A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása

1204

^SZEMLE

Megállapítható, hogy a napi 60 vagon feletti teljesítményű bányák létesítése gazdaságos. A legjobb aknaüzemi teljesít-

ménnyel és önköltséggel a napi 80 vagon

körüli bányák dolgoznak.

A geológiai adottságok tehát lényeges

költségalakító tényezők, amelyek bizo- nyos fokig megszabják a bánya termelési

kapacitását, a feltárási rendszert, az alkal—

mazható fejtési módot, a vágatbiztosítást

stb. Ennek figyelembevételével megálla—

pítható, hogy a bányászat az önköltség-

csökkentés terén nehezebb helyzetben van,

mint általában a többi iparágak. A többi iparágban a termelési eszközök fejlődése,

új gyártási módszerek alkalmazása, üzem—

szervezési intézkedések foganatosítása ál—

landó lehetőséget biztosít az önköltség—

csökkentésre. A szénbányászatban állan—

dóan változnak a munkahelyek, és ezzel együtt változnak a geológiai viszonyok is.

Előfordulhat, hogy az újabb munkahelyek

geológiai viszonyai kedvezőtlenebbek,

mint az előbbieké, ami önmagában önkölt—

ségrontó, nem pedig önköltségjavító té-

nyező. Ilyen esetekben arra kell törekedni,, hogy a geológiai viszonyok kedvezőtlen —

hatását az üzemen belüli jó munkával el-

lensúlyozzák.

Önkéntelenül is felvetődik, hogy az ön—

költségcsökkentés egyik módja lehetne a kedvező geológiai adottságokkal rendel-—

kező üzemek erőteljesebb fejlesztése. Ezt

a kétségtelenül helyes elvet azonban csak módjával lehet megvalósítani. Figyelembe

kell ugyanis venni, hogy a szénbányászat-

ban a fejlesztésnek határt szab a szén—

vagyon minősége, nem biztos, hogy a nép—

gazdaságnak nagyobb mennyiségben szük—

séges az olcsóbban termelhető szénfajta.

A fentiek tudomásul vétele mellett is meg

kell állapítani, hogy mivel a geológiai vi-

szonyok nem romlanak mindenütt, hanem

ellenkezőleg javulhatnak is, továbbá mi—

vel a szénbányászatban is van lehetőség a termelés módszereinek javítására, iparági szinten kívánatos, ha a szén önköltsége

fokozatosan csökken.

Dr. Héja Lászlóné

A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete

és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása

Az ország gazdasági és politikai életé—

ben bekövetkezett konszolidáció eredmé-

nyeképpen a termelőszövetkezeti mozga—

lom 1957—ben ismét fejlődésnek indult, és az elmúlt másfél év alatt jelentős sikere—

ket ért el mind gazdasági, mind pedig szervezeti téren. 1957 első negyedébena korábban feloszlott termelőszövetkezetek—

nek mintegy 48 százaléka újjáalakult, és számosan visszatértek azok közül, akik korábban a termelőszövetkezetekből ki—

léptek. 1958 első felében is tapasztalható

további növekedés, és ennek következté—

ben a mezőgazdasági termelőszövetkeze—

tek és a termelőszövetkezeti csoportok jelenleg az ország szántóterületének 12,1

százalékán folytatnak közös gazdál—

kodást. (Lásd az 1. táblát.)

A termelőszövetkezeti mozgalom elmúlt másféléves fejlődésében több olyan je—

lenséggel találkozunk, amelyek bizonyos mértékben eltérnek a korábbi években tapasztaltaktól.

1. Az ellenforradalom után 1957 júniu—

sáig a szövetkezeti mozgalom erőteljesen

fejlődött. Azóta a számszerű növekedés lelassult. A szövetkezetek adminisztratív eszközök igénybevétele nélkül alakultak.

A helyes szövetkezeti politika alkalmazá—

sát elősegítette az a tény is, hogy több olyan szövetkezetet feloszlatták, amelyek nem akartak semmiféle közös tevékeny—

séget folytatni. A szövetkezés önkéntes-

ségére utal, hogy ebben az időszakban ki

is lehetett lépni a szövetkezetekből, míg a korábbi években ez igen szigorú fel- tételekhez volt kötve.

2. A szövetkezeti mozgalomban előtérbe került az alacsonyabb típusú társulási formák fejlődése. 1950—1955. években az alacsonyabb tipusú társulások működését nem engedélyezték., és ezzel a fokozatos—

ság elve csaknem teljesen háttérbe szo—

rult. Az elmúlt másfél évben viszont az alacsonyabb típusú szövetkezetek száma, taglétszáma jelentősen növekedett, ami bizonyítja e szövetkezetek létjogosultsá—

gát

, 1. tábla

A mezőgazdasági termelőszövetkczelek és a lermelőszövetkezeti csoportok főbb adatai

ÖS ze Ebből

Termelő- tersíllest szántó- Családok Tagok

Időpont; szövetkeze- terület

tek száma

(ezer kat. hold) száma

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok

19230. (ICCcmber 1. . ; ... 2185 771,6 627,7 76 887 119 527 1952. december 31. ... 5110 2608,0 2173,9 282 847 369 203 1953. december 31. ... 4536 1986,4 1599,5 197 758 250 009 1954. deCember 31. ... 4381, 1897,6 1478,1 186 681 229 952 1955. december 31. ... 4816 22819 1775,8 244 953 305 501 1956. december 31. ... 2089 1038,2 7922 97 897 119 315 1957. június 30 ... 3457 1401,3 1073,9 134 092 160 381 1957. december 31. ... 3394 1425,6 108333 132 963 155 794 1958. június 30 ... 3476 1491,1 1130,2 142 069 167 797

