Az iparosodás hatása a népesedésre és a népmozgalomra

(1)

un.-c'-nen-nn-u-nn-n-u-n-unnnuuu.n.—...ol-ulnulnnlnnl-n-unnnnunun.-..---....-...cno-nucunu—un...--

TERÚLET És NÉPESSÉG o

n-...-annn-nil-n'-Inni-lil-un.-o..In:.-..Ill-Ilia..-tuning-u.I-lannnll--l'un-u.I-n-onnnnn.-....—

Az iparosodás hatása a népesedésre és a népmozgalomra.

L'effet de l'indusm'alisation au point de vue du mouvement de la population.

Résume'. [,,irulustrialisation, augmentant la proportion de l'élément industriel et commergant,

semble avoir sur le mouvement de la population une influence supérieure () celle de beaucoup dtautres iaits de la civilisation. Le développement des villes est, lui aussi, en étroit rapport avec Findustríali- sation, les fabriaues, établies pour la plupart en des agglomérations urbaines, employant nombre de travuílleurs venus de campagnes. On sait combíen la vie urbaine transforme la facon de vivre et la mentalite des gens; gu,elle augimente l'égoisme;

ou,elle améne une certaine démoralisation, duc a des idées trop Iibres, etc. Il y a, entre liindustría—

lisation et [*allure du mouvement de la population, une corre'lation bien conside'rable.

Avec les progres de I'industrialisation, on voit baisser la proportion des gens marie's et s'accentuer lo baisse de la natalité. Si llon classe les pays européens Ia proportion des personnes actives de la production du sol, on constote gue la- natalite' baísse parallelement

cette proportion. La natalité est favorable dans (*Est européen ou aujourdlhui encore, plus de 80% des habitants se livrent á la production du sol (en Russie, il y a plus de 40 naissances pour 1.000 habítants). Plus on va en Europe de PEst vers l'Ouest, plus on voit baisser la nataliie' et augmenter la proportion de la population in—

dustrielle et commereante. En Angleterre, Ia nala—

Iité est de 15 pour 1.000 Iiabitanis et parmi les personnes actives, celles appartenant (; la production du sol ne représentent gue 5'6%. A ces deux points de vue, la Hongrie occupe le milieu entre les extrémes européens.

Entre Ia proportion des personnes actives de la catégorie ,,production du sol" et la natalite', on iron—ve, pour (*ensemble des pays européens, une corrélation d'un haut degré: r: %— 0'6921' 0'09746.

En Hongrie, on voit d cet égard-lá, pour la période de 1890 ("1 1931, un coefficient de corró- lation encore plus haut: r:0'8284'f 0'08633. Dans la population industrielle, la natalite', infe'rieure ("1 Ja n'cuolíté moyenne de la Hongrie, baísse plus vite gue dans la catégorie de la production du sol ou elle a toujours été au XXC siecle au—dessus de la natalite' moyenne du pays. D'aprés un tableau classant les localite's de Hongrie suivant la proportion de la population industrielle et commer- gonte, la natalité baisse dans les villes parallefle—

ment á liindustrialisation. La fécondité matrimo—

níale moyennc a, en Hongrie, une allure tout á

fait parcille a la natalite'. Avec les progres de Pin—

dustrialisation, on y voit baisser cette moyenne, ainsi gue la proportion des ménages ayant beaucoup d'enfonts, et augmenter la proportion des ménages stériles. Ouani au nombre proportionnel des enfants naturels et des divorces, il augmenle avec liindustrialisation; on constate donc, () cet égard,le contraire de ce ou'on voit pour la natalite'.

L'industrialisation contribue á améliorer Phy—

giéne publigue et a diminuer la mortalite'. Mais dans les temps ou elle était peu développée, ou l'on ne luttait pas encore suffisamment, au moyen de mesures socíoles, contre les maladies profes- sionnclles industrielles, Ia mortalité de lyéle'ment industriel et commergant n'était pas partout inié rieure a celle de la eatégorie de la production du sol; il en e'tait ainsi surtout avant la creation des caisses de secours aua' malades.

Aujourdlhui, si Pon va en Europe de liEst vers l'Ouest, on voít s*améliorer la mortalité géné- rale et diminuer la proportion de la population active de la catégorie de la production du sol; a ces deux points de vue, liEurope a maintenant un coefficient de corrélation représentant %— 0'7587 j;

0'0789. Mais entre Faccroissement (lit naturel et la proportion de la population active de cette caté- gorie-Ia, on y trouve un coefficient de corre'lation

moins fort: %— 0'5824 45 00627.

()uant á la Hongrie, on peut indiguer, pour le pays entier, ainsi ()ue pour les localités classées suivant la proportion de liélément industriel et commercant, dans lesauelles la mortalité est en baisse, Feffet de l'industrialisation. (er sont surtout la mortalité par tuberculose, pneumonie et plea—

résie, ainsi (]ue la mortalite' par (lébilite' conge'ni- tale ou sénile et la mortalité de nourrissons, gut y ont baissé parallélernent () Findustrialisation.

Mais avec cette derniere on y u vu augmenier la mortalité par cancer ei par maladies du coeur, et il en est de méme de la mortalité pour causes violentes.

