Illyefalvi I. Lajos dr.: A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten

I'll-III-Ill-IllllllIlIllll-Illllll[I'llIIIIIIIIIII'I-lllllll...-IIIIIIIIIIIIIIII

IRODALMISZEMLE e §

o

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

lllyefalvi !. Lajos dr.: A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

L 0 M i s ]. 1 ! ly e fa l 7) i: Les conditions sociales et 'conomigues des ouwiers (i Budapest.

Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publié par le Bumm de Statístígue de la Ville Budapest 38*—J,— 11431. —— pages.

Résume'. (Je [ort volume renseigne en I'zongrois et en (illemand le Ieeteur sur la situation soeiule, economioue e: intelleetuelle des ouvriers de Buda—

pest. ()n y trouue les résultats de deux enguétes ('xécutées ntiguere (71 re sujet, ainsi (luc les données précédemmcnt reeueillies. Soigneusement présenté,

'o/írrmí lbuvmge

rendm de bons services tunt ou point de vue seien-

une documentation complete,

liűoue ()ne prutifjue.

*

Az a bizonyára soha többé meg nem ismétlődő

tempójú indusztrializálódás, mely Budapestre kon—

eentrálta úgyszólván az vidéki telep- helyhez nem kötött majd minden iparát s amely,

országnak

mig nagyra növelte a főváros népességét, annyira

telduzzasztotta benne az iparosodás idevonzotta munkásságot, hogy ma a főváros társadalmi pira- misán ez az osztály foglalja el a legszélesebb alapot.

A munkásságnak ezen számbeli túlsúlya folytán a inunkáskérdés nemes—ak állandó aktualitást jelent a

közigazgatás számá 'a, de társadalmi erejiiknek

állandó növekedése a szociálpolitikának is állandó programinjává teszi a tz'irsailalmi problémáikról való gondoskodást a szociális béke és a termelési rend érdekében A inunkáskérdi'éssel kapcsolatban a köz—

feladatok megoldása azonban csak akkor tarthat számot igazi

igazgatás bármely mezején felmerülő

sikerre, ha az intéző helyi vagy központi igazgatás a munkásság valo viszonyainak ismereteire építheti

e kérdéssel kapcsolatos célkitűzéseit. li célkitűzé-

seknek igyekezett a székesfőváros statisztikai hi";- tala reális alapot teremteni azokkal a statisztikai felvételekkel,

gazdasági és szociális helyzetének feltá'ása céljából amelyeket a budapesti munkásság

érdekki'zpviseleteik tínnogalásával 1929 decemberé—

ben és 1930 májusában végrehajtott. li felvétel fel-

dolgozásának eredményeit tartalmazza egyéb más,

a munkásság viszonyairól rendelkezésre álló ada-

tokkal együtt a jelen kötet, mely méltó követője azoknak a Inui'ikáknak, melyet a fováros statiszti—

, ság egészére ——

helyzete és

kai hivatala Budapest társadahm'inak egyes rétegei- röl a közelmultban megjelentetett,

li felvételek ugyan nem terjedtek ki a munkás-

valósztnűleg költség— s munka- kmiélés miatt — s így esupán egy—egy részfelvétel eredmi'myeit kapjuk a kötetben, de miután az adat—

gyüjtés körébe a munkásságnak mégis elég jelentős tömegei vonattak be s főként, mert ez a legmesszebb

a kötet

anyag elfogadhati'nin reprezentz'ilja a főváros mun- menö részletességgel történt, tartalmazta

kásságának szociális és gazdasági viszonyait.

A két állapotfelvétel eredményeit a munka ll.

és iii. része tárgyalja, az előbbi a munkásság gaz-

dasági és szociális viszonyait az 1929. december 15-i

felvétel alapján, míg az utóbbi az iparostanoncok társadalmi és gazdasági viszonyaiba enged betekin—

tést az 1980. május 24—i állapotnak megfeleli'ien.

li részeknek mintegy bevezetőjeként a munka 1.

