Laky Dezső dr.: A törvénytelen gyermekek Budapesten

2._ szám.

—107— ¹⁹³³

A masodik számsor kevéssé ingadozó volta az álla—

lános fejlődéshez való realis alkalmazkodas jele.

Az arányszám 1920. évi megduzzadasa részben a haborut megelőző iizletalapitz'tsi laz eredménye, rész- ben (és legt'őképen) a harctérrt'il s hadifogságból visszatérők és a menekülők kereskedelmi pályán [újból, vagy újonnan) való elhelyezkedési törekvé—

seire vezethető vissza; a kis exiszteneiak számának atmeneti meguf'wekedése abból is kitűnik, hogy az őnallók lélszamenu-lked—ésétől az alkalmazottaké messze elmaradt. Az inflációs hullam elsimultaval a káros visszahatás nem is késett soka, mint azt az 1920 utáni évötöd végső mérlege mutatja. Egyéb—

ként az alkalmazottak száma szerint M és ez a jobb fokmérő — 1880—4890-hen, az önálló keres—

kedők adatainak a szazad-

l'ordulót megelőző évtizedl'wn volt a legerőteljesebb a fejlődés.

tükrében viszont csak

idecsatlakozó azok a fejezetek, amelyekben Bene az áruforgalmi adatok, a kiadott és visszaadott iparjogosítványok s a cégjegyzn'xsek és cégtől-lesek statisztikája segít—

ségével építí fel a fejlődés gazdasagi hátterét; be- lfen tanulsfwosak az

Ö

eses továbbá a háborús és háború utáni gazdasági és egyéb viszonyok összefoglaló méltatasa. Jellemző városias fejlődési tünet, hogy a vandorkereskedelem visszaszorulász'ivat s a tulajdonkt'vpeni kereskedelem erős, de nem túlzott előrel'ialadasz'ival egyidejüleg 4—— a teljesen a piacra ráutalt fogyasztoi gazdasa- gok igen gyors megszaporodasának következménye- képen ' rendkívül rohamosan megnőtt a kofák és piaci s utcai árusok lélekszáma.

A könyv harmadik része megközelítő becslé- sek és számítások segítségével s a matematikai sta—

tisztikai lehetőségek kiaknz'izasz'ival a kereskedelem anyagi viszonyainak problémakörébe világít bele.

ltt az 1926. évi forgalmi adó alapján kiszámított tájékoztató becsű forgalmi értékadatok az egyes kereskedelmi ágazatok társadalmi és jóléti helyze-

tére derítettek 'Nem kedvdző tünet, hogy

ebből a szempontból a viszonyok távolról sem ki—

fényt.

egyenst'tlyozottak; hasonlóképen az sem, hogy az önálló kereskedők 10"u-a albérletben lakik, mig a t'őbérlők 10'8%-a tart albérlőt és ez az arány—

szám a lakásnagysag emelkedésével nő (a kereske- delmi alkalmazottaknál fordított a helyzett. Cselé—

det 1925-ben az önálló kereskedők 50%-a tartott.

A tulajdonképeni demogratiai fejtegetéseket (ötödik resz) megelőzi a budapesti kereskedők szár—

mazását: születési helyét, honosságat és helyben- lakás-ának tartamát kutató rész, Az itt felhalmozott adatokból és megállapításokből kiemelhető, hogy a helybeli születésűek arányszáma a kereskedelem önállói körében (1925) 271, az alkalmazottak sorá—

