Laky Dezső dr.: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája

III-lllIII-IIIIIIIIIICUIIIIODIGIilll-lllllllllllI'll-IIIICIIIIll-IIIIIIIIIIUIIICool-lllllllllllllll-

e IRODALMISZEMLE e ;

Könyvismertetések.

Chronigue de limes.

Laky Dezső dr. : A magyar egyetemi halt- gatók statisztikája.

DV Désiré Laky: Statistigue étudiants de Hongrie.

Kiadta a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest,

1931. tov—Há 1.

Publiée par l'Ojjice Central R. Hongroís de Statistt'gua Budapest, 1931. 104*—-t—75 p.

des

Résume'. Dans ce travail, Ie professeur L uk y

eramine á fond, á purtir de 1865, la variation du nombre des étudianis de Hongrie, leur instruction préalable, leur situation sociule et les institutions de secours étudimtls. (festi le premier grund ouvrage dieltsemble (lui uit puru en la matiére, sur laguelle on y trouve des documents obondonts.

*

aux

A m. kir. vallás— és közoktatásügyi miniszte—

rium az 1929. esztendő végén felkérte a központi statisztikai hivatalt, hogy tegye tömegészlelés tárgyává a főiskolai ifjúság szociális viszonyait. A fölvétel anyagának feldolgozására, illetőleg ismerte-

tésére Laky Dezső műegyetemi professzort sikerült

megnyerni. Laky professzor régtől fogva meleg ér-

deklődést tanúsított a magyar w— elsősorban a főis-

kolai -— ifjúság kérdései iránt. Egy idestova fél év—

tized előtt megírt munkájábanf) mely francia nyel—

ven is megjelent,?) már behatóan tárgyalta

annak a társadalmi csoportnak problémáit, mely duzzadó tömegével csak nemrégen vált hozzáférhe—

tővé a tömeges észlelés számára. Eppen növekvő tömege folytán jutottak azonban egyre növekvő

.súlyhoz diákságunk problémái is, melyek összessé—

gét az értelmiségi ifjúság válsága nevén ismerjük.

A könyv első részében —— módszertani ismerte-

tések után — szerző történeti visszapillantást nyujt a magyar főiskolai diákság számszerű változására

(1865-ig) és leszögezi legfontosabb tételét, melyet már említett korábbi tanulmányában is hangoztat:

a meg nem szűnő hatást, melyet a gazdaság—társa- dalmi fejlődés gyakorol a diákság kvantitatív és kvalitatív alakulására. A főiskolai hallgatóság egye-

temi tanulmányait _— úgymond —— a gazdasági hát—

tér mozgatja. Különösen a főiskolai ifjúság fakul- tások szerinti összetétele az, mely a magyar közön- 1) Adalékok Magyarország kulturális életének ujabbkori fejlődéséhez. (Magyary Zoltán dr.; A ma-

gyar tudománypolitika alapvetése.)

2) Étude sur le développement de la culture intellectnelle en Hongrie. (Revue de la Société Hongroise de Státistigue. 1926. 1—2, sz.)

ség s a fiatalság értékitéletének megváltozását mu—

tatja. Ötéves átlagokban vonul végig előttünk hat- vanöt év főiskolai statisztikájának dinamikája, mega

mutatva, mint reagál az ifjúság az egyes foglalko-

zási ágakban észlelhető hiányokra, mint igyekszik harmóniába kerülni a várható szükséglettel. Azon- ban a közgazdasági mozzanat gyakran nagyon is

egyszer pillanatnyi intpresszionisztikns

bizonytalan alapot ad és nem

tömeghangulat és a jövőnek

megítélése irányítja az ifjúság pályaválasztász'it. A könyv első következtetése, mely a gyakorlati élet—

nek, a jövő szociálpolitikájának szól, ,,a főiskolai ifjúság pályaválasztásának végleges megorganizálá—

sát" illeti, A beavatkozás szempontjából inkább figyel mozzanat, míg a meny!