Ebből mezőgazdasági termelőszövetkezetek

1951. december 1 ... 2149 764,5 621,8 76 107 118 206

1952. december 31. ... 3632 2138,4 1765,0 214 814 290 761 1953. december 31. ... 3307 ]631,0 12942 146 513 193 328 1954. december 31 ... 3239 1547,9 1192,7 136 442 174 583 1955. december 31. ... 3759 1983,2 1519,1 197 028 253 355

1956. december 31. ... 1617 904,9 6793 76 513 96 126

1957. június 30 ... 2580 1163,9 861,7 99 570 122 456 1957. december 31. ... 2557 1203,1 886,4 99 822 120 352 1958. június 30 ... 2657 12832 944,1 110 079 133 557

1957 végén felülvizsgálták az alacso— 3— tábla

nyabb típusú szövetkezetek működését,

és azokat, amelyek csak formailag voltak szövetkezetek, feloszlatták. Számuk 1958

közepéig mégis gyarapodott, mert időköz—

ben nagy számban alakultak újabb tár- sulások. Az alacsonyabb típusú szövetke—

zetek működésének és gazdálkodásának

módja még sok tekintetben kiforratlan,

s ennek értékelésére még megfelelő ta- pasztalatok nincsenek. Azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy a mező—

gazdasági termelés egyes ágazataiban, például a szőlő— és gyümölcstermelésben, a rizstermelésben, a cukorrépatermelés-

ben, a méhészetben jól beváltak. Jó ered—

ményeket értek el a géphasználati tár—

sulások is.

1 tábla A mezőgazdasági társulások, termelői S:!)Iccsopoi'mk

és szakszöuelkewtek fejlődésének főbb adatai Szövetkezetek

, ' összea Tagok

Időpont , , területe száma

a szama _ (kat. !

' ; hold) §

1956. december 31. ... 3 1337 35,9 4.3 393 1957. június 30, ... ; 1987 473 (30 660 1957. december 31. ... ; 2452 64,7 1 72 024 1958. június 30 ... ! 2453 _ 573 ! 74 488

l l

A mezőgazdasági társulások, lermelői szakcsoportok és szak-szövetkezetek fontosabb adatai,

1958. június 30.

Szövet- Összes

Megnevezés kezetek Tagok terület

száma száma (kat..

hold)

Mezőgazdasági társulások , 492 11 597 18 210

Ebből : '

géphasználati ... 181 3 311 11 088 cukorrépatermelési . 91 2 598 2 116 szőlő- és gyümölcstermelő 11 773 263 méhészeti ... (53 1 162 — Termelői szakosoportok . . 1 887 51 875 39 693 Ebből :

szőlő— és gyümölcgtermelő 290 9 097 10 272 i'izstermelő ... 150 3 104 7 089 cukorrépatermelő ... 56 1 743 1 830 juhtenyésztő ... (30 825 1 513 méhe zeti ... 910 26 243 31

74 11 016 ——

2453

74 488 57 903

3. 1956 végén elsősorban a földdel ren—

delkező parasztok —— különösen a közép—

parasztok — hagyták el a szövetkezeteket.

Az elmúlt másfél évben Viszonylzygz magyar;

kevés középparaszt választotta a szövet—

kezeti gazdálkodás útját. Ezért számuk a szövetkezetekben kevés, arányuk pedig

nagyon alacsony és 1956 végéhez képest

lényegében nem változott meg.

1957—ben és 1958 első felében a mező—

gazdasági termelőszövetkezetekbe első-

1206

SZEMLE

sorban a földnélkülí parasztság és a kevés

földdel rendelkező parasztság lépett be

nagy számban. Ennek ellenére a mező- gazdasági termelőszövetkezetek területe

állandóan növekedett. Ez arra mutat, hogy 1957—ben és 1958 első felében a szö—

vetkezetek területe elsősorban a tartalék—

földekből, nem pedig az egyéni gazdasá-

gok szövetkezetekbe történő bevonásával növekedett.

4. tábla Középparasztí családok arányának alakulása

A középparaszti családok aránya Időpont a termelő— gizellííggi

szövetke- termelő-

%%?!ka szövetkeze—

osszesen tekben

1950. december ]... 19,7 19,4 1952. december 31. ... 33,9 33,6 1953. december 31. ... 30,3 30,l 1954. december 31. ... 28,3 28,0 1955. december 31. ... 27,2 27,l 1956. december 31. . A . . . . 16,9 14,8 1957. június 30 ... 18,2 14,9 1957. december 31. . , . . . . 17,1 14,3 1958. január 30. ... 1772. 14,7

Az elmúlt másfél évben nemcsak a

szövetkezeti mozgalom lendült fel, hanem

igen nagymértékben megerősödtek a szö—

vetkezetek mind gazdasági, mind szerve- zeti és politikai tekintetben. A gazdasági eredmények sok területen jobbak voltak mint az ellenforradalmat megelőző évek—

ben. Ezt az eredményt elsősorban a párt és a kormány helyes szövetkezeti politi- kája segítette elő.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek

nagy része igen nehéz helyzetben volt

1957 elején. Gazdaságuk erősen szétziláló—

dott, eszközeik nagy része hiányzott, és a

munkafegyelem sem volt kielégítő. Za—

varta a szövetkezetek gazdálkodásásnak megindítását, illetve a szilárdítását az is,

hogy az év elején egyes szövetkezetekben a gazdálkodás és a jövedelem elosztásá—

nak módjára vonatkozóan különféle ——

gyakran helytelen —— nézetek és módsze- rek alakultak ki. A helytelen nézetek kö—

zül a legelterjedtebb a részes művelésre

vonatkozott. A termelőszövetkezetek egy részében 1957 elején nem volt elég munkaerő. Egy tagra országosan is, de egyes szövetkezetekben különösen sok terület jutott, aminek következtében a

nagy mezőgazdasági munkák idején a fel-

adatok ellátása nagy nehézségekkel járt.