Dans les villes, avec l'industrialisation, l'ac- croissement naturel accuse une régression. Pour liaccroissement effectif', on constate le contraire: il progi-esse parallelement ("1 l'industrialisotion. L'exode des campagnes se fait plutót vers les villes indus—

trielles gue vers les villes ou les agriculteurs for—

ment la majorité de la population.

*

89

(2)

6. szám

——*i24——— 1937

Az ipari forradalom korszaka már ré—

gen a törlénelemé, de az iparosodás, az ipar fejlőlése az egyes országokban és ennek következtében a népességben az ipari főcsoportra eső hányad növekedése azóta is egyre tart. Az iparosodás előre—

haladása Európa különböző részein ugyan

eltérő mérvben és módon történik; keleten

és délkeleten a még mindíg 70—80%-ban agrár lakosság körében az ipari foglalko—

zások csak lassan—lassan nyernek teret. Ez—

zel szemben Nyugat-Európában a kereskedelem és ipar főcsoportjához tartozók már abszolút többségben vannak. A legiparoso- dottabb országban, ahol az iparosodás a legrégibb keletű, Angliában pedig a kereső népességnek ma már csak ó'öo/o-a él őster—

melésből. Igen alacsony az őstermelő né- pesség aránya azonkívül még Belgiumban (ahol a keresőknek már csak l9'1%-a őstermelésbeli), a Németalföldön (20'6%)

és Svájcban (21'7%) is. És egyre tovább

tart még a fejlődés: az iparforgalmi né- pesség aránya a legkülönbözőbb európai államokban népszámlálásról népszám- lálásra erősödik. Különösen nagy lehető- ségei vannak e fejlődésnek a még túl- nyomó többségben őstermelő népességű közép— és keleteurópai államokban, ame—

lyek napjainkban az autarkia hívei. A kül- kereskedelem központi állami ellenőrzése, sőt irányítása, a valutazárlat és az a rend- szer, hogy az egyes országok saját iparuk pártolása céljából csak a nélkülözhetetlen és az egyes országokbannem termelt, ill.

nem gyártott árúk bebocsátására szorít- koznak, az iparfejlődésnek eljövendő hosz—

szú évtizedekre szóló, szinte beláthatatlan arányú lehetőségét tárja elénk.

Az ipar és pedig leginkább a városokban székelő ipar az, amely *a mezőgazdasági, falusi nép feleslegét jórészt magába fel- szívja. Az iparforgalmi népesség az, amely népszámlálásról—népszámlálásra erősödik Ez a folyamat hazánkban is több mint félszázad óta állandóan követhető a nép- számlálásokban —— amint azzal alább a régebbi magyar IlépSZánliáláSOk vonatkozó adatai alapján részletesebben foglalkozni fogunk ———— és ez a folyamat a legújabb ne- héz külpolitikai és Válságos gazdasági helyzet idejében sem szűnt meg teljesen.

Hazánkban az 1930. évi népszámlálás eredményeiből kitűnik. hogy az 1920—w 1930-as évtized alatt is az ipar a tényleges (és egyszersmind a természetes) népszapo—

rodásnak _több _mint _felét abszorbeálta.

A hazánkban 1920—1930—ig mutatkozott 698.117 főnyi tényleges népszaporulatból egyedül az iparra 358502 lélek, vagyis 51'4% esett.

Igaz ugyan, hogy az 1930—32. évi gazdasági válság során kétségesnek lát— . szott, hogy a gyáripar az új jelentke—

zőket tovább fel tudja-e venni. Hiszen ak- koriban a szakszervezetek kimutatásai sze—

rint az egyes hónapok végén 30——4O ezer volt a gyáripari munkanélküliek száma.

Bizonyos azonban, hogy az 1932-től nap- jainkig újból állandóan javuló gazda- sági helyzet megerősíti a magyar ipart is népességfelszívó szerepének betöltéséhez.

A fejlődő, jinűvelt államok népességi több—

letének elhelyezése továbbra is változatni-"

nul az ipar feladata marad. Bizonyos, hogy a gazdasági élet konjunktúra—hul- lámzásai révén évekig tartó hosszokat min—

dig besszek követik és hogy a technikai fejlődés jegyében álló mai kultúránkban az ipar és az iparforgalom jelzett felada—

tának nem tud minden évben egyforma intenzitással megfelelni. Az azonban, hogy az ipar erősen fejlődik, a mezőgazdaság pedig kevésbbé, —— sőt sok államban nem- csak relative, de mint Angliában a fel- használt területet tekintve abszolúte is visszafejlődik, _ alapjelenség. Ezzel szem—

ben csak múlónak s eddig mindig csupán alárendelt szerepűnek bizonyult a válsá- goknak a gyárak és a kisipar ezen népes- ségfelszívó szerepét zavaró hatása. A golf—

árammal szemben járó hajók is vetnek kisebb erejű, ellenkező irányú hullámokat!

