Tartalékok a mezőgazdaság szocialista szektorában

BARABÁS MIKLÓS:

TARTALÉKOK A MEZÖGAZDASÁG SZOCIALISTA SZEKTORÁBAN

A mezőgazdaság szocialista üzemei 1955—ben jó eredményt értek el. A termelés színvonala —— főképpen a növénytermelésben — magasabb volt, mint a felszabadulás utáni években. Az állami gazdaságoknak és a termelő—

szövetkezeteknek a főbb növényekből kedvezőbb volt a termésátlaga, mint az egyéni gazdaságoknak. Az állattenyésztés színvonala is javult. A tenyész—

tési munka és az állati termékek hozama lényegesen jobb volt mint a ko—

rabbi években. Az állami üzemek önköltsége —— elsősorban a jobb termés- eredmények következtében —- csökkent, általában olcsóbban termeltek, üzemi veszteségük lényegesen kisebb volt mint az előző években.

Mindezek ellenére megállapítható, hogy a szocialista üzemek nagy ré—

sze még korántsem érte el azokat az eredményeket, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodás adottságai számukra lehetövé tesznek. A gazdaságok átlagos eredményei mögött lényeges különbségek vannak. Amíg egyes gazdaságok a vizsgált területeken jó eredményeket értek el, addig a gazdaságok egy má—

sik része jóval gyengébb eredményeket tudott felmutatni. Ez arra en—

ged következtetni, hogy a mezőgazdaság szocialista szektora még nagy tar- talékokkal rendelkezik.

A vizsgált mezőgazdasági üzemek megoszlása minőségi csoportok: szerint

Az élenjárl': ! A jó , A közepes ; A gyenge ! A rossz ! A Az összes

Megnevezés mezőgazdasági üzemek

. ,záza- l száza- szfza- száza- száza- sz'za-

száma sléka száma; léka kszáma lék; száma léka száma lóka száma kilka

Állami gazda-

ságok ... 31 8,0 113 29,3 119 30,8 97 25,1 26 6,8 386 IO0,0

Mezőgazdasági termelőszövet-

kezetek ... 255 7.8 879 27,0 991 30,4 917 28,1 219 6,7 3261 IO0,0 Gépállomásnk . . 12 3,9 85 27,2 ; 162 51,9 46 l4,8 7 2,2 312 100,0

E rövid tanulmányban nem vállalkozunk a kérdés sokoldalú és teljes feltárására, csupán egy—két példával szeretnénk állításunkat igazolni. Ezért az állami gazdaságokat, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a gép—

' 492

állomásokat az 1955. évi működésüket jellemző —— véleményünk szerint ——

" legfőbb gazdasági mutatók alapján élenjáró, jó, közepes, gyenge, rossz cso- portokba soroltuk. Az egyes minőségi csoportokba mindig ugyanazok az

üzemek tartoznak.

A részletesebb adatok azt mutatják, hogy az állami gazdaságok és a me—

zőgazdasági termelőszövetkezetek 1955. évi eredményeit nagymértékben az határozta meg, hogy mennyire voltak biztosítva a belterjes gazdálkodás fel- * tételei. Azok az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a termeléshez több álló— és forgóeszközzel, állattal rendelkeztek és a termeléshez több élő és holt munkát használtak fel, lényegesen jobb eredményeket értek el, mint a többiek.

ÁLLAMI GAZDASÁGOK

Az 1955. évi mérlegbeszámolók alapján 386 állami gazdaságot részlete—

sebben vizsgáltunk meg abból a szempontból, hogy termelési, árutermelési, valamint pénzgazdálkodással kapcsolatos feladataikat hogyan teljesítették, illetve az átlagos eredményektől mennyire tértek el.

Megállapítottuk, hogy az állami gazdaságok átlagos eredményei mögött lényeges különbségek vannak. Amíg egyes gazdaságok a vizsgált területe—

ken általában jó eredményeket értek el, addig a gazdaságok egy része még ez évben is gyengén gazdálkodott. A jól dolgozó gazdaságok nagy része a kisebb szántóterülettel rendelkező gazdaságok közül került ki. A nagy gaz—

daságok közül elsősorban a jól szervezett, régebben alakult állami gazdasá—

gok dolgoztak jól.

