A kettős jövedelmű termelőszövetkezeti családok jövedelmi viszonyai

A MEZÖGAZDASAGI mumus ALAKULASA _ s _ 1021

A mezőgazdasági termékek exportjának alakulásáról néhány kiemelt cikk mennyiségi adatai alapján nyerhetünk képet.

11. tábla

Egyes mezőgazdasági termékek kivitelének alakulása*

(ezer tonna)

1938. ! 1958. Index:

Termék M 1938. év

évben : 100

Étkezési bab l ... 15,1 21,0 139,1

Burgonya ... * 21,8 48,1 220,6 Friss gyümölcs . , . . . 12,2 46,9 384,4 Friss főzelékféle . . . . 30,6 57,2 186,9

Hordós bor** ... 328 232 70,7

Szálastakarmánymag 20,3 9,3 45,S

Konyhakerti meg . . l,l O,4 36,4

Vágósertés ... 32,7 16,8 51,4 Friss tojás*** ... 219 148 67,6 Vaj ... 3,5 7,2 205,'7

* A behozatali tételekkel csökkentett kiviteli egyenleg.

** Ezer hektoliter.

*** Millió darab.

A táblában csupán a két időszak utolsó évének adatai szerepelnek, de ha a két kiemelt év termelési és export-adatait összehasonlítjuk, megállapít—

hatjuk, hogy mig a zöldség és gyümölcsfélék termelésének emelkedése a megnövekedett belföldi szükségletek ellenére jelentős, az 1938. évinél ma—

gasabb kivitelt is lehetővé tett, addig a vágósertés- és a tojástermelés emel- kedése a lakosság fogyasztásának növekedését nem fedezte. A különböző aprómagvak termelésénél a felszabadulás utáni években nem használtuk ki eléggé természeti adottságainkat, így a termelés és ennek következtében a kivitel is erősen csökkent a háború előtti évekhez képest. '

*

A vizsgált két évtized felsorolt adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás utáni években — az egyenetlen fejlődés ellenére — jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztése terén is. Természeti adottságaink alapján azonban a gyorsabb fejlődés lehetőségei is _megvan—

nak. A lehetőségek kihasználását gátolta az erre az időszakra jellemző kis-

üzemi gazdálkodási mód. A kisüzemek a háború utáni mélypontról a háború

előtti színvonalra viszonylag rövid idő alatt emelték fel a mezőgazdasági

termelést, de a további fejlődést már nem tették lehetővé. A kialakult új

szo'cialista nagyüzemekre vár az a feladat, hogy a még fennálló elmaradást

rövid idő alatt megszüntessék, és a mezőgazdasági termelést megfelelő

szintre emeljék.

A kettős jövedelmű termelőszövetkezetl családok

jövedelmi viszonyaí"* *

DÉNES FERENC

A mezőgazdaság szocialista átszervezése ez év tavaszán lényegében befejeződött. A —

Földművelésügyi Minisztérium _, előzetes adatai szerint 1961 február végén a terme—

lőszövetkezeti családok száma meghaladta az egy milliót. Ezzel a szocialista, szektor részesedése az ország szántóterületében több, mint 90 százalékra emelkedett. Igy a nagyüzemi gazdálkodás szempontjából

számbaiiihetőeterület —_ gyakorlatilag teljes

* n a szóéialista szektorhoz tarto—

számszei'ű—fejlésztés [után most a

modern,—anagyüzeml gazdálkodás kialakíe

M a; lesientesabb labdat-y. ,. _ ,,

_ __ter,, _ldszövetkezeti mozgalom fejlő—

désetsorán, problémát jelentett a kétlaki

csáládbkíiak a köZös' gazdálkodásraivaló

áttérés, egyrészt .,a_;;;szövetkez,etbeí való be— , lépésük, másrészt a közös munkában való részvételük szempontjából. Közismert, hogy Magyarországon a kétlakiság rend—

kívül széleskörű: a szövetkezeti és az egy kat. holdnál nagyobb egyéni gazdasággal

