• Nem Talált Eredményt

Az állami és a szövetkezeti lakásépítés

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az állami és a szövetkezeti lakásépítés"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI ELEMZESEK

AZ ÁLLAMI ES A SZÖVETKEZET! LAKÁSEPlTES

SZENDE GYÖRGY

A lakásépítési program kidolgozása és megvalósítása a gazdaságpolitikai cél-

kitűzések egyik központi kérdése volt, és még hosszú ideig az is marad. A lakosság

igényei és az erőforrások adta lehetőségek összhangja ugyanis csak fokozatosan valósulhat meg. Mindebből következik, hogy az állami és a szövetkezeti lakásépít—

kezések jelenlegi helyzetét is a felszabadulás óta eltelt időszak és a távlati tervek összefüggéseiben kell vizsgálnunk.

A felszabadulást követő tíz évben, a helyreállítás és az iparosítás kezdeti idő- szakában a nemzeti jövedelemnek csak viszonylag kis hányadát fordíthattuk a la- kásalapok bővítésére (elsősorban az új ipari városok kialakítása során), és így a lakásépítési igények országos kielégítése háttérbe szorult.

Az ellenforradalom utáni években — az újabb helyreállítási feladatokon túl- menően — az erőforrások inkább csak arra adtak lehetőséget, hogy egyes rétegek lakáshelyzetének javítására koncentráljuk a rendelkezésre álló építőipari kapaci- tást. (Ilyen volt például a bányászlakás-építési akció.) Átfogó lakásépítési kon- cepció kidolgozásának és ennek keretében az építőipar erőinek a lakásépítést szol- gáló koncentrálásának előfeltételei csak az 1960-as évek elején jöttek létre.

A 15 éves lakásépítési program — az ötéves népgazdasági tervekbe építve — 1975-ig 1 millió lakás építését irányozta elő. meghatározva a főbb technológiák alkal—

mozásának irányát. a területi megoszlást és az országos (állami és magán-) építő—

ipari kapacitás részvételi arányát is. A feladat végrehajtásának legfontosabb elő- feltétele olyan új építőanyagok, technológiai eljárások, további tervezési, munka- szervezési intézkedések és iparosítási módszerek széles körű alkalmazása, melyek lehetővé teszik — elsősorban az állami építőipar vállalatai révén — korszerű, jól fel- szerelt lakóházak és lakások tömeges és az eddiginél lényegesen gyorsabb felépí—

tését. Ezek az előfeltételek azonban nem valósultak meg kellő ütemben és elég szé- les körben. Főként ennek tulajdonítható, hogy a 15 éves lakásépítési programnak a második ötéves tervidőszakra előirányzott állami és magánlakás—építési aránya megváltozott. így e tervidőszakban a lakások mintegy 64 százaléka magánerőből épült. A magánlakás—építés fellendülése azonban a kétségtelen pozitívumok mellett azzal a következménnyel is járt, hogy bizonyos lakáspolitikai célkitűzések háttérbe szorultak. lgy például a tervezettnél kisebb volt a városi lakásépítés aránya. holott a lakásprogram egyik fő célkitűzése a városi lakásviszonyok javítása volt. E cél megvalósításához és a 15 éves lakásépítési tervben előirányzott 1 millió lakás fel- építéséhez biztositani kell, hogy a harmadik ötéves terv időszakára előirányzott 300000 lakásnál mintegy 20 OOO—rel több épüljön fel, és hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott 400000 lakás maradéktalanul elkészüljön. A tervek ennek érv

10

(2)

840 szenes evaaov

dekében az 1970. évre az állami lakásépítés kb. 25, az 1971—1975. évekre pedig több mint 60 százalékos növelését írják elő.

AZ ALLAMl LAKÁSÉPlTKEZÉS

Az állami építőipar lakásépítkezései az elmúlt évtizedekben mind jelentősebbé

váltak. Az 1966 és 1969 között átadott negyedmillió lakásnak közel kétötödét az állami építőipar építette, és 1961-től 1969—ig több mint 40 százalékkal emelkedett az

évenként kivitelezett lakások száma. Az új lakásoknak mintegy 90—95 százalékáta

Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív adatszolgáltatás alapján megfigyelte.

1. tábla

Az állami építőipar által felépített és,/a megíigygltmlakásokaáma

E l A felépített A megfigyelt

v l új lakások száma

1961. . . . . . . . § 17975 ? 20108*

1965. . . . . . . 20 542 ! 19 796

1966. l 19 467 18 263

1967, . . . . . . . l 22 049 1 20 632

1968. . . _ . . . . l 23 906 l 22 184

1969. . . . . . . * 25 798 i 24 286

*Az 1960. IV. negyedévben felépült lakások adataival együtt.

A megfigyelés kiterjedt az építkezések technológiájára. különös tekintettel a korszerű anyagok és eljárások térhódítására. a tervezés, a telepítés és a munka—

szervezés kérdéseire. az épületek és a lakások nagyságára. felszereltségére, végül pedig mindezzel összefüggésben a költségek alakulására. A megfigyelt állami la—

kásépítkezések adatai -— tekintettel a reprezentáció igen nagy arányára —— az egész állami lakásépítkezést jól jellemzik.

1. Korszerű szerkezetek (építőanyagok) — új technológia

A korszerű — előregyártott és öntött — technológiájú teherhordó és falszer—

kezetek alkalmazása a 15 éves lakásprogram első harmadában, a második ötéves

tervidőszak folyamán az állami lakásépítés területén fokozatosan elterjedt; a terv—

időszak utolsó évében, 1965-ben már az új állami lakásoknak közel kétharmada korszerű technológiával épült. A fejlődés üteme gyorsnak mondható, hiszen a terv- időszakon belül, a blokkos, öntött és paneles falszerkezetű lakások együttes aránya ' több mint négyszeresére -— az 1961. évi 15 százalékról 65,6 százalékra — nőtt, ugyan—

akkor a hagyományos falszerkezettel épített lakások aránya 77,2 százalékról 28.1 százalékra csökkent. (A lakóházak tekintetében: a korszerű falszerkezetű épületek aránya 10,7-ről 52,3 százalékra nőtt, a hagyományos falszerkezetűek aránya 84.8—

ről 38,7 százalékra esett vissza.) — '

A harmadik ötéves tervldőszakban :: korszerű építésmódok elterjedésének üte- me lelassult. 1966—tól 1968-ig a korszerű teherhordó szerkezettel kivitelezett lakások aránya csupán 3 százalékkal emelkedett, ugyanakkor kismértékben növekedett a hagyományos tömör és üreges falszerkezetű lakóházakban épült lakások aránya is.

