A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára

3. szám __

zatra mutatunk rá. Az egyik, amelyik az egyez- mény megszűnte folytán utoljára jelenik meg az évi kötetben, a brüsszeli 186 tételszámból álló no- menklatúra szerint csoportosított kimutatás. Ma- gyarországot a trianoni békeszerződés minden kö- telezettségre kiterjedő gondoskodása arra is rá—

kényszerítette, hogy az 1913-es brüsszeli egyez—

ményhez csatlakozzék. E kényszer ellenére mégis bizonyos meghatódottsággal búcsúzunk a brüsszeli egyezmény alapján szerkesztett táblázatoktól, ame—

lyek a külkereskedelmi statisztika nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében tett első hatá- lépéseket jelentették és emlékezzünk meg Bureau Internationale de Statistigue

amely áldozatos, odaadó, szak—

rozott

a brüsszeli Commerciale-rol,

avatott munkájával ennek a kísérletnek meg—

valósulását lehetővé tette. S tehetjük ezt annál inkább, mert a magyar hivatalos statisztikai szolgálatot is nem a reádiktált parancs, hanem az a szellem hatotta át a végrehajtásnál, amely a működését szabályozó törvényes rendelke- zésekben az 1871. évi királyi elhatz'irozástól kezdve megnyilvánul s amely a jelenleg érvényben

lévő statisztikai törvényben, az 1929. évi XIX.

t.—c.—ben ily módon jut kifejezésre: ,,A hivatalos

statisztikai szolgálat a nemzetközi statisztika mű- velésére is kiterjed."

E törvényt létrehozó szellem diktálta azt a készséget, amellyel a hivatalos statisztikai szolgá—

lat a nemzetközi összehasonlíthatóság előmozdí- tása érdekében a brüsszeli szisztéma szerint feldol—

gozott adatok mellett a népszövetségi minimális árulajstrom rendszere alapján felépített össze—

állításokat is elkészítette, bár Magyarország nem tagja a Népszöveitségnlek. Ezek az eredmények két táblázatban tétettek közzé, amelyek közül az egyik a forgalmat a minimális árulajstrom 50 fe—

jezete szerint felbontva mutatja be, a másik pedig az áruk megmunkálási foka és a felhasználás sze- rint részletezi.

A kötet használatát a külföld

könnyüVé teszi annak kétnyelvű (magyar, francia)

volta. 1). I'. L, dr.

! (

szá má m is

A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld cim- tára,_ A visszacsatolt területek,közigazgatásí tér- képével.

Annuaíre de la Zone nord et de la Ruthénie re'couvrées, Avec une carte administrative des regions recouvrées.

Szerkesztette a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Kiadta: Stud. (Statisztikai Tudosító).

Rédigé par l'ijice central royal hongroís de statis- ligue.

Budapest, 1939. 549 i. m 19.

A visszacsatolt felvidéki sávnak és a Rutén—

földnek a Csonkaországgal való egybeolvasztása

minden nagyobb zökkenőtől mentesen elismerést

érdemlő gyorsasággal ment végbe. A visszatért

228 —— 1940

területek gazdasági életének az anyaország gazda- sági vérkeringésébe való bekapcsolása azonban már hosszabb időt igényel, mert a

gazdasági, az ipari és a kereskedelmi kapcsolatok megteremtése, illetőleg a 20 év előtti ily irányú összeköttetések újrafelvétele a sokáig külön gazda—

sági egységbe kényszerített területek gazdasági egyedei között nem megy máról holnapra. Ennek a folyamatnak az elősegítésére és gyorsítására adta ki a ,,Stud" e címtárt, mely címén messze túlme—

nően, a Visszatért felvidéki rész és Ruténföld tel—

jes közigazgatási és kulturális képét is adja e le—

rületek gazdasági adataival egyetemben. A címtár alapját a Központi Statisztikai Hivatal által e terü- leteken végrehajtott népszámlálások anyaga képezi, ezt az anyagot azonban a szerkesztőség a két terü—

let közigazgatásának támogatász'mal áldozatos mun- ka árán az időközi változásoknak megfelelően he—

lyesbítette. Használói azonban nemcsak a legfris- sebb, de a lehető legteljesebb címanyagot is kapják.

