Időmérleg a háztáji és kisegítő gazdaságokban

, IDÓMERLEG

A HAZTÁJI ES KISEGITÓ GAZDASÁGOKBAN

OROS IVÁN -— SCHlNDELE MIKLÓS

A magyar mezőgazdaság szocialista átalakulása után számottevő mértékben

növelte termelésétx A korábbi stagnálást, majd a kisebb emelkedést a harmadik ötéves terv időszakában 2,8 százalékos, a negyedik ötéves tervidőszakbon pedig

már átlagos 4.8 százalékos évi növekedés követte. '

A magyar mezőgazdaság fejlődése sajátos módon ment végbe. A nagyüzemek

az 1960-as évektől meghatározó szerephez jutottak. A mezőgazdaság fejlődésének

túlnyomó része gyorsan korszerűsödő és egyre termelékenyebb termelőtevékenysé—

gük eredménye. Ugyanakkor a nagyüzemek mellett a mezőgazdasági kistermelés egységei is működtek. Ez a kistermelői tevékenység — néhány kétségbevonhatatlan hagyományos vonása ellenére — alapvetően különbözik a korábbi törpebirtokosok tevékenységétől. Ennek alátámasztására elegendő arra utalni, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok többsége a nagyüzemek gépei, takarmánya vagy növényvédő- szerei stb. segitségével végzi munkáját. sokszor olyan földterületen, amely a nagy- üzemi művelésbe rentábilisan nem lenne bevonható. Egy másik alapvetően eltérő vonás, hogy a kistermelésből származó jövedelmek, amelyeknek jelentős részét a saját termelésből származó fogyasztás teszi ki, csak kiegészítő jellegűek, a háztar- tás jövedelmének nagyobb része a keresők főfoglalkozásából származik.

A mezőgazdasági kistermelésnek jelentős társadalmi szerepe is van. az ország lakosságának több mint felét érinti. 1972-ben a háztáji vagy kisegítő gazdasággal rendelkező 1 681 000 háztartásban 5172000 személy. az ország akkori népességé- nek kereken a fele élt, 43 százalékuk (2 210 000 fő) aktiv kereső. 14 százalékuk nyug- díjas, a többi eltartott és segítő családtag volt.

A kistermelésben elsősorban a falusi lakosság vesz részt, bár nem kevés városi lakos is rendelkezik földterülettel, .,hobby"-kerttel. Mindenesetre ma már a kis—

termelés távolról sem tekinthető paraszti kategóriának. A falusi lakosság nagymér- tékű átrétegződése következtében 1972—ben a kistermelést folytató háztartások ak- tív keresőinek 53 százaléka volt munkás és csak 28 százaléka termelőszövetkezeti

paraszt.

A kistermelésben részt vevő háztartások aktív keresőimek. illetve nyugdíjasainak

munkahelyét és munkakörét figyelembe véve. a háztartások 28 százaléka paraszti,

37 százaléka munkás, szellemi, illetőleg nem mezőgazdasági önálló. 13 százaléka kettős jövedelmű és 22 százaléka nyugdíjas háztartás volt az 1972—ben érvényes besorolás alapján. (Az állami gazdaságok fizikai dolgozóinak háztartásai 1972—ben a parasztsághoZ tartoztak, a jelenlegi társadalmi rétegbe sorolás szerint a mun—

kásokhoz tartoznak. Ezt figyelembe véve. a kistermelést folytató háztartások közül

ORos -— SCHINDELE: !DÖMÉRLEÖ 847

a munkás, a szellemi stb. háztartások aránya az említett 37—ről 1975-re 41 száza- lékra nőtt, a paraszti háztartások aránya pedig 24 százalék alá csökkent.)

A mezőgazdasági termelés volumenét figyelembe véve a paraszti háztartások szerepe számarányuknál nagyobb. 28 százalékos arányukkal szemben a háztáji és kisegítő gazdaságok termőterületének 44 százaléka, számosállatban számított

állatállományának pedig 48 százaléka e háztartásoknál volt.

1. tábla

Egyes társadalmi rétegek szerepe (: kistermelésben

Háztartá— , Termő- Számos- sok Személyek terület allat-

Társadalmi réteg állomány

megoszlása (százalék)

Paraszti . . . . . . . . . . . 28,3 27.8 44,0 48,3

Munkás . . . . . . . . . . 26,3 31.3 14,8 15,2

Kettős jövedelmű . . . 12.5 16.7 15,8 17.2

Szellemi . . . 9.2 102 7.2 5.5

Nem mezőgazdasági önálló . . . 1.9 251 1.4 1.8

Nyugdíjas . . . 21.8 11.9 16.8 120

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

A Központi Statisztikai Hivatal az 1972-ben végrehajtott Általános Mezőgaz- dasági Összeirás keretében több egymással összefüggő felvétel kapcsán a kister—

melés volumenére, néhány demográfiai jellemzőre. a kistermelők társadalmi hely—

zetére jövedelmére vonatkozóan is gyűjtött adatokat A kistermelők életmódjára vonatkozó ismereteket kívánta bővíteni a háztáji és kisegítő gazdaságok népes- ségének időmérlegére vonatkozó felvétel is.

Az összeírás adatai alapján a háztáji. illetve kisegítő gazdasággal rendelkező lakosság életmódjára vonatkozóan számos, a köztudatban nem ismert vagy éppen—

séggel tévesen feltételezett jelenség vált világossá. A különféle csoportosítások—

ban az adatok erőteljes különbségeket mutattak. A háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező háztartásokhoz tartozók napi időbeosztása ugyanis —— számos körülmény

hatására — igen eltérő módon alakult.

A FELVÉTEL NÉHÁNY MÓDSZERTAN! SAJÁTOSSÁGA

A ,.folyamatfelvételt" képező összeírás előkészítése és lebonyolítása a statisz- tikai gyakorlatban elterjedt egyszeri kikérdezésen alapuló statisztikai ..állapotfel- vételektől" technikai megoldásában számos vonatkozásban lényegesen eltért.

A felvétel megszervezésekor több —— hasonló összeírásoknál használt —- tech- nikai megoldás is kínálkozott, mint például egy téli és egy nyári nap tevékenysé—

gének megfigyelése, a nap 24 órája egy hét folyamán, egy hétre vagy bizonyos

időszakra vonatkozó kikérdezés stb. Az Általános Mezőgazdasági Összeírás kere-

tében végrehajtott felvétel elsődleges célja — a korábbi felvételektől eltérően —— a kistermelésre fordított mezőgazdasági munkaidő nagyságának meghatározása és a munkát végzők különböző ismérvek szerinti rétegződésének megismerése volt.

Természetesen a program tartalmazta a kistermelést folytató háztartások népessé—

gének egyéb fontosabb tevékenységeit is, például az állandó munkahelyen vég—

zett munkát, a munkahelyre és a hazautazás. az étkezés, pihenés, szórakozás idő—

tartamát stb.

