.5 2 6

(1)

4 5 7

. 5 2 6

(2)

(3)

*

(4)

®

k i

ELCSATOLT FELVIDÉK

K IV Á N D O R L Á SI M O Z G A L M A I

EMIGRATION DE LA SLOVAQUIE ET R)E LA RUSSIE SUBCARPA THIQUE TRANSFÉRÉES DE LA HONGRIE

IRTA

DR THIRRING GUSZTÁV

KÜLÖNLENYOMAT

A „MAGYAR STATISZTIKAI SZEMLE”

1927. ÉVFOLYAMÁNAK 5. ÉS 6. SZÁMÁBÓL.

A

BUDAPEST, 1927.

HORNYÁNSZKY VIKTOR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, MAGYAR KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDA

®

©

@ ® ® ® ® ® ® ® ® @ ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® © © © ® © © © ® ® ® © ® ® ® ® ®

(5)

A

ORSZ. s. ~

í

::?*

íj

-

könyvt

A*

NőredunaplJ

«543. év I P A Í A u.

(6)

Emigration de la Slovaquie et de la Russie Subcarpathique transférées de la Hongrie.

Résumé. Bien que Vémigration de la Ré

publique Tchéco-Slovaque ne soit pas trop grande, elle est toutefois significative, parce qu’ëlte met en lumière les maux de la situation intérieure du nouvel Etat. Les territoires y transférés de la Hongrie par le traité de p a ix , la S l o v a q u i e et l a R u s s i e S u b c a r  p a t h i q u e , ont un rôle extrêmement grand dans le mouvement de Vémigration. Des ta

bleaux détaillés et des graphiques ci-après, il ressort que, depuis le régime tchéco-slovaque, Vémigration de la Slovaquie et de la Russie Sub

carpathique, loin de cesser, a pris des proportions dépassant celle des autres parties du pays- Il est caractéristique pour les proportions de l'émi

gration de ces deux territoires, qu'elle formait plus de la moitié de Vémigration totale de la Tchéco-Slovaquie, et qu après avoir augmenté d ’une façon inquiétante en 1924, elle n’a pas diminué autant que dans les autres parties de la République. L ' i n t e n s i t é d e l'é m i

g r a t i o n est encore plus caractéristique pour les proportions de Vémigration de ces deux territoires ; notamment, tandis que, p o u r 1 0 0 . 0 0 0 h a b i t a n t s et pour la moyenne de 1922—1926f ) i l y a eu 2 0 1 é m i g r é s e n R u s s i e S u b c a r p a t h i q u e e t r i e n m o i n s d e 5 9 7 e n S l o v a q u i e (et même 1174 en 1924), les nombres proportionnels correspondants n’étaient que de 135 à 174 en Bohême, en Moravie et en Silésie.

C'est avant la limitation riqoureuse du nombre des immigrés par les Etats-Unis, et surtout a u d é b u t d e 1 9 2 4 , que l’émigra

tion de la Slovaquie et de la Russie Sub

carpathique a été le plus grande ; mais, par suite de cette limitation, elle a fort diminué dans les années suivantes, et un écart essen

tiel s’est produit dans les proportions même de Vémigration. Tandis qu'au commencement de 1924, le nombre des __ Slovaques et des Ruthènes émigrés aux États- Unis était ex

trêmement élevé, depuis Vémigration s'est dirigée, quant aux pays d'outre-mer, vers VArgentine et surtout le Canada, augmentant fort en 1926. Enfin, un fait complètement

') Les chiffres de Vémigration de la Tchéco-Slo- vaquie n ’étant pas encore disponibles pour le dernier trimestre de 1926, nous avons calculé, pour çétte époque, les données probables sur la base des .trimestres cor

respondants des années précédentes.

nouveau est Vémigration de la Slovaquie et de la Russie Subcarpathique dans les pays d’Europe, particulièrement en France, en Hongrie et même dans la Russie des Soviets,

En Slovaquie, 10 1 à 22’7°f0 du mouve

ment de l'émigration a un c a r a c t è r e c o n s t a n t - , dans la Russie Subcarpathique, 14 2 à35'2°/0. Cependant, d’après la statistique des Etats-Unis, cette émigration de caractère constant avait une proportion essentiellement plus grande: quant aux Slovaques et aux Ruthènes, on y voit un excédent d'immigration bien plus élevé, d'où l’on peut conclure qu'une partie du mouvement de migration, relevée comme de caractère temporaire, a été en réalité défi

nitive. Outre les Etats-Unis, la proportion de l’émigration de caractère constant était assez grande dans la migration vers la Hon

grie ; c’est également vers la Hongrie — et la France — que l'émigration saisonnière de Slovaquie et de Russie Subcarpathique était la plus vive. Parmi les c a u s e s de l'émi

gration, c’est le manque de travail qui était le plus fréquent. Des émigrés, 79 à 90°/0 ont émigré la p r e mi è r e f o i s .

Les chiffres ci-dessous sont bien carac

téristiques pour la structure démographique du mouvement de Vémigration de Slovaquie et de Russie Subcarpathique. Pendant la pé

riode en question, la proportion des p e r  s o n n e s a y a n t a c c o m p a g n é les é m i  g r a n t s variait entre 8 ’9 et 75‘_Z% pour la Slovaquie et entre 9'2 et 30 O0/o pour la Rus

sie Subcarpathique. Parm i les p e r s o n n e s p o s s é d a n t u n p a s s e p o r t , la proportion

des femmes était singulièrement haute, — 24 ‘4°f0 en Slovaquie, 41'4°/n dans la Russie Subcarpathique, — ce qui permet de conclure que, dans ces cas, Vémigration était définitive.

Pour la proportion des sexes, entre les deux territoires envisagés, il y a une différence assez grande: parmi les émigrés, la propor

tion des femmes était 26'9°/0 en Slovaquie (elle n ’était 24‘5<)f que parmi les émigrés de plus de 15 ans), et 4 P 1°/0 (respectivement 38'6) dans la Russie Subcarpathique. Au point de vue de l’é t a t d e f a m i l l e , la répartition des émigrés est également intéressante: on y trouve aussi des veuves et —* chose très grave

— la proportion des personnes mariées est trop haute- Pour 1000 émigrés au-dessus do

1

(7)

15 ans, 599 étaient mariés en Slovaquie et 569 dans la Russie Subcarpathique ; pour les hommes mariés, cette proportion était de 651, respectivement de 621 ; pour les femmes ma

riées, de 440, respectivement de 469.