ban pedig 38'3%. Az

színezetű lmreskedehni ágazatokban alacsony a tőr—

zsököselem hányadosa. A külföldi honos önálló ke—

reskedők szama, (itlti (4'0%l_ Megközelitő számítás őnz'illóknal főleg a vidéki

szerint 20 évnél rövidebb ideje helybenlakó az ön—

allok taboraban 40500. A (lemogru/iai fejezetből kitűnik7 hogy nemek szerint 100 férfire az önálló kereskedők között 1880—ban 32'8, 1900-ban 47'8, 1925—ben 24'9 nö jutott. Igen jellegzetes eltolódás következett be ezen a téren a kol'ák és piaci árusok csoportjában, ahol 1880-ban még 483, 1920-ban már csak 99 nő esett száz férfire. Eléggé kedvezőtlen jelenség, hogy az alkalmazott segédszemélyzet kö—

rében az olcsóbb női munkaerő egyre jobban elő—

térbe nyomul: 1880—ban szaz férfire 8'4, 1925—ben 577 nő jutott. Az átlagos életkor az önállóknál a kereskedelem természetéből í'olyólag kimagasló (4215 év), az alkalmazottaknal jóval kevesebb: 34'6 év. Anyanyelv szerint a magyarsag 1925-ben mind—

két csoportban 9593—es aránnyal dominal, míg a' vallásfelekezetkrf'il a következő sajatos adatokat

idézhetjiik: t t * ,

t Ezer lakos § Szaz keresk.

' közül önálló *; fogl. közül

§ kereskedő § önálló

It H," __, l ,,,,____,..W_e

Római katolikus . . . 15'2 28'2

Református . . . , 153 262

Ág. 11. evangélikus 17-7 30-0

Izraelita . . 1181) 544

l'őesoportok szerint az Önálló kereskedők közül legmagasabb a római katolikusok

könyvkereskedés körében (40'8'711),

hányadosa a a rel'ormátusoké az állatokkal és mezőgazdasági termékekkel keres—

kedők között 1'7'7%). Ezzel szemben a zsidóság leg- alacsonyabb (1925. évi) hányadosa is meghaladja az állva-ot (élelmezési stb. cikkekkel való kerets—

kedós: 50'600), a textilárukereskedelemben 85'6%—0s

részesedésével pedig szinte kizárólagosszerepet tölt be. Érdekes a kapcsolat a felekezet és származás között, mint erre Bene a statisztikai anyagban és gazdaságtörténeti adalékokban egyarant gazdag mű tanulságainak összefoglalása soran utal is.

Th. L. dr.

Laky Dezső dr.: A törvénytelen gyermekek Budapesten.

D" Dészre' Laky: Les enfcmts naturels á Buda—

pest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr.) 6'2. köt. 4. szám.

Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Budapest. 308 l.

Publications Statistigues. (Rédige'es par 13 Dr Louis I. Illyejalví.) Vol. 62. No 4.

Pnhlíé par le Bureau de statislígue de la Ville de Buda—

pest. [MU 17.

Laky Dezsőnek, a Statisztikai

Hivatal közleménysorozatában megjelent e kitünő Székest't'ivz'trosi

tanulmánya ugyanazzal a módszertani alapossággal készült, mint a termékeny szerző többi munkája.

A szociális, társadalomgazdasági, kulturális és erkölcsi rugókat és tanulsagokat, melyek e problé- mával kapcsolatosak, szerző fejlett rutinnal bon—

eolja. Bar a rendelkezésére álló adatok nem min—

den vonatkozasban teljesek és tökfdetesek, megta—

*2. szám.

látja a módját, hogy segítségükkel bevilágítson a témakör minden részletéhe.

Az adatok csoportosítás-álnak az egész könyvön végighúzódó módszere elsősorban abból a szem- szögből nézi a törvénytelen születési mozgalmat, hogy ez mennyiben követ más szabályszerűségeket Budapesten, mint a vidéken. E beállítás folytán a tanulmány a témát tulajdonképen országos vonat- kozásban is kimeríti, az egybevetett budapesti és vidéki adatok mellett az országos adatokat is meg- találjuk. Budapestnek az vidékkel

szembeállítását indokolja, hogy Budapest helyzete e téren is, még a nagy vidéki gócpontokkal szem—

ben is, egészen különleges. Nem mulasztja el azon- ban Laky Dezső a témára vonatkozó külföldi adat- kincs bőséges taglalását sem.

egész való e,

A könyv gerincét a törvénytelen születési moz—

galom alkotja. Bevezetőül két fejezet tárja fel e ton—

tos társadalmi probléma hátterét és következmé—

'nyeit.