Ezt a problémát egyes szövetkezetek úgy oldották meg, hogy területük egy részét részes művelésre adták ki. A részes mű—

velést azonban nemcsak a munkaerőhiány miatt Vezették be. Egyes szövetkezetek úgy vélték, hogy a jövedelemelosztásnak ez a módja igazságosabb mint a munka—

egységen alapuló.

5. tábla Részes művelés 1957-ben a mezőgazdasági

termelőszövetkezetekben

Ebből RÉSZBS-

Részes- művelésre

műve ——————————————— kiadott

lésre tagok- ldege- msg; "

Növény kiadott nak neknek növények

terület összes

(kat.

hold) kiadotg'. terület 33123

. ar nya

(százalék) zalékában

Kukorica ... 18 929 63,1 36,9 *15,0 Burgonya . v . . 1 166 72,1 27,9 7,7 Takarmányrépa 1 409 77,6 22,4 13,3

anerna ... 1 650 84,1 15,9 SA

Vöröshere ... 1 616 71,9 28,1 A,!) Egyéb szántó-

földi növény . 11 833 743 25,1 1,9 Rét ... 8 228 33,4 6t$,6 135

Szőlő ... 505 78,4 21,6 735

Gyümölcs ...

442 67,4 32,6 23

A részesművelés a szövetkezeti moz—- galom számára káros, mert nem a szo—

cialista elosztás elvét valósítja meg. A

részes műveltetést elkerülhették volna a szövetkezetek, mert szántóterületük jelen-

tősen csökkent, és a gépállomások ele- gendő géppel rendelkeztek a munkaigé—

nyes folyamatok elvégzéséhez. A termelő—

szövetkezetek azonban nem éltek ezzel a

lehetőséggel megfelelő módon. Amíg ugyanis a szántás, a vetés és a gabona—

aratás gépesítési színvonala emelkedett,

addig a kapálásé az 1956. évi 36,4 száza—

lékr6121,6 százalékra csökkent. (Lásd a

6. táblát.)

A talajerő pótlása a szövetkezetekben 1957-ben gyengébb volt mint az előző

években. A mezőgazdasági termelőszövet—

kezetek szántóterületüknek kisebb részét istállótrágyázták, és csökkent a műtrágya—

felhasználás mértéke is. A szövetkezetek területegységre számítva kevesebb mű—

trágyát vásároltak 1957—ben, mint az előző években. A szövetkezetek műtrágyavásár—

lásai elsősorban a rosszul értelmezett

takarékosság következtében csökkentek.

A szövetkezeteknek ugyanis az év elején kevés pénzük volt, és ezért műtrágyát a saját erejükből megfelelő mennyiségben vásárolni nem tudtak. Hitelt viszont az

év elején erre a célra a lehetőségekhez

képest viszonylag kevésbé vettek igénybe,

mert nem akartak ,,feleslegesen eladó- sodni". A műtrágya-felhasználás növelése

pedig rendkívül fontos volna a szövetkeze-

tekben, hiszen a jelenlegi felhasználás mértéke —— b_ár lényegesen magasabb

mint az egyéni gazdaságokban —— nagyon

alacsony. 1958 első felében mind a mű—

trágya—, mind az istállótrágya—felhaszná- lás terén javulás következett be. 1958 I.

félévben több műtrágyát használtak fel a szövetkezetek mint az 1957. évben össze- sen, Az istállótrágyázott szántóterület aránya is növekedett, de még így is ala—

csonyabb mint az egyéni gazdaságokban.

8. tábla A mezőgazdasági termelőszővetkezelek

erőgépellátollsa'ga és a főbb munkák ge'peslle'sí [oka 1955. 1956. 1957.

Mutatószám W

évben

Egy gépállomási traktoregy- ségre jutó szántóterület

(kat. hold) ... 1043 100,9 54;

Egy gépállomasí universal traktorra jutó kapás— és szálastakarmányterület

(kat. hold.) ... 300,0 253,4 130,8 Egy gépállomási és termelő-

szövetkezeti traktorra ju-

tószántóterület (kata. hold) 103,6 lO0,0 51,3 Egy gépállomási és termelő—

szövetkezeti universal traktorra jutó kapás és szálastakarmányterület

(kat. hold) ... 300,0 253,4 104,4 szi mélyszántás (százalék) 965) 743 100,0

őszi vetés (százalék) ... 633: sz,s sas

Tavaszi vetés (százalék) . . . 23,0 35,1 45,6 Kapálás (százalék) ... 28,7 364 21,6 Tarlóhántás (százalék). . , . 67.l 66,2 77,8 Gabonaaratás (százalék) ., 61,6 59,2 73,3

7. tábla Az ístállótra'gyázotl szántóterület arányának

alakulása

Az istállótrágyázott szántó- terület az összes szántóterület

százalékában Gazdasági év

a mezőgazdasági az egyéni termelőszövet- és egyéb

kezetekben gazdaságokban

1954—55 ... 13,6 17,6

1955—56 . . 12,6 18,1

1956—57 . . 11,6 16,3

1957—58 ... 13,7 21,3

8. tábla Az egy kat, hold számára jutó kiutalt

műtrágya menuiségének alakulása

Az egy kat. hold szántóra jutó kiutalt műtrágya (kilogramm) a mező—

gazdasági az állami az egyéni Év termelőszö- gazdaságok- és egyéb

vetkezetek- ban gazdaságok-

ben ban

my_ ható- míly ható- mu? ható-

ban anyag— ban anyag- ban anyag-

ban ban ban

1955 ... 51,1 10,4 105,9 22,9 9,1 I,!) 1956 ... 54,1 11,3 96,0 20,5 7,2 LÖ 1957 ... 32,7 6,7 154,6 33,4 18,6 4,() 1958. I. fél-

éV* . . . . 44,6 103,0 . 14,5

* Előzetes adatok.

