II.-'.Illlll I'll-l'. nun-u... nun-.... u.n-'... cum-Iu- nun-m.n- ...-Inl-om-ctu Ill-Ill! c-u-u-nv IIIIII'. ...-num- o...-u.. ...:u-u- .u-u-n-n
IRODALMI S—Z—EMLE e
% II.-Ill. III.-Ill u.II-u ...a-.o. Ill-IllllIlll-II Ill-Ill! u.n-.... un.-un. Ill-ll Ill.-Ill ...-luna III-III. u.n-...n-nn-u l.!nlllnolll-
Könyvismertetések.
Chronigue de limes.
Az Országos Mezőgazdasági Kamara 1930.
évi jelentése.
Rapport de la Chambre d'Agricul- tu're de Hongrie e'n 1930.
Kiadja az Országos Mezőgazdasági Kamara. Budapest,
1980. 285 oldal. '
Publié par la Chambre d'Agriculture dc Hongrie.
Budapest, 1930. 285 pages.
Résume'. On trouve dans ce rapport un expo—SE"
complet, divisé en 15 chapitres et accompagné de deux annexes, de la situation agricole de la Hon—
grie en 1929. II nous renseigne en détail, de la production, de la formation des prix des produits ugricoles, des difficultés gue présentait le placement (le Peaccédent de la récolte, des guestions douaniéres et (ljimpót et des mesures prises par le ministére de PAgricuIture pour l'encouragement de (a pro—
durtion.
*
Az erősen előtérben levő mezőgazdasági kér- déseknek ismertetését, még pedig úgy hazánk szempontjából, mint —— lehet mondani — világ- viszonylatban tartalmazza az Országos Mezőgaz- dasági Kamara kötetet kitevő jelentése.
A 15 fejezetre oszló jelentés mindenekelőtt terményeink világpiaci helyzetéről tájékoztat. Eb- ben a fejezetben a Kamara a fogyasztó államok piacainak elzárkózó politikáját feltüntető intéz- kedéseit, valamint a konkurrens termelő államok erőfeszítését termésfeleslegük elhelyezhetése érde—
kében behatóan ismerteti.
Ezután rátér a jelentés a vám- és kereske—
delmi politika tárgyalására. Itt elég részletesen megemlékezik az export- és az importállamok ér- dekellentéteiről. Felsorolja a magyar kereskede—
lempolitika rendszerének a mezőgazdaságra vo- natkozó hátrányait. A szomszédállamokkal fenn- álló kereskedelmi viszonyunk ismertetése után elég részletesen foglalkozik mezőgazdasági cik—
keink külkereskedelmi forgalmának alakulásával, igen sok statisztikai adat felsorolása után kivite- lünk emelkedésének tényezőiről tárgyal.
Az ezután következő fejezetben a mezőgazda—
sági termelvények szállításában mutatkozó hajok eliminálása érdekében több javaslatot tesz, majd a legnagyobb terjedelmű fejezetben a különféle mezőgazdasági termények és cikkek 1929. évi ár- alakulását teljes részletességgel ismerteti.
Külön tárgyalja a mezőgazdálkodás válságá- nak egyik legnehezebb kérdését, a mezőgazdaság hitelviszonyainak lehetetlen helyzetét. Ennél a
kérdésnél is a válság megoldása érdekében több igen érdekes és megszívlelendő intézkedés meg—
tételét sürgeti. Megemlékszik továbbá arról az elég súlyos teherről, amelyet a mezőgazdaságnak a közterhek példátlanul magas aránya okoz. Itt különösen helyhatósági adórendszerünk elég gyakran tapasztalható visszásságait teszi szóvá.
Fontos kérdése a mezőgazdasági termelés jö—
vedelemcsökkenésének az ipari szükségletek ár—
alakulása. Az itt tapasztalt különös jelenségeket, a túlméretezett ipari vámvédelmet, valamint a kartellek agrárellenes árpolitikáját a Kamara éles állásfoglalással támadja.
Ezután ismerteti a jelentés a földmívelésiigyi kormányzatnak a mezőgazdasági termelés elő- mozdítása érdekében tett intézkedéseit. Kiterjesz—
kedik a mezőgazdasági szakintézmények terme—
lésfejlesztési akcióinak tárgyalására, majd sorba veszi a nemesített vetőmagakció, a műtrágyaak—
ció, a gépi talajmívelés és a traktorakció erőtel—
jes folytatása által elért igen tekintélyes ered—
ményeket.
Külön tárgyalja a Kamara a földreform ered—
ményeit. Itt kitér a reformot befejező intézkedé—
sek ismertetésére, főleg a megváltási ár megálla—
pítására. A jelentésnek ebből a részéből egy par igen érdekes adatot bemutatunk. Magyarország összes szántó-, rét- és legelőterületéből földbir—
tokreform céljaira az 0. F. B. 940049 kat. holdat (7'4%) vett igénybe. Az igénybevétel a jogcímek szerint a következőképen oszlik meg:
a) Vagyonváltság .. .. 482217 kat. hold b) Vagyonváltságon felül nagybir-
tokokból megváltva
c) A törvény 28 §-a alapján meg- váltva
207117 ,, ,, 141334 ,, ,, d) Egyéb megváltott terület .. 149458 ,, ,, e) Az 1920. évi XXIX. t.—c. alap-
ján házhelyekre 9.923 .. ,,
Összesen 940049 kat. hold
Az igénybe vett területekből kiadatott:
a) Hazhelyekre .. .. .. 58.592 kat, hold b) Törvényes jogcímmel bíró egyé—
neknek c) Közcélokra
690706 ,, ,, 190751 _ ,, Összesen 940049 kat, hold
8. szám.