nyiség nagyrészben adottnak vehető. Hasonlókép—

lentreméltó a minőségi

pen beavatkozást sürgetnek a statisztika adatai az értelmiségi proletariátus távoltartása tekintetében is. Bár a magyar főiskolai ifjúságban ,,dominál az az elem, melynek szülői az ú. n. intelligencia körébe tartoznak" és ,,szinte a helyzeti energia erejénél

fogva fejlődött tovább ezeknek az elemeknek a fő-

iskolai tanulmányok iránt való érdeklődése". mégis,

a főiskolai ifjúságnak e predesztináltjái mellett ott vannak ,,a társadalmi emelkedésre sarkaló vágynak esodálatraméltó példái.H Végeredményben ,,az

egyetemi, hallgatók túlnyomó

mazik olyan atyától, aki saját személyét illetőleg

is birtokában lett volna a magasabb szellemi kva—

lifikáeiónak.H Laky Dezső fontos és ismételten hangoztatott következtetése szerint ,,a magyar értel—

többsége nem szár-

miség ma meglevő és a jövöben

sebbé válható válságának magvát ez

még inkább élt——

a jelenség rejti magában." Más szempontból is figyelmet ér—

demel a hallgatóság minőségi összetétele. Ez külö-

nösen kitűnik a főiskolai diákság priuszának nyomozásánál, illetve a jelesen érett közép- iskolai ifjúság analízisénél. Ma még nagyon

főiskolások kiválasztó- dásánál a három körülmény: a szülők foglal-

anyagi társadalmi rétegzöa

dése. Ezek a körülmények különösen szembeötlef nek a felekezetek szerinti megoszlás láttán. Folyo—

mányukképen ,,köriilbeliil

han tanulnak az egyetemi hallgatók között izrae—

lita vallású ifjak, mintsem tanulnának akkor, ha

az egyetemekre való felvételnél valóban a feleke—

zeti szempontokat mérlegelnék.N Hasonlóképpen gazdasági viszonyokból vezethető le az ág. hitv.

is erősen érvényesül a

kozása, viszonyai és

kétszerakkora arány-

9. szám.

evangélikusoknak a

menő előretörése.

Az előképzettség tárgyalásánál előtérbe kerülő

másik nagy kérdés: a vidéki egyetemek kérdése.

,,A hallgatóság érettségi bizonyítványainak értéke—

lése —— úgymond — sokkal gyengébb a három vi-

déki egyetemen." (Szomorú képet nyujt e tekintet—

ben a Közgazdaságtudományi Kar is, hol ,,a hallga—

tóságnak csaknem egyharmada oly elemekből tevő—

dik össze, amelyek előképzettsége csak feltételesen

elegendő.") A vidéki egyetemeken nagyobb a diák—

nyomor is, ..az egyetemi munka intenzitását ez a

körülmény pedig nem segítheti elő." A vidéki egye—

temek fontossága kulturat'ejlesztő mely hatás .,Világosan

népességi számarányon túl-

hatásukban áll,

meglátszik azokból a szá- mokból. melyek az egész egyetemi hallgatóságnak

az egyes törvényhatósági joggal felruházott váro- sokból való rekrutálódását jelzik." A vidéki egye—

temeknek az lehetne a szerepük — írja Laky pro—

fesszor —— hogy elsősorban a saját kerületi körze—

tükből szerezzék meg hallgatóságuknak szukkresz—

ceneiáját. A magyarországi

hallgatóságának összetételében nyesiil tisztán a teriiletiség elve.

tudományegyetemek azonban nem érvé-

Figyelemreméltó tanulságokat vonhatunk a statisztikai adatokból az egyes fakultások kivána—

tos tantervi reformjait illetően is. Míg ,,a jog.,- és

államtudományi oktatás kiállotta a tűzpróbát olyan vonatkozásokban is, melyek ellátására kezdetben nem lehetett felkészülve", addig a Műegyetem ké- sedelmes tanulóinak hatalmas arányszámai okukat ,,a műegyetemi tanulmányok közismerten

voltában" lelik. Szerző hangsúlyozza, hogy a Mű—

egyetem kőtött tanmenete olyan mértékű megterhe—

lést zúdít a hallgatóság

nehéz

első évfolyamaira, hogy

legény legyen a talpán az az ifjú, aki a kötelező fő-

tárgyakon kívül érdemben foglalkozni tud speciál- kollégiumokkal —— bármennyire

fontosságát

átérezné azoknak

Az internátusok, az ösztöndíjak statisztikai

vizsgálata megannyi impulzust ad okszerű intézke—

désekre. Ezekkel "meg lehet és kétségkívül meg kell majd az utakat találni, hogy a magyar intelli'

geneiában felhalmozódó kincs ne

mint feszítő erő szerepeljen közéletiinkben, hanem

áldásthozó munkát fejtsen ki."