A fejlődés ütemének lelassulása összefüggésben van a fejlesztési koncepciókban előírt belső arányok megváltozásának kérdésével. A blokkos építési mód ké—

pezte ugyanis a második ötéves tervidőszakban a lakásépítés fejlesztésén—ek alapját.

(3)

A LAKASEPlTES

841

Az alapanyag- (elsősorban a kohóhabsalak-) ellátás lehetőségei azonban jelenleg már korlátozottak. Ez a körülmény a blokkos építésmódok további fejlesztése tekin- tetében nehézségeket okozott volna. Figyelembe véve továbbá, hogy a nagyüzemi előregyártás és az építkezések iparosítása mint alapvető fejlesztési irány szem- pontjából a paneles épitésmód további előrehaladást jelent, megindult a panel—

program széles körű és költségigényes megalapozása panelüzemek, házgyárak létesítése útján Ennek megfelelően — a szállítási problémák részbeni megoldása után — a paneles építési mód aránya fokozatosan növekedett, elsősorban a blok- kos építkezések rovására.

2. tábla

, _ A blokkos és a paneles,teherhoídáüszerkezetű új,—lakóházak lakásainak aránya

! 1965. l 1966. l 1967. l 1968. ! 1969.

Megnevezés '

évben (százalék)

'. ._. ! ,

Osszes lakós ! 1oo,o ' 100,0 100,o l 1oo,o l 100,o

Ebbőh ; § ; l

Középblokkos . . . . . . . 159 l 15,6 12.5 9.9 7.1

Nagyblokkos . _ . . 269 21,8 22,8 21,5 21,2

Falpaneles ! 6.1 ! 13.2 ió,7 229 36.5

A paneles építési mód fejlesztésének üteme — számos előnye ellenére — nem egyértelműen indokolt, és az alapanyag—ellátási nehézségek ellenére is vitatható a kohóhabsalak és gázszilikát blokkos lakásépítés arányának jelenlegi és a következő ötéves tervidőszakra tervezett csökkentése.

A sokszintes -— ennek következtében felvonóval épülő — és a jobban felszerelt panelházak és lakások kétségtelenül magasabb használati értéket képviselnek, mégis elgondolkoztató az a körülmény, hogy a kétféle építésmód költségigénye el-

tér egymástól. A paneles lakások építési költsége —- az új órkalkuláció szerint is ——

35—60 000 forinttal haladja meg a blokkos lakóházak lakásépítési költségeit.

3 tábla

A blokkos és a paneles teherhordó szerkezetű úi lakóházak lakásainak átlagos nagysága és építési költsége

' A lakások átlagos

Teherhordá szerkezet (néáíkílfvlgter) lépés; kfrlitrsxáge

1967 l 1968 % 1969 ; 19ó7* " 19!" 1969

Középblokk . . . . . ) 49,3 ' 492 l 482 [ 136,4 ] 1726 166.l

Nagyblokk . . . . . ; 47,8 ? 49,3 l 49.4 , 1279 ; 169,5 'l78,0

Falpanel . , . . . _ ! 53,0 í 49.1 E 49.6 E 1739 l 2092 1 226,5

"1967. évi —— árváltozások előtti áron.

A házgyári lakások építési költségeinek (: házgyári termelés begyakorlása és megnövekedése után csökkeniök kell. Ennek ellenére az eltelt időszakban tovább

emelkedett a panelházak építési költsége.

Egy átlagos panellakás utókalkulált önköltsége és nyeresége a 2. sz. Házgyár 1968. évi műszaki-gazdasági értékelése szerint a következőképpen alakult.

(4)

342 A szeme evaaev

Egy panellakás utóka/kulált önköltsége és nyeresége 1968- ban a 2. sz. Házgyár 1968. évi adatai szerint

Költségtényező . Ezer forint!

Panel . . . . . . . . . . . , , . . . . 55.1

Egyéb anyagok . . . . . ; _ , . . . . . . . . 662

Közvetlen anyag összesen . . . 121.3 Fuvarozási és rakodási költség . . , . . . 7.2

Közvetlen bér . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.7 Szociális költség. . _ . . . . . . . . . . . . . 7.2

Gépköltség. . . . 5.2

Epítésvezetől általános költségés a fel nem osztott költsé—

gek (a felszámítható bruttó haszonnal). . . 27,8

Együtt . . . . . . . . . . . . . . 178.4

Az alvállalkozók költségei _ . . . ! . . . 7.1

Összesen . . . 185,5

Felvonulási költségek . , . . . 3.1

Önköltség . . . 188,6

A megállapodás szerinti lakásátlagár . , . . . 227,0 Vállalati nyereség . . . _ . . . 38.11

A megállapodás szerinti lakásátlagár 227000 forint. ami az amúgy is magas

önköltség mellett közel 40000 forint nyereséget biztosít.

Elgondolkoztató számok ezek több szempontból is. Ha a paneles építésmódot költségigény tekintetében versenyképessé kívánjuk tenni a blokkos technológiával szemben, mind az önköltségét, mind a vállalati nyereség hányadát jelentősen csökkenteni kell. Ez utóbbihoz az előírt haszonkulcsok megváltoztatása isszükséges,

ami aligha járható út. Továbbmenően azt is feltétlenül figyelembe kellvenni, hogy

a kalkulációkban a házgyári beruházások költségeinek megtérülési ideje több mint 30 év.

Mindehhez kapcsolódik, hogy a negyedik ötéves terv lakásépítési programja

—— a már elkészült és további új házgyárak létesítésével —- (: panelprogramra épül.

A terv szerint ugyanis központi keretből 116000 panellakást és mindössze 26000 blokkos technológiával építendő lakást kell kivitelezni; A program — figyelembe véve a panelszerkezetek szállításánál várhatóan felmerülő többletköltségeket — a

bruttó építési költségek kalkulációjában a szállítási költségeknek lakásonként mint—

egy 5000 forintos emelkedésével is számol.

A panelprogram mellett számos érv szól. Mindenekelőtt az alacsony szintszámú beépítés helyett a magas szintszámú beépítés eredményeként elérhető esztétikai.

városképi előnyök és a járulékos költségek degresszív alakulása (azonos alapterü- letre'vetítve). További érv a blokkos építésmód már említett alapanyaghiánya és az építőipari létszámhiány.

