Áfra Nagy János dr.: Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten

2. szám.

hárzntia, aminthogy tényleg át is ruházta a várme—

gyté'k egyetemére. Az angol grófságok annyira nem voltak jogképesek, hogy még a grófságok épületeinek tulajdonosaikent is az Ö bizalmi embereik, a gtrof—

ságok főjegyzői szerepeltek, mig a magyar várme—

gyék saját itngallanajkna—k éppoly tulajdonos—ai vol- tak, mint a földesurak és éppúgy gyakorolhatták a pal:losjogot, mint az ő nemesi lkúl'tilállkoll'l az egyes gazdagabb és hatalmasabb földesurak. A szerző ez—

uhán végigkísérni .all angol tinkomntz'myzati szerveze—

tek egész fejlődési menetét :) modern brit önkor- mányzati rendszer kialakulásáig. Ez utóbbit külön helyen, a mű 'llthlllSÓ fejezet—tében ismenteti részlete—

sen.

Az angol Öntkormtímyza[okhoz hasonló részletes- séggel ismerteti a munka a francia, belga és a po—

rosz Önkormányzatok fejlődését es különösen az itt kialakult modern önkormányzati formákat, Ninos ierüntk e helyen további részletek kiragad-ására a mű rendkívül gazdag anyagából s így csak uttal-

hatunk azokra a rendkívül értékes sfej'ezertetklre, me-

lyek a francia önkormányzatt— multjám és mai mo- dem lfommáinatk kialakulására vonatkoznak, vagy pl. a ;porosz városi önkormányzatok kialakulását és szervezeti adatait foglalják magukban.

A magyar szakirodalom Eroky István dr. ha- talmas munkájával nagy értéket nyent, a szerző mélyen szántó, élesen dlllsllllnlgváló és általában rend—

kívül érdekfeszítő előtatdtásanodnotra pedig nemcsak a szakemberek. hanem lailkusok számára is élvezhe- lőve teszik az egyébként meglehetősen elvont jel—

legű fejtegetes—okot, A magyar közigazgatás reform- jával [foglalkozók pedig, akár állásueknál— fogva iii—

valt-orttak erre, akár pedig a publicisztika útján tő- retketdnexk a közvélemény irányítására, mindenképen haszonnal forgathatják. Sző. Gy. dr.

Áfra Nagy János dr.: Az iparos— és kereskedő-

tanulók népességi viszonyai és szociális hely—

zete Budapesten.

DV Je az: Á fr a Nagy: La situation démo—

graphigue et sociale des apprentis d'industrie et de commerce () Budapest,

Statiszikai Közlemények. (Szerkeszti lllyefalvi I. La—

jos dr.) 69. kötet, 2. szám. Kiadja Budapest székes—

főváros Statisztikai Hivatala.

Publications Stalistigues. (Rédigées par le Dr Louis I.

Illyefalví). Volume 69, no 2. Publié par le Bureau de statísíigue de la m'lle de Budapesti

Budapest, 128 lap —p.

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalá—

nak ez az újabb kiadványa a kereskedő— és iparos—

tanoncok demográfiai, kereseti, megélhetési és kul-

turális, általában szociális virszonyaiba enged be—

pillantást. De tájékoztatást nyujt arról is, hogy az inflációs, főleg pedig az azt követő időszakban a unu-nxkásrviszo-nyak minő strukturális változásokon mentek keresztül. A statisztikai adatok feldolgozá—

sából kitűnik, hogy a műhelyekben egyre jobban

mmm

növekszik a tanonomunkaerők száma, mig a segé- deké fogy. Budapesten a háborút megelőző időben 10—11 ezer volt a tanonclétlszám, jelenleg már felül van a 30 ezren. Az iparostanoncmunkások gyarapodásának ütemét főleg a gazdasági válság fokozta, ez igen sok munkaadót kényszerített arra,

hogy a jól fize—tett segédeket olcsó tanoncmunka—

erőkkel váltsa fel. A tanulmány alapjálul szolgáló statisztikai felvétel 17.187 keres'kedő- és iparos- tanulóra terjed ki, akik közül 3.330 leány volt. A mi íiparorstanorncolk legnagyobb része, 42'5%-a a xas- és fémiparban, 26-3%—a a ruházati iparban, 7-8%-a az élelmiszeripari szakmában, 18%-a pedig az építőiparok körében volt alkalmazva.

A tanulmány kimutatja, hogy a tanoncok 3'3'4%-a négy vagy ennél is több középiskolai osz—

táílyt végzett, 64—4%—ának pedig megvolt a 4—6 elemi osztálya. A kereskedő- és iptarostanoncok közül mindössze csak 2% Végzett négy eleminél is kevesebb osztályt. A kereskedőtanoncok iskolai végzettsége általában magasabb fokú, mint az ipa—

ria'kó, 58—5%—uk legalább 4 középiskolát végzett.

A lanoncok iskolai végzettsége azonban nem ki—

elégítő, mert több külföldi állammal szemben még mindig hátrányos helyzetben vagyunk.

A tanoncok természetbeni ellátása szakmák szerint igen különböző. A leggyakoribb az élelme- zési szakmában, ahol a tanulók 71—7%—a munka- adójánál lakik. Az ellátásos tanoncllolyek száma azonban egyre ritkább lesz. A szociális viszonyok kedvezőtlen voltára volt az, hogy a tanoncok 35-4 (Vo—ainak nincsen meg a minimalis éjjeli nyugo—

dalma, 10-5%-a pedig alig alszik 6 órát. Ezt a ro- botoló életmódot az ünnepnapok alig enyhítik.

Egyib szabadság pedig a tanoncok legnagyobb szá—

zalékának nem jár, mert amint azt a vizsgálódás megállapította, ö7-2%—uk egyáltalán nem élvezett szabadságot. A feldolgozott kérdőíveket] szereplő lanoncoknak mintegy 15%—a részesült órabérben, amely 6—30 fillér között mozgott. Az órabéres ta—

nulók 62-5%—a azonban kénytelen volt ömlő fillér oraberrel beérni. Szerző megállapítása szerint a szociális viszonyok kedvezőtlen volta arra enged következtetni, hogy a kereskedő- és íparostanon—

coknál sem a munkaidő hossza, sem pedig a mi—

nimz'ilis kereset óra— vagy hetibére törvényszerűlcg szabályozva nincsen, A feldolgozott anyagból két—

séget kizárólag megállapítást nyert, hogy a magyar tanonciigy szamos iranyban fejlesztésre és gyöke- res revízióra szorul s különösen szociális irányok—

ban sok a tennivaló.

Áfra Nagy János dr. élesen világít rá ezekre a

jövő elé meredő nehez sok körültekintést igénylő

feladatokra, amelyek helyes megoldásától azonban jelentős tömegek jóléte és boldogulása függ.

S. S. dr.