mező—, erdő-

A Címtár első fele a felvidéki területsávot, a második fele a Ruli'fnföldct tárgyalja, Mindkét te—

rület címlári anyagát egy Közigazgatási beosztás című fejezet előzi meg, melyben az illető területek községeinek földrajzi és közigazgatási összetarto—

zásáról kapunk áttekintő képet a lakotthelyek sze- rint részlete—zett lélekszáirl-adatokkal. A tulajdon- képpeni cimlári anyag alni—sorrendben közli a két terület közsógeinek, város—ainak minden fontosabb

adatát. A helységek itt természetesen magyar ne—

vük abc sorrendjében követik egymást. Mindegyik—

nél közölve van elszakításuk alatt viselt nevük, jelenlegi földrajzi (xs közigazgatási lnwntartozá—

suk, területük nagysága házaik ós lakóik száma,

lrivatalaik és hatóságaik, illetőleg e tekintetben való ílletőségük és külterületi lakottlmlyeik. Mind- egyik helységnél fel vannak név szerint a szellemi (közigazgatási, egyházi, bunügyi, egész- ségügyi stb.) vezető személyek, a 10 holdon felüli birtokosok (az 50 kat. holdnál nagyobb földtulaj—

donosok birtoknknak művelési ágak szerinti meg—

oszlásával is), az összes iparosok üzemiik nagysá—

gának és jelentőségének feltüntetésével, továbbá minden kereskedő. Ahol hitel, szövetkezeti, rész—

vénytársasági vagy egyesületi élet van, ott ezekről is nyerhetünk tájékozódást. Minden helység ada—

tainak felsorolását a vendégforgalmi rovat fejezi be, melyben a községek, illetőleg városok vendég—

forgalmi és turisztikai szempontból figyelemre méltó legfontosabb tudnivalói nyernek ismertetést.

sorolva

A közönség rendelkezésére bocsátott hatalmas anyagban könnyű az eligazodás, a kötet kezelése egyszerű, használatát még csak megkönnyíti a munka bevezetése: az ügyes, tömör útmutató, melyben a Címtár használt rövidítéseinek magya- rázata is megtalálható, továbbá a községeknek és lakotthelyeknek a kötetet záró betűrendes névjegy—

3. szám

zéke, amelyben előbb a felvidéki rész, majd a Ru—

téni'öld községeinek és egyéb lakotthelyeinek ré—

gebbi cseh és mai magyar nevét egy abc-ben kap- juk .az anyaközségre való utalással és a vonatkozó eimtári anyag lapszámának feltüntetésével.

G. G, dr,

Laky Dezső dr.: Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten.

DT Désiré Laky: Les conditions sociales et ma- térielles des artisans á Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvíl. Lajos dr.) 60. kötet, 3. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statístígues (rédígées sous la direction du Dr Louis [. Illy efalvi]. 60: volume, 110 3. Publi- cation du Bureau de Síaiisíigue de la Ville de Budapest.

Budapest, 480 1. —— 37.

E rendkívüli alapossággal, s kimerítő részletes- séggel megirt, nagy monográfiában szerző az az iparosság demográfiai és gazdaságstatisztikai jellemvonásait két nagyobb szakaszra osztva tár—

gyalja. Egyfelől azokat az irányokat igyekszik megjelölni, amelyekben a magyarországi iparos- kérdés fejlődött, másfelől kiragad egy részletet, a kisiparosságot, s ennek a népességi csoportnak szociografiáját adja, Budapest székesfőváros sta—

tisztikai hivatalának az 1928. év tavaszán végre- hajtott felvétele nyomán.

Szerző előbb az iparügy törvényes rendezésén tekint át, hogy a mai helyzet képének megértését ezzel is elősegítse. A könyvnek az ipari élet ma—

gyarországi multjaval—foglalkozó első részében, a középkori eéhekrőt való megemlékezés után, szerző behatóan tárgyalja az egykori statisztikai munkák—

nak az iparosságra vonatkozó adatait, így különösen Srhwartner Márton és Ercsey Dániel munkásságá- nak vonatkozó eredményeit. Azután még a céh- rendszernek a XIX. század első felében mutatkozott alakulását vázolja, mielött rátérne az első magyar ipartörvény, az 1872. évi VIII. t.—c. ismertetésére, melynek célja volt a céhek mellett erősbödő szabad ipar s az elöbbi súrlódásainak megszüntetése. Rend- kívül értékes az eredeti forrásoknak, országgyülési jegyzőkönyveknek, egykori újságoknak és a kézira—

toknak is azon alapos tanulmányozása, amelyet szerző az első magyar ipartövény ismertetése kap—

csán nyujt. Kezdve a központi és egyéb albizottsá—

gok jelentésétől, Pest szabad királyi város feliratá- tól, egészen a képviselőházi tárgyalás minden rész—

letéig, megtalál itt mindent az olvasó, ami a XIX.