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakértőinek véleménye és szó- mításai szerint1 a házgyári panelprogram felfüggesztése esetén a 15 éves lakásépí- tési terv végrehajtása kb. 11000 fővel több munkaerőt, az ezzel járó több száz millió forintos munkásellátási kiadást vagy -— a munkóshiány ellensúlyozására — több mint félmilliárd forintos gépesítési beruházást igényelne. Ha viszont a hiányzó létszámot az építőipar más területéről vonnák el, ott jelentős termeléskiesés kelet—

1A lakásépítés időszerű kérdései. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Budapest. 1965. 20—21. old.

(5)

A LAKASEPiTÉS 843

kezne. Mindez ellensúlyozhatja mind a hózgyórak létesítésére fordított jelentős ösz—

szegeket, mind pedig (: .panelhózak magasabb építési költségét.

A panelépítkezések előnyeit más adatok is tükrözik.

Mindenekelőtt a kivitelezési idő rövidülését tekintik ezen épitésmód legfőbb

előnyének, amit az adatok sok tekintetben alátámasztanak. Három év, több ezer paneles épitésmóddal épült lakós adatai alapján megállapítható, hogy a panel-

hózak, illetőleg azok egy lakásra jutó kivitelezési ideje a legalacsonyabb.

4. tábla

Az új lakóházak és lakások száma. nagysága és kivitelezési ideje a függőleges teherhordó szerkezet rendszere szerint

? A lakóházak VA !okások

Függőleges teherhordó , _ótlfoigos N—WW __ ót'ígfj

szerkezet ÉV szóma , , , , , szóma ,. . . , ,

(darab) iakas— kivntelezes: (darab) terulete kiVltelezeSI

szama xideje (negyzet- ideje

(darab) (nap) méter) (nap)

Összesen . . . 1967 612 33,7 382 20 632 51,2 10,6

1968 651 , 34,1 403 22 184 50,7 11,0

1969 602 40,3 3 400 24 286 50,5 9,4

Ebből:

Tömör és üreges

téglafal . . 1967 235 169 392 3 975 52,8 21,1

1968 256 16,0 425 4 092 54,3 23.5

1969 165 152 436 2 515 56,3 24.4

Vasbeton vaz . 1967 55 46.4 535 2 552 53.9 10,3

1968 38 52.7 600 2 003 52,1 10.1

1969 30 49,8 640 1 494 55.4 11,1

Téglablokk . , 1967 47 42,4 368 1 994 50,0 83

1968 69 34,6 357 2 595 49,6 9.1

1969 66 37,3 376 2 464 49,6 9.8

Középblakk . 1967 65 39,8 352 2 590 49,3 8.6

1968 55 39,8 406 2 191 _ 49,2 9.6

1969 45 38,6 388 1 735 48,2 10.0

Nagyblokk . . 1967 117 402 318 4 703 47.23 79

1968 138 34,6 343 4 770 493 9.6

1969 146 35,3 372 5 149 49,4 10.2

Falpanel . . 1967 54 ó3,9 300 3 453 53,0 4.2

1968 58 87.4 322 5 072 49,1 3,4

1969 121 73.31 305 8 864 49.6 4.0

Öntött fal . . 1967 32 38.5 464 1 232 53.9 10,7

1968 29 36,6 437 1 060 54,5 10,1

1969 25 76.8 563 ' 1 919 49.6 7.1

Az adatok további elemzése ugyanakkor olyan összefüggéseket is feltár, melyek arra utalnak, hogy a kivitelezési idő kedvező alakulása nem egyértelműen a panel építésmód eredménye. A panel házak nagysága —— az átlag lakósszómot tekintve

— jelentősen meghaladja az egyéb teherhordó rendszerű lakóházakét. Ha a külön—

böző szerkezetű, de azonos nagyságú (lakósszómú) lakóházak adatait értékeljük.

arra az eredményre jutunk. hogy a kivitelezési idő alakulása nemcsak az építésmód

(6)

844 SZENDE GYÖRGY függvénye, hanem a lakóházak nagyságával is szoros kapcsolatban van. Míg ugyan—

is a 9 és kevesebb lakást magában foglaló lakóházak esetében az egy lakásra jutó kivitelezési idő 1968—ban 52,8 nap volt. addig a legnagyobb — 85 lakásnál töb- bet magában foglaló — lakóházakban egy lakás építéséhez átlagosan csupán 23 napra volt szükség. Az azonos nagyságrendű. de eltérő teherhordó szerkezettel kivitelezett lakóházak egyes típusai között a kivitelezés ideje tekintetében már lé- nyegesen kisebb eltérés mutakozik, mintha a különböző építésmóddal készült lakó—

házak adatait a nagyságkategóriák figyelmen kívül hagyásával hasonlítjuk össze.

Különösen vonatkozik ez a megállapítás a panel és az egyéb —- korszerűnek vagy hagyományosnak tekinthető — nagyobb lakóházak adataira.

5. tábla

A különböző teherhordó szerkezetű lakóházak és lakásainak szóma, valamint átlagos kivitelezésijdeie nagyságkaiegóriák szerintr1r96VB-b/an

A lakóházak A lakások

, . , .A ., átlagos 48_négy-V_

Nuglfíűaíií'íaüm leháhí'iáíolíífkízer , , , ! , zetméterére

szama lakás— luvrtelezesi :! szama k'v'tlelltgzési

szama ! ESZE; iáő (nap)

1 É %

15—24. . . , ! tömör tégla 67 15.4 1 431 ' 1033 - 23.5

üreges tégla 40 15,9 ! 433 637 24,5

í előregyártott tégla- ;

blokk 17 19,4 313 330 149

? középblokk 15 19,1 ; 388 : 286 19,2

nagyblokk 46 179 % 353 825 182

falpanel 4 15,0 1 203 60 12,5

öntött fal 2 15,0 l 373 30 21.1

85— . . . . . tömör tégla 1 193.0 651 193 3,

; üreges tégla 1 120.0 277 ' 120 : 1.9

va sbetonvóz 6 133.8 665 803 4.3

előregyártott tégla—

blokk 1 84,0 316 84 3.4

középblokk 3 121,3 502 364 3,8

nagyblokk 1 98,0 338 98 i 2.9

1 104,0 440 104 3.8

falpanel 8 132.0 389 ' 1 056 2.9

8 278,1 _ 480 5 2 225 1.4

!

