Műszaki–technikai színvonal a mezőgazdasági nagyüzemekben

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

MÚSZAKl—TECHNIKAI SZlNVONAL A MEZÓGAZDASÁGI NAGYUZEMEKBEN

BORSI ANDRÁS —— lNCZE BÉLA — SZlLÁGYI JÓZSEF

A mezőgazdasági nagyüzem műszaki—technikai színvonala több tényezőből te- vődik össze. A magas műszaki—technikai színvonal egyik fontos tényezőjének és egyben feltételének az tekinthető. hogy a gazdaságok mekkora és milyen össze—

tételű energetikai és vonóerő—kapacitással rendelkeznek a gépek üzemeléséhez.

A másik lényeges tényező azzal kapcsolatos. hogy a gazdaságok munkagépállo- mánya, az ágazati géprendszer kialakulása milyen mértékben teszi lehetővé a munkafolyamatok gépesítését. A továbbiakban a műszaki—technikai színvonal e két tényezőjével foglalkozunk részletesebben.

EN ERG ETIKAI KAPACITÁS

A mezőgazdasági üzemek energetikai kapacitása a vonóerőt igénylő munkák végzésére alkalmas traktoroxk, tehergépkocsik és arató—cséplő gépek, továbbá csak a munkagépek meghajtását végző erőgépek motorteljesítményét, valamint az igás- állatok mechanikai lóerőben kifejezett teljesítőképességét együttesen foglalja ma-

gában.

Az energetikai kapacitásnak mintegy háromnegyedrészét a traktorok. tehergép—

kocsik és kombájnak motorteljesítménye teszi ki. A sorrendben a második helyet a meghajtó motorok foglalják el. Az igásállatok szerepe már 1965 végén sem volt számottevő.

Az energetikai kapacitás a harmadik ötéves terv időszakában a mezőgazda- sági és erdőgazdálkodási ágazatban jelentősen növekedett. A növekedés mértéke a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nagyobb volt, mint az állami gazda- Vságokban. 1970 végén a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az összes (gépi és állati) energetikai kapacitás mintegy 50 százalékkal haladta meg az 1965. év végit. Nagyobb mértékben növekedett a termelőszövetkezetekben a járó munkát végző erőgépek. továbbá a meghajtó motorok — és így az összes gépi — energe- tikai kapacitás is, mint az állami gazdaságokban. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kisebb az említett erőgépek részesedése az összes ener- getikai kapacitásból a kétféle erőgépcsoport esetében külön—külön is. mint az állami gazdaságokban. 1970 végén alacsonyabb volt a mezőgazdasági termelőszövetke- zetek energetikai kapacitásának gépesítési és villamositási farka is, mint az állami

gazdaságoké. (Lásd az i. táblát.)

A nagyobb növekedés ellenére a termelőszövetkezetek energetikai ellátottsága

alacsonyabb fokú. mint az állami gazdaságoké.

1034

BORSI ANDRÁS—INCZE BELA—SZILÁGYI JÓZSEF

1. tábla

Az energetikai kapacitás változása

A traktorok, teher— A meghgjfólmgtarok _

O- Z : Ebből gépi gépkocsik és arató— (belso egesu es Avnllamos

55 e: A csépiők Villamos motorok matorok

időpont energetikai együtt) kapacitá-

(december 31.) kaPÚCilas

sának

!(ezej . J ,. ,, aránya

oero) ezer az összes ezer az osszes ezer az osszes (százalék) lóerő százaléká— lóerő szazalékó— lóerő százaléká-

ban ban ban

Mezőgazdasá és erdőgazdálkodás összesen

1965 ... 4895 I 4649 ; 95,0 r3684 75.3 ; 900 18.4 12.15 1970 ... 7176 6997 97,5 5474 7ó.3 ! 1451 202 13,9

index: 1 '

1965. évziOO 146.ó 150.5 — 148,6 — 1 161 ,2 ; — -

Állami gazdaságok

1965 ... 1022 1006 %A 700 68.5 ' 297 29.0 20.7

1970 ... 1330 1321 99,3 974 73,2 ; 339 25,5 19.3

lndex: * —

1965. év3100 130,1 131,3 — 139,1 — § 114.1 — —

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... 3354 3212 95,8 2629 78.4 529 15.8 9,9

1970 ... 5043 4947 98.1 3979 789 936 18.6 12.4

Index:

1965. évz100 150.4

154,0 — 151 .4 -— * 176,9 - —

A két szektor energetikai ellátottságába'n fennálló különbségek ugyan csök-

kentek, mwégis 1970. december 31-én a mezőgazdasági termelőszövetkezete'kben

— a közös és a háztáji területet is figyelembe véve — annyi energetikai kapacitás sem jutott egységnyi területre, mint az állami gazdaságokban öt évvel korábban.

(Lásd a 2. táblát.)

2. tábla

Az energetikai ellátottság változása az egységnyi terü/etre iutó energetikai kapacitás alapján

A mezőgazdaságban és Az állami A mezőgazdasági ter— A mezőgaz- erdőgazdálkodásban gazdaságokban melőszövetkezetekben dasági ter-

. melőszövet-

Időpont kezetek az

(december 31.) 93 ezer áuami gíz-

. . . . 0

md l hektár ! :?)tld ! hektár ! bgld , hektár 325336. *

termőterületre Jutó energetikai kapacitás (lóerő) an

Az összes gépi és állati energetikai kapacitás

1965 ... 3352 583.3 6152 1070,5 I 361 .7 629.4 58.8

1970 ... 4929 857.7 818,1 1423.7 ' 537.1 934.7 642

Index:

1965. év:1OO mm 1 133.o [ 148,5 _

A gépi energetikai kapacitás

1965 ... 318,4 554.0 605,5 1 1053.7 346.4 1 602,7 572

1970 ... 480,6 836.3 812,6 1414.1 5269 ' 916,9 62,9

lndex:

1965. év : 100 150.9 ! 1342 152.1 -—

MÚSZAKl—TECHNIKAI SZlNVONAL 1035

A VONÓERÖ-KAPACITÁS

A szállítási, valamint a növénytermelési munkafolyamatok végzéséhez szüksé-

ges vonóerőt egyrészt a traktorok, a tehergépkocsik és a magajáró arató—cséplő

gépek, másrészt az ig'ávsállatok szolgáltatják.

3. tábla

A vonóerő—kapacitás változása 15 vonólóerős teljesítményű traktoregységben

Az összesből Az összesből ___—ízííL_—_mw

gepi traktor kat. hold ] hektár

Időpont 955595 vo— _, _, termőterületre jutó

(december BL) "089499? , ,, az osz- , ,, az 051' vonóerő-kapacitás Citas 15 loeros szes 15 loeros szes

tra ktor- száza- troktor- száza- *"——_m"""""""

egységben léká— egységben léká-

ban ban összes gépi összes gépi

Állami gazdaságok

1965 ... 26 062 23 102 88,6 17 025 65.3 15,7 13.9 27.3 242 1970 ... 31 398 29 341 93,4 20 790 662 19,3 18,0 33,6 31,4 lndex:

1965. év : 100 1205 127.0 " 122.1 — 1229 1295 —- "

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... 99 281 74 525 75,'l 63 801 643 10.6 8.0 18.4 1333 1970 ... 13l 522 ll4 046 86.7 83 791 63,7 14,0 12,1 24.11 21 .1

lndex: '

1965. év 2100

132,5 153,0 — 131 ,3 — 132,'l l5'l.3

— -—

A 15 vonólóerős traktor teljesítményében kifejezett vonóerő-kapacitás válto—

zásának tendenciája lényegében megegyezett az energetikai kapacitás változá—

sának tendenciájáVal: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az 1966—1970.