Az állami gazdaságok megoszlása a szántóterület nagysága és minőségi csoportok szerint

Az élenjáró A jó A közepes A gyenge , A rossz Az összes A szántóterület nagysága

állami gazdaságok száma

1600 kat. hold alatt ... 12 42 34 22 2 112

1500—3000 kat. hold ... 8 43 41 _ 40 17 149

3000—5000 kat. hold ... 7 24 28 23 3 85

5000 kat. hold felett ... 4 4 16 I 2 4 40

Összesen. 31 113 119 97 26 386

A 100 kat. hold számára jutó állóeszközök értéke és a trágyafelhasználás

100 kat, hold szántóra Jutó

Állami gazdaságok állóeszközök szerves- ! mü-

(1000 Ft) trágyafelhasználás (a)

Élenjáró ... 754 3. 227 1 25

Jó ... 784 3 222 l 25

Közepes ... 607 2 750 113

Gyenge ... 637 2 406 107

Rossz ... 560 2 41 3 96

Összesen 668 ! 2 785 ! 114

TARTALEKOK A MEZKJ'GAZDASAG SZOCIALISTA SZEKTORABAN ' 493

A gazdaságok eredményeit nagy mértékben befolyásolja, hogy a ter- melés előfeltételeivel milyen mértékben rendelkeznek, milyen mértékben vannak ellátva állóeszközzel, milyen volt az állatsűrüség, mennyi szerves- és műtrágyát használtak fel.

Az élenjáró és jó gazdaságok termelési értéktervüket túlteljesítették, a költségek és hozamok közti arány is jobb a tervezettnél. Amíg az élenjáró gazdaságok nyereséggel dolgoztak, addig a gyenge és rossz gazdaságoknál minden kataszteri hold redukált szántóterületre ezer forintnál is nagyobb veszteség jutott.

A termelési érték tervteljesitése a vizsgált gazdaságokban

Termelési érték 100 forint kö"-

.—W Bégre jutó

hozamérték 8

Állami gazdaságok millió a terv vizsgált gazda-

(orint százalékában ságok átlagának százalékában

Élenjáró ... 5423 114,1 119,5

Jó ... 1 430,8 105,7 ll2,6

Közepes ... 1 417,4 95,3 1004)

Gyenge . . ... 1 004,7 76.0 87,4

Rossz ... _ 227,0 60,5 79,3

Összesen 4 622,8 % 92,8 100,0

Az élenjáró és jó gazdaságok nemcsak termelési tervüket teljesítették túl, hanem árutermelési tervüket is, a termelés nagyobb hányadát értékesí—

tették. A rosszul dolgozó gazdaságok árutermelési feladatukat nem teljesí—

tették, területegységre számítva kevés árut adtak a népgazdaságnak.

Az árutermelési terv teljesítése a vizsgált gazdaságokban

Az államnak átadott termékek

100 kat. hold

Áll-ml 83'd33á30k értéke a terv a blmttó ter- redukált szán- (millió forint) százalékában me ési érték tóra jutó értéke

százalékában

(ezer forint)

Élenjáró ... 316,5 133,1 583 254

Jó ... 737,8 1203 51,6 205

Közepes ... 715,7 99,6 50,5 175

Gyenge ... 463,1 72,8 46,1 130

Rossz ... 95,1 54,6 41,9 99

Ósazesen 2 328,2 97 8 50 4 173

) ,

A növénytermelés költségeinek tervét a gazdaságok többségében túl—r lépték. A hozamértéktervet azonban csak az élenjáró és jó gazdaságok tel- jesitették túl, ennélfogva a költségek és a hozamok aránya csak az élenjáró és jó gazdaságokban alakult kedvezően.

" 494

A növénytermelési költségek tervének és a hozamértéktervnek teljesítése

Nlettókterme- gáztermék és ési öltség e esítmény—

Államí KMÚMAEOK tervteliesítési érték tervtelje-

százaléka sítés! százaléka

Élenjáró . . . ... .. 101,0 118,6

Jó . . . ... . ... 105,6 119,4 Közepes . . . ... 104,5 100,2 Gyenge . . . ... . . 107,9 80,4 Rossz . . . ... 100,2 66,0

Összesen 105,0 100,2

Az élenjáró és jó gazdaságok a főbb terményekből lényegesen többet takarítottak be egy kat. holdról és olcsóbben termeltek, mint a rosszul és gyengén dolgozók.

