Pallós Lajos dr. Építkezés és konjunktúra

8. szám

'Az adatgyűjtés — amelynek a célja eredetileg tulajdonképen a kisebbségi sorsban élő magyar kisgazdatársaudalom helyzetének megvilágítása lett

_ volna —— időközben, a politikai változás következ—

" tében, akaratlanul is a román uralom alatt élő

"Erdély utolsó éveinek kisüzemgazdasági képét

örökítette meg és egyúttal lehetővé tette az ered—

ményeknek most "már az ország többi részével való összehasonlítását is. Az adatok összevetéséből pedig világosan tárul elénk, hogy a visszatért er- délyi kisüzemek bizony az ország sokirányú támo—

gatás—ára szorulnak rá.

F. E. drl

Pallós Lajos dr.: Építkezés és konjunktúra.

Dr Louis Pallás: Constructions et conjonctures.

Budapest, 1942. 1801. — p.

Pallós Lajos dr. három részre tagolt munká- jában a földből, agyagból, kőből és rokonanya- gokból előállítható cikkek gyáripari termelését s ennek az építkezési konjunktúrával való össze—

függését vizsgálja.

Az első rész az építkezések fajtáival foglalko- zik s a különféle építési tevékenységek konjunk- turális alakulásának tényezőit ismerteti. Felsorolja a lakás-, az ipari és a középítkezéseknél ható okokat és rámutat arra, hogy ezek mennyire befolyásolják az építési anyagok termelés-ét. Külön is megemlé—

kezik az építőipari konjunktúra általános ténye—

zőiről: az építési munkabérekről, anyagárakról, karbantartási költségekről s a kész épületek keres- kedelmi forgalmáról.

A második rész a kő-, föld—, agyag- és üveg- ipar történetét tárja fel hazai és külföldi viszony- latban, beszámol a mult nagy eredményeiről s Kerameikos, Bizánc, Velence, Urbino, Faenza, Meissen, Sévres és Bécs gyártmányain kívül elis—

merően emlékezik meg Pécs és Herend készítmé- nyeiről valamint a magyar mesterek, Farkasházy Fischer, Csik József és Zsolnay munkásságáról.

Vázolja, hogy mily nehézségekkel kellett megküz—

deni a szóbanforgó iparoknak, míg 1901—ben gyár- iparunk legerősebbjévé nőtték ki magukat s leírja, hogy mikép szorultak utóbb háttérbe s jutottak válságba az első világháború évei alatt.

A harmadik rész a trianoni időszak alatti hely- zetről ad képet s külön fejezetben számol be a kőbányászatról és kőmegmunkálásról, a mész- és gipsztermelésről, a tégla— és fedélcserépgyártásról, a porcellán, kőedény, agyagáru, aszbesztáru és

hővédő anyagok előállításáról, a cement, cement-

———455-— 1943

áru és műkőiparról és végül az üvegolvasztásról és üvegcsiszolásról.

A tanulmány szöveges részét azonos elvek alapján szerkesztett, bő statisztikai adatanyagot tartalmazó táblázatok és jól áttekinthető grafiko- nok egészítik ki. A különféle iparágatkról szóló beszámolók végén ezenkívül alfabetikus név- és címjegyzéket is találunk az illető iparban működő fontosabb üzemekről.

D. G. dr.

Ungarn im Donauraum.

Herausgegeben von Stefan Gál. Verlag Danubia Buda—

pest—Leipzig. 1581. — p, 4— 7 térképvázlat —— esgm's—

ses de cartes.

Az Ungarn Bitcherei elsö köteteként megjelent mű illusztris szerzők tollából több, Magyarország—

nak a dunai térben elfoglalt helyét, betöltött és betöltendő szerepét tárgyaló tanulmányt foglal magában. A kötet élén Kállay Miklós miniszter—

elnök tanulmánya áll Magyarország európai hiva—

tásáról. A továbbiakban Jánossy Dezső a magyar élettérről közöl tanulmányt, László Gyula a Duna- medencén áthaladó euráziai kereskedelmi utak jelentőségét méltatja, Ujpe'fery Elemér a Duna—_

Balkán térség geopolitikájáról s vitéz Suhay Imre a Duna stratégiai jelentőségéről értekezik. Roh- ringer Sándor tanulmánya a német viziúthálózat- nak a magyar gazdasági életre való hatását vizs- gálja, Borotva's-Nagy Sándor Berzeviczy Gergely- nek, a XIX. század kitűnő magyar közgazdászna- nak, egy az európai viziúthálózatba bekapcsolódó nagyszabású csatornatervéről emlékezik meg. Ál- gyay Pál a magyar közlekedésiigynek az új Euró—

párban való szerepét tárgyalja, Szurovy Géza Bu—v clapestrő-l, mint tengeri kikötőről közöl tanulmányt, Ruisz Rezső Magyarország Délikeleteurópa rende—

zőpvályaudvara cimen ismerteti hazánknak a dunai"

térben közlekedéspolitikai szempontból elfoglalt és betöltésre váró helyét, Keresztes Károly Buda- pestnek az euráziai légiforgalomban való szerepé- ről, vitéz Surányi-Unger Tivadar Magyarországnak délkeleten való gazdasági érvényesüléséről, Ziegler Vilmos a dunai térben lejátszódó fejlődési folya-' m—atokról, Siposs Sándor pedig a magyar állam—

eszme és az élettér cimen közöl tanulmányt.

Bár az értékes tanulmányok egyike sem ki-I mondottan statisztikai jellegű, több tartalmaz kö- zülük tárgyának a külföldön való számszerű meg—

világításra alkalmas statisztikai adatokat, sorokat,

táblázatokat. ?

* Szt. Gy. dr._ (_

30