A MŰSZAKI ÉS

ÉVFORDULÓINK

A MŰSZAKI ÉS

TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN

1990

M Ű S Z A K I ÉS T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I

E G Y E S Ü L E T E K S Z Ö V E T S É G E

Évfordulóink

a műszaki és természettudományokban

1990

B u d a p e s t , 1 9 8 9

Az évfordulónaptár a

MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottság közreműködésével készült

A bizottság vezetője: Dr.h.c.Dr. TERPLÁN ZÉNÓ

Felelős szerkesztő: PÉNZES ISTVÁN

A könyv összeállításában és szerkesztésében részt vettek:

CSIKY GÁBOR ENDREI VALTER GAZDA ISTVÁN LAMBRECHT MIKLÖS PALLÖ GÁBOR SIPKA LÁSZLÓ

Bibliográfiai lektor:

GAZDA ISTVÁN és VÉGH FERENC

Általános lektor:

VÉGH FERENC

A címlapon: Gyógyvizes palackok töltése és dugaszolása a századfordulón.

(L. Saxlehner András c. cikkünket.)

A hátlapon: Az egri vármegyeház barokk kovácsolt vaskapuja.

(Fazola Henrik c. cikkhez.)

ISSN 0231-1992

K ia d ja : M TESZ S a jtó - és P ro p a g a n d a Iro d a A k ia d á sé rt fele l: K o m ornik F erencné dr.

K észült: 89.1287 MTESZ H ázinyom da Bpest.

Felelős vezető: B oncza G ábor

T a r t a l o m j e g y z é k

BEVEZETÉS 5

NAPTÁR 8

Lexikon I 8

Lexikon II 17

CIKKEK I 61

Mokrai Benedek: Csillagászat a középkori Magyarországon 61

Fazola Henrik és a diósgyőri vasgyár 64

Benkő Ferenc, az első magyar ásványtan szerzője 68

Csillagvizsgáló a Gellérthegyen 71

Sándor István és a ’’Sokféle” természettudományos cikkei 74

Az első magyar természettudományos mozgalom 78

Az első magyar földgömbök és éggömbök — ajándékba 81

Az Eötvös-mérés fizikatörténeti különlegessége 85

Százéves a Budapesti Helyi Érdekű Vasút 87

A fővárosi autóbuszközlekedés hetvenöt éve 89

75 éves Fonó Albert találmánya, a légitorpedó 91

CIKKEK II 94

Abafi (Aigner) Lajos

(Nagyjécsa, 1840. febr. 11. — Bp., 1909. jún. 19.) 94 Benkő József

(Bardócz, 1740. dec. 20. — Középajta, 1814. dec. 28.) 96 Gelléri Mór

(Apátfalva, 1854. jan. 14. — Bp., 1915. szept. 1.) 98 Grofcsik János

(Pápa, 1890. júl. 20. — Bp., 1977. jan. 6.) 101 Gruber József

(Korompa, 1915. nov. 5. — Bp., 1972. nov. 26.) 104 Izsák Imre Gyula

(Zalaegerszeg, 1929. febr. 28. — Párizs, 1965. ápr. 21.) 108 Kaán Károly

(Nagykanizsa, 1867. júl. 12. — Bp., 1940. jan. 28.) 111

Kosutány Tamás

(Nyírlugos, 1848. márc. 7. — Bp., 1915. jan. 19.) Magyari-Kossa Gyula

(Debrecen, 1865. jan. 8. — Keszthely, 1944. jún. 21.) Maróthi György

(Debrecen, 1715. jún. 18. — Debrecen, 1744. okt. 16.) Müller Ferenc József

(Nagyszeben, 1740. júl. 1. — Bécs, 1825. okt. 12.) Pettkó János

(Felső-Driethoma, 1812. nov. 16. — Pozsony, 1890. okt. 26.) Radó Tibor

(Bp., 1895. jún. 2. — New Smyrna Beach, Florida, USA, 1965. dec. 28.) Saxlehner András

(Kőszeg, 1815. febr. 19. — Bp., 1889. máj. 24.) Stühmer Frigyes

(Mecklenburg, 1843. dec. 18. — Bp., 1890. máj. 11.) Szilvái Kornél

(Bp., 1890. júl. 25. — Bp., 1957. szept. 8.) Vendl Mária

(Gyergyóditró, 1890. máj. 26. — Sopron, 1945. aug. 17.) Zsigmondy Richárd

(Bécs, 1865. ápr. 1. — Göttingen, 1929. szept. 23.) P. Károlyi Zsigmond|

IRODALOM FÜGGELÉK

Kiegészítések és helyesbítések az Évfordulóink 1988. és 1989. évi kötetéhez TEMETŐI TÁJÉKOZTATÓ

NÉVMUTATÓ

B e v e z e t é s

Az Évfordulóink 8. kötetével köszöntjük a kedves Olvasót. Kiadványunk a hazai műszaki és természettudományi alkotókat és eredményeiket veszi számba. Ahol alkalom kínálkozik rá, külön utalunk az események művelő­

déstörténeti vonatkozásaira. A közölt írások tartalmazzák a fölfedezéseket és a találmányok megalkotását; a szaklapok indítását; a szakmai egyesü­

letek létrehozását és más hasonlókat. Változatlanul a múlt 25 éves lépcső- zetében dolgozunk, így adódtak a normatív, "kerek” évfordulók.

Az Évfordulóink kollektív munka eredménye. Az alapadatokat változatlanul a MTESZ tagegyesületei, továbbá a műszaki és természettudományi múzeu­

mok, valam int a felsőoktatási intézmények illetékes szakemberei szolgáltat­

ták. Külön öröm számunkra, hogy magánszemélyek is — adatokkal, meg­

határozásokkal és leírásokkal — segítették munkánkat. Törekvésünk, hogy az Évfordulóink című kiadvány társadalm unk minél szélesebb rétegeihez e l­

jusson, ezzel egyszerre szolgálva a közművelődést, a műszaki és természet- tudományi hagyományaink ápolását.

Az Évfordulóink felépítése kezdettől csaknem változatlan. Az immár ha­

gyományos szerkezetet meghagyjuk. A kötet az alábbi bontásban mutatja be műszaki és természettudományi m últunkat: a Lexikon I. és II.; a cikkek I. és II.; az irodalom; a temetői tájékoztató; a névmutató; a függelék.

A Lexikon I. azoknak az eseményeknek leírását tartalmazza, amelyekről csak évnyi pontossággal van ismeretünk. A felsorolás a legrégebb időtől napjainkig tart.

A Lexikon I. cikkei végén — témacsoportosítás szerint — vonatkozó Le­

xikon-cikkekre utalunk és felsoroljuk azok dátumait. Ez megkönnyíti az a da­

tok összekapcsolását és visszakeresését.

A Lexikon II. havi bontásban, napokra tagoltan írja le a naphoz tartozó személyiség adatait és alkotásait vagy az egykori eseményt. Minden hónap elején azoknak a történéseknek a krónikája áll, amelyekről csak hónapnyi pontossággal van ismeretünk. Ezek után időrendben cikkek következnek.

A dátum után vagy a nevezetes személyiség adatai sorakoznak, vagy vala­

milyen eseményt ismertet a cikk. A kis írások általában irodalmi utalással fejeződnek be.

A személyekről szóló cikkekben — ha rendelkezünk ilyen adattal — meg­

adjuk a születés és elhalálozás helyét, évét, hónapját és napját. Szokás szerint a születés adatát * jellel, az elhalálozásét t jellel jelöltük meg. Ha az évforduló a születésre vonatkozik, akkor a név után a születés helyét közöljük, a naptárcikk végén pedig a halálozási adatokat. Az elhalálozási évfordulónál értelemszerűen fordítva következnek az adatok.

A Magyar Tudományos Akadémia múltbéli levelező és rendes ta g ja it a rövidség kedvéért akadémikusként említjük. Egyébként csak olyan rövidíté­

sekkel élünk, amelyek általánosan ismertek és elfogadottak.

A cikkek I. darabjai időrendben egy-egy fontosabb évfordulós eseményt világítanak meg. Ezeket követően abc sorrendben a cikkek II. sorozata kö­

vetkezik, tudomány- és technikatörténetünk elhunyt nagy egyéniségeinek

munkásságát mutatva be. A cikkek végén vagy a cikkekben megadjuk a vonatkozó irodalm at is. A születés és elhalálozás a da tait mind a cikk elején, mind a tartalomjegyzékben közöljük.

A kötet végén levő irodalom azokat az összefoglaló műveket szedi együvé, amelyekre a cikkekben hivatkozunk, és az érdeklődőknek a további ismeret- szerzéshez tám pontok lehetnek.

A temetői tájékoztató a főváros temetőiben nyugvó évfordulós személyi­

ségek sírhelyeinek adatait foglalja össze.

A névmutató e kötetünk címszavait adó személyiségeket sorolja abc- sorba, megkönnyítve a tájékozódást.

A függelék az 1988. és az 1989. évi kötetünk kiegészítését és helyesbítését tartalmazza.