A gabonafélék termésátlaga és önköltsége

K enyérgabona Takarmánygabona

,. i _

egy mázsa on- ; egv mázsa on—

Állami gazdaságok termésátlng káiltségeda vizei; termésátlag !költsége a vizs-

gá t gaz aságo gálb gazdaságok

((;/kat. hold) átlagának ('*lkat' hold) átlagának

százalékában százalékában

Élenjáró ... . 13,9 79,5 15,0 71,5

Jó ... . 12,6 85,6 13,8 83,8

Közepes ... 10,7 103,4 ll,2 1062

Gyenge ... 9,4 115,8 9,5 116,9

Rossz ... 9,1 1315 8,0 l43,1

Összeaen 11,0 100,0 ] I,! ! 100)0

A kukorica és cukorrépa termésátlaga és önköltsége

Kukorica Cukorrépa

egv mázsa ön- egv mázsa ön—

Állami gazdaságok temésátlag kill—ltségeda zim]; termésátlag kgüségeda ;ízsk-

gát, gaz ns go A gut, gaz as go

(alkat,. hold) átlagának ((l/kat. hold) átlagának

százalékában százalékában

Élenjáró ... 17,8 79,2 167,2 68,9

Jó . . . ... 14,6 85,7 130,1 84,4

Közepes ... . 13,6 97,0 110,8 120,0

Gyenge ... . . . . 11,6 123,2 79,7 l24,4

Rossz .. 10,4 167,9 83,4 153,3

Összesen 13,6 100,0 118,0 100,0

Az állattenyésztésben a gazdaságok a tervezettnél kisebb ráfordítással dolgoztak, a hozamok azonban ennél nagyobb mértékben maradtak el az előirányzattól. A költségek és a hozamok aránya az élenjáró gazdaságoknál több mint 38 százalékkal kedvezőbb, mint a rosszaknál, azonban még itt sem

éri el a tervezettet.

TARTALEKOK A HEZOGAZDASÁG SZOCIALISTA SZEKTORÁBAN

Az állattenyésztési költségek tervének és, a hozame'rtéktervnek teljesítése New; terme- F(Sítegmék és

, lési Öltség tel es tmény-

Állami gazdaságok tervteliesítési érték tervtelje-

százaléka sítési százaléka

Élenjáró . . . . 87,8 85,8

Jó... ... .. 87,9 81,1

Közepes . ... 89,1 78,5 Gyenge . . . ... . . 93,1 77,2 Rossz . . . ... 90,8 65,2

Összesen 89,8 78,8

A tejtermelés és a sertéshizlalás önköltsége

Egy mázsa rá.- hizlalt sertéshúu

Önkültsége a vizsgált gazda- ságok átlagának 100 liter tej

önköltsége a.

vizsgált gazda- ságok átlugának Állami gazdaságok

százalékában százalékában

Élenjáró . . . ... . 87,5 935

Jó .. ... 91,8 98,8

Közepes ... 100,6 105,2 Gyenge... 110,7 115,5 Rossz . ... 121,6 138,3

Összesen,

A főbb állati termékeket még a legjobb eredményt elért gazdaságok is drágán termelték, bár önköltségük 30—40 százalékkal alacsonyabb, mint ' a rosszul dolgozó gazdaságoké.

Az állattenyésztésben a jobban dolgozó gazdaságok eredményét előse—

gítette, hogy ezekben a gazdaságokban egy számosállatra több mint kétszer annyi abraktakarmánytermés jutott.

A jól dolgozó gazdaságokban az ezer munkásra jutó alkalmazottak ará—

nya alacsonyabb volt. Ennek ellenére ezekben a gazdaságokban a termelés irányítása és szervezése jobb volt. A rendelkezésre álló gepkapacitást job—

ban használták ki, egy munkásra 70,8 százalékkal nagyobb termelési érték jutott, mint a rossz gazdaságokban.

Egv traktor—

Állami gazdaságok

Egv m un kásra jutó termelési

egvségre jutó teljesítmény

Egy normál hold önköltsége

érték (Ft) (normál hold) (FC)

Élenjáró 34025 996 47

Jo 30834 942 51

Közepes . ... 27 215 920 52

Gyenge... 23115 821 55

Rossz ... 19 919 809 63

Összesen 27 305 892 53

?;

496

_ BARABÁS mm;;

A jó eredményt elért gazdaságokban jobb volt a pénzgazdálkodás is.

