(9. szám.
életrajza", Ravasz László ,,Bernát, az ember",", Czett- Ier Jenő ,,Bernát, az agrárpolitikus", Balogh Elemér ,,Bernát, a szövetkezeti úttörő" és Buday Barna ,,Bernlát, az író" címü értekezésében.
Ezek a tanulmányok nagy részletességgel raj- zolják meg; Bernát István küzdelmekben és sikerek—
ben egyaránt [gazdag életét s ezzel párhuzamosan megelevenedik az olvasók előtt a magyar közgaz- dasági eleit, különösképen pedig a magyar szövet—
kezeti és mezőgazdasági politika 40! éves fejlődése.
Ott látjuk az ifjú Bernát lIstvánt gróf Károlyi Sán—
dor vezérkaráwban az agrárszövetkezehit gondolat út—
törői között s az elmult négy évtized folyamán nagy tudását és kiváló .szervezőképesség—ét teljesen ennek a célnak szentelte. Bernát teremtette meg a magyar
modern agrárpolitika irodalmát s neki köszönhető,
hogy fokozottabb figyelem terelődött az agrár Ma- gyarországon az agrárérdekek védelmére. Nagyon találóan mondja Czettler: ,,Egy darab történelem az, amit ma Bernát István személyében ünneplünk".
IA kiadvány második részében a közgazdasági tudományok jeleseinek egy-egy tanulmánya díszíti Bernát emlékkönyvét. Nem terjeszke—dlhetün'k ki e helyen az elméleti közgazdaságtan keretébe tartozó értekezések ismertetésére — az emlékkönyv második része 17 tanulmányt közöl —— csupána statisztika tárgy—körével szorosabban összefüggő munkákat kí- vánjuk röviden érinteni. .
Gesztelyi Nagy László dr. ,,A búza legendája"
című munkájában bőséges statisztikai adatokkal igyekszik a "Magyarország a búzával áll vagy bukik"
jelszót megdönteni. A búza közgazdasági jelentösé- gét szembeállítja az állattenyésztésével, az ipani nö- vények, a gyümölcs és zöldségfélék termelésével s a vizsgálódások eredményeire támaszkodva Ma—
gyarországon za búz—akérdést a gazdasági kérdések első von—alából hátrább helyezendőnek tartja.
Juhos Lajos dr, ,,Dulneántúli rklis üzemek jöve—
delmi helyzete az 1929——1933—rig terjedő válság—
ciklusban" címen a gazdasági akadémiai tanszéke mellett 7 év óta működő számtartás-statisztika'i köz—
pont kutatásainak eredményeit foglalja össze 200 dunántúli parasztgazdaság adatai alapján. A szerző megállapítja, hogyaz ellenőrzött para-sztgazdaságok 1929—ben tenmtényeiiket a nagykereskedelmi árak—
nál 20%n—kal olcsóbban értékesítették, bevásárlá- sa'iknál pedig annál 26%-'kal magasabb árakat fizet- tek. A szerző szerint ez a veszteség, amely kat.
holdakra számítva 23 pengőt lesz, a szövetkezeti beszerzés és értékesítés hiányának tudható be
Konkoly Thege Gyula dr. ,,A szövetkezeti ügy és tejtenmlék—eilnk értékesítése" cimű tanulmányában a magyar tejszövetkezetek működését ismerteti 1898—sig visszamenőleg; Ezzel kapcsolatban rámutat arra a nagyarányú 'termelésufejlesztö erőre, amely
a kismennyiségű vagy 'kisértékű mezőgazdasági
—— 802
_. 1935
%
termények és állati termékek értékesítésével foglal—
kozó szövetkezetekben rejlik.
Magyaronszágon 1894-ben alakult az első tej—
szövetkezet, öt év alatt azonban csupán 76 ilyen szövetkezet kezdhette meg mintegy 10 ezer taggal működését, a beszállított tej mennyisége pedig leg—
feljebb 10'5 millió literre szorítkozott. .Az utolsó be'keevben már a szövetkezetek száma 519 volt, a tagoktól átvett tej mennyisége pedig 113.729 ezer liter.
A háború után erőteljes fejlődésnek indult a tej és tejtermékek szövetkezeti útonkvaló értékesí—
tése. 1933aban már 650 szövetkezet működött 79.275 taggal, akik a szövetkezetek részére fejt 129095 teh—én után 140889 ezer liter tejet szállítottak be.