Köszönetnyilvánítás

Levelezésünk tanúsága szerint az évi Évfordulóink közüggyé nőtt. Az

MTESZ tagegyesületei, intézmények és személyek egyaránt tám ogatják mun­

kánkat. A javaslatokat és a közvetlen segítséget itt köszönjük meg:

Szervezetek:

Bolyai János Matematikai Társulat; Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudo­

mányos Egyesület; Geodéziai és Kartográfiai Egyesület; G épipari Tudomá­

nyos Egyesület; Eötvös Loránd Fizikai Társulat; Híradástechnikai Tudomá­

nyos Egyesület; Közlekedéstudományi Egyesület; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet; Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület;

Magyar Építőművészek Szövetsége; Magyarhoni Földtani Társulat; Magyar Geofizikusok Egyesülete; Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat; Magyar Kémikusok Egyesülete; Magyar Meteorológiai Társaság; Magyar Orvostör­

ténelmi Társaság; Magyar Távirati Iroda; Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatólaboratórium ai; MTESZ Baranya Megyei Szer­

vezete (Pécs); MTESZ Bács-Kiskun Megyei Szervezete (Kecskemét); MTESZ Csongrád Megyei Szervezete (Szeged); MTESZ Fejér Megyei Szervezete (Székesfehérvár); MTESZ H ajdú-B ihar Megyei Szervezete (Debrecen);

MTESZ Nógrád Megyei Szervezete (Salgótarján); MTESZ Veszprém Megyei Szervezete (Veszprém); Országos Erdészeti Egyesület; Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület; Szilikátipari Tudományos Egyesület;

Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület; TIT CSBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport.

Egyetem:

Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek Tanszéke (Miskolc).

Múzeumok:

Közlekedési Múzeum (Bp.); Központi Bányászati Múzeum (Sopron); Magyar Elektrotechnikai Múzeum (Bp.); Magyar Földrajzi Gyűjtemény (Érd); Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Bp.); Magyar Vegyészeti Múzeum (Várpalota);

Magyar Vízügyi Múzum (Esztergom); Országos Műszaki Múzeum (Bp.);

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Bp.).

Könyvtárak:

Erdészeti és Faipari Egyetem Központi Könyvtára (Sopron); Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára (Miskolc); Országos Műszaki Informá­

ciós Központ és Könyvtár (Bp.).

Magánszemélyek:

Dr. Bátyai Jenő (Szeged); Budai Horváth G ábor (Bp.); G ór Imre (Gyula);

Kálmán A ttila (Tata); P. Nagy Sándor (Veszprém); Steer János (Bp.);

W inkler László (Bp.).

Külön köszönetét mondunk Budai Horváth Gábornak, akinek számító- gépes adattára teljesebbé és biztonságosabbá tette a munkánkat. Átlagon felül segítette munkánkat ifj. Bartha Lajos, dr. Dunka Sándor, Fejér László, Keller László és dr. Tóth Béla. Fogadják hálánkat!

Az előzőhöz hasonlóan megköszönjük, hogy Végh Ferenc szakmailag ellenőrizte és kiegészítette az évkönyvünk egyes fejezeteit.

Az Évfordulóink majd minden oldala több tucat adatot tartalmaz. Igyeke­

zetünk ellenére szinte elkerülhetetlen a tévedés, az elírás és az elnézett, félreértett adat. Ezért kérjük a Tisztelt Olvasót, hogy észrevételeit és helyes­

bítéseit írja meg a MTESZ Sajtó- és Propaganda Irodájának. Címünk:

Budapest II., Fő u. 68. Postacím: 1371 Budapest, Pf. 433. Az esetleges ja v í­

tásokat a következő évi Évfordulóink tartalmazza.

A szerkesztő bizottság

N a p t á r

L E X I K O N I.

1390 k. M okrai v agy Magyarországi Benedek (14—15. sz.) m e ste r csil­

lagászati előadásokat ta rto tt a b é ­ csi egyetem en.

(C ikkünk a 61. oldalon.)

(L. m ég Lex. I.: 1490.; 1640.; 1665.;

1740.; 1790.; 1815. Lex. I I .:ja n . 23.;

febr. 8.; m árc. 3., 18., 26., áp r. 6., 21.; jú n .; aug. 7.: okt. 15.; nov.;

dec. 15.)

1490 vagy 1510 * H eltai Gáspár (N agy­

disznód v agy Nagyszeben) p ro te s­

tá n s p ré d ik á to r, nyom dász, a 16.

sz. egyik legjelesebb m a g y ar p ró ­ zaírója. V a rja s B éla és H aim an G yörgy az 1510. évi születést t a r t ­ já k v alószínűbbnek. H eltai erdélyi szász családból szárm azott. C sak 1536-ban k ez d ett m a g y aru l ta n u l­

ni. Az 1540-es években c s a tla k o ­ zott a szász reform ációhoz. 1550- ben H ofg reff G yörggyel (?—1558—

59) n y o m d á t a la p íto tt K olozsvárt a m a g y a r olvasóközönség k ö n y v ­ szü k ség letén ek kielégítésére. J e ­ lentős szerep e volt a m ag y ar h e ­ lyesírás egységesítésében. Iro d a l­

m u n k m in d m áig n agy érté k ei k ö ­ zé ta rto z ik ’’C h ro n ik a az m a g y a ­ ro k n a k d o lg a iró l” (1575), a ’’Száz fa b u la ” (Aiszóposz nyom án ír t á l­

latm esék), m ely 1566-ban h ag y ta el a sa jtó t, to v á b b á C an cio n alé ja (1574), am ely b e n histó riá s é n e k e ­ k e t te tt közzé. É lete során, n é ­ h á n y k ö n y v kivételével, le fo rd í­

to tta az egész B ibliát. V ilági m ű ­ vei az e rk ö lc sta n ítá s sz o lg álatá­

b a n á llta k , (f K olozsvár, 1574.) — M ÉL I. 705. p.; M IL I. 449. p.

(L. m ég L ex. I.: 1565.; 1640.) 1490 Petrus Ransanus (1428—1492) lu -

cerai püspök, d ip lo m ata elk ész í­

te tte a ’’M agyarok tö rté n e té rő l” c.

m u n k á já n a k fö ld ra jz i k ieg észíté­

sét. Ez hazánk egyik korai, átte­

kintő geográfiai leírása. (M agyar fo rd ítá sa : P. R.: ”A m a g y aro k tö rté n e té n e k rövid fo g lalata .”

(Bp„ 1985.)

(L. m ég L ex. II.: ápr. 11.; jú l. 24.;

aug. 31.; dec. 21.)

1490 k. Johannes Born (kb. 1425—1509) d o m onkosrendi szerzetes, m ű szer- készítő. B u d án (vagy Bécsben) n ag y m éretű , igen pontos csillagá­

szati szögmérő műszert, ún. to rk - v é tu m o t készített, M átyás k irá ly u d v a ri csillagásza, Ilk u s M árton lengyel születésű, M agyarországon élt csillagász szám ára. Ez az esz­

köz a hasonló m ű szerek a la p típ u ­ sá v á v á lt. (Ma a k ra k k ó i egyetem m ú z eu m á b an találh ató .)

1565 H offhalter Rafael (15257—1568), e re d e ti n evén S k rz etu sk i vagy S krezuski, lengyel szárm az ású nyom dász, aki V árad o n lé tre h o z ta az első nyomdát. H az ájá b ó l a r e ­ fo rm áció követése m ia tt k ellett távoznia. A n y o m dászm esterséget H o lla n d iáb a n , S v ájcb an és N ém e t­

o rszá g b an ta n u lta és tö k é le te síte t­

te. M űvésze volt a fo rm a - és b e­

tűm etszésnek. B écsben n y ito tt m ű h ely t. Szép, m űvészi k ia d v á ­ n y o k h a g y tá k el a sa jtó já t. V al­

lá sa m ia tt azonban tá v o z n ia k e l­

lett. 1563 u tá n D ebrecenben, N agy­

v á ra d o n és G y u la fe h é rv á ro tt dol­

gozott. E urópai v isz o n y la tb an is szép k ia d v á n y o k a t k észített. — M TK 395. p.; M IL I. 446. p.

1615 John Batista Merin le ír ja a m a­

gyarországi bányákban tett láto­

gatását. M u n k á ja csak 1886-ban je le n t m eg n y o m ta tá sb an . (Jo u r- n ey to th e M ines in H ungary, London.)

(L. m ég Lex. I.: 1865: L ex. II.:

ja n . 27.; febr. 1.; ápr. 7., 9., 21.;

jú l. 1., 26.; aug. 24.; szept. 29.;

okt. 20., 26.; nov. 13.; dec. 17.) 1640 Szenczi K ertész Ábrahám (?—

1667) Nagyváradon, a re fo rm á tu s egyház tá m o g atásá v al nagyobb nyom dát állított fel. S z a k m á já t H o lla n d iá b a n ta n u lta . K ezd etb en az E lzev irek tő l hozott b etű k k e l dolgozott. H úsz év alatt, V á ra d tö ­ rö k elfo g lalásáig (1660) 113 k ia d ­ v á n y t n y o m ta to tt, ezek közül 70 m a g y a r nyelvű. V á ra d u tá n K o­

lo z sv árra, m a jd S zebenbe k ö ltö­

zö tt; i tt h a lt meg. E zu tán a nyom ­ d á já t a fejed elm i k in c stá r b irto ­ k olta, később T ótfalusi K iss M iklós k a p ta meg. — M TK 465. p.; M IL III. 191. p.

