Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a statisztika

6. szám. —488— 1932

'?

3.000-re tehető, de mindenesetre példát szol—

gál ez is arra, hogy ebben a tekintetben is eredményekkel számolhatunk.

Witthen Béla.

Forrásmunkák.

Konkoly Thege Gyula: Magyarország mezőgaz—

dasági statisztikájának szervezete. — Juhos Lajos:

Kisgazdaságok jövedelmi eredményei. —— Schindler

Elek.- Die Notwendigkeit einer landwirtschaftlichen Konjunkturstatistik. —— Institut International d'Agri—

cultur: Recueil de Statistigues basé sur la donné de

la comptabilité Agricole. —— Rudof Freund: Farm- preis-Indices in den Vereinigten Staaten, _— Wilhelm Busch: Die Entwickelung, Organisation des landw.

Rechnungswesen in Dánemark. —— Kurt Ritter: Die Krise der deutschen AgrarpolitiR'. —— A. Heinrichs:

Die Erfassung der wichtigsten betriebswirtschaft- lichen Fehler. — Karl Brandi: Die Gestaltung des

Absatzes landw. Erzeugnisse.

Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a statisztika.

La, Chambre Hongroise d7Agm-culture et la statistigue.

Résume'. La Chambre Hongroise d*Ag'riculture

insistait, dans son rapport de 1932, sur la néces—

sité de faire, dans le plus bref délai, une enguéte statistigue générale, au moins pareille á celle du

dernier recensement, exécute' en 1895, sur les ex-

ploitations rurales.

Rappelons gue sur I'ínítiative de POffíce central de statistigue, on auait voulu reprendre Fenguéte de 1895 en 1923. La situation financíére défavorable a empéché la realisation du plan et mulheureuse—

ment, on a du ajourner, pour la méme raison, Peré—

l'LlliOIi dtun projet plus ample, gue I'Ofice de sta-

listigue élaborait a ce sujet pour 1930.

*

Érdekképviseleteink évi jelentéseikben a legkülönbözőbb vonatkozásokban és egyre nagyobb terjedelemben veszik igénybe *a rendelkezésre álló vagy a Statisztikai Hiva- tal által rendelkezésre bocsátott statisztikai adatokat. Az általuk képviselt társadalmi osztályok, illetőleg foglalkozási ágak hely- zetét ma már úgyszólván az összes érdek—

képviseletek statisztikai adatok segitségével szemléltetik.

Különösen kitűnik e téren az Országos Mezőgazdasági Kamara, amely a statisztika fontosságának tudatában évi jelentéseiben az ország termelését és általában a mező—

gazdaság helyzetét és viszonyait a lehetősé- gig bőséges statisztikai adatokkal szemlél- teti.

Folyó évi jelentésében pedig, amelyet jú—

nius hó 25-én tartott közgyűlése elé terjesz- tett, még tovább is megy, amennyiben kü—

lön fejezetet szentel arra, hogy a mezőgaz- dasági statisztika közismert hiányaira is rá—

mutasson és ismertesse azokat a lépéseket is, amelyeket e hiányok megszüntetése ér- dekében tett.

S mert ebben a fejezetben az Országos Kamara teljes mértékben osztja a Központi Statisztikai Hivatalnak már évek óta han—

goztatott és emlékiratba is foglalt állás-

pontját, kötelességünknek tartjuk, hogy évi jelentésének ezt a részét a magyar statiszti—

kai szolgálat hálás köszönetének kifejezése melleti, Szemlénkben is közöljük.

