!
A HALÁSZATI TERMELÖSZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI HELYZETE*
DR. ösv JÓZSEF
A felszabadulás előtt a természetes vizek halászati joga a vízpart, illetve a meder tulajdonosait illette, akiket az állam halászati társulatok alakítására köte—
lezett. A halászati társulatok a halászati jog gyakorlását versenytárgyalás útján
tőkés vállalkozóknak adták bérbe A halászok általában ,,feléből", ,,harmadából"halászhattak a társulat vizein, de az őket megillető részt is a vállalkozóknak kel—
lett átadniok értékesítésre. A vállalkozók az átvett halat ,,értékesítési áron"
számolták el a .halászoknak. Azt azonban,'hogy az értékesítés milyen áron történt és mennyi hal romlott meg valójában, a halászok nem ellenőrizhettők. A prole—
társorban élő halászok anyagi erő hiányában kénytelenek voltak szerszámaikat hitelbe, a vállalkozóktól megvásárolni. Az eladósodás okozta kiszolgáltatottság
fokozta kizsákmányolásukat. - ' '
A halászati jog tőkés bérbeadási rendszere kedvezőtlen hatással volt a ter-—
mészetes vizek halállományára is.A bérlőknek ugyanis nem állt érdekükben a halszaporítás, mivel nem lehettek bizonyosak, hogy a tulajdonos a bérleti idő lejárta után, nem adja—e más vállalkozónak a bérletet. A bizonytalanság eredmé—
nyeképpen valóságos rablógazdálkodás folyt a vizeken. Nem meglepő tehát, hogy a magyar halászat a 40-es évek elején súlyos válságba jutott, ami az illetékes hivatalos szerveket arra a meggondolásra juttatta, hogy a halászati jogot meg
kell váltania az államnak a halászati társulatoktól és új alapokra kell helyezni a bérbeadási rendszert. Mindez azonban csak tervezet maradt, a halászat ügye
csak a felszabadulás után oldódott meg véglegesen. 1945 nyarán a természetes vizek halászati joga állami monopólium lett, s ugyanez év végén megszűnteka halászati társulatok.
A természetes vizek halászati jogának államosítása után rövidesen meg-—
indult a halászok szövetkezeti szervezkedése. Éz idő szerint a kb. 220000 kat.
hold természetes vízterületnek mintegy a fele van szövetkezeti kezelésben. A több
mint 100000 kat. hold kiterjedésű Balatont állami vállalat kezeli. 1960 decem-
beréig bezárólag a Fertő tó magyarországi része és a Dráva—állami üzem keze.lésében volt, 1961. január óta szövetkezeti tulajdonba—került.]A Dunából a kb.
60 kilométer hosszú soroksári Duna-ág, valamint több kisebb mellékág a Horgász- szövetség, egyes — főleg felső színtájú/——vize—kiaz erdészet kezelésében vannak.
' ' A cikkemben közölt adatokat a Halászati Termelőszövetkezetek Központi Intézőbizottsága évi zárszámadásaiból vettem. Az 1930-as évek adatait pedig Faragó Sándor, a Kék Duna Halászati Termelőszövetkezet tudományos munkatársa bocsátotta rendelkezésemre.
DR; ÖSY: A HALÁSZATI 'TERBIIELÓSZDVETKEZETEK 393
A halászati texmelőszöv'e'tkezetek évről évre lényegesen jobb eredményt érnek el mint a felszabadulás előtt ugyanazon a vízterületen működő halászati
társulatok.
Az 1 kat hold otzterületre jutó kifogott halmennyiség'
Halászati társulat ' ' ' Halászati termelőszövetkezet
(ism—1932. évek átlaga) , Kllogramm (1959—ben) Kllogramm
Győrvidéki . . . .,. ... _ 7,6 Győri Előre ... 20,0.
Esztergomi ... 3,7 Esztergomi Úszó Falu ... 9,B Érd—Dunaegyházi ... 4,1 Ercsi Ságvári ... 5,3 Dunaföldvár—Rétei ... 8,4 Paksi Vörös Csillag ... 24,4"*
Dunaszekcső—Drávatoroki ' ... 7,4 Tolnai Béke ... 10,0 - , - - ' Bajai Új Élet ... 20,2 ' ' * Mohácsi Petőfi ... 11,1 ZáhonyT—Cigándi . . . .. 1,3 Nyíregyházi Alkotmány ... 20,0 Borsod—Tiszai . . . . . . . 1. . 3,8 Mezőcsáti Szőke Tisza ... 6,9
Szolnokvidéki ... ")... 3,4 Szolnoki Felszabadulás . . . .. 15,9
Csongrád—Szegedi 4,4 , Csongrádi Haladás 12,8
_ ' ' , , Hódmezővásárhelyi Ady ... 27,7
SzegediKossuth. 24,6
' Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a halászati társulatok adatai nem tartalmazzák az adózás elkerülésére be nem vallott halmennylséget.