Mind a __(termeléssel, mind az igwgaússal_§$g%§$g§ * tségekből egy kat.

hold redukált—szántás; eZekben a gazdaSáÉók an kevesebb jutott, mint a

gyengén, illetve rosszul dolgozó gazdaságokban. A területegységre jutó nem tervezhető költségek összege (normánfelüli raktározási hiány, kötbér stb.) a rossz gazdaságokban 80 százalékkal nagyobb, mint az élenjáró gazdaságok- ban.

Az egy kat. hold redukált szántóru jutó költségek

Egy kat. hold redukált szántóra jutó termeléssel igazgatással nem

Állami gazdaságok tervezhető

összefüggő

költség (Ft)

Élenjáró ... 227 43 50

Jó ... 222 50 58

Közepes ... 246 48 67

Gyenge ... 283 50 86

Rossz ... 262 58 92

Összesen 249 49 70

MEZÓGAZDASÁGI TERMELÓSZÖVETKEZETEK

3261 mezőgazdasági termelőszövetkezetet —- amelyek zárszámadást készí- tettek —- az 1955. évi legfőbb gazdasági eredményeik alapján vizsgáltunk meg és csoportosítottunk abból a szempontból, hogy a területegységre szá- mítva mennyi álló— és forgóvagyonnal rendelkeztek, mennyi részesedést osztottak ki a tagoknak és milyen eredményeket értek el a növénytermelés—

ben és az állattenyésztésben.

A csoportosítás szerint 1955—ben az összes termelőszövetkezeti tagok 64,1 százaléka tartozott a közepes és ennél jobb termelőszövetkezetekbe.

Ugyanezek a termelőszövetkezetek az összes terület 57,6 százalékán, a szán- tóterület 60,2 százalékán gazdálkodtak az elmúlt évben.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megoszlása minőségi csoportok szerint A t elő A termelő— A tagok Az összes A szántó-

.erm — — -————————————m

Termelőszövetkezetek szövetkezetek sígxgglgífgfk Hámán)! területnek

száma (százalék) ,

megoszláaa 1955. június 30—án (százalek)

Élenjáró ... 255 7,8 7,4 tm 5,6

Jó ... 879 27,0 27,0 23,1 24,3

Közepes ... 991 %A 29,7 29,1 30,3

Gyenge ... 917 28,1 29,6 33,4 32,0

Rossz ... 219 6,7 SA 9,0 7,8

Összesen 3 261 100,0 100,0 100,0 100,0

A jó és élenjáró termelőszövetkezetek száma az alacsonyabb —— 800 kat.

holdnál kisebb —— területi kategóriákban meghaladta a gyenge és rossz ter—

melőszövetkezetek számát. A 800 kat. holdnál nagyobb területű termelőszö—

vetkezetek között több a gyenge és a rossz.

' TARTALEKOK A MEDOGAZDASAG SZOCIALISTA SZEKTORABAN 497

Az egyes területé kategóriákba tartozó termelőszövetkezetek megoszlása minőségi csoportok szerint 1955—ben

Az élenlátó A jó A közepes A gyenge A rossz Az őssm Területnagyság

termelőszövetkezetek (százalékban)

200 kat. hold alatt ... 12,4 27,0 29,0 25,4 6,2 100,0

201— 400 kat. hold ... 8,0 29,1 31,3 26,5 5,l 100,0

401— 800 kat. hold ... 6,5 28,9 31,4 26,3 6,9 100,0

SOI—1000 kat. hold ... 4,4 _ 20,5 30,4 36,0 8,7 lO0,0

1001—2000 kat. hold ... 2,5 _ 14,0 28,0 42,0 13,5 100,0

2001—3000 kat. hold ... 2,9 ll,8 17,6 55,9 11,8 100,0

3000 kat. hold felett ... —— 10,7 21,4 50,0 17,9 100,0

Összesen , 7',8 27,0 30,4 28,1 ő,7 100,0

!

A jobb termelőszövetkezetek, területegységre számítva, a zárszámadás—

kor lényegesen több állóvagyonnal rendelkeztek, mint a gyengébbek. Emel—

lett a jobb termelőszövetkezetekben nagyobb volt a szövetkezeti alap is és az állóvagyont kisebb mértékben terhelte beruházási hitel. Ahhoz, hogy a rossz termelőszövetkezetekben a termeléshez szükséges állóeszköz—ellátottság az

átlagos szintet elérje, több mint 110 millió forint beruházás szükséges.

