6. szám
-——251—— 1944
vitéz Surányi-Unger Tivadar: Magyar nem- zetgazdaság és pénzügy.
Théodore Surányi-Unger : Economic politigue et finances hongroíses.
Budapest, az Egyetemi Nyomda kiadása. I. kötet (1943) 418 l. ll. kötet (1944) 436 !.
Budapest, publié par F,,Egveiemt Nyomda'. ler volume (1943), 418 pages; 2: volume (1944), 436 pages.
A szerző műv-ének erősen bővített és átdolgo- zott második kiadása nemcsak me'ltó társa a ma- gyar szakirodalom lhasonló termékeinek, hanem új
szinnel egészíti ki azokat, Általános része, az első
kötetben, a társadalmi gazdaságtan alapelemeit fejti ki. A szabad gazdaság után a közületi gazdál- kodás kérdéseivel ismertet meg, a közületi szük—
séglettel, értékkel és a kközület gazdasági tartalmá- val. A közületi célok kapcsán magyarázza meg a ma uralkodó gazdasági rendszerek lényegét, az új gazdaság—, társadalom- és pénzügypolitika legfontosabb elveit. Külön fel kell :hívnunk a figyel.
met a "Mennyiség jelz-és" című fejezetére, ahol újszerű tömör—sé gel számos példa, ábra és képlet beiktatásával ismerteti azt, hogy a közgazdasági összefügg-éseket miként -iejezhetjük ki a mennyiség- tanban használatOs jelzésekkel és jekk—élpekkel.
Mindkét kötet a statisztikus különös érdeklődé- sére tarthat számot. Az egész munka ugyanis, helyt adva a gazdaságtudományi fejlődés újaxbll) irányá- nak, közgazdaságtanaink között elsőnek kísérli meg azt, hogy statisztikai számszerűséggel ábrázolja a magyar jólét foglalatát képező társadalomgazda- sági viszonyainkat. A gazdaságstatisztika foglalko- zik az ország anyagi állapotának megfigyelésével és a szerző szerint a közületi gazdálkodás, a gaz- daságpolitika minden célja és eSZl/(töle a gazdaság- statisztika által vizsgált tömegjelenségeket ábrázoló számszerű összefüggések isuneretótől kell, hogy függjön.
Surányi-Ungert a magyar jólét kialakmlása ér- dekli. Ebből a szempontból mérlegeli a nemzet- közi mlmkamegoszlás előnyeit és hátrányait úgy a szabad világgazdaság, mint az új nagytérgazda- ság vonatkozásaiban. A második kötet három nagy fejezetében a magyar gazdaságpolitika, társadalom- politika és államháztartás viszonyait lioncolja.
Módszere egészen új, mert megállapításait mérleg- szerűen csoportosítja és bőséges statisztikai anyag- gal támasztja alá. I—gy állítja fel nagyvonalú tömör- séggel Magyarország kereskedelmi, 'adóssági, fize- ibési, nemzetgazdasági, munkaerőgazdálkodási, jö- vedelemeloszlási és pénzügyi mérlegét. E fejezetek példás arányosságállian tárja elénk a magyar jólét kialakulásának egy teljes konjunkturális hul—lámát kitöltő időszakát.
kitás gazdasági
Elöször a trianoni országcson—
következményeit isxiierteti feje- majd a huszas évek közepén kezdődő gazdasági fellendülést, a harmincas évek válságát és az amiböl való kibontakozás képét vázolja. Igen zetenkint,
érdekes azoknak az eseményeknek a rajza, ame- lyek az új fegyverkezés, az országgyararpodás és az új háborús gaz-dálkodás kérdései körül alakul—
tak ki. Alig találunk ugyanis még egy forrásmun- kát, amely napjaink gazdaságtörténetét és vezérlő gazdaságpolitikai eszméit ennyi, részben másutt közzé nem tett számszerű adattal vilátgítaná meg.
A SZerző mindenütt rámutat arra, hogy kormány—
intézkedéseink mennyi nehézséget küzdöttek le, ami nemzetünk életké—pességének mindmegannyi bizonyítéka, Ez a kötet ezért, valóságos gazdasági apológiánk. Másrészt viszont: a szerző alkalmat talál benne arra is, hogy őszinte szándékkal osz—
lassa el felesleges ábrándjainkat.
Az említett *három fejezet bevezetéseként a magyar anyagi és szellemi jólét alapkérdéseivel is- merkedhetünk meg. Közületi gazdaságunk céljainak fejlődése címen ugyanitt a mult évszázad gaz- daságtörlténetének újszerű összefoglalását olvas-
hatjuk. A másd-ik kötet ötödik, záró fejezete pedig
a magyar jólét jövendő távlatait vetíti elénk. Mint a szerző is mondja: aki nem az arprólékosabíb rész—
letkérdések fokozatos megoldása alapján óhajtja meglátni a magyar jólét nagy összefüggéseit, ha- nem inkálbll) csak az utóbbiak keretében akar egyes részletekről tájékozódni, azt e, záróffejezet olvasása is kellően felvilágosítja. A második kötetet a Köz- ponti Statisztikai Hivatalban készült 34 részletes táblázatból álló statiszikai függelék egészíti ki.
E számsorok azoknak a viszonyszámoknak logikai sorrendbe foglalt tényleges jelentőségét világít—ják meg, amelyekre a szöveg érvelése támaszkodik.
Úgy az első, mint a második kötet terjedelmes külön függelékben, szövegesen közli a nemzetgaz—
daság és pénzügy korszakonkénti nemzetközi és legújabb magyar irodalmát. Régóta nélkülöztünk már egy ilyen tömör szakirodalomtört'énetet, Ér- demes azokat a címeket is átfutni, amelyeken a szerző az utóbbi nethány év alatt újabb munkássá-
gát közzétette. Igy érthetjük meg azt a sokoldalú'
gazdasági és tudományos tájékozott-ságot, ami pá- rosulva azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a szerző gazdaságpolitikai rfeladatkörök betöltése, valamint töbtb világrészre kiterjedő tanulmány—
útjai, meg nemzetközi kapcsolatai során szerzett, ismertetett tliatulmas munkáján is híven tükrö—
zöidik. H. A. dr.
Kilián Zoltán: Rádiós népművelés.
Zoltán Kzlzán: L'enseignement du peuple par la Radio.
A M. kir. Orsz. lskolánkivüli Népművelési Intézet kiadása, Publíé par le M. kir. Orsz. lskolánkíviili Népművelési
Intézet.
Budapest, 1944. i3i lap. —— pages.
A rádió ma már ugyan a legegyetemesellib jellegű kultú'rintcózmény. mindamellett kezdeti szociálmű- v—észeti jellegét mindvégig megtartotta. Ami benne el'hangZik, a népnek szól, a nemzet minden egyes