Az 5. tábla adataiból is erőteljesen kitűnik az épületnagyság meghatározó szerepe a kivitelezési idő alakulásában. A panel házak lakásépitési ideje a legna—

gyobb — átlagosan közel 280 lakásos — lakóházak kategóriájában a legkedvezőbb

(1.4 nap.) A legkisebb panel házak egy lakásra jutó kivitelezési ideje ugyanakkor

ennek csaknem kilencszerese, 125 nap. Ha olyan nagy lakásszámú panel házak adatait elemezzük, amelyekhez hasonló nagyságú lakóházak más építési móddal is

épültek, az összehasonlítás már nem ilyen kedvező a paneles épitésmód javára. A 100—130 lakásos panel ház és az ugyanekkora nagyblokkos lakóházak esetében is

2.9 napos, az üreges téglafalú (hagyományos) 120 lakásos lakóházak esetében pe—

dig 1.9 nap az átlagos lakásépítési idő. En'nél rövidebb építési időt csak () legna- gyobb — átlag 280 lakásos — panel házak építése során értek el.

A könnyűbeton blokkos és paneles épitésmód mellett a lakásépítési program megvalósításában számottevő szerepe van az öntött fal és az előregyártott tégla- blokk szerkezetek alkalmazásának is. Az e két szerkezettel kivitelezett lakások ará-

(7)

A. LAKASEPITES 845

nya 1961—ben egy százalékot tett ki, a második ötéves terv utolsó éveiben viszont már 15 százalékot. A harmadik ötéves terv utolsó tervidőszakában ez az arány lénye—

gében változatlan maradt. (1969-ben a lakások 10,1 százalékát előregyártott tégla-

blokk, 7.9 százalékát pedig öntött fal szerkezetű lakóházakban építette az állami építőipar, szemben az 1965. évi 13,8 és 2.9 százalékos aránnyal.)

A negyedik ötéves tervidőszak sem irányoz elő további számszerű növekedést

és e két építésmód inkább csak kiegészíti a panelprogramot. A téglablokk szer- kezet korszerűsége egyébként is vitatható. míg az öntött fal szerkezetet elsősorban a magasépületek kivitelezésénél célszerű alkalmazni, a még költségigényesebb ha—

gyományos vasbeton vázas épületszerkezetek helyett. Az öntött falas építésmódon belül indokolt az ún. térzsalus eljárás szélesebb körű alkalmazása. (Ezzel az eljá- rással a Budapesti Lakásépítő Vállalat a közeljövőben évi 1500—1800 lakás építé- sére készül fel.)

6. tábla

A lakások átlagos területe és építési költségei* a lakóházak függő/eges teherhordó szerkezeti rendszere szerint

A kegy

"__" A 777777 "431357

( nyers zetméttelrére

Függőleges teherhordó szerkezet Ev 53535; építési koralligeilt

(négyzet— koltsege építési

méter) (ge' költsége

forint) (ezer

,, ,, ,, , ,, , ,, ,,,Á_,,, forint)

Tömörés üreges tégla . , . . . . 1967 52,8 154,5 137.3

1968 54,3 193.8 166,4

1969 56,3 217,2 174,0

Vasbeton váz , . . . . . . . 1967 539 2052 1652

1968 52.1 232,6 195,4

1969 55,4 273,8 211.0

Előregyártott tégloblokk . . . . . . 1967 50.0 13ó,3 130,3

' 1968 49,ó 168.3 1615

1969 49.6 178,0 17211

Középblokk . . . . . . . . . . 1967 49.3 136,4 1327

1968 492 172.6 168,3

1969 432 166,1 1652

Nogyblokk . 1967 47.8 1279 128.1

, " 1968 49.3 169,5 164,9

: 1969 49,4 178.0 172.5

lFalpanel ' .— . . . . . . . . . . 1967 53.o 173.9 157.4

1968 49,1 2092 2034

1969 49.Ó 226.5 2192

Öntött ful . . . . . _ . . . . . 1967 539 165,9 1472

: 1968 54.5 206,4 180,5

x 1969 49.6 2135 206.4

'A jobb összehasonlithatósc'rg érdekében háromféle lakásépítési költségmutatót alkalmaztunk az elmúlt évek során. A nyers építési költség az építési-szerelési munkák összköltségét tartalmazza. Az ún. korrigált költ- ségmutató :: vegyes rendeltetésű lakóházak nem lakás rendeltetésű helyiségeinek (üzlet, raktár, étterem stb.) építésével kapcsolatos költségek torzító hatásának kiküszöbölésére szolgál. A harmadik költségmutató (! lakások nagyságában mutatkozó eltérések kiszűrését célozza a 48 négyzetméter területű útlaglakósra vetített korrigált költségek kiszámításával.

(8)

846 SZENDE GvaRov

Az építési költségek alakulása szempontjából azonban igen kedvező a tégla—

blokkos építésmód: alkalmazásánál mind a régi, mind pedig az új árszinten szá—

mítva a legalacsonyabbak között van az egy lakásra jutó építési költség. Az öntött fol szerkezetű lakóházak lakásépítési költsége is viszonylag kedvező volt 1967——

1968—ban, ha figyelembe vesszük a lakások alapterületét is. Az 1969. évi adatok azonban jelentős költségnövekedést mutatnak. (Lásd a 6. táblát.)

A kivitelezési idő a téglablokkos lakásoknál az egyéb blokkos szerkezetű épü—

letek lakásainál mért szint körül mozog (1967—ben átlagosan 8.3 1968—ban 9.1

nap); az öntött falazatú lakóházakban egy lakásra ennél több — mintegy 10—11 nap - jut, ami a lakóházak nagyságrendjét is figyelembe véve (36—38 lakásos _ házak) soknak mondható.

Összegezve tehát az új építésmódok és technológiák alkalmazása jelentős mértékben elősegítette a lakásépítés korszerű nagyüzemi módszereinek elterjesz—

tését; egyes építésmódok bevezetése és alkalmazásának mértéke tekintetében

azonban a gazdaságossági szempontok mind ez ideig bizonyos fokig háttérbe szo- rultak.

2. Tervezés -— munkaszervezés —— telepítés

A lakások tömeges és növekvő volumenű építése nemcsak korszerű épület- szerkezeteket, hanem új alapokra fektetett tervező, előkészítő és szervező munkát is igényel. Ennek megfelelően a lakásépítési program gyakorlati végrehajtását megelőzően ki kellett alakítani az épület— és lakástervek, sőt egyes épületszerke- zetek tipizálásának módszerét és rendszerét. továbbá a típustervek viszonylag szé- les körét; ezzel lényegében egyidejűleg ki kellett dolgozni a telepítésmódnak és a munka megszervezésének a tömeges lakásépítés céljának legmegfelelőbb varián—

sait.

A tervezés tipizálása a 15 éves lakásépítési program kezdetére már számot- tevően előrehaladt: 1961-ben a megfigyelt állami lakásoknak mintegy 55 száza- léka már a típustervek valamilyen fokozata alapján épült. Ez az arány a harmadik ötéves terv első évében túlhaladta a 80 százalékot is, de a későbbi években az egyedi tervek alkalmazása ismét jelentősebbé vált (főként a magánjellegű társas- házépítésí akció elterjedésének következtében).

