A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése és eredményei Baranya megyében

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A gépek számának alakulása

' A gépek átlagos száma Megnevezés

1950. 1952. l 1955.

évben 1

Exkavátor ... § —— 1 7 Forgófeies kotró ... —— — 2

Kanalas rakodó ... — ő 14

Saraboló vitla ... —— 7 21 Bányavitla (1 dobos) ... 15 25 41

A gépesítés terén eddig elért jelentős eredmények ellenére még igen sok a ten-

nivaló. Többek között még nagyobb ütem-

ben folytatni kell a legtöbb fizikai mun—

kát igénylő rakodás, munkahelyi és 'égyéb—

szállítás gépesítését. Meg kell szerkeszte—

ni az ásvány- és az ércbányászat számára

szükséges speciális fejtő— és rakodőge'pe—

ket. Gondoskodni kell a gépek alkatrész—

ellátásának biztosításáról. A felesleges

állomási készletek felszámolásával, illetve

csökkentésével elő kell segíteni a jobb

gépkihasználást.

őrlés, ércelőkészítés, minőségjavitás

Az e téren elért eredményekhez tarto- zik a gyöngyösoroszi' érc feldolgozására épült flotáló mű (ércdúsító), a recski üzem bővítése, valamint a hidrociklon alkalma-

zása Urkúton. A gyengébb minőségű vas—

ércek dúsitását fogja elvégezni az épülő rudabányai dúsító. Az ásványi termékek

őrlése azonban még elavult technológiá—

val történik. A szárítóberendezések is re—

konstrukcióra szorulnak. Örlési hibák, il-

letve túlszárítottság miatt az ásványi anyagok nem egyszer veszítettek export—

versenyképességükből.

Az ásványi anyagok szennyeződésének megakadályozása céljából növelni kell a tárolóterületet.

A második ötéves terv jelentős felada- tokat állít az ásvány— és az ércbányászat elé. Az ipar nyersanyaggal való fokozott ellátása megköveteli a műszaki fejlesztés

előtérbehelyezését. —

Herczog György

A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése és eredményei Baranya megyében

A felszabadulást követő években Ba—

ranya megye mezőgazdaságára két ténye- ző gyakorolt olyan hatást, mely megvál—

toztatta az egész mezőgazdaság arculatát, ' és új irányt szabott a további fejlődés- nek: a földreform és a termelőszövetkeze- zeti mozgalom.

A gazdasággal

rendelkezők A toldterűlet Birtokkategória megoszlása százalékban

t. ! _wwm—WV

(ka mid) 1935. § 1949. ; 1935. I 1949.

évben

0— 1 833 14,1 1,7 (LO

1——- 5 342 28,0 S,!) 10,()

5—10 13,0 29,5 10,2 27,8

10—20 12,4 23,3 18,8 40,3

20—50 , 5,7 4,8 16,9 20,1

50——- 1,4 0,3 43,5 0.9

!

Összesen 1004) Izom zoo,o 100,0

A földreform során a megye területé—

nek mintegy 34 százalékát vették igénybe és 23 673—an részesültek földjuttatásban.

A földosztás jelentősen megváltoztatta a birtokviszonyokai, a magánkézben levő

nagybirtokok eltűntek, a középparaszti gazdaságok száma és aránya jelentősen megnövekedett.

A földreform előkészítette az utat a

népi, demokratikus állam kialakításához,_

a mezőgazdaság szocialista átalakításához, megteremtette az előfeltételét a termelő—

szövetkezeti mozgalom megindításának.

Természetes, hogy a parasztság, mely"

hosszú évszázadok után először élvezte za- vartalanul a föld birtoklását, mely még nem látta, és nem tapasztalta gyakorlat- ban a kollektív gazdálkodás előnyét és

felsőbbrendűségét, kezdetben bizalmatlan

volt a termelőszövetkezetekkel szemben.

Mégis jó két évvel a szövetkezeti mozga—

lom megindulása után, 1950. végén Bara—

nya megyében már hatezer család 53 736 kat. holdon folytatott szövetkezeti gazdál—

kodást.

Bár az elmúlt öt év alatt a termelőszö- vetkezeti családok száma több mint 70 százalékkal emelkedett, és a termelőszö—

vetkezetek földterülete közel megkétsze—

reződött, a fejlődés azonban nem volt egyenletes és kielégítő.