Bizonyos, hogy a munkaptiae helyzete a konjunktúra változásoktól s ezek mellett a munkabíró-korúak számának hul—

lámzásától függ. Erre figyelni kell akkor is, ha az egyes foglalkozási ágak népes- ségfelszívó képességének alakulását vizs- gáljuk. Az 1930. évet követő eszten—

dőkben azonban a munkabíró kor felső ha—

tárán álló réteg lélekszáma évről—évre vál—

tozatlan volt, sőt még kissé emelkedett is s így az mondható. hogy a munkafolya—

matból ekkor évről—évre, nagyban-egész—

ben, egyenlő számú munka-erő lépett ki s adta át helyét fiatal munkásoknak. Mint—

hogy azonban a háborúban elmaradt szü- letések utóhatásaként az újonnan jelent—

kező fiatal munkásoknak száma lényege- sen megcsappant —— pl. a 15——19 éves fi—

és női népesség együttes lélekszáma, mely 1930—ban (kerek számban) 834000 volt.

1931—ben 754.000-re. 1932—ben 657.000-re.

(3)

6. szám

1933-ban 568.000-r—e és 1934—ben 544.000- re hanyatlott és 1935-ben is csak 604000—

et ért el, — azért a változatlan számú

munkából kiválók helyébe, az évről—évre kb. egyenllő számban megüresedő munka—

helyekre, 1931 óta, az él—etkorstatisztika szerint, lényegesen keves-ebb új munkaerő jelentkezhetett, mint régebben, pl. 1930

előtt. így bármily kedvezőtlenül alakultak

is a gazdasági viszonyok 1930 után az utóbb említett körülmény kétségtelenül eny-

* hitette a munkapiac helyzetét, sőt hozzájá—

rulhatott ahhoz is, hogy az iparnak népes—

ségfelvevő képessége még a legújabb válság idejében is ne nagyon módosuljon.

_A további részletadatok közül ezek mel-

lett figyelembe kell venni még azt is, hogy

önálló iparosok (csak a keresők) és a ke—

reső ipari segédszemélyzet együttes létszá- mából elhaltak száma a népmozgalmi statisztika szerint 1930 óta évenkint kb. 10.000;

tehát csak az elhalálozások következtében évente kb. ennyi munkahely üresedett meg.

-Az ipar ezen a módon még az ipari népes- ség volumenének növekedése nélkül is a megcsappant lélekszámú új munkaerők te- kintélyes részét vehette fel. Az, hogy az ipari fejlődés nem torpant meg és az ipar népességfelvevő képesség-e fennáll, hogy az 1930—32—es gazdasági válságban is csak ke- véssel módosult és hogy ezen jelenség azóta újból és hazánkban is újult erővel mutatko—

zik, számos más statisztikából is igazolható.

így a betegsegélyző pénztárak taglétszám—ki- mutatásaiból, amelyek a válság idején 800 ezerre :is lecsökkent évi átlagOS taglétszám- hoz képest ma már ismét 1 millión felüli tag- létszámot jeleznek és ez a szám még egyre tovább növekszik a mai gazdasági hosszban.

A gyárip'ari statisztika is arra mutat, hogy különösen 1932 óta erősödik az ipar terére való átáramlás, amelynek üteme meg- előzőleg néhány évig a konjunktúra hullám- záxsának megfelelően némikép gyengült volt. 1930 32 között a hivatalos gyáripari statisztika szerint a tényleg foglalkoztatott gyáripari alkalmazottak száma ugyan 44 ezer fővel csökkent. A kisipariaké azonban bizonyára ennél kevesebbel fogyott meg, nem szólva az Önállók számának esetleges visszafejlődéséről, vagyis a esődstatisztika _ tanulságairól. Eszerint a tényleg dolgozó

ipari keresők létszáma, 1930-tól 1932-ig, ha- zánkban legfeljebb kb. 65.000—50000-el k'evesebbedett meg. Azonban a nagy- és kis- ipari munkásság létszátmcsökkenését még az 1931—32. években is legalább részben ki—

———525— 1937

egyenlítette az a tény, hogy az elbocsátott munkásság ekkor tömegesen váltotta ki iparigazolványát arra a munkára, amelyet gyári elfoglaltsága mellett azelőtt, csak mint ' kontármunkát, mellesleg végzett. Ezt igazolja a Kereskedelmi- és Iparkamara jelen—

tése s az OTI taglétszámkimutatása is, amelyek szerint az ipari munkanélküliek száma 1930—tól 1932-ig 114 ezer fővel nőtt meg, tehát mintegy 25—50 ezer fővel többel, mint amennyi az alkalmazottak létszámá—

nak kimutatásai alapján várható lett volna.

Ez a 25—50 ezer főnyi különbözet, vagyis az ipari kereső réteg terjedelmének ez a tá—

gulása is igazolja az iparnak még a most elmult gazdasági világválság alatt is mutat—

kozott népességfelvevő erejét. 1933-tól kezdve azután a gyáripari statisztika is erő- södő munkáslétszámról számol be; az iparosodás hazánkban ma is egyre tovább tartó előrehaladása hasonlóképen még egyéb

statisztikákból is kitűnik.

