FARKAS JÁNOSNÉ:
HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁS A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÖSZÖVETKEZETEKBEN
_ A háztáji gazdálkodás a szövetkezeti gazdálkodásnak szerves része, nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején, hanem a szocializ—
mus időszakában is. A háztáji gazdálkodást több tényező teszi szükségessé.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy megkönnyítse a dolgozó parasztság áttérését az egyéni kisparaszti gazdálkodásról a kollektív nagyüzemi gaz—
dálkodásra. A parasztság nehezen szakit korábbi életmódjával, a gazdálko—
dás megszokott évszázados formájával. A nagyüzemi gazdálkodást kevésbé ismerő és ezért bizonytalankodó dolgozó parasztnak az átmeneti időszakban bizonyos biztonsági érzetet kölcsönöz, hogy háztáji gazdaságában legalább részben, még továbbra is a régi megszokott formában gazdálkodhat és hogy háztartása mindennapos szükségleteit háztáji gazdaságából fedezheti. — A háztáji gazdálkodás azonban nemcsak ezzel járulhat hozzá a szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez, a közös szövetkezeti gazdaság erősödéséhez. A ház-—
táji gazdaság azzal, hogy fedezi a termelőszövetkezeti családok háztar—
tási szükségleteinek egy jelentős részét, egyúttal mentesíti is a közös szö—
vetkezeti gazdaságot attól, hogy a termelőszövetkezeti családok apróbb, mindennapos háztartási szükségleteinek természetbeni kielégítésére is ter—
meljen. Ezzel lehetővé teszi, hogy a közös szövetkezeti gazdaság elsősorban olyan nagyüzemi árutermelő gazdasággá váljék, amely terményeinek és termékeinek nagyobb részét az államnak adja el és a tagság munkaegység szerinti részesedését _ a kenyérgabonán és a háztáji állatállomány tartásá- hoz—% nélkülözhetetlen takarmányokon kívül —— elsősorban pénzben osztja ki.
* A háztáji gazdálkodás jelenlegi formájában azonban nemcsak azok az elemek találhatók meg, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődé—
sét, a közös gazdaság szilárdulását szolgálják. A háztáji gazdasággal rendel—
kező termelőszövetkezeti paraszt —— akinek a háztáji gazdaság eszközeivel és termékeivel együtt tulajdona —— sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint az egyénileg gazdálkodó paraszt társa, mert a háztáji gazdaságot adó, be—
adás egyáltalán nem vagy alig terheli. Ez a termelőszövetkezeti családok egy részénél gyakran oda vezetett, hogy a közös gazdaság rovására —— sok—
szor az alapszabályban megengedett kereteket túllépve — elsősorban a háztáji gazdaságot fejlesztették és megélhetésüket mindinkább a háztáji gazdaságból származó piaci bevételekre alapozták. A mezőgazdasági ter—
melőszövetkezetek alapszabálya ezért a háztáji gazdálkodás kereteit és módját a háztáji gazdálkodás jelentőségének és a benne rejlő tendenciáknak megfelelően határozza meg.
314 _,
A 'HÁZTÁJI GAZDASÁG TERÚLETE
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabálya szerint — 1953 előtt 800—1200 négyszögöl —-— 1953 óta 800—1600 négyszögöl föld—
terület tartható meg, illetve a földnélkülí családoknak ennyi adható a kö—
, zös területből.
A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén a családok jelentős részének még nem volt háztáji területe. A háztáji gazdasággal rendelkező családok aránya 1955. júniusában azonban már majdnem elérte a 100 százalékot. Az egy családra jutó átlagos földterület 1955Mótaa módosított alapszabály élet—
belépése után növekedett nagyobb mértékben.
A háztáji gazdasággal rendelkező családok aránya
x,,
Háztáii gazdasággal rendelkező :
családok A háztáji gazdaságok
Időpont ö alád átlaáos tegüáate'
' az eszes 08
száma százalékában (n gysz g ) )
1951. június 30. ... 89 443 83,1 992
1952. június 30. ... 147 388 89,7 1008
1953. június 30. ... _212 383 94,0 1038 1954. június 30. ... 143 078 97,6 1500
1955. június 30. ... 140 719 97,7 % 1523
?