__>» Fröhlich Dávid (1595—1648) m a te ­ m a tik u s, csillagász, a kop ern ik u szi v ilá g k é p híve, az első rendszeres m a g y a r fö ld ra jz k ö n y v író ja , h egy­

m ászó. M unkássága csak n em k iz á ­ ró lag a fö ld rajz, a csillag ászat és k iseb b ará n y b a n a tö rté n e le m t á r ­ g y áv al foglalkozik. 1622 és 1642 k ö zö tt ren d sz erese n szerkeszt nap­

tárakat. Ezek egyik, ta lá n legérde­

kesebb kötete az 1640. évi, a m ely ­ b e n a n ap tá rk é sz ítő h a tá ro z o tta n K o p ern ik u sz tudom ányos ren d sz e­

re m e lle tt fo g lalt állást. — F iz ik a ­ tö rt. I—II.; MÉL I. 546—547. p.

(L. m ég jú n iu s h ó n a p n á l levő cik­

ket!)

1665 D eb recen b en m eg jelen t Komáromi Csipkés György (1628—1678) csil­

lagászati munkája: ”Az ju d ic ia ria astro ló g iáró l és üstökös csillagok­

ról való ju d ic iu m ”, m ely b en a tu ­ d om ányos felvilágosítás m e lle tt te tt h ite t a csillagjóslással és a b a b o n á v a l szem ben. — M TK 487.

p.: M ÉL I. 956. p.

1690 * M ayerhoffer András (Salzburg) ép ítő m e ster, a m ag y aro rszág i b a- ro k k -ro k o k ó építészet egyik leg­

teh etség eseb b képviselője. Fő m ű ­ v ei: a gödöllői k astély (1744—50), to v á b b á a gácsi (1736 k.), a péceli (1740 u tá n ), a n ag y tété n y i (1751 k.) k astély . F ö lteh ető en az ő te rv e i a la p já n é p ü lt a kalocsai székes- egyház (1735—54). a p esti pálos (egyetem i) tem p lo m (1722 k.—

1727). S zám on ta r t já k a kisebb egyházi ép ü le te it (pl. a kecskem éti p ia ris tá k tem plom a) is. V árosi p a ­ lo tá i közül je len tő seb b e k : a pesti P é te rffy -p a lo ta , a volt esztergom i V árm eg y eh áza stb. A m eg nem v a ló su lt te rv e it az O rszágos L evél­

tá r őrzi. (f P est, 1771. ápr. 23.) — M ÉL II. 176. p.

(L. m ég L ex. I.: 1865.; 1890. Lex.

II.: ja n . 7.; febr. 20.; jú n . 16.;

szept. 17.; nov. 21.; dec. 9.) 1690 * Raym ann János Ádám (Eperjes)

szü lő v áro sa és S áros vm . főorvosa.

Já rv á n y ü g y i, m eteorológiai és nö ­ v é n y ta n i ta n u lm á n y o k a t te tt köz­

zé. K ö zü lü k legjelentősebb a h im ­

lőről ír t ta n u lm á n y a (1717). (t E perjes, 1770. ápr. 23.) — M ÉL II.

491. p.

(L. m ég Lex. I.: 1715. Lex. II.:

ja n . 10., 16., 18.; feb r. 16.; ápr. 7., 10., jún. 2.; jú l. 9., 18.; aug. 29.;

okt. 9.: nov. 18.; dec. 11.)

1715 t Ausfeldt Kristóf (Bécs) orvos, Szeged tisztiorvosa. A tö rö k k iű z é­

se u tá n b ere n d ezte a város első gyógyszertárát. (* ?) — M ÉL I.

63. p.

Franz D illher-A lthen b áró , Szolnok v áro s császári p a ra n c sn o k a első­

k é n t te tt ja v a sla to t egy k o ru n k ­ b a n is időszerű m ű szak i lé te s ít­

m ény, a Duna—Tisza-csatorna m egépítésére. — T a k á ts S.: A D u n a—T isza-csato rn a te rv e P est és S zolnok között 1715-ben. M. Gazd.

T ört. Szem le, 1902.

(L. m ég Lex. I.: 1740.; 1765.; 1815.;

1840.; 1865. Lex. II.: ja n . 1.; febr.

19.; m árc. 17., 22.; ápr. 12., 25—29.;

m á j. 13., 22.; jú l. 25, 28.; aug. 11.;

szept. 15., 17., 22.: nov. 5.; dec. 30.;

31.)

D obsinán (Göm ör vm.) papírma­

lom épült, am ely 1840-ig m űködött.

— M TK 555. p.

1740 * Francz József (K arlovác) építész, az egri L íceum fő p a llé rja , ö n á l ­ ló a n te rv e zte és é p íte tte a tisza- püspöki, kerecsendi, egerb ak tai, k áp o ln ai, dem jéni, felső tárk án y i, kiskörei, köm lői, tisza n án ai, m a k ­ iá ri tem p lo m o t és szám os egri pol­

g árh á zat. (t Eger, 1810. ápr. 13.) — M űv. Lex. II. 153. p.

* k. Kosztka János Tivadar (Lú­

gos) m érnök. K im agasló é rd e m e­

k e t szerzett a T em esköz vízviszo­

n y a in a k rendezésével. K a m a ra i ig a z g a tó -fő m é rn ö k k é n t a Tem es és Bega, m a jd a M aros szabályozásá­

v a l foglalkozott. K éz irato s té rk é ­ pei és jegyzetei fen n m a ra d ta k ,

( t 1820 körül.) — M ÉL I. 982. p.;

F o d o r 72. p.

* v. 1750. M ártonffi Antal csilla­

gász, r. k. pap. A m ik o r B a tth y á n y Ig n ác püspök csillagvizsgáló lé te ­ sítésé t h a tá ro z ta el, B écsbe küldte, H ell M iksa m ellé, csillagászatot t a ­ n u ln i (1788—1792). B écsi évei a la tt a G y u la fe h é rv á rra te rv e z e tt in té ­ zet m ű sz erein ek beszerzéséről is gondoskodott. A z in té z e t 1795-ben

kezdte m eg m űködését. ’’In itia astro n o m ica speculae B a tth y a n i- an n e A lb ern is in T ra n sy lv a n ia ” (G y u lafeh érv ár, 1798) c. m ű v éb en ism e rte tte az o b szervatórium ot, b e m u ta tta , s 11 rézm etszetű tá b lá ­ val illu s z trá lta a m űszerek le ír á ­ sát, fog lalk o zo tt azok h ib á iv al,

(t G y u lafe h érv ár, 1799. nov. 19.) — M ÉL II. 161. p.

* Tichler Ferenc (Bécs) k eram ik u s, a m ag y ar k ő ed é n y g y ártá s m e g in ­ dító ja, a holicsi üzem egyik veze­

tője. 1779-től k ísé rlete ze tt kem én y - cserép -elő állítással. A holicsi üzem 1786-tól ren d sz erese n k ész íth e te tt kem énycserepet, (t Holics, 1816.

aug. 17.) — M űv. Lex. IV. 543. p.

(L. m ég L ex. I.: 1840.)

* k. V ertics Ferenc (H ódm ezővá­

sárhely) m érn ö k . 1769-ben k észí­

te tte S ió -térk ép é v el rész t v e tt a Sió—B a la to n -v ízren d sz er re n d e z é ­ sének előkészítő m u n k á la ta ib a n . A G örög-féle atlaszb a ő ra jz o lta m eg C songrád vm . té rk é p é t. K o ra leg k ép zetteb b m érn ö k ei közé t a r ­ tozott. (f 1800 körül.) — M ÉL II.

992. p.

1765 * k. Berkeny János (Vámos, V eszp­

ré m vm.) rézm etsző. B écsben t a ­ n u lt és dolgozott, k o ra egyik le g ­ jobb té rk é p m etsző je vo lt; tö b b m in t 50 ism e rt m u n k á ja van, ezek közül 18 m egyei té rk é p a G örög­

féle a tla sz b a n (t Bécs, 1822). — M ÉL I. 193. p.; P a ta k y 77. p.

(L. m ég L ex. II.: jan. 3 0 .;m árc. 3.;

nov. 21.)

Fazola (Fassola) Henrik (1730 k ö ­ rü l— 1799) k ez d te m eg a M á tra és B ükk hegységben az é rc k u ta tá st.

F á ra d o z á sá t sik e r k oronázta, U p- pony k ö rn y ék é n v asérce t ta lá lt.

N ag y o lv a sz tó ját Ó m assán é p íte tte fel 1771-ben.

(L. m ég L ex. II.: febr. 19., 24.;

m árc. 27.; jú l. 4.; nov. 24.) (C ikkünk a 64. oldalon.)

* Káldy Adám (K éthely, V as m.) m a tem atik u s, ágostonrendi szerze­

tes, szám os, a nagyközönségnek íro tt, önálló gond o lato k at is t a r ­ talm azó csillagászati m ű szerzője

(’’Ü ber die N a tu r d er K om eten . . . ” 1811). (f H au se n th a l, 1825. jú l. 23.)

* k. Király György (Győr vm.) m érnök, o klevelét az In s titu tu m - b a n szerezte. M in t G yőr vm . m é r­

nöke, m e g ra jzo lta a v árm eg y e el­

ső te lje s, összefoglaló té rk é p é t a G örög-féle atlaszba. A la p gazdag v íz ra jz i an y ag a ere d eti á lla p o tá b a n á b rá z o lja a F e rtő —H an sá g és a R á b a—R ábca v íz ra jz á t, (t Győr, 1825 u tán.) — M ÉL I. 917. p.;

F odor 66. p.