Ebben az évben országos átlagban az összes tejös- teheneik 14%-—át szövetkezetek rész-ére fejtek. Az összes tejipari vállalatok 1933-ban 330 millió liter tejet vettek át s ennek a mennyiségnek közel 43%—a tejszövetkezete-kre esett. Ugyancsak erőteljes fejlö—
désnek indult főkép a szövetkezetek működésének hatására a vajtermelés, valamint annak exportja is.
A kiadvány végül Bernát István eddig megjelent
" e' ek 'e vir'k't közli.
muv m J gy" 6 Jánki Gyula dr.
lllyefalvi ]. Lajos dr.:
pesten.
Dr Louis I. Illyefalvz': Les enfamts de Budapest.
Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadása.
Publié par le Bureau de Stal. de la Ville de Budapesl.
Budapest, 1935. 202 lnp.
A gyermek Buda-
Témájánál, tartalmánál és kiállításánál fogva egy'f—onmán megkapó az a zsebkönyvnagysá-g'ú kiadvány, mely llIyeiulví I. bajos dr., a Székes—
fővárosi Statisztikai Hivatal minden országos prob—
léma 'iránt nagy megértést tanusító igazgatójának szakavatott szenkeszlttésében éppen a hankxányi be—
széd napjaiban hagyta el a sajtót. Az a féltő gond és szeretet, mely a kis kötet bevezetőjéből kicsen—
diil, minden táblázatát, számoszlopát jellemzi. Tera mészetesen, mint zsebkönyvszerű kiadvány, nem lehet kimerítően teljes és részletes. Atrányla'gos bő—
s—é—giében azonban könnyen áttekinthető za (kis kiad—
ványiba sűrített tömör számanyrag Nehány általá—
nos adat után bemutatja a gyermekek számának alakulását Budapesten; majd táblasourozat taglalja .a lakásuk megoszlását .a gyermekek szem—
pontjából es rajzol- szomorú képet a születések ala—
kulásáról. Több összeállítás ismerteti a törvény sze.
rint felbontott házasságok gywerrnetle'létssizámát, :]
gyemnekha'landóság alakulását, a gyenniekeik egész—
ségügyi wállafpotát és erkölcsi viszonyait; igen icamul—
ságos a gyermekekre vonatkozólag a 'kÖZOlkvbáJfáS és köz—művelődés, az iskolai jótékonyság, a tankötele—
selk nyilvántartása és a művelődési intézmények, és a székesfőváros gyemnekvédelmi tevékenysége c.
egyé sz
9. szám.
————803—— 1935
M
M
fejezett-ekben nyilvánosságra hozott adatkincs is. A három utolsó fejezet .az állam, a társadalom és %!
magános-ok által fenntartott gyermekvédelmi intéz- mények s ez árvavedelem nagyfontosságú tevékeny- ségéről számol be, végül a gyenmeklmunkások szo—
ciális nézőpontból igen figyelemreméltó adatai-t taxitallmazza.
A kis kötet fonltosnál fontos—abb adla'txai közül nehéz kiválasztani a lvegjollvegzetesebbeket. A gyer—
meklétszám mult századbeli gyerrafpodásárról, majd vissza-osúszásáról az első helyen között tábla abszo- lút adatai a kísérökörüllményeik mérlegelése mellett is éppen eléggé lehangoló képet adnak; itt termé—
fszetesen csak a végszá'mo'k—at idézhetjülk:
, 5 évnél 5—9 10—14 Együtt
Ev fiatalabb é v e s
gyermekek száma
1870 25.388 21.150 24.575 71.118
1880 36.976 29.981 28.625 95.582
1890 49.048 38.568 40.360 127 .976
1900 73.557 58.307 56.086 187900
1906 7 3.516 64.534 64.964 208014
1910 69.036 62.037 7 3.543 204616
1920 53.103 65.512 72.357 190972
1925 55.067 48.07 4 67.661 17 0.802
.1930 48.784 56.548 50.799 156.131
1890—ben még a főváros egész népességének
*26'3%—a 'volt 15 éven aluli; 1930-ú4g 15'5-1'0 hanyat—
lott ez raz arány, amiben a nagyvárosi egyke kiala- kwlása, a főváros uejlődtéséncelk megltassíulátsa ill.
