A főiskolai hallgatók újabb adatai - I. Az I. évfolyamra újonnan beiratkozott hallgatók (1929/30.I. félév)

(1)

2. szám, —— 1930 kás van 351 és 8—10 holdas csupán 162).

A gazdasági cselédeknél szintén alig lehet rendszert találni a számokban, itt azonban már különösen a 3 holdas kategóriától kezdve az abszolut számok kicsiny volta,

mely már a IDO—at sem éri el, befolyásolja az arányszámokat.

Annyi azonban itt is látszik az adatok- ból, hogy a földbirtok megléte, vagy meg nem léte nem befolyásolja a gyermeklétszá—

mot. sőt mondhatni, hogy általában a föld—

nélrkíili gazdasági cselédeknél és a földnél- küli gazdasági munkásoknál még nagyobb a gyermeklétszánn mint a földbirtokkal bíróknál.

Ezek az újonnan megállapított adatok

tehát igazolják azt a tételt, hogy a kisbirto—

kosok jóval szaporátlanabbak, mint a gaz—

dasági munkások és a gazdasági cselédek.

A kisbirtokosoknál is azonban az egészen törpe birtok az, amely a legnagyobb korlá- tozó hatást gyakorolja a gyermeklétszámra.

A földmíves népesség földhözjuttatása tehát a népesedési politika szempontjából csak akkor lenne kevésbbé kedvezőtlen hatású, ha minden családnak legalább 8—10 hold földet lehetne juttatni, az egészen kis-, vagy éppen törpebirtok a népesedési" politika, szemszögéből nézve csak ronthat a jelen—

legi helyzeten, ha talán szociális szempont- ból némi haszonnal jár is.

Kovács Alaios dr.

A főiskolai hallgatók újabb adatai.

Nouvelles données des étudiants de Hautes Ecoles de Hongrie.

Az !. évfolyamra újonnan beiratkozott hallgatók

(1929/30. !. félév).

Les étudiants de 176 azuée admis dans le IB?" semestre de ]929—30.

Résume'. Les données relatives aux e'tudiants sont recueillies par liO/fice cen- tral hongrois de statistigue lors des inscrip—

tions au IIe semestre. Depuis 1928—29, on y réunit aussi les données concernant les étudíants de premiere année admis dans le lefsemestre. Cette disposition sTmposa en premier lieu en raison de la loi sur le nu—

merus clausus gui a restreint le nombre des étudiants a admettre aux Hautes Écoles enseignant pris de guatrc cinguiemes des étudiants du pays. Cette limitation, guoigue adoucie par des arréte's ministériels et sur—

tout par une loi de 1928 gui apporta des modifications radicales, est nécessaire aujourrPhui encore a cause de l'énorme diminution du territoire et du trop grand nombre des gens diplómés.

II importe donc de savoir comment sont iréguentées Ies Hautes Écoles astreintes au numerus clausus (Universités proprement dites, Université Polgtechniguc, Acade'mies de droit), guelles sont les conditions et la répartition par sections des baeheliers y admis, parce gue ciest selon ceux-ci gue se iormera, dans les années scolaires sui—

vantes, le tableau de la jeunesse des Écoles.

L'enguéte ayant commencé en 1928—29, nous disposons maintenant des chi/fres de

deux années scolaires (noir le graphigue et les tableaux I, 2, 3, 4). Sur les étudiants de I"? anne'e, 7396 fréguentaient les Hautes Écoles () á années, 11% la Faculté de me'-

cíecine (a 5 ans), 16% [es Hautes Écoles de 3 années diétudes ou des cours de 1 d 2 ans, organisés dans les Hautes Écoles. Ils représentaienl' dans les Écoles de 3 a 4 an- nées d*étude un tiers de tous les étudiants inscrits et un cinguiéme ;; la Faculte' de médecine ou, comme nous venons de le dire, [Jenseignement dure 5 ans. Cette proportion, variant notablement d,une Facul'té ou Haute École a Pautre, présente une diminution

;: la Faculte' de médecine, á [Université Polgtechnigue, a la Faculte' des sciences économigues et aux Écoles dtagriculture et une augmentatíon aux Facultés de théologie, de droit, de philosophie et aux autres Hau- tes Écoles. En général, la jeunesse préfcre les Écoles de Budapest aux Universite's pro—

vinciales; aussi, la polítigue de decentrali—

sation a-t-eIIe ici de grandes difficultés a surmonter.

Dans les Hautes Écoles vise'es par la loi

sur le numerus c'lausus, Ie no'mbre des étu- diants de Ilre année a, des le [" semestre, atteínt la limite fixée par la loi, a Peacception des Facultés de the'ologie et de certaines Facultés de province ou cependant le nom—

(2)

2.szám. -——

bre fixé fut en général également atteínt lors des inscriptions du 110 scmesire.

*

Az Összes főiskolai hallgatókra vonat—

kozó adatokat a Központi Statisztikai Hi- vatal 1913 óta egyéni lapok útján gyűjti egybe és pedig a tanév II. felében, a félév elején történő beiratkozások alkalmával. A

a háború után a változott, vagy mondhatjuk inkább a jóval súlyosabbá vált körülmé- nyek miatt olyan intézkedések léptek életbe a főiskolai élet terén, amelyek a fő- iskolák és a hallgatóság viszonyaiban teljesen új helyzetet teremtettek. Az ország- nak a szűk határokhoz viszonyítva főiskolai oklevelet szerzett s elhelyezkedni óhajtó egyénekkel túlontúl bőven ellátottsága s a fenyegető veszedelem, hogy a túlzsúfoltság egyre komolyabb bajokat idéz elő és az ér- telmiségi. osztályt még válságosabb hely- zetbe sodorja, a főiskolai hallgatók számá- nak a reális szükséglethez alkalmazkodó korlátozásához vezetett. Ehhez képest az 1920. évi XXV. ti.—c. értelmében —— az, 1920/21. tanév óta —— tudományegyete—

meink, a műegyetem és a jogakadémiák az I. évfolyamra csupán korlátozott létszám- mal vehetik fel a hallgatókat, míg a többi főiskolák a régi szabad felvételi rendszer alapján folytatják működésüket. A főiskolai statisztika figyelme ennek következtében igen gyakran terelődött arra a kérdésre, hogy mennyi az l. évfolyamra felvett hall- gatók száma, miképen'telnek be az enge—