* A házköri'ili kert és a házhely nélkül. — j a
Az egy családra számított háztáji terület nagysága országos átlagban még nem haladta meg -— illetve még nem érte el — az alapszabályban meg—
engedett területet. Ez azonban csak átlagosan alakul így, 1954—1955. évben számos termelőszövetkezeti családnak 1600 négyszögölnél nagyobb háztáji területe volt. Ez feltétlenül káros, mert gátolja a közös gazdaság fejlődését.
A megengedettnél nagyobb háztáji gazdaság a tagokat elvonja az év leg- fontosabb időszakában a közös munkától és ezzel csökkenti a közös gazda—
ság jövedelmét. Ugyanakkor ezek a tagok a háztáji gazdaság után járó be- adási adókedvezményeket jogtalanul élvezik és megélhetésüket mindjobban a háztáji gazdaságból származó bevételeikre alapozzák, elszakadnak a kö—
zös gazdaságtól, nem vesznek részt megfelelően a közös gazdaság mun- káiban.
A közös gazdaság erősítése érdekében a földművelésügyi, a pénzügy- és a begyűjtési miniszter — 1955 május 11—én —-—— közös rendeletet adott ki a háztáji gazdaságok rendezésére. E szerint azoknak a családoknak, melyek—
nek az alapszabályban megengedettnél nagyobb háztáji gazdaságuk van, háztáji gazdaságukat 1955. július 1—ig az alapszabályban megengedett mé—
retre kell csökkenteniök. A rendelet értelmében azoknak a termelőszövet- kezeti családoknak háztáji gazdaságát, amelyek 1955. július 1—ig nem tesz—
nek eleget a rendelkezésre vonatkozó utasításoknak, az egyénileg gazdál—
kodó dolgozó parasztokra megállapított adóval, beadási kötelezettséggel kell
megterhelni. _
A rendelkezés járt bizonyos eredménnyel, de 1955 július Irén még mindig 205 termelőszövetkezetben a tagok egy része nem rendezte háztáji gazdaságát; ezekben a .. termelőszövetkezetekben egy családra átlagosan 1600 négyszögölnél nagyobb háztáji terület jutott. Igy például 1955. július
Il AZTAJI GAZDALKODAS A TERMEUÓSZÖVETKEZETEKBEN , 3 1 5
l-én a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül 186—ban 1—1,5 kat. hold, 14-ben 1,5—-—2 kat. hold és 5—ben 2 kat. holdnál nagyobb volt az egy csa—
ládra jutó átlagos háztáji terület.
Ilyen termelőszövetkezetek különösen Zala, Baranya, Bács és Szolnok
megyében voltak. . '
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabálya előírja azt is, hogy milyen módon biztosítsák a háztáji földet. Az alapszabály szerint ,,Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a, háztáji földet kijelölni. A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül levő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban egy kat. holdnál több nem le—
het". Az alapszabály tehát lehetőséget ad arra, hogy a termelőszövetkezetek helyileg, az adottságoktól függően állapítsák meg a háztáji gazdaság terü—
letét. Ennek megfelelően a háztáji terület nagyságának megállapításánál fi—
gyelembe vehetik, hogy egy-egy családban mennyi a családtagok száma, hogyan veszik ki részüket a családtagok a közös munkából. Számos termelő—- szövetkezetben ezt helyesen, a háztáji terület megállapításánál figyelembe is veszik és ezzel fokozzák a családfők és családtagok érdekeltségét abban, hogy a közös gazdaságban is dolgozzanak. Számos helyen azonban a ház kö—
rüli kert és házhely területét nem veszik figyelembe a háztáji terület ki—
adásakor. )
A fenti módszertől eltérően egyes termelőszövetkezetekben helytelenül nemcsak a családfő részére, hanem a család többi tagja részére is adtak ki háztáji területet, ezzel egyes családok a megengedettnél jogtalanul nagyobb háztáji területhez jutottak. Alapszabályellenes az a gyakorlat is, amely sze- rint egyes termelőszövetkezetben a korábban belépett családfők részére 1600 négyszögölet, az új belépőknek 1200 négyszögöl háztáji területet adtak ki. Előfordult az is, hogy ott, ahol a családfő nő volt, csak fél kat. hold ház—
táji területet biztositottak részére, ugyanakkor a férfi családfőnek egy kat.
holdat adtak. Az ilyen megkülönböztetés károsafiw hat a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésére, hátráltatja a termelőszövetkezetbe való belépést és megnehezíti a nőknek a termelésbe való bevonását.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabálya azt is elő-3 irja: ,,A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni. A háztáji föld használata állandó és annak terheit használója viseli". A háztáji föld kiadására kétféle gyakorlat alakult ki. Az egyik szerint —- helyesen —— a háztáji területet állandó terü- letként adták ki a családoknak; ez a módszer ritkábban fordult elő. Sok he- lyen a vetésforgónak megfelelően változtatták a háztáji területeket. Ez a módszer azért terjedt el, mert a háztáji területet általában a közös gazdaság jól trágyázott kukorica területének egy részén osztják ki.