—Ztendelkező_csa1ádok közül a közelmúltban átlagosan minden harmadik ;családban volt állandó jellegű munkaviszonyban álló, mániás-alkalmazott kereső. Ez az arány azóta—mem 'változott lényegesen. ,

_.AT kétlakiifg'családok szövetkezetbe lépé—

sénekxyroblémája gyakorlatilag megoldó—

dott."l'.'úlnyómö többségük az egyéni gaz- dálkodásról áttért a szövetkezeti gazda]—

kodása; A legtöbb esetben ez olyan for—

mában,—történt,, hogy a kettős jövedelmű családok munkás-alkalmazott keresői to—

vábbra is fenntartották munkaViszonyukat és a család valamelyik tagja (általában a feleség) belépett a termelőszövetkezetbe.

A kétlaki családokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy korábban, amikor egyé—

nileg gazdálkodtak, gazdálkodásuk szín—

vonala és eredményessége nem sokkal ma- radt el a hasonló méretű nem kétlaki gaz—

daságoké mögött. Ennek az a magyará—

zata, hogy a kétlakiaknál az átlagos gaz—

daságnagyság igen alacsony volt és így a családtagok, valamint, a munkaviszony—

ban" *állók szabadidejük felhasználásával gazdaságuk megművelését el tudták látni.

Ily ;módon tehát a kétlakíak jelentős munkaerő—forrást jelentettek ea; mezőgaz—

daság számára. Kérdés, hogy a szövetke—

kezeti _, gazdálkodás időszakában milyen mértékben vesznek részt a kétlakiucsalá—

dok a mezőgazdasági termelésben, egye- részt a közös gazdaság munkáiban, más-

reszt milyen színvonalú a háztáji gaztiál—

kodásuk. _

E, cikk a kétlaki temelőszövetkezeti—v'csar

ládok, —á1ta1ánosx jövedelmi, helmtángií ' vizsgálata mellett arról is tájékoztatást,,akí—

ván nyújtani—, hogy miként,_ alakul ezek—4

ben a:,családokban a mezőgazdasági, ezen

belül a' közös-, illetve háztáji gazdaságból származó jövedelem, ami közvetve a fenti kérdésekre is választ ad. A kétlaki csalá—

dok jövedelmi viszonyainak vizsgálatához felhasznált 1959. évi adatok több, mint '1000 termelőszövetkez'eti családra vonat- kozó megfigyelés eredményeiből származ—

nak. Ezt a _felvételt .az idén, megvalósított 600 termelőszövetkezetre és 25 000 termelő—

* szövetkezeti családra vonatkozó reprezen- tatív összeírás módszereinek kidolgozása céljából hajtottuk végre. Mivel ennek a széleskörű megfigyelésnek az eredményei csak később állnak rendelkezéste,érdek—

lődésre tarthatnak számot a próbafelvétel adatai is. Természetesen ezek az adatok a megfigyelt családok viszonylag kis száma miatt nem általánosíthatók, más el—

lenőrző adatokkal történt egybevetés azonban azt mutatja, hogy a főbb tenden—

ciákat jól jelzik.

A próbafelvétel és az azt követően vég——

rehajtott széleskörű reprezentatív meg—

SZEMLE

figyelés eredményei sok fontos összefüg—

gésvizsgálata mellett, azt acélt isszalgál—

ják, hogy a reáljövedelem—számításokban avkettős jövedelmű családok elhatárolásá—

hoz .— támpontot , nyújtsanak. Statisztikai gyakorlatunkban ugyanis azokat a csalá- dokat—,— amelyek munkabér jövedelemmel és mezőgazdasági jövedelemmelzis rendel—

keznek,-, aszerint soroljuk a munkás-alkal—

mazotti, illetve a paraszti népesség cso- portjába, hog! a kétféle jövedelem közül

delmű családok összes jövedelme 2811 szá- zalékkal volt lmagasabb az átlagosnál és