343 oxos lVÁN -— SCHlNDELE MIKLÓS

Az összeírás előkészítésekor meg kellett találni azt a mintakiválasztási módszert, amely egyrészt biztosította, hogy a megfigyelésre kerülő gazdaságok fontosabb mutatói (családlétszám, földterületnagyság, állatállomány. a háztartásfő és a ház- tartáshoz tartozók foglalkozás és kor szerinti megoszlása stb.) a háztáji és kisegítő gazdaságok teljes körű felvétele során összeírt 1.7 millió gazdaság fontosabb mutatóit megfelelően reprezentálják, másrészt biztosítani kellett, hogy a hasonló tematikájú összeírásoknál olyannyira zavaró szezonalitást kiküszöböljük. Ehhez olyan összeírási technikát dolgoztunk ki. amely lehetővé tette. hogy az év minden napjá- ról azonos számú, a reprezentatív felvételek követelményeit kielégítő háztartás adatai kerüljenek felvételre.

E célkitűzés megvalósításához megyénkénti kétlépcsős mintavételi eljárást al- kalmaztunk. Első lépcsőben a mintakörzeteket, a másodikban a megfigyelésre ke- rülő háztartásokat jelöltük ki.

Első lépésként az összeírás alapsokaságát képező. a háztáji és kisegítő gaz- daságok teljes körű összeírásának számlálókörzeteit vontuk össze annak érdeké- ben, hogy nagyobb elsődleges mintavételi egységek álljanak rendelkezésre. Ál- talában egy—egy község vagy városrész körzeteit vontuk össze. Az összevonás ered—

ményeképpen 500—800 (szétszórt, tanyás településeknél ennél kevesebb) gazda- ságot tartalmazó egységek keletkeztek. Az összevont körzetek közül nagyságukkal arányos valószínűséggel (visszatevés nélkül) megyénként huszat választottunk ki.

munkaszervezési és ellenőrzési szempontokat is figyelembe véve. Az első lépcsőben a mintakörzetek alapsokaságnok megfelelő területi szórtságát is biztosítani lehe—

tett.

Második lépésként a kiválasztott összevont körzetek mindegyikében (: teljes körű összeírás lajstromain 4—4 szomszédos gazdaságból álló csoportot képez—

tünk. Ezekből a négyes csoportokból minden elsődleges mintavételi egységen be- lül tizenkettőt véletlenszerűen kijelöltünk. Ezzel megyénként 960 gazdaságból álló mintát nyertünk.

A háztáji és kisegítő gazdaságokhoz tartozó háztartások ídőmérlegéhez szük—

séges megfigyelést — az összeírás célkitűzéseit figyelembe véve —- 1972 júniusától 12 hónapon keresztül folyamatosan végeztük. Ez alatt az egy év alatt egy-egy me- gyében 20 különböző helységben 20 számlálóbiztos végezte a kijelölt háztartások—

ban az időmérleghez szükséges adatok összegyűjtését. Egy-egy számlálóbiztos a részére kijelölt 48 gazdaságot előre meghatározott napokon (egy nap 4 gazdasá—

got) keresett fel. Egy—egy gazdaságcsoport (4 gazdaság) kéthavonként, az év fo- lyamán összesen 6 alkalommal került összeírásra úgy. hogy minden össze-írási nap a hét más más napjára esett. Ezzel biztosítani tudtuk. hogy megyénként az egész összeírási időszakban az év minden napján azonos számú háztáji, illetve kisegítő

gazdaság adatai kerüljenek felvételre. _

Az adatgyűjtés nehézségei miatt csak kvalifikált —— más statisztikai összeírások számlálóbiztosainál általában képzettebb és a téma iránt érdeklődő —- számláló- biztosovk végezhették az összeírást. A helyi szervek segítségével kiválasztott szám—

lálóbiztosokat oktatásokon és próbafelvételeken képeztük ki a feladat végrehaj- tására.

A számlálóbiztosoknak a részükre kiosztott számlálóbiztosi naptárban megje-

lölt napokon az adott napra kijelölt gazdaságokban kellett végrehajtaniuk a fel- vételt. A számlálóbiztosoknak a gazdaságok egyedi adatait, valamint a gazda—

sághoz tartozó háztartásban élő 10 évesnél idősebb személyeknek a felkeresést megelőző napi tevékenységére vonatkozó részletes adatait kellett megtudakolniuk és feljegyezniök.

5 Statisztikai Szemle

Aháztájiéskisegítőgazdaságokmunkaügyifelvételilapja KÖZPONTISTATISZTIKA!HIVATAL ÁltalánosMezőgazdaságiÖsszeirás Azadatgyűjtés:KözpontiStatisztikaiHivatalemöke 270021/72sz.alattrendelteel

F E L V É T E L I M ?

EAháztájiéskisüzemigimvigck munkaügyimegfigyelaéhez

Azasszemszemay: nevez............................................. foglalkozása:.................. Munkahelyénekponto:megnevezése:........ ............,-........."..........................— Amegfigyeltnap:197.......................h6...-n

....."...... ...-...

mmeg.virag-n.-------------.................. ____________bi?-:____-___,Utca:------------

.. .. . [ 3 3 3 1 1 1 ]

Agazd-1563jelzőa'áml:

m

Atam-seeSajátgazdaságbanÁllandólidőszakialknlmiMunkaÉtke- meg-nevezése

tevégeződkezde—gondo-

álla:-[nbveny-egyeb terme- lét!

gazd:— ság

házm- mimező- gazda— sági

munkahelygufg:heXyreúr?Egyéb nemrhezó-nem.ha.pl:tevé- mező-glzda-mezö-jén*"nasel.hany zda—lzda-"a'".' 9253!úggőg!rézzel255511532; munkákba ón.pexceltöltöttidő,ón,perc k

___--_-_--.-nu .. .... --_--- -_--

_-.. ..--_-- —— ..---n— ...--_._--.. ..--—

--... -—-_—---—----—---—--. -- n.---.._----—--— -—-— ———----..--

"—--- ...—--.... ---—-.---_--.-o Sb—nc—u -—--—————— —.-—o— n... o—n-c—cl-o __---— ---.-o-—-——-—---—-—o _..— -—-_ -.-- -.. ___--- -.-——--- ----

_.—--_-_--—a--_-_---——-9--—— _

E....---... -....- -- ..-—...- --,—---.—

g--- -- --- -_-_---- ..-... -- -.

:---—---—— -_._-—----.. ---—---.J --

._.- .. -_-_-—--- ..-—-_-_-..- --.--- ....-. .. --- ---....----.-- ...

?