Il ressort des d o n n é e s d ' â g e , que l'émigration touche beaucoup la production des territoires mentionnés, diminuant fort le nombre des gens capables de travailler. No

tamment, parmi les émigrés, la proportion de ceux de 15 à 39 ans était de 79'40/0 en Slovaquie et de 71'40l0 dans la Russie Sub

carpathique, et celle des enfants au-dessous de 14 ans de 9'8°/0, respectivement de l9 'l° /0.

Entre les émigiées, la proportion des jeunes femmes était très forte {tandis que, dans la période envisagée, 61'0°/0 en avaient moins de 24 ans, cette proportion n'atteignait que 36'40/0 pour les hommes). Des émigrés au- dessous de 14 ans, il y avait 49'l°/0 de filles

en Slovaquie et 52'P f0 dans la Russie Sub

carpathique, tandis que, pa r exemple, dans le groupe d’âge des personnes de 25 à 29 ans, ces nombres proportionnels n'atteignaient que 17'5°/0, respectivement 25'3.

Pour V i n t e n s i t é de l'émigration, on obtient des données caractéristiques, si l'on compare le nombre des émigrés des différents groupes d'âge au nombre total d'âmes des groupes respectifs. Pendant qu’aux années 1922—1926, sur la population totale, 2'93°/0 ont émigré de la Slovaquie et 0'98°/0 de la Russie Subcarpathique, dans la catégorie des personnes de 25 à 29 ans, la proportion des émigrés s’est élevée en Slovaquie à 1013°/a.

Le tableau est encore plus défavorable si l'on ne considère que les émigrés du sexe mascu

lin : on voit alors qu’en 1922—1926, la Slo

vaquie a perdu, p a r Vémigration, le sixième ( 1 7 1 7°/(l) de sa population mâle de 25 à 29 ans.

1. A cseh-szlovák kivándorlási statisztika.

A F elvidék k iv á n d o rlá sa évtizedek óta egyik fá jó sebe volt n ép esed ésü n k n ek és k ö z g a z d a sá g u n k n a k e g y a rán t. Ez a fo ly am at, m ely a m ú lt század hetvenes éveinek elején Sáros v árm egyében in d u lt m eg, la ssa n k é n t k ite rje d t F elv id ék ü n k egész te rü le té re s szá zad u n k első évtizedé

ben, k ü lö n ö sen az 1905— 1907. években, érte el te tő p o n tjá t. Az ezt követő években lényeges en y h ü lés állt be, a v ilág h áb o rú idejében pedig szükségképen teljesen m eg k ellett szű n n ie a k ü lfö ld re való k iv á n d o r

lásn ak .

A tria n o n i béke a F elv id ék et C seh

szlo v ák iá h o z csato lta; az az ó ta eltelt esz

ten d ő k a d a ta i m á r kellő tá m p o n to t n y ú j

ta n a k a n n a k m egítélésére, ho g y az ú j á l

la m a la k u la t m inő egzisztenciát bizto síto tt a F elvidék n épének. K ülönösen jellem zőek e tek in tetb en a k iv án d o rlá si statisztik a a d a ta i.

A cseh-szlovák k ö ztársaság statisztik a i h iv a ta la a b elü g y m in isz tériu m n ak 1922. j a n u á r 27-én k elt 2324. szám ú rend elete a la p já n rendszeres sta tisz tik á t vezet az állam terü letérő l k iv án d o rló egyénekről. Ez a ren d elet m in d en k it, a k i k ü lfö ld i útlevelet kér, szám láló lap k itö ltésére kötelez az ú t levelet kiállító h ató ság révén, s m ivel a r e n delet ja n u á r 1-ig visszaterjedő h a tá lly a l b o c sá tta to tt ki, im m á r öt teljes év bő sta tisz tik ai a n y a g a áll ren d elkezésre a cseh-szlo- vák k iv án d o rlá sró l, m elyet a h iv a ta l a Mitteilungen des Statistischen Landesam-

tes (cseh k ia d á sb a n : Zprávy státniho úradu statistického republiky Ceskoslovenské) cím ű k ia d v á n y so ro z a tá b a n id ő rő l időre k ö z z é b o c s á t.1) E zek a közlem ények igen bő statisztik a i a n y a g o t h o zn a k n y ilv án o s

ságra, am ely b en a k iv án d o rlá s hav i m eg

oszlásán k ív ü l szerepel a k iv án d o rló k nem e, k o ra, családi állap o ta, foglalkozása, a k iv án d o rlá s célja és jellege, szán d ék o lt ta rta m a és hán y szo ro sság a, a rendeltetési állam és a k iv án d o rlá s to p o g rá fiá i elosz

lása já rá s o k és n ag y o b b k erü le tek szerint.

Szám os tá b lá z a t az egyes szem pontok k o m b in áció ját is a d ja , legtöbbje pedig m e g k ü lönbözteti az állam alkotó részeit (Cseh

ország, M orvaország, Szilézia, Szlovákia és K árpáto ru sszia) is, úgyhogy az ú ja b b felvidéki k iv án d o rlá s ta n u lm á n y o z á sá n a k bő lehetősége nyílik. Z avarólag h a t azon-

‘) Az erre vonatkozó kimutatások megjelentek az 1922. év négy negyedéről a III. évfolyam 57. és 65. és a IV. évfolyam 21. és 39. számában, az egész 1922. évről u. a. évfolyam 96. számában ; az 1923. év négy negyedéről a IV. évf. 75. és 87. és az V. évf.

2. és 14. számában, az egész 1923. évről u. a. évf.

25—26. számában ; az 1924. év négy negyedéről az V. évf. 79—80., 89—90. és 106. s a VI. évf. 36. szá

mában, az egész 1924. évről a VT. évf. 50—51. szá

mában; az 1925. év négy negyedéről a VI. évf. 74., 111. és 137. és a VII. évf. 8. számában, az egész 1925. évre vonatkozólag a VII. évf. 32—33. számai

ban; az 1926. év I —III. negyedéről a VII. évf. 67., 75. és 101. számaiban (a IV. negyed kimutatása e sorok írásáig még nem jelent meg).