Az állóeszköz—ellátottság és az állóvagyont terhelő beruházási hitelek

) Egy kat. hold összterületre

jutó 100 forint állévagyonra jutó

'.lfermelőszövetkezetek ' —

állóvagyon ; szövetkezeti alap iberuházási hitel 1955. október 31-én (Ft)

Élenjáró ... 1 3477 ! * 1625 46,7 50,2 Jó ... ? 2406 ' 1027 42,7 54,2

Közepes ... 1901 I 764 40,2 56,4

Gyenge ... 1589 526 33,1 63,4

356 31,2 ! 63,6

1 i

Rossz ... l 1 142

I

A forgóeszköz-ellátottság a jobb termelőszövetkezetekben kielégítőbb és a forgóvagyonnak kisebb részét terhelte a zárszámadáskor még ki nem egyenlített esedékes kötelezettség, mint a rosszul dolgozó termelőszövetke—

zetekben.

A területegységre jutó esedékes kötelezettség általában számottevő volt a zárszámadáskor a termelőszövetkezetekben, és az élenjárókban na- gyobb volt mint a többiben. Ez arra mutat, hogy a termelőszövetkezetek év—

közben kevés pénzeszközzel rendelkeztek és ezért az előlegosztás és az év—

közi felhalmozás mellett a zárszámadásig nem tudták esedékes kötelezettsé—

geiket teljes mértékben rendezni.

Az élenjáró termelőszövetkezetek 2,4—szer annyi részesedést osztottak tagjaiknak mint a rosszak. Míg a rossz termelőszövetkezetekben kiosztott részesedés forint értéke 12 hónapra elosztva 453 forintnak, addig az élen—

járó termelőszövetkezetekben kiosztott részesedés —— egy tagra —-— havi 1094 forintnak felel meg.

2 Statisztikai Szemle

manus urxms

A forgóeszköz-ellátottság és a forgóvagyont terhelő esedékes kötelezettség

Egy kat. hold öaazterületre ;

jutó Esedékes Hérleghlóny

_ —————————————————————— kötelezettség az esedékes

Termelószovetkezetek forgóvacyon esedékes a forgóvagyon kötelezettség . _ _ 1 Ft) kötelgggttaég százalékában százalékában *

(

Élenjáró . . . ... 1909 514 263 55

Jó ... . . . ... 1525 402 26,3 3,6

Közepes ... 1257 416 33,1 13,4

Gyenge ... 1003 393 39,2 33,2

Rossz ... 714 340 47,7 51,6

A teljesített munkaegységek után kiosztott részesedés

Egy kat. hold

Egy munka- — Egy tagra Részesedés a

Termelőszövetkezetek egység értéke összmrmette forgóvagyon

(forint) százalékában

jutó részesedés' (forint,)

108,0

Élenjáró ... . . . 42,3 2062 13 126

Jó ... 38,3 1543 11 436 101,2

Közepes ... . . ... 32,0 1115 9 447 88,7

Gyenge ... 25,3 764 7 466 76.l

Rossz ... 18,9 449 5 435 E 62.13

* Természetben és pénzben.

Az élenjáró termelőszövetkezetekben nemcsak a munkaerőhelyzet ked—

vezőbb, hanem az átlagosnál nagyobb mértékben vonták be a családtagokat a termelőmunkába és egy tag is több munkaegységet teljesített. A jobb ter—

melőszövetkezeti gazdaságok belterjesebbek — és mivel a gépesítés szin—

vonala közel azonos a termelőszövetkezetekben —— az egy kat. hold összte—

rületre számított munkaegység ennek megfelelően alakult.

A munkaegységet teljesítők és az egy tagra jutó teljesitett munkaegységek száma

Száz családra E kat. hold

Egy mg"! jutó jutó munka- EGY tagra ögzterületn

" osszberulet egységet "m$

Termelőszovetkezetek (kat. hold) sitók száma

jutó munkaegységek száma 1955-ben

!

Élenjáró ... 6,4 ' 156 310 48,7

Jó . . . ... 7,4 150 298 40,3

Közepes ... 8,5 147 295 34,9

Gyenge ... 9,8 144 295 30,2

Rossz ... 12,l 144 287 23,7

!

