7. szám.
W
—781— 1929
rultunk vissza. A háború után 1920-ban és 1921-ben (a 38. lett sorrendi helyünk s az csak 1926-ban javult ismét vissza a 30.-nak. így még mindig igen sok munkára van szükségünk ahhoz, hogy az 1901. évi pozíciónkat (23. hely) visszaszerezhessük. Különö—
sen fájó látnunk, hogy az ü. n. utódállamok fővá- rosai is messze előttünk járnak.
Könyvének utolsó fejezetében a tuberkulózis- 'pande'mia leküzdésére irányuló törekvésekről Szól- ván, foglalkozik szerző a higiénás—diétás, a tüdő—
beteggondozó intézetekkel, s az általuk szervezendő expozíciós profilaxissal. lsmerteti ezek fővárosi ada- tait s végezetül szomorúan állapitja meg, hogy a gümőkór terjedése ellen folytatott küzdelem nem folyik olyan intenzitással, mint azt az ügy fontos- sága megkívánná. A nagyközönség fájdalmasan el- fásult a gümőkór állandó emberirtásával szemben.
.,De fel kell a közvéleményt letargiájából ébreszte- nünk, mert különben a gümőkór egymaga annyi embert ölel ki közülünk, hogy szertefoszlik min—
den reménységünk, hogy Nagy-Magyarország ígé- retföldjét valaha meglássuk. Sz. T. dr.
Laky Dezső dr.: Az általános to rgalmiadó Budapesten.
Dr Désire' Laky: La lame générale sur le chiffre d'affaires á Budapest.
Statisztikai Közlemények (szerkeszti: Illyefalví I. Lajos dr.! 57. kötet (1929) 3. szám. Budapest, 476. l. Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statístigues, (rédígées par [. Louis Illye- falm'x Vol. 57, No 3. Budapest, 476 pages. Publíées par le Bureau de statistígue de la ville de Budapest.
Re'sume'. L'auteur expose le développe'zzent
de la taxe sur le chi/ftc d'a/i'aires [! Budapest jusrlu'á/la [in de 1927 e! met en lumie're, au point de vue théorigue, le systéme de cette taxe. A Buda- pest elle a produit en 1927 557 millions de pengős;
J'industtie ayant payé 24'7 millions et le commerce '25'3, la moyenne en a été par téte de 988 pengős dans Ilindustrie et 1.577 pengős dans le commerce.
Selon l'auteur, le budget de l'Etat ne peut actuel- lement se passer de la taxe générale sur le chi/Tre 'd'a/faires; dlailleurs, comme le taux en a été a-
baissé naguére, xdiminué.
la charge de cette iure (] [ott
A fővárosi statisztikai közlemények sorában Laky professzornak most megjelent fenti című munkája az általános forgalmi adónak rendkívül értékes monográfiája. A mű ugyanis sokkal töb- bet mond, mint amennyit címe sejtetni enged, hi- szen a fővárosi forgalmiadóeredmények ismerte—
tése alig több, mint felét teszi ki a terjedelmes
kötetnek, s jórészében a forgalmi adó elméleté-
vel és történetével foglalkozik. A könyv főjellem—
vonása a rendkívüli alaposság, a témának min—
den oldalról való éles megvilágítása, az elméleti kérdéseknek s a gyakorlati eredményeknek erős kritikai szellemben való boncolás-a. A magyar pénzügyi irodalom nem mondható szegénynek s nem egy nemzetközi vonatkozásban is számottevő terméket produkált. Speciálisan pénzügyi statisz—
tikai kérdéseket tárgyaló munkával azonban még ma is kevéssel rendelkezünk s így minden ilyen irányú tanulmány már ez okból is hézagpótló jelleggel bír. Laky munkája azonban ennél több, az első olyan tanulmány, mely a magyar adóügy egyik fontos alkatelemével hivatalos statisztikai adatösszeállítás alapján szisztematikusan foglal—
kozik. Bizonyos sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a tanulmánynak a fővárosi eredményekre kellett szorítkoznia. A fővárosra vonatkozó ada—
tok összegyűjtése is bizonyos rendkivüli körül- ménynek köszönhető. A főváros által foganatosí—
tott szellemi szükségmunkák során irattak ugyanis ki az adózóktól az 1926. és 1927. év folyamán a fővárosi adóforgalmi hivatalba befolyt összegek.