Az Országos Mezőgazdasági Kamara 1932. esztendei évi jelentésének ez a fejezete a következőket mondja:

,,Előző jelentéseinkben mindig a M. kir. Köz-

ponti Statisztikai Hivatal adatai alapján mutattuk be az ország termelését, amennyiben azt a rendelke- zésünkre álló adatok visszatükrözik. Most sincs okunk eltérni ettől a gyakorlattól, sőt az a felfogá-

sunk, hogy az egymásután kövelkező évek adatai- nak egymás mellett való feltüntetése különös ér- tékkel bír annak megállapítására, mily irányok sze-

rint alakul termelésünk. Ami azonban a statisztikai

adatgyüjtés anyagát és a nyilvánosságra hozott adatokat illeti, már multévi jelentésünkben utal- nunk kellett arra, hogy azok csak a termelés főbb

ágairól adnak tájékoziást, ami nem teljes képe a

termelésnek. Ez a hiány annyival érezhetőbb éppen

a mezőgazdaság mostani helyzetében, mert ha nem is láthatóan, de a valóságban állandó átalakulásban

van mezőgazdasági termelésünk, évről-évre mind

nagyobb jelentőségre tesznek szert olyan termelési

ágak, amelyek korábban nem bírtak fontossággal,

most azonban termelésünknek igen számottevő té- nyezői. Hogy ne említsünk egyebet, ilyen terme- lési ágak a tejtermelés, baromfitenyészte's, tojáspro—

dukció, gyümölcstermele's stb. Ezek évi eredmény-

adatait nélkülöznünk kell és e termelési ágak fejlő-

désére csak közvetett forrásokból, példának okáért

az exportstatisztika adataiból következtethetünk.

Statisztikai szolgálatunknak évről—évre érezhe—

— tőbb hiánya még az is, hogy adatokat csak magáról a termelésről, a mezőgazdaság munkájáról ad, nem

tárja fel azonban azt a szervezetet, amelynek ezt a

termelői munkát el kell végeznie. 1895 óta nincsen

üzemstatisztikánk. Nem ismerjük részletesen a bir-

tokok nagyságszerinti megoszlását, amiben pedig

igen nagy eltolódások történtek az idők folyamán,

igen lényeges eltolódásokat okozott maga a földbirtok- reform. Ennélfogva nem ismerhetjük pontosan a

__§.szmn. —489— i932

gazdatársadalom egész struktúráját. Nem ismerjük a gazdaságok üzemadatait, élő- és holtfelszerelését.

Nem ismerjük az állatállomány részletadatait. Nem

ismerjük példának okáért a baromfiállományt. Nin-

csenek adataink a kerti termelésről, gyümölcsfák—

ról, stb.

A mezőgazdasági statisztikai adatok Összeirásá—

ról szóló 1895. évi VIII. t.-c. rendelte el legutoljára

az általános mezőgazdasági statisztikai összeírást.

Hosszú időn át e felvétel gazdag eredménye egyet- len kútforrása volt az ország mezőgazdasági viszo-

nyai megismerésének, azóta azonban egyetlen egy- szer sem történt ilyen összeírás. Pedig milyen más

képet mutat mostani mezőgazdaságúnk az utolsó statisztikai összeírás óta eltelt igen nagyjelentőségű

37 év után Magyarország mai területén!

Kell-e mondanunk, hogy ilyen adatszerű feltá- rás nélkül sötétben kell tapogatózni az ország mező- gazdasági viszonyainak megismerését illetőleg és

igen sok téves nézet táplálkozik abból, hogy nem

ismerjük a magyar mezőgazdaság összes adatait, különösen ami a birtokmegoszlást és az arra alapi—

tott birtokpolitikai elgondolásokat illeti.

Rendszeres adatfelvétel hiányában Központi Statisztikai Hivatal hivatalos

ben, a Magyar Statisztikai Szemlében próbálják a Hivatal vezetői és szaktisztviselt'ii egyes vonatkozá—

sokban külön tanulmányokkal feltárni mezőgazda-

ságunk ismeretlen területeit, amivel igen nagy szol-

gálatot tesznek a való élet megismerésének, de ezek nem pótolhatják a pontosan megállapított és fel—

tárt adatokat. '

a M. kir.

közlönye-

A statisztikai adatfelvétel nem ad közvetlen

segítséget a mezőgazdaságnak, de úgy a kormány- zatnak, mint az összes illetékes tényezőknek nélkii—

lözhetetlen támpontokat nyújt a helyzet megisme—

résére és a szükséges teendők irányainak pontos

megjelölésére. Feltétlenül szükséges tehát,

hogy legalább az 1895. évi mezőgazdasági összeírás keretei között egy újabb összeírás haladéktalanul

volna

ioganatosíttassék.