években nagyobb mértékben növekedett mind a traktorok. mind az összes gépi vonóerő kapacitása, mint az állami gazdaságokban. Ennek ellenére 1970 végén a termelőszövetkezetekben az összes vonóerő-kapacitásnak mintegy 14 százaléka állati vonóerő volt. míg az állami gazdaságokban ennek aránya már a 7 száz-alé- kot, sem érte el. Továbbá a termelőszövetkezetek egységnyi — közös és háztáji —- területre számítva 33 százalékkal kevesebb gépi és 27 százalékkal kevesebb gépi és állati vonóerővel rendelkeztek 1970. december 31—én. mint az állami gazdasá—

gok. A termelőszövetkezete'k a területegységre jutó vonóerő-kapacitás tekintetében is több mint öt évvel maradtak el az állami gazdaságoktól.

A traktorállomóny változásának főbb jellemzői

Az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a traktor a legfontosabb vonóerőforrás. (A 15 lóerős vonóerőegységben kifejezett összes vonóerőnek több mint 60 százalékát a traktorok teszik ki.)

Az állami gazdaságok traktorállománya darabszámát tekintve lényegében nem változott: az 1970. év végi 12050 darabos állomány mindössze 383 darabbal

több. mint az öt évvel korábbi. A traktorállomónyban mégis jelentős változások

következtek be, jelentősen növekedett a traktorok átlagos teljesítménye. Az 1970.

december 31-i állapot szerint egy traktor átlagosan 1.7 (15 vonólóerős) traktor-

1035 BORSI ANDRÁS—!NCZE BÉLA—SZILÁGYl Jozssr

egységnek felelt meg. ami 21.5 százalékkal haladja meg az 1965. év végi értéket.

Ugyanilyen arányban növekedett a traktorok névleges motorteljesitménye is.

Megváltozott a traktorállomány összetétele is az állami gazdaságokban. Az eszközhordozók és (: kéttengelyes kistraiktorok aránya több mint a felére. a' könnyű univerzál traktoroké közel a tizedére. a nehéz lánctalpasoké pedig közel a felére csökkent. Ugyanakkor számottevően megnőtt a 40 lóerős és nagyobb teljesítményű nehéz univerzál traktorok aránya (37.4— százalékról 58,1 százalékra), a szőlő sorközi művelésére alkalmas könnyű lánctalpas traktoroké pedig csaknem kétszeresére emelkedett. Kisebb mértékben, de gyarapodott még a nehéz összkerékhajtású trak- torok száma és aránya is, és továbbra is számottevő maradt a könnyű összkerék-

hajtású traktorok állománya. Az állami gazdaságokban tehát a korábbi évekhez

képest a traktorlépcső kevesebb traktorcsoportra koncentrálódott. 1970 végén

ugyanis négy traktorcsoport — a könnyű. valamint a nehéz összkerékhajtású, a nehéz

univerzál és a szőlőművelésben használt könnyű lánctalpas traktorok —- együttes aránya az összes traktorállományból elérte a 90 százalékot. Öt évvel korábban vi;

szant e négy traktorcsoport együttes aránya csak 64 százalék volt.

Az állami gazdaságokban a traktorok száma általában azokban a traktor—

csoportokbani csökkent nagymértékben, amelyekben sok volt az elöregedett traktor.

(Ez alól csupán az eszközhordozók és egyéb kistraktorok csoportja volt kivétel. Ezek állománya több mint felére csökkent, annak ellenére. hogy 1965 végén e traktor- csoportban mindössze 42 százalékot tett ki a nyolcévesnél idősebb traktorok aránya.

Az eszközhordozók és a kistra—ktorok azonban hamarabb használódnak el. mint a nagyobb traktorok. és leírási idejük is rövidebb.) 1965 óta viszont a traktorállom'ány közel 60 százalékát képviselő nehéz univerzál traktorok csoportjában jelentősen emelkedett (4.7 százalékról 16,8 százalékra) a nyolcévesnél idősebb traktorok ará—

nya. Ezeknek a traktoroknak mintegy 60 százalékos gyarapodásában jelentős sze- repet játszott az, hogy a gazdaságok e traktorcsoportban kisebb mértékben selejtezték. Ez pedig azzal a következménnyel járt. hogy az állami gazdaságokban lényegében azonos maradt a' nyolcévesnél idősebb traktorok aránya az összes trak- torállományból.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek traktorállománya számbelileg nagyobb mértékben (7 százalékkal) növekedett az 1970. év végére. mint az állami gazda- ságoké. Az állományi kapacitás növekedése jelentősen meghaladta a traktorok számának növekedését, traktoraik átlagos kapacitása azonban valamivel kisebb mértékben emelkedett és 1970 végén kisebb is volt, mint az állami gazdasági trak—

toroké. (A' termelőszövetkezetekben a traktorok átlagosan 1,6 traktoregységnek fe—

leltek meg. a traktorok átlagos motorteljesítménye pedig 45 lóerő volt. Ugyanez az átlagos érték az állami gazdaságokban 1970-ben 1.7 traktoregység, illetve 49 ma—

torlóerő volt.)

A termelőszövetkezetek traktorállományának összetételében is hasonló válto- zások figyelhetők meg. mint az állami gazdaságok traktorainál, traktorállományuk szintén négy fő traktorcsoportra koncentrálódott, csak valamivel kisebb mértékben, mint az állami gazdaságoké. és a termelőszövetkezetek traktorállományában maga—

sabb a 8 évnél régebben üzembe helyezett traktorok aránya. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a termelőszövetkezetek traktorállományában még nagyobb súllyal szerepelnek a kiszoruló traktorcsoportok, melyekben az átlagosnál jóval több az elöregedett traktor. Másrészt azonban a traktornál több mint felét kitevő nehéz univerzál traktorok között is jóval magasabb (21.7 százalékos) a '8 évnel idősebb traktorok aránya, mint az állami gazdas—ágakban. (Itt az arány 16,8 szá-

zalék.) -

MÚSZAKl—TECHNIKAI SZlNVONAL

1037

4. tábla

A traktorállomány összetételének változása traktorcsoportok szerint

Mezőgazdasági termelő—

! Állami gazdaságok szövetkezetek

Megnevezés $"— — ,_,,,_ — ——— , '—

1965. - w 1970. 1965. ; 1970.

december 31—én

Nehéz univerzál traktorok

(40 lóerős és nagyobb) ,

állomány (darab) ... 4358 7004 21 768 30 213

arány (százalék) ... 37,4 58,1 44.l 57,4

8 évesnél idősebb (százalék) ... 4,7 16.8 0.2 21,7

Könnyű ősszkerékhajtású traktorok (49 lóerősig)

állomány (darab) ... 1855 1860 4589 6431

arány (százalék) ...! ... 15,9 15,4 9.3 122

8 évesnél idősebb (százalék) ... — 14.11 - 12,4

Nehéz összkerékhajtású traktorok (50 lóerős és nagyobb)

állomány (darab) ... 724 875 974 2328

arány (százalék) ... l ... 62 7.3 2.0 4.4

8 évesnél idősebb (százalék) ... - 6.5 . 4,0

Könnyű lánctalpas traktorok (79 lóerősig)

állomány (darab) ... 562 1097 3333 4850

arány (százalék) ... 4.8 9.1 6,7 9.2

8 évesnél idősebb (százalék) ... 19.4 10,6 ó,6 209

Egyéb traktorok*

állomány (darab) ... 4168 1214 18 695 8846

arány (százalék) ...! ... 35,7 10,1 37,9 16.8

8 évesnél idősebb (százalék) ... 42,3 40.6 30,8 53,5

Összes traktor

állomány (darab) ... 11 667 12 050 49 359' 52 668

8 évesnél idősebb (százalék) ... 17.8 17,5 12,2 25,0

egy traktorra jutó traktoregység .. 1.4 'l,7 1 A l,6

' Összes eszközhordoző és kéttengelyes kístraktor, könnyű univerzál, nehéz lánctalpas és vaskerekes traktorok.

