Ha nyár, akkor táborozás, igaz a mondás amatôrcsillagász körökben is. A Magyar Csil-lagászati Egyesület minden nyáron megrendezi ifjúsági táborát a középiskolás generáció számára. Ezek helyszíne mindig egy városi fényektôl távoli, tiszta levegôjû, érintetlen környezetben lévô hegyvidéki észlelôhely.
Az egyhetes tábor során a résztvevôk meg-ismerkednek a csillagos égbolttal, a csillag-képekkel és legendáikkal, a távcsövekkel és az amatôrcsillagászati megfigyelések alap-jaival. A legmodernebb csillagászati és ûrkutatási eredményeket sajátíthatják el játékosan. Mindebben az Egyesület és a Po-laris Csillagvizsgáló munkatársai vannak segítségükre. A Meteor folyóirat rovatveze-tôi nyújtanak bepillantást a konkrét megfi-gyelési ágazatokba, úgymint napészlelés, a Hold megfigyelése, üstökösök, mélyég-objektumok, változócsillagok, kettôscsilla-gok észlelése. Tapasztalt asztrofotósoktól leshetik el szakmájuk csínját-bínját. Akit érdekel a csillagászat, szereti a jó társaságot és a természetet, annak ott a helye!
Egyesületünk másik fontos, ha nem a legfontosabb eseménye az évente megren-dezett Meteor Távcsöves Találkozó, a magyar amatôrcsillagászok háromnapos seregszemléje. Itt találkozhatnak egymás-sal a távoli ismerôsök, kicserélhetik gon-dolataikat, megszemlélhetik egymás mû-szereit. Tájékozódhatnak a távcsôpiac
új-donságairól, és vásárolhatnak, eladhatnak, cserélhetnek bármit az Asztrobazárban.
Teleszkópjukat benevezhetik a „Mutasd meg a távcsöved!” vetélkedôre. Elôadásokat hallgathatnak, amatôr mûhelyek munkáiban vehetnek részt, ahol asztrofotózással, vagy akár mélyég-rajzolással kapcsolatos kérdéseikre ott helyben, gyakorlati választ kapnak. Sôt, akinek van egy kis kézügyessége, a tükörcsiszoló tanfolyamon maga készítheti el új mûszerének fôtükrét.
Nyaranta magasan a fejünk fölött láthatjuk a Hadak Útját, a Tejutat. A városokban azonban ma már nyoma sincs a tücsökciripeléses, csillagfényes nyáréjszakák hangula-tának, mindent betölt az autók zaja, a füst, a por és a sok felesleges fény. Emiatt nem lát-hatjuk nagyvárosainkból az ezüstösen porzó Hadak Útját, és ezért is érdemes táborozni nyáron. Hiszen sötét ég alól az M13 gömbhalmaz (Herkules csillagkép) több ezer csillag halmazává bomlik fel. Onnan az M27 (Súlyzó-köd, Kis Róka csillagkép) is sokkal szebben mutat, nem is beszélve az olyan közismert, de fényszennyezett ég alól nem vagy alig lát-szó csodákról, mint a Fátyol-köd vagy az Észak-Amerika-köd (Hattyú).
Dél felé pillantva a városi amatôr csak egy újabb paneltömböt láthat, a táborok egén azonban arrafelé a számtalan mélyég-csodát rejtô Skorpió és Nyilas az úr. Itt az M4, M22, M8, M20, sôt az M17 és M16 ködfoltját is remekül tanulmányozhatjuk. S ha mind-ez nem lenne elég, a társaság, s a rengeteg egyéb élmény örökre feledhetetlenné teszi a táborokat.