* k. sz ü letett Sátor (Saátor) Dániel v ízép ítő m érnök. 1805-ben a B ega- szabályozás ig. m érnöke, az ő te r ­ vei a la p já n készü lt a B eg a-csato r- n a re n d sz e r építése. E fe la d a t m eg­

oldása 1758—1760-ban kezdődött, F re m a u t M a x im ilian belga h a d ­ m é rn ö k te rv e i szerint. — F odor F .:

M ag y ar v ízim érn ö k ö k . . . Bp., 1957;

Ih rig D. (szerk.): A m a g y ar v íz­

szabályozás tö rté n ete . Bp., 1973.

68—69. p.

1790 * A sbóth Mihály János (Sopron) m érnök. Egy év tized en á t geodéta- k é n t dolgozott a D unán, V isegrád k ö rn y ék é n és Felsővisó k ö rz e té ­ ben, B u sty ah á zá n ; a T isza felső sz ak a szá n h id a k a t, te re lő m ű v e k et, u ta k a t te rv e z e tt és é p íte tt (1830—

1835). ő é p íte tte a m á ra m a ro s- szigeti sókikötőt (1844). (t 1853 után) — M ÉL I. 57. p.: F o d o r 15. p.

(L. m ég L ex. I.: 1815.)

* Csányi László (Csány) politikus, közlekedési m in iszter. A védegy­

le ti m ozgalom tá m o g ató ja, K os­

s u th fö lté tie n híve. 1849 m á ju s á ­ b a n n ev e zték ki közlekedési m i­

n isz te rré. A sz ab a d ság h a rc b u k ása u tá n H ay n a u kivégeztette. (+ Pest, 1849. okt. 10.) — M ÉL I. 298. p.

(L. m ég L ex. II.: jan . 24.; feb r. 4., 15., 21.; m árc. 1., 6.; m á j. 6., 15., 17., 31.; jú l. 22.; aug. 7., 30.; szept.

17., 21., 27.; okt. 12.; dec. 7., 22.) M eg jelen t Domin József Ferenc (1754—1819) je zsu ita szerzetes, m a jd v ilági pap, a p esti T u d o ­ m án y eg y etem fizik a és m e ch a n ik a professzora, egyik elektromosság orvosi alkalm azásával foglalkozó m ű v e (’’R eflexiones de e le c tric ita te d escrip tio . . . — B uda, 1790). Az elek tro m o sság gyógyításban való h a s z n á la tá t m á r k o rá b b a n ism e r­

ték, á m D om in ezt a te rü le te t v á ­ la sz to tta fő k u ta tá si té m á já u l, ezért ném elyek őt te k in tik az

elek tro m o s te rá p ia ú ttö rő jé n ek . — M. Z em plén J . : A m a g y a r fizik a tö rté n e te a X V III. szazadban. Bp.,

1964. 412—414. p.

(L. m ég: 1865: F ro m m h o ld K áro ly ­ ró l szóló cikket!)

H ell Miksa (1720—1790) új kezdő­

m eridiánt h atá ro z o tt m eg a b u d ai csillagdából kiin d u lv a.

t Karpa Mihály térképész, a M i- k o v in y -isk o la h a tá s á n a k to v á b b ­ vivő képviselője. 1766-tól k a m a ra i b irto k o k fö lm é ré sét végezte.

(* 1730 körül.) — F o d o r F .: A m a g y a r térképezés I. Bp., 1952.

E lk észü lt Kem pelen Farkas beszélő (hangutánzó) gépe. — MTESZ 1984/21., 80., 1989/10.; (L.: K em p e­

le n F .: Az em b eri beszéd m e ch a­

n iz m u sa . . . Bp., 1989.)

II. Lipót 1790. évi d e k ré tu m á n a k 34. cikkelye in té zk e d ik a II. József - fé le fö ld - és b irto k felm érési m u n ­ k a b eszü n te tésérő l és érv é n y te le n í­

téséről. U gyanezen d e k ré tu m 57.

cikkelye in té zk e d ik első k én t M a­

g y arországon az erdők védelm éről.

— C orpus J u ris H ungarici.

R évai Miklós (1750—1807) Bécsben kiadta Bessenyei György (1747—

1811) ak a d ém iai te rv e z e té t ’’Egy magyar tudós társaság iránt való jámbor szándék” cím m el. K o ráb b i kezdem ényezéseket n em szám ítva, először 1730-ban k ísé re lté k m eg M agyar N yelvjavító T ársa ság lé ­ te síté sét. 1756-ban h aso n ló an é rté ­ kes a la p ítá si gond o lato k at ír t le Bőd P é te r (1712—1769). Ism eretes a P ozsonyi Tudós T ársa ság fe lá l­

lítá s á n a k szán d ék a (1761). N em b i­

zo n y u lt id ő tá lló n a k az A cadem ia A u g u sta te rv e (1770) sem . B esse­

ny ei 1778-tól foglalkozott a tudós tá rs a s á g fe lá llítá sá n a k eszm éjével.

E n n ek utolsó v á lto z a tá t 1781-ben fo g alm azta meg. A te rv e ze t azon­

b a n R év ai k ia d á sá b a n csak 1790- b en je le n t meg. E bben m egfogal­

m a z ta a fra n c ia m in tá r a te rv e z e tt tá rs a s á g fe la d a ta it, m ely ek közt első so rb an a tu d o m á n y o k m ű v e lé­

sé t és te rje sz té sé t te k in te tte a la p ­ vetőnek. — Szász K .: G róf Szé­

chenyi I. és az ak a d é m ia m e g ala­

p ítá sa . Bp., 1880.; A m a g y ar T u ­ dom ányos A k ad ém ia m ásfél évszá­

zad a 1825—1975. Bp., 1975.

(L. m ég Lex. II.: ja n . 20., 26.;

nov. 10.)

N agyszebenben m e g in d u lt a ”Sie- benbürgische Quartalsehrift” c. n e ­ gyedévi fo ly ó irat (1801-ig a d tá k ki), am ely tö rté n elm i tá rg y ú ír á ­ sok m e lle tt szám os te rm é sz e ttu d o ­ m án y i le írá st és id ő já rá si föl jegy­

zést is ta rta lm a z .

1815 * Kölber Fülöp (?) kocsigyáros.

1843-ban á tv e tte a p ja üzem ét és a kocsigyártáshoz szükséges szak­

m á k a t egyesítő, k o rsze rű g y á rte le ­ p e t hozott lé tre. Az 1860-as évek e le jé n le tu d ta sz o rítan i a külföldi beho zatalt, s az 1878-as p árizsi v i­

lá g k iá llítá so n az ő g y á ra képvisel­

te a m ag y ar k o csiip a rt, (t Bp., 1906. dec. 18.) — M ÉL I. 999. p.:

G elléri 117. p.; M TESZ 1987.

* N aszluhácz Lajos (N agykanizsa) m érn ö k . E lőbb birto k ren d ező , m a jd v asú tép ítő m é rn ö k i te v é­

k enységet f e jte tt ki. A fö ld ek igaz­

ságos m egosztása érd ek éb en , a föld m inőségét is figyelem be vevő ra jz i és szám ítási e ljá rá s t dolgo­

zo tt ki, m elyet m a is h asz n á ln a k és ta n íta n a k , (f S zék esfeh érv ár, 1877. nov. 15.) — M ÉL II. 283. p.

B efejeződött a gellérthegyi Urania csillagvizsgáló ép ítése és felszere­

lése. József n á d o r m e g b ízá sára az ú j o b sz erv ató riu m o t Pasquich János (1753—1829) csillagász, m a ­ te m a tik u s és egyetem i ta n á r sz er­

vezte. A te rv e k e t rész b en ő, rész­

b en R eichenbach n é m e t optikus készítette. P a sq u ic h sz ak tu d á sá t G auss is elism erte.

(C ikkünk a 71. oldalon.)

* Perleberg Gusztáv (Buda) folyó­

szabályozó m é rn ö k és térképész.

D olgozott a Pozsony—N agyszom bat v asú tép ítése n , a T isza-m appáción, s elk ész íte tte a S zern y e-m o csár té rk é p é t. H áro m éven á t (1843—46) dolgozott a T isza-szabályozás te r ­ vein. Ö v ezette a tiszad o b i és a ta k ta k e n é z i folyóátvágás m u n k á la ­ ta it. (f 1855 u tán) — M ÉL II.

392. p.

* Rauschmann Gusztáv (Buda) vízépítő m érnök, a T isza-felm érés és -szabályozás egyik m u n k a tá rsa . 1848-ban a hevesi T isza-szakasz igen nehéz átm etszési és tö ltésé p í­

té si m u n k á it irá n y íto tta , (t ?) — M ÉL II. 490. p.; F odor 99. p.

i ^ S

Széchenyi István (1791—1860) első ang liai ú tja alk a lm á v a l h azah o z o tt egy ’’gázvilágító m asinát”. 1815.

decem b er 31. naplóbejegyzése sze­

r in t a m o d ellel engedély n é lk ü l k elt á t a csato rn án . A kis k észü ­ lé k to v á b b i so rsa nem ism eretes.