délyezett keretek és hogy a középiskolai érettségit tett tanulók számához viszonyítva mekkora, főbb viszonyaiban milyen meg- oszlású, a főiskolák milyen szakcsoportjai felé irányuló az a kontingens, amely évente a főiskolákra felkerül. Az eddigi főiskolai statisztika, mely valamennyi évfolyam hall—

gatóit összeségükben tekintette át, bár rendszere és teljessége tekintetében más or- szágok hasonló statisztikái között elismer- ten egyike az elsőknek, ezekre a kérdésekre nem adhatott választ. A főiskolai hallgató—

ság elhelyezkedését, az egyes életpályák többé-kevésbbé való telítettségét figyelő tu—

dománypolitiká—nak is elsősorban ezen a té—

ren kellett tisztán látnia és céltudatosan intézkednie; ezt pedig csak megbízható, részletes adatok alapján **tehette. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal, ezeket a körül—

ményeket tartva szem előtt, az újonnan felvett I. éves hallgatókra nézve, ugyancsak egyéni lapok segítségével, teljesen új adat-

—— 1930

%

gyüjtést indított meg, aminő -— ha más or—

szágok adatgyüjtései között kevésbbé talál—g ható is fel -— a mi sajátos viszonyaink kö- zött valóban nélkülözhetetlen. Az adatgyüj-w tés túlnyomó részben természetesen az I—

félévre esik, minthogy a II. félévben csak, kevés új felvétel fordul elő. Az új ladat—

gyűjtés megindításának időpontja —— az

1928/29. tanév —— egybeesik a numerus—

clausust módosító 1928. évi XIV.— tv.-e, életbeléptetésével s így újabb adataink mó—

dot nyujtanak arra, hogy a főiskolára fel—

kerülő tanulóifjúságnak különböző szem-r pontokból való alakulását éppen ettől az újabb határt jelen—tő tanévtől kezdve figyel—

hessük meg tüzetesebben.

*

A nevezett adatgyüjtés 1929/30. tanévi

eredményeit az 1—4. sz. táblákon közöl—

jük, kiegészítve a végső eredményeket a

mult (1928/29.) tanévi adatgyüjtés hasonló

eredményeivel. Mindkét tanévben egyfor—

mán 39 főiskoláról számolnak be adataink, minthogy a jelzett két tanév folyamán ezen, a téren változás nem történt. (Az 1928/29.

tanévben tulajdonképen 40 volt a főisko lák száma, de a megszűnőben levő kalocsai róm. kat. polgári iskolai tanárképzőnek az.

alsó-bb évfolyamai már nem állottak fenn.) A gazdasági főiskolák közt az állatorvosi, a:

bánya- és erdőmérnöki főiskola és a gaz—- dasági akadémiák, míg az egyéb főiskolák sorában a képzőművészeti, az állami s ezen- kívül még két róm. kat. polgári iskolai ta—

nárnőképző, a gyógypedagógiai tanárképző, valamint a testnevelési főiskola, a Ludovika katonai és a Zrínyi Miklós rendészeti aka- démia foglalnak helyet. Ez az utóbbi, vala—

mint a gyógypedagógiai tanárképző főiskola 1928/29-től kezdve szerepel a felsőfokú.

tanintézetek sorában. A többi (művészeti)

főiskolák—at eltérő jellegük miatt statisztikai adataink nem itt, hanem a szakiskolák közt veszik számba.

Az 1. éves hallgatók számának pontos megállapítása végett meg kell jegyeznünk, hogy kimutatásunk a budapesti és a sze—

gedi egyetemek bölcsészeti karain csupán azokat a hallgatókat veszi számba, akik

csak a bölcsészeti karon iratkoztak be, míg

azokat a bölcsészeti hallgatókat, akik egy másik főiskolának hallgatói és csupán kö—

teles előadásokat hallgatnak a nevezett egyetemek bölcsészeti karain s így egy idő-—

ben tulajdonképen két főiskolára szabály—

szerűen iratkoznak be, a kétszeres számba—r

(3)

2. szám. ——

vétel elkerülése végett adataink nem veszik figyelembe. Ezek a szán'lításon kívüli bölcsészeti hallgatók a budapesti egyetemen elsősorban a közgazdaságtudományi kar felső kereskedelmi iskolai tanárképzője'nek, azután az Angol-kisasszonyok polgári iskolai tanárképzőjének, továbbá a Rabbi- képző intézetnek a hallgatói és összes szá-

muk 1928/29-ben 121, 1929/30-13an pedig

88 s nagyobbrészt mint rendkívüli hallga- tók szerepelnek a nevezett bölcsészeti karon. A szegedi egyetemen viszont a polgári iskolai tanárképző főiskolának a hallgatói iratkoznak be a bölcsészeti karra rendkívüli hallgatókként (1928/29-ben 81, 1929/30-ban 94 hallgató). Ezekkel a hallgatókkal együtt

tehát a budapesti egyetemre beiratkozott l.

éves hallgatók teljes létszáma 1929/30-han

1.416 helyett 1.504, a szegedi egyetemen pe—

dig 513 helyett 607 és így a négy egyetem bölcsészeti karán beiratkozott összes l. éves hallgatók száma tulajdonképen nem 712, hanem 894 (l. az 1. sz. tábla adatait).

Érdekes megállapításokra vezet annak a megfigyelése, hogy az I. éves hallgatók száma miképen aránylik az összes hallga—

tók számához. (Minthogy a folyó tanévre nézve az összes hallgatók adatai még nem állanak rendelkezésünkre, ezt a kérdést az

1928/29-ik tanévi adatok alapján kell megvizsgálnunk.) Az I. éves hallgatók szá—

mát evégből a különböző (1—5) évfolyamú főiskolák (karok) szerint kell csoportosíta—

nunk, mert az évfolyamok számához ké- pest az egyes főiskolákon, illetve karokon más és más az 1. éves hallgatóknak az ösz—

szes létszámhoz viszonyított aránya. így mindenekelőtt külön kell számításba ven- nünk azokat, akik csupán a főiskolák kere- tében fennálló egyéves (két féléves), vagy kétéves (négy féléves) tanfolyamoknak, sza- koknak a hallgatói. Egyéves a jogi karon az államszámviteltani, a közgazdaságtudo—

mányi karon a revizori, kétéves a gyógy- szerészeti tanfolyam és ilyen a közgazdaság—

tudományi kar Keleti Intézete is. Általában, amennyiben nem célja a doktori oklevél megszerzése, egyéves a műegyetem közgaz- dasági osztálya is. Az 1928/29. tanévben ezenkívül a Zrinyi Miklós-akadémiának is még csak egy évfolyama állott fenn.