§

^ndóNyo

mom-oan-m

IDÖMÉRLEG

849

ÉSÓ ÓROS IVÁN _ SCHINDELE MtKLÓS

Az összeírásra kijelölt háztartásokat a felkeresések időpontjáról a Központi Statisztikai Hivatal megyei szervei előre értesítették, és felkérték őket, tegyék lehe- tővé, hogy a számlálóbiztos személyesen kérdezhesse ki a háztartáshoz tartozókat napi tevékenységükről. A megfigyelt személyeknek a felkeléstől a lefekvésig eltelt idejét tudakolták az egyedi felvételi lapon, az első bejegyzés a felkelés, az utolsó bejegyzés a lefekvés időpontja volt. A két időpont közötti idő azonos a tevékeny—

ségi idők összegével. Az összeírás során minden olyan tevékenységet, amely leg- alább 10 percet vett igénybe, külön—külön kellett feltüntetni olyan sorrendben. ahogy azok a nap folyamán követték egymást. A háztáji, illetve kisegítő gazdaságban vég—

zett munkáknál — a felhasznált idő nagyságának ellenőrzéséhez -— a számláló- biztosok a végzett munka mennyiségét is bejegyezték, például 5 sertés etetése, 3 kacsa tömése stb. (lásd az E felvételi lapot).

A továbbiakban egyrészt a kistermelő lakosság fontosabb rétegeinek (férfiak

és nők; fiatalok, aktív korúak és idősebbek; fizikaiak és szellemiek; termelőszövet- kezeti tagok és nem mezőgazdasági munkások; a nyugdíjasok és eltartottak) napi időbeosztásának jellegzetességeit mutatjuk be. Másrészt megkíséreljük ismertetni a kistermelés munkaidő—, munkaerőhelyzetét, a mezőgazdasági munkákra fordí- tott idő mennyiségét.

Az adatok elemzésénél kétféle időfogalmat használunk:

a) az összes megfigyelt személyre számított átlagos idő, amelyben a megfigyelt ház- tartások olyan tagjai is szerepelnek, akik a megfigyelt napon valamilyen ok miatt a kér—

déses tevékenységben nem vettek részt (betegek, öregek), vagy például, ha a megfigyelés vasárnapra esett, akkor az esetek döntő többségében nem volt állandó munkahelyen vég- zett munka; e mutató alkalmas a háztáji és kisegítő gazdaságokhoz tartozók napi átlagos

időbeosztásának bemutatására a megfigyelt év minden napjára vonatkoztatva;

b) az egyes tevékenységek átlagos hossza azoknál, akik a kérdéses tevékenységben a megfigyelt napon részt vettek; az így számított mutatók nem adhatók össze, és nem Szá- molható el segítségükkel a nap 24 órája, mert az egyes tevékenységek idejének így számí- tott összege lényegesen hosszabb időt tesz ki, mint az előbbi átlaga.

A NAPI TEVÉKENYSÉGEK ALAKULASA ÉLETKOR ÉS NEMEK SZERlNT

A háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező lakosság napi időbeosztása ne- menként és életkor szerint sajátos eltéréseket mutat. Másként telik el a napja egy nőnek, mint egy férfinak, másként a munkahellyel rendelkező felnőttnek. másként az eltartottaknak. Másként osztja be a napját a sokszor már törődött. munkaviszony-

nyal nem rendelkező idős ember. mint a fiatalabb generációkhoz tartozó.

A háztáji, illetve kisegítő gazdasággal rendelkezők hőztartásaihoz tartozók életformájára — nemtől és életkortól függetlenül — általában a hosszantartó mun—

kavégzés a jellemző. Nemcsak a kistermelés során felmerülő munkák, hanem a fa- lusi életformát még mindig meghatározó, a városinál sokkal rosszabb infrastruktu—

rális ellátottság is nagy mértékben nÖVeli a kistermeléssel foglalkozó lakosság napi munkaidejét. A felkeléstől lefekvésig eltelt idő mintegy kétharmadát a háztartások 20 éven felüli aktív korú tagjai munkával töltötték.

A családokban kialakult hagyományos munkamegosztás és a társadalomban még mindig meglevő foglalkoztatási különbségek miatt a férfiak és a nők napi időfelhasználása jelentősen eltér. A nők naponta átlagosan 1 órával többet dol—

goznak, mint a férfiak: munkával töltött napi átlagos idejük 21—60 éves korban 10,5 óra (beleértve a háztartási munkát is). a férfiaké 9,5 óra volt. Ez az időmeny- nyiség az évi kötelező munkaidő napi átlagának -— 48 órás munkahéttel számolva.

az évi kötelező munkaidő napi átlaga 6.3 óra — másfélszerese, a munkahelyre és hazautazással töltött idővel együtt közel 170 százaléka volt. llyen mennyiségű mun—

IDÖMÉRLEG 351

kavégzés mellett ,,étkezésre, pihenésre, szórakozásra" a nőknek naponta csak 3.7 óra, a férfiaknak 4.4 óra jutott; saját ellátásra, tanulásra. kulturálódásra mind a férfiak. mind a nők 12 órát forditottak. Alvásra valamivel több mint napi 8 óra ma- radt, ez az idő azonban magában foglalja a betegség miatt ágyban töltött időt is.

mint ahogy a pihenés átlagidejét is növeli a lábadozó betegek nem ágyban töltött pihenése. (A pihenés ideje természetesen évszakok szerint változik.)

Az életvitel ennyire munkacentrikus jellege legalábbis elgondolkoztató. A tör- vényes munkaidőnél — bármilyen anyagi megfontolásból — nap mint nap 60—70 százalékkal hosszabb ideig dolgozni feltétlenül a személyiség fejlődésének és az egészségnek a rovására mehet. Az állandóan túlhajtott munkavégzés miatt nem- csak a kulturálódásra, a szakmai ismeretek fejlesztésére nem jut idő, hanem sok—

szor még a szervezet regenerálódására sem.

A fiatalok, a 11—20 éves korosztályhoz tartozó 11—14 évesek döntő része ál- talános iskolós volt. Ezek naponta átlagosan 4.8 órát fordítottak tanulásra, ami a mintegy 220 tanítási napra számítva napi 8 órai tanulásnak felel meg. A tanulásra fordított idő mellett az iskolás korú gyermekek csak kismértékben vettek részt a

háztartási munkában.

1. ábra. A nap 24 ÓIÓ/O életkor és nem szerint

[7 "5

2 4 2 3 2 2 2 7 2 (7 7.9

///ás

16 14

7 7

75 a

75 így/fá few/505550

. o 1 . .

. . . . .

74 ... ou 04.350. oon'o'on. "

. .

₀₄ o...!9001'§§0§§.'

:ozoz— u.a.—32

ovn'ooooo. .

nap:—zo: . . :— :;

1 o 75 oo .pooooo...4 0000. 0.4 ongo'no.

. -- o o — .Waw . . . . N; ...s: ' *.*.— .04 :. a..." v.- w; . .

'2' %% Wa wa mo. . s: ...-.- ..a: gave.- 44 .az: w.- Wo . z.. ,.g. ff . 4 ,

72 :4:—3:—:£—2—1§€—1goz—zsosz—4—3-30:átm—z—aavwkot'atte'ftozozcszo: .. mMM/fm oz—zozoz- sem :.:—:4:—:—:-- mm c—ze—z—:—;.g.*:—:—:;:— sze—wz.: 3.354. g.; saw/0133

o'o' o'ő'o'íc' 'o'o'o'b'o'c' .. .. o'o'o '. 6' 'o'o'o'o'o'g 6 0'6' o'. o' 'o'o'cj 'o'o'o' 0.0 o' o 0 o'tv . 0 77 1.3;" o.(-o.vooa-oun' ' ;.;.;. ggg. goze. 9.3_, ggg. %% ;...g— :: É,— ... "0.0 M: "%%—2";ooovoocoo....oo.,oo.c,o.o.cvo nm..*.*.,'§ . . ,...,

, . _ ., _ . . . _ ,

o'o'o . f ' ' 030303 , 7 9317 ' ' 7 0.0... . 59.150...