STATIS ZTlKAl TÁJÉKOZTATÓ ' ;

566

A termelöszöuetkezeti mozgalom fejlődése Baranya megyében (mezőgazdasági termlőszővetkezetek)

A A temelőszövetkezeti A termelőezövet-kezetek

, termelőszövetkezetek családok összes terulete

Idopont.

száma. 1950.é'sz100 száma l950.év:100 kat. hold 1950.év:100 '

1950. december 81. ... 143 100,0 5 859 100,0 63 763 100,0

1951. december 31. ... 181 126,6 8 401 143,4 79 732 1483

1952. december 31. ... 229 160,1 11 195 191,1 122 362 227,5

1953. december 31. ... 205 1433 8 381 143,0 89 125 16558

1954. december 31. .. 203 142,0 7913 135,0 83 038 154,5

1955. december 31. ... 230 160,8 10 115 l72,6 102 850 1913

Az 1953—1954. évi átmeneti visszaesés után 1955—ben ismét új szövetkezetek ala- kultak a megyében, nagyobb számban [történtek belépések, és sok régi tag kérte visszavételét. 1955—ben 27 új termelőszö- vetkezet alakult, a családok száma több

mint ZOOO-rel nőtt, a földterület 19 812 kat.

holddal nagyobbodott.

Kevés figyelmet fordítottak azonban a megyében az egyszerűbb formájú szövet- kezetek népszerűsítéséref alakítására: ter—

melőszövetkezeti csoportok száma 1954.

végén 29, 1955. végén 20 volt.

Az 1955—ben alakult termelőszövetkeze—

tekben1 az 1955. évi júniusi párthatámzat—

nak megfelelően már fokozottabb mér-

tékben történt meg a családtagok bevo-

nása -- a 100 családra jutó tagok szá—

ma az 1954. december 31—én meglevő ter- melőszövetkezetekben 141, az 1955—ben alakult termelőszövetkezetekben 164 volt

—, és az új belépők között jelentős szám—

ban vannak középparasztok is (az összes 1955. évben belépetteknek 56,1 százaléka).

A termelőszövetkezetek fele 300—800 kat. holdnyi területen gazdálkodik, 38,7 százaléka pedig 300 kat. holdnál kisebb te—

rületen. 1955. december 31—én a' megye

szántóterületének 19,6 százalékán folyt

termelőszövetkezeti gazdálkodás.

A kezdeti időszakban jelentkező nehéz-

ségek nem engedték kibontakozni a kö—

zös, nagyüzemi gazdálkodás előnyeit min- den területen. A nem tagosított, vagy kü- lönböző minőségű földek, a kezdetleges

mezőgazdasági felszerelések, a közös gaz-

dálkodásban való járatlanság Baranya megyében is még sok szövetkezetet aka- dályozott abban, hogy az egyéni gazdasá—

gokat meghaladó eredményt tudjon el—

erni.

1 lit és a következőkben a mezőgazdaság? termelő—

szövetkezetekkel foglalkozunk,

A megye termelőszövetkezetei azonban

a kezdeti nehézségeken túljutva —- az ál- lam hathatós segítségével —-— mind jobb eredményt tudnak felmutatni.

1955—ben a főbb növényféleségekből a termelőszövetkezetek termésátlagai meg-

haladták nemcsak az egyéni gazdaságok

átlagait, hanem a megyei átlagot is.

A főbb növények termésállagai Baranya megyében 1955-ben

Termésátlag ((;/kat. hold) Megnevezés a termelő- az egyéni

szövetke- gazdasá- a. megyében zetekben gokban

Búza ... 9,7 8,6 * !),2

Reza ... 8,8 72 841

Öszí árpa ... 13,7 12,6 la,—z

Zab ... ]0,0 92 992

Kukorica ... 13,7 12,1 12,6

Burgonya ... 71,4 63,0 645)

Cnlaorrépa 118,0 , 100,0 109,()

Napraforgó g 7.4 ] 7,0 7,0

_A szövetkezetek megyei átlagán belül

ugyan nagyok még az eltérések, de mind

nagyobb azoknak a szövetkezeteknek az aránya, melyeknek termésátlaga megha—

ladja az adott község egyéni gazdáinak termésátlagát.

A lermelőszöuefkezetek megoszlása (: termésállag színvonala szerint

A község egyéíi'i '

*5 .

§ gazdámál

?

_.

gel;

_Z

Megnevezés Év Ég xobb vagy

: § azon?—

8 ;"; termésátlagot

% § elért szövetkeze- 0 tek százalékban

1953 100 56,8 43,2

Ószi búza ... 1954 100 384 61,6

1955 100 642 353

1953 100 58,5 áll,!)