Négy félévet hallgatnak, tehát tulajdonké—

pen kétéves tanfolyam hallgatói az Apponyi- kollégiumnak (tanítóképzőintézeti tanár—

képző) a szegedi bölcsészeti karra iratkozott azok a tagjai, akik még a régi rend—

szerű (három évl'olyanu'i) polgári iskolai

_— 19310

tanárképzőt végezték. (Azok ugyanis, akik az újabban négy évfolyamára bővített pol- gári iskolai tanárképzőt végzik el, csupán ["

egy éven át kötelesek a bölcsészeti karon , előadásokat hallgatni.) A főiskolák egy na- ,

gyobb csoportjánál (gazdasági akadémiák ; stb.) viszont hároméves (hat féléves) a ta- ,

nulmányi idő, míg az orvosi kar öt évfo—

lyamú és ugyanannyi a tanulmányi idő a budapesti hittudományi karon és több liit- ' tudományi főiskolán is. A fel nem sorolt ,

töb-bi főiskola (kar) valamennyi négy év—

folyamú.

A mondottak figyelembevételével meg—

állapíthatjuk, hogy az 1928/29. tanév l.

felében az I. évfolyamra újonnan beiratkozott hallgatóknak

640/0-a egy évfolyamú, 2'9 ,, két ,, 6'5 ,, három ,,

114 ,, Öt ,,

főiskolára (illetve karra, tanfolyamra) iratkozott be, míg a többi _— négy évfolyamú

—— főiskolára (karra) beiratkozott 1. éves hallgatók aránya 7/10 résznél nagyobb (72'8%) volt. Az 1. éves hallgatók zöme

tehát a 3—4) évfolyamos főiskolákra (ka—

rokra) jut, míg az egy-két évfolyamot végző hallgatók aránya 1/10 részt sem tesz. Ez utóbbiakat így figyelmen kívül hagyva, a többi cso-portok körében az újonnan beiratkozott I. ées hallgatók az összes (az 1928/29. tanév l. felében beiratkozott) hall-

gatókhoz következőkép aránvlottak:

a három évfolyamú főiskoláknál (karoknál) 29'00/0

a négy ,, , ,, 29'0 ,,

az öt ,, ,, ,, 21'1 ,,

A három évfolyamt'i főiskolák 1. éves hallgatói eszerint elég alacsony számmal szerepelnek ennek a csoportnak az összes hallgatói között, ha figyelembe vesszük, hogy az 1. évfolyam létszámának rendsze-"

rint aránylagosan is nagyobbnak kell len—

nie az egyes pályára lépő kezdők nagyobb száma miatt, tehát itt 1/3 részt kellene meg—

haladnia. Az egyes főiskolák közt itt a gyógypedagógiai tanárképzőre iratkoztak nagyob—b számmal az 1. évesek (42975), valamint a testnevelési főiskolára (38493), míg a gazdasági főiskoláknál és különösen a polgári iskolai tanárkép'zőkne'l jóval ki—

sebb ez az arányszám (31'7,illetve 22'O%), ami arra mutat, hogy az előbbi két főis- kola felé erősebb a törekvés, az utóbbiak

(4)

_2 . szám.

1. Az !. évfolyamra Principales données des

78

újonnan felvett főiskolai hallgatók főbb adatai (1929/30 !. félév).

étudiants de 170 année admis aux Hautes Ecoles (I" semestre 1929—30).

Hittud. kar és főiskolák —— * Faculte's de théologie et Hautes Ecoles de théol.

Jogi kar és jogakadémiák Facultés de droit et

Orvostudományi kar —

Facultés de médecine . . 3 416 Bölcsészetí kar —— Facul—

tés de philosophie . . Gyógyszerészeti tanf. —

Cours de pharmacie . .!

n n 6 ,.

4) " ,, 28 5) " " 9

20 396!

!

Aeadémies de droit. . . . 7 1.67

1) A főiskolák száma ebben a tanévben tula

7

5 712 339 301 2 112 67 45

fokozatosan beszüntette a műk l'Ecole normal: pathol, r. po

de la suppressíon graduelle de Fenseignem tségi bizonyítvánnyal. — Dont 22

MX]

1;

Si 281

217 10 89 83 56 11 A tud. egyetemek, híttud. főiskolák és jogakadémiák összefo

Relevé, suivant les sections, des Universités propr. dites, Hautes E

! ^.i

4

1.433 —— 236 í1.021 22 331120!172 7 374 24

429 11 183 62 71

— —— 68 3; 18; 5

jdonképen 40, de közülük e nek) nem voltak !. éves hallgatói, mert az intézet

des Hautes Ecoles était de 40 si ron y comprend n'avail pas d'éiudíantes de Ire année m raison

2) Ezek közül 22 felsőmezőgazdasági étet

:!

1

121 29. 11 —— 1651 e

' f

58; 474 929§118

!

; 117 2341

$

1 212

13; Az 1. éves hallgatók közül —— Répartition des étudiants de 176 année

253 És

. ayanteu im dipl.de mflur. §§

§. .

. a; a §, um 5-5

.. 531144 § % § ; § E É [ÉÉÉE %%

Fólskola, %S 1513 rendes _- É § 3 N' 3? ' § ;; §e'w § § gé

._. 4, §

e . _ ** e

— ' M

tudománykar ÉS 43-34; ordínain's 'S § § 5- 3 § és ? EÉ [ 'BEfÉÉ IS §

;ÉÉH'ÉÉ § ** § ! fg § %) ._. EÉ ÉÉÉ f) Pá.