A tehergépkocsi-állomány és a gépi szállítókapacitás változása

A tehergépkocsi—állomány számottevően gyarapodott mindkét szektorban. 1970 végén a tehergépkocsik száma az állami gazdaságokban 40 százalékkal volt több, mint öt évvel korábban. Ugyanez alatt az időszak alatt (] termelőszövetkezetek teher—

gépkocsijainak a száma 133 százalékkal (3954—ről 9206-ra) növekedett. Még ennél is nagyobb mértékű volt a tehergépkocsi—állomány összes szállítókapacitásának az emelkedése, mivel az állomány átlagos szállítókapacitása is nagyobb lett (az állami gazdaságokban 27.6, a közös gazdaságokban 23,3 százalékkal).

Az átlagos szállítókopacitás emelkedése annak volt az eredménye, hogy mind- két szektorban csökkent a 3,5 tonnásnál kisebb tehergépkocsik aránya. illetve a 3.5 tonnásnál nagyobbaké növekedett. Ez a változás valamivel nagyobb mértékű volt az állami gazdaságokban, mint a termelőszövetkezetekben. Ennek ellenére 1970

végén az állami gazdaságoknak viszonylag több kisebb kapacitású és viszonylag

kevesebb 3,5 tonnásnál nagyobb kapacitású gépkocsijuk volt, mint a termelőszövet- kezeteknelk. (Az 5 tonnásnál nagyobb kapacitású gépkocsik aránya azonban az

1038 BORSi ANDRÁS—iNCZE BELA—SZILÁGYI JÓZSEF

állami gazdaságokban sokkal — több mint kétszer — nagyobb volt, mint a közös gazdaságokban.) Az állomány összetételében meglévő különbségek ellenére azon- ban a két szektor tehergépkocsi-állományuána'k átlagos szállítókapacitás—a azonos

volt 1970 végén. '

5. tábla

A tehergépkocsi-állomány változása

Az ösíízifgígááilm Száz szállítóplatós tehergépkocsiból

ld" t . ,

(dugig; 31.) , összes l atlagos ——2:§ml 2.6—3.5 l 3.6—5.0 5— billenő—*

allo— ' , ptatós

(33378 teherbíró—képes— tonnas

sége (tonna) darab

Állami gazdaságok

1965 ... 1 592 4 5493 2.9 512 35,7 13.1 -

1970 ... 2 224 8 2232 3.7 29,3 18.9 35.5 ! 1ó,3 9.8

index: 1965. év : 100 139,7 180,8 127,6 57.2 52.9 395.4 -

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... 3954 11947.1 3.0 38.7 42,7 l 18,6 -

1970 ... 9206 33 980.4 3,7 24,8 21,7 463 l 72 9.9

lndex: 1965. év : 100 232,8 284513 123,3 ó4.1 ! 50,8 ! 287.6 -

l

A tehergépkocsik számának és kapacitásának növekedése, valamint az állo- mány összetételének változása úgy következett be, hogy mindkét szektor állomá— ' nyában - különösen a 2.6-3.5 tonnások között —- viszonylag magas a régi. 8 évnél régebben üzembe helyezett gépkocsik aránya: az 1970. év végén az állami gazda—

ságok tehergépkocsijainak 30,4. a termelőszövetkezetekének 25.3 százaléka 8 évnél régebbi volt. a 2.6—3.5 tonnásoknál pedig a régi gépek aránya 81,5, illetve-51.6 százalékot tett ikl. Legkedvezőbb a helyzet a legkisebb és a legnagyobb teherbíró képességű gépkocsik csoportjában. Az egytonnás és kisebb grépkocsiiknak ugyanis mindössze 8—8 százaléka. az 5 tonnásnál nagyobb gépkocsiknak pedig csak 1.7, il—

letve 3.3 százaléka volt 8 évnél régebben üzembe helyezett.

A gazdaságok szállítási munkáiban a tehergépkocsival végzett szállításnál jóval nagyobb szerepet játszik a traktorszállítás. Az 1966—1970. években a traktorszállí—

táshoz szükséges pótkocsiállomány is növekedett mind a két szektorban, ésaz állami gazdaságokban 13916, 0 termelóvszövetkezetekben 43 218 mezőgazdasági, közúti és egytengelyes pótkocsi dolgozott az 1970. év végén. A növekedés mértéke —- az állami gazdaságoknál öt év alatt 13.7, a termelőszövetkezeteiknél 49 százalékkal nőtt az állomány —— meghaladta a traktorállományét, így javult a szállításra alkalmas traktorok pótkocsival való ellátottsága. Száz 25 lóerősnél nagyobb kerekes traktorra az állami gazdaságokban 1970 végén 140. a termelőszövetkezetekben 98 pótkocsi jutott. A rakodási munkaidő csökkentése szempontjából nagy jelentőségű billenő—

platós pótkocsik aránya 1970 végén meghaladta az 50 százalékot, és a termelő—

szövetkezetekben valamivel nagyobb volt (59.90/0), mint az állami gazdaságok—

bon (51.60/0).

Az összes gépi sz—állítókapacitásnak (az állami gazdaságokban 60 068, a tel- melőszövetkezetekben 195 763 tonna) nagyobb hányadát -— több mint négyötödét- a pótkocsik szállítókapacitása teszi :ki. A tehergépkocsi-kapacitás aránya a közös

gazdaságokban nagyobb (17.40/0), mint az állami gazdaságokban (13.70/0). '

MüSZAKl—TECHNIKAI SZlNVONAL

1039 A két szektor szállítókapacitással való ellátottsága eltérő képet mutat attól függően, hogy mihez viszonyítva vizsgáljuk az ellátottságot. Egységnyi termőterü—

letre számítva a közös gazdaságok ellátottsági szinvonala kedvezőtlenebb, egységnyi termelésre számítva viszont a termelőszövetkezetek gépi szállítókapacitás-a nagyobb.

6. tábla

A gépi szállítókapacitással való ellátottság

Az ezer kat. hold termő-

A tízmillió forintos halmozotlan

területre jutó termelési értékre jutó

Megnevezés

mezogazda—

mezogazda'

szállítóplatós sági, közúti és összes szállítáplatós sági, közúti és összes tehergépkocsi egytengelyes gépi tehergépkocsi egytengelyes gépi

pótkocsi

pótkocsi szállítókapacitás (tonna) 1970. december 31-én

ÁllamiMezőgazdaságigazdaságokter— — 5.1 31,9 37,0 6.7 42,0 48,7

melőszövetkezetek* 4.1 19,6 23,7 8.7 41,3 50,0

Mezőgazdasági ter- melőszövetkezetek az állami gazdasá—

gok százalékában... 80.4 61,4 64,1 1299 983 102.7

" Közös termőterületre számítva.