A Hold csillagfedései
Dátum UT J Csillag Hold C PA A B
hó nap h m s ZC No név m fázis h m/o m/o m/o
7 1 2 3 53 ki 145833 7,4 82− 34 178 89 D 246 +1,7 +0,7 7 2 23 22 59 s 3453 κPsc 5,0 66− 20 111 5 É 330 +9,9 +9,9 7 2 23 55 49 ki 3455 9 Psc 6,3 66− 25 118 72 É 263 +1,0 +1,7
7 6 23 9 54 ki 375 6,8 27− 3 65 67 D 231 −0,5 +1,6
7 10 1 42 19 ki 77276 6,8 4− 4 58 62 É 298 −0,2 +0,7 7 10 1 50 23 ki 839 121 Tau 5,4 4− 5 60 62 D 241 −0,6 +1,5 7 24 20 36 51 be 2822 5,6 99 + 18 161 87 É 78 +1,7 +0,9 7 25 0 37 1 be 2838 50 Sgr 5,6 99 + 12 217 57 É 48 +0,7 −0,2 7 31 23 22 40 ki 89 6,5 72− 33 114 77 É 257 +0,9 +1,7
Évforduló
100 éve, 1910. július 10-én hunyt el Galle, a Neptunusz felfedezôje
Galle, Johann Gottfried, német csillagász (1812. június 9. Pabsthaus – 1910. július 10.
Potsdam), családja hetedik, utolsó gyermekeként született. A Berlini Egyetemen folytatott tanulmányai (1830–33) befejezése után, 1835-ben, az éppen akkor elkészült Berlini Obszer-vatóriumban kezdett dolgozni Johann Franz Encke mellett, mint asszisztens. Csillagászati, meteorológiai, földmágneses méréseket végzett. Elsô publikációja 1836-ban jelent meg (a
Pallas kisbolygó új pályaelemeirôl), majd
Egy nevetõ arc a Marson: a Galle-kráter
1838-ban a 24 cm-es refraktorral felfedezi a Szaturnusz belsô (C jelû), halványabb gyû-rûjét. Valamiért azonban a szakma nem fordított figyelmet ez irányú feljegyzéseire, és csak jóval késôbb, 1850-ben vált közis-mertté a fátyol-gyûrû, amikor Bond (USA) és Dawes (Anglia) újrafelfedezi azt. Pálya-futása során elsôsorban üstökösöket tanul-mányozott, ô maga hármat fedezett fel az 1839. december 2. és 1840. március 6. közöt-ti rövid idôszak során. Olaf Römer csilla-gok és bolygók meridián-átmeneteinek 1706. október 20–23. között végzett észlelé-seinek kiredukálásáról és kritikus elemzé-sérôl írta doktori tanulmányát, melynek egy példányát elküldte Le Verrier-nek, az ismert matematikusnak, aki azonban jó ideig nem válaszolt neki, csak midôn (a dolgozat értékelése mellett) a feltételezett ismeretlen bolygó utáni kutatásra is felkérte. Ez a válasz-levél 1846. szeptember 18-án született, és 23-án kapta kézhez Galle, és még azon az éjsza-kán (Heinrich Louis d’Arrest asszisztenciájával) meg is talált egy a vártnak megfelelô ismeretlen objektumot. A soron következô két további éjszakán kétséget kizárólag bebizo-nyosodott, hogy valóban a keresett bolygót fedezte fel! 1851-ben Galle Breslauba (ma:
Wroclaw) költözött, ahol a csillagászat professzora és a helyi obszervatórium vezetôje lett, és nyugdíjba vonulásáig, mintegy 46 éven keresztül ezt a pozíciót töltötte be. 1875-ben még egy fontos publikációt jelentet meg, a Nap parallaxisának kisbolygók észlelésével történô meghatározásáról. A (8) Flora két évvel korábbi megfigyelése alapján 8,82”±0,06”
értéket kap rá, amely jóval közelebb van a ma elfogadott értékhez, mint a Mars és Vénusz észleléseibôl származtatott akkori értékek. A Galle által javasolt kisbolygós módszerrel mai szemmel tekintve a legjobb! Fia, Andreas Galle geodéziaprofesszor segítségével 404 üstökös katalógusát publikálja 1894-ben. Élete legutolsó idôszakában, 98. születésnapjáig saját kezûleg válaszolta meg a világ minden tájáról hozzá érkezô leveleket. Nevét a Hol-don és a Marson is kráter ôrzi, ez utóbbi a híres „nevetô arc” kráter, valamint a 2097-es sorszámú kisbolygó, és a Neptunusz legbelsô, széles, halvány gyûrûje is az ô nevét viseli.
