A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1955. évi eredményei

HAJDU ISTVÁN:

A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÖSZÖVETKEZETEK 1955. ÉVI EREDMÉNYEI

Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszában a párt és a kor- mány a mezőgazdaság területén kettős feladatot állított dolgozó népünk elé.

**z pedig a mezőgazdaság szocialista átalakítása és a mezőgazdasági termelés lakozása. Ezek a feladatok szorosan összefüggnek egymással, egyiket a má- sik nélkül megvalósítani nem lehet.

Ma még a mezőgazdaságban a kisparaszti gazdaságok vannak túlsúly—

ban. Ezek a gazdaságok azonban az országnak a mezőgazdasági termékek iránti állandóan növekvő szükségletét kielégíteni nem tudják. Ezért szüksé—

ges, hogy a kisparaszti gazdaságok segítéSe mellett, viszonylag nem hosszú idő alatt túlsúlyra juttassuk a mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemeket, amelyek — megfelelő támogatás mellett — képesek az állandóan növekvő szükségleteket kielégíteni, s egyben biztosítják a dolgozó parasztság élet- színvonalának emelkedését is.

A termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban hétéves múltra tekinthet vissza. A párt és a kormány 1948—ban hívta fel a dolgozó parasztság figyel—

mét az új, a termelőszövetkezeti útra. Azóta hazánkban a termelőszövetke—

zeti mozgalom mély gyökereket vert, jelentős eredményeket ért el, falvaink többségében már vannak termelőszövetkezetek.

1953 júniusa után —— elsősorban a jobboldali elhajlás következtében -—

a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése megtorpant. A termelőszövetke- zeti mozgalom átmeneti pangásának a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. márciusi határozata vetett véget, amely a többi között

kimondja: ,

,,Pártunk Központi Vezetősége, . . . ismer-ve . . . a kisüzemi parasztgazda- ságok fejlődésének korlátjait, szükségesnek tartja, hogy az önkéntesség lenini elvét betartva, párt és állami szerveink sokoldalú politikai, gazdasági és szervező munkát végezzenek a termelőszövetkezeti mozgalom megerősí—

tése és kiszélesítése érdekében. A meglevő termelőszövetkezetek termelési szinvonalának szakadatlan növelése mellett elsősorban felvilágosító munká- val biztosítani kell azt, hogy már ebben az évben megszűnjék a termelőszö—

vetkezett" mozgalom egyhelyben topoc/ása: meginduljanak a belépések, és a sem termelőszövetkezetek mellett újak is alakuljanak".1

' Szabad Nép 1955. márvius 9

2 J , " ; ' '- Hum: ISTVAN

A Központi Vezetőség határozata után a termelőszövetkezeti mozgalom megélénkült. Az 1955—ben alakult termelőszövetkezetek száma meghaladta a 600—at is.

1955-ben a családok száma több mint 60 OOO-rel, a tagok száma pedig közel 80 OOO—rel növekedett. Ez a családok számánál 32 százalékos, a tagok számánál pedig 34 százalékos növekedést jelent. A fejlődés legnagyobb mé—

retű volt 1955. III. negyedévében, amikor több mint 44 OOO-en léptek be a termelőszövetkezetekbe. Jelenleg a szövetkezeti családok száma 246 000, a tagoké kb. 308 000; az összes családok közel 28 százaléka középparaszt.

1955—ben a termelőszövetkezetek szántóterülete mintegy 19 százalék—

kal növekedett és rövidesen eléri az 1953 előtti színvonalat. 1955. szeptem—

ber 30-án az ország összes szántóterületének 18 százalékán folyt szövet—

kezeti gazdálkodás.

A termelőszövetkezeti mozgalom 1955. évi fellendülését —-— a politikai munka megjavítása mellett —-—— mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a szö—

vetkezetek az 1955. évben általában jó eredményeket értek el. A követke—

zőkben ezekkel az eredményekkel kívánunk foglalkozni. Rá kívánunk mu—

tatni azokra a körülményekre is, amelyek egyfelől a sikereket, eredménye- ket létrehozták, másrészt gátolják a szövetkezetek megerősödését.