7. tábla

* , A lakások'szánmánaku megoszlása a műszaki tervek jellege szerint

1961. § 1965. § 1966. I 1967. § 1968.

Megnevezés

' évben (százalék)

wwwmmumm. § § __ , § _a,

Összes lakás . . . 3 100,0 § 100,0 100,0 ,100,0 100,0

E :

Ebből: § § §

Típusterv alapján _ . . . , . § 41,0 § 73,8 ' 73.8 § óó,2 § 72.ó Részben típusterv alapján . . 14.11 § 9.9 : 8.9 ; 10.9 § 6.8

Ismételten felhasznált egyedi terv ' ' § §

alapján . . . § 8,6 § 5.2 a 1.5 3 2.0 § 2.6

Egyedi terv alapján . . . § 36,0 § 11,i 15,8 20.9 % 18,0

§ § !

A típustervezésnek természetesen alkalmazkodnia kellett az építésmód fejlő- déséhez. és szükségessé vált, hogy folyamatosan és megfelelő választékban tipi- zálják az új szerkezetű lakóházak tervezését. lgy már 1966-ban. a harmadik ötéves

(9)

A LAKASEPlTES 847

terv első évében 24 korszerű típustervet használtak fel 333 lakóház 14750 lakásá- nak tervezésére, 1967—ben pedig a 15 hagyományos típusterv mellett 29 korszerű épülettípusra kidolgozott típusterv állt a kivitelezés rendelkezésére. E terveknek

mintegy egyharmadát 10 és több épületnél alkalmazták.

A munkaszervezés és a telepítésmód fejlődése szoros összefüggésben van egymással és a tervezés tipizálásával. Együttes hatásuk nemcsak a korszerű, ha- nem a hagyományos teherhordó szerkezetű lakóházak építése során is érvényesül.

Az építési munkák szervezésének korszerű módja az ún. folyamatos építés. Be—

vezetésének és elterjedésének előfeltétele a tömb- és telepí építésmód túlsúlyba kerülése volt. E telepítésmódok már a második ötéves terv kezdetén tért hódítottak.

ésarányuk azóta 80 százalék körül alakul, ami csaknem megegyezik a típustervek alkalmazásának arányával. Ennek magyarázata, hogy a lakótelepi lakóházak szin- te teljes egészében típustervek alapján épülnek. A folyamatos építésszervezés gya—

korlata 1963 óta vált jelentőssé és ma már a lakótelepi lakások egyre nagyobb hányada épül ezzel a módszerrel:

8. tábla

A típustervek alapján, a lakótelepeken és a folyamatos építésszervezéssel épült úl, lakások száma

1 1961. l 1963. l 1965. 1966. 1967. l 1968.

Megnevezés 4—-——_—__.__...__—____A ,," . A_— _ ' A.MV , ,,

évben

M_—_,,,,._w,,_,,,, ,a," mm, ,, %, W, ,, _, TGV ] _w

Osszes lakás . . _ . . 20 108 16 934 l 19 795 : 18 263 20 632 i 22 184

Ebbőh ; § ! j

Típusterv alapján . . . ! 11 134 l 13 032 1 16 579 ! 15104 15 909 i 17 610 Lakótelepen . . . , . [ 14668 ! 13 913 1 16459 14 850 16147 _ 18106

Folyamatos építésszervezés-§ ; ,

sel _ . . . . . . § —- 4 080 8 239 9 378 9 700 ] 9 864

! !

A munkaszervezési intézkedések az első években kedvezően befolyásolták az építési költség alakulását. Három éves megfigyelés adatai alapján megállapíthat- juk. hogy a folyamatos munkaszervezéssel kivitelezett lakások építési költsége — egy átlagos lakásra számítva —— mintegy 6—10000 forinttal alacsonyabb (1965-ben 129000, 1966-ban 134 600, 1967—ben 138700 forint) volt, minta hagyományos mód- szerrel épült lakásoké. (Ezek építési költsége a három évben 139 200, 142 200 és 144 500 forintot tett ki.)

A folyamatos és hagyományos építésszervezéssel kivitelezett lakások költségei közötti különbség csökkenése főként annak tulajdonítható, hogy a folyamatos épi—

tésszervezéssel kivitelezett lakóházak között emelkedett a magasabb költségszintű panel házak arányca. (Ennek következtében 1968—1969—ben már a folyamatos épí—

tésszervezéssel épült lakóházak lakásköltségei voltak a magasabak.)

A lakótelepi építésmódnak a költségek alakulására gyakorolt kedvező hatását szemlélteti a 9. tábla. melyben a különböző függőleges teherhordó szerkezetű la—

kóházak lakásépítési költségeit telepítésmódok szerint csoportosítjuk. A telepi és a tömbépítkezéseken ugyanis a hagyományos szerkezetű lakóházak épitési költségei is számottevően alacsonyabbak, mint egyéb telepítésmódokban.

A munkaszervezésnek, a tipizálásnak és a telepítés módjának a kivitelezési idő—

re gyakorolt hatását világosan kimutatták az elkészített elemző felmérések. E há- rom műszaki szervezési intézkedés eredményességét az 1967—1968. évi adatok alapján a 10. tábla szemlélteti.

(10)

848 SZENDE GYÖRGY

9. tábla *

A hagyományos teherhordó szerkezetű lakóházak és lakások száma, valamint a lakások épitési költségei a telepítés módja szerint 1968—ban

Alakítsuk—

A 48négyzet-

lakóházak ; lakások xmétírére Függőleges teherhordó szerkezet _, Teíepitésmód WWW-A — ,_,,,_,_e___ ;;lfégígg

költség—

Slámg (ezer

forint)

W,, § ]

Tömör téglafal . . . lakótelepi építkezés § __ 60 § 1088 1582

foghijbeépités i 35 § 632 1893

egyéb 56 § 731 158.'l

Ureges téglafal . _ . . lakótelepi építkezés 46 § 853 159.0

fog híj beépítés 16 § 240 183.7

egyéb 43 1 548 169,7

Vosbeton vaz . . . lakótelepi építkezés 14 § 1 188 1873

foghíjbeépités 17 § 540 205,3

; egyéb * _ 7 § 275 mm

, , . _ §

A 10. tábla adataiból megállapítható. hogy a kivitelezés ideje — mind a folyo—

matos épitésszervezés és a típustervezés. mind pedig a lakótelepi tömeges építés- mód eredményeként -— egy lakásra számítva 40—60 százalékkal csökkent. A kivitele—

zési időnek 1968-ban mutatkozó növekedését elsősorban a lakóházak nagyságában bekövetkezett változás okozta.

lO. tabla

A kivitelezési idő alakulása a munkaszervezés, a műszaki tervezés és (: telepítésrnód főbb jellemzői szerint

_,__,*_M_.- A__ ___—, , Egy 48

A lakóházak négyzetméter

átlagos lakós

Megnevezés szóma lakásszómu

!