őszi árpa ... .. 1954 100 39,5 60,5

1955 100 59,6 40.44

STATISZTIKAI TAJ ÉKOZTATO

⁵⁶⁷

Egyes termelőszövetkezetek 1955—ben

egészen kiemelkedő eredményeket értek el. Például a szentdénesi Szabad Élet Ter- melőszövetkezet 16,2, a pécsi Új Alkot-

mány Termelőszövetkezet 15,9, a dunafal—

vai Szabadság Termelőszövetkezet 15,8, a

helesfai Új Élet Termelőszövetkezet 15,4

métermázsa őszi búzát takarított be hol—

danként. A szajki Úttörő Termelőszövet—

, kezet 22,4, a babarci Béke 'Termelőszövet—

kezet 22,4, a dunaszekcsői Petőfi Termelő- szövetkezet 21,9 és a bólyi Kossuth Ter—

melőszövetkezet 21,6 métermázsás átlagot ért el az őszi árpából.

A növénytermesztés terén mutatkozó

eredmények elérésében nagy szerep jutott

a mezőgazdasági munkák fokozott gépesí—

tésének, a talaj jobb előkészítésének és megművelésének, a korszerűbb agrotech-

nikai módszerek alkalmazásának. A gép-

állomások mind több munkát végeznek a

termelőszövetkezetek részére.

Az vm.! kai. hold szrintóm jutó gépi munka

Év Normálhold

1953 l,86

1954 1 935

. LG!) . 223

A gépállomások által végzett munkák- nak nemcsak a mennyisége növekedett meg, hanem az utóbbi években a végzett munka minősége is javult. ) ,

Különösen jelentős a gabonafélék ter—

melésével kapcsolatos munkák gépesítése.

A szántási munkákat már majdnem teljes egészében, az aratást 56,4 százalékban géppel végezték. Nem elegendő azonban a kapás— és ipari növények munkáinak gépesítése.

A növényápolási munkákat hátráltatta, hogy a termelőszövetkezetek munkaerő—

ellátottsága nem kielégítő, egyrészt a csa—

ládtagok lassú ütemű bevonása, másrészt a munkafegyelem területén mutatkozó lazaságok miatt. ,

Bár a munkafegyelem megszilárdításá- ban '1952—53 évhez viszonyítva értek el

eredményt (a termelőszövetkezetek, azon-

ban még mindig magas a munkaegységet nem teljesítő tagok aránya, és még igen sokan nem teljesítették az évi kötelező munkaegységet. A 120 munkaegységen alul teljesítő tagok aránya 1954-ben 23,3,

1955—ben 243 százalék volt.

A korszerű agrotechnika alkalmazása különösen a kukorica termelésénél hódít t

nagyobb tért. A megye termelőszövetke-

zeteiben 1955-ben a négyzetesen vetett ku—

korica területe több mint kétszeresére

* emelkedett, és növekedett a hibrid kuko—

ricavetés területe is.

A négyzetes

és a hibrid kukoricavetésterület alakulása A hibrid A négyzetes !

* kukorica vetésterület

ó . . ő _ _

. 33303 'x::x

láv § ÉSÉ § § 333

4.5 m$ § :.) mg; ne

;; ""pr ,): ou N

—a; N a) N e,) N md

;: § '? m ;; § :— 53

s 10 s _; : :; to sp *:

:; Étag :: 33222

1954 ... ]O0,0 19,5 100,0 9,6 1955 ... 231_.0 43,6 147,0 13,7

A kedvezőbb terméseredmények elérése érdekében a kukoricavetések közel 10 százalékán, ia rozsvetések egyharmadán végeztek pótbeporzást a termelőszövetke—

zetek.

A termelőszövetkezetek 1955. évben

több műtrágyát használtak fel, mint 1954—

ben: 1954. évben az egy kat. hold szántóra jutó műtrágyafelhasználás 19,7, 1955-ben 30,7 kilogramm volt. A felhasznált mű—

trágya mennyisége azonban még nem ki—

elégítő, annál is inkább, mert a talajerő—

pótlás szempontjából igen jelentős szer—

vestrágyázást a termelőszövetkezetek el—

hanyagolták. Annak ellenére, hogy az egy számosállatra jutó szántóterület az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen nem változott, az istállótrágyázott terület ará—

nya nagymértékben csökkent: 1954—ben

19,4, 1955—ben pedig 10,6 százaléka volt az

összes szántóterületnek.

Az állattenyésztés terén a fejlődés üte—

me lassúbb. A közös állatállomány kiala—

kítását nagyban hátráltatta, hogy a be—

lépők egy része állatait a belépés előtt ér-

tékesítette, továbbá az, hogy a termelő—

szövetkezetek nagy része megalakuláskor a közös állatállomány továbbfejlesztésé—

hez szükséges férőhellyel nem rendelke—

zett. Egyes helyeken hosszabb ideig szét-

szórtan, háztáji gazdaságban istállózták a

közös állatállományt.