A rossz és gyenge termelőszövetkezetekben a kedvezőtlen munkaerő—

helyzet mellett a területhez képest kevés az állatállomány és az igaerő is.

Ennek következtében a talajerőt nem tudják megfelelően pótolni. A gép- állomások ugyan a gyengébb termelőszövetkezetekben valamivel több gépi munkát végeztek.; de ez nem pótolta a jobb termelőszövetkezetek kedvezőbb

adottságait.

TARTALEKOK A MEZÚGAZDASAG SZOCIALISTA SZEKTORABAN 499

Az állatsűrűség a vizsgált mezőgazdasági termelőszövetkezetekben

Egy számosállatra lutó Egy pár igáslóra jutó 100 kat. hold anmelőszövetkezetek összes szántó összes szántó '?gágígnfgf

terület június 80—án munkaegynég

Elenjáró . . . . ... 4,4 3,5 49,8 39,6 310

Jó . . . . ... 5,6 4,6 56,2 45,3 314

Közepes ... 6,6 5,3 63,0 50,3 319

Gyenge . . . ... 7,3 535 721 53,1 343

Rossz . ... . . . . . 9,9 6,6 91,4 61,0 333

A jobb termelőszövetkezetek —— kedvezőbb vagyoni helyzetüknek és adottságaiknak megfelelően -— lényegesen nagyobb termésátlagokat értek el a főbb növényekből, mint a gyengébbek.

A főbb növények termés-átlaga 1955-ben a vizsgált termelőszövetkezetekben

! A termésútlag ((;/kat. hold)

Megnevezés l az élenjáró ! a jó ! a közepes a gyenge a rossz

§ termelőszövetkezetekben

Búza ... ! 13,0 11,6 10,2 8,7 6,8

Rozs . . . ... NH 9,8 8,4 7,6 5,7

Árpa ; . ... . *' 14,7 13,6 11,9 10,7 8,1

Zab ... . . 105 1 10,2 9,3 7,4 6,1

Kukorica (mor-zsolt) 16,2 15,7 14,1 11,6 8,3

Napraforgó (főtermény) 7 ,9 7,4 7,0 5,8 4,8

Burgonya . ... 85,9 85,9 68,9 55,9 43,3

(ikon—répa ... i . l77,0 160,0 l32,0 111,0 88,0

A jó és élenjáró termelőszövetkezetek tejtermelése és hizlalási tevé—

kenysége is jóval meghaladja a gyenge és rossz termelőszövetkezetekét.

Különösen kiemelkedő az élenjárók hizlalási tevékenysége, ez utóbbiakban 100 kat. hold szántóra számítva 10 darabbal 'állítottak be több hízót a ter- melőszövetkezetek országos átlagánál.

A tehenek minősége és takarmányozása még a jó és élenjáró termelő—- szövetkezetekben sem kielégítő, mert ezekben a termelőszövetkezetekben is átlagosan egy tehén csak 2200 liter tejet termelt egy év alatt. Ez csak kö- zepes termelésű tehén évi teljesítményének felel meg.

A tejtermelés és a hizlalási tevékenység a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 100 kat. hold

333353; Egy tehén ezdntóterületre

jutó termelt, telhozama jutó hízóba Termelőszövetkezetek tej (liter) (liter) áhítatgbgertós

1955-ben

Elenjáró . . . . ; ... 13 629 2243 23,s

Jó ... 8 945 1938 16,l

Közepes ... 6 670 1786 13,5

Gyenge ... 4 878 1572 10,6

Rosez ... 3 667 1309 7,3

— BARABÁS Mmm f'_

; GÉPÁLLOMÁSOK

312 gépállomást az 1955. évi eredményeik alapján vizsgáltunk meg és csoportositottunk a gépállomások körzetéhez tartozó mezőgazdasági termelő-—

szövetkezetek búza és kukorica termésátlagai, az összes gépi munka terv—

teljesítési százaléka, az egy normálhold traktor— és motormunkára jutó ön—

költségi terv teljesítési százaléka, az egy traktorra jutó teljesített műszak—

normák és a 100 kat. hold mezőgazdasági termelőszövetkezeti szántóra jutó

gépi talajmunka szerint. ,

A gépállomásonkénti értékelés alapján megállapítottuk, hogy több az élenjáró és jó gépállomások száma mint a rosszul, illetve gyengén működőkéi

A tennelőszövetkezeti szántóterületnek több mint 50 százalékán közepes, 36 százalékán pedig élenjáró és jól működő gépállomások dolgoztak.