Az első a törvénytelen gyermekek nagy halan- dóságára hívja fel a figyelmet, ezzel a téma fontos—

ságát is demonstrálva. Tényleg gondolkodóba ejt, hogy a gyermeklialandósz'ig a törvénytelen szülöt—

tek soraban átlag kétszerese a nem törvénytelen gyermekek halandóságának. 1924/28 átlagában Bu—

dapesten a törvényes szíilöttek 15'5%—a halt el öt éven aluli korban. míg a törvónyteleneknek 31'0 A masik bevezető fejezet a törvénytelen gyer- 'mekek törvényesítóset tárgyalja. Ennek Magyar- tországon két fő módja van. Az államfő általi törA vónyesítés szinte kivétel. igen szórványosan fordul elő. Másik mód az utólagos házasságkötés. Az ide—

vonatkozó adatok speciális statisztikai vizsgálódás—

nak nem tárgyai Magyarorszx'igon. A budapesti adm

*tok arra utalnak, hogy a törvr'xnyesítós e módja is ritka kivétel a törvénytelen születések számához képest. Nagyon messze vagyunk pl. Svájctól, ahol a nép magasfokú crkölesi érzése a törvénytelen

házassággal

Itt mutat rá a könyv arra a tényre, hogy a törve—

szülöttek felét utólagos törvényesíti.

nyesnek vélelmezett szüliittek soraiban is mily sok származik házasság előtti nemzósből. Szászország—

ban e kérdést vizsgálva. arra az eredményre jutot—

rtak, hogy a hazassag első évében született gyerme—

kek több, mint fele, a hazassz'gkötest követő hét lm- 'napon belül született.

Rátérve a törvénytelen születések alakulásának analizisóre. ismerteti Laky a kérdés metodikájat.

A statisztikai módszerek közül a törvénytelen szü—

letéseknek a közepnúpesm'rg való

szerű Összevetóse kisebb értékű, mint az, mely a törvénytelen szíiletéseket a szülőképes korban levő nők számával hasonlítja össze Igen jellemző az a

szama val egy-

harmadik módszer is, mely a törvénytelen születési hanjadosl. vagyis azt szz'miítja ki. hogj a törvény—

telen születések az összes születések hány százalé- kát teszik.

A könyv egyik legfőbb tanulsága, hogy az utolsó négy évtized folyamán a születési ind—ex általános erős hanyatlása .a házasságon kívüli szü—

letéseknél fokozottan érvényesül. Budapesten a csökkenés feltűnőbb, mint a vidéken. Ezer 15—49 éves nem házas nőre 1880/81-ben Budapesten 75'9, vidéken 39'9 törvénytelen születés esik, míg ez az

arány 1920/21—ben az egész Csonka-Magyarországon 22'3%. Ugyanazok az okok, melyek a törvényes születések korlátozására vezetnek, kihatnak a há- zasságon kívüli sziiletésekre is.

A törvénytelen születési arány az ismert kül—

földi adatok szerint legkisebb a Balkánon, amit Laky főleg az itteni egészséges agrártársadalmi berendezkedésnek tulajdonít. De erős kivétel Romá—

nia, mely a többi Balkán államokat sokszorosan meghaladó indexével egész Európában a legrosszab—

bul helyezkedik. Alacsony a törvénytelen termő- kenység Nagy—Britanniában, Svájcban s Hollandiá—

ban, közepes a latin államokban

A törvénytelen születési hányados 25 év (1876——

l9283 átlaga szerint a következö:

hatva 1 összesen t rvénytelen volt

Magyarország 13'1 ( 89

Budapest , 82'3 * 26'1

Vidék 11'6 ! 88

A vidék kvótaja alaesony, Budapesté harom—

szor akkora. Feltűnik a törvénytelen halvaszülöt—

tek magas aránya. A törvénytelen születési kvóta nemzetközi viszonylatban különösen Ausztriában, Svédországbam Dani-[tban s egyes német államok—

ban magas.