Az elmúlt években igen szép, sőt kiemelkedő eredmények mellett a termelőszövetkezetek jó részének gazdasági eredményei nem minden tekin—

tetben voltak kielégítők. A terméseredmények sok termelőszövetkezetben alacsonyak voltak, az állatállomány nem fejlődött megfelelő mértékben, sok termelőszövetkezetben gyenge volt a munkafegyelem. 1955-ben azonban már a termelőszövetkezetek termelési eredményei túlszárnyalták a korábbi évek színvonalát.

Jelentős fordulat elsősorban a növénytermelésben történt. A gabona—

neműek terméseredményei 1955-ben a korábbi évekhez viszonyítva a leg- magasabb színvonalat érték el.

A gabonafélék termésátlagai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

Termésátlag ((;/kat. hold)

Megnevezés 1951. 1952. ' 1953. 1954. 1955.

évben

Búza. ... 9,8 7,0 9,1 b,2 10,0

Rozs ... SA 6,1 7,6 5,8 8,4

Öszi árpa. ... 12,8 7,s 123 7,2 13,o

Tavaszi árpa. . . ... 7,8 6,9 9,0 778 10,1

Zab ... 7,3 5,4 7.3 7,1 8,7

l

A gabonafélék mellett lényegesen jobb volt a termés a kapásnövények-í ből is. A korábbi években a gabonaneműekhez képest a kapás— és takar- mánynövények termésátlagai alacsonyak voltak. 1955—ben ez az aránytalan—

ság megszűnt.

1952—1954-ben a főbb gabonafélék termésátlagai országosan alacso—

nyabbak voltak az egyéni gazdaságok termésátlagainál, 1955—ben viszont a termelőszövetkezetek termésátlagai már lényegesen túlszárnyalták az egyéni gazdaságokét.

A MEZÖGAZ'DASAGI TERMEDÖSZOVETKEZETEK EREDMÉNYEK

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésátlagai az egyéni gazdaságok termésátlagaz'nak százalékában

1953. V 1954. 1955.

Megnevezés

évben

Búza. ... 92,9 sg,9 ' 119,o

Rozs ... lO5,6 983 125,4

Öszi árpa ... mas s5,7 1103

Tavaszi árpa ... .,. . 90,0 92,9 97,1

Zab ... 84,9 , 97,3 102,4

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jóterméseredménye a kedvező időjárás mellett a nagyüzemi termelésben rejlő lehetőségeknek az eddiginél

jobb kihasználásából adódott.

A nagyüzemi gazdálkodás fölényének egyik fontos tényezője a gépesí—

tés. Jelenleg elsősorban a gabonafélék termelésének munkafolyamatai van—

nak legjobban gépesitve: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a vető—' szántást teljesen, a vetési munkáknak pedig mintegy 70 százalékát a gép- állomások traktorai végezték el. Fejlődés volt tapasztalható 1955—ben az aratás gépesítésénél is. Ismeretes, hogy 1955 nyarán sok gondot okozott az aratás, mert az esős időjárás nagymértékben akadályozta a munka határ- időre történő befejezését. A termelőszövetkezeteknek éppen azért sikerült az aratást általában megfelelő időben befejezni, mert a nagy táblákon kom—

bájnokat és aratógépeket lehetett használni. 1955-ben az aratás gépesítési foka meghaladta a 60 százalékot, ami arra is mutat, hogy a termelőszövet—

kezeti tagok a kedvező tapasztalatok nyomán ma már kevésbé idegenkednek a gépek alkalmazásától. *

Az aratás gépesítési foka

Év a mezőgazdasági

termelőszövet- kezetekben 1953 ... 33,5 1954 ... 47,9

1955 ... 61,6

Az aratás 61,6 százalékos gépesítése lehetővé tette, hogy a termelőszö—

vetkezetekben a munkaerőt más területen használják fel. A korábbi évek- ben nem ment ritkaságszámba a gazos kukorica, burgonya, cukorrépa. 1955—

ben viszont az aratásnál felszabadult munkaerőkkel növényápolási munká- kat végezhetnek.