Erre mutat az is, hogy 1930—35-ben Budapest népességének fejlődése is valamivel nagyobb volt, mint 1920—30-ban, ami az ipari lélekszám változatlansága vagy ha—

nyatlása esetében aligha következhetett volna be. Figyelemre méltó az 1930 óta je- lentős mértékű — úgy Budapest, mint számos vidéki városunk, különösen a régi multu iparos városok körül mutatkozó elővárosias fejlődésnek, a régi városokat, mint magot övező, városszéli településgyű—

rűnek erősödése is, amellyel szemben az újabb népösszeirási tapasztalatok, hazánk- ban legújabban is, az agrár népességnek az iptarforgialminál lassúbb fejlődését, sőt egyes vidékek falvaiban és tanyáin a mezőgazda—

ságbeliek számának mozdulatlanságát iga- zolják. Az alapfolyamat, az iparosodás, az ipari és általában iparforgalmi népesség fej- lődése, összes jellegzetes népmozgalmi hatá- saival együtt tehát napjainkban is csak to- vább halad előre!

Az iparosodás pedig korántsem merül ki foglalkozásváltoztatásban. Az iparos nép a műveltségnek általában magasabb fokán áll, mint az őstermelő. Az iparosodás a technika vívmányainak terjedését jelenti, ami pedig a kultúra számos más vonatkozásában is fej- lődést jelent. Az indusztrializálódással kar—

öltve jár az urbanizáció, mert hiszen az ipar és a kereskedelem a városokban van köz- pontosítva. Mig vidéken az őstermelés a fő—

foglalkozás, addig a városokban az iparosok háromszor, a közlekedési alkalmazottak

39*

(4)

6. szám

négyszer, a kereskedelem és hitel körében foglalatoskodók ötször akkora arányszám- mal fordulnak elő, mint a vidéken. Az ipari vállalatok, gyárak munkássziikséglet-e egyik főoka a vidéki munkáskezek városbatódu- lásának, a városok fejlődésének, amihez a kedvező természetes szaporodású vidék szol- gáltat emberanyagot.

így a városfejlődést és a műveltség ter—

jedését már ezúton is tovább alátámasztó iparosodás mélyrehatóan átalakítja a népes—

séget, megváltoztatja annak demográfiai ösz- szetételét és már ezért is, de közvetlenül is, az iparos foglalkozás természete: az ipar közvetlen hatásai, egészségügyi kárai, a foglalkozási betegségek, a balesetek, a női és gyermekmunka terjedése, stb. révén szin:

tén messzemenő és sokirányú hatással van a népmozgalomra is. Az ipari népesség há—

zasodásí és születési aránya alacsonyabb—, mint a mezőgazdasággal foglalatoskodóé.

Amíg az őstermelő nép foglalkozásának ter—

mészete egyenesen megköveteli a házaso-

dást (a földműves feleség nélkül nem bol-

dogul gazdaságával), vagy azt legalább is nagyon előnyössé teszi, addig az iparosnál a városokban ez a szükségesség nem forog fenn. A városi gyárak és egyéb nagyvákla—

latok munkásainak hosszú évekig nincsen olyan keresetük, hogy nősülésre gondol—

hatnána—k. Az iparosok nagyobb arányban

alkalmazottak, kevesebb körükben az ön—

álló, már pedig az alkalmazottak házasodási hajlandósága is alacsonyabb, mint az ön—

állóké. A városban lakó iparosnak, mint Városi lakosnak, életmódja, foglalkozásának

természete, a városi élet versenyében kifej—

lődött óvatossága s az egoizmusnak is talán valamivel nagyobb mértéke mind gyér'ebb házasságkötésekre és a házasodási hajlandó- ságnak csak előrehaladottabb korban való érvényesülésére vezetnek. A vidéki, őster—

melő lakosságban a házas-ok arányát még az a körülmény is növeli, hogy a vidékről a városokba tóduló s ott az iparban foglalko—

zást nyerő, megelőzőleg őstermelő népesség legnagyobb része a mozgékonyabb nőtlenek és hajadonok sorából kerül ki, akiknek tá—

vozása emeli a vidéken az otthonmaradt há- zasok arányát. A vidékről a városokba ka-

tonának. házicselédnek és más, a házasságot

szinte kizáró foglalkozásba való áttódnlás—

nak is az a következménye, hogy a túl—

nyomó többségben mezőgazda foglalko-

__ 526 _

l937 zású falusi népességben a házasok aránya erősödik. Hazánkban az 1930. évi nép- számlálás szerint a 15. éven felüli népes—

se'—gben a házasok aránya 59496, mig a

leginkább eliparosodott 5 legnagyobb Vá- rosunkban, Budapest—en —— ahol az ip—arfor—

galmi népesség 63'6%—os arányú az orszá—

gos 32%-ka1 szemben —— a házasok u. e.

aránya csak 50370.

A házasságkötési (népmozgalmi—) arány—';

szám ellentétes irányban ható más körül- mények hatása alatt is áll .s nem mindig úgy * alakul, mint a házasok népszámlálásbeli aránya. A műveltségnek magasabb fokán, lévő és túlnyomó többségben Városi Bakos—

iparos népességben az elválások gyakorib- bak, mint a mezőgazdasággal foglalkozók körében. Az iparosok és a városi lakosság kö- rében az elváltak új házasságkötése, vagyis a házastárs cserélgetése gyako- ribb, mint a falvak egyszerű népénél.