Tehát ez az anyag sem primer statisztika, tipiku- san szekunder jellegű, mivel meglevő, de eredeti rendeltetésük szerint más célra szolgáló feljegyzé- sekből készült. Mint említettük, szerző munkájá-
nak első részében általános adó— és történeti kérdésekkel foglalkozik s ebbe az általános ke- retbe ágyazza be a forgalmi adóról szóló fejtege—
téseit. A forgalmi adó egyike a legrégibb adóne—
meknek, általánosan azonban csak a háború után
terjedt el, amikor a megzavart állampénzügyek rendezése érdekében a legtöbb adórendszerbe be—
iktatták. Szerző a forgalmi adó pártolóinak és el—
lenzőinek nézeteit részletesen ismerteti, a nélkül, hogy ő maga egyik vagy másik tábor mellett ha—
tározottan állást foglalna. Megjegyzéseiből azon- ban arra lehet következtetni, hogy ő is inkább a
hívei közé tartozik ennek az adónemnek, mely—
nek hatását a gyakorlati eredmények alapján sem látja oly sötétnek, mint amilyennek az ellentábor beállítani igyekszik.
Anélkül, hogy a forgalmi adóra vonatkozó nézetek részletesebb vizsgálatába bocsátkoznánk, a magunk részéről csak azt jegyezzük meg, hogy az adórendszerek újabb fejlődésének iránya mindinkább az egyenes adók tökéletesebb kiépí- tése felé halad s a közvetett adók újabb nemeinek kreálását inkább csak a rendkívüli viszonyok szükségletei indokolhatják. Egy—két országot ki- véve, az egész világon emelkedett az egyenes adók összege a közvetettekéhez képest a háború után.
Ez a tény statisztikailag igazolható. Az igazsá—
gosság s méltányosság érdekei —— melyek az ideá- lis adórendszer fundamentális követelményei ——
csak az egyenes adók útján biztosíthatók, mig a közvetett adók az egyes rétegek teherviselése irá- nyában mind nagyobb eltolódásokat okoznak, mi- után a közvetett adók természetük szerint nin-
7. száma.
csenek s nem is lehetnek tekintettel a tehervise- lési képességre. Az a körülmény, hogy —— amint a szerző is kiemeli —— nagy nemzeti szerencsét-
lenség idején, midőn a valuta megrendült, az
egyenes adók nem teljesíthetik hivatásukat s az állami financiák egyensúlyát ily esetben csak a közvetett adók biztosíthatják, nem befolyásol- hatja fenti megállapításunk igazságát. Ez csak azt jelenti, hogy a közvetett adókra rendkívüli ese—
tekben támaszkodhatunk, amikor más expediens
nem kínálkozik. Az egyik pénzügyminiszteri be—
szédaforgalmi adó elvi jogosultságát azzalameg- lepő argumentummal igyekezett kimutatni, hogy
a forgalmi adó, mint kontrolladó szerepelhet az
adórendszerben s ennek révén igazságosan lehet az adósok jövedelmi vagy kereseti adóját meg—
állapítani. Eltekintve attól, hogy ez az érv ellen- tétben. áll a végrehajtási utasítás rendelkezé—
seivel (mely szerint a forgalmi adó bevallások nem vehetők egyéb adókivetésnél alapul), elvileg sem védhető az az álláspont, mely igazságtalan megterhelés révén akarja az arányos megterhe—
lést megvalósítani.
A forgalmi adó tehát -— mint a legtöbb köz—
vetett adó -— elméletileg nem foglalhat helyet normális életviszonyokra szabott ideális adó—
rendszerben.
Laky professzor az elméleti kérdések tagla—
lása után a forgalmi adók rendszerét veszi vizsgálat alá. A forgalmi adó első rendszereinek történeti vázolása után rátér a magyar for—
galmi adórendszer beható ismertetésére, a ter-
vezetek indokolásának boncolására. Részletesen foglalkozik a forgalmi adóra vonatkozó tör—
vénytervezet bizottsági és nemzetgyűlési tár—
gyalási anyagával, majd pedig magát a törvényt s a rávonatkozó végrehajtási utasítást kom- mentálja. A forgalmi adó sorsát, az időközi vál-
tozásokat végigkíséri egészen 1927. év végéig.
Ez a rész adótörténeti szempontból rendkívül értékes, mely hasonló irányú tanulmányok szá—
mára bő forrásul szolgálhat.