§ átlagos alapterületű

i

§ kivitelezési ideje (nap)

§ 19a7§ mal 1967§ 1968; 1967§ 1968 1967 1955

l l

Összes lakóház . . . _ ó12§

§ 651 § 33,7 § 34,1 382 § 403 10,6 11,0

Ebből: § § ' !

Hagyományos munkaszervezés- § §

sel . . . 423 i 474 25,8§ 26.0í 409; 421 14.6 14.9 Folyamatos munkaszervezéssel 189 177 51,3 55,7 § 322 357 6.0 5.8 Tipusterv alapján . . . , . 364 § 420 ' 37.5 § 38.15 ? 350 § 365 8.9 9.1 Egyedi terv alapján , . , . 168 § 160 25,7 % 25,0 § 458 ; 475 15,8 16,3 Lakótelepi építkezés . . . . 421 § 442 § 38,4 § 41,0 363 § 383 9.0 8,6 Foghijbeépítés . . . . . , 123 § 81 ' 25.0 22,0§ 446 § 465 16.1 182

Egyéb . . . . . . . , . 68 § 128 20,7§ 1s.o_, 384 § 434 16.7 2145

A folyamatos épitésszervezéssel kivitelezett lakóházak átlagos nagysága

ugyanis 51,3 lakásról 55,7 lakásra növekedett; kisebb arányban, de szintén nőtt a típustervek alapján kivitelezett és a lakótelepeken épült lakóépületek átlagos nagy—

sága is. ,

A kivitelezési idő vizsgálatának pontosabbá tétele érdekében az 1968—ban készült lakóházak kivitelezési idejét az építési munka megszervezésének módja és

(11)

A LAKASEPlTÉS 849 ezen belül az épületek nagyságkategóriái szerint is kiszámítottuk. A korszerű építés—

szervezéssel készült lakóházak átlagos nagysága ugyanis több mint kétszerese a hagyományos módon kivitelezettekének (a lakóházak átlagos lakásszáma az előbbi—

eknél 55,7, az utóbbiaknál 26.0).

A lakóházak átlagos nagysága —- mint már az előzőkben megállapítottuk — önmagában is csökkenti az egy lakásra jutó kivitelezési időt. (Közel hasonló a kü—

lönbség. a típus és az egyedi, illetőleg a lakótelepi és az egyéb beépítéssel kivite—

lezett lakóházak kivitelezési ideje között is.) A 11. tábla tanusága szerint a korszerű munkaszervezés (és a többségében ezzel párosuló tipizálás és tömeges lakóház- épilés) az azonos nagyságú épületek és lakásaiknak kivitelezési idejét is számot—

tevően csökkenti.

11. tábla

A lakóházak és a lakások száma és kivitelezési ideje a lakóházak nagysága és az építési munka megszervezésének_módia szerinti,?óBIban

A lakóházak A lakások _ A lakóházak Egy 46 négyzet-

Nggysógkmegórm Az építési munkák a átlagos , "kém!. 010?—

(lakásszám) megsleryegésenek — " ' — w; ; teruletu lakas

modja , § :

szama ! ,, m— ———————— MW,,

[ kivitelezési ideje (nap)

__10 _ _ _ _ hagyományos 29 a 186 ' óló 53.23

' folyamatos 2 8 342 379

15-24 _ _ _ _ _ hagyományos 168 2804 ' 410 21,ó

folyamatos 31 522 1 511 17,3

25—34 _ _ _ _ _ hagyományos 65 1653 ; 421 14,4

folyamatos 14 351 ; 319 _ 11,5

35—44 , _ _ _ hagyományos 49 i 1844 § 411 ' 10,1

folyamatos 45 1776 ! 3351 g,;

.. ha omán 05 36 ; 1618 91 1 ,

45 54 ' ' ' ' ' folgólmatosy 50 ; 2330 366 : 7,2

55—64 _ _ _ _ _ hagyományos 14 § 789 400 3 6.7

folyamatos 10 '_ 611 ' 311 4.8

65—74 _ _ _ _ hagyományos 11 É 848 ' 475 6.2

' folyamatos 1 80 _ 421 5.8

75—84 _ _ _ _ _ hagyományos 5 370 : 641 7.7

folyamatos 3 : ; 232 ; 284 3.4

85_ _ _ _ _ _ _ hagyományos 11 f 1330 1 539 3.8

folyamatos 21 ; 3954 . 482 2.4

A 11. tábla adatai meggyőzően bizonyítják, hogy a munkaszervezés, a tipizá- lás és'a telepítés korszerű formái önmagukban is jelentős kivitelezési költséget és időt csökkentő tényezők, amelyek a korszerű technológiával együttesen alkalmazva az eredményeket tovább javítják.

3. A szintek száma — Iakásnagyság — felszereltség

A második ötéves terv időszakában a lakások többségét 4—5 szintes lakóhá- zakban építették, és a tervezési kivitelezési normatíváknak megfelelően a lakások átlagos nagysága mintegy 48 négyzetméter volt. A kevés szintszámú —- nagyrészt felvonó nélküli — épületek. a viszonylag kis alapterületű lakások, továbbá az ala—

csony költségigényű blokkos épitésmód elterjedésének következtében a lakások

költségszintje általában a tervidőszak első évében kialakult színvonal alatt ma—

radt. ' ' —

(12)

850 SZENDE GYÖRGY 12. tábla A lakások átlagos területe és építési költségei, valamint a lakások megoszlása

a lakóházak emeletszáma szerint

1961. 1962. 1963. 1964. 1965.

Megnevezés w

évben

Átlagos lakósterület (négyzetméter) 48,7 * 47,3 489 49.5 49.8

Átlagos építési költség (ezer forint) , _

nyers - - - - - - - - - 150,4 138.7 140,3 l4l.8 'l43.0

48 négyzetméterre jutó korrigált 141,2 136,5 134,4 134,5 135,4

O'sszes lakás (százalék) _ 100,0 100.0 100,0 100,0 1003

Ebbőh

1 emeletes lakóházakban . 1.5 1.7 0.5 0.1 0.5

2 emeletes lakóházakban . 17,2 13.i 7.4 9,2 7.2

3 emeletes lakóházakban . 50,5 46,8 25.6 16.'l 15,4

4 emeletes lakóházakban . 10,6 25.0 45,5 57.2 62.7

5 emeletes lakóházakban , 2.5 0.4 BA l 0.5 1.3

6 emeletes lakóházakban . . . . 8.9 6.2 * 2,0 2,6 1.2

7 és több emeletes lakóházakban . 8,8 6.8 1 15.6

14.13 11.7 A felszereltség tekintetében fokozottan törekedtek arra. hogy a viszonylag kis

alap;erület ellensúlyozására a beépített bútorok arányát számottevően növeljék.