Az azo n b an bizonyos, hogy a n a g y ­ cenki k a sté ly kibővítése id e jé n (1840. aug. 20-án) a gázfejlesztő telep is elkészült. — 100 éves a szom bathelyi gázgyártás, 1973.

(L. m ég a L ex ik o n II.: aug. 20.;

okt. 31.)

M egkezdte m űködését Neum ann Á b ra h á m pécsi üveghutája. — M TK 632. p.

(L. m ég L ex. II.: okt. 16.; dec. 26.) 1840 * Bánd Henrik (Haida, C sehor­

szág) k ertm ű v ész, dendrológus. Az 1860-as év e k b en az alcsú ti fő h e r­

cegi k erté sz e tb e n dolgozott, m a jd 1873-ban V á c rá tó tra k erü lt, ahol a V igyázó-féle d íszk ertb ő l az ország legnevesebb p a r k já t hozta lé tre ro ­ m a n tik u s an g o lp ark stílu sb an . A külfö ld ö n is híressé v á lt p a r k k i­

ala k ítá sá t 1910 k ö rü l fejezte be.

(t V ácrátó t, 1913. ja n . 23.) — M ÉL I. 102. p.

(L. m ég L ex. II.: jan . 20.. 25., 29.;

febr. 15., 16.; ápr. 25.; m áj. 29.;

aug. 18.; dec. 20.)

* Fischer Ignác (T atatóváros) m a - jo lik a g y á r alap ító . 1877-ben B u d a ­ pesten p o rcelán festő üzem et hozott létre, am ely e t jelen tő s g y á rrá f e j­

lesztett. A fa ja n sz b u rk o la tle m e ­ zek g y á rtá sá n a k m eghonosítója.

T erm ék ei h az a i és k ü lföldi k iá llí­

táso k o n e g y a rá n t sik e re se k v o ltak . E n n ek k ö v etk ez téb e n te rm ék ei e l­

ju to tta k A m e rik á b a és K ín áb a , r a k tá ra i v o lta k E u ró p a szám os nag y v á ro sáb a n , (f Bp., 1906.) —

— M ÉL I. 514. p.; G elléri 189. p.

Hieronym i Ottó Ferenc (1803—

1850) m é rn ö k vezetésével b e fe je ­ ződött a Duna-m appáció. Az 1823- b a n m egk ezd ett m u n k a so rá n a D una v íz ra jz i a d a ta it sok ezer f e l­

vételi la p o n P etro n elltő l a V as­

k a p u n tú lig v e tté k fel. — Az 1840.

é v i . . . országos k ü ld ö ttség n e k a D una, s egyéb folyam ok szabályo­

zása i r á n t i . . . je len tése (Pozsony, 1843).

* Hom olka József (Hlim sko, C seh­

ország) a m illen n iu m i idők neves té rk é p k ész ítő je. Irá n y ítá s á v a l és s a já t keze m u n k á já v a l k észített té rk é p e k és atlaszo k té rk é p k u ltú ­ r á n k érté k e i, (t Bp., 1907.) — K a ta sz te ri K özlöny 1896. és 1897.

évf.; F odor F.: M agyar té rk é p írá s II—III. Bp., 1954.

M eg jelen t Horváth M ihály (1809—

1878) ”Az ipar és kereskedés tör­

ténete Magyarországon” (Buda, 1840) c. m űve. A szerző h á ro m év ­ század fejlő d ésérő l és a cím be fog­

la lt fo ly am ato k ró l a d szám ot. K ü ­ lön feje ze tb en m u ta tta be sa já t k o ra ip a rá n a k jellegzetességeit. (A k ö n y v n ek 1984-ben r e p rin t k ia d á sa je le n t meg.)

(L. m ég Lex. I.: 1890. L ex. II.:

ápr. 5.; szept. 1.)

E lk észü lt az első magyar feliratú glóbusz. T ervezője Nagy K ároly (1797—1868) m a tem atik u s, csilla­

gász, közgazda és p u b lic ista. A m ű v e t B e rn h a rd M iller m etszette rézbe. A 316 m m átm é rő jű , igen gondosan szerkesztett, szép k iv i­

te lű fö ldgöm böket — a később e l­

k észü lt éggöm bökkel eg y ü tt — kb.

200 p éld á n y b a n ingyen o sz th a ttá k szét az isk o lák és in té zm én y e k kö­

zött, m e rt a k ia d á st Batthyány K á z m é r (1807—1854) a n y a g ila g t á ­ m o g a tta . A glóbuszok h a s z n á la tá ­ ról V állas A n tal (1809—1869) rész­

letes ism e rte té st ír t ”Az égi és fö ld te k é k h a s z n á la ta ” (Bécs) cí­

m en. — K lin g h a m m e r K .: A m a ­ g y ar földgöm bkészítés tö rté n e té ­ ből. Geod. és K arto g r. 1969. 3. sz.

(C ik k ü n k a 83. oldalon.)

Petzval József (1807—1890) m á r 1839-ben sz ám ításo k a t v ég z ett h á ­ ro m szín érzék en y (achrom atikus) lencserendszerhez. Az elm életileg kidolgozott lencsék kettős o b je k tí- v e t a lk o th a tta k . A z egyik len cse­

k o m b in áció t arckép, a m á sik a t t á j ­ kép fo to g ra fálá sh o z szánta. A sz á­

m ítá so k a t 1840-ben feje zte be. Az u tó b b ia k a la p já n m ég u g y a n a b b a n az év b e n V o ig tlä n d er bécsi o p ti­

k us e lk ész íte tte a próbalen csék et.

A P etz v al-le n cse volt a világon az első nagy fényerejű objektív (f:

3,6). Ezzel in d u lt el a fényképező len csé k fejlődése. U gy an csak 1840- ben az arc k ép le n cse fe lh a sz n á lá ­ sá v al elkészült az az ú j fényké-

pezőgép, m elyet Orthoskop-nak n ev e ztek el. A k ísé rle ti arc k ép ek e t a v ilá g m in d e n tá já r a szétk ü ld ték . A P etz v a l-o b je k tív v e l k észü lt k é ­ pek m in d e n ü tt n agy s ik e rt a ra tta k .

— V a jd a P. R.: M agyar feltaláló k . , Bp., 1943. 84—87. p.

(L. m ég Lex. I.: 1890.)

Zimm ermann Jakab p ia ris ta ta n á r tollából m eg jelen t az első m ag y ar n y elv ű fényképészeti szakkönyv:

Daguerre képei elkészítési m ódjá­

nak leírása címmel. (A könyv h a ­ sonm ás k ia d á sá t ta n u lm á n y és jeg y zetek k ísé re té b en K arlo v its K áro ly a d ta ki 1984-ben.) — M é­

száros V .: A fényképezés kezdeti k o rsza k a M .-on. A. M. Vegy. Múz.

K iadv., 1977. 17. p.

(L. m ég Lex. I.: 1890.)

Zwack József (1821—1915) a szesz­

ip a ri szak m a k ita n u lá sa u tá n P es­

ten, az ún. M a ro k k ó i-U d v arb an lé te s íte tt szerény üzem et. T erm é­

k ein e k cím k éjén 1840-et jelölte m eg a la p ítá si évként. Ü zem ét 1854-ben, m in t legelső sz ab a d a l­

m a zo tt lik ő rg y á ra t, az Ü llői ú tr a helyezte át. A B u d a p esti T ö rv é n y ­ szék 1866. jú n . 22-én közk ereseti tá rsa sá g k é n t jegyezte be cégjegy­

zékébe. A g y ár te rm é k e i k itű n ő m inőségük m ia tt itth o n és k ü lfö l­

dö n e g y a rá n t ism e rtté és k ere se tté v á lta k . Az ita lféle sé g ek m á r az 1880-as év ek nem zetközi k iá llítá ­ sa in tö b b elism e ré st és a ra n y é r­

m e t n y erte k . Ize sítő a n y ag k é n t nö ­ v én y i k iv o n a to k at h aszn á ltak . E gyik nevezetes ita lu k a t, az ”U n i- cu m ”-o t m ég 1883-ban véd jeg y ez­

té k és göm b a la k ú zöld üvegben h o zták forgalom ba. H íres te rm é ­ k ü k m ég a K o sh er szilvorium , a H u b ertu s, a B a ra c k p á lin k a stb.

A g y á ra t 1949-ben á llam o síto tták . (L. m ég Lex. II.: febr. 7.: jú n . 18.) M eg jelen t a M. Academ iai Értesítő első szám a (nov.—dec. keltezéssel).

A z A k ad é m ia i É rtesítő ú j sorozata 1890-ben in d u lt, M ag y ar T udo­

m á n y elnevezéssel pedig 1956-ban.

1865 M e g jelen t Frommhold Károly (1810—1876), a L án c h íd -é p íté s o r­

v o sá n ak ’’Elektrotherapie m it b e­

so n d er R ü ck sich t au f N e rv e n ­ k ra n k h e ite n ” c. m űve, m ellyel m eg h o n o síto tta a h az ai ’’v illa n y - gyógyászat”-ot. — G o rtv ay 303. p.;

M ÉL I. 546. p. (L. m ég 1790:

D om in József F ere n c rő l szóló cik­

ket!)