Az utóbbi három évben növekedett a 100 kat. hold szántóra jutó gépi talajmunka mennyisége is. A mennyiségi növekedés 1955-ben együtt járt a

gépi munka minőségének javulásával.

100 kat.. hold mezőgazdasági termelőszövet-

Év kezeti számúra

jutó gép! talaj- munka.

(normálhold)

... 196

* Becslés alapján.

4

HAJDÚ ISTVÁN

A gépesítés fokozódásának eredményeként 1954 őszén a gabonafélék 87,9 százalékát az agrotechnika által megkívánt határidőn belül vetették el az előző évi 66,3 százalékkal szemben. Ez kétségkívül szintén hozzájárult a magasabb terméseredményekhez.

A jobb gazdasági eredmények elérésének egyik fontos eszköze a talaj—

erő pótlásának biztosítása. E területen a termelőszövetkezetekben még sok javitani való akad, de kétségkívül javulás tapasztalható. A műtrágyatelhasz—

nálás az elmúlt években nem volt egyenletes, de 1954 és 1955—ben egy kat.

hold szántóterületre számítva több műtrágyát használtak fel, mint az előző két évben. Különösen fontos a műtrágya használata a gabonaféléknél, mert ezek egy részét a jelenlegi vetésterületi összetétel mellett gabonaféle után kell vetni, ami nagyobb műtrágyafelbasználást igényel.

1 kat. hold

Év szántóra jutó

műtrágya kg 1952 ... 39,7 1953 ... 28,9 1954 ... 47,1 1955* ... 50,5

* Becslés utani án.

A termelőszövetkezetek egy kat. hold szántóterületre számítva 1955-ben több mint tízszerannyi műtrágyát használtak mint az egyéni gazdaságok.

A termelőszövetkezetek 1954/55. gazdasági évben a szántóterületnek csak 13,8 százalékát istállótrágyázták, azaz az előző évekhez képest lényeges változás nincs. A jelenlegi közös állatállomány kevés ahhoz, hogy a termelő—

szövetkezetek a szántóterületet öt évenként istállótrágyával trágyázhassák.

A háztáji állatállomány pótol bizonyos mennyiséget, azonban ennek az istállótrágyának tápanyagtartalma a helytelen kezelés miatt általában kisebb

és nem kis gondot okoz a szállítása is. *

Az istállótrágyázás hiánya megmutatkozik a gabonafélék termésered—

ményeiben is. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kevés közös állatállo—

mánnyal rendelkeznek, s ezért kevés volt az istállótrágvájuk, alacsonyabb terméseredménveket értek el, mint a nagyobb közös állatállománnyal ren—

delkező termelőszövetkezetek.

A gabonafélék termésátlagai áz állatsűrűséggel egybevetve

Búza Rozsa Ószl árpa ^{Tavaszi Zab}

Egv számos állatra jutó árpa

szántóterület (kat. hold)

termésútlaga 1955-ben ((l/kat. hold)

3 kat. hold alatt ... 103 8,6 123 10,7 8.7

3— 5 kat. holdíg ... 10,4 8 5 13,2 10,5 S,?

5— 7 ,, ., ... 9,8 8,2 123 IOJ 8.5

7—10 ,, 9,7 7.8 126 ! 9,4 7,6

; 9.1 _ 7.9

10 kat. hold felett ... s,5 [ m 121)

§ ; 3

A termelőszövetkezetek terméseredményeinek alakulására kihat a munkaerőhelyzet is. Munkaerővel a termelőszövetkezetek többsége kielégí- tően el van látva, inkább az a hiba, hogy a tagok egy része nem vesz részt rendszeresen a közös munkában. Az elmúlt két évben azonban lényegesen

A MEZÖGAZDASAGI TERMEUÖSZÖVETKEZETEK EREDMÉNYEI

javult a munkafegyelem, és a tagok elenyésző kisebbsége, mindössze 1—2 ' százaléka nem teljesített munkaegységet, míg 1952—1953—ban arányuk a 10

százalékot is meghaladta. A nők egy részét még nem sikerült rendszeresen foglalkoztatni, de ezen a területen is évről évre javulas tapasztalható. A munkaerőhelyzet bizonyos kihatással volt a gabonatermele'sre is. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben kevesebb a munkaerő, ott könnyeb—

ben előfordul a kapkodás, helytelen munkabeosztás. Az előző években ezek a termelőszövetkezetek nem tudtak megfelelő talajelőkészítést, növényápo- lást biztosítani. Ennek hatása megmutatkozott a gabonafélék 1955. évi ter—

mésátlagaiban is.