A közös gazdaság jelentős segítséget nyújt a háztáji földek megműve—
léséhez, amit az alapszabály a következőképpen biztosit: ,,Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatra vagy egyéb gazdasági felszere- lésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésére bocsátja." A termelőszövetke—
zet segítsége kiterjed a talajmunkákra, szállításra. Mindez előbbre Viszi a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, de csak addig, amig a termelő- szövetkezet ezeket a munkákat (térítés ellenében és nem a közös gazdaság
316 FARKAS JÁNOSNÉ
rovására végzi. Előfordult azonban a termelőszövetkezetek egy részében, hogy ezeket a munkákat térítés nélkül végezték és sok esetben olyankor, amikor az igára elsősorban a közös gazdaságban lett volna szükség. Az ilyen térítés nélkül végzett munka sérti a munkaszerinti elosztás elvét és sok esetben. nézeteltérést okoz a termelőszövetkezet tagjai között, mivel a tagok részére végzett különböző mennyiségű munka értékét nem veszik figye—
lembe a részesedés megállapításánál. .
A HÁZTÁJI FÖLDEK HASZNOSITÁSA
A háztáji földterület legnagyobb része szántóterület, de jelentős a kert és a szőlő is. 1954 előtt gyakori volt, hogy az új termelőszövetkezetekbe be—
lépő tagok szőlőterületet tartottak meg háztáji területnek. Ez egyrészt an";
nak volt a következménye, hogy a szőlőterületeket sok helyen nem tudták tagosítani, mivel az egyénileg gazdálkodók részére más helyen nem tudtak szőlőterületet biztosítani. Hozzájárult azonban ehhez az is, hogy a háztáji szőlő nagyobb jövedelmet biztosított, mintha szántót tartottak volna Vissza háztáji területnek. Egyes háztáji gazdaságokban a terület nagy része még ma is szőlő. A szőlő megművelése Viszont sok munkát igényel, a családtago—
kat elvonja a közös munkától, ami csökkenti a közös gazdaság jövedelmét.
Például 1955—ben Zala megyében a zalabéri Vörös Csillag Termelőszövet—
kezetben egy kat. hold közös szőlő megművelésére 59 munkanapot, egy kat.
hold háztáji szőlő művelésére pedig 91 munkanapot fordítottak. Ebben a termelőszövetkezetben a közös szőlő holdankénti bortermelése 12 hektoliter, a háztáji szőlőé 20 hektoliter volt. Gyakran előfordul, hogy a háztáji szőlő—
terület akkora, hogy annak műveléséhez idegen munkaerőt is alkalmaznak.
Például a nemesnépi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben a közös szőlőt bérművelésre adták ki. Ugyanakkor a tagok 16 kat. holdat kitevő háztáji szőlőterületük művelésére 486 munkanapot forditottak.
A szőlő és a kert területének aránya 1951—től jelentősen csökkent.
A háztáji gazdaság területének megoszlása művelési ágak szerint
Év Szántó Kert Szőlő Összesen
1000 kat. hold
1951 ; 45,2 54 3,2 53,8
1952 90,3 7,0 5,0 102,3
1953 — 127,1 ILO 7,0 l45,1
1954 124,1 5,5 4,6 134,2
1955 125,4 4,6 5,5 135,5
százalék
1951 84,0 10,0 6,0 100,0
1952 ;88,3 6,8 4,9 100,0
1953 87,6 7,6 4,8 100,0
1954 92,5 , 4,1 3,4 100,0
1955 92,5 3,4 4,1 100,0
A háztáji gazdaságokbanE elsősorban kukoricát és burgonyát, tehát olyan növényeket termelnek, amelyek —-—— a kenyérgabonán kívül — köz—
vetlenül a tagok, illetve a háztáji állatállomány szükségletét elégítik ki.