(8)

b a n az a k ö rü lm én y , hogy a közölt tá b lá z a to k szerkezete nem állan d ó , h a n e m g y a k ra n m ódosul, a k iv á n d o rlá si esetek utólagos bejelentése fo ly tá n az elsőízben közölt szám ok többszörösen v áltoznak, sőt egyes tá b lá k id ő k ö zb en teljesen elejtet- n ek vagy ta k a ré k o ssá g i szem pontból csak az egész á lla m ró l közöltetnek az állam alk o tó részein ek m egkülönböztetése nélkül, m iáltal az egyes szem p o n to k n a k az egész idő szak o n keresztül való egységes m eg fi

gyelése a k a d ály o k b a ü tk ö zik . M indam ellett oly gazdag an y a g b o csá tta tik közzé, m ely nek m ag y ar v o n atk o zá saib an való m eg vizsgálása és tüzetes feldolgozása felette k í

vánatos, m e rt lehetővé teszi azon ta n u lm á n y o k n a k továbbvezetését, m elyek e sorok író já n a k 1) és Laky Dezsőnek m u n k á ib a n 2) régebben napvilág o t lá tta k . K ív án a to sn a k látszik az ért is, m e rt a M agyarországtól el

csatolt terü letek so rsa to v á b b ra is kell, hogy érd ek lő d ést váltson k i a m a g y a r n e m zetben.

2. A cseh-szlovák köztársaság kivándorlása.

A c s e h s z lo v á k k ö ztársaság b ó l folyó kiv án d o rlás, h a m éreteiben nem is tú ln ag y , jelentőségében m égis figyelem rem éltó g az

dasági jelenség, m ely élénk világot vet az új állam belső h elyzetének súlyos b a ja ira .

C sehország k iv án d o rlá sá n a k régibb a la k u lásáró l — azon időről, m elyben C seh

ország m ég az o sztrá k b iro d alo m keretéb e ta rto z o tt — n incsenek közvetlen a d a ta in k 3) ; csak az E gyesült Á llam ok b e v á n dorlási sta tisz tik á já n a k nem zetiségi a d a ta i vetnek ném i fé n y t a k érd ésre, am en n y ib e n feltehető, hogy az U nióba b e v á n d o ro lt cse

hek és m o rv ák tú ln y o m ó részt — ta lá n m ajd n em kizáró lag — a m ai cseh-szlovák állam terü le té rő l k e rü lte k ki, am ivel szem ben az o n b an a k ét ta rto m á n y (Cseh- és M orvaország) n é m e ta jk ú k iv án d o rló in ak szám át a b ev á n d o ro lt ném etek nag y tö m e

géből k iv álasz ta n i nem b írju k . Az E gyesült

*) Thirring Gusztáv dr. : A magyarországi ki

vándorlás és a külföldi magyarság. Budapest, 1904.

(8-r. X és 36(1 lap).

3) L aky Dezső dr. : A magyar szent korona orszá

gainak kivándorlása és visszavándorlása 1899—1913.

(Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 67.

kötet.) Budapest, 1918 (n 8-r. IX., 136* és 120 lap).

3) A régi osztrák statisztikában a kivándorlóknak tartományok szerinti részletezése hiányzik.

Á llam ok b ev á n d o rlási sta tis z tik á já n a k —■

a m i sz e m p o n tu n k b ó l eszerin t h ián y o s —•

a d a t a i 1) azt igazolják, hogy az o tt p a r tr a szállt cseh és m o rv a k iv á n d o rló k szám a volt:

1900— 1909-ig . . 89.201 1910— 1914-ig . . 47.143 1915— 1919-ig . . 2.799 együtt . . 139.143 ú g y hogy — figyelm en k ív ü l h ag y v a a h á b o rú s éveknek term észetszerűleg igen a la csony b ev á n d o rlási k v ó táját, 15 évi á tla g b a n évi 9000 cseh -m o rv a k iv án d o rló h a g y ta el régi h a z á já t, am i évente m ásfélezreléknyi nép veszteséget jelentett. Ez az a rá n y lényege

sen kisebb volt a M ag y a rb iro d alo m k iv á n d o rlási k v ó táján á l, m ely az 1899— 1913.

évek (teh át u g y a n c sa k 15 év) á tla g á b a n ezer la k ó ra 4 6 volt. C sehország fe jle tt ip a ra s keresk ed elm e s ebből folyólag n é pének általán o s jóléte érth e tő v é teszi k i

v á n d o rlá sá n a k alacso n y v oltát. H a ez az a rá n y az ú j állam m e g a la k u lá sá t követő öt évben (1922— 1926) ezer lak ó u tá n 1'4 6 -ra em elkedett, ez a b elv iszo n y o k n a k ú ja b b ro ssza b b o d ására utal, am ely a n n y iv a l s ú ly o sab b an esik a latb a, m ivel a cseh-szlo

vák k o rm á n y tudvalevőleg m in d e n t elkövet a cseh an y a o rszá g , helyesebben a cseh la kosság h elyzetének ja v ítá s á ra , g y a k ra n az egyéb terü le te k lak o sság á n ak ro v á sá ra is.

E zeknek a v iszo n y o k n ak m érlegelése teszi érthetővé, hogy a F elvidék n ép én ek k iv á n d o rlá sa a cseh-szlovák u ra lo m ala tt

— az Ígért „ felszab a d ítá s" és jó lét d a c á ra — sem szű n t m eg, h a n e m ellenkezőleg oly a r á n y o k a t öltött, m elyek m essze tú lh a la d já k a cseh-szlovák k ö ztársaság többi a lk o tó részeiben fe n n álló k iv án d o rlá s m éreteit. Az ú j állam alk o tó részei k özül S zlovákia 8) az a ta rto m á n y , m elyből m a á lla n d ó a n a legerősebb k iv án d o rlá s folyik. Az in n en k iv á n d o rlá sra k én y szerü lő töm egek n e m csak a népesség szám áh o z viszonyítva n a g y o b b ak m in t a k ö ztársaság b árm e ly m ás ') V. ö. Statistical Abstract of the United States 1923. Washington 1924. (Department of Commerce, Bureau of foreign and domestic Commerce), a 79.

lapon, valamint : Reports of the Commissioner General of Immigration, Department of Labor.

2) Rövid megjelölés hiányában a cikkben, a táb

lázatokban és grafikonokban a helyesebb „elcsatolt nyugati felföld” helyett Szlovákia, az „elcsatolt keleti felföld” helyett „Kárpátorusszia" elnevezést is hasz

náljuk.

1*

(9)

részében, de ab szo lú t szám u k is lényegesen m e g h a la d ja a so k k al n agyobb és népesebb cseh an y a o rszá g k iv á n d o rló in a k szám át.

F ok o zza m ég à m ozgalom k om olyságát az a ta p a sz ta la t, hogy m íg a k iv án d o rlá s C seh

o rszág b an , M o rvaországban és S ziléziában szem betűnően csökken, S zlovákiában és K á rp á to ru s s z iá b a n ...a z 1924-ben b eállott aggasztó m érv ű növekvés u tá n sem m u tatk o zik o lyan csökkenés, m ely — a többi országrészekhez v iszonyítva — lényeges jav u lás bekövetkezésére engedne k ö v etk ez

tetni.