A termelószövetkezetek a szántóföldi növénytermelésben általában jó eredmé—

nyeket értek el: termésátlagaik jobbak

voltak 1957—ben, mint a jó termésű 1955.

évben. A gabonafélék és az ipari növé—-

nyek termésátlaga a termelőszövetkeze-

tekben magasabb volt, mint az egyéni

gazdaságokban, a kukoricáé, a szálas—

takarmányé és a zöldségféléké azonban

alacsonyabb. A szálastakarmányok ala- csonyabb termésátlaga onnan adódik,

hogy a termelőszövetkezetek takarmány—

termő—területüknek sokkal nagyobb ré- szén fogtak magot, mint az egyéni gazda-

ságok. Ez csökkentőleg hatott a széna—

hozamra, mert éppen azoknak a területek-

nek szénatermése esett ki, amelyek a leg-

többet adják. A termelőszövetkezetek által a szántóföldi növénytermelés terén

elért eredményekben, a gabonaféléknek

és az ipari növényeknek az egyéni gazda—

ságokénál magasabb termésátlagában a

nagyüzemi gazdálkodás fölénye mutat-

kozik meg. A jobb eredményekhez az al—

kalmazott agrotechnikánk, a nagyüzem

adta előnyökön kívül bizonyos mértékig

az is hozzájárult, hogy a termelőszövet- kezetek földje jobb minőségű, mint az

egyéni gazdaságoké. Ezek a földek azon-

ban már az 1952—1954. években is a ter- melőszövetkezetek tulajdonában voltak, és akkor az eredmények mégsem voltak

ilyen jók mint 1957-ben.

SZEMUS

1 208

9. tábla A főbb növények lerme'sdllaga a mezőgazdasági iermelőszővetkezeiekhen

A mezőgazdasági barmelőszövetkezetek termésátlaga az

, egyéni gazdaságok termésátlagának

, , 1935. 1956. 1957. százalékában

N oveny

1955. 1956. 1957.

évben (mázsa/kat. hold)

évben

Búza ... 10,0 8,3 10,5 119,0 118,6 125,0

Rozs ... BA 7,7 8,2 12.14 128,3 128,1

Ószi árpa ... 13,0 9,6 13,o 110,2 99,0 maa

Tavaszi árpa ... 10,1 7,9 11,4 97,1 91,9 108,6

KukoriCa ... 13,5 10,3 13,2 104,7 102,0 95,0

Burgonya ... 68,9 61,1 71,7 113,9 114,6 111,5

Cukorrépa ... 1363 108,4 l43,0 1263 113,2 113,8

Napraforgó . . . ... 6,6 6,0 7,0 101,5 IOSA 1013

Lucerna ... 19,3 22,5 19,0 76,9 96,6 73,9

Vöröshere ... 19,9 22,9 18,4 80,9 98,7 78,6

Rostkender ... 20,7 21,2 26,6 95,0 109,3 106,4

Olajlen ... 2,1 8,4 4,2 100,0 85,0 262,5

Mék ... 1,0 1,0 2,0 lO0,0 100,0 80,0

Fejeskáposzta ... 110,0 66,4 79,1 100,3 92,4 67,6

Vöröshagyma ... 78,0 46,7 47,9 100,1 87,3 63,9

Patadimom ... 77,0 73,4 65,3 100,0 lO0,0 74,1

A termelőszövetkezeteket az ellenforra—

dalmi események során a legnagyobb

veszteség a közös állatállomány csökkené—

sével érte.1 A közös állatállomány az 1956.

év II. félévében mintegy 65 százalékkal

csökkent. Becslések szerint mintegy 90000 darab szarvasmarhát, több mint

300000 darab sertést, 280000 darab juhot

és 50000 darab lovat kivittek, széthurcol-

tak, illetve eladtak a közös gazdaságok—

ból.

lOu. tábla A mezőgazdasági termelőszöveíkczelek

közös állatállománya

19r6. 1957.

; ') 1958.

' llatfa; június decem- június decem- Mágus 30. ber 31. 30. ber 31; '

Szarvas-

marha 175 636 67 283 75 194 90 432 119 063 Sertés . . . 487 861 145 257 176 527 193 134 250 869 Ló ... 80 355 24 73] 31 476 30 477 33 351 Juh ... 588 153 237 509 359 755 329 914 471 669 Számos-

állat. . . 302 403 107 128 131 147 142 277 184 164

A termelőszövetkezetek ezt a nagy vesz- teséget 1957—ben még nem tudták ki-

heverni. Az 1958. év első felében viszont

e. közös állatállomány mind az 1957. év végéhez, mind az előző év azonos idő-

1 A tormelőszövetkezeiek állallenycszlósének fej—

lődését és helyzetét részletesebben ismertette Pálfai István ,,A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös állattenyésztése" c. tanulmányában (Sinus:- íllcai Szemle. 1958. évi 11. sz.)

szakához képest jelentősen növelgedett.

Ehhez hozzájárult az is, hogy a kormány megfelelő segítséget adott a szövetkezetek—

nek: 1958 első félévében 11 700 darab

tenyészmarhát vásároltak a Tenyész—

állatforgalmi Gazdasági Irodától.

A termelőszövetkezetek közös állatállo—

mányának 1958. év első felében bekövet—

kezett növekedése jelentősen emelte az

állatsűrűséget. Míg 1957—ben az állatsűrű—

ség alig javult, 1958 első felében ez ugrás—

szerűen megnövekedett. 1958. június

30—án a szántóterülethez viszonyítva több állatot tartottak, mint fennállásuk óta

ebben az időszakban bármikor. Ez igen nagy jelentőségű eredmény a szövetkeze- tek helyes gazdálkodása szempontjából.

ll. tábla Az állalsűrűség alakulása

a mezőgazdasági íermelőszövetkezetekben 100 kat. hold mezőgazdasági

területre jut 1 956. 1957 .

Állatfaj . 1958.

jú' de- jú, de— jú-

nius com- nius cem— nius 30. ber 30. ber 30.