HAZTAJI GAZDALKODAS A TERMEUÖSZÖVETKEZETEKBÉN 317
A háztáji szántóterület megoszlása (százalék)
: 1953 1954
Megnevezés
évben
Kenyérgabona. ... 1,0 1,4 Takarmánygabona, ... 0,9 2,3 Kukorica. ... 70,2 78,1 Burgonya ... 15,1 11,2 Takarmányrépa ... 2,1 1,1
' Szántóföldi szálastakarmány . . 1,7 l,1
Zöldségfélék ... 4,3 2,6 Egyéb növények ... 4,7 2,2
Összesen 100,0 100,0
A háztáji területen termelt növények termésátlagai az elmúlt években általában magasabbak voltak, mint a közös gazdaságé, mert háztáji gazdál—
kodás céljára a legjobban trágyázott földből osztanak ki.
HAZT'AJI ALLATTARTÁS
A háztáji állattartás jelentősége elsősorban abban van, hogy a termelő—
szövetkezeti családok háztartási szükségletét biztosítja és ezzel lehetővé válik, hogy a nagyüzemi közös állattenyésztés árutermelő legyen. A háztáji gazdaság azonban általában több állati, terméket —— húst, tejet, tojást stb.
—— termelhet, mint amennyit a termelőszövetkezeti családok elfogyaszta- nak. A háztáji állattartás közvetlen fogyasztásra fel nem használt termékeit rendszerint a szabadpiacon értékesítik, amiből a termelőszövetkezeti csalá—
dok jelentős jövedelemhez jutnak. Már az alapszabályban megengedett ke— * reteknek megfelelő háztáji állattartás is szükségessé teszi, hogy-a háztáji állatok tartásához a közös gazdaság terméséből is osszanak takarmányt; A közös állattenyésztés fejlesztésénél ezért már eleve számításba kell venni a háztáji állatállományt is. —A háztáji állattartás azonban nemcsak ezért kap—
csolódik szervesen a közös gazdasághoz. A háztáji állattartás hozzájárul a közös gazdaság területének trágyázásához, talajerejének fenntartásához is.
A háztáji állatállomány trágyahozama ugyanis meghaladja a háztáji terület trágyaszükségletét, 'a háztáji gazdaságban felesleges trágyát pedig a közös művelés alá vont területek trágyázására használják. A háztáji állattartást ezért nem lehet a közös gazdaságtól különválasztva vizsgálni. A háztáji állattartás megítélésénél azt kell szem előtt tartani, hogy az arányban van—e a közös állattenyésztéssel, a szövetkezeti családok szükségleteinek kielégí—
tése mellett elősegíti—e a közös gazdaság fejlődését vagy hátráltatja azt. A túlméretezett háztáji állatállomány 4— még inkább mint a túlméretezett háztáji terület — kedvez a kisárutermelő és kapitalista tendenciák érvénye- sülésének. Az olyan szövetkezetben, amelyben a családok háztáji gazdasá—
gában több az állat, mint amennyit az alapszabály lehetővé tesz, nem egy—
szer sorvad a közös gazdaság és különösen a közös állattenyésztés.
Például 1955—ben a kerkafalvai Április 4 Termelőszövetkezet közös gaz-—
daságában az istállóátlag 3,1 liter, a háztáji gazdaságban 6,0 liter, a márok- földi Haladás Termelőszövetkezetben a közös gazdaságban 1,8, a háztájiban
318 ; ' ' FARKAS JANG' ia
5,0 liter. A nagybakónakí Zalagyöngye Termelőszövetkezet közös gazdasá- gában O,6, a háztáji gazdaságban 3,5 liter az istállóátlag. A nemesszeri Harc a békéért Termelőszövetkezetben a közös gazdaságban az istállóátlag 3,7, a háztáji gazdaságban 6,0 liter. Ezekben a termelőszövetkezetekben a háztáji tehénállomány, mint a tejhozamból is látható, gondozottabb, ápoltabb, mint a közös állományé. A háztáji tehenek takarmányozására nagyobb gondot fordítanak, mint a közös gazdaságéra.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabálya kimondja, hogy a háztáji gazdaságban a következő állatokat lehet tartani: ,,. . . egy te—
hén és egy—két növendékmarha, egy-két anyakoca malacaival, évente há- rom-négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád." A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén elsősor— ( ban a föld— és állatnélküli családok léptek be a termelőszövetkezetekbe. A párt és a kormány az' elmúlt évek folyamán hitelt biztosított a háztáji álla- tok vásárlására. Emellett a családok egy része saját erőből is vásárolt állato—
kat. Ennek eredményeképpen a háztáji állattal rendelkező családok aránya évről évre növekedett.