Ez a körülmény és a városokban a nem városi lakos idegenek házasságkö—

téseinek gyakori volta emeli az iparos és városi lakos néprétegek házasságkö—

tési nyers arányszámainak szín-vonalát._ Az elsődleges —— ú. n. protogam —— házasság—

kötések aránya az iparos népességnél alacsonyabb, mint a mezőgazdaságinál. A palingám házasságkötések leszámítása nél—

kül a nyers házasságkötési arányszámok ala—

kulása azonban néprétegenkint, foglalko—

zási főcsoportonkinzt, vidékenki—nt vagy országonkint valló összehasonlitásban ép—

pen ezért, több oknál fogva is, igen eltérő—

színvonalon mozog s nagysága nem csupán annak a következménye, hogy az industri—

alizáció minő fokon áll. Az iparos népesség különböző arányát felmutató államok há—

zasságkötési nyers arányszámait vetve egybe azt látjuk például, hogy az eliparosodás leg—

magasabb fokán álló Angolországban a há—

zasságkötési arány (1934—ben: 83) maga—

sabb mint az agrár Jugoszláviában a(6'8), az iparosodottabb Németországban is emel—

kedettebb (11'2%) mint ugyanakkor ha- zánkban (8'9%), vagy Romániában (9276).

Am a születési arány színvonala az ipa- rosodás fokával ellentétesen ala—kul. E l—e—

kintetben irányító jelentőségű negatív kor—

relációról van szó, nem úgy, mint a házas—

ságkötési arány alakulása tekintetében.

Már az a körülmény is, hogy az iparoso—

dás a házasok arányát csökkenti és hogy a családalapítást későbbre bála—sztó, későn

(5)

6. szám ——527——— 1937 házasodó néprétegeket erősíti .s legfeljebb

csak az elválások gyarapítása s az ismételt házasságkötések révén hát oda, hogy ma- gán a házasságkötési arányszáinon is nem látszik meg az indusztrializáeiónak a családi életre való káros hatása, bizonyára egymaga is a születések számát és arányát

csökkentő hatású. A születések oroszlán- része ugyanis törvényes születés lévén, ha a házasok aránya csökken, akkor a szüle- tések nagyobb hányadát tevő törvényes születések fogynak meg, még Változatlan házassági termékenység mellett is. A születések tekintetében a *árosi iparoshá—

zasságok több más szempontból is kedve- zőtlenebbek, mint a többségben mezőgazda foglalkozású falusi népéi. így, mert későn

köttetnek s már fennállásuk rövidebb

átlagos időtartama miatt sem lehetnek olyan termékenységűek, mint a túlnyomó többségben fiatalkorban kötött őstermeilés—

beli házasságok. A Városi lakos iparos élet—

módja is megváltozott, a gyermeknevelés- ben örömet látó családias érzés csökkent.

A városban élő nők között a keresők aránya magas, a kereső nő anyai feladatának kel- lőképpen megfelelni pedig nem tud. Az iparosodás nem a házasságkötések száma és aránya tekintetében hoz végeredmény- ben lényeges különbséget, hanem a házas—

ságok tartamában és termékenységében.

Az indusztrializácz'ó előrehaladása révén így a születési arány csökkenése fokozódik és pedig a törvényes születések gyei—ülése kö- v—etkezményekiént. A törvénytelen születések, valamint az elválások vagy az öngyilkossá—

gok, az íparosodással karöltve, éppen ellen- kezőleg, gyarapodnak.

Széttekintve a mai európai államok kö- rében a legutolsó népszámlálás adatai szerint a kereső népesség foglalkozásonkint való megoszlásának százalékain és úgy az őstermelő, mint az iparl'orgalmi népesség hányadát a születési arány legújabb alaku- lásával vetve egybe, meglepődve látjuk e számsorok magasfokú pozitív korrelációit.

Nevezetesen, ha az országokat az őstermelő

népre a legutolsó (túlnyomóan az 1930. v.

1931. évi) népszámlálás szerint eső hányad csökkenő színvonala alapján rendezzük, úgy 0 területi számsorral párhuzamosan látjuk, hogy a megfelelő (túlnyomóan 1934.

évi) születési a'ányok is egyre kiseb-

bek, vagyis pozitív korrelációt mutatnak.

Ugyane sorrendben az ú. e. időben az iparforgalmi népességre a népszámlálás szerint számítható százalékok területi számsora 1. Az őstermelő és az ipar—forgalmi kereső népes- ség hányadának, valamint a születési arányuk-

nak egybevetése a több európai államokban.

Proportions de la, population s'oecupant de production dn sol et de la population industrielle et commer—

cialc, companies avec la natalité de ces catégories, dans les _principaunc pays européens.

' _, ' " — - S—L-s

__ÉMÉSI'TÉÉÉLWM ;, sg ; 33

szerint az % § $$$ §

Propartíun, dyaprés N % 32 x §

les reccnsements 3 E-e § 353

exécute's dans les ref—335123

années indignées, §ng VÉN

__ de la population ; Eg 3§§

§ active .És ! § ax

s "MMW—a' w )— §)

' ; ős- ipar— 33; '3r8;

!) Oh

Ország § termelés forgalom ÉEÉ § § § Pays % s'occu— indnstri— ;; 3 4. § :: :

§ pant de elle et la egg; 3 N productí— commer— gi "% § :

§ on du sol eante Om ÉN ág

") _mm..m_—._*— ''''''' H N a G

Jé: körébe tartozó kere— § (Vg—§ Eg

§ "ső nepesseg, az §§ § §; § §.