A cseh-szlovák h iv atalo s sta tisz tik á n a k a d a ta i szerin t a k iv án d o rló k szám a volt

(az útlevelek szerint) :

1922 1923 1924 1925 19261) Együtt Csehországból . 13.469 9.278 10.673 6.081 6.700 45 201 Morvaországból . 6.282 5 387 5 218 3.052 3.200 23.139 Sziléziából . . . 1.138 767 787 1.027 1.000 4.719 Szlovákiából . '. 16.737 16 596 35.202 8.715 12 300 89.550 Kárpátorussziából 1.803 313 2.493 475 1 000 6.084 Összesen: 39.429 32 341 54 373 19.350 23 200 168.693 Az első á b ra szem léltetően érzékelteti az állam k iv á n d o rló in a k egyes ta rto m á n y o k szerint való m egoszlását. L á th a tó , hogy a

A KIVÁNDORLÁS TERÜLETRÉSZEK SZERINT.

L e m ig ration suivant les parties de territo ire .

*) Minthogy az 1926. év utolsó negyedére vonat

kozó kivándorlási statisztika még nincs közzétéve ez évnegyedre vonatkozólag az előző évek megfelelő negyedének adatai alapján állítottuk be a valószinti számokat. Az 1926. év első három negyedének fix adatai a következők: Csehország 4.712,-.Morvaország 2.463, Szilézia 830, Szlovákia 10.801, Kárpátorússzia 823, összesen 19.629.

tót F elföld k iv án d o rlá sa , m ely 1922-ben csak kevéssel h a la d ta m eg az összkiván- d o rlás kétötödét, 1924-ig közel k é th a rm a d á ra (64*8%) erősödött s b á r a viszonyok a rák ö v etk ező évben lényegesen e n y h ü ltek , 1926-ban Szlovákia ú jb ó l a k iv ád o rló k n agyobb felét szolgáltatta. Ezizel szem ben Cseh- és M orvaország k iv án d o rlá si k v ó tája lényeges a p a d á s t m u ta t s az 1925. évi fel- lo b b an ás u tá n is jó v al kisebb, m in t volt

1922-ben. A C seh-Szlovák k ö ztársaság k i

vánd o rló ib ó l ju to tt ugyanis, százalék o k b an kifejezve:

1922 1923 1924 1925 1926 Xgétbín Csehországra. . 342 28*7 19*6 314 240 26*8 Morvaországra . 158 16*6 9'6 15*8 126 137 Sziléziára . . 2*9 2*4 1 4 5 3 4*2 2 8 Szlovákiára . . 42 5 51*3 64*8 45 0 55*0 53*1 Kárpátorussziára 4 6 1 0 4'6 2*5 4 2 3*6 am iből lá th a tó , hogy az elm últ öt esztendő a la tt a keleti és n y u g ati F elföldről jóval több em b er n y ú lt a v án d o rb o th o z, m in t a c s e h s z lo v á k k ö z tá rsa sá g n a k h áro m sz o rta népesebb o sztrá k ta rto m á n y a ib ó l eg y ü tt

véve.

A k iv án d o rlá s in ten zitása az elm o n d o t

ta k szerin t a c s e h s z lo v á k k öztársaság egyes ta rto m á n y a ib a n nag y o n különböző. A tu la jd o n k é p e n i C sehország százezer la k ó já ra szám ítva, ez az in ten zitás 202-ről 85-re szállt alá, a csökkenés itt állan d ó és roham os;

h aso n ló k a viszonyok, b á r kissé m agasabb a rá n y sz á m o k k a l (236— 120) M orvaország

b a n is. Szilézia k iv án d o rlá si viszonyszám a m érsékeltebb, de az évötöd fo ly am á n lé

nyeges v áltozást nem m u ta t (169— 149).

E zekkel szem ben a M agyarországtól elsza

k íto tt terü letek , népességűkhez viszonyítva, so k k al n agyobb a rá n y b a n ad ó z n ak a k i

v án d o rlá s já rv á n y á n a k . A gyér lakosságú ru th é n F elföld, b á r k iv á n d o rlá sá n a k ab szo lú t szám ai nem nagyok, az évről évre m u tatk o zó nag y ingadozások m ellett is, vég

ered m én y b en a h á ro m o sztrák ta rto m á n y t m eg h alad ó ju ta lé k k a l vesz részt a k iv á n d o rlásb a n . De v alam ennyinél nagyobb a rá n y ú a k iv án d o rlá si m ozgalom a tó t F e l

föld terü letén ; a m egfigyelési id ő szak n a k két első évében 100.000 la k ó ra itt 500-nál több k iv án d o rló ju to tt; ez a Szám 1924-ben több m in t kétszeresére (1.174) szökött fel, s b á r azó ta — a többi ta rto m á n y o k h o z h a sonlóan — lényegesen csökkent, m égis m in d en esztendőben n á lu k közel h á ro m szor a k k o ra , sőt ennél n agyobb is volt. A m ozgalom a la k u lá sa és a rá n y a i a k ö v et

kező viszonyszám okból ism erh ető k fel.

(10)

Az egyes ta rto m á n y o k százezer la k ó já r a esett k ivándorló:

1922 1923 1924 1925 1926 Csehországban . 202 138 160 92 85 135 Morvaországban . 236 202 196 115 120 174 Sziléziában . . 169 114 117 152 149 140 Szlovákiában . . 558 553 1.174 291 410 597 Kárpátorussziában 298 51 412 78 165 201.

Átlag . . 290 238 399 142 170 248 Az elszak íto tt F elvidék, külö n ö sen p e dig a tó t F elföld sa n y a rú h elyzetét éleseb

ben nem v ilág íth a tja m eg sem m i m ás, m in t a fen ti felsorolás, m elynek ta n ú sá g a sze

rin t az elm últ évötöd á tla g á b a n m in d en ezer lak ó közül 6 k én y sz erü lt k iv á n d o rolni, m íg a cseh an y a o rszá g b an és osztrák tá rsta rto m á n y a ib a n ez az a rá n y 1-3— 1 7 - nél m ag asab b nem volt.