A tulajdonképeni statisztikai anyag vizsgála- tát az általános forgalmi adó országos eredmé- nyeinek fő áttekintésével vezeti be, melynek kap—
csán a gazdasági hátteret festi meg nagy vona- lakban. Majd rátér az általános forgalmi adó
1921—1924. évi főbb adatainak ismertetésére,
melyet az adókulrsban beállott változásoknak megfelelően (l%%—os, 30'o-os, 2%—os) hármas ta- goltságban mutat be. Az adóeredme'nyeket a szerző igen sokféle kombinációban csoportosítja.
Igen érdekesek azok az összeállítások, melyekben Laky a forgalmi adóbefizetéseket kerületenkint, a levonás módját s havonkinti megoszlás sze- rint mutatja ki. Legnagyobb érdeklődéssel viszont bizonyára azok az adatok fognak találkozni, me-
lyek az adófizetők foglalkozási főcsoportok sze-
—782——
MW
1929
rinti megoszlását tüntetik fel. Ezek szerint 1926—
ban 56.511, 1927—ben pedig 51.848 volt Budapes-, ten a fővárosi forgalmi adóhivatalon keresztül forgalmi adót fizetők száma. A csökkenés rész—
ben az üzletmegszüntetésekkel, részben azzal a körülménnyel függ össze, hogy 1927-ben egy egész sereg élelmiszer forgalma tétetett szabadd'.
A forgalmi adót fizetők száma legnagyobb volt a VII., VIII. és VI. kerületekben, legkevesebb a X.
kerületben és a Duna jobbparti kerületekben. A foglalkozási főcsoportok közül az iparhoz tarto- zók száma valamivel kevesebb mint fele, a keres- kedelemhez tartozók száma kb. egyharmada volt 1926. és 1927. években az összes forgalmi adót fizetők számának. Az adóbefizetések ösÉZegében azonban a kereskedelem az iparnál nagyobb arányban részesedik. 1926-ban Budapesten befi—
zetett 53'8 milliónyi forgalmi adóból az iparra
22'8, a kereskedelemre 2597 millió jut, 1927-ben
pedig az 557 millió pengőt kitevő forgalmi adó összegből az ipar 247, a kereskedelem 25'3 mil- lió pengőt viselt. Igen tanulságosak a könyvnek a fejenkinti átlagos forgalmi adóteherről készitett táblázatai. Ezekből kitűnőleg az ipar 912, a keres—
kedelem 1.288, az egyéb értelmiség 1.056 1) átla-i
gos adóterhet viselt 1926-ban, míg 1927—ben a vo—
natkozó összegek rendre 988, 1577, illetve 871
pengőt tettek ki. A legmagasabb fejenkinti adó- terhet, mindke't targyalt évben az V. (2.496. ill.
13.376 P), a IV. (1.160, ill. 1.404 P), s a VI. (LUOS,
illetve 1.039 P) kerületek viselték, ami természe—
tes, ha arra gondolunk, hogy a nagykereskede- lem és a gyáripar e kerületekben van leginkább képviselve.
A további gazdag anyagú táblázatokban az adóeredmények nagyságkategóriák szerint, mini—
mális, maximális és átlagos adóösszegek szerint vannak szétbontva majd a kerületekkel, majd pe—
dig a foglalkozási főcsoportokkal
Ezekben a kimutatásokban a forgalmi adó súlya,, jelentősége, valamint az általa okozott terhek nagysága plasztikus megvilágítást nyernek. Szerző vizsgálatainak konkluziójakép két fontos megál—
lapításra jut. Az egyik az, hogy az államháztartás ma még nem nélkülözheti az általános forgalmi adót. A masik az, hogy az adókulcs leszállítása s számos cikk adójának eltörlése jelentékenyen csökkentette a forgalom adóterhet.
Munkája befejezésekép a forgalmi adó jövőjéhez fűz bizonyos refleksziókat, melyek közül egyikvmásik a praktikus javaslat jellegével bír abban a tekintetben, hogyan volnának a for—
galmi adó mai rendszerének sérelmes kinövései megszüntethetők s hogyan kellene az utat a to- vábbi enyhítés számára előkészíteni.
A munka kétségkívül nyeresége pénzügyi iro—
dalmunknak s méltán sorozhatjuk az illusztris szerző legsikerültebb művei közé, H. S. dr.
kombinálva.
szerző a