HautesFacultésEcoles et w*——;É ÉG'g' '——^% —— §;^. §^;;( És.., * —)—É §cuí 49,;"* xx")§§ § §;§mea __S§3Ég :j'";,%s:—garéi; Ét;§§§asszony,?§§ %%"§§

,_ 1 § *80 ae %% Mumu % "GÉÉSÉOÉY-zlmíaíníya

Tud. egyetem _" Univer— ! !

sité Budapest .. .. .. 1 239 18 948 20 , 69 615

Közgazd. tud. kar ——

Faculté oles sciences

économignes Budapest 1 51 270 6 6 88

Tud. egyet. — Université

Debrecen .. .. . . .. 1 48 110 15 4 254

Tud. egyet. — Univ. Pécs_,, _,, l 16 280 5 2 256

,, Szeged I 1 70 319 5 5 246

Tud. egyetemek együtt ——

Ensemble des Univer— !

sitésproproitcs .. .. 5 424 f 1.927 51

1.459 Műegyetem —— Université

Polyieehnigue .. .. .. 1 1 242 4 171 3

Hittud. főiskolák —— Hautes

Ecoles de théologie. . . . 17 4 192 1 110 2

Jogakadémíák —— Acadé—

mies de droit .. .. .. 3 — 117 4

Gazd. főiskolák— Hautes 103

Ecoles dyagúcnlture .. 5 4 162 6 135

Egyéb főisk. —— Autres

Hautes Ecoles .. .. .. 8 183 323 5

119 146

5 szám §

Össze- 1929/30 nomb. 39 566 446 2963 71

2.097 533

? 0/0 _ 100-0 11-5 59-9 14 19'8 42'310'8

sen szám

Total 1928/295 nomb, x)39 4.991

I 0/0 — 11-5 10-2

571 505 3.010 59

607 1-2 19—5

1.294 483

26-1

glalása s z a k o k szerint (1929/30):

colos de théologie et Académies de droit (192930):

1

.

I

!

441?

)

gynek (a kalocsai róm. kat. polgáriiskolai tanáraőképző—

ödését. —— Dans l'mm. scoL 1929—30, le nombre bonrgeoiscs de j. flies á Kalocsa, gm'

ayant en un dípl. de m. d'éc. sup. d'agriculture.

32; 30 —'j

47; 270 13

?

391

(5)

2. szám.

iránt pedig gyengébb érdeklődés mutatkozott a főiskolákra lépő ifjúság részéről.

A négy évfolyamú főiskolák (karok)

közül a következőket emelhetjük ki:

a jogi karon (államszámviteltan nélkül) . ..

a bölcsészeti karon (az Apponyi-kollégium tanát—jelöltjei nélkül).. . . . ..

.a közgazdaságtudományi karon (a levizori tanfolyamnélkül).. . ..

a műegyetemen (a közgazdasági oszt. nélkiil) a jogakadémiákon (államszamviteltan nélkül)

a többi négy évfolyama főiskolán

28'90/0 312 , 35-9 , 24'8 , 18'6 , 29-7 ,,

az 1. éves hallgatók aránya az illető főiskola (kar) Összes hallgatóihoz viszonyítva. Lát—

hatjuk tehát, hogy a műegyetem és a jog- akadémiák kivételével, amelyek felé az utóbbi években egyre kisebb volt a törek- vés, a többi főiskolákon (karokon) az % résznyi aránynál nagyobb az 1. éves hallga—

tóknak az összes hallgatókhoz viszonyított aránya, ami arra mutat, hogy a jogi és böl- csészeti kar felé (valamint a hittudományi és az egyéb főiskolák iránt is) az utóbbi években a hallgatók mindinkább nagyobb száma töre—

kedett és így az első évfolyamok ezeken a karokon megduzzadtak. Különösen feltűnő ez a közgazdaságtudományi karnál, ame—

lyen, úgy látszik, kevesebb nehézséggel tudtak a főiskolára törekvők elhelyezkedni, mint más főiskolákon. Valószínű azonban, hogy ezek között sok olyan akad, aki abba—

hagyja a tanulmányait vagy más szakra tér át. A műegyetemen ezzel szemben való—

színű, hogy a felsőbb évfolyamok hallgatói—

nak a száma duzzadt a nori'nálisnál na- gyobbra s még inkább áll ez az eset a jog- akadémiákra, amelyekre —— úgy látszik ———

inkább a felsőbb évfolyamok során iratkoznak nagyobb számmal a hallgatók.

Az orvosi karon éppen 1/3 rész (20476) _jut az 1. éves hallgatókra, vagyis a várható

normálisnál itt is kisebb rész, ami az 1. év—

folyamra beiratkozók számának évről évre való csökkenéséből ered. A hittudományi főiskolák (beleértve a budapesti hittudo—

mányi kart is) közül azokban, amelyeknél az 5. évfolyam is fennállott, 25595 jutott az 1. éves hallgatókra; a létszám tehát ezek- nél növekvőben volt.

Ha a három legnépesebb tudománykart

egyetemek szerint külön vizsgáljuk (ezek között természetesen a jogi kart az állam—

sZámviteltan nélkül), az 1. éves hallgatók—

nak az illető karon beiratkozott összes hall- gatókhoz viszonyított következő arányait találjuk:

79 1930

a a , . , .

budapestii debrecenii a pecsx i a szegedi e g y e t e m e n (()/0)

a jogi karon 225 1 i 37 32'8 297

az orvosi karon 19 2 ! 224 188 259

a bölcsészeti !

kamu.. .. .. 813 § 320 319 298

A jogi kar l. évfolyamára e szerintaz összes hallgatókhoz viszonyítva a hallga- tóknak aránylag jóval kisebb hányada jut, mint a vidéki egyetemeken Különösen a debreceni e(Tyetemet keresik fel nagy szám—

mal a jogi pályára törekvő kezdő jogászok;

valószínű azonban, hogy úgy innen, mint a másik két vidéki egyetemről is, a későbbi évfolyamok során sok joghallgató a buda—

pesti egyetemre tér át s ezért a budapesti egyetem jogi karának inkább a felső év—

folyamai duzzadnak meg. Ugyanez az eset áll fenn — a pécsi egyetem kivételével ——

az orvosi kar I. évfolyamán is, míg a ví- déki egyetemek bölcsészeti karain a buda- pestihez hasonló keretek között telik be az 1. éves hallgatók létszáma.

*

Az 1929/30. tanévet az előző tanévvel összehasonlítva, az újonnan beiratkozott 1.