század eszmeáramlatai idején e kérdés rendezése érdek-ében történt. Hasonló mélyrehatolás jellemzia második ipartörvény, s az ipartörvény novellája ke- letkezésének leírását s a legújabb kisipari mozgal- maknak ismertetését is. Akönyv I. részének további fejezetei azután az ipartestületek, az ipari oktatásügy, a betesegélyzőpénztárak, s az iparosok életviszo-

—229——— 1940

nyainak szalit'ilyozására s a megsegih'ásíikre irányuló egyéb törekvések történetének valóságos kútforrásai.

Az iparosok társadalmi viszonyaira vonatkozó budapesti felvétel _ melynek ismertetése a könyv II. része —— nagyobb koncepciónak szerves része:

azon gazdag tagozású adatgyűjtési programmból való, amelynek során Illyeíalví a székesfőváros kü—

lönböző társadalmi rétegeit egyenkint sorra vette s megvizsgálta azok népességi struktúráját és gazdasági helyzetét. A jelen munka statisztikai anyagának célja, hogy a szé- kesfővárosi íparosság viszonyairól nyujtson lehe—

tőleg hű képet. Teljes értékű adatok 20.018 egyén—

ről érkeztek be; ezek az ,,iparos-számlálólapok"

reprezentálják pars pro toto az egészet. A 20.018 egyén közül 17.592 budapesti iparos volt ipartestü—

leti tag, a többi ipartársnlati tag és egyéb nem tag iparos, pl. fuvaros, v. bérkocsis (ilyen budapesti ipartestület ugyanis egyáltalán nem volt). így a fel—

vétel a fővárosi ipartestületi tagok (itt"o-át —— % ré- szét m reprezentálja, Laky az adatok elemzésekor külön foglalkozik az ipari önállók számának fej—

lődésével, s külön a segédek számának emelkedésé—

vel. Az iparosok lakását illető fejezet a kérdést előbb általánosságban, majd iparesoportok szerint való részletezésben is megvilágítja, Kerületek szerint a Bel— és Lipótvárosban a legkevesebb az iparos, legtöbb a VII. és I. kerületben; ám a kerületek sor—

rendjében iparágankint, s nemenkint is eltérések mutatkoznak. Szerző megismertet azután az iparo—

sok korviszonyaival, majd vallás, anyanyelv, nyelv—

tudás, családi állapot szerint való megoszlásukkal;

sőt végül még atyáik foglalkozásáról is szól. Az ipa- rosok vagyoni helyzetét megvilágító adatok is igen tigyelemreméltók; így ingatlanvagyonnk, háztartási alkalmazottaik, albérlőik, ágyrajáróik és lakbéreik statisztikái, valamint a lakásaik zsi'lfoltságára vonat——

kozó adatok, Külön fejezetet szentel az iparosok műveltségi viszonyainak megvilágítá'tsára; itt külön foglalkozik iskolai végzettségük és tanult mestersé- giik adataival s felszabadulásuk idejét, évét, segéd- éveik számát is megvizsgálja. Az önálló iparosoknál kitér az üzlettársak és üzletvezetők számára és arra a körülményre, hogy miképen (öröklés, vétel, csere stb.) került az üzem az iparos tulajdonába. Az üzem fennállásának idejére az alapítási évek, az iparengedélyek kiváltásának időpontjai, s a cég tör—

vényszéki bejegyzésének statisztikái vetnek világos—

ságot. Külön fejezet a fióküzleteké. Az üzemhelyi- ségek leírásánál szerző azt kutatja, hogy az üzem—

helyiség kapcsolatos—e a lakással, mi a bére, s hogy hol és minő közművekkel felszerelt helyiségekben dolgozik az iparos. Az üzemi munka jellemzésekor kutatja azt is, hogy a családtagok az ipari üzem munkájában részt vesznek—e, hogy az iparos tart-e utazót vagy ügynököt, hány és minő alkalmazottja van, minő természetbeni ellátással, minő szolgálati

15*