A magajáró arató-cséplő gépek

A magajáró arató—cséplő gépek eredeti rendeltetése az volt, hogy a kalászos gabonafélék aratását és cséplését egy menetben elvégezzék. Ezeknek a gépeknek a felhasználási köre az utóbbi években azonban kibővült az SzK—4-es szovjet ga- bonakombájnok elterjedésével. Ezek a nagyobb teljesítményű gabonakombájnok kukorioacső-betakarító adapterekikel felszerelve mind nagyobb szerepet játszanak (:

csöveskukorica gépi betakarít—ásában is. A magajáró arató—cséplő gépek mint vonó—

erő is szerepet játszanak a mezőgazdasági nagyüzemekben, mivel a velük végzett munkákban traktort helyettesítene'k.

' 1970._ december végén az állami gazdaságokban 21,8 százalékkal, a közös gazdaságokban pedig 33,7 százalékkal volt több a magajáró arató-cséplő gépek száma, mint öt évvel korábban. A kombájnállománynak — az állami gazdaságok 1855, a termelőszövetkezetek 9757 kombájnnal rendelkeztek — több mint 85 százalé—

kát a nagyobb áteresztő képességű SzK—4-es (829. illetve 87, 5%) és E—512—es (49, illetve 1.60/0) gépek képezik. A gabonafélék termelési színvonala azonban az utóbbi

években jelentősen emelkedett, továbbá a kombájnokat mind nagyobb mértékben alkalmazzák a csöveskukorica beta'karítására is. Ennek következtében a jelenleginél nagyobb áteresztő képességű kombájnokra lenne szükség, különösen a nagy hoza—

mokat elérő gazdaságokban.

Az állomány növekedésével egyidőben több mint kétszeresére (az állami gazda- ságokban 15.0-ről 35,7, a termelőszövetkezetekben 9,2-ről 21,3 százalékra) emel-

kedett a 6 évnél régebben üzembe helyezett kom'bájnok aránya. Nagyon magas

(29,8%) az állami gazdaságokban a leírási időnél régebben üzembe helyezett gé- pek aránya a kombájnállomány több mint 80 százalékát kitevő SzK—4-es tipusú kombájnok esetében is.

1040 BORSI ANDRÁS—INCZE BÉLA—SZILÁGYl JÓZSEF *

A FÖBB NÖVÉNYTERMELÉSI ÁGAZATOK GÉPELLÁTOTTSÁGA

Ma már nemcsak a főbb növénytermelési munlkák gépesí'téséhez állnak ren—

del'kezésre munkagépek, hanem kialakultak azok a géprendszerek. melyek egy-egy ágazat valamennyi munkafolyamatának gépesítését lehetővé teszik a vetőmag elő-

készítésétől a beszállított termény szárításáig. A továbbiakban azonban csak a jelen- tősebb szántóföldi ágazatok legfontosabb termelési folyamatainak gépellátottsá—

gával foglalkozunk. _

Az egyes ágazatok termelési folyamatai az ún. univerzális munkagépekkel gé- pesíthetők, melyek—kel más ágazatok azonos munká—i is elvégezhetők. Vannak Viszont olyan munkafolyamatok is, amelyekhez ún. speciális munkagépek szükségesek.

Az univerzális és a speciális munkagépekre egyaránt jellemző. hogy az azonos rendeltetésű munkagépállomány is többféle típusú és műszakteljesitmény tekinteté—

ben egymástól jelentősen eltérő gépekből áll. Ezért a gépállományt az egységül választott alapgép műszakteljesitményével egyenértékű gépegységben is kifejez——

zük, és így is vizsgáljuk a gépállomány változását és a gépellá'tottságot.

7. tábla

A főbb munkagépek műszaki paraméterei és munkagépegységre való átszámításuk együtthatói

A munkagép

mtkiszalgelláesitménze

' t. . m'" álsz'mizá i

Megnevezes munka- sguegzgée ( a no ((;/müszi: ) GSOYÉ'ÉI' S szelessege (kilométer/ ————————— ———————————-—— hatam,

(meter) óra) l;_ ] __!L—v munkagép-

egysegre _ területi kategóriában !

Sorvetőgépek (17 : 0.42)

A—591 (44 soros) ... —... 5,oo' , 793 2951 24,7 mm 24 soros ... , ... _ ... 290 6.19 133 11,1 0450

32 soros 3.84 6.19 17,3 14.7 0.595

24/48 soros . 3.60 6.19 16,3 13,9 0,558

32/4gi soros ... 3,60 (,,19 153, 13,9 0.558 Egyeb ... _ ... 320 6.19 133 11,7 (),474 Műtrc'lgyaszóró gépek (77 : 0.42)

RCW—2 ' 8.00 5.66 33,1 28,1 1.000

RCW—4 _ 9.00 6.65 43,7 37.1 1.320 "

D—385 5.00 5.99 21,8 18.5 0.661 _

Egy-éb . 3.30 6.00 14.8 12.6 0,447

Műtrágyaszóró adapter (D—032) ... 9.00 7.50 46,0 39.1 1.390

Gabonaarató- és arató-cséplő gépek. ' (kombájn: 77 : 0.45;

egyéb: 17 2050)

$zK—4 ... 4.10 5.00 16,6 14,1 1.000 SzK—3 ... 3.20 5.00 13.3 1 1 ,3 0.779 E—51 2 ... 5.70 5.00 22,8 19.11 1.370 Egyéb kombájn ... . ... 2.50 3.50 6.7 5.7 0.389 Kévekötő—arató gép ... 2.40 4.88 102 8.7 0.614 Rendrearató gép ... - ... 4.60 6.53 . 26,1 222 1.572 Gabonaszalma-betakarító gép - Járva-

bálázó (77 : 0.50) *

PPV—1,6 (PSzB—1,6) ... , ... 1.60 4.98 6.9 5.9 1.000 K—441, K—442 ... 1.50 4.98 6.5 5,5 0.942 Egyéb ... ! ... 1.60 4.98 6.9 5.9 1.000

l

(A tábla folytatása a következő oldalon,)

MÚSZAKI—TECHNIKAI SZINVONAL

1041

(Folytatás) A munkagép

műszakteljesítménye

Megnevezes munka- se,?)izggée (kot. Zolgáguszok) otzzgayrgtltosn

Sle'efs'we (kilométer/ *————————————————— hotója

! (meter) óra) !. _] [L___M munkagép-

[ terüieti kategóriában egysegre

Kukoricavető gépek (77——— 0 ,42)

SPC—ó ... , 4,20 6,93 21,2 18,0 mao

TVD—ó, FKV—6, FKV—óM ... , 4.20 5.45 16,7 14.2 0,788

UKV—ó - 4.80 557 19,5 1ó.6 0.920

SKPO—ó 4.20 493 15,1 12,8 O,712

PUMA 4.20 7.09 21 ,8 18.5 1.028

Egyéb 3.50 500 12.9 11.0 0.608

Kukoricacső- betakarító gépek (adapter: 77—— 0 45;

troktorvontotósú 77——— 0 ,50)

ZMAI— 2K ... 1,40 5,00 6,1 5,2 1,ooo

KB—2 v ... 1.70 497 7.4 6.3 a 1205

Egyéb egysoros (KB—1) ... 0,80 2,49 3,7 3.1 0,603

Egyéb kétsoros ... 1,50 5,00 6, 5 5.5 1.057 BRAUD—4 (ZEA) ... , ... 2.80 5,65 12, 3 10, 5 2.016 BRAUD—ó ... — 4.20 4.50 14. 8 12, 6 2,426 FKA—2.ó (OROS), ZSKN—2.6 ... 2.60 2.50 5.1 4.3 0,83ó Egyéb adapter ... - 1.50 5.00 6.5 5.5 1.057 Kukoricaszór-betakorító gépek

(17 : 0.45)

SzK—2,6 ..., ... 2 ,00 4.94 70.0 8.5 1000

E—065. E—Oóó ... 1.50 494 5.8 4.9 0.578

AS—1,8 ... 1.80 4.94 6.9 5.9 0691 KS—69— hez silózó adapter

(KS—70/ H) ... 1,50 6.73 7.9 6.7 0.790 Orkc'm 1.5 ... 1.50 6.81 80 6.8 0.798 Egyéb ... , ... 1.80 620 8.7 7.4 0.865 Cukorrépa-betokon'tó gépek

(17 : 0.50) ...

