; leti-9314
— 626 -—.
A 3658 adatszolgáltató mérnök kőzül, az; ősz—
szeírás időpontjában 235? azaz 64*4% állandó ijel- legű alkalmazásban volt, a többi magángyakorlatot tíolytatotL Az alkalmazásban lévők fele közszolgá- latban állott. A nlagánalkalmazástban lévő mérnö- kök több 'mint 75%—a az iparban kereste kenyerét,
6%, a kereskedelem és hitelügyre, 7'6% a közle—
kedésügyre, mig 8% a szabadfoglallkozásokra jut.
A gyáriparban foglalkoztatott mérnökök felerésze a gépgyártásra esik. Az iparban 1000 tisztviselő
közül 45'2 mérnök volt. Az Összes alkalmazottak—
hoz viszonyítva a mérnökök számát azonban az arány csak 5'6%o-et lesz ki. A közhivatalnok mér—
nökök Mped részét a székesfőváros, 1,l_,-öd részét pedig a máv. foglalkoztatja. A posta csak 7'4%—os arányszámmal szerepel. Jóllehet szociális és gazda- sági szempontból a fizetések, illetve a keresetek nagysága áll fontosság tekintetében első helyen, a statisztika erre vonatkozólag aránylag gyér ada—
tokkal szolgál. Szerző .a társadalomgazdasági kuta—
tások számára kiválóan alkalmas általános kere- seti statisztikát, valamint az érdekképviseleti szer- vek adatait veszi igénybe, hogy a mérnökség gaz—
dasági helyzetét a valóságnak megfelelően megraj—
zothassa. _
Axvas- és gépiparban a mérnökök átlagos havi fizetése 1931—ben 398 pengővel érte el tetőpontját.
Bár az ipar szolgálatában álló mérnökök fizetési skálája igen nagy (100—2000 P), a fizetések tömö—
rüle'si pontja mégis megállapítható volt és az
4029-ben a 200 és 500 pengős, 1932—ben pedig a _?200 és 400 pengés határok közé esett.
' A köztisztviselő mérnökök anyagi helyzetét az 1931. évi szeptember hó óta négy ízben 14'5—26'80/6 erejéig történt fízetéscsökkentés világítja meg éle- sen. Kétségtelen, hogy a gazdasági válság a meg—
élhetési nehézségek eddig nem észlelt fokát idézte elő. Az elhelyezkedési lehetőség a minimumra szál—
lott alá s ezzel ai'mérnöki munkanélküliség nehéz és súlyos problémája mindinkább előtérbe nyomult, A sok irányban lefolytatott vizsgálódások mind azt igazolják, hogy' a társadalomnak ez az értékes alkotó rétege a válság folyamán mélyen az élet-
.4. %
standand alá süllyedt s így helyzetük sürgőssegít- séget és orvoslást kiván, elsősorban az elhelyezke—
dési lehetőségek megteremtése rérvén. _ Bene Lajos dr. a magyar mérnökség szaeiálts és gazdasági helyzetének megrajzolásával igen érté- kes munkát végzett. Könyvének _,eltső fejezeteiben a mérnöki munka jelentőségéről, a mérnökképzés- ről, valamint a műszaki oktatás történetéről, is hű képet és értékes áttekintést ad. A minden részlet—
kérdésre kiterjedő tanulmány megírásánál a szerző bőséges és elsőrendű forrásművekre támaszkodott.
S. S. dr.
Cserba Olga dr. : A házassági tanácsadás intézménye külföldön és hazánkban.
!)7 Olga Cserba: Les établissements donnant des (:onsez'ls en matiére de ma- riage á l'étrange'r et en Hongrie.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalví I'. Lajos dr.) Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hí—
vatala, 63. kötet, 4. szám. 54 lap. 3 Publications Síaíistignes (rádígées par le Dr Louis I.
[[ ly afa [ 1) i). Publzées par le Bureau de Sta- Iísíigzw de la Ville de Budapest. Volume 69, nu—
méro 4. 54 pages.
A házassági tanácsadás intézményének célja, a köznek csupán terhet jelentő csekély értékű egye—
dek szaporodásának megakadályozása, másrészt elősegítése minden egészségügyi eszközzel az egészséges, nemzetfenntartő _ elem családalapítás-á—
nak és szaporodásának. Rendkívüli jelentőséget ad
e tevékenységnek az, hogy a társadalom jelenté- keny rétege (Németországban több mint 2 millió
ember, a 16—45 évesek mintegy 8—1000-a) örök—
lött elembetegségben ésiiub'erknlőzisban szenvedi,
illetőleg nyomorék, akik—ről való gondoskodás a nemzetgazdaságnak súlyos teliertétele. Szerző nagy hozzáértéssel, behatóan ismerteti az intézmény fej—
lődésétmés különösen németországi eredményeit.
Magyarországon az OTI és a Tteleia egyesület már évek óta foglalkoznak házassági tanácsadással. Fi- gyelemreméltó az Orsz. Szociálpolitikai Intézet új—
pesti tanácsadójának működése; 1928 decemberétől 1931 júliusáig 373Lférf'i és 365 nő kereste fel. A tanácskérők 80'5%—a ipari munkás volt, aki orvosi vizsgálatban egyébként nem részesült volna.