3. A kivándorlás időbeli alakulása.

A cseh-szlovák k iv án d o rlá si statisztik a szerint a tót Felvidék k iv á n d o rlá sa az 1922. év elején m ég m érsék elt h a tá ro k k özött m ozgott; a h a v o n ta 5— 600 főn y i m o zg a

lom az o n b an a n y á ri h ó n a p o k felé r o h a m osan fokozó d o tt s a n y á r d e re k á n érte el tető p o n tját. Jú liu sb a n nem kevesebb m in t 3223 egyén k é rt útlevelet s ez az élénkség, m ely h a v o n ta kétezern él több em b ert in d í

to tt h a z á já n a k elh ag y á sára , egészen o k tó berig alig engedett erejéből. A téli h ó n a p o k b a n elcsendesült a m ozgalom , de csak azért, hogy az 1923. év tavaszi h ó n a p ja ib a n m eg

ú ju lt erővel tá m a d jo n fel. M ár áp rilis k ö ze ljá rt a 3000 k iv án d o rló h o z s a m áju s h ó

n ap — 3171 k ia d o tt útlevéllel — egészen n y o m áb a h a la d t az előző év m a x im u m á n ak . E z ú tta l a z o n b a n m á r jú n iu sb a n beállt a csökkenés s a n y á ri és őszi h ó n a p o k szinte m eglepő szabályszerűséggel ugyan- egy m ag assá g b an (1300 kivándorló) ta r to t

tá k m a g u k a t. V égeredm ényben ez eszten dőben Szlovákiából u g y a n a n n y i em ber v án d o ro lt ki, m in t 1922-ben, de a k iv á n d o rlás id ő ren d i m egoszlása la ss a n k in t kezdte m a g á ra ölteni a későbbi tip ik u s, a tavaszi m ax im u m á lta l jellem zett képét.

Az 1924. év a k iv á n d o rlá si m o zg alo m nak v á ra tla n , szinte ijesztő m ére tek et öltő fe llo b b a n á sá ra vezetett. Az E g y esü lt Á lla

m ok a b ev á n d o rlás szigorú k o rláto z ásáv al az egyes állam o k b ó l b eb o c sáth ató k iv á n d orlók szá m á t fix összegben álla p íto ttá k m eg s ez a k v ó ta C seh-S zlovákiára nézve 14.282 fő volt. A k iv án d o rló k sz á m á n a k k o n tin g en tálása a k ö ztársaság egész te r ü letén, de külö n ö sen a leg in k áb b érd ek elt tó t F elfö ld ö n n ag y ijedelm et idézett elő. A k o rláto z ás h íré n e k elterjedtével a k iv á n d o ro ln i szándékozók egyszerre sietve, óriási szá m b a n k érté k útleveleiket, hogy az E g y e

sü lt Á llam okba való b e ju th a tá s u k a t b izto sítsák. íg y m á r ja n u á r h ó b a n 7641 egyén v án d o ro lt ki, fe b ru á rb a n pedig m a jd nem ennek k étszeresére (13.356-ra) szökött fel az ú tra k é sz ü lő k szám a. S oha m ég ily m érté k b en nem n y ilv án u lt m eg a k iv á n d o rlás szán d ék a; k é t h ó n a p a la tt több em b e r szá n ta m a g á t rá h a z á já n a k elh ag y á sára , m in t az előző k ét év b árm e ly ik é n ek egész lefolyása alatt. Az óriási tülekedés persze

A SZLOVÁKIÁBÓL KIVÁNDORLÓK

S Z Á M A HAVONKINT.

N o m b r e d e s é m i g r é s d e la S l o v a q u i e p a r m o i s . u n n n

= 1

3 0 0 0

2 o O O

m n o

O

i i l U l l H

1 II III IV V. VL VII.VH.IX. X.XI.X11.11. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X.XI.XII.I 1. II. III. IV. V VI. VII.VIII.IX. X.XI.XH.

1 9 2 2 1 1 9 2 3 I 1 9 2 ^

MSrSz.1927.

I. II. III. IV. V. VI. VIL Vili. IX. X.XI.XH.

1 9 2 5 I

. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

1 9 2 6

(11)

h a m a r h a g y o tt ab b a, de m ég m árciu s, á p rilis és m á ju s h ó b a n is 2— 2000 em bernél tö b b jelen tk ez ett k iv á n d o rlá sra s a m o zg a

lom csak az őszi h ó n a p o k felé n y erte vissza m egszokott, m o n d h a tn ó k n o rm ális képét.

A téli h ó n a p o k viszonylagos csö n d je u tán az 1925. év, b á r ném i em elkedést hozott, feltű n ő en a la tta m a ra d t az előző év exces- siv m ag asság a a la tt. Az E gy esü lt Á lla

m o k b a való k o rlá tla n beözönlésnek a m eg

állap íto tt k v ó ta g á ta t em elt; az elégedetlen lakosság — b á r kisebb m érté k b en — K a n a d a felé fo rd u lt, sőt F ra n c ia o rs z á g felé is in d u lta k k iv á n d o rló k ; de az a m erik ai k iv án d o rlá s lehetőségének lecsökkenése a k iv án d o rlá si h a jla m o t erősen le h ű tö tte s ez év 8.715 k iv á n d o rló já v a l az előzőnek egynegyedét sem érte el s az 1922. és 1923. év k iv á n d o rlá sá n á l is felével volt kisebb. Az 1926. év elején az o n b an ú jra lá n g ra lo b b an t a k iv án d o rlá s láza. M ár az első h ó n a p , közel ezer k iv án d o rló v a l, je lezte a m eg in d u ló m o zg alm at; fe b ru á rb a n a k iv án d o rló k szám a m á r m e g h a la d ta a k étez ret (2063), vagyis oly m agasság o t ért el, m inő (,a re n d k ív ü li 1924. évtől elte

kintve) e h ó n a p b a n m ég so h a sem volt észlelhető. H asonló volt a m árc iu s képe is, a re á következő h ó n a p o k b a n pedig á l

la n d ó a n ezer k ö rü l m ozgott az ú tra k e lő k szám a, m ely elő re láth ató lag az év h á ro m utolsó h ó n a p já b a n is — am ely n e k k iv á n d o rlási sta tisz tik á ja m ég ism eretlen — m a g asab b lesz az előző év m egfelelő h ó n a p ja i

n a k k iv án d o rló i szám án ál. B ár végleges ítéletet m ég n em m o n d h a tu n k , m égis az utolsó k ét év a d a ta i szerin t a k iv án d o rlá s időbeli h u llá m z á sá n a k n ivellálódása s így a m o zg alo m n ak egyenletesebbé v álása lá t

szik b eállan i, az év első h ó n a p ja ib a n n y il

vánuló m ax im u m állan d ó su lása m ellett.