Háromsoros cukorrépa—kiszedő-,

—rakodó ... 1,35 2,68 3,2 2,7 1.000 Kétsoros cukorrépa-kíszedő—,

rakodó ... 0.90 2.52 2.0 1.7 , 0.619

Egyéb cukorrépa-lozító ... 1.10 420 4.0 3.4 1.254

Szólastokarmóny-kaszóló gépek

(17 : O,óO; kaszólva rakodó adapter:

?? : 0.55)

KZ—2,1 ... 2.10 6.17 13,5 11,5 1,000

E—143 (eszközhordozóhoz) ... 1.52 595 9.7 82 0.719

ZTN—183. PPK-183, HFK—ó ... 1.83 6.34 12,1 10,3 0.896

FFK—213, K—213 ... ... 2.13 7.01 15.6 13.3 1.156 Egyéb alternóló ... - ... 1.80 600 11,8 10,0 0.874 Rotációs rendszerű ... 1.60 9.07 15.1 12,8 1.119 Koszólvo rakodók ... 1,35 5,44 7.0 6.0 0.519 Koszóló adopterek (KS—69-09) ... 2.21 6.73 142 123 1.052 Szólastakormány-rendfelszedés, rako—

dós gépei

Rendfelszedő-kocsirakó ... 0,70 3,53 7,2 6,1 1,000 Rendfelszedő adapterek ... 1.65 6.73 8.7 7.4 1.208 Ha mster- pótkocsi ... 1.45 5.50 6.3 5.4 0.875

Megjegyzés: 77 —- az időkihasznólósi tényező.

5 Statisztikai Szemle

__1042 BORSI ANDRÁS—INCZE BÉLA—SZlLÁGYl JÓZSEF

Mivel a gépegység alapján végzett vizsgálatok új módszert jelentenek a gép—

állomány és a gépellátottság elemzésében, röviden kitérünk néhány olyan kér- désre, amelyek a gépegység számításával és a velük képezhető mutatószámok ér-

, telmezésével függnek össze.1

; A gépállományt úgy fejeztük ki gépegységben, hogy az azonos rendeltetésű, de különféle típusú gépek számát meg—szoroztuk azokkal az együtthatókkal. melyre—, ket úgy kaptunk meg, hogy az azonos rendeltetésű, de különféle típusú munka—

gépeknek a műszaki paraméterek alapján számított (elérhető) 10 órás műszak- teljesítményét viszonyítottuk az egységül választott gép számított (elérhető) 10 órás

műszakteljesítményéhez.

A gépegységben kifejezett gépállomány azt mutatja meg, hogy az azonos ren—

deltetésű, de különféle típusú (teljesítményű) gépek hány olyan gépegységrnek

felelnek meg. melyeknek műszakt—eljesítménye azonos az egységül választott gép

műszakteljesítményével. Ebből következően a gépegységben kifejezett gépállomány

változása, a szektorok, területi egységek stb. közötti eltérése a gépállomáhy kapa—

citásának a változását, illetve eltéréseit, az egy gépre jutó gépegység változása pedig a gépállomány átlagos kapacitásának változását, illetve térbeli eltéréseit feje- zi ki. Tpvábbá, mivel az adott gépegységhez konkrét műszakteljesítmény (az egy mű—

szak alatt elvégezhető munkamennyi-ség) tartozik, a munkagépegységben kifejezett gépállomány és az elvégzendő munkam'ennyixség ismeretében meghatározható az az időtartam, amely alatt a rendelkezésre álló gépállománnyal az összes munka elvé-

gezhető.

A gabonatermesztés főbb munkagépei

A gabonatermesztés gépei közül a vető-, a műtrágyaszóró és ma már a be—

takarítás legfontosabb gépe, a magajáró arató—cséplő gép is univerzális gépnek

tekinthető, mivel más ágazatokban is felhasználhatók. E gépek munkacsúcsá't és

a velük elvégzendő maximális munkamennyiséget azonban a gabonatermesztés műnkái határozzák meg, mivel a szántóföldi növények közül a kalászos gabona- féléket termelik a legnagyobb területen.

A gabona vetése minden olyan sorvetőgéppel elvégezhető, amely a magot gabona-sortávolságra képes a földbe juttatni. Elvileg ilyen gép az eszközhordozó kistraktorok sorvető gépe is. Ezek gabonavetésre való alkalmazása azonban —— kis teljesítményük miatt — nagyüzemekben (nagy táblákon) nem gazdaságos.

Az eszközhordozók sorvetőit is figyelembe véve a sorvetőgépek száma jelen—

tősen csökkent a harmadik ötéves terv időszakában, különösen az állami gazda—

ságokban. A nagyarányú csökkenés annak volt a következménye. hogy különösen az állami gazdaságok az eszközhordozók kisteljesítményű sorvetőit kiselejtezték, és helyettük kevesebb, de nagyobb teljesítményű vetőgépet helyeztek üzembe. (Jel- lemző erre, hogy 1970 végén az állami gazdaságokban az eszközhordozók sor—

vetőinek a száma tizede, a termelőszövetkezeteké viszont a fele volt az öt évvel korábbinak.) A beruházott és a korábbiaknál nagyobb teljesítményű gépek ugyan—

ekkOr azt eredményezték. hogy a sorvetőgépek munkagépegységben kifejezett állo-

mánya (amiben már a gépek teljesítménye is tükröződik) kisebb mértékben esett

vissza, minta gépek száma.

Ha figyelmen kívül hagyjuk a nagyüzemi gabonatermesztésben gazdaságosan nem alkalmazható eszközhordozó traktorok sorve-tőit, különösen az állami gazda—

l A módszer részletes leírását lásd Szilágyi lózsef ,.A munkagép-ellátottság mérése a mezőgazdaság- ban" (Statisztikai Szemle. 1971. évi 12. sz. 1203—1225. old.) c. tanulmányában.

MÚSZAKl—TECHNIKAI SZINVONAL

1043

ságokbon sokkal kisebb mértékű volt a sorvetőgép—állomány csökkenése, mivel az eszközhordozók sorvetői nélküli gépállomány esetében is a beruházott gépek több—

sége nagyobb teljesítményű volt, mint a kiselejtezetteké, nagyobb lett az átlagos kapacitása ezeknek a gabonasorvető gépeknek is. Az eszközhordozók sorvetői nél- küli gépállomány gépegységben kifejezve az állami gazdaságokban már csak 7.

a közös gazdaságokban pedig mintegy 4 százalékkal esett vissza.