része a főváros munkás tz'irsadalmának fejlődését ismerteti a századtbrdnli') ota. E részben van össze—

gyűjtve mindaz, amit a munkásság személyi viszo—

nyairól a 3 utolsó népszámlálás feltárt, továbbá a munkásság népesedési mozgalmárol, lakásviszonyai-

ról ismert újabb adatok is; itt találhatunk adatokat a gjáripari munkásság számáról. majd az egész mun—

kásságra vonatkozólag a

munkaidő alakulz'isáról, a kereseti és bérviszonyok- ezekkel kapcsolatban az éleln'iiszer és közszükségleti cikkek munkateljesitményről, a ról, munkásháztartási számadásokrol ('

z'i'alakulz'isáról, itt vannak összegyűjtve még a mun- kaközvetítésröl, a munkanélkiiliségröt és munka—

viszályokröl rendelkezésre álló adatok is, itt talál- juk meg a munkásság közegészségügyi viszon mint és intt'ázményeire, a munkásszervezetekre, egyesüle- tekre és intézményekre vonatkozó újabb adatokat is, itt nyer ismertetést a munkásság adózása, az al-

bérletben és ágybt'erletben lakó munkásság szociális

végül egyéb, a munkástársadalomra jellemzö fontos adatok mellett itt közöltetnek egy alkalnn'izottak 1927.

évi szociális és pazdasági helyzetét feltáró adatok is.

külön fejezetben a háztartási

A kötetnek a nagyobbik felét elfoglalja ez a

resz, mely mint tartalmz'ii'iak vázlatos felsorolásából

is látható, 'alóságos tárl'iáza mindazoknak az ada—

toknak, melyek Budapest munkásságára jellemzőek

s melyek korábbi adatgyűjtések nyomán rendelke- zésre állhattak s egy gondos, rendező munka révén összegyiijthetöek voltak. Az ezt követő II. rész tar—

talmazza a munkásság szociális és gazdasfgi viszo—

3. szanL —— 294— 1931

nyait tudakoló 1929. december lő-i felvétel eredmé—

nyeit. Nem tudható még, hogy e felvételt egy év mulva követő népszámlálás számú munkásságot

talált a főváros területén, de hihető az 1920. évből

ismert számuk alapján, hogy a felvétel kereteibe

bevont 102566 munkás a főváros Összes munkássá-

gának 40%—át jóval meghaladja s így a megfigyel—

tekrőt napfényre hozott adatok bátran tarthatók az egész fővárosi munkásságra jellemzőknek. Szárma—

zásukat, személyi, ('saládi, lakás— és egészségügyi

viszonyaikat feltáró adatok tömegei követik itt egy—

mást. majd a képzettségükre, az alkalmazásuk mí-

nőségére és a végzett munkájukra, a bér-, kereseti

mi lyen

és vagyoni viszonyaikra vonatkozólag találunk tá—

jékoztatást s végül a kulturális és egyesületi éle—

tükbe nyerhetünk betekintést mindenütt külön a

férfiakra és nőkre, esaládi állapot. és a családtagok száma szerint.

Néhányat a rendkívül érdekes adatok közül

ideiktatuntk. A megfigyelt 102566 munkás között 29.754 volt a nő; jellemző, hogy a számbavett mun—

kásoknak '/3 része sem volt budapesti születésű (29.092), Pest megyéből (23.800), Fejérből (3.781)

és .Iász-Nagy-Kunból (3.108) rekrutálódott túlnyomó

részük a felvétel szerint. Említésre méltó, hogy a nőtlen, hajadon munkások közül 13.144 (12'8%l idegeneknél lakó, 26.374 (25'7%) családjánál lakó és 2.237 (2'2%) főbérlő vagy háztnlajdonos; a nős—

t'érjtesesk között 22.639-nek (22'1%) van kereső esa—

ládtagja, és 32.402-nek (31'7%) nincs. 67.508 lakik

közülük Budapest területén és 34.851 a környéken (207 ismeretlen helyen). Különös érdeklődésre tart-

hat számot az atya foglalkozása szerinti megoszlá—

suk is. 28.465—nek volt az atyja ipari önálló, 21.139—6 földmíves (valószínűleg törpebirtokos, mert a kis- birtokos, mezőgazdasági cseléd és munkás leszár—

mazottak külön ki vannak mutatva), ll.378-é ipari

segéd, 6.054—ó gyári munkás, 5.725—6. napszámos, a

többié pedig egyéb foglalkozású. 73.928 közülük róm. kat., 14.482 ref., 5.982 izr., 5.811 ág ev.; 93.057

vallotta magát magyarnak, 5.985 németnek, 1.631 tótnak. A munkásság lakásviszonyaira vet fényt a

felvételnék az az eredménye, mely szerint 39'200-

nak van főbérlete, 31'1% főbérlő családtagja, 13'8%

albérlő, 5'7% háztulajdonos és 5% ágybérlő. A

15.124 főnyi albérlőnek 11'6%—a lakik egyedül egy szobában, 22'700—11 másod—, 17'9%-a harmad—,