Az állam hitelek nyújtásával és egyéb támogatással jelentős segítséget adott a megye termelőszövetkezeteinek a közös

568

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

állatállomány elhelyezéséhez és tovább—

fejlesztéséhez. így például 1955—ben a ter- melőszövetkezetekben új építkezéssel és

átalakítással a szarvasmarhaistállókat 1279, a lóistállókat 179, a sertésfiaztatókat 714, a sertéshizlalókat 865, a kocaszállá-

sokat 195, a süldőszállásokat 2410 férő—

hellyel bővítették. Bár elhelyezési nehéz—

ség a termelőszövetkezetek egy részénél

még mindig fennáll, ennek ellenére az

*1953—54. évi visszaesés után az állatállo—

mány ismét fejlődésnek indult.

Az (állatállomány alakulása

! Szarvasmarha Ló Sertés Juh

E ítzmegy tetmelöszövetkeutm

v _ 195 _ 1950_ 1950_ ll számosállat az 1950. év

darab 63153") darab év :?00 darab év _100 darab év 3100 százalékában

1951 0 996 204,1 2925 1803 12 886 216,1 3345 170,0 158,2

1952 11 358 331,3 6804 369,7 30 720 515,4 4982 2533 2279

1953 9 398 274,2 4004 255,0 20 721 847,6 6131 3ll,5 195,S

1954 8 058 285,1 3086 234,8 18 009 302,1 5527 280,8 172,7

1955 9 516 277,6 4418 281,4 24 785 nő,? 8582 436,1 188,l

Az állatállomány növekedésének üteme

a területhez viszonyítva nem kielégítő. Az

1950. évtől meginduló kedvező arányú fej- lődés 1953-ban megtorpant, és azóta nem tart lépést a területi növekedéssel:

Az egy számosa'llalra jutó szántóterület

Év Kat. hold

1950 1951 1952 1953 1954 1956.

Különösen az újonnan alakult termelő- szövetkezetekben nem megfelelő az állat—

sűrűség. *

Az egy számosdllalm jutó szántóterület 1955-ben

Év Kat. hold

1952 előtt alakult termelőszövet- kezetekben ... 52 1053—54—ben alakult termelő-

szövelkezelekben ... 4.5 1955-ben alakult termelőszövel-

kezetekben ... ll,6

A termelőszövetkezetek nagy része még mindig nem fordít kellő gondot a szarvas- marhaállomány fejlesztésére. Kedvezőbb a helyzet a sertéshizlalás terén. 1955—ben a mégye termelőszövetkezetei a szerződé—

ses hízlalás keretében 3200 darabbal több sertést adtak át az államnak, és az év vé—

gén közel 170 százalékkal több sertés állt hízóban, mint az elmúlt esztendőben.

Az állattenyésztés fejlesztéséhez a ter—

melőszövetkezeteknek növelniök kell a

megfelelő takarmánytermő területet, és meg kell szüntetni azt a helytelen gya—

korlatot, hogy a megtermett takarmány jelentős részét kiosztják. A termelőszövet—

kezetekben az elmúlt években az állatál—

lomány növekedése mellett a takarmány—

termő terület csökkent. Az egy számosál—

latra jutó takarmányterület 1953—ban 3,1, 1954—ben 2,9 és 1955—ben 2,6 kat. hold volt.

A kukorica vetésterületének aránya a megye termelőszövetkezeteiben 1955—ben jóval az egyéni gazdaságoké alatt maradt az egyéni gazdaságokban a szántóterület 30,3 százalékán, a termelőszövetkezetek—

ben 15,2 százalékán termeltek kukoricát, 1955-ben a megye termelőszővetkezetei—

nek vagyoni helyzete erősödött. A zár—

számadást készített 204 termelőszövetke—

zet egy ket. hold összterületre jutó álló—

vagyona egy év alatt 23,3 százalékkal, összes vagyona 32,4 százalékkal emelke—

dett. Az állóvagyonon belül 24,1 százalék- kal nőtt az állóvagyonnak az a része, amelyet már semmiféle kötelezettség nem terhel.

A teljesített munkaegységek után ré—

szesedésként a megye termelőszövetkeze—

tel több mint másfélszeresét osztották ki az 1954. évinek: 21,09 forinttal szemben

—— terményben és készpénzben együttesen -— átlagosan 33,10 forint részesedést osz—- tottak. Az egy tagra jutó átlagos jövede—

lem az 1951. évihez viszonyítva közel 60 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek nagyobb részében az egy tagra jutó része- sedés 7—10000 forint között van.