70 .'O' OOO. / 7 ...O'Ó... O'. . ...

031033 'v... ! ' 33; 'o' ' 40.430? W ! Á ,

9 34.le ,; 7 , r 7/ ..a? 83033. Ill? :? Ely/"? Jó'

ou. . .A4./ . ".., ,

402130?! ' / o...—... Masra/3295

8 o'o' "§... ,) %o o a o.

. l- . 0 ..

' ?. 'i'—324 %

O A . n

7 "

_{o o}

$.

_{o o —-}

'—

_';

/4

_{, ,}

_ ... ...,: /

Wawel/5 295

6 %?goz. ! ,

.. . . OC

. o . .

. . . . /

5 - *.*. o'o'

. § ' .

. .o o . .o o / ,

O . . O

9 — o'o' 80

Ó . . O . . § '

. . . . ' Ó .

3 _ ...a ...o

. . Ö . Ó 'o. .. .

2 — N' /

7 _

0

77-74 75—20 27—26 27—34 35-39 40—44 45—49 50—54 55—

it it 5-3 itt

(E % É :; (5 ig; Za K K K R

t §§ x x%, t§x x ; _ _ * § t * x : x *

Lee és éeüÉ es es es es ee %% sg

Jellegzetesen alakult az idősebb, a 60 éven felüliek 'napi tevékenysége. Az

állandó foglalkoztatás megszűntével jelentős idő szabadul fel. A munkavégzésre

fordított napi átlagos idejük több mint 7 óra volt, amelynek nagy részét a férfiak a kistermelésben töltötték. Munkavégzési idejük tehát kevesebb. pihenésre fordí-

5—

852 OROS IVÁN — SCHINDELE MIKLÓS tott idejük több. mint az aktív korúaké. A mintegy másfél-két órával több alvásra maradt idő jelzi. hogy az idősebbek között egyre jelentősebb a betegség miatt úgy-

ban töltött idő.

A férfiak és a nők, valamint az aktív korúak egyes korosztályaihoz tartozók között lényeges eltérés van a végzett mun-ka jellegében, de a munkavégzés meny- nyiségében is. A 21—60 éves férfiak munkahelyükön naponta átlagos—an — a munka- szüneti napokat is számolva — mintegy 6.5 órát dolgoztak. A nők jelentős része viszont nem rendelkezett állandó munkahellyel. Állandó munkahelyen töltött napi

átlagos munkaidejük emiatt a férfiakénak még a felét sem tette ki. de az alkal—

mozásban levő nők munkaideje is rövidebb. minta férfiaké.

A kistermelést folytató háztartásokban felmerülő háztartási munkákat szinte kizárólag csak a nők végezték. A 21—60 éves korú nőknek 94 százaléka, a férfiak—

nak viszont csak 15 százaléka végzett valamilyen háztartási munkát. A munkameg- osztás konzervativiz-musát jelzi. hogy még a fiatalabb korosztályokhoz tartozó fér- fiak sem vették ki jobban részüket a háztartási munkákból. mint az idősebbek. Sőt még a 11—14 éves iskolás korúa—knál is a lányok közel ötször annyit segítettek a háztartásban, mint a fiúk.

Az egyes korosztályok munkavégzését vizsgálva, a felvétel adatai egyértelműen

cáfolni látszanak azt a tévhitet, miszerint az aktív korú lakosságból az idősebb kor- osztályok lényegesen többet dolgoznak, mint a fiatalabbak. Tény, hogy a 35—54 évesek mintegy 10 százalékkal több időt töltöttek munkával, mint a 21—26 éves fia—

talok. A lényeges eltérés azonban nem a munka mennyiségében. hanem a munka jellegében volt.

2. ábra. A férfiak és a nők munkavégzése életkor és a munka jellege szerint

§", firm; Mk ÖN

1 1 1 1

.,.f'_n—-_ ._.

va _, R'x m

..- _. - . I .

s _.1" , _ _'*_{§ .}i s *_* 9

[' X " x

a ,, K _,I ,,

7 ) IX .! 7

! --- -.

5 _ ... . s

, ,, ' '.

I I

e ! ' ! . a

! l 1 ! ' a

a _.! _"I4' _.., [*.* _,,,— :—'p —_x 3

! ,, ' .

2 . , I 2

! IIY x ] ,, X

1 ',o' !,

. ..

f—I,

; l l l ! I l I V ! ! 17-14 15-2027426 27—34 35—59 40-44 45—49 53—5055-5950-54 55—

...m. Ház/anfásban

...

...

...! s l i l l i l u r

71-14 15—20 274527-5455-55 40-44 15—49 w—úW 55—59 50—54 85—

---Sajáfyazdaságáan —-- Összes Milli/(a *

—-A'7/a/ldámunlili£(yw

A fiatalabbak több időt töltöttek állandó munkahelyükön, mint az idősebbek, viszont kevésbé vették ki részüket a kistermelésből. Jó részük már nem is rendel—

kezik a hagyományos paraszti munka tapasztalataival. Emellett ennek a korosztály—

nak az idejét veszik igénybe a különböző szakmai tanfolyamok és továbbképzések IS.

iDÓMÉRLEG 853

A mezőgazdasági kistermelésre a 21—26 éves férfiak évi átlagban napi 1.4 árát, az 55—59 évesek ennek közel két és félszeresét, 3.3 órát fordítottak. A nőknél még jelentősebb volt a különbség: a 40—55 éves nők naponta átlagosan már több időt töltöttek a kistermeléssel, mint állandó munkahelyükön, és közel 50 százalékkal többet, mint a 21—39 évesek. E két korcsoportba tartozó nők foglalkoztatási aránya

ugyanakkor nem mutat lényeges különbséget (30, illetve 35 százalék).

A felvétel során természetesen nem kaphattunk képet a végzett munka inten- zitásáról, de okkal feltételezhető, hogy a fiatalabb korosztály állandó munkahelyén végzett valamivel hosszabb ideig tartó munkája nemcsak jóval termelékenyebb, ha- nem jóval intenzívebb is, mint az idősebbeké. Valószínű, hogy ezek a különbségek a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságban végzett munkában is fennállnak.

A KUL'ONBO'ZÖ FOGLALKOZÁSÚAK NAPI IDÖBEOSZTÁSA

A kisgazdasággal rendelkezők háztartásaihoz tartozó népesség napi időbe- osztása jellegzetes eltéréseket mutat, egyrészt a fizikai és szellemi dolgozók, más- részt a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tagok és a nem mezőgazdasági munkások között.

A fizikai munkát végzők több időt töltöttek munkával, mint a szellemi dol—

gozók. A fizikai munkát végző férfiakinaponta átlagosan fél órával, a nők közül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok alig valamivel (O,4 órával). a nem mező- gazdaságban dolgozók viszont közel 1 órával dolgoztak többet, mint az azonos

munkahelyen dolgozó szellemi foglalkozásúak.

Az eltérést elsősorban a háztáji, illetve kisegítő gazdaságban felmerülő fel- adatok elvégzésére fordított idő különbsége okozta. A fizikai munkát végző férfi termelőszövetkezeti tagok több mint 50 százalékkal, a nem mezőgazdasági munká- sok 25 százalékkal több időt töltöttek a háztáji és kisegítő gazdaságban végzett munkával, minta hasonló munkahelyen dolgozó szellemiek. A nőknél még nagyobb volt az eltérés a szellemi és a fizikai munkát végzők között. A szellemi munkát végző nők a háztáji és kisegítő gazdaságban jóval kevesebbet dolgoztak, mint a fizikaiak. Különösen szembetűnő ez a termelőszövetkezetekben. A termelőszövet- kezetekben a fizikai munkát végző nők jóval kevesebb ideig dolgoztak állandó mun- kahelyükön (a szellemiek által ledolgozott időnek csak 63 százalékát). a kiesett idő jelentős részét azonban a kistermeléssel töltötték. Mivel a termelőszövetkezetek fizikai munkát végző nőtagjaiknak csak részleges munkalehetőséget tudtak bizto- sitani, ezért a háztáji termelésre és a háztartási munkákra több idejük maradt.

A háztartások feltehetően jobb felszereltsége mellett az ott felmerülő munkák racionálisabb elvégzését is jelenti, hogy a szellemi munkát végző nők háztartási munkára naponta átlagosan O,3———0,5 órával kevesebb időt forditottak, mint a fi- zikai munkát végzők.

A felvétel adatai egyértelműen jelzik a termelőszövetkezeti vezetők túlzott igény—

bevételét. A férfiak közül a ,,mezőgazdasági termelőszövetkezeti szellemiek" éves átlagban napi 8 órát töltöttek állandó munkahelyükön, ami 27 százalékkal több, mint a törvényes munkaidő éves átlaga. Nyári hónapokban ez napi 9 óra fölé emel—

kedik, ami közel 50 százalékkal haladja meg a törvényes munkaidőt.

A megfigyelt háztartásokban a munkával és a munkával kapcsolatos utazás—

sal töltött idő a fizikai munkát végző férfi termelőszövetkezeti tagoknál 10.8 óra.

a nem mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkásoknál 10,0 óra. a nők mindkét csoportjánál 109 óra volt. ami 60—70 százalékkal magasabb, mint az évi kötelező

munkaidő napi átlaga.

854 OROS lVÁN — SCHINDELE MIKLÓS

A fizikai munkát végző férfi termelőszövetkezeti tagok naponta átlagosan 16 százalékkal több ideig dolgoztak, mint (: kistermelést is folytató nem mezőgazda—

sógi munkások. Az eltérést elsősorban az állandó munkahelyen végzett munka

hosszabb ideje tette ki. A termelőszövetikezeti tagok éves átlagban napi 7.2 órát dolgoztak a közös gazdaságban. Ez részben a mezőgazdaságban meghonosodott hosszabb munkaidőből, részben (: növénytermelés szezonális jellege miatti nyúj—

tott műszakból, illetve a vasárnapi és ünnepnapi munkóbói tevődött össze.

2. tábla

A fizikai munkát végző férfiak és nők napi időmérlege '

(óra)

Férfiak Nők

M 6 - M " —

Megnevezés (52253? 33" (122299sz 23";

t l"- ' - te j'- e .

szog/lenilfegeti 91113:;;sg '? szövrentllfegeti 933333? . tag. fizikai ' tag, fizikai

Összes munka . '. . . 10,3 8.9 10,6 10.1 Ebből:

Állandó munkahelyen . . . . 7,2 6.3 3.7 5,5

Húztóji, illetve kisegítő gazdasóg— 2,5 2.0 2.6 0,9, ban . . . . . . . . . .

Hóztartósban . . . . . . 0.2 O,3 3.9 3.5

Utazós munkahelyre és vissza . . . 0.5 1.1 0.3 0.8

Étkezés, pihenés, szórakozás . . . 4,2 4.6 3.6 3.6

Egyéb tevékenység. . . 1,1 i,3 1,1 1.2

Alvósra maradt idő . . . , . . 7.9 8.1 8.4 8,3

'O'sszesen 24,0 24,0 24,0 24,0

A munkások állandó munkahelyükön 6.3 órót dolgoztak, annyit. mint az évi törvényes munkaidő napi átlaga, ami nagyjából azt jelzi, hogy a munkások túl—

munkája pótolja a betegség miatt kiesett időt.

A munkásnők 5.5 órát, a termelőszövetkezeti nő tagok viszont naponta csak 3.7 órát töltöttek éves átlagban" állandó munkahelyükön. Ez a fértiakénól alacso—

nyabb idő egyrészt jelzi. hogy a családi problémák miatt a munkósnők az átlagos munkaidőnek 87 százalékát, a termelőszövetkezeti tagok -— mivel a nagyüzemben egész évi rendszeres foglalkoztatósukat nem tudták biztosítani —- még 60 százalé—

kőt sem teljesítették.

A háztáji és kisegítő gazdaságban felmerülő munkák mind a két rétegnél

jelentős időt igényeltek. A férfiaknál a termelőszövetkezeti tagok (: kistermeléssel 2.5 őrót. fél órával több időt töltöttek el. mint a munkások akik átlagosan napi 2.0 óráit dolgoztak.

A nőknél lényegesen nagyobb volt az eltérés a termelőszövetkezeti tagok és a munkásnők kistermelésre fordított napi átlagos ideje között. Az előbbiek naponta 2.6 órót töltöttek kistermeléssel, közel háromszor annyit, mint a munkásnők.

A hóztóji. illetve kisegítő gazdaságban mankóval eltöltött idő a férfi termelő-

szövetkezeti tagoknál évi 114, a férfi munkasoknxól 91, a termelőszövetkezeti tag nőknél 119, a munkósnőknél 41 ledolgozott 8 órás munkanapnak felel meg.

A fizikai munkát végző két rétegre jellemző igen magas napi átlagos munka- végzés mellett napi tevékenységük több vonatkozásban is — életformájuknak meg-

felelően — jellegzetes eltéréseket mutatott.

lDÓMERLEG

* 855

Az elmúlt 30 évben végbement társadalmi átrétegződést csak részben követte a lakóhelyváltozás. A mezőgazdaságból kiváltak falusi lakóhelyükről járnak mun- kahelyükre. Ezt jelzi. hogy a munkásoknál -— mind a férfiaknál, mind a nőknél — több mint kétszer annyi volt a munkahelyre és hazautazásra felhasznált napi átla- gos idő, mint a termelőszövetkezeti tagoknál.

A nők napi munkájának több mint harmada háztartási munka volt. A tér- melőszövetkezeti tagoknál ez a munkamennyiség mintegy 180. a munkásnőknél 160

munkanapnak felel meg. Elsősorban a szinte csak kizárólag a nőkre háruló ház-

tartási munkák miatt a férfiaknak jóval több idejük jutott szórakozásra, pihenésre, minta nőknek.

AZ lNAKTlV KERESÖK ÉS ELTARTOTTAK NAPI IDÖBEOSZTÁSA

A kistermelést folytató háztartások népességének jelentős része, mintegy 40 százaléka nyugdíjas vagy ,.háztartásbeli" volt. Ezeknek a rétegeknek a munkája a kistermelésben meghatározó jelentőségű, mivel a háztáji és kisegítő gazdaságok- ban végzett munkának több mint felét ők végezték. Ez indokolja, hogy napi idő- beosztásuk fontosabb jellegzetességeit részletesebben is megvizsgáljuk.

A gazdasággal rendelkező háztartásokban a nyugdíjasok is munkára fordí- tották a felkeléstől lefekvésig eltöltött idejük jelentős részét. Természetesen más jellegű munkát végez a nyugdíjas férfi, mint a nyugdíjas nő. aki a napi idejének jelentős részét háztartási munkával tölti.

' A nyugdíjas férfiak közül a volt termelőszövetkezeti tagok naponta átlagosan 7,1 órát, a nem termelőszövetkezeti nyugdíjasok 6.5 órát töltöttek munkával, ami több, minta törvényes munkaidő napi átlaga. A munkával töltött idő jelentős részét, mintegy 70 százalékát kistermelésre fordították. Pihenésre, szórakozásra mintegy 2 órával több jutott. mint az aktív keresőknél, viszont koruknál fogva már többet betegeskedtek, és ezért is jelentősen — az aktív korúa'knál mintegy 20—25 száza- lékkal — több volt az ,,alvásra" maradt idejük.

A háztáji és kisegítő gazdasággal rendelkező háztartásokban az országos aránynál nagyobb volt a munkaviszonyban nem álló ,.háztartásbeli" nők aránya (a 15 évesnél idősebb népességből az 1970. évi országos 162 százalékkal szemben az 1972—ben megfigyelt háztartásokban 23.9 százalék). A háztartásbeli nők felke—

léstől lefekvésig eltöltött átlagos napi idejének mintegy kétharmada munkával töl- tött idő, melynek jelentős része, 3.4 óra a háztáji, illetve kisegítő gazdaságban végzett munka, és nagyon sok — naponta 5,9 óra -— a háztartási munka. Feltehető.

hogy a rendkívül sok háztartási munka egyrészt a rendelkezésre álló felesleges időből adódik, az otthon maradt asszonyok valószínűleg ráérősebben végzik el a házi munkát, de másrészt nyilván nagyobb családról, több gyerek ellátásáról kell gondoskodniok.

Gyermekgondozási szabadságon a háztáji és kisegítő gazdaságokhoz tartozó nők 3 százaléka volt. Közülük a korábban mezőgazdasági ágazatban dolgozók napi munkája 10,1 órát. a nem mezőgazdaságban dolgozóké 9.6 órát vett igénybe. Mun—

katevékenységük mintegy 80 százalékát (: gyermekgondozást is magába foglaló háztartási munka tette ki. Ennek időtartama több mint 3.0 órával volt magasabb, mint a többi felnőtt korú nő háztartási munkája. Ez az időtöbblet egyértelműen bizonyítani látszik a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos vitákban azok állás—

foglalását, akik nemcsak demográfiai, gyermekvédelmi okok miatt. hanem jelentős

mértékben az anya védelmében is az otthonmaradt anyák munkavégzésének meg-

tiltása mellett vannak. A napi háromórás háztartásimunika-többlet egyértelműen a

856 OROS IVAN — SCHINDELE MiKLOS

gyermekgondozással kapcsolatos tennivalókból adódik. A gyermekgondozási se- gély bevezetése előtt ennek a munkának java részét -—— a gyermek bölcsődei elhe- lyezése esetén is mintegy 50—60 százalékát — a kismamáknak napi munkájuk vég-- zése közben kellett ellátniuk. ami csakis a pihenés. illetve az alvásra maradt idő

rovására történhetett.

A korábban mezőgazdaságban dolgozó anyák a gyermekgondozás mellett napi 2 órát, a nem mezőgazdaságban dolgozók pedig 1.2 órát fordítottak kisterme- lésre. főként a ház körül elvégezhető állatgondozásra.

A KlSTERMELÉSRE FORDlTOTT MUNKAIDÖ NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE

Az időmé'rleg-felvétel célja — amellett, hogy megvizsgálta a kistermelést foly- tató egyes rétegek, csoportok napi időfelhasználásának fontosabb jellemzőit -—

elsődlegesen annak meghatározása volt, hogy a kistermelés milyen mennyiségű

munkaidőt köt le, milyen a kistermelést végzők életkor és foglalkozás szerinti ará- nya. és hogy a kistermelés munkaerőigénye milyen mértékben zavarja a nagyüzemi

gazdaságok tevékenységét. (

A kistermelésre fordított munkaidő mennyisége a háztáji és kisegítő gazdaságok nagyon alacsony eszközellátottsága következtében igen jelentős. Kistermelésre az

1972/73. gazdasági évben a felvétel adatai alapján számítva, 2.7 milliárd munka-

órát fordítottak, ami lényegesen több. mint az állami gazdaságokban és a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban felhasznált összes munkaidő.

Ezzel a munkaidő—mennyiséggel a háztáji és kisegítő gazdaságok 1972-ben 44 mil—

liárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő!, a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 37 százalékát.

Meg kell jegyezni, hogy az időmérleg—felvétel adataiból számított munkaidő lényegesen több, mint a termelés technológiai munkanormáiból kiszámítható idő—

szükséglet. A kétféle közelítés nincs egymással különösebb ellentmondásban, ha meggondoljuk, hogy a kisgazdaságban végzett munka jelentős részét az öregek és a nők végzik, a munkaképes korú férfiak pedig túlmunkában vesznek részt a kistermelésben. Nyilvánvaló, hogy a felsoroltak munkavégzése nem lehet olyan in—

tenzitású. mint az aktív korú dolgozók munkahelyen végzett munkája.

Az ún. redukált munkaerő. amely a munkaügyi számításokban használatos, a 20—50 éves férfiak napi munkáját l-nek veszi, ugyanakkor például az 50—60 éves férfiak munkavégzését 0.8-naik, az ugyanilyen korú nőké O,6-nak felel meg. Ha a kistermelésben részt vevők munkáját kor és nem szerint az említett kulcsszámmal redukáljuk. 1.8 milliárd órát kapunk, amely a kistermelésre felhasznált tényleges munkaidőnek ugyan csak 66 százaléka. de még így is igen jelentős időmennyiség.

A napi időfelhasználás a gazdaság nagysága szerint nagymértékben szóró- dik. a kis területen, egészségügyi megfontolásokból vagy kedvtelésből végzett mun—

kától a nagyobb gazdaságokban látástól vakulásig — sokszor jelentős bérmunka felhasználásával — végzett munkáig.

A háztáji és kisegítő gazdaságok nagy részének. több mint 40 százalékának a

földterülete nem haladta meg a 0.4 hektárt, állatállományuk sem haladta meg a 0.2 számosállatot. E háztartásokban a kistermeléssel eltöltött idő éves átlagban

napi 3 óránál kevesebb.

A kistermelők viszonylag jelentéktelen hányada rendelkezett számottevő föld- területtel vagy állatállománnyal. 2 hektárnál nagyobb föidterülete 64000 gazda- ságnak, a kisgazdaságok 3.8 százalékának volt, és ezek már jelentős állatállo-

lDÓMÉRLEG 857

mányt (átlagosan 2.5 számosállatot) is tartottak. Ezekben a gazdaságokban a kis—

termelés jelentős munkát igényelt. A 2 hektárnál nagyobb területű gazdaságok mukaerőigénye az évi kötelező munkaidőnek 168 százaléka volt, de már az 1 hektárosnál nagyobb területű gazdaságokban is évi átlagban egy fő törvényes munkaidejénél több időt töltöttek kistermeléssel.

A háztáji és kisegítő gazdaságokban gazdaságonként átlagosan napi 4.5 órát fordítottak a kistermeléssel kapcsolatos növénytermelési és állatgondozási mun—

kákra. melynek 52 százaléka növénytermelési, 48 százaléka állatgondozási munka volt.

A kistermeléssel kapcsolatos munkamennyiség 58 százalékát a háztartásbeliek és a nyugdíjasok végezték. Különösen a háztartásbeli nők munkavégzése volt na—

gyon jelentős, ők végezték az állatgondozás 38, a növénytermelés 28 százalékát.

A kistermelésre fordított munkaidő mintegy negyedét pihenőidejük. illetve évi szabadságuk feláldozásával a nem mezőgazdasági munkások, illetve a fizikai mun- kát végző termelőszövetkezeti tagok teljesítették. Az általuk —— vagyis a leggyakor—

lottabb és munkaereje teljében levő réteg által — a kistermelésben ledolgozott munkaidő több mint 270000 ember egész évi munkaidejének felel meg.

*3. tábla

A kistermelésre fordított munkaidő megoszlása

(százalék)

Növénytermelés Állotgondozós

Megnevezés Együtt

Férfiak Nők Férfiak Nők

. l

Termelőszövetkezeti tag. fizikai . . . 333 2,1 4.2 3.0 12.6

Állami gazdasági dolgozó, szakszövet-

kezeti tag és egyéni gazda . . . . 3.3 1.0 2.4 0.8 7.5

Nem mezőgazdasági munkás . . . . 5.9 1.6 2.7 1,6 11.8

Szellemi és egyéb . . . . . . . . 2.1 1,5 1.4 1.7 6.7

Nyugdíjas . . . 9,8 4.4 6.9 338 24,9

Ha'ztartósbeli . . . . . . . . . . 0.3 14,5 02 18.1 3u3,'l

Tanuló . . . . . . . . . . . . 12 0.8 0.9 ,0,5 3.4

összesen 259 25,9 18,7 . 29,5 1oo,o

Az összeírás havonkénti adatai egyértelműen mutatják, hogy a termelőszö- vetkezeti parasztság és (: kistermelést folytató munkásság évi szabadságát elap- rózva. a kistermeléssel felmerülő feladatok ellátására veszi ki, és így nemcsak hogy nem részesül a szervezett üdülés, turizmus stb. előnyeiben, hanem az egész évi nehéz munka után még regenerálódását is nehezen tudja biztosítani.

Az összeírás adatai egyértelműen felhívják a figyelmet (: kistermelést végzők elöregedésére is. A fiatalok nagy része már nem hajlandó szabadidejét munkával lekötni. Mind többen vélekednek úgy. hogy az az idő. amit állandó munkahelyükön munkával töltenek, elegendő keresetet biztosít; Egyre inkább igényt tartanak kul—

turálódásna, pihenésre, szórakozásra. A fiatalok alacsony részvétele azonban nem csak az eltérő szemléletből fakadhat. Tudomásul kell venni, hogy a kistermelők ház—

tartásában élő fiatalok már nem úgy születtek bele a hagyományos mezőgazda- ságba, mint apáik. Többségük nem rendelkezik a szarvasmarha— és sertéstenyész- téshez vagy a kertészkedéshez szükséges tapasztalatokkal sem.

Feltételezhető. hogy a csökkenési folyamat a kistermelés szervezettebbé és gazdaságosabbá tételével legfeljebb csak lassítható. Sokat jelenthet a kistermelés

csökkenésének megakadályozásában a gépek és új technológiák fokozottabb hasz—

858 orcos lVAN .. SCHINDELE MlKLÓS nálata. A fiatalok nagyobb szakértelmük-kel az így végzett munkából jobban kive—

hetik részüket. ;

A felvétel során megkíséreltünk választ kapni arra is, hogy a háztáji és ki- segítő gazdaságokban végzett munka jelentős munkaidő-, illetőleg munkaerő-szük- ségletei mennyire befolyásolják a mezőgazdasági nagyüzemek munkaerő-ellátott- ságát.

(

A felvétel havonkénti adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett kistermelésnél két munkacsúcs, a közös gaz- daságban végzett munkáknál csak egy munkacsúcs jelentkezett. A kistermelésnél május—júniusban és októberben volt munkacsúcs, a közös gazdaságban végzett mezőgazdasági munkáknál viszont csak júliusban. Feltűnő volt, hogy a termelő—

szövetkezeti tagok közös gazdaságba-n végzett munkájában őszi munkacsúcs nem jelentkezett, a háztájiban ekkor a májusihoz hasonlóan sok munkát végeztek. a közös gazdaságban azonban nem. Megállapítható tehát, hogy a háztájiban végzett

munkák őszi k'icsúcsosodása (szőlő—. gyümölcs—, zöldségbetakarítás) akadályozza a

közös termés betakarítását. bár az egyre csökkenő számú termelőszövetkezeti ta—

gok ma már semmiképpen sem lennének képesek az őszi munkárk hagyományos módon való elvégzésére. Köztudott, hogy az őszi betakarítási munkáknál a közös gazdaságok a társadalom széles rétegeinek a segítségét rendszeresen igénybe veszik.

A kistermelésre felhasznált munkaidő jelentős részét, 46_százalékát olyan ház- tartások tagjai végezték, amelyekben mezőgazdasági kereső egyáltalán nem volt, így eze-k kistermelési csúcsideje eleve nem zavarhatta a nagyüzemek szezonális munkaerő-ellátását, legfeljebb a mezőgazdaságon kívüli munkahelyen okozhatott olyan gondot, hogy ezek a kétlak-iak szabadságukat a kistermelés igényeinek. nem pedig üzemük termelési igényeinek megfelelően, elaprózva vették Aki.

3. ábra. A termelőszövetkezeti tagok háztartásaíhoz tartozók napi átlagos munkavégzése

s

. ... / (ggg/ag: egyék, M: Má'/"um __...

7 ...""...-on.... / ';nga, ___—im... A ...

' . VM" ,.

; éw, **a'x

, II,—f—J MMMM/mvm XX!

"——'/A'azfa'jimwúa xx

Il / X

a

Jani/in 'fmw- 'wmw'wi/m 'mi/xs '.mw 'Ju'm ima/WW om'hm'm

A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban. elsősorban a növényter—

melési munkáknál jelentkező munkacsúcsok (például szőlő—, gyümölcsbetakarítás)

IDÓMÉRLEG _ 859

idején nem jelentéktelen -— a háztartáshoz tartozók munkaidejének több mint 7 százalékát meghaladó — az idegen munkaerő által teljesített munkaidő mennyi-

sége.

Az egy főre jutó átlagos munkavégzési idő a hét különböző napjain egyenet- lenül alakult. A hétvégi — szombati, vasárnapi — eltérő munkavégzési idő és ezen belül a kistermelési és a háztartási munkák nagyobb aránya természetes, ugyanis.

míg a háztáji és kisegítő gazdaságban felmerülő munkák közül az állatgondozás természeténél fogva a hét különböző napjain egyenletesen oszlik meg, addig a növénytermelési munkákat inkabb a hétvégekre koncentrálják.

4. ábra. A munkával töltött napi átlagos idő a hét egyes napjain

ina Fánf? M?

71

10 9

a

* § * § .s x § § a st

S É 'v § § ib *? 'v § x fu m

suxxx—est N$*k§§ § 'ngva %.§§—a§

Neeem Mégsem, Neeem Neeem

énmg/iszú'W/iezaf/ A/em mezá'gaz— Terme/ákzá'w/íeze/i Nem mezőgaz—

fay, ÚZ/Yrai daságimwzéás fay, Há'/%a" dasági man/(as

% Ú/awdi/Wn/raúeae/I Sájá/ yazo'asáyóa/r ás Matah/ásban

Az összeírás adataiból megállapítható, hogy a hét első napjain lényegesen ki- sebb az egy főre jutó munkavégzési idő. mint szerdán vagy csütörtökön. A rövi—

debb munkaidő az állandó munkahelyen teljesített kevesebb időből adódik. Ezzel szemben a háztáji, illetve kisegítő gazdaságban felmerülő munkák és a háztartási munka összege — különösen a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tagoknál

— hétfőn és kedden magasabb volt, mint a hét közepén.

NÉHÁNY ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉS

A kisgazdasággal rendelkezők napi időbeosztása az adott időszakban a tár—

sadalom egyes rétegei között alapvető eltéréseket és ezen belül széles körű szóró—

dóst mutatott. A gazdasággal rendelkező falusi lakosság életvitele azonban a fa—

lusi élet jellegéből adódóan még mindig alapvetően eltért a gazdasággal nem

860 OROS IVÁN _ SCHINDELE MiKLÓS

rendelkező városi lakosság életritmusától. mindennapi tevékenységéhez szorosan hozzátartozott a család fogyasztását, jövedelmeit kiegészítő mezőgazdasági ter—

melőmunka.

A falun élő munkások szabad idejét az ingázás jelentősen csökkentette. Jelen—

tős élőmunka—ráfordítási többlet volt az is, ami (: falvaknak a városoknál alacso—

nyabb szintű infrastruktúrájából adódott.

A felvétel folyamatos (egy évet felölelő) képet ad ugyan a kistermelésben fel-

használt munkáról. mégis csupán helyzetképet adhat. Azokat a jelenségeket érzé-

kelteti, amelyek a kistermelést az adott időszakban jellemzik. Az adatok felhívják a figyelmet arra, hogy a kistermelés változatlan szinten tartása a jövőben előre- látó intézkedések meghozatalát teszi szükségessé.

Az érintett témákkal kapcsolatos fontosabb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

A falusi lakosság rétegződése és munkatevékenysége

A falusi lakosság körében már nincs túlsúlyban a paraszti réteg. A megfigyelt népességnek csak egynegyede tartozott 1973—ban a paraszti családok gazdaságai- hoz, míg a gazdasággal rendelkező munkások családjában élők aránya 33 szó—

zalék, a szellemiekében élők aránya 10 százalék volt.

A gazdasággal rendelkező aktív keresők az állandó munkahelyükön végzett munkán kívül jelentős időt (1,5—2,9 órát) dolgoztak napi átlagban a háztáji vagy

kisegítő gazdaságban. ,

A kisüzemekben folyó munka nagy részét — mintegy 60 százalékát — a mun- kaviszonnyal nem rendelkező nyugdíjasok és háztartásbe—liek végezték, ami az in- aktív és az eltartott családtagoknak a termelőxmunkában való számottevő részvé—

telét bizonyítja. Ugyanakkor a munkaidő-mennyiség azért is ilyen tetemes. mivel az idős emberek egész napjukat a ház körüli munkákra fordíthatták, valószínűleg az aktív korúaknál kisebb munkaintenzitással.

A kisüzemekben a fiatalabb korosztályokba tartozók a saját gazdaságukban felmerülő munkákból csak kisebb mértékben vették ki részüket. így a munkában részt vevő idősebb generáció további elöregedésére és a kisüzemek termelésében

—- a jelenlegi feltételek mellett —- jelentős csökkenésre kell számítani. A fiataloknak -- akik az időseb'beknél többet dolgoznak állandó munkahelyükön, és ott jóval termelékenyebb munkát végeznek — a kisüzemekben mezőgazdasági munkát hagyo- mányos módon végezni már nem kifizetődő. A kistermelésben a nagy munkaidő—

ráfordítás, és az alacsony eszközrófordítás miatt a vizsgált időszakban átlagosan 10 forint jövedelem sem jutott egyórai munkára. Még ha a fiatalok nagyobb mun- kaintenzitását figyelembe is vesszük, ennél csak kevéssel nagyobb jövedelmet ér-

hetnek el. A fiatalok, ha szabad idejükben egyéb munkát vállalnak, magasabb ke—

resethez juthatnak (például éfpítkezésnél szak— vagy segédmunkásként jóval többet

kereshetnek).

Egyes alapvető élelmezési cikkeknek döntő részét -— például a vágósertések közel 60 százalékát, a burgonya több mint 60 százalékát —— a kisüzemekben állí-

tották elő. Tekintettel a kisüzemek termelésének várható csökkenésére. célszerű

távlatban azt biztosítani. hogy a nagyüzemek fokozatosan ezekből a termékekből

is átvegyék a szükségletek kielégítését.

Figyelembe kell venni, hogy a kistermelői tevékenységet érintő mindenfajta ál- lami intézkedés (például adó, felvásárlási ár. a felvásárlás szervezettsége. növény-

védőszer— és kisgépellátás) az ország lakosságának a felét. a parasztságon kivül