a _
% A háztáji állattal rendelkező Családok számának alakulása
Háztáii áliattah rendelkező családok
Időpont __ alád—
az OSSZBSGS
x mm százalékában
1951. június 30. ... 74 890 69,6 1952. június 30. ... 128 811 78,4 1953. június 30. ... 189 654 84,0 1954. június 30. ... 134 494 91,7 1955. június 30. ... 134 290 93,2
* Szarvasmaa—ha, ló, sertés, juh.
1955 júniusában majdnem minden család tartott háztáji állatot, sertése csaknem minden családnak volt, tehene azonban még a felének sem. Egyes háztáji gazdaságokban viszont még lovat is tartanak annak ellenére, hogy az alapszabály ezt nem engedi meg. A háztáji gazdaságnak lóra nincs szük- sége, a lovakat fuvarozásra használják és ezzel munkaerőt vonnak el a kö—
zös gazdaságtól.
Az állatot tartó családok megoszlása
, Szarvasmarhát Lovat ! Sertést ' Juhot
Időpont
tartó családok az összes család százalékában
1952. június 30. ... 45,1 0,6 71,8 6,6
1953. június 30. ... 49,6 O,? 78,3 9,1
1954. júniús 30. ... 50,1 O,2 87,7 9,6
1955. június 30. ... 47,8 O,2 90,6 9,3
A háztáji gazdaságban elsősorban sertést tartanak, mivel így tudják biztosítani a család évi zsír— és szalonnaszükségletét. Emellett a háztáji gaz—
daságban főleg kukoricát termelnek, tehát a sertések takarmányellátása a
HAZTAJI GAZDALKODÁS A TERMEDÓSZÖVETKEZETEKBEN , 319
legbiztosítottabb. Megkönnyíti a sertéstartást az is, hogy a tagok a közös gazdaságból gyakran malacokat kapnak, a szabadpiaci árnál olcsóbban.
Mindezek következtében a háztáji sertésállomány az elmúlt évek során je—
lentősen növekedett, a közös sertésállomány növelésében azonban lemara- dás van, a közös sertésállomány alig magasabb a háztáji állománynál.
A sertésállomány alakulása
Közös gazdaság Háztáii gazdaság
1951. 1951.
Időpont sertésáálgfiánya június 30_ :, 100 sertésáálgnánya június 30_ : 100
1951. június 30. . . . ... 176 397 100,0 133 383 100,0
1952. június 30. ... 410 343 232,6 234 192 l75,6
1953. június 30. ... . 467 278 ' 264,9 336 956 252,6
1954. június 30. ... 345 217 195,7 289 195 216,8
1955. június 30. ... 409 674 232,2 361 732 27l,2
A háztáji gazdaságban tartott másik legfontosabb állat a szarvasmarha.
Annak ellenére, hogy a párt és a kormány jelentős segítséget nyújtott a ter—
melőszövetkezet tagjainak, háztáji szarvasmarhaállományuk még nem, érte el a megengedett mértéket. A háztáji gazdaság szarvasmarhaállományának fejlesztése nehezebb, mint a sertésállományé. Takarmányszükséglete nem olyan biztosított, mint a sertéseké. Jó tejelő tehenet nehezen lehet vásá—
rolni, növendékállatot Viszont nem szivesen vesznek a termelőszövetkezeti családok, mert tejet csak egy-két évi tartás után ad.
A szarvasmarhaállomány alakulása
Közös gazdaság 1951_ HáZtáii gazdaság 1951.
Időpont áígggggaígg) júniUS 30. : 100 áígggíggaígg) június 30. : 100
1951. június 30. ... 60 978 100,0 37 681 100,0
1952. június 30. ... 129 341 212,1 94 104 249,7
1953. június 30. ... 187 276 307,l 152 556 4043
1954. június 30. ... 126 559 207,5 100 372 266,4
1955. június 30. ... 131 594 215,8' 101 537 269 5
A sertés és szarvasmarha mellett kevésbé jelentős a juh. Juhokat álta—
lábán azokon a vidékeken tartanak a háztáji gazdaságban, amelyeken te—
nyésztésük már a korábbi években is elterjedt.