Mát

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

569

A lermelőszóvetkezetek megoszlása az egy tagra jutó részesedés nagysága szerint

Az egy tagra jutó A termelőszövetkezetek

részesedés száma. megoszlásuszázalék)

6000 Ft alatt ... 20 9,8

5—7000 Ft ... 51 25,0

7—10 000 Ft . . . 88 43,1

" 10—14 000 Ft . 39 19,1

14 000 Ft felett 6 30

Összesen _{204 ! 100,0}

A jó eredményt elért szentdénesi Sza—

bad Élet rllermelőszövetkezetben az egy tagra jutó jövedelem a 17 000 forintot, az almamelléki Béke Termelószövetkezetben a 15000 forintot is meghaladja.

Az egy tagra jutó átlagos részesedés e termelőszővetkezetek nagyságcsoporljai szerint

fermelő- Egy tagra jutó Megnevezés szövetkeze- atlagos része—

tek száma sedés (Ft)

300 kat. hold alatt 75 7269

300—500 kat. hold 70 8402

500—800 kat. hold 36 8801

800 kat. holdon felül . 23 7856

Baranya meyuében össz. 204 ) 8181

Az egy tagra jutó részesedés átlagosan a 300—800 kat. hold összterülettel rendel—

kező termelószövetkezetekben a legmaga—

sabb.

A kisebb, gazdaságokban az alacsony

részesedést befolyásolta, hogy e gazda—,

ságok nem tudják teljes mértékben ki—

aknázni a nagyüzemi gazdálkodás elő- nyeit. A 800 kat. holdon felüli területtel rendelkező gazdaságokban viszont a meg—

felelő tapasztalat, irányítás hiánya befo—

lyásolta a jövedelem alakulását.

*

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlő- désének, a szövetkezetek gazdasági mű- ködésének elemzése a tapasztalatoknak

gazdag tárházát nyújtja. Ennek során

nemcsak az elért eredményeket kell rög—

zíteni, hanem fel kell tárni és széles kör—

ben alkalmazni kell a jó módszereket. Ez

hozzájárul ahhoz, hogy Baranya megyé- ben is megvalósíthassuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel egyidő—

ben a mezőgazdasági termelés fellendíté—

sét.

Tátrai Béla

Az áruházak szerepe Budapest lakosságának ellátásában

Az állami áruházaknak évről évre nagy a szerepük Budapest kiskereskedelmi for- galmának lebonyolításában. 1954-ben pél—

dául az_ állami kiskereskedelem összes

forgalmának 16,2 százalékát, a ruházati

forgalomnak pedig mintegy felét (49,6

százalékát) az áruházak bonyolították le.

Lényegében hasonló volt a helyzet 1955—

ben is, amikor az állami áruházak for- galma a kiskereskedelem összes forgal- mának 15,5 százalékát,'a ruházati forga- lomnak pedig 49,0 százalékát tette ki.

(Meg kell jegyezni, hogy a nagy üzlet- hálózattal rendelkező ruházati szakválla—

latok csak kb. *40 százalékban részesül—

tek Budapest ruházati forgalmából.)

Az állami áruházak szervezett, az állam által irányított működése 1948-ban kez—

dődött. 1948. május 15—én kezdte meg működését 20 fiókkal az Állami Áruházak Részvénytársasága. Ebből a részvénytár—

saságból alakult a mai Áruházi Kereske-

delmi Igazgatóság. E szervezet 1948-tól

(az államosítások után) fokozatosan vonta irányító és felügyeleti körébe a külön—

böző szervezetek, illetve magánszemélyek tulajdonában levő áruházakat (több eset—

ben bizonyos mértékig áruház jellegű ke—

reskedelmi egységeket). Az államosítás, illetve a külföldi tulajdonból való átvétel 1952—ben fejeződött be, amikor a Szovjet—

unió a magyar állam tulajdonába adta át a Corvin, a Napsugár és a Szivárvány áruházakat.

A szocialista kereskedelem nagyvárosi hálózatfejlesztése megköveteli, hogy az úgynevezett peremvárosok is megfelelő,

kielégítő kapacitású kereskedelmi egy—

ségekkel rendelkezzenek. A felszabadu—

lás előtt Újpesten, Csepelen, Pesterzsé-

beten stb. nemcsak áruház, hanem jó—

formán még nagyvárosi nívójú üzlet sem volt. A felszabadulás után —— a szocialista hálózatfejlesztésnek megfelelően -— a fő-