a: osszes Kereso ne- Mg § § aa.

l pessegszázalékában % E'; 82 :;

par rapport á la 05 N 3 ::

? population active N Big age,

%) totale % 4

Oroszország

Rnssie . . 1920 867 9'l 3) 44'2

Bulgária-Bulgaria 1926 810 13'3 30'0 Lengyelország

Polagne . . . 1921 760 15'0 26'5

Lettország

Lettoníe . . . 1925 680 188 172

Litvánia -Líthnaníe 1925 65'9 228 247 Észtország

Estonie . . l922 1) 65'6 1) 19'3 15'4 Finnország

Finlande . . . 1930 684 217 191

Spanyolország

Espagne . . . 1920 561 28 7 262

Magyarország

Hongrie . . . . 1930 55—7 303 211)

Görögország

Grécc . . . . 1928 ?) 538 2) 274 312 lr szabad állam

Etatlibreiflrlande 1926 521 28'2 19-2 Olaszország -Italie 1931 2) 47—3 2) 42'4 23'4 Svédország

Suede . 1920 40"? 453 13'7

Franciaország

France . . . 1931 356 51'7 16'1

Norvégia-Norvége 1930 853 483 148

Ausztria -Antriche 1934 319 516 186

Dánia — Danemark 1930 303 38'9 17'8

Németország

Allemagne . . 1933 28'9 588 184

Cseh-Szlovákia

TChéeo—Slovagnie . 1930 28'2 55'8 186

Svájc — Suisse 1930 217 6156 16'2

Németalföld

Pays-[Sas . . 1930 20'6 61'5 20'7

Belgium—Belgígne 1920 1) 19-i 1) 64-9 160

Nagy—Britannia

Grande-Bretagne. 1981 2) 5'6 2) 731 153

1) A kereső népesség és a kereső népesség vállalataiban dolgozó hozzátartozók adatai. —— 1) En tenant compte des mem- bres de famille lravaillant dans Petablisse'ment du chef de famílle. —— ?) A 10 éven felüli kereső népesség adatai. — 2) En prenant pour base Za population total: de plus de 10 ans. — 3) 1927—ben. — 3) Én 1927.

(6)

6. szám ——528—-— 1937 pedig erőteljesen gyarapodó, tehát az élve-

születések arányával nagyfokú negatív kor—

relációban áll. Az európai országok e terü—

leti számsorait az említett módon rendezve az 1. tábla tárja elénk. (L. az 1. táblázatot.) Látható, hogy Oroszországban 86'7 %

őstermelésbeli kereső mellett még 44'20/00—es

születési arány mutatkozik. Azután látjuk a balkán államokat szintén igen magas arányú mezőgazdasággal foglalkozó falusi néppel és 30%0-es vagy azon is felül emel—

kedő szül-et'ési aránnyal. Nyugat—Európában mutatkozik a másik szélsőség, magas arányú iparforgalmi népesség és igen ked- vezőtlen, 13—16%o-es születési arány. Itt az élen Nagy-Britannia halad, ahol a keresők—

nek 73'1%-a iparforgalmi s a születési arány csak löo/oo-es. Hazánk mindkét tekintetben a középhelyen áll: népességében — az 1930. évi népszámlálás szerint ——— a ke—

resőknek 55'7%—a őstermelő és még

csak 30'3%—ol tesznek az iparforgar'lmi fog—

lalkozáshoz tartozók; hazánknak az 1.

táblázaton egybevetett születési aránya is még 21-9%0-es. (A megfelelő 1935. évi magyar élveszületésá arányszám 21'20/00).

Az őstermelő népesség arányának csök—

kenésével Európában nyugatról kelet felé meglepően párhuzamosan hanyatló szüle—

tési arányokat az I. grafikon is szemlélteti.

Hasonlóképen a matematikai statisztika módszereivel is igazolható, hogy igen figye- lemreméltó a párhuzamosságnak az a foka, amely az indusztralizáció előrehaladtával fogyó arányú mezőgazdasági népesség és a születési arány csökkenése között van.

Európában az e tekintetben az 1. táblázat—

ban bemutatott területi számsorok között magasfokú H—O'ö és —l—1'0 között fekvő) korreláció mutatkozik. Ennek számszerű értéke (r) az említett táblázaton közölt 1930 körüli népszámlálásokban kimutatott kereső őstermelők arányára és az 1934. évi élveszületési arányokra támaszkodva

!. AZ űSTERMELÖ Es AZ IPARFDRGALMI KERESÖ NÉPESSÉG HÁNYADÁNAK, VALAMINT A SZÚLETÉSIARÁNYUKNAK ravsrvntsr A róna rurrúm ÁLLAMUKBAN.

PROPORTBON DE LA POPULATION S' OCCUPANT DE PRODUCIION DU SOL ET DE LA POPULATION INDUSTRIELLE ET COMMERCIALE, COMPARÉES ÁVEC

M, SI Sz u:;.)

% LA NATALITÉ DE CES CATEGORIES. DANS LES PRINCIPAUX PAYS EUROPÉENS. %o

100

45

Östermelö kereső népesség

Populalmn s' occupant de production du sol az összes kereső népesség 'lla-ában

90 !parforgatmi kereső népesség par rapport á la population active totale, "Ir— ———" 40 __o Population industrielle et commerciale

.:- Szuletésí arány ezer lélekre

80 Taux de natalite' pour 1000 personnes

— 85

90

so — — %e —

50

40 _ — 4

30— — a /—

20— — —

. .

10—% — — _ _ A , e _ ,. _ O

A A

o

^.

a

_

s s: ae a 4.9 (,,

—— : a:

L,, 5 5 g (; ;; D a (: § c' e — ::7:

§,,N,^x0N.,,(__,c"r_wmmmogmlnpcodzm534322a:.ymuoc.$—cxmczuoc.€.9o³ §^_, §^(,,:: (egy)zmo._35 §NS §%;vau—ami::);(gggggw ,._o§D,,om*4?,a: N—WE( ;;megCíme:DD*c:443 .§:Na) t'.mgggggge:"!":(summarum—:DUZUPNa:O5N 55"_._ Ngm:_z:33519 smerPÉmU—l-sEmé§v'xCNw500036s—m-"4 rug—§252—430g(V car-m—E_.4102ow("3301'0-9")?z323ca",ns

on?7 88 50? 53 :; hitű ELT. 33.13 Ez: 85 EG: S:? Év: Én: 22 33 38 23: 853 meg 25? Én? Éö

R H de St. 1937.

(7)

6. szám ———529—— 1937

%0'692, vagyis kereken —l—0'7. A valószínű—

ségi hiba (a) pedig csak i0'097463)

Az európai országok területi számsorai—

nak alakulásához egészen hasonló jelenség mutatkozik az egyes országok vonatkozó történeti idősorainál is. Az indusztrializá- ciónak napjainkban igen különböző fej—

lődési fokán lévő egyes európai álla—

m-ok ugyanis régebben mind az iparoso- dás alacsonyabb fokán állottak. Persze, az iparosodás mai mértékéhez hasonlóan az iparosodás állandóan előrehaladó fo- lyamatának intenzitásában is nagy kü- lönbségek vannak. Ahol azonban az iparo—

sodás gyorsabban halad előre, ott a szüle—

tési arány csökkenése is rohamosabb, mint

ott, ahol az ipar fejlődése kevésbbé erőtel- jes s a csak lassan csökkenő szinvonalú születési arány még ma is igen kedvező.

A két regresszív számsor, az őstermelésbeli népesség arányának visszafejlődése és a születési arány csökkenése, így különböző országok történeti idősorai szerint is meg—

2(x.y) , , ,

www—" es amely kepletben a es

n.ox.o, x

a az egybevetett számsorok standard deviációi.

's Gy : l/ gyi. A valószinű hiba (9) n

___ 2

pedig :: 0'6745—1—1—17', amennyiben az egybevetett , n

1) Ahol r

számsorok között lévő stohasztikus viszony legalább megközelítőleg lineáris.

lepően párhuzamos; másszóval egymás kö- zött szintén magasfokú korrelációt mutat.

Hazánkban az 1890. évi népszám—

lálás szerint az ország lakosságának még

7()'8%—a volt őstermelésbeli és csak 12'4

%—a ipari. Akkor az ipar-forgalom egész fő- csoportjára is csak 17'1% esett. Ám e kő- zel félszázaddal ezelőtt megejtett, régi magyar népszámlálás időpontját közrefogó

két naptári év, 1890 és 1891, születési a'á-

nyalnak átlaga is még 41'3%0 volt. Azóta a magyar ipar sokat fejlődött, az őstermelő népesség aránya viszont visszaesett és a születési arány is csak félakkora. 1935- ben csak 21'20/00 volt. A legutolsó népszám—

lálás, az 1930. évi, a népességnek csupán 51'876—át találta ('Sslermele'slielinek és már 32-39á—ban állapította meg az iparforgal—

miak arányát. A népesség átalakulása persze egészen hasonló irányúnak mutatkozik akkor is, ha csak a keresők körében vizs—

ráljuk a foglalkozáscsere ezen arányainak alakulását, mint azt fentebb az európai országok megfelelő területi számsorainak egybevetésénél tettük. A keresőknek 1890—

ben 67'4%—a volt őstermelő és 16595

esett a keresőkből ekkor az ipar—forgal—

miakra. A trianoni békével és hazánk terü—

letének megkisebbedésével s vele a városi népesség arányának hirtelen megnöveke—

(lésével is elősegített átalakulás 1930—ig a keresők körében már odaért, hogy közü—

2. Az őstermelő és az ioartorgalmi népesség hányadának, valamint a születési aránynak egybe- vetése hazánkban 1890-től—l930—ig.

Propartions de la population sgoccupant de production du sol et de la, population industrielle et commcrgaute, companies avec la natalité de ces catégories, eu Hongrie, de 1890 a 1930.

Az oldalt megnevezett

, , , , 1), r ,a, p 04 r ! l (? "( évet környező két esztendő

ev vegen tartott nepszamlalas szerint az — d apres las mccnsemcnts ezer lélekre eső átlagos szü-

? exe'cutés á la fin des années indiguées, de la population letési aránya (csak az élve- '§ totale ( acttvc totale l adu/c l totale l artíve születések átlaga a még)- É v É őstermelés—sioccupant . . , ; ipar—forgalom —— indus— *Zámlalavijll nepesseghez

3 de production du sol ipar —— mdustnellc l lrírlle ct commercanlc . )1szonym a).