De szükségesnek mutatkozik ily mezőgazdasági

összeírásnak végrehajtása azért is, mert a Nemzet- közi Mezőgazdasági Intézet kezdeményezésére az

1929. és 1930. évben világszerte foganatosítottak ily általános mezőgazdasági statisztikai összeírást.

Mintegy 60 állam kötelezte magát ennek az össze-

irásnak egységes keretek között és nemzetközi ősszehasonlításra is alkalmas módon való végre—

hajtására. Ezt a kötelezettséget Magyarországnak

is vállalnia kellene, sőt a mai viszonyok között az

összeírásnak foganatosítása az államnak egyen—esen kötelessége is, mert a gazdasági, valamint értékesi- tési viszonyoknak súlyossága helyesen csak az egy

időpontra vonatkozó s így összehasonlításra alkal- mas nemzetkőzi adatok alapján ítélhető meg s a

legmegfelelőbb intézkedések, úgy ezek tekintetében, mint az ország mezőgazdasági termelése terén is (a

termelés belterjességének fokozása, irányzatának

módosítása stb.) csupán az összehasonlitásokra al—

kalmas nemzetközi és az ugyanazon időpontra vo-

natkozó részletes magyar adatok egybevetése alap- ján tehetők meg.

A magyar kormány a Központi Statisztikai Hi—

vatal kezdeményezésére már 1923. évi június hó 1-én akart ily összeírást foganatosíttatni. E célból az

összeírásra vonatkozó törvényjavaslatot (Törvény-

javaslat Magyarország ingatlanstatisztikájáról, mező—

és erdőgazdasági, valamint betforgalmi statisztikájá-

ról) a kereskedelemügyi miniszter úr 1923. évi már—

cius hó 21—én a nemzetgyűlés elé is terjesztette. A javaslat törvényerőre azonban nem emelkedett.

Az 1923. évi összeírás elmaradása folytán a Központi Statisztikai Hivatal a Nemzetközi Mező-

gazdasági Intézet által javasolt összeírást az 1929.

év folyamán ismét programmjába vette. Az össze—

írás végrehajtását 1930. év tavaszára tervezte és az

1923! évi tervezettel szemben lényegesen kibővített újabb tervezetet dolgozott ki. A tervezett összeírás—

sal ugyanis a földmívelésügyi minisztérium kíván-

ságára már a földbirtokreform részletes eredményeit is meghatározni kivánta s ezenfelül az összeírást az értékesítési viszonyokra vonatkozó jellemző adatok,

valamint a termelői árak összeírására is kiterjesz—

teni óhajtotta.

Az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről

a legnagyobb jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy ez összeírás megtörténjen, mivel munkássá- gunk keretében legjobban érezzük annak a hiányát.

Ennélfogva készséggel odaállottunk a M. kir. Köz-

ponti Statisztikai Hivatal törekvése mellé és a ma—

gunk részéről a tőlünk telhető eréllyel támogattuk

azt. A földmívelésügyi miniszter úr nagy megértés- sel fogadta fellépésünket, sajnos, azonban arról ér-

tesítette az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy a tervezett nagyszabású adatgyüjtés pénzügyi ne—

hézségekbe ütközik és annak végrehajtását egyelőre függőben kell tartani. Az ország államháztartási vi-

szonyai azóta még súlyosabbak, a pénzügyi akadá- lyok még nagyobbak, úgyhogy az összeírás fogana-

tosítása és feldolgozása ezidőszerint nem is remél-

heto. K. T. Gy. dr.