A juhállomány alakulása
HáZtáíi gazda' 1951.június 30.
Időpont ság juhállomá- :
nya (db) 100
1951. június 30. ... 13 782 100,0 1952. június __30. ... 33 048 239,8 1953. június 30. . . . . 63 361 459,7 1954. június 30. . . . . 46 588 338,0 1955. június 30. ... . 49 498 359,1
320
Az elmúlt évek folyamán a háztáji állatállomány növekedésének üteme , meghaladta a közös gazdaságét. Ez azzal is magyarázható, hogy a tagok az állattartást jelenleg jövedelmezőbbnek tartják a háztáji gazdaságban, mint a közösben, mert az eladásból származó pénzbevételt lényegében semmiféle kötelezettség nem terheli, és azt a családok közvetlenül kézhez kapják.
A 100 családra jutó állatok száma
100 családra jutó
Időpont * közös háztáji közös háztáji
szarvasmarha sertés
darab
1951. június 30. ... 56,7 35,0 1633 123,9
1952. június 30. ... * ... 78,7 57,3 249,8 ** 142,6
1953. június 30. ... 82,9 67,5 206,9 149,2
1954. június 30. ... 86,3 68,5 235,5 197,3
1955. júniuB 30. ... 91,1 70,3 283,6 250,4
x Index: 1951 :: 100
1951. június 30. ... É ... 100,0 100,0 100,0 1'00,0 _
1952. június 30. ... 138,8 163,7 152,4 115,1
1953. június 30. ... 146,2 192,9 126,2 120,4
1954. június 30. ... 152,2 195,7 l43,7 159,2
1955. június 30. ... 160,7 200,9 173,0 ( 202,l
Számos háztáji gazdaságban túllépik az állattartásra vonatkozóan az alapszabályban megengedett mértéket. Sok család a megengedettnél többet tart a háztáji gazdaságban. Például a külsősárdi December 21 Termelő- szövetkezetben 11 család,,a nemesnépi Vörös Hajnalban 11 család, a márok—
földi Haladásban 9 család, a nagyrécsei Vörös Októberben 8 család, a póka—
szepetki Vörös Szikrában 7 család, a batyki Vörös Mezőben 5 család tartott 2 vagy ennél több tehenet. A háztáji tehénállomány tejhozama ezekben a termelőszövetkezetekben általában magasabb, mint a közösé.
Egyes termelőszövetkezetekben 1955 júniusában a közös gazdaságban csak egy—két szarvasmarhát tartottak, míga háztáji gazdaságban lényege—
sen több volt. Például Hajdú megyében a görbeházi Kossuth Termelőszövet—
kezet összes területe 529 kat. hold, a közös gazdaság szarvasmarháínak szá—
ma 2, ugyanakkor a háztáji gazdaságé 53. Hajdúszoboszlón a Szabad Föld Termelőszövetkezetben az összterület 843 kat. hold, a közös szarvasmarha—
állomány 27 darab, a háztáji, gazdaságé 116 darab, Csökmő községben a Ha—
ladás Termelőszövetkezet összterülete 2034 kat. hold, a közös szarvasmarha-—
állomány 52 db, a háztáji gazdaságé 121 darab. Számos termelőszövetkezet—
ben a háztáji gazdaság szarvasmarhaállománya több mint 50 százalékkal
múlja felül a közös gazdaság szarvasmarhaállományát. Például Baranya megyében 38, Győr megyében 15, Fejér megyében 13, Hajdú megyében 80, Pest megyében 34, Szolnok megyében 17, Csongrád megyében 9, Somogy megyében 49 termelőszövetkezetben. ' .
1955. februárjában az összes családok mintegy 9 százaléka három vagy annál több szarvasmarhát tartott, 4,1 százalékának egynél több tehene volt.
FARKAS JÁNOSNÉ , '
HAZTÁJI GAZDALKODAS A TERMELÖGZÖVETKEZETEKBEN 3 2 l
Egyes háztáji gazdaságokban kettőnél is több anyakocát, egyes családok pedig húsznál is több juhot tartottak.