A , E— Nataltte moyenne, pour 1900

""668 l k 6 r é b e t a r t o z ó personnes, des ,2 annees

*, összes l kereső [ összes ] kereső l összes ] kereső votsmcs des 'amtees, de "'

a, cmsement mdtguees (en

.— népes—ég a (az) — par rapport á la population prmant pour base let mo—

*: összes kereső összes kereső összes kereső ymme des mfants _nles vt—

; totale active totale active totale active WWS WWTaPPOTt a, a po—

, pulatwn wcensee)

"* du pays — népesség százalékban %

x

1890 :ÉÉ 708 674 124 12'3 171 166 413

1900 sg gÉ 66'5 65'9 14'2 13'8 20'7 18'9 38'4

*O * r . :

1910 t is : 62'4 601 170 17'4 251 243 551

;? $: 'a %

1910 § 55'9 52'2 20'1 212 299 299 1) 34'2

1920 §§ 55'7 56'7 191 181 30'1 27'2 322

1930 É 35 518 50 8 21'7 222 32-53 316 2) 26'4

u 3

1) 1911. évi —— 1911. — 2 l935—ig tovább csökkent 21'20/00—1'6. — Jusgu'm 1.935, elle a continué á díminuer, baíssant á 21'20/00.

(8)

6. Szám ——530——— 1937

CATÉGORIES, EN HONGle

1890—1930.

11. AZ ÖSTERMELÖ ÉS AZ lPARFORGALMl NÉPESSÉG HÁNYADÁNAK.

VALAMINT A SZULETÉS! ARÁNYNAK EGYBEVETÉSE HAZÁNKBAN

PROPORTION DE LA POPULATION S' OCCUPANT DE PRODUCTION DU SOL ET DE LA POPULATION lNDUSTRlELLE El COMMERCIALE, COMPARÉES AVEC Ul NATALITÉ DE CES

amint azt a 2. táblázat tárja elénk és a H. grafikon is szemlélteti.

Hazánk Vonatkozó történeti idősorait —— az őstermelő né—

pesség arányát és a születési arányt 1890—től 1931-igmu- tatkozó párhuzamos alakulá- suk tekintetében korrelációs

100 fO/O—w M

0/ —.—

o

/05* 50 , , . . ,

szamrtassal vrzsgalva azt látjuk, hogy a történeti idő—

80 egek

80

? o __.s

40 sorok korrelációs koeffi—

ciens-e keV—éssel még maga—

sabb is, mint az e tömegje—

lenségek nemzetközi össz-e—

lxasonlítását nyujtó területi számsorokvé, Nevezetesen a 2. táblázat eiső és utolsó oszlopának egybevetéseből

származó

GO _,__(///_—_/ r'

/

r : —l—O*8284 i— 0'08633, ami az egységhez kevéssel

So—/——

40—— — — —

20—

/

_

á /

'lO

X X X

még közelebb is áll és így még kifejezettebb párhuza- mosság, mint a fentebb em—

lített

r : 4—0'692 j: 0-09746.

Különböző országok egy- bevetésénél az indusztriali- záció különböző fokán ki- vül a niépjellem különböző- sége, a vallás szerint való megoszlás eltérései, az ég—

hajlat s vele a vérmérsék—

let eltérő volta és az egyes országok népe ezernyi szí-

//'

1890 1000 1910 191

7 . , . (

/// Az őstermeto nepesseg aranya

Population s" occupant de production du sol

Az iparlorgalmí népesség aránya Population industrielte et commerciale Ezer télekre eső átlagos születési arány

—laux moyen de natalité pour 1000 personnes M. St. Sz, 19374

0 1935

az összes népesség ozv-ában

par rapport á la population totaíe. %

nes változást mutató életvi—

szonyai között lévő különb—

ségek is bizonyára több ha—

tással vannak a születési arány alakulására és az in—

dusztriallzáció mellett sok—

kal inkább érvényesülnek, mint egyazon ország időbeli

R H! de St. 1937

lük addigra csak 50'8701) maradt meg őst-er- meléssel foglalkozónak és 31'5% lett az iparforgalmi keresők aránya. Az 1890-es és NSU—as népszámlálás között tartott három nópszz'nnlúlz'is pedig az előadott át—

alakulást egészen folytonosnak mutatja,

1) Az 1. sz. táblán közölt adat az őstermelőket nem az összes kereső népességhez, hanem a nyug;

dijasok, tőkepénzesek stl). kategóriája nélkül szá- mított kereső népességhez viszonyítja. Innen az eltérés.

változásainak vizsgálatakor.

A fejlődő iparosodás mellett

—— a vele párhuzamosan fejlődő kultúrán és a technikai haladáson kívül, —— több más tényező pl. éghajlat. népvérmérséklet, a népesség vallás szerint való megoszlása, sokkal kevésbbé 'álfflzlk, ílllkindóiü) és így, egyazon ország fejlődését vizsgálva, az előre—

haladó iparosodás sokkal irányítóbb, fon—

tosabb hatással bír a születés-ek és az egyéb népmozgalmi arányok olakulásira is, mint nemzetközi területi számsoroknál.