A vetőg—épállomány még mindig viszonylag sokféle sorvetőből tevődik össze:

mind a termelőszövetkezete'k, mind pedig az állami gazdaságok sorvetőgép—állo- mányábon több mint 7-féle vetőgéptípus fordul elő. E tekintetben a két szektor között elsősorban abban van különbség, hogy a termelőszövetkezetekben a 24 soros veltőgépekből volt a legtöbb, az állami gazdaságokban viszont a nagyobb telje- sítményű 32 sorosokból. Jellemző továbbá mindkét szektorra az is. hogy az állo- mány viszonylag nagy hányada amortizálódott gépekből áll. 1970 végén a teljesen leírt gépek aránya a termelőszövetkezetekben meghaladta a 30, az állami gazda- ságokban pedig a 20 százalékot.

, Számításaink szerint — az eszközhordozók sorvetőit figyelmen kívül hagyva ——

az 1970. december 31—i gépa'llomány alapján az őszi munkacsúcsban egy gépegy—

ségre az állami gazdaságokban 450, a termelőszövetkezetekben mintegy 400 kat.

hold kalászos vetés jut. Ez pedig azt jelenti, hogy — a gépewgységgel átlagosan elérhető munkateljesítményt figyelembe véve — egy gépegységre 18, illetve 16 le—

dolgozandó műszak jut. azaz a napi egyműszakos üzemeléssel számolva az állami gazdaságok 18, a közös gazdaságok pedig 16 tízórás műszak alatt elvethe'tnék az őszi kalászosokat az 1970. év végi gépállománnyal, ha minden gép dolgozna, és ha a gépekkel átlagosan egy műszak alatt annyi vetést végeznénk, mint amennyi az egységül választott géppel teljesíthető. (Természetesen ennél a vetés orszá- gosan tovább tart már azért is. mert nem egyszerre -— egyidőben — kezdik el a

gazdaságok a vetési munkákat.)

8. tábla

A sorvetőgép—el/átottság alakulása

(az év végi gépállomány és a május 31-i vetésterület alapján)

5 t" ' k ' E t" ' , .

(eszi'őlzehggdeájzík sági-33!) Az egy sor— géíyeáísrőgrzgígó A mar telje-

ldőpont ___ vetőgépre . _, , sen 'S"?

(december 31-) jutó gép- őszi kalá- ledolgo— sorvetoge—

összesen munkagép— egység szosok ve- zandó mű- PekP'GPYG (darab) egységben* tésterülete szakok (szazalek)

(kot. hold) száma

Állami gazdaságok

1965 ... , ... 1752 969 0.553 350 142 .

1970 ... 1567 898 0.573 436 17.7 23.8

index: 1965. év : 100 ... 89,4 92,7 103,6 124,6 124,6 .

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... 11888 6128 0.515 380 ' 15.11 . 1970 ... 10768 5852 0.543 391 15,8 33,2 lnclex: 1965. év : 100 ... 90.6 95.5 105,4 1 1029 , 1026 I

* A gépegység típusa: A—59t-es (44 soros) sorvetőgép; műszakteljesítménye: 24,7 kat. hold.

A gabonatermesztésben alkalmazható műtrágyaszóró gépek állománya (mely

az eszközhorclozó műtrágyaszóró gépeit nem foglalja magában) sok tekintetben másképp alakul. mint a sorvetőké: számuk az állami gazdaságokban közel 30 szó-

*1044 BORSI ANDRÁS—INCZE BÉLA—SZlLÁGYl JÓZSEF

zalék'kal növekedett, a termelőszövetkezetekben viszont közel egyharmaddal csök-

kent az 1966—1970. években. Ugyanekkor a munkagépegységben kifejezett gép- á'llomány az állami gazdaságokban közel 60 százalékkal gyarapodott, a termelő- szövetkezetekben pedig mintegy 20 százalékkal nagyobb volt 1970 végén, mint öt évvel korábban. A termelőszövetkezetek esetében a gépek számának nagyarányú visszaesése azzal volt összefüggésben, hogy a közös gazdaságokban sok volt a kis teljesítményű és korszerűtlen gép, amelyeket az elmúlt években kiselejteztek. A he- lyettük üzembe helyezett új műtrágyaszórók kapacitása jóval nagyobb volt. Ennek eredményeképpen a közös gazdaságok műtrágyaszóróinak átlagos kapacitása (az egy gépre jutó gépegység) csaknem megkétszereződött és megközelítette az ál- '

lami gazdaságok gépeinek kapacitását. '

A műtrágyaszóró gépeknél is megfigyelhető a tipizálódás folyamata. mivel az állomány túlnyomó része kétféle típusból — D—385-ös és RCW—Z—es típusú gépek—

ből — tevődik össze. A termelőszövetkezetekben csaknem minden 4., az állami gazdaságokban pedig minden 6—7. gép volt más típusú.

A műtrágyaszóró gépek elhasználódottsági foka kedvezőbb. mint a sorvető- gépeké. Az állami gazdaságokban minden 7—8., a termelőszövetkezetekben pe- dig minden 6. gép volt túl a leírási időn 1970 végén.

Az őszi munkacsúcsban elvégzendő mun'kamennyiség az állami gazdaságok- ban ugyan kisebb mértékben emelkedett, mindkét szektorban jelentősen csökkent az egy gépegységre jutó munkamennyiség. illetve az az időtartam, amely alatt az 1970. év végi gépállománnyal az őszi kalászosok alaptrágyázása az őszi munka—

csúcsban elvégezhető. E munka elvégzése a közös gazdaságokban mintegy 40 százalékkal hosszabb időtartamot (a gépek egyműszakos üzemelése mellett 14

tízórás munkanapot) igényelne, mint az állami gazdaságokban.

9. tábla

A műtrágyaszórógép—ellátottság alakulása

(az év_végi gépállomóny és a május 31-i vetésterület alapján)

Műtrágyaszóró gépek E ,. , , . . .

és adapterek száma , gy mütfggvüsyorp A mor telje—

, (eszközhordozók nélkül) A,! egy "?U: gépegysegfe Mo sff'le'"

(dec'iíÉZÚtam ***—"** "* 'Éágfáí'őt'á' - .,——— s?á'fá"ggá§;k

összesen munkagép— gépegység 501502; 535; §??ng aránya (darab) egységben' (kat. hold) kok száma (szazalek)

Allami gazdaságok

1965 ... 1358 872 0.642 389 1 3.8 .

1970 ... 1727 1385 0.802 283 10,1 13.8

Index: 1965. év : 100 ... 127,2 158,8 124,9 72,8 .

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... 10621 4717 0,444 493 ; 17,5 .

1970 ... 7159 5699 0.796 401 * 14,3 16,2

index: 1965. év ; 100 ... 67.11 120,8 179,3 81 .3 l . .

l ' A gépegység típusa: RCW—2 műtrágyaszáró; munkateljesítménye: 28.1 kat. hold.

A kalászos gabonafélék betakarítása a szállítási munkákon kívül három alap—

vető munkaműveletből, az aratásból, a cséplésből és a szalma betakarításábál te—

vődik össze.

A gabonabetakarítás legfontosabb gépe a magajáró arató-cséplő gép, amely a gabonát nemcsak learotja. hanem vagy az aratással egy menetben el is csépeli,

5.

MÚSZAKl—TECHNIKAI SZlNVONAL

1045

vagy pedig a rendrearatóval előzőleg learatott gabonát ján/acsépléssel elcsépeli.