Részletesen

vallas, anyanyelv és foglalkozas szerepet is.

Tallúzva e tanulsagos adattal—ban, kiemeljük azt a feltűnő adatot., hogy Budapesten a 17 (Éven

szülötteinek 77%—a (vidéken

elemzi a tanulmány az életkor,

aluli anyak 569641)

törvénytelen.

A vallás jelentőségének

szé söség ötlik szembe. Igen alacsony a házasságon kívüli termékenység az izraelitáknáL míg igen ma' vizsgálatánál két

gas ——- az előbbinek mintegy tízszerese a görög katolikusoknál és görög keletieknól.

Az anyanyelvi allatok szerint a románok kört?—

ben a törvénytelen születések aranya kimagaslóan rossz. l'tánuk a szerb s harmadik helyen már nem a horvát, hanem a német anvanyelvíiek aránya a legmagasabb

A foglalkozas szerepet vizsgálva, ne kerülje el figyelmünket, hogy a törvénytelen szülöttek ka—

tegorizálást! az anya i'uglalkozt'tsz'thoz igazodik. Az

2. szám.

őstermelés terén általában kevesebb a törvény—

telen születés, mint az iparban. Leggyakoribb a kisexisztenciák körében, erősen kiugró a házi ese—

lédeknél. Budapesten a házi cselédek gyermekei- nek 97%-a törvénytelen, a vidéki arány 85—87%.

A házi cselédek után következő csoport a k. m. n.

napszámosoke', de ezek körében az arány már csak 25—30%. A többi kategóriák kvótája e magas ará-

nyok mellett eltörpül. E. D. dr.

Hantos Elemér: Magyarország gazdasági integritása. A nemzeti megújhodás útja.

Elemér Hantos : L'inte'gm'té économigue de la Hon gric. Le chemin du relévement national.

Athenaeum kiadása.

Edition de l'Athmaeum.

Budapest, 1932. 194 l. —— p.

Az a gazdasági rombolás, melyet a békeszer—

ződések Közép-Európa apróbb egységekre bom—

lasztásával előidéztek, állandóan felszínen tartja oly megoldások keresését, melyek e de_zoláltságból kivezetnek. A páneurópai tervek mellett újabban

a német—osztrák Ansehluss, a Tardieu-terv, legutóbb

a kisantant szorosabb 5 gazdasági kapcsolódásra is törekedő megegyezése jelentenek határkövet az eszme vajudásában.

Hantos ugyanezt a célt a középeurópai államok minél nagyobb területen s minél sokágubb gazda—

sági összefogása által kívánja elérni.

Könyvének alapeszméje a könyv címe. Egy nyugati és keleti szomszédainkat is magában fog- laló nagyobb gazdasági terület megvalósítására gondol, amely Közép—Európában a gazdasági egyen—

súly állapotát biztosítaná s valamennyi állam hasz—

nára lenne. Megállapodások, szerződések, egyez—

mények hosszú sorával új politikai, gazdasági és kulturális rendet kell teremteni. ,,Ha Magyarország területi integritása harci jelszó szomszédaink sze—

mében, Magyarország gadasági integritása békés jelszó, melynek megvalósítása nem kevésbbé érdeke

szomszédainknak,

nak" —— írja.

Maga is belátja azonban, hogy a gazdasági integritás gondolata sokak szemében nem nép- szerű. Ezért hangsúlyozza, hogy ha ez a jelszó nem is jelenti a régi Magyarországot, de nem jelent belenyugvást a mai igazságtalan és termé-

szetellenes határokba: nem minden, amit akarunk, de minden, amit ezidőszerint elérhetünk.