; 31. [ 1 31 .

Szarvasmarha... 83 7,8 6,9 8,() 9,9 Sertés ... 233 169 lő,] 17.l 20,8 Ló ... 3,S ZA) 2,9 2,7 2.8 Juh ... 281 27,6 32,8 29,1 39,0 Számosállat ... 14,5 12,5 12,0 12,6 15,8 Egy számosállatra

jutó szántóterület

(kat. hold) ... 5.6 63 7,2 6,2 5,1

A termelőszövetkezetekben az állatállo—

mány összetétele is bizonyos mértékig ked—

vező irányban változott meg. A szarvas—

marha— és a juhállomány aránya ugyanis növekedett, a lovaké és a sertéseké pedig

csökkent. A lovak aránya azért is csök—

kent, mert a termelőszövetkezetek saját traktorral is rendelkezhetnek.

A termelőszövetkezetekben a belterje- sebb gazdálkodást még jobban elősegítené az, ha a szarvasmarhaállomány aránya tovább növekedne a juhállomány rová—

sára. A szövetkezetekben a juhok száma jelenleg — területegységre számítva ——

már az ellenforradalom előtti szintet is jóval meghaladja. A jobb, az eredménye-

sebb gazdálkodás érdekében a legnagyobb

erőfeszítéseket a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztése terén kell kifejteniök a szövetkezeteknek. A juhállomány to—

vábbi növelése ezt a feladatot annyiban hátráltatja, hogy a szálastakarmányok egy

részét elvonja a szarvasmarhatenyésztés—

től. Nemcsak üzemi, hanem népgazdasági

érdekek is azt kívánják, hogy a szövet—

kezetek a fő súlyt a szarvasmarhatenyész—

tés fejlesztésére fordítsák. Ismeretes, hogy

hazánkban jelenleg egy főre kevesebb termelt tej jut, mint a felszabadulás előtt.

Ezt a hátrányt hamarosan be kell hoz—

nunk.

12. tábla Az állatállomány összetétele

a mezőgazdasági termelőszővetkezelekben A számosállatra átszámított állatállomány

százalékoe megoszlása

1956. 1957.

Állatfaj

19518—

június decem- június decem— junius

30. ber 31. 30. ber 31. 30-

Szarvas-

marha 46,5 50,2 45,9 50,8 51,7

Sertés 18,4 15,5 153 15,5 15,5

LÓ ... 21,2 18,5 19,2 17,1 14,5

Juh ... 13,9 15,8 19,6 16,6 18,3

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A szarvasmarhaállománynak 1958 első felében bekövetkezett növekedése azonban nem volt minden tekintetben kedvező. A

tehénállomány ugyanis korántsem növe—

kedett olyan mértékben, mint az összes állomány, mert a termelőszövetkezetek főleg növendékállatokat vásároltak. Az

amúgyis alacsony tehénállomány aránya ennek következtében tovább csökkent.

13. tábla A lehe'nállomány aránya

Tehenek száma a szarvas-

Időpont marha-

darab állomány százaléká-

ban 1956. június 30 ... 69 410 39,5

1956. december 31 29 525 43,9

1957. június 30. . 83 707 44,8

1957. december 31 . 37 437 UA

1958. június 30 ... 44 318 372

A termelőszövetkezetekben nemcsak a

közös állatállomány növekedett, hanem

jelentős mértékben emelkedtek az állati

termékhozamok is. Annak ellenére, hogy

1957 elején a takarmányhelyzet sok ter—

melőszövetkezetben kedvezőtlen volt, a

tejtermelés színvonala az előző éveknél

mégis magasabb volt. Az egy tehénre szá—

mított tejhozam 1957. évi szintje az elmúlt öt év átlagát 31,5 százalékkal múlta felül.

14. tábla A tejtermelés alakulása évenként

!

a 100 kat.

Egngifám hold szán- Termelt tej

Év l't t 'n tóra jutó

(ezer 1 er) egngágm termelt tej (liter)

1955 ... 88 071 1790 6759

1956 ... 106 827 1770 6757

1957 ... 65 483 1980 7743

A tejtermelés az 1958. év első három negyedévében tovább növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam jóval nagyobb, mint az előző évek hasonló időszakaiban volt.

Az 1958. évi tejtermelés eddigi eredményei

azt mutatják, hogy 1958—ban országos át- lagban elérhetővé válik a 2200—2300 lite—

res tehenenkénti tejhozam, az 1952—1954.

évek alacsony tejhozamával szemben.

15. tábla Tejtermelés

a mezőgazdasági termexőszC—velkezelekben

Ám 100 kat.

Összes ha? hold

termelt állo- Istálló- szántóra

Év, negyedév tej án átlag jutó

101161). (ezer (liter) termelt

1 ! darab tej

) (liter)

1956. I—III. . i 93 832 64,7 5,3 5670

1957. I—III. 47 987 312 5,6 5738

1958. I—III. 80 045 41,9 7,0 8328

1210

^SZEMLE

A sertéshízlalás terén 1957—ben már korántsem voltak kielégítők az eredmé- nyek. Az átlagos állománynak ugyan nagyobb részét hízlalták meg 1957-ben.

mint az előző években, de területegységre

mégis kevesebb hízóba állított sertés ju—

tott, mint 1956—ban és 1955—ben. A sertés—

hízlalás mértékének csökkenése főleg arra

vezethető vissza, hogy kevés abraktakar—

mány maradt 1956 végén a termelő- szövetkezetekben. (Az abraktakarmányo- kat ugyanis könnyebben el lehetett Vinni

a szövetkezetből mint a szénaféléket.) Ennek következtében 1957 elején nagyon kevés sertést tudtak a termelőszövetkeze—

tek hízóba állítani.

16. tábla A sertéshizlalás alakulása évenként

A hízóba állított

sertések száma 100 kat. hold szántóra jutó

Év az átlagos hízóba állított állomány sertések száma darab százaléká- (darab)

ban

1955 ... 163 502 39,5 12,2

1956 ... 193 210 44,3 12,2

1957 ... 86 564 47,4 10,2

Az 1958. év első három negyedévében a hízóba állított sertések száma és a terület- egységre jutó hízóba állítás mértéke is lényegesen növekedett az előző év azonos időszakához képest.

17. tábla Sertéshizlalás

a mezőgazdasági termelőszövetkezeiekben

Hízóba állitott 100 m- hold

Év, negyedév sertés szántóra jüt'ó

hizóba állitás (ezer darab) (darab)

1956. I—vIII. ... 15933 9,7

1957. I—III. ... 60,8 7,3

1958. I——III. ... 115,1 12.0

Nagy eredménynek számít, hogy a

szarvasmarhahízlalás is kezd elterjedni a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt évek- ben ezzel az ágazattal a szövetkezetek alig

foglalkoztak. 1958 első három negyedévé-

ben azonban ezen a téren fordulat történt:

közel 35000 szarvasmarhát (100 kat. hold szántóra 3,6 darabot) állítottak hízóba. A hízóba állított szarvasmarhák közül több mint 9000 vásárolt szarvasmarha volt.

A szövetkezetekben a szarvasmarha— és

a sertés hizlalást saját erőből még tovább

lehet bővíteni. Még mindig sok sertést ad—

nak el süldőkorban ahelyett, hogy meg—-

hízlalva értékesítenek. A szarvasmarha

állományon belül is sok az olyan egyed,

amelyet hízlalás útján jobban lehetne ér-

tékesíteni. Ehhez azonban az szükséges,

hogy a szövetkezetek a takarmány—elosz- tás módját gyökeresen megváltoztassák.

A termelőszövetkezetek 1957—ben az ab-

raktakarmányok nagyobb részét osztották ki a tagok között, mint az előző években.

A közös gazdaságban mégis az előző évek—

hez képest több abraktakarmány maradt vissza —- mind területegységre, mind a közös állatállományra számítva —, mert a takarmánytermés magasabb, ,az év végi állatállomány pedig kisebb volt. A közös állatállomány növelését mindenesetre fé—

kezi, hogy a takarmány nagy részét indo—

kolatlanul kiosztják. Ennek következtében ugyanis -— a háztáji termést is figyelembe véve —— a háztáji gazdaság sertésállomá—

nya sokkal jobban el van látva kukoricá- val, mint a közös gazdaságé.

18. tábla

A szemestakarmány—Iermelés és -felhasználás

Árpa és zab Kukorica

Mutatószám 1955.l1957. 1955. 1957.

évben ._._.

100 kat. hold szántóra jutó termés (mázsa)* ...

Államnak átadott mennyi- ség az összes termés szá-

zalékában ... 13,4 10,7 15,1 6,0 Tagok között kiosztott

mennyiség az összes ter-

més százalékában ... 30,1 41,7 22,2 39,4 100 kat. hold szántóra jutó

takarmányozásra vissza- maradt mennyiség

1603 196,4 167,9 192,9

(mázsa)" ... 73,0 79,2 96,4 102,7

Egy számosállatra jutó ,

takarmányozásra visz- szamaradt mennyiség

(mázsa)" ... 4,1 4,9 5,4 6,3

* Évközepi területre számítva.

** Zárszámadáskori terülelre és állatállománya számítva.

19. tábla A közös és házla'jí állatállomány kukoricaelláíottsága Közös Háztáji

Mutatószám gazdaságban,

1957. év végén

Takarmányozásra visszamaradt ku—

korica (tonna) ... 88 105 179 922 Egy számosallatra jutó kukorica

(mázsa) ... 6,3 29,0 Egy sertésre jutó kukorica (mázsa) . 4,6 8,6

A termelőszövetkezetekben igen el—

hanyagolt állattenyésztési ág volt 1957-

ben a baromfitenyésztés. A baromfiállo—

many nagyon kicsi volt. 1958. 1. félévben

növekedett a baromfiállomány, és elérte az 1956 évközepi szintet, de ez még min- dig nagyon kevés. Több száz termelő- szövetkezet egyáltalán nem foglalkozik

ezzel az igen jövedelmező állattenyésztési ágazattal.

Az 1957. évi jó gazdasági eredmények és a termelőszövetkezetek szervezeti meg- erősödése következtében a termelőszövet—

kezetek vagoni helyzete is kedvezőbbé

vált. 1957 végén 2519 mezőgazdasági ter—

melőszövetkezet készített zárszámadást.

Az adatok szerint 1957—ben egy kat. hold összes területre számítva lényegesen több vagyona volt a termelőszövetkezetnek

mint egy évvel korábban, és meghaladta az 1955. évit is.

_ ao. tábla

A vagyon! helyzet alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

Millió Egy kat. hold összes területre jut 1955. év az

forint (forint)

Me nevezéc 1957.

g * október 1955. 1956.* 1957. 1955. 1956.

Sl—é

", október 31-én amint)" év százalékában

Állóvagyon ... 2712 1931 1746 2364 'l22,4 135,4

Ebből szövetkezeti alap ... 1134 756 691 988 130,7 l43,0

Forgóvagzyon*** ... 1487 1221 890 1296 106,1 145,6

Összes vagyon 4199 3152 2636 3660 116,1 138,8

Teher ... 2483 2132 1785 2164 101,5 121,2

* Tisztavagyon 1716 1020 851 14.96 Im,? 175,8

Mérleghiány ... 45 80 125 40 5t),0 82,0

'* 1774 (továbbra is működő) mezőgazdasági tenmelószövetkezet adatai.

** Évközepi területre számítva,

*** Részesedés nélkül,

Az egy kat. holdra jutó állóvagyon je— 21- tábla

lentősen növekedett a termelőszövetkeze—

tekben. Ez részben annak volt a követ-

kezménye, hogy a termelőszövetkezetek állóvagyona kisebb területre koncentrá- lódott 1957 végén mint az előző években.

A termelőszövetkezetek ugyanis 1957 ele—

jén a kilépett tagoknak a bevitt földeket

kiadták, azokat a gépeket és felszerelése—

ket viszont, amelyeket a szövetkezetek az évek során felhalmoztak, visszatartották a

közös gazdaságban. Ezenkívül a sok eset—

ben kisebb területen újjáalakult szövet- kezetek tulajdonába került a felosztott

szövetkezetek állóvagyonának jelentős

része is. Az állóvagyon növekedéséhez az

1957. évi beruházások is hozzájárultak.

1957—ben a beruházásra fordított hosszú—

lejáratú hitel és a vissza nem térítendő

állami támogatás együttes összege meg- haladta a 100 millió forintot. Az állóesz- közökön belül, területegységre számítva, nagymértékben növekedett az épületek,

gépek és egyéb beruházott vagyon értéke.

Az egy kat. hold összes területre jutó állóuaguon alakulása a mezőgazdasági termelőszővetkezetekben

Egy kat. hold

összes területre jut 1957. év

—————-————— az

Megnevezés 1955.l1956.[1957. 1955. év

' -————————————— százalé- október 31-én kában

(forint,)

Épületek, gépek és egyéb

beruházott vagyon* . 1360 1309 1856 136,5 Igás- és tenyészállatok. . 429 318 394 91,8 Növeudékállatok ... 122 72 78 63,9 Beruházási és pénzfor-

galmi eszközök ... 20 47 36 180,0 Állóvagyon összesen 1.931 1746 2364 122,4 Szövetkezeti alap ... 756 691 988 130,7

* Egyéb beruházott vagyon: talajjavítás, telke—

sítés, szőlő- és gyümölcstelepités stb.

Az 1955. október 31—i állapothoz képest

jelentősen megváltozott az állóvagyon

összetétele. 1957. október 31-én az épüle-

tek és gépek értékének aránya több mint 8 százalékkal nagyobb, az állóeszközöknek számító állatállomány értékaránya pedig

1212

^SZEMLE

8 százalékkal kisebb volt mint az 1955.

évi zárszámadáskor. Az állóvagyon össze- tételének ez az eltolódása nem mondható

kedvezőnek, mert az épületek nagy részét nem használták ki. Kedvező a feltétel

viszont ahhoz, hogy sok szövetkezet költ—

séges építkezés nélkül növelje közös állat-

állományát, mert sok kihasználatlan férő—

hely volt 1957 végén a termelőszövet—

kezetekben.

22. tábla Az állóvagyon összele'tclo'nek alakulása a mezőgazdasági lermelőszövelkezefekben

Az állóvagyon összetétele (százalék)

Megnevezés

! 1956. 1 1957.

1955. ;

október 31-én

Épületek ... 41,1 46,4

Gépek, berendezések . 15,6 TOA 750 18,5 78,5

Egyéb beruházások* . 13,7 J 13,6

Igás- és tenyészállatok 222 18,2 16,7 Növendékállatok . . , . 6,3 4,1 S,3 Beruházási és pénzfor-

galmi eszközök Ll 2,7 1,5

Állávagyon összesen 100,0 100,0 100,0

* Egyéb beruházások: talajjavítás, telkesítés, szóló- és gyümölcstelepítés stb.

23. tábla A közös állatállomány és a rendelkezésre álló

férőhelyek száma

Rendelke—

Állomány zésre álló

Állatfai férőhely

1957. december 31-én Szarvasmarha ... 90 432 150 254 Sertés (hízó nélkül) ... 154 943 267 371

Hízósertés 38 191 142 498

Ló ... . . 30 447 43 321

Juh ... 329 914 479 109

Jelentősen javult a termelőszövetkeze- tekben a forgóvagyon—ellátottság. Egy kat. hold összes területre 1957. december 31-én több forgóvagyon jutott, mint 1956—

ban és 1955-ben. Ezt az is lehetővé tette,

hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása

önállóbbá vált. 1957—ben ugyanis meg—

szűnt a beszolgáltatási kötelezettség, és

így a szövetkezetek több forgóeszközt tud—

tak a termelési és egyéb alapok emelésére fordítani és a kötelezettségek forgóeszköz—

fedezetét is jobban biztosították.

A termelőszövetkezetekben az egy kat.

holdra jutó tisztavagyon az 1955. évhez képest több mint 46 százalékkal növeke—

s?

kedett. Ehhez hozzájárult az is, hogy a

szövetkezetek jelentős összegeket ruház—

tak be saját erőből. Többek között saját eszközeikből 715 darab traktort vásárol—

tak, több mint 41 millió forint értékben.

2—1. tábla Az egy kat. hold összes területre jutó

forgóvaguon alakulása és megoszlása a mezőgazdasági lermelőszövetkezelelcben

Ebből

§?

hgld terme— kötele-

Időpont összes lési zettsé—

(októ— terület- alapok egyéb tarta- föld- gek fe—

ber 31.) re jutó és tar— ala- ]éko- íára- dezetét

forgó- talékolt pok lások dék szolgáló

vagyon eszkö— forgó—

zök vagyon

Forint

1955 .. 1221 702 19 92 9 399

1956 .. 890 486 13 71 13 304

1957 .. 1296 820 21 122 9 324

Százalékos megoszlás

1955 .. lomo 57,5 1,6 7,6 0,8 32,5

1956 .. lOU,O 545 ló 83 1,5 34,1

1957 .. lO0,0 63.55 1,6 9,4 O,7 25,0

25. tábla Kötelezettségek fedezete

a mezőgazdasági termelőszőuetkezelekben Kötelezettségek teljesítésére

félretett forgóvagyon az

Időpont összes esedékes

(Október 31") kötelezettség kötelezettség

százalékában ;