ü. n. vonzóerejének 'meggy—enwgülése is hiven vissza—
tükröződik Figyelemreméltó, sőt megdöbbentő a 'le—gzserngéhb lévjáma't, az egy évnél fiatalabbak szá- mának és arányának altalkwllása is:
Egy évnél fiatalabbak Ev szám szerint ezer lélekre
1890 12.061 248
1900 17.418 248
1910 16.808 191
1920 15.931 171
1930 10.602 105
Kerületek szerint a gyermekek (15 évnél fiata—
labbalk) 1930. évi hányadosa _a X. kerületben 21'87 . kal éri el tetőpontját (ez 1890. évi ahány itt még 321374; volt), 'a IV. kerületben viszont mindössze l—O'0% (1890-ben 19'6%n). A leginkább magyvár—osias '(konalkatú lés foglalkozású, legújabban stagnáló, sőt viss—zafejlődő zsidóság egykéj—ének fokozódására jellemző, hogy (mig a 12—14 évesek körében még 18'7%-4ra rúg az iznaelliták 1930. évi aránya, a leg—
fiatalabb három születési e'vjánalhban (3 éven alu—
liak) csupán -14'4%.
Mindezek az adatok a kiadvány első fejezetében találhatók. A többi fejezet színes anyagának adatt- szerű ismertetésére nincs tér. Mindössze azt említ-
hetjük meg, hogy 1930-35 adataink szerint a 239508 lakás közül 104.978—ban (43'8%4) nem lakott gyer- mek; 1 gyermek SZá'mltállJllatOlt meg 63.000 lakásban, 2 gyemmelk 41.827 lakásban, 3 gyermek 17.708 la—
kásban, 4 gyermek 7.206 illa—kásban, öt és ötnél több gyermek pedig 4.789 lakásban. Ezer lakosra 1920—
ban még 225, 1933-ban azonban már csak 14'8 élveszüliött jutott; igaz viszont, hogy — a 15 évem alluvlilalkzra vonatkozó adatok szerint —— 'a gyermek—
hnalláilozások aránya, sőt száma is megcsappant és pedig utóbbi az 1920. évi 6.01241'61 19353wa 2.832—re. A rendőri gyenmelebíróság elé 1933—ban 6.634 úgy került; ugyanebben az évben a kerüle- tenkitnt kimutatott, ill, külön 'megjelötltt szükséglaká—
sokban 2.401, egyéb szülkséglalkásokaban pedig 1.990 gyerm-ek lakott. Talán ez a néhány számadat is jellemzi a kis könyvecske anyagának tanulságos—
ságát .és bőséget.
Th. L. dr.
Hacker Ervin dr.: Nemzetközi bűnügyi sta- tisztisztika.
Erwin Hacker: Statistigue criminelle interna- tionale.
Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung.
Francisco-Josephinae. Sectio: Juridico-politica.Tom.
VII. 1. Redigunt: St. Ereky et A. Kiss. Különlenyo- mat a Polner emlékkönyvből. A M. kir Ferenc József- Tudományegyetem és a Rothermere-alap támogatá—
sával kiadja a M. kir. Ferenc József—Tudományegye- tem Barataínak Egyesülete.
Tirage a part d'un ouvrage rédígé en llhonnem' de M.
Polner. Publié, avec l'aide matérielle de I'Uníversilé de Sze ed et de la Fondation Rothermere, par la Sociéte des amis de cette Université.
Szeged, 1935. 46 1. — p.
A bűnügyi statisztika rendelkezésre álló adatai közös nevezőre alig hozhatók. Minthogy az adat-
gyüjt—ések nemzetközi kevés a
remény, szerző inkább megfelelő statisztikai mód-
etT séí'esítésére
?) ?,
szerek kiépítését ajánlja, amelyek révén a külön- böző jogterületek adatai—nak egyvbevletés'ére s a kri—
minogén tényezők hatásának kutatására valame—
lyes lebetöség mégis nyílik. A zavaró körülmények kiküszöbölésére a szerző indexszámokkal kombi- nált arányszámokat alkalmaz, illetve indexszámok segítségével megállapított különbséget feltüntető számoknak ,e's külömbségi koeffioientseknek at táblá- zatokba való beiktatásával igyekszik célját elérni.
A nemzetközi összehasonlítást
bűnözési arányszámok kiszámítását "a legtöbb ál- lam hivatalos kiadvátnyatitban nélkülözzük. A krimi"
na'litás terjedelmét és irányát a lehetőség szerint nem az össznépességlhez, hanem a büntetőjogilag felelős korban lévőkhöz való 'VllSZOIlyíláSvSíll kell kútatni. Feltűnik, ahogy az egyes államok bűnözési arányszámai közt rendkivül nagy eltérések van—
nak. Például a Dsélanrikai-Unió arányszáma az Egyesült Államokénak több, mint százszorosa. A nagy eltérések oka főleg az, hogy egyes államok—
58*
megkönnyítő