Jupiter-holdak
nap UT
h:m
hold jelenség nap UT
h:m
hold jelenség
1 1:37,7 Io fk
22:47,0 Io ák
23: 7,1 Callisto fv
2 0: 9,1 Io ek
1: 1,7 Io áv
23:44,5 Io mv
5 0:52,8 Ganymedes fv
6 0:15,1 Europa ek
0:17,3 Europa áv
12 1:37,1 Ganymedes fk
13 0: 5,5 Europa ák
14 23:36,7 Europa mv
16 0: 2,6 Ganymedes ev
23:54,2 Io fk
23 0:56,5 Ganymedes ek
21:10,1 Europa ev
27 1:55,1 Callisto áv
28 23:23,3 Europa fk
29 23:45,4 Ganymedes ák
30 20:53,6 Europa ek
21:21,5 Europa áv
23:34,9 Europa ev
f = fogyatkozás: a hold a Jupiter árnyé-kában
á = átvonulás: a hold árnyéka a Jupiteren e = elôtte: a hold a Jupiter korongja elôtt m = mögötte: a hold a Jupiter korongja
mögött
k = a jelenség kezdete v = a jelenség vége
Jupiter-holdak
Io Europa Ganymedes Callisto
Io Europa Ganymedes Callisto
Szaturnusz-holdak
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
λ= 19°,ϕ= 47,5°
Kalendárium – augusztus
KÖZEINap Hold
Dátum kel, delel, nyugszik hd Et kel, delel, nyugszik fázis
h m h m h m ° m h m h m h m h m
1. v 213. 4 21 11 50 19 18 60,5 −6,4 21 20 3 53 10 59 32. hét
2. h 214. 4 22 11 50 19 17 60,2 −6,3 21 45 4 36 12 06
3. k 215. 4 23 11 50 19 16 60,0 −6,2 22 15 5 23 13 14 n 5 59 4. sz 216. 4 25 11 50 19 14 59,7 −6,1 22 55 6 14 14 23
5. cs 217. 4 26 11 50 19 13 59,4 −6,1 23 46 7 09 15 28 6. p 218. 4 27 11 50 19 11 59,2 −6,0 – 8 07 16 27 7. sz 219. 4 29 11 49 19 10 58,9 −5,8 0 49 9 07 17 17 8. v 220. 4 30 11 49 19 08 58,6 −5,7 2 04 10 08 17 57
33. hét
9. h 221. 4 31 11 49 19 06 58,3 −5,6 3 26 11 07 18 30
10. k 222. 4 32 11 49 19 05 58,0 −5,4 4 51 12 03 18 58 o 4 08 11. sz 223. 4 34 11 49 19 03 57,7 −5,3 6 16 12 57 19 22
12. cs 224. 4 35 11 49 19 02 57,4 −5,1 7 40 13 50 19 46 13. p 225. 4 36 11 49 19 00 57,1 −5,0 9 01 14 42 20 09 14. sz 226. 4 38 11 48 18 58 56,8 −4,8 10 22 15 34 20 35 15. v 227. 4 39 11 48 18 56 56,5 −4,6 11 40 16 27 21 06
34. hét
16. h 228. 4 40 11 48 18 55 56,2 −4,4 12 55 17 21 21 41 l 19 14 17. k 229. 4 42 11 48 18 53 55,9 −4,2 14 03 18 15 22 25
18. sz 230. 4 43 11 48 18 51 55,6 −4,0 15 03 19 09 23 16 19. cs 231. 4 44 11 47 18 49 55,2 −3,8 15 53 20 02 – 20. p 232. 4 46 11 47 18 48 54,9 −3,5 16 33 20 53 0 15 21. sz 233. 4 47 11 47 18 46 54,6 −3,3 17 05 21 41 1 18 22. v 234. 4 48 11 47 18 44 54,2 −3,0 17 31 22 26 2 23
35. hét
23. h 235. 4 50 11 46 18 42 53,9 −2,8 17 53 23 09 3 29
24. k 236. 4 51 11 46 18 40 53,6 −2,5 18 13 23 50 4 33 m 18 05 25. sz 237. 4 52 11 46 18 38 53,2 −2,3 18 31 – 5 37
26. cs 238. 4 54 11 45 18 36 52,9 −2,0 18 48 0 30 6 41 27. p 239. 4 55 11 45 18 35 52,5 −1,7 19 06 1 10 7 45 28. sz 240. 4 56 11 45 18 33 52,2 −1,4 19 26 1 51 8 49 29. v 241. 4 58 11 45 18 31 51,8 −1,1 19 49 2 34 9 55
36. hét
30. h 242. 4 59 11 44 18 29 51,5 −0,8 20 17 3 19 11 02 31. k 243. 5 00 11 44 18 27 51,1 −0,5 20 52 4 08 12 09 A nyári idôszámítás alatt a KÖZEI-ben megadott idôpontokhoz egy órát kell adni.