Az alapszabályt meghaladó állattartás veszélyezteti a közös gazdaság megszilárdítását és további fejlődését. Ilyen esetekben a háztáji állatok el—
tartására lényegesen több takarmányra van szükség, amelyet a háztáji gaz- daság erejéből biztositani nem tudnak. Ez oda vezet, hogy a közös gazdaság takarmánykészletének jelentős részét a tagok között kiosztják. A párt és a kormány 1955. júniusi határozata célul tűzte ki az állattenyésztés fejleszté—
sét. E tekintetben nagy feladat hárul a termelőszövetkezetekre is. Ezt a fel—
adatot elsősorban a közös gazdaság keretein belül lehet megvalósítani.
Az elmúlt évek során —— országosan is —— aránytalanság állott elő a kö—
zös és háztáji állatállomány takarmányellátottságában. Különösen 19537—
l954—ben a háztáji gazdaságokban a kiosztottal együtt lényegesen több Volt a szemestakarmány, mint a közösben annak ellenére, hogy a háztájiban ke—
vesebb volt az állat. '
A felhasználható szemestakarmány alakulása
A takarmányozásra felhasználható
kukorica (vagon) árpa, zab (vagon)
azdasá i ' .. i. .. .. .
G ;; OV kozos háztáji kozos _ háztáji
gazdaságban
195l/52 ... ; 7629 8 324 3679 2733
1952/53 ... l 4385 4 668 3445 1777
Hm?/54 ... 3067 19 516 9268 7181
1954/55 ... ; 63917 16 800 5176 4105
Az elmúlt években —— különösen 1953—1954—ben — a háztáji gazdaság—
ban a sertések sokkal jobban voltak ellátva kukoricával, mint a közösben.
A termelőszövetkezetek a takarmányhiány miatt sem növelték közös sertésállományukat; a meglevő sertésállományból a 100 kat. holdra jutó hízóba—állítás az évek során mindig kevés volt. Az 1954. évi közös állatállo—
mány szemestakarmányszükségletét új termésig a rendelkezésre álló kész—
let csak 75—80 százalékig fedezte.
1955—ben a takarmányellátottságban mutatkozó aránytalanság meg- szüntetése céljából a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki. Ennek értelmében a közös állatállomány eltartásához és fejlesztéséhez szükséges abraktakarmányt a termelőszövetkezeteknek lehetőleg saját erőforrásukból kell biztosítaniuk. El kell érni, hogy a kukorica jelentős része a közös gaz—
daságban maradjon. Ez alapot ad a sertéshizlalás kiszélesítésére és ilymó—
don a tagok a közös gazdaságból lényegesen több pénzbevételhez juthatnak.
A termelőszövetkezetek nagy része 1955—ben kevesebb kukoricát osztott ki, mint a korábbi években. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy elsősorban a közös állatállományt fejlesszék.
3 Statisztikai Szemle
322 ' FARKAS JÁNOSNÉ (
_ HAZTÁJI ÁLLATTARTÁS ÉS A FÖLDEK TRÁGYÁZASA
A háztáji állatállománynak nagy szerepe van a talajerőutánpótlásnál is. A háztáji gazdaságban megtermelt istállótrágya mennyisége lényegesen_
meghaladja a háztáji földek szükségletét. Ezért a felesleges trágyamennyi- ség a közös gazdaságban kerül felhasználásra. E tekintetben különböző gya- korlat alakult ki. Egyes termelőszövetkezetekne'l a háztáji gazdaság trágya- mennyiségét térítés nélkül veszik igénybe, az alomszalmát azonban a közös gazdaságból biztosítják. Ez a gyakorlat főleg azokban a termelőszövetkeze—
tekben alakult ki, ahol a háztáji terület nem állandó jellegű. Ahol a háztáji gazdaság területe állandó jellegű, ott az istállótrágya felesleget általában térítés ellenében veszik át a háztáji gazdaságtól. A háztáji gazdaságokban termelt trágya értékével kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a háztáji gazdaság istállótrágyájának tápanyagtartalma általában kisebb a közös gazdaságban termeltnél. Ez azzal magyarázható, hogy egy—egy ház—
táji gazdaság istállótrágyamennyisége viszonylag kevés, szakszerű kezelése nincs biztositva. Nehezíti a háztáji gazdaságok istállótrágya feleslegének a közös gazdaságban történő felhasználását a szállítás megszervezése és le- bonyolítása. Éppen ezért a termelőszövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy a közös földterület istállótrágyaszükséglete'nek döntő részét a közös gazdaságból fedezzék. A termelőszövetkezetek jelenlegi közös állatállomá- nyuk meÉett azonban ezt még nem tudják biztosítani, mert egy közös szá- mosállatra számítva 1955 közepén még öt kat. holdnál nagyobb szántóterü—
let jutott/ Ennél lényegesen kedvezőbb az állatsűrűség, ha a közös állatállo—
mány mellett a háztáji állatokat is figyelembe vesszük.