óriási szellemi

Diáknyomor . . .

A műnek ez a része, mely közelebbről tárgyalja

az egyetemi hallgatók szociális viszonyait, a leg—

megrázóbb olvasmányok közé tartozik. Valóban,

_,fénvcsóvaként világít be abba a sokszor sötét, nyomorúságos világba, melyben az egyetemi hall- gatóknak nagy csoportjai élnek." Laky Dezső itt kétszeresen elemében van: mint a szociális statisz—

tika rntinírozott művelője és mint a diákjóléti intéz- mények 1'égi vezetője. Az objektív statisztikusban a szív hangja rezdül, mikor arról ír, ,,mennyiszer

—898—— 1931

van ott is nélkülözés, ahol az ajak néma marad és , nem nyílik panaszra." A diákság lakásviszonyairól, étkezéséről és ellátási állapotairól szóló fejezetek

megannyi gyöngyszemei

munknak.

szociálstatisztikai irodal-

Laky professzor sokirányú, személyes kapcso—

latban videki egyetemekkel és fővárosi főiskolák-

kal, kezét állandóan az ifjúság hol lelkesen, hol

lázasan verő pulzusán tartva, a téma szeretetével

és teljes meglátásával, egyszersmind az igazi tudós könnyedse'gével vonultatja el előttünk e beszédes

számrendeket, melyek minden sorukkal, minden

oszlopukkal egy-egy megoldandó országos, vagy ifjúsági problémára, egy—egy fájdalmas hiányra, vagy mulasztásra világítanak.

Laky Dezső ebben az élvezetesen megírt érté—

kes és izgalmasságig érdekes művében is komoly

elmével s egyben meleg szívvel szolgálja a magyar

jövőt. l'iener András.

International Mígrattons. Volume ]. Sta- tistics.

Compilcd on behalj of the International Labour Ojíce, Geneva, with introduction and notes by Imre Ferenczi ami cdited on behalfoflhe National Bureau ofEcw nomz'c Research.

New—York, 1929. 1112 l. — p.

A kapitalizmus kialakulása óta a közgazdasági

és statisztikai kutatás egyik legfontosabb kérdésévé vált a nemzetközi vándorlások problémája. Az egyes államok különféle szempontból készült sta-

tisztikai anyagát felölelő átfogó munka hiánya

azonban nagyon megnehezítette a kérdés beható vizsgálatát és a magánbúvárkodás részére jófor—

mán hozzáférhetetlenné tette azt. Azért örömmel kell üdvözölnünk e munkát, amely az utolsó száz év vái'idormozgalmáról áttekintő képet ad.

A mű bevezető részében módszertani kérdések—

kel és az anyaggyiijtéssel foglalkozik Ferenczi. A legfőbb források a Munkaügyi Hivatal levelezései,

a statisztikai hivatalokkal, kormányhatóságokkal

és szakemberekkel folytatott értekezések, az ,,Ins—

titut'* 1925. évi kongresszusa alkalmával

folytatott megbeszélések, végül a szerző hosszabb

tanulmányútja során gyűjtött anyag voltak. Ez út—

jában a szerző a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárát is meglátogatta, ahol —— mint megem-

líti —— nemcsak a magyar, hanem más külföldi or—

szágok vándormozgalmára vonatkozólag is igen ér- tékes anyagot talált.

Az ezt követő történeti részben visszapillantást

vet a szerző a kivándorlási statisztikára és törvény—

hozásra. A kivándorlási törvényhozás Skóciában egészen 1389—ig nyúlik vissza. A kivándorlási nyil- vántartás pedig Sevillában 1509-től kezdve folyt

rendszeresen, sok esetben a rendeltetési országot

is feltüntetve. Franciaországban 1749—ig megy visz- sza a nyilvántartz'is. Ausztria-Magyarországban ll.

római