augusztus
nap
Julián dátum 12hUT
θgr
0hUT h m s
névnapok 1. 2 455 410 0 37 59 Boglárka, Gusztáv, Pálma, Péter, Zsófia 2. 2 455 411 0 41 55 Lehel, Gusztáv, Mária
3. 2 455 412 0 45 52 Hermina, István, Lídia, Terézia 4. 2 455 413 0 49 48 Domonkos, Dominika
5. 2 455 414 0 53 45 Krisztina, Ábel, Afrodité, Kriszta, Mária 6. 2 455 415 0 57 41 Berta, Bettina, Géza
7. 2 455 416 1 01 38 Ibolya, Afrodité, Albert, Arabella, Donát 8. 2 455 417 1 05 35 László, Dominik, Domonkos, Gusztáv 9. 2 455 418 1 09 31 Emôd, János, Roland
10. 2 455 419 1 13 28 Lôrinc, Bianka, Blanka, Csilla, Loránd, Lóránt, Roland 11. 2 455 420 1 17 24 Zsuzsanna, Tiborc, Klára, Lilian, Liliána, Lujza 12. 2 455 421 1 21 21 Klára, Hilda, Letícia
13. 2 455 422 1 25 17 Ipoly, Gerda, Gertrúd, Helén, Heléna, Ibolya, János 14. 2 455 423 1 29 14 Marcell, Menyhért
15. 2 455 424 1 33 10 Mária, Alfréd
16. 2 455 425 1 37 07 Ábrahám, István, Szeréna 17. 2 455 426 1 41 04 Jácint
18. 2 455 427 1 45 00 Ilona, Elena, Eleni, Helén, Heléna, Lenke 19. 2 455 428 1 48 57 Huba, Bernát, János, Lajos
20. 2 455 429 1 52 53 Szent István ünnepe; István, Bernát, Stefánia, Vajk 21. 2 455 430 1 56 50 Sámuel, Hajna, Erik, Erika, Franciska, Johanna 22. 2 455 431 2 00 46 Menyhért, Mirjam, Boglár, Boglárka, János, Mária 23. 2 455 432 2 04 43 Bence, Róza, Rózsa, Szidónia
24. 2 455 433 2 08 39 Bertalan, Albert, Aliz
25. 2 455 434 2 12 36 Lajos, Patrícia, Elemér, József, Tamás 26. 2 455 435 2 16 33 Izsó, Margit, Natália, Natasa, Rita 27. 2 455 436 2 20 29 Gáspár, József, Mónika
28. 2 455 437 2 24 26 Ágoston, Alfréd, Elemér, László
29. 2 455 438 2 28 22 Beatrix, Erna, Ernesztina, János, Kamilla, Szabina 30. 2 455 439 2 32 19 Róza, Letícia, Rózsa
31. 2 455 440 2 36 15 Erika, Bella, Aida, Hanga, Izabella, Rajmund, Ramóna
A déli égbolt augusztus 15-én 20:00-kor (KÖZEI)
Merkúr:1-jén majdnem egy órával nyugszik a Nap után. 7-én van legnagyobb keleti kitérésben, 27,4°-ra a Naptól. Ennek ellenére láthatósága egyre romlik, a hónap máso-dik felében már nem figyelhetô meg.
Vénusz:Fényesen látszik az esti égen, látóhatár feletti magassága lassan csökken.
Egy és negyed órával nyugszik a Nap után. 20-án van legnagyobb keleti kitérésben, 46°-ra a Naptól. Fényessége−4 ,m2-ról−4 ,m4-ra, átmérôje 19,9”-rôl 27,9”-re nô, fázisa 0,58-ról 0,43-ra csökken.