** A blrlpusztal tógazdaság eredménye nélkül.
A magasabb termelési eredmények eléréséhez nem kis mértékben hozzájárul, hogy a szövetkezetek kötelesek a halállomány állandó utánpótlásáról gondos—
kodni. A rendelkezések értelmében a szövetkezetek minden évben meghatáro—
zott mennyiségű nemes pontyivadékot és süllőfészket helyeznek ki a vízterü—
letükre.1 (A ponty ivadék kihelyezési kötelezettsége 1960-ban a folyóvizeken
257, a zárt vizeken —— holt ágak, természetes tavak — 476 mázsa volt A terv-
teljesítés aránya 97, 8 százalék.) Problémát okoz, hogy a szövetkezetek egy része kénytelen ivadékszükségletét' tógazdaságoktól megvásárolni, mivel nincsenek ivadékönellátásra berendezkedve. A Halászati Termelőszövetkezetek Központi Intézőbizottsága ezért egy—egy ivadéknevelő szakgazdaság létesítését határozta el a Dunántúlon és a Tiszántúlon. A dunántúli egység, melynek kivitelezésétPákozd térségében 1960; éVben kezdték meg 3 millió forint költséggel, 1961-ben
részlegesen már üzemelt. §
A halászati termelőszövetkezetek termelése az elmúlt évtizedben a követ—
kezőképpen alakult. (Lásd az 1. táblát.)
A halászati termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodását az ivadékután- pótláson kívül elősegíti a korszerű halászati eszközök (műanyagháló, elektromos halászógép), hűtő- és tárolóberendezések, gépi járművek stb. alkalmazása is.
Különös figyelmet érdemel továbbá a paksi Vörös Csillag halászati termelőszo- vetkezet mesterséges kecsegeszaporító laboratóriuma, a velencei Törekvés halá—
szati temnelőszövetkezet ivadéknevelő állomásának halkeltető berendezései, az esztergomi Úszó Falu motorvontatású halásztanyája stb.
1960—ban a halászati főüzemágrtervteljesítése 96,5 százalék volt.2 Az elszá—
moló áron tervezett hozamérték 21 494 000, a tényleges hozam 20 662 000 forint volt. A lemaradás fő oka az 1960. évi rendkívül kedvezőtlen időjárás volt.
1 1980 végén egy termelőszővetkezetre közel 4000 kat. hold, egy szövetkezeti tagra 117 kat.
hold természetes vízterület jutott.
! A halászati termelőszövetkezetek íőüzemágl tevékenysége kiterjed a béka és a kagyló ter—
melésére is. A béka exportját a franciaországi kereslet tette lehetővé, amely sokszorosan meg- haladja a szövetkezetek jelenlegi termelését. (Az 1960. ev! termelés 866 mázsa.) A kagyló kiterme—
lését a gyöngyházgomb készítő üzemek létesítése mozdította elő.
394 . ( na. asv sem
A szokatlanul alacsony tavaszi vízállás miatt a folyák nem tudtákeümwui az ártéri holtágakat —— amelyek a iolyamszabályozások következtében fokozatosan eliszapolódnak —, s így a halak nem tudták felkeresni az árterületekeh A tavaszi kedvezőtlen alacsony vízállást júliusban áradás követte. A magas vízállás, amely ősz végéig tartott, ebben az időszakban szintén kedeőtlea hatással volt a halá—
szatra. Ehhez járult a fokozódó iparivízszennyeződés, amely különösen a Dunán pusztítja a halakat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az 1956. évi jegeaár által a Dunán lesodort haltömege-ket sem. Ez a veszteség még mindíg éreweti' hatá-
sát halászatunkban. (Lásd a 2. táblát.)