A hőellátás rendszere is jelentős változáson ment át. különösen a távfűtési hálózat

kialakítása és a gázfűtés széles körű alkalmazása eredményeként. és már 1963-ban

túlsúlyba kerültek a korszerű fűtési és melegviz-szolgáltatási megoldások. A laká- sok több mint 90 százaléka étkezőkonyhával vagy konyhával épült, és valamennyi új lakás rendelkezett már fürdőhelyiséggel (fürdőszobával vagy fürdőfülkével) is.

13. tábla

A lakóházak és a lakások számának megoszlása a fűtési rendszer, a főzőhelyiséggel és a beépített bútorral való ellátottság szerint ,,

Megnevezés

A lakóházak ] A lakások

számának megoszlása (százalék)

l 1961 1965 , I 1961

___,,.,. , . _, ! V ,. ,,,,, !

Osszesen l 100,0 100,0 100,0 ; 100,0

l

Ebbőh l ?

Kalyafatesu . 81_ó 44.6 69.3 31.7

G.?Úums." " , ., 0.8 12.0 o,5 A12,o

Kozponti futesu

egyedi kazánnal 59 52 92 49

,tömbkazánnal 2:3 -3:4 4:2 411

Tavfutesu , 89 32.6 1ó,3 462

Étkezokonyhaval — - 20 7 25 2

Konyhával __ _. 72,2 66.8

Főzőfülkével _ . . _ _ 7'1 s'o

Beepitett bútor nélkül . , . . 223 132 2216 8:4

Beepitett konyhaberendezéssei , 2,3 19,1 17 20,7

Beépített szekrénnyel . . . ! 35 0 7,8 31,8 4.6

Beépített konyhaberendezéssel és l .

szekrennyei ; 40,ó 599 43,9 66.3

i

A harmadik ötéves tervidőszakban — az épitésmócl átalakulásával is összefüg—

gésben — (: középmagas és a magas épületek és az azokban készült lakások aró-

(13)

A LAKASEPITES 851

nya jelentősen megnőtt. 1968-ban már a megfigyelt állami kivitelezésű lakások egynegyede, 1969—ben pedig, több mint 30 százaléka 9 és több emeletes lakóhá—

zakban épült.

14. tábla

A lakóházak és a lakások aránya a lakóházak egyes emeletkategóriái szerint

A lakóházak l A lakások

Lakóháznagyság számának megoszlása (százalék)

1965 l 1966 j 1967 ] 1968 § 1969 ! 1965 l 1966 l 1967 l 1968 ,? 1969

,, W ! ! ( , _ _ _ . , W

4 emeletes . . l 50.l _, 49.0 l 43,3 l 39,6 i 46,7 § 62,7 3 57,6 § 5l.0 46.31 : 47,8

7 és több 1 ; 1 i ; l ?

emeletes . . 3 6,51 11,1 § 11,4l 10.5x 13.8l 11.73 19.71 22,8; 27.83 33,ó

; ; l , l 5

Ebből: ; l i _

9 és több l ( § ; j !. § 3

emeletes . l 2.6 ; 8.4 9.5 l 9.5 12.1 3.3 l l4,0 ; 20,0 25,6 30.7

' 1 , * l l 5 '

r.,f. 3418;

A nagyobb szintszám önmagában is jelentős költségnövelő tényező, hiszen részletes költségvizsgálataink tanusága szerint olyan lakóházcsoportoknál, ame—

lyeknél valamennyi lakóház felvonóval rendelkezett, az egy lakásra jutó felvonó—

szerelési költség (új áron) sok esetben jelentősen meghaladta a 10000 forintot is.

lgy például az 1968-ban épült 5 emeletes lakóházaknál a felvonó átlagosan 7462, a 18 emeleteseknél pedig 16718 forint többletköltséget jelentett lakásonként. (Ezek az összegek a kivitelezési összköltségnek 3.4, illetve 8.1 százalékát tették ki.)

A lakásépítési költségek emelkedését a kivitelezők részben annak tulajdonít- ják, hogy a lakások felszereltsége tovább javult, és a lakások átlagos nagysága meghaladja a második ötéves tervídőszak átlagát. Ez az indoklás azonban csak részben helytálló, mert a fejlődés egyenetlen és esetenként visszaesés is tapasz- talható. lgy például a hőellátós tekintetében 1967—1968-ban valóban nőtt a költ—

ségigényes gázfűtési és melegvíz—szolgáltatási megoldások aránya, de vissza—

esett a távfűtés alkalmazása. A lakásoknak mintegy egyharmada az 1967—1968.

években étkezőkonyhával épült, és ennek következtében emelkedett a beépített

"konyhaberendezéssel ellátott lakások száma is. 1969-ben viszont a komplex bútor- beépítés aránya emelkedett. és csökkent az étkezőkonyhás lakások aránya (35 szó-

zalékról 20 százalékra). Ugyancsak fokozatosan csökkent az átlagos lakásnagyság

is (1966 óta 1.2 négyzetméterrel.)

15. tábla A lakások átlagos területe és felszereltségük főbb jellemzői

1966. , 1967. ' 1968. 1969.