S zlovákia k iv á n d o rlá sá n a k h a v i megosz- lá s a a z I. sz. tá b lá z a t sz e r in t a k ö v e t- k e z ő volt:

1922 1923 1924 1925 1926

Január . . 559 203 7.641 710 998

Február . . 491 561 13.366 893 2.063 Március . . 696 1.102 2.289 1.032 1.740 Április . . 577 2.964 2.172 1.527 1.130 Május . . . 1.200 3.171 2.333 874 862 Június. . . 1.400 1.482 1.848 464 1.023 Július . . . . 3.223 993 719 776 999 Augusztus . . 1912 1.378 1.538 520 1.130 Szeptember . 2.836 1.321 1.078 586 856

Október . . 2.392 1.350 979 495 ^—

November . 1.114 1.363 717 376 ^—

December . 337 708 532 462 ^—

Kárpátorusszia vagyis a ruthén Felföld k iv án d o rlá si m ozgalm a S zlovákiáénál so k

k al csekélyebb, de időbeli lefolyása am azé- val lényegében egyező. Itt is az 1922. év n y á ri h ó n a p ja ib a n volt a k iv án d o rlá s leg

élénkebb (havonta 277— 286 k iv á n d o rló val), a következő esztendőben az o n b an egé

szen ella n y h u lt s csak az a m erik ai b e v á n d o rlás k o rlá to z á sá n a k h íre szöktette fel az 1924. év első h ó n a p ja ib a n szo k atlan u l m a g a sra (ja n u á rb a n 919, fe b ru á rb a n 723).

E zen tú l m in d in k á b b csö k k e n t s az egész 1925. év fo ly am á n igen csekély volt. 1926- b a n itt is élén k ü lt a m ozgalom s b á r jelen téken y eb b m agasságot n em é rt el (m axi

m u m a m á rc iu sb a n 211), a tó t F elfö ld k i

v á n d o rlá sá t jellem ző egyenletesség itt is- felism erhető.

A k iv á n d o rló k n a k h av i h u llám zása a k ö v e tk e z ő v o lt:

1922 1923 1924 1925 1926

Január . . 126 13 919 84 11

Február . . 58 11 723 52 78

Március . . 61 68 169 14 211

Április . . 78 50 106 12 •57

Május . . . 134 14 196 15 66

Június. . . 148 27 71 31 96

Július . . . 285 16 59 35 56

Augusztus . 277 17 26 43 152

Szeptember . 286 30 52 26 96

Október . . 195 32 29 38 ^—

November . 1.21 27 128 105 ^—

December . 34 8 15 20 ^—

4. A kivándorlás irányai.

A tó t és ru th é n F elfö ld k iv á n d o rlá sa a m a g y a r u ra lo m a la tt m a jd n e m k izáró lag A m erika felé irá n y u lt. A h iv atalo s m a g y a r statisztik a szerin t a Szent Istv án o rszág ai

b a n észlelt k iv á n d o rlá si m ozgalom nak az 1899— 1913. években, álla n d ó a n 83— 88%-a A m erika felé ten d ált, a felvidéki v árm e

gyékben en n ek a rá n y a re n d szerin t m eg

h a la d ta a 90% -ot, sőt az E rd ő s K á rp áto k v idékéről m ásfelé eg y á lta lá b an nem v á n d o ro lt ki a la k o s sá g .1) A h á b o rú u tá n e te

k in tetb en m ély re h ató változások ism erh e

tők fel. A m erika, és k iv ált az Unió, a cseh

szlovák u ra lo m elején m ég m indig a k iv á n d o rlás előterében áll ugyan, de k o rá n tse m a n n y ira dom ináló m ódon, m in t a XX-ik század első évtizedében. Az 1922. évben az E gyesült Á llam okba k iv án d o rló k szám a (13.993) sze rin t a Szlovákiából ú tra k e lő k i

v á n d o rló k n a k m á r csak 87 százaléka igye

kezett az U nió állam aib a, ez az a rá n y azo n b an a reáköv etk ező évben h irteleníil a lá esett 22-re. A fe ltű n ő ap ad ás, am elynek 1) V. ö. L aky Dezső munkájának 14. oldalán kö

zölt táblázatot és a szöveg 22.* oldalát.

(12)

I. C seh-Szlovákia kivándorlása az állam alk otórészei szerint, hónaponkint.

Em igration de la Tchécoslovaquie, par mois et suivant les parties de pays. *)

Év — Année ^jpN Ci

3 s

*0 S

A O© Év, hónap

•cdbCN .

tfl « cd .S

13 s A 3

Mois

g S

© 'S

S CQ ^M^or

va ország Morav; Szilézii Silésie > § N AS 'SI CO

i i ~ f 3 S S £

« So; g Összes Total

Année, mois Évnegyed

Trimestre Csehor; Bohém Morva ország Morav Szilézii Silésie > « S %

SI CO Kárpáti russzia Russie. 1 carpath Összes' Total

1922. 1 926.

I... 8 1 8 4 0 4 85 559 126 1 .9 9 2 I... 4 6 6 232 57 9 9 8 i i 1 .7 6 4 II... 877 355 91 4 9 1 58 1 .8 7 2 II... 4 9 0 279 97 2 .0 6 3 78 3 .0 0 7 III. . . . 1 .4 0 3 501 100 696 61 2 .7 6 1 III. . . . 709 229 90 1 .7 4 0 211 2 .9 7 9 IV. . . . 1 .2 4 9 522 109 5 7 7 78 2 .5 3 5 IV. . . . 623 315 88 1 .1 3 0 57 2 .2 1 3 V... ^1.306 ⁶²⁸ ¹²⁶ ^{1 .2 0 0} ¹³⁴ ^{3 .3 9 4} V... 5 5 0 2 4 6 79 862 66 1 .8 0 3 VI. . . . 1.362 4 6 6 1 0 7 1 .4 0 0 148 3 .4 8 3 VI . . . 506 2 4 5 6 0 1 .0 2 3 96 1 .9 3 0 VII. . . . 1 .3 8 8 441 7 1 3 .2 2 3 285 5 .4 0 8 VII. . . . 3 3 0 1 8 4 55 999 56 1 .6 2 4 VIII. . . 1 .460 5 3 8 79 !) 1.912 2 7 7 1 4 .2 6 6 VIII. . . 548 3 6 0 167 1 .1 3 0 152 2 .3 5 7 IX. . . . 1 .216 7 6 3 117 1) 2 8 3 6 286 5 .2 1 8 IX. . . . 4 9 0 3 7 3 137 856 96 1 .9 5 2 X... 1 .075 759 105 2 .3 9 2 195 4 .5 2 6

XI. . . . 681 471 37 1 .1 1 4 121 2 .4 6 0

XII. . . . 6 3 4 4 3 4 75 3 3 7 34 1 .5 1 4

Ossz .-T o ta l 13.469 6.282 1.138 16.737 1.803 39.429 Par trimestre.