A traktoros kévekötő és rendrearató gépek szerepe — melye'ktkei csak a gabo- na aratása végezhető el —— jelentősen csökkent: 1966-ban még a gabonafélék te-

rületének 34—35 százalékán, 1970-ben már csak 13,6 százalékán végezték a be-

takarítást kévekötő és rendrearató gépekkel. Ez a változás tükröződött a gépállo—

mány alakulásában is. Az arató-cséplő gépek száma mindkét szektorban jelentő—

sen emelkedett, a traktoros aratógépeké (elsősorban a kévekötő aratógépeké) viszont jelentősen visszaesett, különösen az állami gazdaságokban. Mivel az utóbbi években viszonylag kevés új traktoros aratógépet szereztek be a gazdaságok.

aratógépeik között sok a teljesen leírt gép.

Az arató- és arató-csép/ő gépek állományának változása

, Ebből :

Traktoros keve— __ ___ , . " . .

időpont kötő és rendre— . . Arm?" Cseplo A "diese", le'"

(december 31) arató gépek kévekötő arató- "Éljek?" leirt gep osszesen gepek aranya száma (darab) gép (darab) gegíá 273130 (darab) (szazalek)

z e

Állami gazdaságok

1965 615 52 ) . 1 523 .

1970 363 10 l 47,7 1865 23,4

lndex: 1965. év : 100 59,0 19,2 * — 121.8 -—

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 5590 3650 . 7298 .

1970 3108 1344 34,1 9757 8.9

index: 1965. év : 100 55,6 36,8 * — 133,7 —

Az aratógépek számának jelentős csökkenése ellenére a betakarítás gépellá- tottságánál nem lehet az aratógépeket figyelmen kívül hagyni, mert még sok közös gazdaságban haszn—álnak aratógépeket. Ezért egyrészt külön vizsgáljuk az aratás gépellátottságát, melynél az aratógépeket és az arató—cséplő gépeket arató telje—

sitményük alapján vesszük figyelembe. Másrészt külön vizsgáljuk a magasabb tech- nikai színvonalat képviselő egymenetes gabonaaratás és cséplés gépellátottságát csak az arató-cséplő gépek gépegységben kifejezett állománya alapján.

A munkagépegységben kifejezett gépállomány alapján megállapítható, hogy mind az aratáshoz, mind pedig az aratva csépléshez rendelkezésre álló gépko—

pacitás jelentősen nőtt öt év alatt. Különösen figyelemre méltó, hogy az aratás gépkapacitásánál is jobban emelkedett az aratva-cséplés gépi kapacitása. Ez a tendencia a termelőszövetkezetekben erőteljesebben érvényesült, aminek az a ma- gyarázata, 'hogy ezek a gazdaságok korábban az aratva—csépléshez sokkal keve- sebb géppel rendelkeztek, és ezért aratócséplőgép-állományukat nagyobb mérték- ben növelték. mint az állami gazdaságok. Ugyanakkor korszerűsödött gépállomá—

nyuk és emelkedett enne-k kapacitása annak eredményeként is, hogy a régi gépek nagy részét kiselejtezték. így az egy gépre jutó kapacitás tekintetében a tervidőszak elején a két szektor között meglévő különbségek a tervidőszak végére lényegében kiegyenlitődtek.

A gabonabetakan'tás gépellátottságának vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy ez a munka lényegében már 1965-ben is gé—

pesitve volt. (Az állami gazdaságok szinte teljes egészében géppel takarították be a termést, és a közös gazdaságokban is 90 százalék körül volt a gépesítés

1046 BORSll ANDRÁS—INCZE BÉLA—SZILÁGYI JÓZSEF

színvonal—a.) A különbség a munkák akkori és az 1970. év végi gépállománnyal elérhető gépesítettség között egyrészt abban van, hogy ma már a közös gazdasá—

gokban is alig kisebb az aratva-cséplés gépellátottsága. mint az aratásé; más- részt pedig abban, hogy a betakarítás rövidebb idő alatt végezhető el a rendelkezés—

re ólló gépekkel, mint korábban. Az állami gazdaságokban az egy g—épegységre jutó gabonaterület és a gépi be'takarításhoz szükséges időtartam 20 százalékkal csök- kent az 5 évvel korábbi állapothoz képest. A termelőszövetkezetekben még jelen- tősebb volt a fejlődés. de a gabonafélék aratva—csépléssel történő betakarításához

még mintegy 12 százalékkal kisebb kapacitással rendelkeznek. mint az állami gaz.—

daságok. A közös gazdaságok gépell—á-tottsági színvonalának javulásában az is, szerepet játszott. hogy kalászos területük 1970-ben 10 százalékkal kisebb volt, mint

1965—ben. Ez önmagában mintegy 2 munkanappal csökkentette a munka elvég-

zéséhez szükséges időt.

A betakarítandó kalászos terület az állami gazdaságokban 1970-ben 415 551 kat. holdat tett ki (1965-ben 413707 kat. hold volt). igy egy aratógépegységre 227 (1965-ben 288), egy aratásra rendelkezésre álló aratágépegységre2 225 (1965—ben

278) kat. hold jutott. Ezt a munkát 16 (1965-ben 19,7) műszak alatt lehetett elvé- gezni; A' termelőszövetkezetek kalászos területe 2423 744 kat. holdra csökkent az 1965. évi 2668 575 kat. holdról. lgy 1970-ben egy aratógépegységre és egy ren- delkezésre álló ara'tógépegységxre is lényegesen kisebb levágandó terület (440 he- lyett 254, illetve 319 helyett 232 kat. hold) jutott. mint 1965-ben. A csökkenés 42 százalékot tesz ki. míg az állami gxazda'ságoknál csupán 21 százalékot ért el. A gépek számának növekedése és a vetésterület 9.2 százalékos csökkenése azt ered- ményezte, hogy az 1970-ben a kalászosok betakarítására a rendelkezésre álló gé—

pekkel 16.5 műszakra volt szükség az 1965. évi 226 műszakkal szemben.

11. tábla

A rendelkezésre álló gépállomány kapacitásának változása

Aratásra rendelkezésre álló A t' , !"

Időpont ,,f'ÉÉ' és arato-cseplo gepek 935535"; Egé agatfécsuétg-

(december 31.) száma [ aratógép— aratócsé'plő- gégpepgysjég

. (darab) l egységben* gep—egvsegben

Állami gazdaságok

1965 ... , ... 1 254 1 490 1 434 0.942 1970 ... ' ... 1 664 _ 1 850 1 829 0.986

lndex: 1965. év : 100 ... 132,7 l 1242 127,5 104,7

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... , ... 9 842 8 376 6 060 O,830 1970 ... ... 10 096 10 451 9 556 0.979

index: 1965. év : 100 ... 102.6 124,B 157,7 118,0

A, ' Arató-, illetve aratócséplőgép-egység: SzK—4 orató—cséplő gép; műszakteljesítménye: 14.1 kat, hold.

A kombáinnal vágott gabona szalmájának betakarítása jelenleg többféle módon történik. A gazdaságok egyre szélesebb körben alkalmazzák a járvabálá—

zást. A járvabálázással végzett szalmabetakarítás előnye abban van más módo—

zatokkal szemben. hogy így kevesebb a szalma betakarításának (Összegyűjtésének,

? A rendelkezésre álló aratógépegységek állományában a rendrearatók után járvacsépléshez szükséges arató-cséplő gépek nem szerepelnek.

MÚSZAKl—TECHNIKAI SZlNVONAL 1047

íelszedésének, szállításának és kazlazásának) kézi— és gépimunkaigénye, és a tárolás is korszerűbben végezhető el.