éves hallgatók összes számában (l. az 1.

sz. táblát) alig látunk változást. Az egyes főiskolák, illetve karok közt azonban errő- sebb eltolódást találunk. Erre, valamint a

haligatók számának főiskolák (karok) sze-

rint való megoszlására nézve a következő,

az 1929/30. tanév I. felére vonatkozó adatok álljanak itt:

limelkedés (—H v.

Az I. éves csökkenés (——), hallgatók az előző tanév- 1' U/n-ban hez képest (ab—

iHm—fA—szolút számban)

Hittudományi hallgatók 80 4— 48

Jog ,, 338 —l— 47

Orvostan ,, 8'4 —-— 64

Bölcsészettan ,, 1454 4— 34

Gyógyszerészettan ,, 2-3 —— 1

Közgazdaságtan ,, 9'0 —— 48

Műegyetemi ,, 8'3 %— 4

Gazdasági föisk. ,, 5'2 — 48

Egyéb főiskolai ,, 106 4— 18

Összesen.. .. ..

100—0 _ 10 Végeredményben tehát egyes csoportok Összesen 151 főnyi növekedésével szemben másutt 161 főnyi csökkenés mutatkozik s

(6)

2. szám. _ _

1930

ez a csökkenés nagyobbrészt az orvosi karra, a közgazdaságtudomanyi karra és a gazdasági főiskolákra jut. Az egyes tudo-—

mányszakok között mutatkozó ez az eltoló—

dás az Összes hallgatók számából már évek óta kiolvasható jelenség. Az orvostanhallga—

tók, ;) közgazdasagtudományi hall,),gatók to—

vábbá a műegyetem és gazdasági főiskolák

hallgatóinak az aránya az 1922/2 ő. tanév-

től kezdve az 1928'29 tanévig az Összes főiskolai hallgatók számában jelentékenyen apadt. Növekvő arannyal szerepelt ellen;;

ben a jogi, ;) bölcsészeti (')s a hittudományi hallgatók. alamint az egyéb főiskolákra iratkozott hallgatók csoportja. Ezek a vál—

tozások, illetve irányzatok mutatkoznak te- hát az l. (')vtolyam hallgatóinak tárgyalt létszámában is.

Ha ;) jogi karon :) csak államszámvitd—

tama iiatkozottakat figyelmen kívül hagy juk

folyamán lényegesen meg(sappant ;) jogi kar így kiszámított gyarapodása 90 lót tesz. Hasonlók(':p. ;) revizori tanfolyam nél—

kül, a közgazdaságtudományi karon ()su- pan Sti-ot tesz az 1. éves hallgatók száma—

nak apadása s így ezeket a körülményeket figyelembe )'é)*() Végeredményben az Ösz- szes 1. éves hallgatók száma is nem vissza- esést, hanem 50 főnyi emelkedést mutat.

A közgazdaságtudomz')nyi karon ;) köz- igazgatási és külképviseleti szakosztályon emelkedést, míg a mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi szakon (beleértve a felső kereskedelmi iskolai tanárképzőt is) egyut—

tesen 68 főnyi csökkenést látunk. Megje—

gyezhetjük azt is hogy a közgazdasági l.

éves hall(Öatók 2/3 része a kereskedelmi szak—

csoportra (a tanarképzot is beleértve) jut.

Az összes 1. éves hallgatóknak 313, része a) tudományegyetemekre (;) közgazdaság- tudományi kart is beleértve) és ;) műegye—

temre tehát 6 főiskolw'ua esik, míg a többi 33 főiskola l ()) es hallgatói együttesen csak 1/4 részt foglalnak le az l. ())esek számából.

Ha csak a négy tudomán)egyetemet, szá—

mítjuk ez (setben az l. é)()s hallgatóknak jóval több. mint felereszéwl (5776) állunk szemben Erdekes jelenség azonban, hogy az I. é)eseknek :) )idéki egyetemeken való szaporulatát ;) budapesti egyetem I. ())es hallgatóinak erős logyisa ellensúhozza, ami a főiskolai élet (lecentralizációja szem—

pontjából kedvező jelenséf. A csak állam—

számviteltanra iratkozottakat nem számíha az l éves hallgatók száma ugyanis a névv tudom;)nveg)elemen irj) alakult:

minthogy ezek száma ;) jelen tané)

Emelkedés (—l—)

1 1928/29 1929/30 vagy

( csökkenés (——)

Budapest,. 1 381 ! 1.286 ! —— 145

Debrecen 55! 380 , 466 4— 86

Pécs .. 353 ) 410 4— 57

Szeged 447 ) 502 4— 55

Összesen.; 2.561 ) 2.614 1 —)— 53

A budapesti egyetemen, ha az állam—

szamviteltan l)illgatóit s ezenkívül még azo—

kat a fentebb említett bölcsészettanhallgato- kat is számításba vesszük, akik más főisko-

lának is hallgatói (tehát kimutatásainkban

nem szerepelnek, de a teljesség kedvéért itt számításba vehetők), az l. évfolyamra kö—

zel 200 hallgatóval kevesebb iratkozott be, mint az előző tanévben. Ez az apadás a) budapesti egyetemen mindegyik kart érin—

tette.

Az egyes karokat külön is vizsgálva, az, I. éves joghallgatók száma a budapesti egyetemen történt apadással szemben a ví—

(leki egyetemeken mindenütt emelkedett, úgy hogyha ;) jogakadémiakat is számí- tásba vesszük, a vidékre 157 1. éves jog—

hallgatóval jutott több, mint az előző év- ben. Valószínű azonban, hogy ezeknek jó—

része a felsőbb évfolyamok során, amint má) említettük, a budapesti egyetemen foly- tatja tanulmányait. A Vidéki egyetemek többi karain is csaknem mindenütt többé—

kevésbbé emelkedett az 1. éves hallgatók száma; kivétel itt egyedül a szegedi egye-

tem orvosi kara, amelyen az l. éves hall—

gatók száma csökkent.