1955 ... (MJ) 100,5

1956 ... 62, 3 92,5

1957 ... 75, ?. 98,7

i l

26. tábla Az egy kal. hold összes területre jutó

teher és tehermentes vagyon alakulása a mezőgazdasági termelőszővelkezetekben

Egy kat. hold

összes területre 1957. év jut (forint) az

Megnevezés 1955. év

1955. 1957. százalé—

——————————————— kában október 31—én

Állóvagyou terhei ... 1175 1376 um

Forgóvagyon terhei , , . . 957 788 823 Összes teher 2132 2164 101,5 Tehermentes állóvagyon

(szövetkezeti alap) . l . . 756 988 130,7 Tehermentes forgóvagyon. 264 508 1924 Tehermentes ősszes vagyon

( tí sztavagyon ) 1020 1 496 1 46, ?

A forgóvagyon egy kat. holdra jutó ter- hei jelentősen csökkentek. Ez részben

a jobb gazdasági eredményeknek volt a következménye. A terhek csökkenéséhez azonban az is hozzájárult, hogy a szövet-

kezetek a kötelezettségek egy részétől

mentesültek. A kilépett tagokat ugyanis megterhelték azoknak a kötelezettségek—

nek egy részével, melynek nem volt fe—

dezete a közös gazdaságban.

A termelőszövetkezetek 1957. évi ered—

ményes gazdálkodása abban is megmutat—

kozott, hogy a tagok részesedését is növel- ték amellett, hogy több forgóeszközt tar—

talékoltak üzemviteli és egyéb célokra.

27. tábla A részesedés főbb mutatóinak alakulása a mezőgazdasági lermelőszővelkezelekben

1954— 1955— 1956——

Mutatószám Mérték- 55. 56. 57.

egység

gazdasági év - Egy munkaegységre jutó

összes részesedés* forint 3l,38 3106 38,03 Egy tagra jutó Összes

részesedés" ... forint 9308 9107 11 332 Egy kat. hold összes te-

rületre jutó összes ré—

szesedés*" ... forint 1076 1221 1195 Készpénzrészesedés az

összes részesedés szá-

zalékában ... százalék 27,l ESA 33,6

* Helyi piaci áron.

233! Az év—közepi taglétszámra és mim.

*** A zárszámadást készített termelőszövetkeze- tek évközepi adata.

területre szá-

28. tábl a Az egy tagra jutó természetbeni

és készpénzrészesedés alakulása a mezőgazdasági termelöszöuetkezetekben

Egy tagra jutó részedés, Mérték-

Megnevezés egység 1954— 1955— 1956——

55. 56. 57.

gazdasági évben

Összes részesedés értéke forint 9308 9107 11 332

_ Ebből :

Búza. ... kg 1029 823 1 153

Rozs ... ,, 122 92 109

Árpa. és zab ... ,, 319 219 583 Kukorica ... ,, 245 379 540 Burgonya ... ,, 299 222 346 Szálastakarmány . . . . ,, 270 319 397

Cukor ... ,, 40 36 67

Készpénz ... forint 2488 2586 3 812

Az 1956—57. gazdasági évben egy tag

átlagosan több részesedést kapott, és

6 Statisztikai Szemle

nagyobb volt az egy munkaegységre jutó

részesedés is, mint az előző években bár—

mikor. Ahhoz, hogy egy tag átlagosan 22

százalékkal magasabb részesedést kapott

mint 1955—ben, az is hozzájárult, hogy egy tagra —— 1957-ben 1955—höz képest —— 10,5

százalékkal nagyobb földterület jutott.

Egy termelőszövetkezeti tag nemcsak több készpénzt, hanem a főbb termények-

ből is többet kapott átlagosan, mint az

előző években. Különösen megnövekedett a részesedés kukoricából, árpából és zab—

ból.

A termelőszövetkezetek 1957. évi gaz- dálkodásának eredményei lehetőséget ad- nak arra, hogy 1958—ban gazdaságilag tovább erősödjenek. Ehhez a párt és kor-

mány hathatós gazdasági és politikai segítséget nyújt. .

A kormány által a termelőszövetkeze—

teknek nyújtott gazdasági segítség ked- vező hatása már több tekintetben meg is mutatkozott.

1. A termelőszövetkezetekben növeke—

dett a beruházási kedv, amelyhez a kor—

mány által nyújtott kedvezmények és az

előző évinél jobb anyagi ellátás is hozzá—

járult. Az 1958. év első felében a szövet- kezetek mintegy négyszer annyi hosszú-

lejáratú hitelt használtak fel, mint a múlt

év azonos időszakában. Tartalékszámlá—

jukról további 22,6 millió forintot fordí—

tottak beruházásra.

2. A középlejáratú hitelkeret mintegy

70 százalékáta szövetkezetek igénybe vet- ték. Ez az 1957. első félévinek mintegy négyszerese. A középlejáratú hitelek zö—

mét állatvásárlásra, további.részét pedig kisgépek felszerelésére és évelő növények vetőmagjának vásárlására fordították.

3. Ugrásszerűen növekedett 1958. első

felében a rövidlejáratú hitelek igénybe- vétele is. A rövidlejáratú termelési hitel egyharmada gépállomási munkadíjak ki—

fizetésére szolgál. A műtrágyavásárlásra

is mintegy ötször annyit fordítottak, mint

az 1957. év első felében.

A szövetkezeteknek nyújtott segítség lehetővé teszi, hogy 1958-ban mind szer—

vezetileg, mind gazdaságilag tovább erő—

södjenek. Szükség is van erre, mert még számos szövetkezet eredménye nem kielé—

* gítő, nem vonzó az egyénileg gazdálkodó

parasztság előtt. A szövetkezeti mozgalom

további fejlesztése pedig csak úgy lehet