1 923.

1922.

I... 8 1 7 684 90 2 0 3 13 1 .8 0 7 II...

m. ^{. . .}

7 3 4 1 .2 4 0

7 7 4 1 .099

146 148

561 1 .1 0 2

11 68

2 .2 2 6

3 .6 5 7 I... 3 .0 9 8 1 .2 6 0 276 1 .7 4 6 245 6 .6 2 5 IV. . . . 1.037 521 99 2 .9 6 4 50 4 .6 7 1 II... 3 .9 1 7 1 .616 3 4 2 3 .1 7 7 3 6 0 9 .4 1 2

v... 7 4 6 3 1 0 29 3 .1 7 1 14 4 2 7 0

VI. . . . 765 3 4 9 46 1 .4 8 2 27 2 .6 6 9 m. ^{. . .} 4 .0 6 4 1.742 267 7 .9 7 1 848 1 4 .8 9 2 VII. . . . 659 269 35 993 16 1 .9 7 2

IV. . . .

VIII . . 851 331 47 1 .3 7 8 17 2 .6 2 4 2 .3 9 0 1 .6 6 4 2 5 3 3 .8 4 3 3 5 0 8 .5 0 0

IX. . . . 7 0 7 341 35 1.321 30 2 .4 3 4

x... 6 8 4 2 9 7 50 1 .3 5 0 32 2 .4 1 3 1 923.

XI. . . . 5 2 3 2 8 6 23 1 .3 6 3 2 7 2 .2 2 2

I...

XII. . . . 5 1 5 126 19 7 0 8 8 1.376 2 .7 9 1 2 .5 5 7 3 8 4 1 .8 6 6 92 7 .6 9 0 Ossz .-Total 9.278 5.387 767 16.596 313 32.341 II... 2 .5 4 8 1 .1 8 0 174 7 .6 1 7 91 1 1 .6 1 0

1924.

I... 2 .6 6 2 1 8 5 4 106 7 .641 919 1 3.182 III. . . . 2 .2 1 7 941 1 1 7 3 .6 9 2 63 7 .0 3 0

n... 1 .7 7 0 9 1 3 95 13 .3 5 6 7 2 3 1 6 .8 5 7 IV. . . . 1 .7 2 2 7 0 9 92 3 .4 2 1 67 6 .0 1 1

m. ^{. . .} ⁷⁶¹ ^{2 6 7} ⁷² ^{2 .2 8 9} ¹⁶⁹ ^{3 .5 5 8}

IV. . . . 776 2 2 8 66 2 .1 7 2 106 3 .3 4 8

1 924.

v... 581 2 4 3 61 2 .3 3 3 196 3 .4 1 4

VI. . . . 6 5 8 2 4 6 5 0 1 .8 4 8 71 2 .8 7 3 I... 5 .1 9 3 3 .0 3 4 273 2 3 .2 8 6 1.811 3 3 .5 9 7 VII. . . . 612 221 58 7 1 9 59 1.669

VIII. . . 535 2 8 8 62 1.538 26 2 .4 4 9 II... 2 .0 1 5 7 1 7 177 6 .3 5 3 3 7 3 9 .6 3 5

IX . . . 7 0 8 271 75 1 .0 7 8 52 2 .1 8 4

X... 670 3 2 9 56 979 29 2 .0 6 3 ni. ^{. . .} ^{1 .8 5 5} ^{7 8 0} 195 ^{3 .3 3 5} ¹³⁷ ^{6 .3 0 2} XL . . .

XII. . . . 4 4 7 4 9 3

2 1 8 1 4 0

50 36

717 532

128 15

1 5 6 0

1 .2 1 6 IV. . . . 1 .6 1 0 687 142 2 .2 2 8 172 4 .8 3 9 Ossz. - Total 10.673 5.218 787 35.202 2.493 54373 _1925.

1925.

I... 4 7 5 2 3 5 62 710 84 1 .5 6 6 I... 1 .8 6 7 796 2 3 0 2 .6 3 5 150 5 .6 7 8 II...

III. . . . 667 725

2 2 4 3 3 7

82 86

8 9 3 1 .0 3 2

52 14

1 .9 1 8

2 .1 9 4 II... ^{1 .8 4 3} ^{7 4 3} ^{2 8 5} ^{2 .8 6 5} ⁵⁸ 5 .7 9 4 IV. . . . 629 3 7 8 86 1.527 12 2 632 III. . . . ^{1 .5 0 6} 8 7 4 365 1 .8 8 2 104 4 .7 3 1 V ... 7 4 0 2 3 0 97 8 7 4 15 1.956

VI. . . . 4 7 4 135 102 4 6 4 31 1.206 IV. . . . ^{8 6 5} ^{è3 9} ¹⁴⁷ ^{1 .3 3 3} ¹⁶³ ^{3 .1 4 7} VII. . . . 5 6 4 2 7 3 153 776 35 1.801

VIII. . . 4 5 4 255 1 2 4 5 2 0 43 1.396 1926.

IX. . . . 4 8 8 3 4 6 88 5 8 6 26 1 .534

X ... 3 5 4 292 64 495 38 1 .2 4 3 I... 1 .6 6 5 7 4 0 2 4 4 4 .8 0 1 3 0 0 7 .7 5 0

XI. . . . 292 180 5 0 3 7 6 105 1 .0 0 3

1 .6 7 9 3 .0 1 5 2 1 9

XII. . . . 219 1 6 7 33 4 6 2 20 901 II... 8 0 6 227 5 .9 4 6

Ossz. - Total 6.081 3.052 1.027 8.715 475 [ 19.350 III. . . . 1 .3 6 8 917 359 2 .9 8 5 3 0 4 5 .9 3 3

*) A havi kimutatások összege és az évi feldolgozás eredményei között mutatkozó 258 főnyi eltérést aránylagosan elosztva augusztus és szeptember hónapok adataihoz számítottuk hozzá. — E ntre le total des relevés mensuels et les résultats du dépouillement annuel, il s'est présenté une différence de 258 âmes, que nous avons ajoutée, divisée proportionnellement, aux données d'août et septembre.