*

Az 1. éves hallgatóknak jó 1/10 része

mint rendkivüli hallgató iratkozott be, va- lamivel kevesebb, mint az előző tanévben, ami mindenesetre figyelemreméltó, ha te- kintettel vagyunk arra, hogy az összes fő—

iskolai hallgatók számában adataink eddig a rendkívüli hallgatók számának állandó—

novekedeset mutatták. A lendkívüli hallga-

tók 1/ része nő Az egyes karok közül a

jogi kar rendkívüli hallgatóinak ;) száma csökkent, ;) bölcsészeti karé pedig emelke—

(lett. A remlkívüli hallgatók, csekély kivé—

tellel. ;) jogi karon az államszámviteltani tanfolyam hallvatóiból állanak, a bölcsészeti karon pedig közel felerészük a jelen tanév—

tól kezdve Szegeden működő Apponyi kol- légium tagjaiból; a tobbi karok közül ;) kozgazdaságtudományi karra iratkozik na—

hallgató,

gyobl) szammal rendkívüli na—

(7)

2. mm.

gyobbrészt olyanok, akik felsö kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványuk fokozata alapján addig, amíg a főiskolán bizonyos tanulmányi eredményt nem mutatnak fel, nem jogosultak ama, hogy rendes hallgató—

ként beiratkozzanak. A többi rendkívüli hallgatók vagy a képesítés hiánya miatt.

vagy azért iratkoznak be rendkívüli hallga- tóknak, mert nem az oklevélszerzés, hanem csupán valamely tudományszak iránt való érdeklődés a céljuk. A megfelelő képesítés híján rendkívüli hallgatóként felvettek a szükséges képesítést később természetesen nagyobbrészt megszerzik s így rendes hall- gatóvá minősíttetnek át. A hittudományi főiskolák rendkívüli hallgatói ezt a képe-si—

tést sok esetben magának az intézetnek a keretében szerzik meg. Az egyéb főiskolák közül csupán a képzőművészeti főiskolán

találunk rendkívüli hallgató-kat.

A nőhallgatók száma az összes hallgatók számában eddigelé szintén állandó növeke-

dést mutatott; 1924/25-ben még 9'4% volt

főiskoláinkon a nőhallgatók aránya, míg a legutóbbi tanévben 13'0%. Az emelkedés itt évről évre fokozatosan történt. Ugyanezt az irányzatot mutatják az l. éves hallgatók adatai is: 1929/30—ban 13'1% volt a nő- hallgatók aránya az előző tanévi 12'896- kal szemben.

Karok (szakok) szerint a nőhallgatók számát illetőleg is meglehetős nagy eltoló-

_s1__. 1930

dásoka—t látunk. így a budapesti egyetemen

különösen az orvosi karon iratkozott be kevesebb nő, mint az előző tanév 1. felé—

ben s ezzel párhuzamosan két vidéki egye—

tem (Debrecen és Szeged) bölcsészeti ka-

rán, valamint a polgári iskolai tanárképző főiskolán jóval több nőt látunk. Egyébként is a nőhallgatóknak több mint felerész-e a bölcsészeti karra jut s ezenkívül a gyógy- szerészeti szakon (itt a beiratkozott 1. éve- seknek majdnem fele nő), a közgazdasági karon és az egyéb főiskolákon foglalnak aránylag nagyobb számmal helyet.

A nem magyar anyanyelvű hallgatók csekély (1%-nyi) számát tekintve, az anya- nyelvi megíoszlásról alig lehet mondani- valónk. Az állampolgárság szerint való meg—

oszlásra nézve is csak annyit jegyzünk meg, hogy a külföldi hallgatók arányában

mutatkozó visszaesés (6'5%-ról 5'3%-rai

az elcsatolt területekről való hallgatók számának a fokozatos apadása folytán

áll elő. (Ez a jelenség a korábbi esz-

tendők folyamán az Összes hallgatók számában is mutatkozott.) Jóval érde—

kesebb és fontosabb e helyütt a hallga—

tóknak vallási hovatartozásuk szerint való.

vizsgálata. (L. az 1. sz. táblát.) Az I. éves

hallgatóknak a főbb vallási csoportok szerint V'aló megoszlását százalékos arányszá—

mokban a következőkben szemléltetjük:

A budapesti egyetemen eszerint a római katolikusok s főkép a reformátusok aránya csökkent, az ág. evangélikus és izraelita hallgatóké pedig emelkedett. Az izraeliták

1928/29 1929/30

323- ? %Ág' M.on illan

Hittudományi .. .. .. .. hallgatók 568 304 89 2-9 1-5 593 30-6 73 2-3 1—0 Jog.. .. .. .. .. .. .. ,, 61-3 19-7 68 9—5 2-7 61—0 19-9 72 103 1-7 Orvostan .. .. .. .. .. ,, 56-0 20-2 7-7 13-6 2-5 52—2 21-4 79 135 5-0 Bölcsészettan .. .. .. .. ,, 603 13-0 84 109 2-4 60-2 .18-7 97 10-0 24 Gyógyszerészettan .. .. , 52-2 23—0 88 13-3 27 60-7 161 4-4 13-4 5-4 Közgazdaságtan .. .. .. ,, 59-9 156 7-9 15-7 1-0 60-3 13-3 91 14-1 27 Műegyetemi .: .. .. ,, 60-6 15—5 106 9-4 3-9 59-01 16—i 11-5 119 1—5 Gazdasági főiskolai .. .. ,, ; 61-8 219 9-2 65 0-6 623; 205 9-3 3-9 3-5 Egyéb .. .. .. .. . . _ § 68-5 17-5 85 2-7 2-8 61-4; 20-7 9-9 3-6 44 Összesen [ 60-7 196 8-0 9-4 24 599 1 19-13 8-4 9—4 2-5

Tudományegyetem, Budapest .. .. 67'2 15'1 74 7—6 ! 27 670 ! 136 88 — 81 2—5

,, Debrecen 241 505 4-3 17-2 39 22-7 529 3-3 17-2 3-9

,, Pécs,. .. .. .. 627 1053 146 11—i 1-4 67-3 8-2 14-2 87 1-6 ,, Szeged .. .. .. 57—5 163 _ 3-7 14-8 _ 2-7 62-2 17-2 60 127 1-9 Tudományegyetemek együtt 690 196 3-1 1 106 4 2-7 586 20-2 82 1015 3 2?

t ; §

aránya a budapesti egyetemen csupán az orvosi karon mutat visszaesést, míg a jogi

és bölcsészeti karon, továbbá a gyógyszeré—

szeti tanfolyamon együttesen (az állam—

(8)

2. szám.