A gabonafélék termésátlaga a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az egy szövetkezeti tagra jutó szántóegység szerint

Termésátlag ((;/kat. hold) 1955-ben egv tagra. jutó

Megnevezés 6 kat. hold 6—9 kat. hold 9 kat. holdnál több

! szántóegység esetén

Búza ... lO,7 lO,l 9,4

Rozs ... 9,2 SA 7,7

őszi árpa. ... 13,5 13,1 12,4

Tavaszi árpa ... ll,2 10,3 9,3

Zab ... 9,3 ! 8,8 7 7

A kapásnövényeknél a fenti csoportosítás által bemutatott különbség még magasabb.

Az 1955. évi jó terméseredményekhez hozzájárult az is, hogy megszilár- dult a termelőszövetkezetekben a vezetés. A termelőszövetkezetek vezetői az előző években gazdag tapasztalatokat szereztek, és ennek alapján jobban, előrelátóbban és megfontoltabban tudták vezetni a gazdaságot. Különö—

sen szép eredményeket értek el azok a termelőszövetkezetek, amelyeket 3—4 éve ugyanaz az elnök vezet. így például a koppánymonostori Dózsa Termelőszövetkezet 164 kat. holdon átlagosan 14 mázsa búzát takarított be;

a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet búzából 228 kat. holdon 16,5 mázsás, őszi árpából 35 kat. holdon 24,6 mázsás, tavaszi árpából 25 kat. hol—

don 18,4 mázsás termésátlagot ért el; a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet 427 kat. holdon átlagosan 14,4 mázsa búzát, 135 kat. holdon átlagosan 19,1 mázsa őszi árpát termelt. Meg kell azonban állapítani, hogy elsősorban a nagy területű szövetkezeteknél a szilárd vezetés és munkaszer—

vezés jelenleg még nem valósult meg. A legnagyobb termelőszövet—

kezetekben általában még nem tudnak a jelenlegi körülmények kö- zött a feladatokkal kielégítően megbírkózni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a 3000 kat. holdnál nagyobb termelőszövetkezetek termésátlagai álta- lábán az átlagosnál alacsonyabbak. Az elmúlt évekhez viszonyítva ezeknél is mutatkozott lényeges javulás, de a közepes nagyságú termelőszövetkeze—

tek színvonalát még nem érték el. A párt és a kormány ezért a nagy ter- melőszövetkezetekbe tapasztalt, a vezetéshez, gazdálkodáshoz értő szakem—

bereket irányított. Az ő munkájuk nyomán a következő években lényeges javulás várható. Nem kielégítő a helyzet a kis termelőszövetkezetekne'l sem.

A 400 holdnál kisebb, gyakran szétszórt parcellákból álló területtel rendel-

kező termelőszövetkezetek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit kihasználni

nehezen tudják. '

A gabonafélék termésátlaga a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területének nagysága szerint

Búza Rozs ' Ószi árpa Tárgyi ! Zab

Területnagyság

, termésátlaga 1955-ben ((;/kat. hold)

400 kat. holdon alul . . . 9,8 8,2 l2,6 9,9 S,6 _

400—1000 kat. hold ... 10,l 8,3 13,2 10,1 8,9

1000—3000 ,, ,, ... 9,8 8,3 126 10,2 7,9

8000 kat. holdon felül ... 9,7 8,6 l3,0 9,9 6,2

A nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználása következté—

ben 1955-ben a termelőszövetkezetek 70—75 százalékának termésátlaga gabonafélékből az egyéni gazdaságok országos termelési szinvonalát lénye—

gesen túlhaladta. A korábbi esztendőkben ilyen eredménnyel a termelő—

szövetkezeteknek csak 30—40 százaléka dicsekedhetett. Bár ez kétségkívül igen jelentős eredmény, hiba volna megfeledkezni azokról a termelőszövet—

kezetekről, amelyeknek termelési színvonala még alacsony. Ezek a termelő—- szövetkezetek nemcsak búzából, hanem a többi gabonafélékből is gyengébb eredményt értek el.