12'5%—a negyed-, 7'4%—a ölöd-, 4'4%-a hated-,

2'l%-a heted—, t'3%—a nyolcad-, 0'50/0-3. kilenced és

0'8%—a tizedmagával (18'8% ismeretlen). Az egész-

ségügyüket ismertető fejezetből megemlítjük, hogy 14.805-en sportolnak és 2.632-en szenvednek testi fogyatkozásban. Szeszesitalt a férfiak közül 57.145.

a nők közül 28.890, összesen tehát 86.035-en nem fogyasztanak, de csak összesen 49.142-en nem do—

szolgáltatott munkásság hányoznak. Az adatot

56'1%—a dolgozott gyárban, 20'2%—a műhelyben,

0'4%-a otthon a lakásán, 2l'7%—a egyéb helyen,

1'6%—a ismeretlen helyen. Csak nappali munkaidő—

ben dolgozott 86.624, csak éjjel 1.717 és vegyesen 12.101, túlóraja az utolsó 4 hétben 89.844-nek nem

volt. Meglepő, hogy 5'7%-uk a felvétel idején heti

73 óránál még dolgozott és hogy

78%-uknak nem volt lizeléses szabadságidejv.

Legnagyobb érdeklődésre tarthatnak

kereseti és vagyoni viszonyaikat tárgyaló

fejezetek. Ezekből tűnik ki, hogy a megkérde—

zett munkásság 16'5%-a dolgozik akkordbérben vagy darabszámban, 50'3%-a órabérben, 9'4%—a

napszámban, l9'9%—a heti— és l'7%-a havibér—

ben. Az 51.583 főnyi órabéres munkás közül 5.167—nek (10'1%) az órabére nem haladta meg a

30 fillért, 22.907-é (44'4'70) 31w60, 18.851—é (36'6%l (51—th, 2.816-é (5470) Ill—160, löO—é (O'BU/al től—220 fillér között mozgott és csak lő-nek volt az órabére 221 filléreit felül. A 9.663 főnyi napszám-

béres közül 4.843—nak (50'1%) a napszáma nem haladta meg a 4 pengőt s a 16.876 akkordbéres munkás közül 10.161—nek (60'3%) a heti keresete nem volt nagyobb 25 pengőnél, sőt az utóbbiak

közül 2.743—an (lő'2%) voltak olyanok, kiknek 4

heti keresete nem haladta meg a 60 pengőt. A meg(

figyelt munkások közül 6.158—nak van

1.401-nek házrésze. Érdeklődésre érdemesek a fel-

vételnek a munkások kulturális és egyesületi életé-

mindig többet

számot a bér—,

háza és

ről közzétett adatai is, melyekből megtudjuk.

hogy a vizsgálat körébe bevont munkásságból

csak 52438 volt valamely egyesületnek tagja s kőv zülíik csak 33.949—911 olvastak napilapot állandóan,

könyvtárt pedig mindössze 8.168—an látogattak, de

ez utóbbiaknál a vendéglőbe és kávéházba járók száma sem sokkal több: 8745.

Ezekkel a kiragadott adatokkal csak kőrvonm

lozni akartuk azt a fontos és értékes, hatalmas

anyagot, melyet az 1929 december 15—i felvétel a

fővárosi munkásság szociális, gazdasági és kultu—

rális viszonyairól feltárt.

Hasonlóan érdekes és hasznos a

befejező része is, mely az 1930. évi május 24—i fel—

munka Ill.

vétel alapján ugyancsak alapos részletességgel szav mol be a fővárosi iparostanoncok személyi, tarsa—

dalmi és gazdasági viszonyairól.

A külsejében is csinos, terjedelmében hatalmas

munkában táblázatok formájában valóban megtalál—

ható mindaz, ami a főváros munkásságával kapcso—

latban a közigazgatást, a szociálpolitikát és a ny.-it vánosságot érdekelheti és bátran mondható, hogy e nemzetközi viszonylatban is páratlan munkával a fővárosi stat. hivatal azt a kitűzött célját, hogy a fővárosi munkásság viszonyairól megbízható képet

adjon. a legteljesebb mértékben elérte.

(?. (;.