1. tábla
A halászati termalöszövetkezetek
által kifogott hal mennyisége 1950—1960—ban
X:
ÉV um" * * meg?:m
1950 ... ' 8 197 100,0 1951 .V ... 10,982 l34,0
1952 ... 12 468 152,l
1953 ... 12 736 155,4
1954 ... 12 897 , 1573
1955 ... 13 881 169,3
1956 ... 14 741 1793
1957 ... 16, 640 20310 1958 ... 16 508 ; 201,4
1959 ... 16 696 mm
1960 ... 16 760 WM
Megjegyzés. Az időszak folyamán kifogott összes humanum felét a Duna és vízrendszere, 80 százalékát a Tisza és vízoendszere szolgáltatta. Az egyébvimm ao malét esik
2. tábla
A halászati ternwlőszövetkezetek által kifogott Mmennywég megoszlása ) vízrendszere'nként 1960-ban
Egy m. hold
' , A mi
Vízrendszerek XKZÉBÉÉÉ) Ösíggziggas wwmw Laudának
(mmm) (szándék)
Duna* ... 54 303 7 641** 14,1 4533
Tisza* ... 25 291 3 902 , 15,4 2343
Körösök ... 5 000 3 LSI'" 63,6 NLG
Velencei tó ... . ... 3 967 594 15,0 3,5
Ferenc csatorna ... 730 582 TM) 3,3
Kiskunhalasi *szikesek ... 665 79 1 1,8 0,5
Hajdúszoboszlói csatornák ... 2 500 801'" 32,1 4,8
Összesen 92 456*** 16 760**** 18,1 100,9
* A meuékiolyókkakkal e
** A halastavak termelésével együtt.
*" Ebből minte moka; hold téuntenzív tógazdasés.
*" Ebből 1810 m zsa a halustavak termelése.
Az egy kat. hold vízterületre jutó termelés a Ferenc csatornán (773 kg.) és a Körösökön (63,6 kg) a legmagasabb. A Duna és a Tisza szövetkezeteinek eredménye nem mutat nagy eltérést. (14,1, illetve 15,4 kg), de mindkettő az orszá—
gos átlag (18,1 kg) alatt marad. A Ferenc csatorna kiemelkedő termelési ered- ményének indoka vízrajzi adottságaiban rejlik. A csatornában nagy tömegekben él az igen szapora törpeharcsa, amely a halállománynak mintegy 80 százalékát teszi ki. A Körösöknél az magyarázza a magas termíelési eredményt, hogy egy-—
részt a békésszentandrási duzzasztómű révén a Körösök vizrendszere zárt egy—
ségként kezelkető, másrészt a gyomai Viharsarok szövetkezet a Körösök nagy—
kiterjedésű holtágain belterjes gazdálkodást folytat.
8. tábla
A kifogott halmennyiség megoszlása halfajták szerint 1960—ban
Hauaiták Mázsa Százalék
Ponty ... 4 387 26,2
Süllő ... 447 2,7
Harcsa. ... 603 , 3,8 Csuka, ... 670 de,!)
Kecsege..., ... 69 0,4
Mama. ... 564 3,3
Törpeharosa ... 2 294 13,7 Egyéb..., ... 7726 , , 46,l_
Összesen 16 760 100,0
A kifogott halak közel kétharmada (10 584 mázsa), kereskedelmileg kevésbé
értékes, ez az arány azonban megfelel a természetes vizek halállománya összeté—
:telének is,
4. tábla
A kifogott halmennyíség megoszlása az 1950—1959. évek átlagában
(százalék)
Hallanak Duna Tisza
Ponty ... 10,2 * 145
Süllő ... 2,1 3,7
Harcsa ... I,1 8,6
Csuka ... 5,9 ll,8
Kecsege . . .v ... O,5 3,3
Máma. ... 4,1 6,1
Egyéb halak ... 76,1 52,0
Összesen 100,0 100,0
A nemes halfajták közül a Tiszából, a másodosztályú halfajták közül a Duná—
ból fogtak ki többet. A Dunán a kereskedelmileg legértékesebb halak (ponty,,
süllő, harcsa, csuka és kecsege) aránya 19,,8 a Tiszán 41,9 százalék.
Többéves adatok szerint a legtöbb halat az év utolsó negyedében fogják A legkisebb, de legegyenletesebb az I. negyedév fogása, a legszemélyesebb a II.
negyed-évé a tavaszi áradások miatt
As'zövetkezetek tiszta vegyem évről éVre növekedik:
Ev _ _ , 31533 33339
1954 ... 4045
1957 9999
, 1959 ... 10463
1959 ... 16253 1960 ... 24597
Az egyszövetkezetre jutó tiszta vagyon 1959 évben 677w9 forint 96!) évben 1 025000 forint volt. Egy szövetkezeWtagra 1959—ben 15 00!) forinxg, 96914
ben 24000 forint jut. A 24 szövetkezet összesített mérlege szerint 1960—ban a
tiszta nyereség 25 409000 forintot tett ki.5. tábla
* A tiszta nyereség felosztása 1960—ban
, Megnevezés — Em forint. ( Százalék
Tartalékolás 2620 19,3 ,,
Évközi beruházás — ; . . .. 2 954 ll,6
Tagok részesedése; ... _ 19 835 ,78,1
Összesen 25 409 *1099
A tagok részesedéséből év közben 17312000 forintot fizettek ki előlegként, A tagság tényleges jövedelme 694 000 forinttal meghaladta a tervezett jövedelem—
részeeedést. Az egy tagra jutó évi jövedelem 16 830 fennt volt. (1960—ban a szövetkezeti tagok száma 1020 fő, ebből 792 halász.)