A gabonafélék termésátlagának alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

* a búza termésátlaga szerint

T Rozs őszi árpa TaVWZi ! Zab

ermelő- árpa

őszi búza termésátlaga 1955-ben szövetkezetek ! ,"

' i "ám , termésátlaga ((x/kat. hold) 1955-ben

; "" § (

5 (; alat—t ... 76 4.8 6,0 6,2 5 5.4

5— 7 g—ig ... 265 § 6,2 8,8 8,2 6,7

7— 9 ,, ... 645 7,3 ILO 9,0 6,7

9—10 ., ... 510 7,9 12,0 9,5 8,1

10—12 ,, ... 978 8,8 ' 13,9 10,4 9,2

12—14 ,, ... 553 9,2 15,1 11,4 lO,2

14 g felett ... ! 214 ; 10,8 16,5 ; l2,l ICA

( : _

. l

A növénytermelés területén mutatkozó jó eredményeket lerontja az állattenyésztés még mindig nem kielégítő színvonala. Az állattenyésztés fejlődése általában lényegesen lassúbb, mint a növénytermelésé. A növény—

termelés könnyebben gépesíthető, kisebb beruházásokkal fejleszthető, mint az állattenyésztés. Másrészt a termelőszövetkezetek többsége megalakulás—

kor nem rendelkezett a közös állattenyésztéshez szükséges épületekkel, és az állatállomány minősége is alacsony volt. Ilyen körülmények között a kor—

szerű nagyüzemi állattenyésztés kialakításához a termelőszövetkezeteknek aránylag hosszabb időre van szükségük, mint a növénytermelés nagyüzemi megszervezéséhez.

Bár a termelőszövetkezetek az állattenyésztésben általában elmaradtak, mégis az utóbbi évben jelentős eredmények tapasztalhatók az állattenyész-

fi,

A MEZOGAZDASAGI TERMEUÖSZÖVETKEZETEK EREDMÉNYEI 7

tés területén is. Ezek az eredmények arra mutatnak, hogy a régebben ala—- kult termelőszövetkezetekben rövidesen létrejön a korszerű nagyüzemi állattenyésztés. Számos termelőszövetkezetben a jövedelem nagyobb része ma már az állattenyésztésből származik.

A termelőszövetkezetek közös állatállománya 1954—ben nem növeke- dett. 1955—ben a szarvasmarhaállomány egy év alatt 13,3 százalékkal, a sertésállomány pedig több mint 20 százalékkal növekedett. Jelentősen növe—

kedett a szarVasmarha— és ezen belül a tehénállomány, a szarvasmarha—

tenyésztés helyzete azonban még mindig a legmostohább a termelőszövet—

kezetekben.

Az állatállomány alakulása a Mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Állomány (ezer darab)

195r. é ,- ául á Megnevezés 1954— 1955- 1954). égilszáxgélílgbx

szeptember 30-án

Szarvasmarha ... 124,9 141 ,5 1133

ebből: tehén ... 45,8 53,6 117,0

Ló ... 62,6 65.41 1045

ebből: kanca ... 29,9 3l,3 104,7

Sertés ... 406,4 4524 12l,2

ebből: kora ... 663 65,9 99,4

Juh ... 427,0 452,0 105,9

ebből: anyajuh ... 219,5 230,6 105,l

Számosállat 226,9 253,9 111,9

Az ez idő szerint rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk—, hogy javult a tenyésztés színvonala is, a termelőszövetkezetek ebben az év—

ben több területen túlszárnyalták az előző évek eredményeit. V

A koca— és tehénállományt például már jobban kihasználták a termelő- szövetkezetekben, és ennek eredményeként több volt a szaporulat.