82 1930

számviteltant, amelyre legfeljebb 1—2 izraelita hallgató iratkozik, nem véve figyelembe) 10'4%-ról 11'9%-ra emelkedett az

' arányuk. A debreceni egyetemen a róm.

katolikusok aránya a jogi, a reformátusoké a jogi és bölcsészeti, az izraelitáké pedig az orvosi és bölcsészeti karon emelkedett. A pécsi egyetemen a róm. katolikusok aránya a jogi és bölcsészeti karon, míg a szegedi egyetemen a római katolikusok aránya a bölcsészeti karon és a gyógyszerészeti szakon, a refonmátusoké az orvosi karon s némikép a gyógyszerészeti szakon emelkedett, az izraelitáké pedig a bölcsészeti karon mutat visszaesést.

Összefoglaló adatként közöljük itt még az I. éves hallgatók vallási megoszlását fel- tüntető adatokat azokra a főiskolákra vo—

natkozólag, amelyeken az 1. évesek felvé- tele korlátozásnak van alávetve. Számítá—

son kivül hagytuk itt a hittudományi hall- gatókat, minthogy ezek csupán a megfelelő vallású hittudományi főiskolára iratkozhatnak, valamint a csak államszámviteltanra iratkozottakat, minthogy ezekre a numerus clausus hatálya nem terjed ki. A jelzett adatok a következők:

.; i—3 j § §; - U) a:

37??? 4§É % %

Aztgkégssühall— .M7) .,,,,_l, _,_ Thu—*7—'

tanulsag;[1928/29-ben 58'8 1-1 18'9 7-8 0-5 celu-9 0-2

!; digazt !: .

! : karon, a mu—

:gigg—rjmig- 1929/30—ban 58'9 1'5 185 88 0'2 0'7 11'9 0'0

"lo-ban _ !

Népességi arány 1928—ban . 644 24 20'8 6'1 O'GIO'I 5'5 01

I l !

Rendkívül érdekes és újszerű adatokat találunk a hallgatóknak középiskolai, illetve egyéb végzettségét feltüntető kimutatások- ban. Arról, hogy a középiskolai és felső kereskedelmi érettségit tett tanulók közül azok, akik tanulmányaikat főiskolán foly- tatják, végeredményben milyen tudomány- szakra lépnek, eddigelé csak az érettségit tett tanulók előzetes bemondásán alapuló, tehát tulajdonképen csak a pályaválasztási szándékot kifejező adatok állottak rendel—

kezésünkre, amelyek természetszerűleg igen sokszor eltértek a tényleg választott pályá- tól. Az I. éves hallgatók adatai azonban most már rámutatnak arra, hogy a közép—

fokú iskolát Végzett tanulók valójában milyen pályát választanak, valamint arra is, hogy a középiskolai érettségit tett tanulók közül általában milyen kontingens kerül fel a főiskolákra.

Kimutatásunkból kitűnik (1. az 1. és 2.

sz. táblát), hogy az I. éves hallgatók túl—

nyomórésze (86'2%) középiskolai érettségi

bizonyítvány, a többi része (13'8%) pedig

felsőkereskedelmi érettségi bizonyítvány, illetve egyéb képesítés (felső mezőgazdasági iskolai érettségi, tanítói, polgári iskolai ta—

nári oklevél, szakiskolai végbizonyítvány, illetve valamely közép—fokú iskola alsóbb osztályának bizonyítványa) alapján iratkozott be. Ez utóbbiak természetesen nagy- részt a rendkívüli hallgatók sorában fog—

lalnak helyet. A felső kereskedelmi iskolát végzettek viszont a jogi karokon (állam—

számviteltan), a közgazdaságtudomá—nyi ka—

ron, valamint a gazdasági és egyéb főiskolá- kon találhatók fel s ezek nagy része szin- tén rendkívüli hallgató.

A középiskolai érettségivel beiratkozott, több mint négyezemyi I. éves hallgatót aszerint véve figyelembe, hogy érettségi bi- zonyítványukat a közvetlen előző tanévben (illetve ugyanazon tanévben, szeptember- ben, tehát közvetlen a beiratkozás előtt) szerezték-e meg, vagy pedig valamely ko—

rábbi tanévben, adataink azt mutatják, hogy az 1. éves hallgatók 2/3 része az előbbi és jó 1/3 része az utóbbi, azaz a korábban érettségizettek csoportjába tartozik. A gyógy—

szerészettan—hallgatók valamennyien a ko- rábban érettségizettek közé tartoznak, mint—

hogy csupán az érettségit követő kétévi gyakorlat után iratkozhatnak be az egye-

temre; feltűnően nagy (61'8%) a koráb-

ban érettségizettek aránya ezenkívül a közgazdasági kar I. évesei között, valamint

a joghallgatók (38'4%) és a gazdasági főis- kolai hallgatók (39'6% ) között is, elég magas (30'5%) még a bölcsészeti karon is, míg a többi karokon és főiskolákon már jóval több olyan hallgató akad, akinél nem esik közbe ez a meggondolási, illetve más pályáyal való kísérletezési idő, hanem akik közvetlenül az érettségi után választják és kezdik meg a megfelelő tanulmányt. így az orvosi karon csupán 20670, a hittudományi karon 22'7 %, a műegyetemen 24'4% és az egyéb főiskolá—

kon 25'1% azoknak az 1. éves hallgatók-

nak az aránya, akik nem az előző, hanem valamelyik korábbi tanévben tettek érett—

ségi vizsgát

A középiskolai érettségit tett I. éves hallgatók számának az előző tanévben Ma- gyarországon érettségit tett középiskolai ta—

nulók számával való Összevetése és így an—

nak megállapítása végett, hogy ez utóbbiak közül tényleg hányan folytatták tovább va-

(9)

2. szám 83

¹⁹³⁰

lamely hazai főiskolán tanulmányaikat, el—

sősorban azokat a hallgatókat kell számba- vennünk, akik külföldön végezték előtanul—

mányaika-t. Erre nézve a következő adatok állanak rendelkezésre:

Az 1928/29. lAz1929/30.

tanév I. Te.-171331 beiratkozott I. éveibeltgatók M

Cseh—Szlovákiában ] 43 37

Romániában .. .. 1 s??? 105 80 ASz.H.Sz. államban ,kOZBPISFF; 10 15

Egyéb külföldön .. "megvet 16 24

Összesen.. .. 180 150

Egyéb külföldön szerzett képe-

sítéssel; iratkozott be 57 34

Együtt.. .. 237 ] 190

Az itt feltüntetett hallgatók ntagyrészc a korábbi tanévekben, sőt az elcsatolás előtt tettek érettségit. Nagyobb részük a budapesti, ' egyetemre és a műegyetemre iratkozott;

1928/29-ben 69%, 1929/30—ban pedig 54%

erre a két főiskolára jutott. Az egyes karok közül a joghallgatók közötttaláljuk nagyobb aránnyal a külföldön képesítetteket.