* Jem nitz Zsigmond (Bp.), m é r­

nök, egyetem i ta n á r, a m a g y aro r- sági v asb eto n ép ítés egyik le g k itű ­ nőbb tervezője. F oglalk o zo tt v as­

u ta k tervezésével, rész t v e tt a b u ­ d ai H engerm alom , a Z en e ak a d é­

m ia épületének, a m argitszigeti víztorony, a b a la to n fö ld v á ri móló és több híd terv ezéséb en . K ülön­

leges sp e cia litá sa volt n agy k iv á l­

táso k terv ezése és v é g re h a jtá sa (t 1939). — M ih ailich —H a v iá r 161.

\ f s K

p .; A le g ú ja b b k o r le x ik o n a 650. p.

M eg jelen t P este n R eitter Ferenc (1813—1874) ”Duna-szabályozás B u d a és P est között, a C sepel- sziget s a so ro k sári D u n a -ú j b a l­

p a r tjá n fekvő á r té r árm e n tesíté - se” cím ű m u n k á ja , am ely az 1838- as p esti á rv íz ó ta m e g fen ek lett szabályozási k é rd é st ú jr a felvezet­

te, s közvetve e lin d ító ja le tt a té ­ m a k ö rü l k ia la k u lt széles körű szak m ai v itá n ak .

* Schick Emil (Zom bor) m érnök, vízép ítési szakértő. Ú ttörő m u n k á t v ég z ett a F első -D u n a k isvízi m e­

d erszab á ly o zá sán a k m egkezdésé­

vel. K ülföldi és h az ai szak lap o k ­ b a n p u b lik á lt, (t Bp., 1930. nov. 4.)

— M ÉL II. 568. p.

Valkai Imre a ’’M agyar S a jtó ”-b an ja v a so lta m érnökegylet m eg ala k í­

tá sá t. A te rv 1867-ben v alósult meg, a M. M é rn ö k - és É pítészegy­

le t lé treh o zá sá v al. — A M. M ér­

n ö k - és É pítészegylet 1912. évi év ­ könyve. T. X II. 59. p.

(L. m ég Lex. II.: m árc. 11.; ápr.

7.; nov. 12.; dec. 11.)

X antus János (1825—1894) ja v a s­

la tá r a és ig azg atása a la tt m eg ala­

k u lt az Állatkert Rt., am ely a fő­

v á ro stó l k a p o tt 16 h a te rü le te n lé tre h o z ta és 1866. aug. 9-én m eg­

n y ito tta a b u d ap e sti Á lla tk erte t.

— Bp. Lex. 32. p . ; Bp. Enc. 10. p.;

M ÉL II. 1056. p. (L. m ég L exikon II.: ja n . 26.; m árc. 24.)

M egjelent P este n az első magyar n yelvű bányászati szakmunka, Z sigm ondy V ilm os (1821—1888):

’’B á n y atan , kiváló te k in te tte l a kőszén b án y ászatra. K u ta tá s, fúrás, s az árté zi k u ta k ” cím m el.

Az ajkai C singervölgyben a k k o r m á r ism e rt szén k ib ú v áso k a la p já n P u zd o r G y u la a jk a i föld b irto k o s először H o n t (?) b á n y a m é rn ö k ö t bíz ta m eg a k u ta tással, a k i a k é ­ sőbbi v a sú tállo m ás h elyén 14 m -es m élységben 70 cm vastag szénpa­

dot ta lá lt. A to v áb b i k u ta tá s o k m á r H a n tk e n M iksa (1821—1893) a já n lá sa i a la p já n folytak. 1870-ben a K risz tin a és az E m m a a k n á t, 1871—1872-ben a G yula és Ö dön tá ró k a t n y ito ttá k meg. Ily en előz­

m én y ek k el m in d m áig ta r t az a jk a i szénbányászat.

M e g in d u lt a gázvilágítás Szegeden.

1890 * Bán Im re (N agyvárad) ügyvéd, te ch n ik a tö rtén é sz. E lsősorban b á ­ nyajoggal és a b án y á sz at tö rté n e ­ té v el foglalk o zo tt: több ta n u lm á n y t ír t le v é ltá ri k u ta tá s a i a la p já n , pl.:

A d ato k a m a g y a r k ő szénbányászat tö rté n e té h e z a X V III. században.

Bp., 1934. (f 1944.) — M ÉL I.

102. p.

M egjelent Gothard Jenő (1852—

1909)

”A

fotográfia” c. könyve, am ely m a g y ar nyelven először fo g lalta össze a fényképezés tu d o ­ m ányos és g y ak o rla ti ism erete it.

* Meczner Lajos (S áto raljaú jh ely ) építész. K ü lfö ld i ta n u lm á n y o k u tá n 1946-ban a F őváros V ári É pítési K iren d e ltsé g én e k vezetője, a ro m b a d ő lt várn eg y ed m űem léki fe ltá rá s á n a k és h e ly re á llítá sá n a k első irá n y ító ja volt. (f K aposvár, 1962.) — M ÉL III. 514. p.

M agyarországon időeltolódással a l­

kalm azn i k ez d té k a greenw ichi időt.

1890-től kezdődően (1894-ig) m e g ­ je le n te k M arczali Henrik (1856—

1940) történelm i térképei. — S te- gena L.: T é rk é p tö rté n e t, Bp., 1980.

167. p.

A K lu ge-féle pápai kékfestőüzem ­ ben üzem be h elyezték a h á ro m ­ színnyom ású, favázas P a rro tin e gépet, am ely e t 1912-ben — az á l­

lam i gépsegély k ere téb e n — cse­

ré lté k ki a k é t szín n y o m á sára a l­

k alm as k o rsze rű b b vasvázas g ép ­ re.

V eszprém ben Ábelesz Miksa ce- m entárugyárat lé te s íte tt 50 ezer k o ro n a beru h ázással. T erm elvényei között betoncsövek, p a d o z a tb u rk o ­ ló anyagokon kív ü l m ás cem ent-, ill. beto n cserep ek is szerepeltek.

A g y ár az első v ilá g h á b o rú a la tt b eszü n te tte m űködését.

Ú jra k ezd ték és 1898-ig fo ly ta ttá k az al-dunai m ederszabályozási m unkálatokat, am elyeket k o ráb b a n S zéchenyi Istv á n (1791—1860) és V ásá rh e ly i P á l (1790—1846) kezd­

te k meg.

E lk észü ltek a b u d a p e sti Á llam i M e ch an ik ai T anm ű h ely b en , Süss Nándor (1848—1921) irá n y ítá sá v a l, Eötvös Loránd (1848—1919) torziós ingájának első p éldányai, a gör­

b ü le ti és a h o rizo n tális v ario m é- ter. K ésőbb a h o rizo n tális v ario - m é te r E ötvös-inga n év e n v á lt v i­

lá g sze rte a k ő o la j- és fö ld g áz k u ­ ta tá s eszközévé.

(L. m ég L ex. II.: m árc. 2 9 .;o k t. 5.) (C ik k ü n k a 85. oldalon.)

Távbeszélő központot n y ito tta k m eg S o p ro n b a n és F iú m éb a n , a p o sta kezelésében.

M e g a la p íto ttá k a m a g y a r Rug- gyantaárugyár Részvénytársaságot.

— B ontó—Cságoly—H alkovics—

S ch m id t—Székely: A m a g y ar vegy­

ip a r tö rté n e te az 1770-es évektől n a p ja in k ig . K ézirat. Bp., 1962.

103. p.

Kem ényítőgyárat lé te s íte tte k K is­

b ére n — K isb é r-F ü z ítő i E gyesült G yári Rt. n éven — a B áb o ln ai és a K isb é ri M én esb irto k b u rg o n y a- te rm é sé n e k érté k esítésé re. Ezt a F ü zítő n m űködő k e m én y ítő g y árra l egyesítették, b u rg o n y a- és b ú z a ­ kem én y ítő t, d e x trin t és enyvet g y árto ttak . A k ap a c itá sa évi 20 ezer to n n a volt, a legnag y o b b ak közé ta rto z o tt az országban. A g y á rn a k an y a g - és sz én h iá n y m ia tt több válságos időszaka volt. 1949- b en á llam o síto tták . E k k o r v ette föl az ’’Á szári K em é n y ítő g y á r”

nevet. Az üzem et fe lú jíto ttá k . 1968- b a n új egységgel g y ara p o d o tt a telep. 1984-től a gyár a S zab ad - egyházi S zeszipari V á lla la t egyik üzem e. — M ÉTE-közlés.

Az új halászati törvény alap já n , az O rszágos H alászati F elügyelő­

ség tá m o g atásá v al, 107 000 k h te ­ rü le te n az o rszágban elsőként m eg­

a la k u lt a B alato n i H alá sz ati T á r­

su lat. — F isch er F .: A m a g y ar h a ­ lászat. Bp., 1930.

A h az ai k u ltú rm é rn ö k i h iv a ta lo k k özépfokú végzettségű segéderőit, a fo lyam felvigyázókat és a g á t­

felügyelőket, 1890-ben, a F ö ld m í- velésügyi M in isztériu m á lta l egye­

s íte tt vízügyi szolgálat ta n in té z e ­ te k én t, a kassai V ízm esteriskola kép ezte ki. — T ru m m e r Á.—

L ászlóffy W.: A k u ltú rm é rn ö k i in té zm én y h a t évtizede. Bp., 1940.

