h:m
20: 4,9 Europa mk
21:53,1 Io fv 9 17: 6,5 Ganymedes fv
10 20:13,8 Io mk
12 17:12,4 Europa ek
18:17,4 Io fv
19:52,8 Europa ák
19:56,7 Europa ev
22:33,3 Europa áv
13 15:34,8 Io áv
14 17:32,3 Europa fv
15 22:23,1 Callisto mk
16 15:48,4 Ganymedes mv 18:15,4 Ganymedes fk 21: 7,7 Ganymedes fv
17 22: 8,9 Io mk
21 20:10,8 Europa fv
23 16:43,2 Ganymedes mk 19:52,2 Ganymedes mv f = fogyatkozás: a hold a Jupiter
árnyé-kában
á = átvonulás: a hold árnyéka a Jupiteren e = elôtte: a hold a Jupiter korongja elôtt m = mögötte: a hold a Jupiter korongja
mögött
k = a jelenség kezdete v = a jelenség vége
Jupiter-holdak
Io Europa Ganymedes Callisto
Io Europa Ganymedes Callisto
Szaturnusz-holdak
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
Képmelléklet
1. Az M81–82 galaxispárost ábrázoló felvételen látható finom ködfátyol Tejútrendsze-rünkhöz tartozik, a magas galaktikus szélességeken észlelhetô, mindeddig kevéssé tanulmányozott objektum, úgynevezett galaktikus fluxusköd. Ezeket a ködöket nem egyetlen csillag, hanem Tejútrendszerünk sok-sok csillaga világítja meg. A csodálatos spirál az M81, méretben csak kicsit marad el tôle az M82 jelû galaxis. Az égterületet az Ursa Maior galaxiscsoport kisebb-nagyobb csillagvárosai töltik be, míg a háttérben jóval távolabbi galaxisokat is felfedezhetünk. A felvételt Éder Iván készítette 2009. április 25-én Ágasváron, 300/1200-as Newton-távcsôvel, 3”-es Wynne-korrektorral (1130 mm fókusz), átalakított Canon EOS 5D mark II fényké-pezôgéppel. A 44×5 perc expozíció ISO 800-as érzékenység mellett készült.
2–3. A bolygók kelését és nyugvását bemutató ábrapárosról közelítô pontossággal leol-vasható a Nap keltének és nyugtának idôpontja, továbbá a belsô és a külsô bolygók láthatósága (kelés, nyugvás, a Naptól való kitérés mértéke).
4. Éjszakai világító felhôk (NLC-k) Berkó Ernô Ludányhalásziból készült felvételén.
2009. július 13-án volt észlelhetô az év legkomplexebb esti NLC-je. Másfél órán ke-resztül egyre alacsonyabban és egyre nyugatabbra tolódva volt észlelhetô. A kép az utolsó szakaszból (22:35-kor) ad ízelítôt, amikor nagyon élénk színekben ragyogott a jelenség. Canon 350D + 18–55 mm objektív (55 mm-en), ISO 1600, 10 s expozíció.
5. A 2008-as év leglátványosabb égi jelenségét észlelhettük december 1-jén kora este, amikor a Hold elfedte a Vénuszt. Bezák Tibor Gyôrbôl örökítette meg a jelenséget 254/1016-os Meade Schmidt–Newton-távcsôvel és Canon EOS 400D fényképezô-géppel.
Vénusz Merkúr
Nap
kelés 2010
JD-2455197.5
12/01
11/01
10/01
09/01
08/01
07/01
06/01
05/01
04/01
03/01
02/01 350
300
250
200
150
100
50
Neptunusz Uránusz Szaturnusz
Jupiter Mars
Nap
kelés 2010
JD-2455197.5
12/01
11/01
10/01
09/01
08/01
07/01
06/01
05/01
04/01
03/01
02/01 350
300
250
200
150
100
50