A vizsgált gépállomások megoszlása minőségi csoportok szerint.

A gépállomások

, körzetéhez tartozó ter-

GePwÚmÉSOk megoszlása melőszövetkezetek

száma (Százalék) szántógerűletének meg- oszlása (százalék)

Élenjáro ... 12 ; 3,9 § S,!)

Jó ... . ... 85 * 27,2 1 32,2

Közepes ... 162 * 51,9 50,7

Gyenge ... 46 l4,8 ll,7

Rossz ... 7 ; 2.2 1.5

[

** Összesen 312 ? 100,0 ; map §

! ,

A gépállomások működésében jelentősen éreztetik hatásukat a munka—

végzés körülményei, így elsősorban a talaj és domborzati viszonyok, vala—

mint a körzetükhöz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek szántó—_

területének nagysága.

Az I—II. ten'i- Az egy leti kogegóriába ségígljfággegü

t rtoz - '

Gépállomúsok mások asággágt gazdasági ter—

gépállomúseinak Eaglgizízg'ág

áz *

" "Kuba" let (kat. hold)

Elenjáró ... 1004) 107

Jó ... 64,7 123

Közepes ... 594) 103

Gyenge ... 50,0 84

Rossz . . . ... — 75

Összesen 69 9_; 106

Az élenjáró és jó gépállomások legfontosabb gazdasági mutatói lénye-*

gesen kedvezőbbek voltak mint a többi gépállomásoké.

TARTALEKOK A MEZOGAZDASAG SZOCIALISTA SZEKTORABAN

501

A gépállomások munkáját jellemző legfontosabb gazdasági mutatók

* Összes _munka 5133, ;;ÉÉÉÉZÉ Önköltségl terv

(vépállomások tervteljesítési műszaknormúk teljesítési százaléka száma. százaléka

Élenjáró . . . ... uaz 200 84,3

Jó . . ... 108,4 183 86,0

Közepes ... 95,2 156 95,0

Gyenge ... . . . . . 79,7 130 107,1

Rossz ... 76,2 122 119,5

Összesen 97,4 160 93,5

Az élenjáró és jól dolgozó gépállomások —— a körzetükhöz tartozó me- zőgazdasági termelőszövetkezetekben ———- a talajmunkák nagyobb részét ge'—

pesítették, itt a termésátlagok is magasabbak voltak az országos átlagnál.

A jólgépállomások körzetéhez tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek—

nek több mint 40 százaléka élenjáró vagy jó szövetkezet, míg a rossz gép- állomások körzetében levő mezőgazdasági termelőszövetkezetek több mint 50 százaléka gyenge, illetve rossz. '

A gépállomások munkájának hatása a termelőszövetkezetek eredményeire

100 kat. hold A mezőgazdasági Az élenjáró A gyenge

mezőgazdasági termelószövetkezetek és jó és rossz

termelőszövet- . kezeti szántóra

Gépállomasoko jutó talajmunka őszi búza kukorica

(normálhold) 1954. szept. 1—

1955. jún. 30—ig

mezőgazdasági termelő- termésátlaga 1955-ben szövetkezetek száma

((;/kat. hold)

Élenjáró ... 284 ! 11,8 15,2 ' 30 15

Jó ... 213 ! 10,7 13,8 371 249

Közepes ... 204 10,2 ' 12,5 % 548 628

Gyenge ... 190 ; 9,5 11,7 ' 175 200

Rossz ... . 172 8,8 S,!) 10 44

[ _

Összesen 208 ( 10 1 l 13 5 !

i

! . l

; l

A közepes és gyenge gépállomások körzetében is igen sok az élenjáró és jó szövetkezet -——— és fordítva. Ez azt bizónyítja, hogy a gazdálkodás egyéb adottságai —— állatsűrűség, álló- és forgóvagyon stb. —— nagyobb mértékben befolyásolták a termelőszövetkezetek gazdálkodását, gazdasági eredmé—

nyeit, mint a gépállomások munkája.

!

1134 ; 1136

4,

;