A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelme

(1)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelme

A termelőszövetkezeti mozgalom ön—

kéntességen alapuló fejlesztésének egyik

feltétele az, hogy a termelési eredmények—

nek és a tagság jövedelmének alakulása vonzó legyen az egyéni gazdálkodók előtt.

A jól dolgozó termelőszövetkezetek iránti érdeklődés a belépők nagy számában mu- tatkozik meg. Ma már számos termelő—

szövetkezetünk biztosítani tudja tagjai jólétét és a termelőszövetkezetben élve- zett jövedelem eléri, sőt meghaladja a jó középparaszti színvonalat.

A termelőszövetkezeti tagság jövedelme

két részből áll:

1. a közös gazdálkodásból származó és 2. a háztáji gazdaságból eredő jövede—

lemből.

A két jövedelemforrás közül a közös

gazdálkodásból , származó jövedelemnek kell alapvetőnek lennie.

A termelőszövetkezeti tagság közös

gazdálkodásból származó jövedelme a

termelőszövetkezetben végzett munkától és ennek eredményességétől függ. A tér—

melőszövetkezet ——- az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése és a közös alapok kiegészítése után megma—

radt —— természetbeni és pénzbeni jöve-

delmét a teljesített munkaegységek ará-

nyában osztja ki a termelőszövetkezeti

tagok között. -

A munkaegység —— amellett, hogy a jö- vedelemelosztás alapja —— méri a termelő- szövetkezeti tagság munkateljesítmé—

nyét is. Az elmúlt évek során nagymér—

tékben megszilárdult termelőszövetke- zeteinkben a munkafegyelem, állandóan nőtt a munkában résztvevők aránya és az egy főre jutó munkaegységek száma.

Emellett —— a jövedelem nagyobb arányú emelkedése következtében _— nőtt az egy

munkaegység forintértéke *is. 1954-ben

egy munkaegység forintértéke 8,8%-kal volt magasabb, (mint 1953—ban.

A munkaegységek számának és íoríntérle'kűnek alakulása

Munkaegységet telie- ₁ _főre _! ₁ _kat. _holdra _Egy munkaegység

Időszak sitók az összes tsz forint értéke'

tagok százalékában jutó munkaegység %

1951— 1952 ... 88 lől 28 100,0

1952—1953 ... 94 221 37 145,7

245 ; 39 1 58,5

?

1953— 1954 ... 98

$ A helyi piaci áron.

Az 1953—1954. gazdasági évben a ter-gazdasági eredményeikben és a tagok—

melőszövetkezeti tagság több mint nak kiosztott részesedés nagyságában is.

300/o—a 350 munkaegységnél is többet tel—Az elmúlt évek során a mezőgazdasági jesített. (Részesedésük mintegy 500/o—ka1termelőszövetkezetekben a tagok jöve—

volt magasabb, mint az országos átlag.) delme lényegesen emelkedett, 1954—ben Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinktöbb mint másfélszerese az 1951. évi ré—

az elmúlt évek során jelentős mérték-szesedésnek.

ben megszilárdultak. Ez megmutatkozik

ll*

(2)

'A fermelószóvetkczeli !aaok részesedésének alakulása 0951 : III))

1 főre Jutó átlagos részesedés Időszak

változatlan áron helyi piaci áron

1961 . 100,0 100,0

_ 1952. . 65,6 68,1

1953. 162,4 136,3

1964. . 1883 1643

Az 1952—es visszaesés oka a rossz idő-

járás okozta gyenge termés volt.

_ Arészesedésen belülatermészetbeni ki- osztás volumene 1954—ben 1953. évhez ké—

pest csökkent, a készpénzkiosztás nőtt.

Vizsgáljuk meg az 1954—es részesedés

adatait a termelőszövetkezetek terület—

nagysága szempontjából.

1954—ben a kis termelőszövetkezetek

egy főre átlagosan kevesebb részesedést

osztottak, mint a nagy termelőszövetke- zetek. A nagy termelőszövetkezetek álta—

laban több kenyérgabonát és kevesebb"

készpénzt osztottak. Az egy főre eső átla—

gos jövedelem legkedvezőbb volt a 2000—

3000 katasztrális holdas termelőszövetke—

zetekben. Ezek a termelőszövetkezetek

osztották ki a legtöbb kenyérgabonát és kukoricát.

A lermelőszővetkezetí tagok részesedése KiM—ben

Tsz-ek . Természetbeni

- számának 1 főre )utó összes részesedés

Területnagyság megoszlása részesedés az országos az összes

százalékban átlag százalékában részesedés 1 százalékában

400 kh alatt, ... 56,8 BSA 66,'I

400— 800 kb—ig .. 20,0 1005 69,7

800— 1000 ,, . , 5,0 96,9 74.6

1000—2000 ,, . . 6,2 104,1 74,8

2000—3000 ,, .. 1,3 118,7 78,2

3000 kh felett ... 0,8 973 72,5

_ Összesen loop map ma

Bár a nagy termelőszövetkezetekben az egy főre jutó részesedés magasabb, a gazdálkodás a kis termelőszövetkezetek—

ben volt eredményesebb, mert ezekben

egy katasztrális hold szántóra lényegesen

több részesedés jutott, mint a nagy ter-

f melőszövetkezetekben. A nagy termelő—' szövetkezetek azért tudtak több részese—

' dést adni egy főre, mert

1. nagy területükhöz viszonyítva a ta—

gok száma alacsony. így több részesedés

jut egy tagra, ' (

? 2. a nagy termelő-szövetkezetekben egy főre lényegesen nagyobb kiegyenlítetlen tartozás jut, mint a kis termelőszövetke—

zetekben.