, §. tábla Á tiszta nyereség és a tagok részesedésének alakulása
a halászati termelőszövetkezetekben
' A tiszta " A'tagok ' ' * ' '
É nyereség- , részesedése ,.A %%??th munkaegységek
v _. __ ,
szei" forme. ** száma mene (form)
1957 ... 17 178 14 048 184 070 76,3l
1958 ... ? 16 083 , 14 649 216 712 ; 67,59
1959 ... 20 965 17 836 256 471 ! 69,54
1960 ... 25 409 , 19 835 252 912 78,42
A tagság évről évre emelkedő részesedése mellett a tártalékokra fordított
nyereségrész is állandó emelkedő irányt mutat.
7. tábla
! A halászati termlőszövetkezetek tartalékainak alakulása
(ezer forint)
Megnevezés 1967 1958 1959 , 1960
. _ . , ,. ,, 99 W 19 u '
Beruházás. . ... _. .._. ,1181 m, 1196 _ 1355 3922
, üzemviteli alapra . . . . ' 1090 *; 556 A 1311 ' ,1099 ' mmm; alapra ... 186 ' 226 383 ; 444 '
Egyébr_tnrtalék ... (73 60 '*' 980 ,4. 109 , ——
, * Óaazeaen 3130 9934 , " 9129 5574
A HALÁSZATI mmmszovnmznm " 1 _ _ ,, 397
A halászati termelőszövetkezetek tiszta nyereségének növekedése -— mint- hogy a haltermelés mennyisége az elmúlt négy évben lényegesen nem változott
—— a melléküzenú tevékenység növekedésével magyarázható.
A szövetkezetek kezelésében 1960—ban 27 halászcsárda volt, amelyek közül 6 reprezentatív üzem. A halászcsárdák az 1959. évi 35,2 millió forinttal szemben,
1960-ben 38,4 millió forint forgalmat bonyolítottak le.
A szövetkezetek birtokában 1960—ban 1601 kat. hold mezőgazdasági terület volt a haltakamnány—termelés céljára. (A mezőgazdasági területből a hajdúszo—
boszlói Bocskai szövetkezet 940 kat. holddal részesedik.) A mezőgazdasági mel- léküzemek 1960—ban 105 százalékra teljesítették a tervüket.
A győngyházgomb—késmto üzemek a tervezett 18,5 millióval szemben 23, 7 millió gombot gyártottak. Az öt üzem 1960 évi termelési értéke — az 1959 évi 4 ,9 millió forinthoz képest —— 6 millió forint.
a. tábla;
_ AMagyarországon kifogott összes halmennyiség megoszlása szektoronként
'* * az 1958—1960. években ,
' 1958. 1959. 1960.
Megnevezés , , , _
, évben (mázsa)
némasági Tröszt ' ... '" ... "75 59 754 58 560 59 545,
Balatoni Halászati Vállalat ... 13 489 15 133 * 14'422"' Az állami gazdaságok tógazdaságai ... 24 908 , 38 482 41253 FM Kísérleti Gazdaság ... '; , 1 801, ' , 2 154 2 137.
M Elektromos Kísérleti Halászati Územ ... ' 884, _ 743 621,
Egyéb (erdőterületek vizei stb. ) . . . ._ ... 645 443 600
* - Állami szektor ,, 101 481 115 (515 118 578
Halászati termelőszövetkezetek ... 16 508 16 696 16 760
A mezőgazdasági termelős'zövetkezetek tógazdaságai 5 063 6 790 "8 977 A mezőgazdasági termelőszövetkezatek rizsföldjei. ' 405 * 282 — *
- - ' Szövetkezeti szektor 21 976 23 768 _ 25 737
Hoz-gémek ... , ... ',6304 5570 4986
" ' * " ! ' " * Összesen ' 129 761 ' 144 853 . 149 301-
: ' A üzsföldeken folytatott haltenyésztési: 1960—ban; a bruzone nevű rizsbetegség miatt orszá——
gosan megszüntették.
Az M' szektor aránya az összes haltermeléshez képest 1960-ban 79,4 szá—-
zalék, a szövetkezeti szektoré 17, 2. Az 1960—ban kifogott összes halmennyiSég 75 százaléka (111 912 mázsa) tógazdasági eredetű, s csupán egynegyede (37 389