A gazdaságok, felismerve a járvabálázással végzett szalmabetakarítás előnyeit, az elmúlt 5 évben növelték gépeik számát. Különösen a termelőszövetkezetek vá—

sároltak sok járva-bálázót: gépeik szóma 5 év alatt közel ötszörösére (4271 darab- ra) emelkedett. Az állami gazdaságok már a harmadik ötéves terv indulásakor is viszonylag több géppel rendelkeztek, mint a termelőszövetkezetek, így gépeik szá- mát kisebb mértékben (689 darabról 1022-re) növelték.

A megnőtt gépállomány következtében csökkent az egy járva-bálázó gépegy—

ségre jutó arató-cséplő géppel betakarított gabonaterület (a termelőszövetkeze- tekben 2128 kat. holdról 572 kat. holdra, az állami gazdaságokban pedig 616 kat.

holdról 419 kat. holdra), Ennek ellenére. ha csak járvabálázással takarítanák be a gazdaságok a kombájnnal aratott területen a gabona szalmáját, a termelőszó—

vetkezetekben 97, az állami gazdaságokban pedig 71 műszakra lenne szükség a munka elvégzéséhez.

A kukoricatermesztés főbb munkagépei

A kukoricatermesztésben a vetés és műtrágyázás, a vegyszeres gyomirtás és (: kapálás, valamint a betakarítás azok az alapvető munkák, melyek a termelést leginkább befolyásolják. Ezek közül a vetés és a betakarítás gépeivel foglalkozunk a továbbiakban. A műtrágyázás és a vegyszerezési munkák tekintetében ugyanis nem a kukorica, hanem az ennél nagyobb területen termelt kalászosok határozzák meg a gépszükségletet. A gépi sorközművelés jelentősége pedig ma már sokkal kisebb, mint korábban. mivel a vegyszeres gyomírtás a kukoricatermesztésben is széles körben elterjedt és ha nem is tette teljesen feleslegessé, de jelentősen csökkentette a szükséges kapálás mennyiségét.

A speciális kukoricavető gépek száma elsősorban a termelőszövetkezetekben változott nagyobb mértékben a harmadik ötéves terv időszakában: öt év alatt egy—

harmadával nőtt a kukorica vetőgépek száma. Az állami gazdaságokban ezzel el- lentétes tendencia volt tapasztalható. 1970 végén 15 százalékkal kevesebb gépük volt, mint öt évvel korábban. Ezzel szemben a vetőgépállomány különösen az ál- lami gazdaságokban korszerűbbé vált, állományuk kétharmada nagy teljesítményű, vegyszerező adapterrel ellátott SPC—ó—os pneumatikus vetőgépekből állt. (A tér- melőszövetkezetekben még csak minden harmadik gép volt ilyen.)

Az állomány összetételének kedvező változása ellenére még sok a már telje- sen leírt, de ki nem selejtezett gép. különösen a termelőszövetkezetek gépállomá—

nyában, ahol 20 százalék felett volt a leírt gépek aránya.

Az állomány korszerűsödése megnyilvánult abban is, hogy nőtt a vetőgépek teljesítőképessége és ennek megfelelően az egy vetőgépre jutó gépegység is. Az állami gazdaságokban olyan mértékű volt ez a változás. hogy lényegében ellen- súlyozta az állomány számbeli csökkenését, így gépegységben számolva az állami gazdaságokban 1970 végén közel annyi volt, mint 5 évvel korábban. A termelő—

szövetkezetekben is korszerűsödött az állomány, de a gépegységek száma első- sorban az állomány számszerű gyarapodása következtében növekedett. Tekintet- tel arra, hogy a kukorica területe 5 év alatt csak kisebb mértékben változott, az egy vetőgépegységre jutó kukoricaterület csak (: termelőszövetkezetekben csökkent

számottevően, az állami gazdaságokban lényegében az 1965. év végi szinten ma-

radt. Végül is az 1970. év végi gépállománnyal számolva, egy speciális kukorica-:

vetőgép-egységre annyi vetésterület jut, hogy az állami gazdaságokban 11, a ter-

1048 BORSt ANDRÁS—SNCZE BÉLA—SZILÁGYI JÓZSEF

melőszövetkezetekben pedig 14 tízórás műszakot kellene a gépeknek átl—agosan dolgozniok ahhoz. hogy a kukoricát elvethessék. ha a gépek műszakonként átlago—

san annyi munkát teljesítenek, mint ami velük elérhető.

12. tábla

A kukoricavetés gépe/látottságo

(az év végi gépállomány és a május 31-i ,Ététítí'ü'el alapján)

Kukoricavető gépek Egy vetőgépegységre

száma__———__ E . A,teljesen V t, t __ jutó

a

" ' -

333632?

' . ,

És???

, ' "-

.

zan a

033333; sets;— (szazalek) C" o ) aztám; magatok

szama

Állami gazdaságok

1965 ... 1307 1030 0.788 - 198 192 10.7

1970 ... 1124 1006 0.895 1ó.3 203 202 11,2

Index. , '

1965. év : 100 86.0 97,7 1 113,6 - 102.5 1052 104.7

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1965 ... -... 5298 4175 0.788 - 1521 364 202

1970 ... 7027 5788 0.824 23.38 1446 250 13.9

lndex.

1965. év : 100 132.ó 138.6

104.6 - 95,1 68,7 68.8

' Gépegység: SPC—ó kukoricavető gép; műszokteljesítményez'18.01) kat. hold.

" A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben közös és háztáji terület.

A gabonabetakarítás munkáinak gépesítésével mindinkább az őszi kopások ésezek közül is elsősorban a kukorica betakarítása jelentett szűk keresztmetszetet a mezőgazdasági üzemekben, különösen (: termelőszövetkezetekben. A termelő- szövetkezetek 1965-ben még alig rendelkeztek kukoricabetakarító géppel, a cső—

betakarítást szinte teljes egészében kézzel végezték. Jellemző a termelőszövet—

kezetek akkori gépellátottságára, hogy csak minden 14—15. termelőszövetkezetre jutott egy—egy ilyen gép. Az állami gazdaságokban kedvezőbb volt a helyzet. ku—

korica—vetésterületük negyed annyi volt. ugyanakkor a kukorioabetaikarítást végző gépeik száma hatszorosát tette ki a termelőszövetkezetekének. Az állami gazda- ságokban a csőbetakarítás gépesítettsége már 1965—ben igen előrehaladott volt, területük 24 százalékán géppel végezték a betakarítást. (A termelőszövetkeze- tekben ugyanakkor mindössze 1 százalékos volt a csőbetakarítás gépesítése.)

Az 1965 óta eltelt időszakban nemcsak a traktoros csőbetakaritó gépek, ha—

nem a nagyobb áteresztő képességű tkombájnokhoz gyártott csőtörő adapterek is elterjedtek. Már ma is. de a jövőben méginkább az üzemek olyan gépek kialakí- tását igénylik. melyek a jelenlegieknél nagyobb teljesítményűek. és jobban bírják a' kukoricabetakarításban jelentkező nagyobb igénybevételt.

Összehasonlítva az 1970—re kialakult helyzetet az 1965. év végivel, megálla—

pítható, hogy különösen a termelőszövetkezetek gépállománya fejlődött erőtelje—

sen, öt év alatt közel 14-szeresére nőtt a csöveskukorica—betakarító gépek száma.

(Az állami gazdaságokban csak 317 százalékkal emelkedett ez idő alatt a gépek és adapterek együttes állománya gépegységben kifejezve.) A gépállomány azon- ban nemcsak gyarapodott, hanem korszerűbbé is vált, és nagyobb lett a gépek átlagos teljesítőképessége. Kifejezésre jutott ez abban. hogy míg az állami gazda—