Mars:Elôretartó mozgást végez a Szûz csillagképben. Az esti nyugati égen látható, késô este nyugszik. Fényessége 1 ,m5, átmérôje 4,7”-rôl 4,4”-re csökken.
Jupiter:Hátráló mozgást végez a Halak csillagképben. Késô este kel, az éjszaka nagy részében feltûnôen látszik a déli ég alján. Fényessége−2 ,m8, átmérôje 48”.
Szaturnusz: Elôretartó mozgást végez a Szûz csillagképben. Este nyugszik, nap-nyugta után kereshetô a nyugati ég alján. Fényessége 0 ,m9, átmérôje 16”.
Uránusz:A késô esti órákban kel. Az éjszaka nagy részében látható a Halak csillag-képben.
Neptunusz: Egész éjszaka megfigyelhetô, 20-án van szembenállásban a Nappal.
Hátrálása során 14-én a Vízöntô csillagképbôl visszatér a Bak csillagképbe.
Az északi égbolt augusztus 15-én 20:00-kor (KÖZEI)
08.01. 19:40 A (40) Harmonia kisbolygó (11 ,m1) 3,4’-re a 47 Lib-tôl
08.02. 22:56 A 10P/Tempel 2-üstökös 7’-cel északnyugatra a 28 Cet-tôl és 17’-re a 27 Cet-tôl
08.03. 1:25 Hold maximális librációja (l =−6,66°, b =−6,00°) 08.03. 4:59 Utolsó negyed (Hold az Aries csillagképben)
08.03. 19:19 A Vénusz, Szaturnusz, Mars és a Vesta kisbolygó egymás közelségé-ben, 10°-os körön belül
08.03. 22:56 A 10P/Tempel 2-üstökös 8’-cel délre a 30 Cet-tôl 08.04. 20:20 Hold nyugati librációja (l =−7,24°)
08.04. 22:56 A 10P/Tempel 2-üstökös 18’-cel keletre azηCet-tôl 08.06. 0:47 Merkúr dichotómiája (50,0% fázis, 27,3°keleti elongáció)
08.06. 1:07 A Hold mögül kilép a 103 Tauri (5 ,m5, 21,7%-os csökkenô holdfázis) 08.06. 6:32 Hold eléri legnagyobb deklinációját +24,6°-nál (19,7%-os csökkenô
holdfázis)
08.07. 1:09 A 13,1%-os csökkenô fázisú Hold 0,9°-ra megközelíti az M35 jelû nyílt-halmazt a Gemini csillagképben
08.07. 1:10 Merkúr legnagyobb keleti elongációja (27,4°elongáció, 0 ,m4, 7,8– átmé-rô, 48% fázis, Sextans csillagkép)
08.07. 18:45 A Vénusz (−4 ,m2), a Mars (1 ,m5) és a Szaturnusz (0 ,m9) 5°-os távolságon belül egymástól
Dátum Idôpont Esemény -15
15
30
13:00 14:00
Crv
Crt
Leo Vir LMi
Hold Nap Merkúr
Vénusz Mars Szaturnusz
A Vénusz, a Mars és a Szaturnusz 5°-os távolságon belül egymástól augusztus 7-én 18:45-kor
08.08. 19:07 A Vénusztól (−4 ,m3) 2°43’ távolságra a Szaturnusz (0 ,m9) a Naptól 45,6°-os elongációban
08.09. 2:57 24 óra 11 perces holdsarló 3,5°magasan a hajnali égen 08.10. 3:08 Újhold (Hold a Cancer csillagképben)
08.10. 17:51 Hold földközelben (földtávolság: 357 863 km, látszó átmérô: 33’24”, 0,7%-os növekvô holdfázis)
08.13. 9:13 A nappali égen a 15,4%-os növekvô fázisú Holdtól 4°43’-cel délre a Vénusz
08.13. 16:26 Hold északi librációja (b = 6,71°)
08.13. 18:34 Napnyugta után a Hold és a Vénusz–Mars–Szaturnusz-hármas látvá-nyos együttállása