37,8, százalékkal haladta meg a csak mező—-

gazdasági [jövedelemmel rendelkező csa- ládokét. Az összest—jövedelem összetétele is lényeges eltéréseket— mutat a vizsgált,

csoportokban. — 7 M *

2. tábla Az egy családra jutó összes jövedelem

főbb források szerint 1959—ben

—- az egyes családokban —- melyik volt a A, e —— ' . .t '

, ,, ,, i gy családra. Jutó ovedelem

nagYObb. Ezert a kettos ]ovedelmu csalá— ___—"___;—

dokat a munkabér— illetve a mezőgazda— k a kettős jöv?-

. , ', . . a csa delmű csala-

ság1 Jovedelem tulsulya szerint IS csopor— mező- — dokban

tosítottam. BMG?- m' , M

_ . , , , A lovedelem sági összes

A megfigyelt családok 28,8 szazalekaban fon-ága jövede- h 1 meg.

volt munkás-alkalmazott kereső. A kettős lemmel _ a 0 a figyelt

,. , . ' rendel- ösaze— munka— család-

Jovedelmu csaladoknak mintegy harmada— kező sen bérjöve- ban ban a munkabérjövedelem meghaladta a csalá- ddelielgl mezőgazdasági eredetű jövedelmeket, két— dolíban om"

harmad részében pedig annak ellenére,

hogy a családok valamely tagja munkavi— Forint

szonyban volt, a mezőgazdasági eredetű

"'ve i _ Mezőgazdasági

Jo delem dom nált eredetü ... 23 463 20 271 12 583 22 542 1. tábla %lungmbér .. . 1 495 13 agg 19 326 3 233 A megfigyelt családok Száma gy b ... 219 11.19 1166

és átlagos népessége Összesen 25 177 34 695 33 075 26 953

Százalékos megoszlás Az

A nem A két- összes Mezőgazdasági

'Vl _ kétlaki laki* meg— eredetű ... 93,2 58,4 38,0 83,6

—' egnevezéh figyelt Munkabér . 5,9 3s,2 58,4 14,6

"Egyéb ... o,9 _3,4 3,6 1,8 családok Összesen 100,o 100,0 100,0 100,o

száma

A mező azdasá i ered )tü , .

jövedgelem dgmmálbnu 726 186 912 1. abra. Az egy_családm yutó jövedelem

A munkabériövecielem összetétele

dominál ... — 108 108

összesen 726 294 1020 %

átlagos népessége (fő) A mezőgazdasági eredetű

jövedelem dominál . . . 3,23 4,04 3,4() A munkabérjövedelem

dominál ... — 4,05 4,05 - összesen 2,23 4,04 3,46

* Kettős jövedelmű (kétlaki) családokon azokat a termelőszövetkezeti családokat értem, amelyekben a termelőszövetkezeti tag mellett állandó jellegű munkaviszonyban álló munkás—

alkalmazott kereső is van.

Az összes jövedelem alakulása A megfigyelt családok évi átlagos összes jövedelme mintegy 27 000 forint volt, amelynek 83,6 százaléka mezőgazdasági eredetű, a többi pedig munkabér- és egyéb jövedelemből származott. A kettős jöve—

100

——-x ;

80

/

50——

40 —

20

W W

^{X X X X X}

X X X X X

diem kél/ah Wham/igaziMehetek/' Izábx'zes

csa/águ alcíme?!) :óá/y'ákfep'ekw megf el?

Vih/lilfülc'űúáű csal ! Munkába/'a': 7 Mezőgazdasági eg/éója'rw'f/em % EPfo'lfá'jüPPJP/ln

"1024

- A [mezőgazdasági eredetű , jöxredelem A mezőgazdasági eredetű (közös és ház—

táji gazdaságból származó nettó) jövede—

lem nagysága a vizsgált csoportok átlagá- ban már nem mutat olyan nagyeltérést, mint azt az összes jövedelem esetében lát- tuk. Egyértelműen megmutatkozik azon—

ban, hogy a kettős jövedelmű családoknak kisebb a közös gazdasáng származó jöve—

delme, mint a csak szövetkezeti jövedelem—

mel rendelkezőké. Ezzel szemben gyakor- latilag nincs különbség a két fő csoport—

ban a háztáji gazdaságból származó jöve- delem tekintetében.

!. tábla Az egy családra jutó mezőgazdasági eredetű

jövedelem 1959-ben

Az

A nem A összes

A jövedelem forrása kétlaki kétlaki $$$;

családokban

A. közös gazdaság ... 12 900 10 127 12 109

A háztáji gazdaság .. 10 563 10 144 10 442 Összesen 23 463 20 271 22 542

l

4. tábla Az egy családra jutó

mezőgazdasági eredetű jövedelem a kettő: jövedelmű, családokban 1959—ben

Az egy családra jutó mezőgazdasági jövedelem 3 kettős jövedelmű

családokban A jövedelem ahol

forrása a, mező— a 11133131,ép

?xgtmgá jövedelem összesen dominál

_ Forintban

A közös gazda-

s § ... 13 280 4 686 10 127 A !: ztaii

gazdaság . .. 11 449 7 897 10 144

Összesen 24 729 12 583 20 271 Az összes kettős jövedelműek

jövedelmének százalékában A közös

gazdaság . . . 131,l 463 100,0 A háztáji

gazdaság . . . 112,9 77,8 lO0,0

Összesen 122,o ! mg,] mom

A kettősjővedeknű családok; csoportjá-

ban lényegeSen nagyobb a különbség a mezőgazdasági eredetű jövedelemben asze—

rint, hogy a—család jövedelméhez-la ,,mun—

babér—, vagy ,amezügazdasági jövedelem—

nel: van-e túlsúlya. Azokbana kettő! jö,—

vedelmű családokban, amelyekben a man-—

kabér—jövedelem donúnál, aközös gazda- ságból származó jövedelem csak 46 szá- zaléka, a háztáji gazdaságból szarmazó jö—

vedelem pedig 78 százaléka a megügyelt összes kétlaki család jövedelmének. (Lásd a' 4. táblát)

A közös gazdaságból származó jövedelem A közös gazdaságból származó jövede- lem a megfigyelt összes családnál,—átlago- san 12100 forint volt. E jövedelem össze—

tételét (pénz— és természetbeni jövedelem) tekintve nincs számottevő különbség a vizsgált csoportokba tartozo családok ko—

zött. A pénzbeni részesedés aránya min- den csoportban egyaránt meghaladja az 50 százalékot A prémium szerepe alig számottevő, _ ugyanis a pénzbeni részese—

désnek alig haladja meg az egy százalékát.

A földjáradék, szociális segély stb. pedig a pénzbeni részesedésnek 5,5 százalékát teszi ki.

5. tábla

Az egy családra jutó

közös gazdaságból származó jövedelem összetétele 1959-ben

Az egy családra jutó közös gazdaságból származó jövedelem

A kettős jöve- Éngíglf delmű csalá-

A részesedés gazda- dokban az

módja "sági összes

jovede- ahol meg.

lemmel ,, bér- figyelt rondel- összesen jövede- család-

kezg lem han

csa - *

dokban dominál

Forint.

Pénzboni részesedés :

Munkaegység . 6 835 4 836 2 117 6 260

Prémium ... 104 68 32 92

Földjáradék, szociális

segély stb. .. 376 359 232 370 Együtt 7 315 5 263 2 381 6 722 Természetbeni

részesedés értéke:

Munkaegységl'e 5 558 4 835 2 250 6 350 Nem munka-

egységre . ( 27 29 55 28

Együtt 5 585 4 863 2 305 5 878

Összesen 12 900 10 127 4 686 12 100 Százalékos megoszlás Pénzboni ... 66,7 524) 50,8 55,6 Természetbeni . . . 43,3 48,0 49,2 (A,!

Összesen 100,0 100,o 100,0 100,0

SZEMLE

:. ábra. Az egy csaladra jutó közös gazdaságból származó Jövedelem

összetétele 120 F!

::

!!

11

SSyuuemausw

lm !??in

A'!) ' [zűr—sza:

33ka damn putyi/welem megf/' !

* raa/a'lm'áóan tsa d

' . .

% Pénzmy'á'mev/r) Mimi/UW

6. tábla Az egy termelőszövetkezeti tagra,

illetve családra jutó

teljesitett munkaegységek száma A csak Kettős jövedelmű

mező- családokban

gazda— ____ ___ Az

sági összes

, jövede- ahol a meg-

MWUÚWZÚA lommal munka- figyelt rmidel- __ bér— család-

kező osszesen jövede- ban

csalá- lem

dokban dominal

Az átlagos csalad-

nagyság (fő). , . 3,23 4,04 4,05 3,46

Ebből termelő- **

szövetkezeti tag Lin l,l3 1.03 l,] 9 Munkaegysógek

száma :

egy termelőszö-

vetkezeti tagra 337 261 1 50 316 egy termelőszö-

szövetkezeti

családra ... 408 295 1 5 A munkaegység

értéke (forint). .

376

ci

30,40 32,80 28,20 30, 90

A közös gazdaságból származó jövede—

lemben az egyes csoportok között mutat- kozó különbségnek több oka van. Az egyik az, hogy a kétlaki családokban keve- sebb a termelőszövetkezeti tagok száma,

_mint a munkás-alkalmazott keresővel nem

rendelkező családokban. A másik és ez a fontosabb ok, hogy a kettős jövedelmű családok, illetve azok termelőszövetkezeti tagjai sokkal kisebb mértékben vesznek részt a közös gazdaság munkáiban, mint a

1025

munkás—alkalmazott keresővel nem rendel—

keZő családok. A kettős jövedelmű csalá—

dok termelőszövetkezeti tagjai 17 százalék- kal kevesebb munkaegységet teljesítettek, mint a megfigyelt összes termelőszövetke—

zeti tagok átlagosan. Azon kétlaki csalá—

dokban pedig, amelyekben a munkabér- jövedelem van túlsúlyban, a tagok által teljesített munkaegységek száma csak fele annak, amennyit a megfigyelt összes csa- ládok tagjai teljesítettek. A munkaegység pénzben kifejezett értéke —— minthogy az egyes csoportokban csaknem azonos ——

nem befolyásolta számottevően a közös gazdaságból származó összes jövedelem alakulását. (Lásd a 6. táblát és a 3. ábrát.)

3. ábra. Az egy termelőszövetkezetl tagra, illetve családra jutó munkaegységekszáma IMWJIIMJ

,," Egyes-alabb:

[ kpmeű'sw'műr—

55" meg;/lapra

500

" Mia/bh wet/mau Mkt/ál;

CSJWM dís-m

[zása-%

5155/- "mem Wii magáé?/"(em 63454

A háztáji gazdasáng származó jövedelem

A háztáji gazdaságból származó jövede- lem nagysága a munkás-alkalmazottal ren—

delkező és nem rendelkező családokban közel egyforma. Az előbbiekben 10 144 fo—

rint, az utóbbiakban pedig 10 563 forint volt az egy családra jutó átlagos jövede—

lem.

A megfigyelt háztáji gazdaságok átlagos területe közel egy kat. hold volt; a háztáji gazdaságok területének művelési ágak sze—

rinti megoszlását, valamint a szántóterület (amely a háztáji területnek 88,3 százaléka, lásd a 4. ábrán a sávozás nélküli kört) vetésterületi szerkezetét tekintve nem volt számottevő különbség az egyes *cSop'ortok - között. A szántóterület 78—82 szazalekat kukoricát, 12—15 százalékán burgonyát, a fennmaradó 6—7 százalékot kitevő terü- leten pedig zöldségféléket'terrneltek. (Lásd

a 4. ábrát ésa 7. táblát.) '

1926

4, ábra. A háztáji terület művelési ágak: és a háztáji szántó vetésterület szerinti megeszlása

?. tábla Az egy családra Jútó háztáji Terület megoszlása

művelési ágak szerint 1959—ben Az egy családra jutó háztáji

terület (négyszögöl) , k , a kettős jöv e;

3123. delmfi csam-

gazda— dokban az

Művelési ág sági összes

* jövede— ahol Illeg—

lemmel a bér- figyelt

rendel- összesen jöve- család—

kezó delem ban

mié' dominal

dokban

Szántó ... 1427 1335 1 126 1400

Ebből : _

Kukorica . A . , 1169 107? 880 1143 Burgonya . . . 17 6 206 169 1 85

Egyéb ... 82 52 77 72

Szőlő ... 72 73 l 12 7 3 Kert, gyümölcsös 113 ' 112 ( 88 ll 3 Gene; háztáji

terület 1612 1520 1326 1586

Az állatállomány adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az egy családra jutó ál—

latok száma a kettős jövedelmű családok- ban alig marad el a csak mezőgazdasági jövedelemmel rendelkező családoké mö- gött. Ezzel szemben a kétlaki családokon belül azokban a családokban, amelyekben a munkabérjövedelem van túlsúlyban az egy családra jutó szarvasmarha— és sertés- állomány egyaránt 40 százalékkal alacso- nyabb, mint a megfigyelt összes család—

nál. A baromfiállomány tekintetében va—

lamivel kedvezőbb volt a helyzet. A törzs— és unövendékállomány együttesen 24 százalékkal volt alacsonyabb a mun—

kabég jyezlelem túlsúly—ával rendelkező család kham mint az összes megfigyelt

" tálanátlagosan. :A vizsgált csoportok , és szarvasmapkaállományá—nak

kozgés ivar— szerinti összetételét tekintve

nem volt számottevő különbség. A tehe—

nek aránya 57—60 százalék, a kocák

aránya gedig 9——-—12 százalék között; moz—' gott az egyes csoportokban.

5. tábla Az egy családra jutó állatállmőaw

és sertéshústermelés 1959-ben A kettős jöve-r ;

Amgíáák delmű csalá—

aazda- % Az

sági összes

_ övede- me —

Állam—u lemmel , ahol x flgyÉlt

rendel— . :?!)éf' család—

kező osszesen jiwe- ban

csalá- delem dokban dominál

Szarvasmarha (db) n,70 (),73 0,42 (),71 Ebből tehén. . . o,4o (),43 (),25 OAI Sertés (db) . .... 3.29 3,08 l,,94 333 Ebböl koca . . . 0,39 034 (),25 0338 Tyúk, törzsállo-

mány (db) 10,7l 10,()3 1162 10,5l Csirke (db) ... 26.53 24,9l 20.68 26,08 Kacsa- és lúd,

törzs— és növen—

dékállomány

(darab) ... 7,42 6,58 4,81 LXS Sertéshústermelés

(élósmy kg) . . .

A munkaviszonyból származó jövedelem Az egy családra jutó munkaviszonyból származó jövedelem összege az egy csa—

ládra jutó munkások és alkalmazottak számától és évi munkabérjövedelmük nagyságától függ. A munkás—alkalmazot—

tal rendelkező megfigyelt családokban 128 fő, ezen belül azokban a családokban, amelyekben a munkabérjövedelem van túlsúlyban, 145 fő volt a száz családra inté munkások és alkalmazottak száma. Ebben az utóbbi csoportban az egy keresere'iutó átlagos munkabérjövedelem 60 százalék——

kal volt magasabb, mint azokban a csalá- dokban, amelyekben a mezőgazdasági ere—- detű jövedelem van túlsúlyban.

