vitéz Surányi-Unger Tivadar: Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében. 1925–1934. II. kötet.

7. szám

-—735—-— 1938

gazdasági erejét és leljesítőképességét. Nézete szerint nem volna helyes, ha a nemzeti jöve- delem fogalmára mi jogi kategóriát alkalmaz- nánk, mert ez statisztikai vagy közgazdasági fogalom. Maradjunk a számszerű eredmények kutatása mellett, ez pedig a kutatások körét az anyagi jószágtermelésre korlátozza. A maga részéről a termelés helyéx kialakult árat tartja fontosnak, miután a szá ítás és a kereskede- lem lolytán előálló jövedelemtőbblet már ezek- nek a toglalkozási ágaknak eredményeképen jelentkezik. Előnye ennek az eljárásnak az is, hogy a termelői ár alkalmazása esetében nem kell kutatni, vajjon a termelő mit használt fel a saját maga céljaira és mi alakult át piaci áruvá. Az értékállandósag kérdése fontos, ezt legjobban az aranyérlékben való számítás út—

ján lehet biztosítani, bar ez is változik. Szük- séges az indexszámítás alkalmazása is, amikor nagyon gondosan kell elemeznünk azt, hogy milyen változások származtak árnövekedésből és milyenek a termelés kereteinek kiszélesedé-

séből. A nemzetközi összehasonlítás nehéz, mi—

után a pénz vásárlóereje nem azonos; a leg—

helyesebb megítélést a nemzeti jövedelem fej- átlaganak és a kö7teherátlagnak összehasonlí—

tása biztosíthatja, de vigyázni kell arra, hogy a számítások azonos módszer szerint történje- nek. Az adóstatísz tikára nézve megállapítja, hogy a hazai adóstatisztika nemzetközi viszony—

latban úttörőnek is mondható és a szakkutató- nak, aki ezeknek a számoknak igazi értékét ismeri és az adórendszerben járatOS, kimeríthe—

tetlen kincsesbányájául szolgál. Ö például enél—

kül az adóstatisztika nélkül meg sem kezdhette volna az egyes termelési ágaknak a nemzeti jövedelemben való részesedése mértékére ira- nyuló számításokat. Ezután, mint az ankét cl—

nöke megállapítja, hogy határozathozatalnak nincsen helye, sőt voltaképen kívánalmak ki—

fejezésére sincs mód, mert az ankét célja az eszmék tisztázása volt. Ezt az ankét igen nagy mértékben szolgálta és ezért a felszólalóknak, valamint a közönségnek is köszönetét fejezve ki, az ankétot bezárja.

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. —— Chronigue de livres'.

(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte en frangais, dans sa ,,revue des publications honyroises",

vitéz Surányi- Unger Tivadar: Budapest szerep e MaPat-ország gazdasági életében.

1925——1934 ! kötet.

Théodore Surányi- Unger : Le róla de Budapest dans la vie économigue de la Hongrie, 1925—1934.

HB volume

Statisztikai Közleménvek. (Szerkeszti Illyefalvi I. Lajos dr ) 85. kötet, 4. sz. Kiadja Budapest székesfőváros

Statisztikai Hivatala.

Pnblications Statístigues. (Rédígées par le Dr L. I.

Illyejalví.) 853 volume, munéro 4 Publication du Bureau de Slatistígue de la Ville de Budapest.

Budapest, t935. 458 1. —- p.

A szerző e, kötetében folytatja és befejezi a munkája !. felébenl) maga elé tűzött azt a célját, hogy megmutassa, milyen súllyal szerepelt az or- szag közgazdaságában a gazdasági élet hullám- mozgásának minden fázisát feltüntető 1925 és 1934 közötti évek Budapestje. A munka I. kötetében a termelés három főágának: a mezőgazdaságnak, az iparnak és a kereskedelemnek felmerülő problé—

máit tárgyalta, míg e kötetet a gazdasági élet többi kérdéseinek vizsgálatára szenteli.

1) vitéz Surányi-Unger Tivadar: Budapest sze- repe Magyarország gazdasági életében. 19215—1934.

]. köt. lsmertetve a Magyar Stat. Szemle 1937. évi 8.

számában a 763. lapon.

des otwrages statistigues publie's en Hongrie.)

Először a főváros forgalmi jelentősége felé irányítja figyelmét, mert a forgalom a termelés és a fogyasztás között álló 5 ezt is, azt is serkentő közgazdasági művelet. A forgalom legfontosabb eszköze a hitel; éppen azért legelőbb azt a sok- irányú kölcsönhatást teszi alapos vizsgálat tár—

gyává, mely a termelés és hitel között fennforog.

Hogy Budapest hi'teléleti jelentőségéről teljes képet tudjon nyujtani, a hitelintézetek mindenféle tevé- kenységét, tehát a passzív és aktív ágazatait téte—

lenkint vizsgálja Magyarország, Budapest és vidék

elkülönítésben. Statisztikai adatai és azok gondos,

kimerítő elemzése nemcsak Budapestnek hiteléle—

tünkben jatszott kimagasló szerepét, de hitelviszo—

nyainknak a tárgyalt időszak alatti teljes törté—

netét is vázolja.

A fővárosnak a különleges hitelintézetek (Ma—

gyar Nemz—eti Bank,*.Postatakarékpénztár) tevékeny- ségében játszott szerepe után Budapestnek a biz—

tositás terén elfoglalt helyzetét ismerteti. Szerző itt a tágabb értelemben különleges hitelintézetek—

nek tekinthető biztosító vállalatok fővárosi és vidéki megoszlását vizsgálja számuk, (majd tevé—

kenységük alakulása alapján és mérlegeik megfe—

lelő elemzése útján. Vizsgálódásainak eredménye

7 . szám

szerint ugyan Budapest országos jelentősége magán- biztosító szervezetünk decentralizálódása folytán e vonatkozásban csekélyebb, mint az egyéb hitel—

intézeteknél, mégis a lakosság aránya alapján meg—

illető országos szerep-ét e téren is jóval felülmúlja, ami szintén Budapest nagyobb tőkeerej-éről tanus- ködik.

A hitelbiztonság fővárosi és vidéki szerepének általános körvonalairól már a hitelintézetek üzlet- ágazatainak vizsgálata során is nyújtott némi tám—

pontot a hátralékos, óvatolt és perelt váltók tár—

gyalásánál; a továbbiakban a probléma mélyére hatol a fizertésképtellenségek alakulásának részletes vizsgálatával. Budapestre az ország összes fizetés—

képtelenségeinek számából az egész évtized folya-

mán %—nál is kisebb rész jutott. A fővárosnak a

fizetésképtelenségekben való csekély részesedése azzal magyarázható, hogy a budapesti gazdasági egységek egyrészt általában erősebb alapon álltak, másrészt a hitelpolitika védelmében jobban része- sültek. A fizetxéske'ptelense'gbe kerültek tartozásai- nak és követeléseinek elemzése már nem mutat ilyen kedvező képet a főváros javára. A tartozá—

sokból nagyobb rész jutott a fővárosra az évtized utolsó évéig, mint a követelésekből; ez arra vall, hogy a budapesti fizetésképtelenségek minőségileg súlyosabbak voltak, mint a vidékiek.

A termelésnek és a forgalomnak eddig kapott kép-e'ből Budapest országos 'gazdasági szerepe már tisztán áll előttünk. A fogyasztás, a jövedelem—

eloszlás és a közületi háztartás vizsgálatának eredményei már inkább csak kiegészíthetik ezt a képet. Ennek megfelelően szerző további vizs—

gálódásaiban az eddig nyujtott képnek plasztiku- salbbá, világosabbá tételére törekszik, mert gazda—

sági életünkről teljesebb képet kaphatunk, ha azt nemcsak a gazdasági folyamatok kezdeténél: a ter—

mel—ésn'él, hanem azok végénél: a fogyasztásnál is szemléljük. Fogyasztási statisztikánk hiányossága miatt itt le kellett mondania a teljességről és rend- szerességr'o'l. így is a hús, baromfi, bor, sör fo-

gyasztásának rendelkezésre álló adataiból Budapest nagyobb jóléte, a g—épkocsihasználatból Budapest túlsúlya tűnik ki. Az újságolvasás, rádió—, lakás—

használat, továbbá a kultúrszükségleti és fény- üzési fogyasztás terén felsorakoztatott adatai is Budapest fölényes helyzetét tárják elénk.