A nagy termelőszövetkezetekben a ter- mészetbeni részesedés aránya magasabb,

mint [a kis termelőszövetkezetekben. Ez annak a következménye, hogy a nagy

termelőszövetkezetek gazdálkodása lénye—

gesen extenzívebb, mint a kis termelő—

szövetkezeteké.

A 'termelőszövetkezeti tagok jövedelme elsősorban a termelőszövetkezet gazda- sági eredményeitől függ.

Az egy főre eső pénzbeni és természetbeni részesedés 1954-ben

Az egy főre eső részesedés a-

Ös—zi búza

termésátlaga országos átlag százalékában

e/kh

készpénzben összesen'

5 (; alatt ... 79,9 823

5— 7 g-ig ... 88,4 M,?

7— 9 ,, ... 10945 no,;

_ 9—10 ,, ... 121,0 1163

10—12 ,, ... 180,4 m;:

12 (; felett ... 278,6 1783

Átlagosan mo,o mm

' Forintban. készpénz és természetbeni részesedés

együtt.

Az egy tagra jutó részesedés továbbá azokban a termelőszövetkezetekben volt a legkedvezőbb, ahol az ,állatsűrűség a legnagyobb. Ezek a termelőszövetkezetek tudták legjobban biztosítani a talajerő—

utánpótlást és a termésátlagok is itt vol- tak e legmagasabbak.

smusznkm TAlÉKOZTATO'

a;

(3)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Az egy főre eső pénzbeni és természetbeni részesedés 1954—ben

Az egy főre eső részesedés az 1 számosállatra országos átlag százalékában

jutó szántóterület

készpénzben összeaen' 2 kt; alatt ... 266,7 128,4 2—4 kh-ig ... 1445 106,1

4—7 ,, ... 100,2 99,1

7—9 ... 80,0 ' M,?!

9 kh felett ... 71,2 100,0

Átlagosan mao 100,o

%

' Forinthan készpénz és természetbeni részesedés együtt.

' A lermelószövelkezelek vagyonának,

845 A belterjesebben gazdálkodó termelő- szövetkezetek általában (ahol egy számos- állatra 4 katasztrális holdnál kevesebb

terület jut) elsősorban készpénzt osztot—

tak, míg a többi termelőszövetkezetben a természetbeni juttatás volt a döntő.

A termelőszövetkezetek összes szövet—

kezeti alapja az elmúlt évek során jelen- tős mértékben növekedett, 1954—ben 1951; ' hez képest több mint háromszorosára emelkedett. A növekedés üteme a bruttó vagyon növekedésének xütemét is túl—

haladta.

1

szóyeikezeti alapjának és a tagok részesedésének alakulása (1951, október 1. : 100)

_ I'

'

1951 1952 1953 1954

Megnevezés

évben

Összes bruttó vagyon* ... ! 100,0 1562 232,9 268,5

Szövetkezeti alap* ... 100,0 214,6 2553 340,4

Összes kiosztott részesedés" 100,0 91,0 246,8 180,2

*1952. évi zárszámadási áron.

** 1949. évi változatlan áron,

A termelőszövetkezetek összes vagyoni

állománya az elmúlt években állandóan

emelkedett, a termelőszövetkezetek roha—

mos területi növekedésével azonban nem tudott mindig lépést tartani.

Az egy katasztrális hold szánlóra iuto' vagyonállomdny alakulása (1951 100)

1951." I 1952. ! 1953. ) 1954.

Megnevezés *

október 31-én, 1 kb szántóra jut forintban

Összes bruttó vagyol? ... 100,0 92,0 120,9 K 180,2

Szövetkezeti alap' ... 100,0 126,3 132,3 ! 237,1

5193-es zárszámadási áron.

Számos termelőszövetkezet az országos

átlagnál lényegesen magasabb jövedel- met nyújt tagságának. Például a felné- meti Petőfi Termelőszövetkezetben a kö-

zös gazdálkodásból egy főre átlagosan

több mint 23000 Ft, az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetben pedig csaknem

20000 Ft volt a részesedés. Az izsáki Pe- tőfi, a nagykőrösi Szebb Élet,a budapesti, XI. kerületi Március 15. és _Beloiannisz, a XV. kerületi Béke, a besenyszögi Győ-

zelem és még sok más termelőszövetkezet—

ben az egy főre jutó részesedés átlagosan 15—20 000 Ft között volt. Ugyanakkor ezek a termelőszövetkezetek a következő

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelme

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