Az O rszágos V ízépítési H iv atal k e re té n belü l m e g ala k u lt a K öz­

egészségügyi Mérnöki Osztály. Az új szervezet fő fe la d a tá t a közsé­

gek és v árosok vízvezetéki és csa­

to rn á z á si ü g yeinek egységes szem ­ p o n to k sz erin ti m űszaki e lb írálá sa, szükség esetén a te rv e k elk ész íté­

se je le n te tte . L étre h o zá sáv a l a h a ­ zai te lep ü lése k v íz e llá tá sá n a k és csato rn á z á sá n a k ügye jelen tő s f e j­

lőd ésn ek indult. — F a rk a s K .: A K özegészségügyi M érnöki Szolgá­

la t. Bp., 1902.

1915 * Brugger Frigyes a b ő r- és sző r­

m e ip a rb a n nem zetközi elism erést v ív o tt ki f é l's z á z p u b lik á ció v al és szám os szabadalom m al, (f 1961.)

— B ő r- és C ip ő tech n ik a T. 11.

1961. 3. sz. 67. p.

Fonó A lbert (1881—1972) ja v a s la ­ to t n y ú jto tt be az osz trá k —m a g y ar h ad sereg fő p aran c sn o k áh o z su g á r- h a jtá s ú légitorpedóra. Ez m á r a k o rsz e rű h an g k ö rü li és a hangon tú li sebességű légi közlekedés m in d e n lényeges alap e lem ét t a r ­ ta lm a z ta , és a sugárhajtóm ű első te rv e z e té n e k tek in th ető .

(C ikkünk a 91. oldalon.)

M egkezdődött K o n sta n tin á p o lly al rá d ió a d ó - és -vevőberendezésen á t a ren d sz eres rádiótávíró-levelezés.

A g y u fa ip a r fejlesztésére lé tre h o z ­ tá k a Szikra Magyar G yújtógyá­

rak Rt.-t. — G azdasági, pénzügyi és tőzsdei kom pasz. 1929—1930.

S zerk.: K allós János, I —III. 949. p.

L é tre jö tt a háb o rú s gazdálkodás kö v etk ezm én y ek én t M ag y aro rszá­

gon a ’’Bőripari Központ”, am ely h atá sk ö ré b e v o n ta az összes hazai b ő rg y á ra t és tím árság o t. — K erta y F.: A b ő rip a r és bőrk eresk ed elem k ia la k u lá sa és fejlő d ése M agyar- országon. Bp., 1936.

1940 Goldmark Péter Károly (1906—

1977) m érnök, fizikus és feltaláló, a C olum bia B ro ad c astin g S ystem (CBS) alelnöke, aki m á r 1920-ban fe k e te -fe h é r k ép to v á b b ítá sá ra a l­

k alm as kis televíziós k észüléket szerkesztett. F elh ag y o tt a régi k í­

sérleteivel, képcsöves, e lek tro n ik u s televíziós k észülék k ísé rlete ib e kezdett. 1940 a u g u sztu sá b an m u ­ ta tta be ú j ta lá lm á n y á t, az első, g y ak o rla tb a n h asz n á lh a tó színes televíziót. — M ÉL III. 250—251. p.:

O M IK K 101—102. p.; V a jd a P .:

N agy m a g y ar feltaláló k . Bp., 1958.

250. p.; uő: G. a feltalá ló . IPM , 1982 febr.

E bben az évben az ország bőripa­

rát 35 bőrgyár, k öztük 4 n ag y v á l­

la la t (Ű jpesten W olfner és M a- u th n e r, S im o n to rn y án F rie d Bern, P éc se tt Első P écsi B őrgyár), to ­ v á b b á kb. 80 tím á rm ű h e ly k ép v i­

selte. M indezekben összesen 5531 fő dolgozott, az á lta lu k elő állíto tt készbőrök érté k e pedig 86 363 ezer pengő volt. — D r. T ó th B.: A m ag y ar b ő r- és bőrfeldolgozóipar.

— BÖCI T. 36. 1986. 10. sz. 365. p.

A V eszprém v áro si A lsóerdőben, a csopaki ú t m e lle tt fe lé p ü lt a Da- nuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt.

le á n y v á lla la tá n a k g yártelepe. A felszab ad u lás u tá n e g y árte lep lé t- jo g o su ltság át elveszítette, gépeit leszerelték, é p ü le te it egy ideig r a k tá rk é n t h aszn á lták . Az 1950-es években a szék esfeh érv ári V adász­

tö ltén y g y á r, a későbbi VIDEOTON rá d ió - és tv -k á v a g y á ra költözött e g y ártelepre.

M egépült a tiszaörvényi (m a t i ­ szafüredi) szivattyútelep. A szi­

v a tty ú te le p és a csatlakozó 100 km -es c sato rn ah á ló z at a Tisza- v id é k öntözésének első jelen tő s lé ­ tesítm én y e volt. — A z Öntözési H iv a ta l K özlem ényei, 1937—47.

1965 t Harkányi János (Bp., ?) m é r­

nök. M in t a K ereskedelem ügyi M in iszté riu m hadosztályának elő­

adója, te rv e z e te t és helyes elvi

m egoldást dolgozott ki az o rszág ­ b a n n agy szám b a n m e g ép ü lt fa - p ály ab u rk o la to s és z á ró v astá b lá s közúti h id a k v asb eto n p á ly a sz e r­

k ezetű á tép ítésé re . (* Bp., 1891.

aug. 17.) — M ihailich —H a v iá r 148. p.; K eresz té n y M agyar K öz­

életi A lm a n ac h T. I. 364. p.

(L. m ég L ex. II.: ápr. 24.; jú l. 28.) A K ab h e g y rő l m egkezdődött az URH-rádióműsorok sugárzása, ahogy a n n a k id e jén m o n d tá k : a 3. p ro g ra m (m a B a rtó k rádió) m ű ­ so rá n a k sugárzása.

Ü zem be hely ezték a Tiszai V egyi Kombinát N itrogén-m űtrágya g y á­

rá t. Éves te rm elé si k a p a c itá sá t 100 ezer t. am m ó n iáb an , 210 ezer t.

a m m ó n iu m -n itrá tb a n és 10 ezer t.

k a rb a m id b a n h a tá ro z tá k meg. — V egyipari üzem ek ism ertető je.

’’T u d o m án y a veg y ip ar sz o lg álatá­

b a n ” tu d . ülésszak k iad v án y a, V eszprém , 1968. 17. p.

A M agyar V iscosagyárban m e g in ­ d íto ttá k a Danam id selyem üze­

m et. — A M ag y ar V iscosagyár tö r ­

té n e ti dok u m en táció ja. 1959—1968.

1. 10. p.

M á ju stó l jú liu sig re n d k ív ü li dunai árvíz v o lt M agyarországon, C seh­

sz lo v ák iáb an és Ju g o sz láv iáb a n . A re n d k ív ü l csapadékos id ő já rás, v a ­ la m in t a sok évi á tlag o t m e g h a­

ladó alp esi hótöm egek m á ju si ol­

v a d á sa k ö v etk eztéb en k ia la k u lt á rv íz (tetőzése B u d a p estn él jú n . 18-án 845 cm -rel) 120 napos elbo­

n tá s s a l m in d e n ed d ig it felü lm ú lt.

A k r itik u s n a p o k b a n közel 40 000 e m b e rre l folyó védekezés so rán m a g y ar te rü le te n a 610 k m össz- hosszúságú v éd v o n a la t sik e rü lt á t­

sz ak a d ás n élk ü l m e g ta rta n i. — A n ag y d u n a i árvíz. (A V ízgazdálko­

dás 1965. évi m elléklete.)

M egépült a tiszalöki re n d sz e r n y u ­ gati fe lé t öntözővízzel ellátó Nyu­

gati Főcsatorna. A c sa to rn a a T i­

szából k a p o tt vízzel 26 000 h a t e ­ rü le t öntözését és 6000 h a halastó v íz e llá tá sá t teszi lehetővé, u g y an ­ e k k o r ö v csato rn ak é n t a H o rtobágy te h erm e n te síté sé b e n já tsz ik szere­

pet. — K á lm á n M.: A N yugati F ő csa to rn a . V ízgazdálkodás, 1964.

5. sz.

j a n u á r

L E X I K O N I I .

1. 1890. Á ta d tá k a fo rg a lo m n a k a Budapest—Bécs telefonvona­

lat. — 50 éves p o sta m é rn ö k i szóig. 355. p.

1890. M egkezdte m ű k ö d ését a Bu­

dapest H elyi Érdekű V asutak Rt. A K özvágóhíd—D u n a h a - rasz ti, K erepesi ú t—C in k o ta és a F ila to ri-g á t—S zen ten d re közötti közel 42 km -es, gőz­

ü zem ű tö rz sh á ló z a tá t 1887—

88-ban a B p-i K özúti V as­

p á ly a T ársa ság é p íte tte ki.

(C ikkünk a 87. oldalon.) 1965. A z em beriség sz á m á ra hasz­

nosítható vízkészletek fe ltá ­ rá sá ra , legjobb h a tá sfo k k a l tö rté n ő fe lh a sz n á lá sá ra és a hidro ló g iai k u ta tá s -o k ta tá s h até k o n y sá g á n a k növ elésére az UNESCO 10 éves m u n k a ­ te rv e t dolgozott ki, am ely g y ű jtő n ev én ’’N em zetközi H idrológiai D ecen n iu m ” -k é n t v á lt ism ertté . A z eh h ez k a p ­ csolódó m a g y ar p ro g ra m m in d e n ek e lő tt a csapadék, a p árolgás, a felszíni le fo ly á­

sok, a ta la j- és m élységi v i­

zek részletes ta n u lm á n y o z á ­ s á t ír ta elő. A p ro g ra m m eg­

v aló sítá sa im p u lzu st a d o tt a h id ro ló g ia tu d o m á n y a hazai fejlődésének. — V ízügyi K öz­

löny, 1965. 3. sz.