SZEMLE

'1027

9. tábla Az egy keresőre jutó bérjövedelem (forint)

Az egy keresőre jutó munkabériövedelem

a három Össze-

3 kettő és több sen

Megnevezés az egy

munkás-alkalmazott keresővel rendelkezö

családokban A mezőgazdasági

eredetű jövede-

lem dominál . . s 210 8 594 7 766 8 245 A munkabérjöve-

delem dominál 16 311 11 233 10 397 18 295 Együtt ^{10 662 [10 102 9 417} 10 348

'

Osszefoglalva megállapítható, hogy a kétlaki családok termelőszövetkezeti tag- jai általában nem vesznek részt olyan mértékben a mezőgazdasági termelésben, mint a nem kétlaki családok, illetve azok termelőszövetkezeti tagjai. Feltételezhető, hogy a kétlakiak munkás—alkalmazott ke- resői kisebb mértékben vesznek részt a mezőgazdasági termelésben, mint az egyéni gazdálkodás időszakában. Ezzel szemben szinte alig mutatkozik különbség a háztáji

gazdálkodás tekintetében. Minden szem—

pontból kivételt alkotnak viszont azok a kétlaki családok, amelyekben a munka- bérjövedelern van túlsúlyban. Ez utóbbiak száma azonban nem nagy, az összes ter—

melőszövetkezeti családoknak mintegy 10 százaléka.

A kisipari szövetkezetek termelési és bérezési helyzete

BÁN ERVINNÉ A kisipari szövetkezetek az elmúlt

években jelentős mértékben fejlődtek. Ez a fejlődés megmutatkozott a termelés emelkedésében és a szövetkezeti iparban dolgozók létszámának növekedésében is.

A kisipari szövetkezetek termelése és dol- gozóinak száma 1949-ben az állami iparé—

nak csupán 2,0 százalékát tette ki. Ezek az arányok 1959-re a következőképpen változtak: a kisipari szövetkezetek terme—

lése elérte az állami ipar termelésének 4,8 százalékát, összes dolgozóinak száma pedig az állami iparban dolgozőkénak l4,1 százaléka volt. A fejlődés értékelésé—

hez figyelembe kell venni, hogy ezekben az években az állami ipar termelése és létszáma is megnőtt (1959—ben az állami ipar termelése az 1949. évinek 313 száza- léka, összes dolgozóinak száma pedig 173

százaléka volt). '

A szövetkezeti ipar nagy jelentősége és növekvő szerepe indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk a szövetkezeti iparral kap—

csolatos kérdésekkel. E cikk keretében a szövetkezeti ipar termelését, a szövet-

keleti iparbandolgozók létszámát és bé—

rézéSi helyzetét,fvalamint a nyereségrésze—

sedési rendszert'kívánom ismertetni.

A szövetkezeti ipar termelése

' Egyes iparágakban a szövetkezeti f ipar

termelése igen jelentős. így például a fa- iparban a szövetkezetek termelése eléri az—

állami faipar termelésének 25—26száza-

5* ,

lékát, ezen belül a bútoripari szövetkeze—

tek termelése az állami bűtoriparénak 75

—80 százaléka. Az állami textílruházati ipar termeléséhez viszonyítva több, mint 50 százalékot termel a szövetkezeti textil- ruházati ipar, a cipőipari szövetkezetek termelése pedig megközelíti az állami cipőipar termelésének 40 százalékát.

A kisipari szövetkezetek elsőrendű fel- adata, hogy a lakosság olyan szükségleteit elégítsék ki, amelyeket az állami ipar — mivel egyedi megrendelésekről van szó --—

nem tud kielégíteni. A szövetkezetek fel—

adatköréhez elsősorban a lakosság részére végzett javítások és egyéb szolgáltatások teljesítése tartozik. A szövetkezetek azon—

ban évről évre kevesebb javítást végez- nek, a javítások aránya a szövetkezetek összes termeléséhez képest egyre alacso—

nyabb.

1. tábla A szövetkezeti ipar befejezett temetésének

megoszlása (százalék)

Ebböl:

Befejezett

Év termelés készter- javítások- összesen mékek -— ; és szolgál—

,i _ tatások

, , ?! gt

1953 ... 1001); 7631,

1954 ... 100,0' 83,5

1955 ... 1605) — 8634

1957 ... 1004) ' 90;0f

1958 ... 100,0 89,0

1959 ... 1003) r87,6