Az állatsűrűse'g alakulása
Egy
Időpont, közös ! közös és háztáii'
számosállatra Jutó szántó (kat. hold)
1951. június . 7,8 5,7
1952. június ( . .. 6,0 43
1953. június 63 4.4
1954. június 30. ... 6,8 4,1
1955. június 30. ... * 5,2 3,7
* Közös és háztáji szántóra számítva.
A termelőszövetkezetek egy részében, amelyeknek szántóterülete az összes termelőszövetkezeti szántóterület 35,3 százalékát teszi ki, az állattal való ellátottság (a közös és háztáji állatállományt együtt számítva) kielé—
gítő. Ezekben a termelőszövetkezetekben egy közös és háztáji számosállatra számítva három kat. holdnál kevesebb jutott 1955 júniusában. A termelő—
szövetkezetek többségében azonban kevés a közös állatállomány és ezért az egy közös és háztáji számosállatra jutó szántóterület a négy kat. holdat is meghaladja. Ezekben a termelőszövetkezetekben elsősorban a közös állat- állomány növelésével kell a nagyobb állatsűrűséget biztositani.
HAZTAJI GAZDALKODAS A TERMEIDSZOVETKEZÉTEKBEN — 323
Háztúli szúmosállat a Szántóterület száza- Egy közös és háztáji E köiö Áá 05ij 6 közös ésháxtáii állat- . . . számosállittra )utó
gy az;,xig'm'afmh? jut állomány százalékában lékos megoszlása szánni (kat. hold)
1955. június 30-án
3 kat. 'hold alatt ... 29,4 4,1 22
3—5 kat. hold ... 31,5 31,2 3,1
5—7 kat. hold ... 35,7 388 4,0
7—10 kat. hold ... 39,5 22,1 4,8
10 kat. hold felett ... 44,0 3,8 5,7
A termelőszövetkezet csak úgy erősödik, ha a közös gazdaság szilár—
dabb lesz és a háztáji gazdaság nem a közös rovására fejlődik. A háztáji állatállományt minden termelőszövetkezetben a közös gazdasag erejétől függően kell növelni, mert csak így biztosítható, hogy a háztáji gazdaság jövedelme kiegészitő része legyen a termelőszövetkezeti tagok jövedel—
mének. * f
Ennél a kérdésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a mintaszabál , bizonyos tekintetben túlzott mértékű állattartást biztosít a háztáji gazda- ságok részére. Az alapszabály szerint például minden család tarthat egy—két kocát. Ha már minden dolgozó paraszt szövetkezeti tag lenne és minden háztáji gazdaság tartana egy—két kocát, a háztáji gazdaságok kocaállománya az ország jelenlegi kocaállományának két és félszeresét tenné ki.
A jelenlegi állatsűrűség és az 1955—1956. évi jobb takarmányhelyzet lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek nagy részében a közös állatállo—
mányt számszerűen növeljék.
*
E cikkben igyekeztünk bemutatni a háztáji gazdaság szerepét és jelen- tőségét a termelőszövetkezeti mozgalomban, a háztáji gazdaság jelenlegi helyzetét és azokat a jelenségeket, amelyek a háztáji és közös gazdálkodás között bizonyos ellentmondást váltanak ki. Úgy gondoljuk, hogy a termelő- szövetkezeti mozgalmat irányitó szerveknek az a feladatuk, hogy a háztáji gazdaságok jelentőségét, de ugyanakkor a közös gazdaság rovására történő túlzott fejlesztés káros hatását felismerve, rugalmasan úgy irányítsák a ter—
melőszövetkezeteket, hogy a háztáji gazdaság a szövetkezeti mozgalom meg—
erősödését eredményezze.
33:
