Molnár Olga dr.: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten

ll. szám. — 989 —— 1934

szabb ideje szolgálók aránya pedig 8'6%. Különö—

sen a nők és az altisztek és szolgák között nagy a rövid ideje szolgálóknak aránya. Az, hogy a ví—

szonylag rövid szolgálóknak aránya jóval nagyobb, mint a t'iatalabbaké, bizonyítja, hogy elég sokan már viszonylag korosak voltak, amikor köz-

szolgálatban elhelyezkedtek.

ideje

Erdekes adat, hogy a közszolgálati alkalma-

zottak 28'ő%-a Magyarország elszakított részeiről származott. Laky helyesen utal arra, hogy ez mutatja

meg Budapest vonzerejét a történelmi Magyaror—

szág lakosai számára. Még meggyőzőbben jelzi ezt az, hogy az összes alkalmazottaknak mindössze 26'5%—a volt budapesti születésű! Sőt, a Budapesten

élő közületi alkalmazottak 22'3%—a nem is Buda- pesten kezdle meg közszolgálatátl

A közületi alkalmazottak magas műveltségi foka kitűnik abbók hogy 27'3%-uknak volt főis—

kolai végzettsége. A ferfi tisztviselők között ez az

arány ulti-300411 emelkedik. Az alkalmazottak 461

%-a legalább egy idegen nyelven beszél. A férfi

tisztviselők között ez az arány 68'4%, de a bírák és ügyészek között 82'8%, jelezvén ennek a réteg- nek igen magas műveltségi színvonalát.

Laky könyvének egyiklegérdekesebb fejezete a közületi alkalmazottak atyáinak foglalkozását isv mertcli. Ez szociológiai vonat'kozísban fontos, mert a társadalmi osztályok közötti mozgalmakra vet fényt. Rávilágít arra, hogy a magyar köztisztviselői osztálynak nincs kaszt jellege, mert tagjai nagy-

része apjának még más volt a foglalkozása, még

pedig különösen mezőgazdasági vagy

ipari. De azért mégis az atyáknak körülbelül egy-

harmada már maga is közszolgálatban állott.

Több fejezet a közületi alkalmazottak anyagi helyzetével foglalkozik. A főfoglalkozásból szár—

mazó havifizetés médianerteke (vagyis az a közép—

érték, amelynél a nagyobb,

kisebb fizetés) a következő volt:

gyakran

ugyanannyi mint a

bírák és ügyészek

tisztviselők 208 ,,

tanszemélyzet . 260 _

férő tisztviselők 254 ,,

nőtisztviselők . 178 ,,

összes tisztviselők 227 ,, altísztek és szolgák . . 123 ,, mindössze . . . 183 "

500 pengőnel nagyobb fizetése az összes köz-

alkalmazottak 6'3%—ának volt. Mellóki'oglalkozása

csupán a közalkalmazottak 6'l%—ának, és az ebből származó havi jövedelem többnyire 100 pe-ngőnél

kisebb volt. A közületi alkalmazottak 15'1%-ának

házastársa is kereső foglalkozással bírt. Családi támogatásban 7'4%-nk részesült.

A közületi alkalmazottak összes havi jöve—

delme, amelynek alapján tehát ezen családok jó-

léte elbírálható, a következőként tagozódott:

az össz. alkalmazottak 12'3 "lo-nak volt 150 P—nélkisebbjövedelme

,; n ,, 33'3 ,, ,, 151250 Pközötti ,,

" .. v 23'8 " ,, 251-400 ,, ,, ,, ,, ,, ,, 18'7 ,, ,, 401—600 " ,, ,,

" " " 9-9 n ,, 601—10t0 ,, ,, "

,, ,, 1-1 ,, , 1001—1500 ,, ,. ,,

. u " 0'1 ,, ,. 1501 P—nél nagyobb ,, w - ,, 0'3 ,, ,, ismeretlen jövedelme

Adóssága csupán a közalkalmazottak 31'7%-á-

nak volt _ de ennek az adatnak megbízhatóságát maga Laky és kétségbevonja. A tartozások nagyobb

része azonban nagyon jelentéktelen. 1000 pengő—

nél nagyobb tartozása csak a közalkalmazottak 7'6%—ának, 10.000 pengőnél nagyobb adóssága csak

0'5%—ának volt, már pedig

házépítési kölcsönök stb. is szerepelnek. Fizetési előleget csak a köztisztviselők l3'8%-a vett igénybe.

ezek között nyilván

A közölt részletek megvilágítják azt, hogy mily

sokféle vonatkozásban ismerteti Laky a budapesti kö—

zületi alkalmazottak szociális helyzetét. De emel- lett foglalkozik sok más é—letkörülményükkel is, így

különösen részletesen lakt'isviszonyaikkal, háztar—

tási alkalmazottaikkal, élet— és kát-biztosításaikkal, továbbá egészségügyi és kulturális viszonyaikkal.

igy tisztázza, hogy milyen egyesületeknek tagjai,

foglalkoznak—e sporttal, irodalommak van—e könyv—

táruk, miféle lapokra fizetnek elő, hol töltik sza—

badságidejiiket stb., stb. Mindez a könyvet, minden statisztikai tárgyilagossága mellett, izgalmasan ér- dekes olvasmánnyá teszi, Varga István dr.

Molnár Olga dr.: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

Dresse Olga ZtIolnár: Les conditions sociales et économigues (les étudiams a Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: [llyefalvi I. Lajos dr.) Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 54. kötet, 3. szám. 117* —i—- 104 lap.

Publications Statistígues (rédigc'f-s par le Dr Louis 1.

lllyefalvi). Publíées parte Bureau de statistigue de la Ville de Budapest. Volume 54, numéro 5. HT"

—t— 104 pages.

A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal a háború után végrehajtott igen értékes szociális statisztikai felvételeinek a sorozatát az 1924/25. tanév 11. felé—

ben a budapesti egyetemekre és főiskolákra beír-at- kozott hallgatókra vonatkozó nagyszabású adat—

gyüjtésével kezdte meg. A fővárosi statisztikai hiva—

tal most sorát ejtette, hogy az adatgyüjtés eredmé—

nyeit azolk részletes ismertetésével együtt kiadja.

(Az adatok kivonatos közlése egyébként a fővárosi statisztikai hivatal 1926—es Évkönyvében már meg—

történt.) Kétségtelen, hogy a közleménynek most már inkább történeti

irányban is figyelemreméltó,

van, de főként

szempontból, Az adatok összegyűjtése annakidején,

értéke gyakorlati

módszertlrani

amint ezt a kötet előszavában Illyefulvi hangsú—

lyozza, rend—kívül nemes célú és igen fontos diák—

szociális célok megvalósításának egyengette az útját.

Ezek a célok, sajnos, a bekövetkezett válságos vi—

szonyok miatt, egészben véve nem valósultak meg,

71

11. szám.

az értékes (s a maga nemt'-ben páratlan adatfelvétel eredményeit azonban oly sok egyéb nagy publziln'ieiö

után a fővárosi statisztikai hivatal kötelességének tartotta köz'reboesz'ltani. A statisztikus es a szoeio—

lógus előtt ezek az adatok most is elevenek és gon—

(lolatebresztők. Az a kérdőív, amelynek segítségével a felvétel történt és amely Illye/ulvi igazgató mun—

kája, a főiskolai hallgatók összes életviszonyaira maradéktalanul kiterjedt, 77 t'őkérdest és

all'kérdést tartalmazott. Illyefulvi egyebkent

szóban a főiskolai hallgatók szóbanlevő adatgyüjté-

számos az elő—

sének a történetíwet kapcsolatban erdek—esen ismer—

teti a fővárosnak a diáknyomor enyhítését célzó

és ebben az irányban Vt'egrehajlott akcióit.

A kötet. első része az adatok szöveges ismer—

tetéséből áll, amely Molnár Olga dr. gondos és figyelmet érdemlő munkája. A tanulmány hiányta- lan—ul kiterjed mindarra, amit, maga, az adatgyüjtés is felölelt, s ez már magában is a tanulmány rend—

kívüli alaposságát jelenti. A kötet címe nem mutat

rá teljesen a tartalom'a, mivel a szociális és ga:- dusági viszonyokon messzement'ien túl a főiskolai

hallgatók valamennyi számszerűleg órintliető érlet—

viszonyát nyomon követi; így a hallgatók irodalmi és tudományos elt"oglalts;'1ga, zeneismerete, sporto—

lása, szórakozása, dohány- és alkoholl'ogyasztása, külföldi utazásai, egészségi és ruházati viszonyai stb. mind oly megvilágítz'isok, amelyek nem sorol- hatók szorosan a címül adott tárgykörbe. a hang—

súly azonban, mint a fővárosi statisztikai hivatal

említett nagyarányú felvételeinel általában, a eímiil adott két nagy fogalmi körön van.

A kötet második része a táblás kimutatásokat foglalja magában magyar és német szöveggel.

A. ], (Ir.

Óvári Papp Zoltán dr.: A külföldi kölcsönök hatása az adós ország gazdasági helyzetére.

])7 Zoltán Óvári Papp: L'infiuence des emprunts étmngezs sur la situation économt'gue des pays de'biteurs.

Budapest, 1984. Xll —t— Zíll l. — p.

A közgazdaságtudományi vizsgálódás nagy te- külföldi

Magyarország; gazda—

riiletének az a resze amely a kölcsönök

gazdasági hatásait tárgyalja,

ságpotiti'kari vonalvezetését igen közelről érdekli, miután a magyarországi termelő munkának tudva- levőleg úgy a háború előtti időben, mint a háború utáni újjáépítés eveiben egyaránt jelentős tényezői

voltak a külföldről kölcsönvett tőkék. li kölcsönök

igenybevélelőnek hasznos volta és az igénybevetw líiknel követendő irányelvek tekintetében a tapasz- talatnak közvetlen, l'ulszínesebb eredinn'xnyei nem adnak elég biztos támpontot az állást'oglatlt'lsra. .t távolabbi jövőt nézve, amikor a külföldi kölcsönök felvételénél eztidőszerint mutatkozó akadályok el—

simulthatnak. nagy jelentőségűnek kell ezért monda- nunk az idevonallmzólag tisztább lz'vtáshoz segítő

(

——990—— 1934

tevékenységet, kiilőnősen ha kt'etsegtelennek látszik,

hogy ez a magyarországi lezonyok figyelembe- vételével is ilyennek tekinthető A szobanlevő kér—

dés egyes fontos vonatkozásait élesen megvilágító

fejtegetéseket a legutobbi evek l'olyainz'tn gyakrab-

ban közgazdasági

szaklapokban es l'olyői"titokban, újabban pedig a

olvashattunk a napilapokban,

problémakört melyebben kimerítő es rendszeresen

átfogó munkákkal kezd gazdagodni szakirodalmunk.

Nagy hézagot pótol ebben az irányban Ovari Papp

Zoltán dr.—nak ,,A kölcsönök

adós ország gazdasági helyzetére" című, a kőzet—

kíiili'őldi lta—t ása a z

multban l'negjelent munkája, amel a magjarországi viszonyokra alaposan kiterjeszkedő, de egyszer—

smind azokon túlmenő nagy perspektívában tar-

gyalja a fontos témát.

A munka első része egyes nyersanyagtermelt'i tengerentúl—i államoknak és pedig lx'anadának, az Amerikai Egyesült, Allamoknak, Argentinának es Ansztráliának a vilz'tghábort't előtti eladt'isodási l'o- lyiamatairol felderített eredmónyeket ismerteti. Ez az ismertetés okszerűen vázolja a külföldit kölest)- államok gazdasági nök felvétele kapcsán az illető

életében jClOlllkOZÖ tüneteket. figyelemmel az illető

viszonyai'at es kiizgazdasígának állam 'alltláris

bizonyos sajátossz'tgalval valo osszet'iiggt'isre. .t munka második reszeben Németország L,", Magyarorszt'ig k"lt'ö—lddel szembeni háború utáni eladosmla'isz'tt kí—

sérő jelen—niggek yt'lzoltatnak, mig; a mű harmadik része tapasztalati anyag figvelembevelelevel elmé—

leti ma fy—aw'izatát adja a külföldi kölcsönök hatása alatt kilontakozo egyes gazdasági jelenségeknek

igen sok irányban viszi

Óvár Papp

a folyamatnak a tisztázását, [amely a könyve

előre aim.

külföldi a országok gt

ssígok felvetette ki'wetkeztólam az adós zdasági eleteben végbemegy. li folya—

matnak kiili iböző irányait, az aranybeliozatalt. a lizelesi eszko "ik illtlllllft'lStígsllltlli a szaporodász't, n bankbetétek m vekezlesek az ársziiwonalnak export—_

importcikkek (. a belföldön, belt'öldi l'tlgyttsllfhl'u termelt eikkek 'zerinti változását, a külkereske—

delmi merleg pass ív irányú eltolt'idá'isz'tt, a munka—

bőrek alakulását n: *y gonddal összeállított statisz- tikai anyagra támasz odva elemzi a szerző, a Nia—

gyarorszz'gra es Nőinőltsi'sZági'a vonatkozo tárgya—

lásnál lehelőseg szerint a negyedevenkinti köle—ön—

mozgalomnak nagy t'áradsz'ggal megállapított ered—

ményeit. állitva szembe a párhuzamosan figyelembe

veendő adatokkal. Nagy elmeleti segítség ez a tn—

nulmány annak, aki a kiill'öldi eladt'isodz'tst illetőleg követendő politika útjain irányvonalat keres. A szerző által végzett kutatások nézetünk szerint első- sorban a külföldi adőssz'igszolgé'ilattal jam teher es a külföldi kölcsönből eszközölt befektetes rentabi—

tása közötti viszonyt valamint általában a kölcsön—

ből való beruházás prodnktivitását érintő részletek-

kel volnának még nemileg" kiegeszitendők. Kétség—