1965. Ü zem be h elyezték a rég i 8 kW -os rád ió ad ó h e ly e tt b e ­ á llíto tt lakihegyi 20 kW -os adót, m ely B u d a p esten és k ö rn y ék é n ja v íto tta a P etőfi adó vételét. — L évai 291. p.

7. f 1890. Petschacher Gusztáv (Bp.) o sz trá k sz árm azású építész.

1873-ban a S u g á r (N épköz- tá rsa sá g ) ú ti é p ítő v á lla la t m e g h ív á sá ra é rk e z e tt h a ­ zá n k b a. N agyvárosias n eo re - neszánsz stílu sú b érh á z é p ü le - te iv e l a h isto rizm u s ép ítésze­

té n e k egyik jelen tő s k ép v ise­

lő je volt. É p ü le tei: a M ÁV- n y u g d íjin té z e t n ég y b é rh á z a a K odály-K öröndön, a volt

H a rk á n y - és P a lla v ic in i-p a - lo tá k a N ép k ö z társa ság úton stb. (* Bécs, 1844. feb r. 9.) — M ÉL II. 411. p.

* 1865. M agyary-Kossa Gyula (Deb­

recen) farm ak o ló g u s, orvos­

történész, ak ad ém ik u s. Az Á llatorvosi F őiskola b o ta n i­

k a-, m é re g - és gyógyszertani ta n á ra . L egjelen tő seb b m u n ­ k á ja a M agyar orvosi em lé­

k e k c. n égykötetes a d a tg y ű j­

tem énye, m ely et le v éltári k u ta tá s a i ere d m é n y e k é n t a l­

k o to tt meg. (t K eszthely, 1944. jú n . 21.) — M ÉL II. ' A .V 123. p.; B io g ra p h ia 114. p.

(C ikkünk a 116. oldalon.) 9. * 1865. Frauenhoffer Lajos (K iskom -

lós) m eteorológus. 1896-tól 1926-ig szerk esz tette a z ’’Idő­

já rá s i je le n té se k M a g y aro r­

sz ág ró l”, illetv e a ’’B udapesti id ő já rá si hav i je le n té se k ”-et.

K ülönös figyelm et fo rd íto tt a ren d k ív ü li id ő já rá si je len sé­

gek v iz sg álatá ra , tudom ányos d olgozataib an is tö b b n y ire e té m a k ö rre l foglalkozott, (t Bp., 1947. dec. 17.) — MÉL I. 540. p.

10. f 1890. Wagner D ániel (Bp.) vegyész, bo tanikus, az első m ag y ar gyógyszerészdoktor. A bécsi egyetem elvégzése u tá n n ö ­ v é n y ta n n a l k ez d ett foglal­

kozni. E n n ek a la p já n ír t k é t­

kötetes m ű v e a gyógynövé­

n yek rő l (B otanica P h a rm a - ceutica, 1828—29), 280 nagy színes k é p tá b la illu sztrá ció ­ v al je le n t meg. E lem ezte az ásványvizeinket, e m ű v e a k a ­ dém iai d íja t k ap o tt. ’’M a­

gy aro rszág n ak közgazdasági­

lag nevezetes te rm é k e i”

(1844) ugy an csak jelentős m u n k a volt. A S zabadság- h a rc a la tt egészségügyi ta n á ­ csos, része v o lt a h az ai lő­

p o rg y ártás előm ozdításában.

H a z án k b a n ő h o n o síto tta m eg a tö rvényszéki k ém iai elem ­ zéseket. (* B reznóbánya,

1800.) — TTK 1896. 694. p.;

M TT Évk. 1941, 119. p.

10. f 1940. Tangl Károly (Bp.) fizikus, egyetem i ta n á r, akad ém ik u s.

1901-ben szerezte m eg m a ­ g á n ta n á ri képesítését. 1903- tól a kolozsvári tu d o m á n y - egyetem fiz ik a ta n á ra , 1917- től a b p .-i M űegyetem , 1921- tő l a T udom ányegyetem k í­

sé rle ti fizik a ta n á ra . Eötvös L o rá n d (1848—1919) ta n á rs e ­ g é d je k é n t k ez d ett p o te n ciá l- elm élettel — később m á g n e ­ sességgel —. végül k a p illa ri- tási v iz sg álato k k a l foglalkoz­

ni. In té z e té b e n kezdődött m eg a kozm ikus sugárzások k u ta ­ tá s a M agyarországon. (* P est, 1869. okt. 14.): M ÉL II. 819—

820. p.

1 1965. Wanka Ferenc (Bp.) éle lm i­

szervegyész. Az O rszágos K é ­ m ia i In téz etb e n te j- és t e j ­ te rm é k -, m a jd p a p rik a v iz s­

g á la to k a t fo ly ta to tt. A K a lo ­ csai P a p rik a T erm elő, ő r lő és K eresk ed elm i V á lla la tn á l a p a p r ik a k ik észítésére és m in ő sé g ja v ítá sá ra végzett k u ­

ta tá s a in a k ered m én y e az éd es-n em es p ap rik a ő rlem é n y . (* Ipolyság. 1891. m árc. 12.)

— M ÉL II. 1025. p.

11. 1840. M egkezdte m űködését M a ­ gy aro rszág legelső takarék- pénztára, a F áy A n d rá s (1786

—1864) á lta l m e g a la p íto tt P e sti H azai Első T a k a ré k - p é n z tá r, am elyről F áy önálló m ű v e t is írt. — Bp. L ex.

937. p.

13. * 1865. Tolnay Kornél (Gödöllő) m érnök, MÁV elnökigazgató.

É vekig n ém etországi v asú ti építkezéseken, m a jd a fiu m e i kikötő, s az E p erje s—B á rtfa i H É V -építésnél v á lla lt m u n ­ k át. 1908-tól m in t rész v én y - tá rsa sá g i igazgató, a k o n s­

ta n tin á p o ly i erőm ű é p ítk e ­ zéseit vezette. Az O rszágos Ip areg y e sü letn ek is elnöke volt. ( t Bp., 1936. febr. 17.)

— M ÉL II. 875. p.

16. f 1940. H ültl Hümér (Bp.) sebész.

N evéhez fűződik a m o d e rn sebészet szám os rész letén e k

h az a i bevezetése: m aszk, gu­

m ikesztyű, a b ő r jódozása.

G y o m o rb él-v arró g ép ét az egész v ilágon h aszn á lják . (* F elsőbánya, 1868. jú l. 14.)

— M ÉL I. 767. p.

— • 17. 1 1965. M olcsány Gábor (Bp.) erd ő ­ m érn ö k . É rd e m e k et szerzett a K a á n K áro ly (1867—1940) á lta l k ezdem ényezett A lföld­

fá sítá s továbbfejlesztésében.

1947-től h a lá lá ig vezető tis z t­

ség et tö ltö tt be az O rszágos K örnyezetvédelm i H iv a ta l­

ban . E re d m é n y ek e t é r t el a h az a i te rm ész etv é d ele m m eg­

szervezésében. (* N agybánya, 1887. jú l. 4.) — M ÉL II.

228. p.

18. 1890. M e g a la p íto ttá k a budapesti Pasteur Intézetet, Hőgyes E n d re (1847—1906) te rv e ze te a la p já n . (L. m ég L ex ik o n II.:

á p r. 10.)

---19. * 1840. Friesenhof Gergely (Szent­

p éterv ár) m eteorológus. Bécs- b en jogot, M ag y aró v áro tt gaz­

dasági ta n u lm á n y o k a t fo ly ta ­ to tt; 1872-ben k ezd ett m eteo- lógiával foglalkozni nedanóci b irto k á n , s az itt lé tesített kis m egfigyelőállom ást f e j­

lesztette később Ö széplakon a N yitra-völgyi obszervató­

riu m m á. T alajh ő m é rsék le ti és sugárzási m egfigyelései az agrom eteorológia a la p já t r a k ­ tá k le hazán k b an . A N y itra- völgyi agrárm eteo ro ló g iai ob­

szerv ató riu m m eg alap ításáv al n em csak p é ld á t m u ta to tt, de sik e rü lt elérn ie egy helyi észlelő h áló zat és gazdász egyesület lé treh o zá sá t is.

1883—1913 között szerk esztet­

te az ’’Id ő járási n a p tá r ”-t, 1888-ban m e g ala p íto tta ’’L a u b ­ fro sc h ” (Levelibéka) cím en az első m eteorológiai szakfo­

ly óiratot. É rték es szakkönyv­

tá r á t és m ű szereit a M eteo­

rológiai In té z e tre hagyta, ( t Ő széplak, 1913. júl. 17.) — M ÉL I. 544. p.; M TESZ 1988/

30.

*" f 1915. Kosutány Tamás (Bp.) a g rá r­

kém ikus, m ezőgazdasági szak­

író, akadém ikus. E urópai szín v o n alra em elte a b o rá-