A jövedelemeloszlás e. fejezetben azt vizsgálja, hogy a különböző társadalomgazdasági osztályok milyen arányban oszlanak meg a főváros és vidék között. A fogalmi nehézségek tisztázása után köz- vetett módszerrel, az adóstatisztika alapján igyek- szik a társadalmi nétegződésre s annak fővárosi és vidéki megosztására fényt deríteni. A rendelke- zésre álló jövedelmi és vagyonadó, föld- és ház- adó, majd a kereseti adó—statisztikai eredmények szembeállítása Budapestnek társadalmi rétegződé—

—-—736—-

1938

sünkben kimagasló színvonaláról tanuskodik és újból megmutatja azt a termelés oldaláról nézve már korábban látott szerepet, melyet Budapest az ország gazdasági életében betölt. Itt kitér szerző a munkanélküliek megoszlásának vizsgálatára és arra a megállapításra jut, hogy a harmincas évek első felének általános (gazdasági vál-sága vidéken sú—

lyosabb munkanélküliséget szült, mint a főváros- ban. A munkaviszályokat is, mint a jövedelem- eloszlás másik függvényét, itt tárgyalja. Statiszti- kailag megalapozott fejtegetései e téren a buda- pesti munkásság árnyalatilag nagyobb társadalmi gyengeségére engednek következtetni. E fejezet be- fejezéseként a társadalompolitika áldásaiban való részesültség országos és fővárosi megoszlása és ennek e téren mutatkozó változások kerültek is- mertetésre.

Miután a szerző a szabad gazdaság minden lehető összefüggése alapján bemutatta már Buda- pest szerepét az ország gazdasági életében, mun- kája utolsó részében a közületi gazdaság síkjai-ól tárja elénk Budapest országos gazdasági helyzetét.

A közületi kiadásoknak és bevételeknek, továbbá a közületi adósságoknak és vagyonnak megoszlá—

sából s az évtized folyamán bekövetkezett válto—

zásából is Budapest országos gazdasági túlsúlya és jelentőségének növekedése állapítható meg.

Befejezésül a szerző az olvasó számára mara—

dandó képet alkotó tartalmas összefoglalásban, szá- mos beszédes grafikon kiséretében adja érdekes vizsgálatainak eredményeit. G. G. dr.

Magyar statisztikusok dolgozatai a nemzet- közi problémák békés rendezésének lehetőségé- ről Középeurópában.

Etudes de statisticiem hongrois sur la nossibilité de régler pac'iűguement certains problémes internatio- mmac de l'Europe Centrale.

A Conférence Permanente des Hautes Etudes Internationales rendezésében Párisban 1937 június 28-tól július 3—ig szakértekezletet tartottak a nemzetközi kérdések békés rendezéséről és annak lehetőségeiről. A konferencia megszervezését a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete vál—

lalta magára. A szakértekezlet anyagának össze- állítására az egyes államokban alakult tanulmá-

nyi bizottságokat kérték föl, ezekbela bizottsá- gokba pedig az egyes államok nemzetközi kérdé—

sekkel foglalkozó tudományos intézeteit és yek- embereit vonták be. A tanulmányi bizottságok feladata az volt, hogy a világpolitikában nézet- eltérésre és surlódásokra vezető kérdéseket tisz- tán tudományos alapon vizsgálják meg és dolgoz- zanak ki olyan lehetőségeket, amelyek alkalma- sak a surlódásokat békés úton eliminálni. ,

A konferencia érdeklődésének középpontjá- ban természetesen a világpolitikát érdeklő nagy