08.15. 15:12 Hold maximális librációja (l = 7,31°, b = 5,94°) 08.16. 18:14 Elsô negyed (Hold a Libra csillagképben) 08.17. 0:10 Hold keleti librációja (l = 7,73°)
08.17. 15:34 Vénusz dichotómiája (50,0% fázis, 45,9°keleti elongáció)
08.18. 18:02 Hold eléri legkisebb deklinációját−25,8°-nál (70,2%-os növekvô hold-fázis)
08.18. 18:41 A Vénusztól (−4 ,m3) 1°51’ távolságra a Mars (1 ,m5) a Naptól 46,0°-os elongációban
08.19. 23:08 A (247) Eukrate kisbolygó (11 ,m7) 2,3’-cel keletre a 88 Psc-tôl
08.20. 3:48 Vénusz legnagyobb keleti elongációja (46,0° elongáció, −4 ,m3, 24,2”
átmérô, 49% fázis, Virgo csillagkép)
08.20. 10:06 Neptunusz oppozícióban (7 ,m8, 2,4” látszó átmérô, Capricornus csillagkép) 08.21. 2:32 A (16) Psyche kisbolygó (11 ,m1) 17,5’-cel északra az NGC 1647 jelû
nyílthalmaztól (6 ,m4)
Dátum Idôpont Esemény
A Merkúr láthatósága az esti égen
260 265 270 275 280 285 290 295 300 305 310
0
08.21. 2:32 A (7) Iris kisbolygó (9 ,m8) 15,0’-cel északra az M35 jelû nyílthalmaztól (5 ,m1)
08.22. 22:13 A (2) Pallas kisbolygó (10 ,m0) 7,7’-cel északnyugatra aτ1Ser-tôl 08.24. 17:05 Telihold (Hold az Aquarius csillagképben)
08.25. 5:38 Hold földtávolban (földtávolság: 406 387 km, látszó átmérô: 29’24”, 99,6%-os csökkenô holdfázis)
08.27. 0:47 A Hold mögül kilép a 19 Piscium (5 ,m0, 95,0%-os csökkenô holdfázis) 08.27. 20:56 A Hold mögül kilép a 45 Piscium (6 ,m8, 91,0%-os csökkenô holdfázis) 08.27. 22:58 Hold déli librációja (b =−6,64°)
08.28. 22:40 A (1214) Richilde kisbolygó (14 ,m3) elfedi a TYC 5758-00120-1-et (10 ,m0) 08.30. 3:12 A Hold súrolva elfedi a ZC 317-ot a déli pereme mentén (6 ,m4, 75,1%-os
csökkenô holdfázis)
08.31. 2:29 A Hold mögül kilép a 47 Arietis (5 ,m8, 66,3%-os csökkenô holdfázis) 08.31. 17:59 A Vénusz 1°3’-re a Spicától, valamint 4,2°-ra a Marstól
08.31. 23:47 A 57,6%-os csökkenô fázisú Hold 1,4°-ra megközelíti a Fiastyúkot (M45 jelû nyílthalmaz) a Taurus csillagképben
Üstökösök
C/2009 K5 (McNaught).A hajnali égre átkerülô, egyre javuló láthatóságú, cirkumpolá-ris üstökös 11–13 magnitúdó körüli fényessége mellett látható a Lynx csillagképben.
Lassuló mozgása miatt egy hónap alatt csak 4 fokot mozdul el az égen.
10P/Tempel 2.A Cet csillagkép déli felében járó üstökös megközelíti stacionárius pontját, így a korábbi gyors, keleti irányú mozgása délkeleti, majd déli irányba vált, és jelentôsen lelassul. Bár napközelpontján már áthaladt, bolygónkhoz még közeledik, így fényessége nem sokat csökken, amiben annak is nagy szerepe van, hogy perihéliu-ma után lassabban szokott halványodni, mint ahogy kifényesedik. A 8–8,5 perihéliu- magni-túdós üstökös 3-a és 5-e között azη-27-28-30 Ceti csillagok által formázott alakzaton fog áthaladni.