(13)

e re d m é n y e k é n t ebben az évben csak 3.677 cseh szlovák állam p o lg ár k é rt az E gyesült Á llam okba szóló útlevelet, k étségkívül az o tta n i p o litik ai v iszonyokban ta lá lja m a g y a rá z a tá t. Az E gyesült Á llam okba való b ev á n d o rlás k o rláto z ását célzó in tézk e d é

seknek s nevezetesen a b ev án d o rlási kvóta fix szá m b a n való m eg állap ításá n ak h íre, m int m á r fen teb b em líte ttü k , az 1924. év elején eddig ism eretlen m érté k b en d ag a sz

to tta fel a te n g e re n tú lra igyekvő k iv á n d o r

lók szám át. M indenki igyekezett, hogy még a m e rik a i fö ld re léphessen, m ielőtt a k o rlá tozások előtte b e z á rjá k az íg ére t fö ld jén ek k a p u it. In n e n van, hogy az 1924.

év első h a v á b a n 6.810, a re á következő fe b ru á rb a n pedig 12.075 egyén v álto tta ki az E gyesült Á llam okba szóló útlevelét, oly tö m eg teh át, m inőhöz haso n ló so h a azelőtt ily rövid idő a la tt egyszerre ú tn a k nem in d u lt. A k iv án d o rlá s óriási h u llá m a i a z o n b an c s a k h a m a r lecsendesedtek s az év m á sodik felében m á r alig p á r száz em b er szállt h a jó ra , hogy k o rláto z ás és kvóta ellenére is igyekezzék az Unió terü le té re bejutni.

H ogyha az E gy esü lt Á llam ok k o rm á n y á n a k a k v ó ta m eg állap ításá v al a cse h szlovák b ev á n d o rlás erős k o rlá to z á sa volt a célja, ezt teljesen el is érte. A k iv á n d o r

lók, a k v ó tát erősen m eg h alad ó sz á m u k n á l fog%ra, az E gy esü lt Á llam ok terü le té re nem b írta k a k k o r b e ju tn i, a m ik o r ú tlevelüket k érté k ; tényleges k iv á n d o rlá su k te h á t jó val később tö rtén t, m e rt m ég az 1924/25.

évre is 3.352 oly egyén v á ra k o z o tt a k iv á n do rlási engedélyre, a k ik n e k útlevelük m ár előbb a d a to tt k i.1) É rth e tő teh át, hogy az E gyesült Á llam okba igyekvő ú j k iv á n d o r

lók szám a az 1925. év elejétől kezdve óriá- silag m egcsökkent. Az 1924. év 22.672 fő n y i kontingensével szem ben 1925-ben csak 1.345 egyén k é rt útlevelet az E gyesült Á llam ok te rü le té re s az 1926. év első h á rom n eg y ed éb en is csak 1.189 ú ja b b je le n t

kező a k a d t. A m ozgalom te h á t oly szerény k eretek közé szorult, m in ő k re azelőtt g o n d olni sem lehetett.

T erm észetes azo n b an , hogy k ö zig azg a

tási k o rlá to z á so k k a l s b ev án d o rlási tila lo m m al a k iv á n d o rlá sn a k g á ta t vetni n em le hetett. A tó t F elfö ld népe, m elyet az E gye

sü lt Á llam ok re n d szab á ly a i sa já t te rü le tü k ről tá v o lta rto tta k , m ásfelé keresett u ta t és ') V. ö. a cseh állam kivándorlási statisztikáját, Mitteilungen 1924. 79—80. sz , a 641. lapon.

m ódot kiván d o rlási sz á n d é k á n a k m egvaló

sítására . M ár az 1923. év elején m u tatk o ztak a Kanadába való k iv án d o rlás első nyom ai;

n y á r felé, de különösen ősszel n a g y o b b m ér

veket ö ltö tt ez a m ozgalom s élénksége a k ö vetkező évben sem csökkent. 1923-ban 2.279, 1924-ben 2.711 egyén szerzett k a n a dai útlevelet. A következő évben ném i en y hülés m u tatk o zo tt, de 1926 első negyedé

ben oly erősen le n d ü lt fel a K a n ad áb a való k iv án d o rlás, hogy m á r szeptem ber vé

géig 6.134 cseh-szlovák állam p o lg ár vette ú tjá t A m erik án ak ezen része felé. K anada ezzel m ag ához ra g a d ta az elsőséget, m ag á

hoz vonz va a tó t F elvidék k iv án d o rló in ak 60 százalékát, m íg ezzel szem ben az E gye

sült Állam ok felé a k iv án d o rló k n a k alig több, m in t 10 százaléka vette ú tját.

É szak -A m erik án kívül az újvilág déli része sem m a ra d t h a tá s nélkül a cseh-szlo- vák k ö ztársaság k iv án d o rló ira . Dél-Ame- rik a á lla m a i közül Argentína volt az első, m ely felé a F elvidék népe nagyobb a r á n y o k b a n k ez d ett fo rd u ln i. A m ozgalom 1923 tav asz án Öltött n agyobb m érveket s a n y á ri h ó n a p o k o n á t fo ly tató d o tt, az év végéig 3.721 em b er kezébe ad v a a v á n d o r

botot. De am ily h irte le n lo b b a n t lá n g ra a k iv á n d o rlá sn a k ez az ú j irá n y z a ta , éppoly h a m a r a lu d t is el. M ár a következő évben 345-re zsugorodott össze az o k n ak szám a, kik A rg en tín áb an p ró b á lta k szerencsét s lia a rák ö v etk ező k ét esztendőben kissé m eg is erő sö d ö tt az a r r a irá n y u ló m ozga

lom, az évi 7— 800 a rg e n tín a i kivándorló Szlovákia k iv án d o rlá si s ta tisz tik á já b a n n a gyobb szerepet m ég sem játszik. U gyanezt m o n d h a tju k Brazíliáról is, ah o v á 1922-ben és 1923-ban 100— 150 elkeseredett szlo

vák hon o s m en t ki, de o tt szerzett ta p a s z ta la ta ik kedvezőtlenek lehettek, m e rt azóta B raziliáb a alig k ív án k o zo tt n éh á n y em ber s a ten g eren tú li egyéb állam ok is alig g y a k o ro lta k v alam i v onzást a F elföld népessé

gére (5 év a la tt m indössze 363 egyén szer

zett m ás ten g eren tú li állam o k b a szóló ú t levelet.)

Ezek szerin t a tó t F elföldről a ten g e

re n tú lra kiv án d o ro lt:

1922. é v b e n ... 14.188,

az összes kivándorlók

%-ában vagyis 84‘7°/o 1923. ... 9.919 , 59'8 ., 1924. „ ... 25.772 . » í3'2 „ 1925 ... 2.885 ., 331 „ 1926. I—III. negyedében . 8.135 . 75-3 .

Az öt évben együtt 60.899 „ 69-2o/o