A leellett anyaállatok aránya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

Leellett

Időszak kocák tehenek

) aránya az átlagOS állomány százalékában

1954. I., II., III. negyedév ... 129,3 62,4

1955. I., II., III. negyedév ... 138,7 7l,5

Fejlődött a termelőszövetkezetekben a sertéshizlalás is. Ebben az esz—- tendőben lényegesen több sertést állítottak hízóba, mint egy évvel korábban.

A lehetőségeket azonban még távolról sem használják ki. Elsősorban több kukoricát kell termelni ahhoz, hogy lényegesen javuljon a sertéshizlaláshA szántóterületnek jelenleg csak 12—14 százalékán termelnek kukoricát. Az elmúlt években a kukoricatermésnek gyakran 30 százalékát is kiosztották.

1955—ben viszont a termelőszövetkezetek többsége a kukoricatermés 80—90

százalékát a közös gazdaságban hagyta. Ennek hatása az 1956—os esztendő nagyobb sertéshizlalásában kétségkívül meg fog mutatkozni.

Hizóbaállitott

Időszak sertések száma

(db) 1954. I—III. negyedév .. 88 897 1955. I—III. negyedév .. 115 706 Index: 1954. I—III.

negyedév : 100 ... 130,2

Bizonyos mértékben javult a tejtermelés színvonala is az előző év azo- nos időszakához képest. Az elért eredménnyel azonban még nem lehetünk megelégedve, mert sok termelőszövetkezetben még mindig alacsony a tej—

hozam. A legfőbb hiányosság az, hogy nincs biztosítva sok helyen a meg—

felelő takarmányozás és gondozás. Szakszerűbb gondozással és kielégítőbb takarmányozással jelentősen fokozni lehetne a tejhozamot.

A tejhozam alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

!

Egv tehé ire jut( 100 kat. holdra jutó Időszak I teihozanl (liter; tejmennyiség (liter)

1954. I.——III. negyedév ... 1223 4424 1954. I.——III. negyedév ... 1504 5698

Bár a zárszámadások adatai még nem ismeretesek, az eddigi eredmé—

nyek alapján megállapíthatjuk, hogy 1955-ben a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete lényegesen megszilárdult. A korábbi években sok termelő- szövetkezet nem tudta esedékes kötelezettségeit kiegyenliteni, és ezért az új gazdasági évet adóssággal kezdte. Ebben az évben a termelőszövetkezetek többsége adósság nélkül zárja az évet, és ez a termelőszövetkezetek szá—

mára lényeges könnyebbséget jelent.

A vagyoni helyzet megszilárdulása mellett jelentősen növekedett a ta—

gok részesedése is. Ezt mutatják az eddig rendelkezésre álló adatok is. 1955- ben egy tag átlagosan 54 százalékkal több kenyérgabonaelőleget és 2,7 szá——

zalékkal több készpénzelőleget kapott, mint 1954-ben. Kenyérgabonaelőleg—

ként eddig többet osztottak ki a tagok között, mint 1953/54. gazdasági évben összesen. A kukorica kivételével a többi terménynél is magasabb részese—

désre lehet számítani, mint az elmúlt esztendőkben.

' *

A termelőszövetkezetek 1955. évi jó eredményeikre támaszkodva köny-—

nyebben készülhetnek fel a következő gazdasági évre. Tanulva azonban a korábbi évek hibáiból, nem szabad az új termelőszövetkezeteket magukra- hagyni. Segíteni kell az új termelőszövetkezeteket, hogy már az első eszten—

dőben sikeresen dolgozzanak. Jó eredménnyel járhat, ha a gazdag tapaszta- latokkal rendelkező régi termelőszövetkezetek vezetői is segítséget nyújta—

nak az új termelőszövetkezeteknek.

A termelőszövetkezetek többsége 1955—ben bebizonyította, hogy a szo—

cialista mezőgazdasági nagyüzemek nagyobb eredményekre képesek, mint a kisparaszti gazdaságok. A termelőszövetkezetek eredményei az egyénileg gazdálkodó parasztság előtt világosan megmutatják, hogy a tartós felemel—

kedés útja a szövetkezés. __ k ***