65P/Gunn. Ebben a hónapban eléri pályája legdélebbi pontját,−33°29’-nél a Mic-roscopium csillagképben. Az ezt megelôzô napokban, augusztus 21-én és 22-én, alig pár ívpercre lesz a SAO 212333 jelû 5,5 magnitúdós csillagtól. Fényessége 12,5 magnitú-dó körül várható.
103P/Hartley 2.A Pegasusban, majd a Lacertában észak felé haladó üstökös folytatja gyors fényesedését, melynek legfôbb oka, hogy egy hónap alatt 45 millió km-rel kerül közelebb bolygónkhoz. A hónap elején még csak 11,5 magnitúdós kométa a nyár végére 9 magnitúdóig fényesedhet. Augusztus 24-én hajnalban néhány ívpercre megközelíti a 15 magnitúdós NGC 7363 jelû galaxist, este pedig a hasonló fényességû NGC 7369-et.
Az üstökös 1971-ben került jelenlegi pályájára, amikor 0,085 CSE-re megközelítette a Jupitert, így perihélium-távolsága 1,6 CSE-rôl 0,9 CSE-re, keringési ideje pedig 7,9 évrôl 6,1 évre csökkent.
Kisbolygók
(1) Ceres. Az esti égen, nyugati stacionárius pontjában forduló kisbolygó talán az egyetlen olyan megmaradt bolygócsíra a fôövben, amely kialakulása óta nem szenve-dett el jelentôs változásokat. Az összeállás utáni felmelegedés elkülönítette a nehe-zebb és a könnyebb anyagokat, létrehozva a vízben gazdag köpenyt. A belsô hô gyors csökkenésével a felszíni kriovulkanizmus leállt, a felszínen található jég el-szublimált, a ma észlelhetô hidratált ásványokat, például agyagféléket, karbonátokat hagyva hátra. Ennek pontos menetérôl majd 2015-ben szolgáltat számunkra ponto-sabb adatokat a remélhetôleg épségben odaérkezô Dawn szonda. Ebben a hónapban a Ceres csak 1,4 fokot halad az égen az Ophiuchusban. Fényessége 8,1 és 8,6 magni-túdó között csökken, 31-én este 24 ívperccel északra láthatjuk az 5,3 magnimagni-túdós 43 Ophiuchitól.
(6) Hebe.A német postamester, Karl Ludig Hencke második kisbolygója ez, mely-nek nevét Carl Gauss javasolta nem sokkal az égitest 1847-es felfedezése után. A keleti stacionárius pontjában forduló kisbolygó a Cet nyugati felében látszik, fényessége 8,7 és 8,0 magnitúdó között növekszik, miközben 19-én hajnalban 21 ívperccel nyugatra halad el a 12,5 magnitúdós NGC 151 jelû galaxistól.
(8) Flora.A virágok és kertek római istennôje után elnevezett, a Naptól átlagosan 2,2 CSE-re keringô 136 km átmérôjû kisbolygó a legbelsô nagy aszteroida. Nem isme-rünk olyan 25 km-nél nagyobb kisbolygót, amelynek átlagos naptávolsága kisebb lenne. A keleti stacionárius pontjában forduló, 9,2 és 8,4 magnitúdó között fényesedô égitestet az Aquarius keleti, a Cet csillagképpel határos szélénél kell keresni. A hó-nap utolsó éjszakáján 20 ívpercre megközelíti a 11,5 magnitúdós NGC 7727 jelû ga-laxist.
(39) Laetitia.A hat kisbolygót felfedezô francia Jean Chacornac ötödik felfedezé-se volt ez a 220×150 km-es aszteroida, melyet a vidámság római istennôjérôl nevez-tek el. Idei szembenállása a kedvezôbbek közül való, hiszen oppozíciója két hónap-pal elôzi meg napközelségét. Ebben a hónapban 10,1 és 9,4 magnitúdó között fog fényesedni, miközben keleti stacionárius pontjában fordulva a Piscesbôl az Aqua-riusba jut.
220 230 240 250 260 270 280 290 0
5 10 15 20 25 30
02.03 02.23
03.15
04.04 04.24
05.14 06.03 06.23 07.13
08.02 08.22
09.11
10.01
01.19 02.26 03.17 04.05
A Vénusz esti láthatósága 2010-ben