A középiskolai érettségit tett 1. éves hall- gatók közül e szerint Magyarországon sze—

rezte képesítését 1928/29-ben 4.215, 1929/

30-ban pedig 4.267 hallgató. Ezek közül most már kiválasztva az előző tanévben érettségizetteket, kitűnik, hogy a Magyar- országon tett középiskolai érettségi alapján beiratkozott 1. éves hallgatók 64—65%-a az előző tanév folyamán (szeptembertől júniusig), 32—33%—a a korábbi tanévek—

ben és kb. 3%—a ugyanazon tanévben (a—

2. Az !. évfolyamra új onnan felvett főiskolai hallgatók az érettségi fokozata szerint (1929/30 I. félév)..

Les étudiants de Im arme'e admis am: Hautes Ecoles, suivant la note obtenue 21 l'emame'n dit de maturité (I" semestr61929—30).

! x . ;

Ayant eu, a l'exameri de maturite servant

Hittud. kar és főiskolák _- Faculte's de

the'ologie et H. Ecoles de théol. . . .. .. 86 Jogi kar és jogakadémiák —— Facultés de

droit et Acade'mies de droit. . .. . . . . .. 247 Orvostudományi kar —— Faculte's de médecine 102 Bölcsészeti kar — Faculte's de philosophie .. 264 Gyógyszerészeti tanfolyam —— Cours de

pharmacie.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 10

* _ Összesen É

de base a leur admission, la notesmvante : Total des étudiants . §

, _] 1 j' El' ' _ ayant en un díplóme 1

FmSkOIa, tudomanykar Emir/54213 boíne midíg; Mexamen de maturíté É

Hautes Ecoles et Faculte's középiskolai érettségi bizonyítvánnyal beiratkozott í

szám 0 szám 0 szám 0 szám azesszes L évesek i

nombre /0 nombre /0 nambrz /0 nombre ggg-ZÉÉZJÁZZOÉÉZJZÉ

Tud. egyetem, Budapest —- Université Budapest 432 334 446 345 416 ,, 32'] 1.294 914 %

,Közgazd. tud. kar, Budapest —— Faculte' des '

sciences écoriomigues Budapest .. ., .. .. 40 196 69 336 95 466 204 455 , Tud. egyetem, Debrecen —- Université Debrecen 76 163 114 245 275 592 465 961 ".;

,, ,, Pécs ,. Pécs .. 59 14-65 106 262 240 592 405 97-3 *;

,, ,, Szeged ,, Szeged. . 56 1222 98 213 306 665 460 697 .

Tud. egyetemek együtt —— Ensemble des

Umverszte's propr. dites .. .. .. .. .. .. 663 23'4 888 295 1.332 471 2.828 863 Műegyetem —— Université Polytechriigue . . . . 108 274 117 29"? 169 429 394 961 Hittudomanyi főiskolák —— Hautes Ecoles de

théologie' .. .. .. .. .. .. .. .. .. 48 18' 92 357 118 45'7 258 95'9 , Jogakadémák —-—— Acade'mtes de droit .. . . 38 186 36 177 160 637 204 967 ;

Gazdasági főiskolák —— Hautes Ecoles , ':

d'agriculture .. .. .. .. . . . . .. .. . . 9 41 44 203 164 75'6' 217 841 Egyéb főiskolák —— Autres Hautes Ecoles .. 62! 16'9 1151 314 189 M'? 366 696

" __ 1929/30 .. .. 928 217 1.237 291) 2.102 496 4.267 862

osszesen TOM 1928/29 .. .. 893 21-2 1.186 281 2.136 507 4.215 851)

A tud. egyetemek, hittud. főiskolák és jogakadémiák összefoglalása s z ako k szerint (1929/30);

Releve', suivant les sections, des Universités propr. dites, Hautes Ecoles de théologie et Acade'mies de droit (1929—30):

!^§ ^. ^,

227 124 32-7§ 169 44- 379 957

16- 377 24 898 59— 1.522 910

24- 139 .es-; 172 41'6 413 99-3

40- 222 33'6 174 264 660 9.2-7

89 30 268] 72 64" 112 1090

(10)

A KOZEPISKOLAI ÉRETTSÉGIT TETT TANULÓK

ES AZ !. EVES FőlSKOLAI HALLGATÖK ÖSSZEVETÉSE.

Comparaisan des bache/iers ef des ámultan/s de Haz/res Eco/es de If? amég.

!. KÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGIT TETT TANU LÓ K.

fléves ayan/ sub/' avec succés űswamen dit de mafvm'fé dbnseágnem. second.

1927—28

4928—29 51-1

i.e-9

A közvetlen kávefkezá' tanévben . m . _ Min/;? aux Haufes Eco/es dans /'annak:

fű'ska/ára men/' ' ' ' san/. suli/ante

ll. UJO NNAN F ELVETT !. EVES FOISKO LA! HALLGATÓK.

ffuáanfs admís aux lieu/es Eco/es, /"9 annak.

1928—29

4929—30

§ .

% "%

§

§ § §; S §

§ g

—57 §: '

% %.

tb a) §

,a: — , § , S,

É § ugyanaznn fanavbenhzepfeműerben) . , dans la máma année san/(sep/emm') §, § %

;m %

(B ÉKÉ THK) % a MIvel/an e/n'za'lanávben ... Ál) dans /annee sea/. précédenfe 3: ;, n

§ § % %%

§ ; a korább/ fanévekben ... § dans les années sea/. an/én'eures k §

§

_N ku/fa/dan ...

.. .. (. A

a It'/ranger

_ , % a,

% s

§ § %

)

é "

('n §;

§

*a Po 2, X.

a

Cl: %

§ § §

§