Hantos az utóbbi években számos tanulmánv- bantoglalkozott Közép—Európa gazdasági problé—

májával. Eddigi művei e problémakör egyes ága—

zatait tárgyalták. Önálló munkákban fejtette ki Közép-Európa pénzügyi problémáját, kereskedelmi.

közlekedési -—— vasúti, viziúti, postai —— problémá- játyagrár- és kulturális problémáját. Új könyvében a középeurópai kérdést a gazdasági élet összterü- mint magának Magyarország-

—-—109——

mMM—__."—

1933

M

leten vizsgálja. A terápiát mindenütt a gazdasági

kínai falak lebontásában, az autarchikus törekvé- sek megszüntetésében, a gazdasági szövetkezésben.

látja.

Kereskedelempolitikai téren az újabban szinte—

általánosan egyetlen megoldásként ajánlott prefe- renciális vámszerződések kötésében látja a— gazda-V sági rekonstrukció útját.

Mezőgazdasági téren szerző a— nagy zárt gazda-v

sági területek híve, szemben azokkal, akik európai.

avagy az egész világra nézve egységes megoldást—

keresnek. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy Közép-Európában az agrártermelés. és fogyasztás.

egyensúlyban van, e nagyobb gazdasági terület agrárautarehiája tehát előnyösen valósítható meg..

Ipari téren az iparilag gyenge államok érde- keit Hantos szerint a nemzetközi kartellek védhetik meg a legjobban.

Szerző forgalmi politikánkat is a gazdasági—'.

integritás szolgálatába kívánja állítani. Vasutaink-.

nak nagy a tranzitó szerepe a déli és keleti álla-—

mok agrárterményeinek Közép—Európa ipari ter- mékeivel való kicserélése szempontjából. Bár—

vasutaink a középeurópai hálózat tengelyében álla- nak s a legrövidebb szállítási utak számos viszony- latban. a külföld tranzitókereskedelme igyekszik,

elkerülni a magyar vasutat; Ennek oka nemcsak a külföldi, hanem a belföldi díjszabási politika is, melyben leplezett vámvédelem nyilvánuLA politi—.

zált közlekedési gazdálkodás helyett tiszta! közte-.

kedési politikát kíván, mely vasutaink prosperitá—.

sát növelné. Egységes eljárást javasol s dolgoz ki, igen alapos és szakszerű részletbehatolással a:

vasúti, postai és vízi közlekedésben. Idézi azt a példát, hogy egy áruhajónak, mely Regensburgból német exportárukat visz Ginrginba, ll vámkezelési eljáráson kell ma átesnie,

A valutáris együttműködés terén a pénzegység—.;

belső értékének egységes megrögzite'sét tartja fon—.

tos lépésnek, amelyet azonban meg kell előznie a.

devizakorlátozások megszüntetésének, a fizetési.

forgalom felszabadításának. Oly egységes valuta szükséges, mely az arany tizedes súlyrendszerén alapul s az aranygrammnak, mint számolási egy- ségnek általánosan kötelezö bevezetését teszi lehe—

tővé. A nemzeti jegybankok felhagyására, központi közös jegybank felállítására nem gondol, csak azt tartja lényegesnek, hogy az önálló állami jegyinté—.

zetek jegyeit a szövetkező államok jegybankjai—

fizetés fejében elfogadják s hogy átutalásokat a, szövetséges államok jegybankjai között pari ár- folyamokon számoljanak el. (Kartellált jegybankok rendszere.) llymódon a valuták közti ingadozások

elkerülhetők. A magyar hitelszervezetre is, mely!

a nemzetközi tőke bizalmának Európa keletje felé,

utolsó letéteményese, fontos misszió vár a gazda-,

sági megújhodásban._