——740-——
A házhelyek céljaira igénybe vett összesen 58.592 kat. hold területből 259.762 házhely léte—
sült körülbelül 400 négyszögöles átlagos nagyság—
ban.
A törvényes jogcímmel bírók között kiosz- tott 690.706 kat. hold terület kiadatott 405.103 egyénnek átlagosan 1 kat. hold 1.128 négyszögöl nagyságú parcellákban.
Ezek közül jutott:
a) Arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetettnek, továbbá hadirokkantnak, hadiözvegynek, felnőtt hadiárvának
b) Mezőgazdasággal
. . 59.359 kat. hold foglalkozó
földnélküli munkásnak 185237 ,, ,,
c) Törpebirtokosnak .. 113730 ,, ,,
41) Egyéb foglalkozásának (tovább- szolgáló katonának, közszolgá- lati alkalmazottnak, kisiparos-
nak vagy ipari munkásnak) 46.777 ,, ., A közcélokra juttatott összesen 190.751 kat.
hold nagyságú területből esett:
a) Lelkészi és tanítói javadalmakra 11.520 kat. hold b) Jegyzői javadalmakra .. 1.766 ,, ,,
c) A csendőrségnek 3.970 ,, ,,
d) Gazdasági ismétlöiskolákra 2.123 ,, ,, e) Sport. és játszóterekre . 367 ,, ,, f) A Vitézi Széknek 910 esetben
(a biróság útján történt szabad-
felajánlással együtt) 35.741 ,, ,,
1930
g) Közlegelőkre 919 esetben . h) Egyéb közcélokra (temető, föld—
hordóhely, agyaggödör, tenyész-
87.950 kat. hold
állattartó telepek, stb.) . 16.779 ,, ,, i) Középbirtokokra 40 esetben .. 10.159 ,, ,, j) Míntagazdaságokra és 15 kat.
holdon felüli családi birtokokra
249 esetben. .. . . 14.570 ,, ,, k) Egyházaknak juttatott közép—
birtokokra 12 esetben . . . . 5.806 ., ,,
Összesen 190751 kat. hold
Ezeknek az eredményeknek az elbírálásánál a Kamara hangoztatja a földbirtokok megoszlá- sára vonatkozó statisztikai adatok hiányának a földbirtokpolitika irányításánál érezhető káros hatását. Annak a reményének ad kifejezést, Ahogy a kormányhoz intézett idevágó javaslatainak ered—
ménye lesz.
A következő fejezetekben a jelentés a mező—
gazdasági munkásügyekkel foglalkozik, majd a gazdasági év időjárására vonatkozó adatokat is—
merteti. Bemutatja végül az előző évek vonatkozó adataival kapcsolatban hazánk 1929. évi mező—
gazdasági termelésének statisztikai adatait.
A jelentés függelékében az Országos Mezőgaz- dasági Kamara szervezeti adataival ismertet! meg, majd az egyes vidéki kamarák 1929. évi speciális munkásságának eredményeiről tájékoztat.
Az ország mezőgazdasági helyzetének most vázolt rendszeres és szakszerű ismertetéséért az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetőségét min-
A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrivés á la bibliothégue de llOffice central royal hongrois de staiistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (Pintérét international et de théorie générale.) __ Bulletin de I'Institut inter- national de statistigue. XXIV/2. Varsovíe.
Mémorandum sur la production et le com—
merce, 1923—1928/9. Société des Nations. Geneve.
Annuaire international de législation agrícole.
XVII. Année. (l927.) Institut international d'agricul- ture. Rome.
Commission internationale pour la revision dé cennale des nomenclatures internationales des ma—
ladies (causes de déces, causes d'íncapacité de tra- vail) devant servit á llétablissemeni des statistigues nosologigues. (Classification Bertillon.) Ouatrieme session. 16—19 octobre 1929. Statist. générale de la France. Publié avec le concours de l'Institut inter- national de statist. Paris.
denesetre a legteljesebb elismerés illeti meg.
S. !.
La liberté syndicale. V. États—Unis, Canaria, .lmérigue Latine, Afrigue du Sud, Australie et Nou—
uelle-Zélande, Inde, Chine, Japan. Bureau interna—
tional du travail. Geneve. (Études et documents.
A/32.)
Association internationale permanente des con- yrés de la route. VIe Congres. Washington, 1930.
Rapports.
Comité international. Conférem'e rliAnvers, 1930. Rapporls 'préliminaires. I—IV. (Bul—
letin. 87—90.)
VIII. Conférence bibliogrclphioue internationale.
maritime
Londres, 1925). Institut international de biblio—
graphie. Bruxelles.
Jahresbericht, 1929. Internationales Bucisdruk—
ker—Sekretariat. Bern.
Les apprentissages. Matériel réuni par le Secré- tariat international des typographes. Berne. 1930.