Megnevezés —— ———— ———-——— ,.W ., MM _Wm,

Átlagos lakásterület (négyzetméter) . 51.7 ] 512 l 50,7 ; 50,5

Felszereltség (százalék) l § 3

Gázfűtéssel. _ . . . . _ . . 1 22,4 l 32.o ; 332 % 2ó.5

Tóvfűtéssel . . . . _ . . . . 46,0 34.9 ' 37,5 , 49,5

Csak beépített konyhaberendezéssel 23,9 20,0 27.6 14.0

Étkezőkonyhával . . . 36,5 4 33,1 ! 35.0 20.0

! ,

A felszereltség változásának költségkihatása egyértelműen nem határozható

meg, mivel a költségváltozások egy része nem a_nettó. hanem a kapcsolódó járu—

lékos, tehát a bruttó költségek között — és sokszor erősen közvetett módon — je-

l

(14)

852 szama ovoxev

lentkezik. (Ez a helyzet például a távfűtési hálózat kiépítésével, a közművesítéssel;

a szociális létesítményekkel stb. kapcsolatos költségek esetében.) Ennek ellenére a

nettó építési költségek elemzése is lehetőséget ad a különböző felszereltségi meg——

oldások költségkihatásának vizsgálatára. Az 1968. évi új áras adatok szerint a be- épített bútorzat 2—6000 forint, a! különböző hőellátási megoldások 8—12000 forint

többletköltséget jelentettek. " V

16. tábla

A beépített bútorzat és a hőellátásí megoldások költségkihatása 1968—ban

! Költség (: ' , A felszerelt lakások

Fe'sze'e"5é9— hőel'óms ki""ee'sÉÉÉÉÉsltíÉSí'ém Eűglts'á'áoi'fírlkiió "'"?iÁJiÉÉÉfyM

százalékában százalékában (

Beépített bútor nélkül . . . 0.0 15 8.2

Beépített konyhabútorral _ . 1,8 ' 2964 27.6

Beépített szekrénnyel . . . 1.1 2238 3.0

Beépített konyhoberendezés-

sel és szekrénnyel , . . . 2.9 6053 612

Kályhafűtéssel . . , . . 2,3 4079 16.4

Központi fűtéssel

Egyedi kazános . . . . 6.3 16 691 6.2

Tömbkazónos . . . 5.9 11951 6.6

Tóvfűtéssel _ . . . . _ . 5.7 11 752 37.5

Gázfűtéssel' . . . 8.7 15 453 332

!

'A konyhai hőellátással együtt.

Megállapítható. hogy a beépítettség változása 1969-ig nem okozhatott költ-

ségnövekedést, mivel a teljes beépítettségű lakások aránya az 1967. évi 67,4 szá—

zalékról 1968-ban 612 százalékra esett vissza. ugyanezen időszakban a gázfűtés- nek a távfűtés rovására történt aránynövekedése sem indokolta a költségek növe—

kedését, mivel a 15400 forintos gázszerelési költségből 3600 forintot tesz ki a

konyhai gázellátás egy lakásra jutó átlagos költsége. Felmerül még költségnövelő tényezőként a lakások nagyságában bekövetkezett változás szerepe is. A lakások

átlagos területének kisebb növekedése (lásd a 12. és 15. táblát) a lakások szoba—

szám szerinti megoszlásának változásából, a két- és több szobás lakások arányá—

nak növekedéséből ered. 1967—től a lakások területe újból csökkenő.

1969. . . 32.9 l 44.0_

17. tábla

A különböző szobaszámú lakások aránya és átlagos nagysága" "

: : l., a l """"

Év 1 l , 11/2 * l 2 l 21" l 3 l Összes

szobás lakások [ lakós

; aránya (százalék)

1966. . . 8.8 1 20.3 l 53.11 * ; 12.8 4.7 ! 100,0

1967. . . . ; 8.7 20.5 ! 52.0 ! 13.0 l 5.8 ! 100,0

1968. . . . 3 7,3 l 22.4 56.4 _ 8.3 5,6 l 100,0

1969. . . . * 6.5 24.3 51,4 l 10.1 7.7 ? 100.0

átlagos terüle-te (négyzetméter)

1966. . . . 35,0 ! 44.7 53.4 l 60.7 70.3 l 51,7

1967. . . . 34,0 43.3 53.0 ; 60.9 ; 675 l 5l,2

1968. . . . : 35,3 ; 43,7 szo 1 61.4 3 69.13 ; 50,7

l 51,3 602 l 68,1 l 50.5

l l ;

(15)

A LAKÁSÉPITES

853

A több szobás lakások arányának növekedése nem számottevő, illetőleg az 1 1/2 szobásak számának emelkedése ezt ellensúlyozza; a lakásterület csökkenése ugyanakkor lényegében minden nagyságcsoportban kimutatható. így a lakósterü-

let változása a költségnövekedést aligha indokolhatja.

Az egyéb felszereltségi tényezők közül a mosókonyha, szárítóhelyiség aránya csökkent, a fűtési és egyéb hőellátásban a gáz—, a villany- és a távfűtés alkalma- zásának aránya alig változik: a növekvő mértékben alkalmazott központi tv-anten- na szerelésének átlag 15000 forintos költsége pedig egy lakásra számítva el- hanyagolható.

Mindezek alapján azt a következtetést kell levonnunk, hogy a szintek számá—

nak növekedése miatt fellépő többletköltségek (felvonó-közmű) indokoltak. és va—

lóban költségnövekedést okoznak. Az az álláspont azonban, amely szerint a lakás—

építési költségek emelkedésének egyik fő oka a lakás nagyságának. valamint a

lakás és az épület felszereltségének növekedése, nem tekinthető kellően meg—

alapozottnak.

Függetlenül az előidéző októl, a tény az. hogy az állami lakásépítés költségei

1969 folyamán tovább emelkedtek, és egy lakásra számítva meghaladták a 200000

forintot. A költségnövekedés mértéke a második ötéves terv utolsó évéhez képest a különböző költségmuLatók alapján számolva meghaladja a 40 százalékot.

18. tóbla

'Az állami építőiparráltal kivite/ezett lakások épitési költségei

A ,,E,g,y,,l?.kÉiTwlllEíM—__H_ ___4, Egy 48, négyzetméter területű

Ev nyers ) korrigált otlaglakasra juto

épitési költség " "

Forint

1965 . . . . . . . 143 000 140 400 135 400

1966 . . . . . . . 152 600 149 100 138 300

1967 . . . . . . . 154 800 ' 151 400 141 800

1968 . . . . . . . 191 600 188 000 * 178 200

1969 . . . . . . . 208 400 15 204 800 1 194 500

Index: 1965. év :: 100

1966 . . . . . . . 1067 l 1062 102.1

1967 . . . . . . . 1083 107.8 ! 104,7

1968 . . . . . . . 134,0 í 1339 131,6

1969 . ,. . . . . . 145.7 i 1459 143,()

index: előző év : 100

1966 . . . . . . . 106,7 § 106.2 102,1

1967 . . . . . . . 101 ,4 101 ,5 102.5

1968 . . . . . . . 123,8 ; 1242 ? 125.7

1969. . . . . . . 108,8 3 108,9 * 109,1

Ha az építési költséget az 1968. évi 21,7 százalékos árváltozásnak, továbbá az 1969. évi áremelkedésnek megfelelően korrigáljuk, az emelkedés még akkor is kö—

zel 20 százalékot tesz ki a második ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva. Ez arra figyelmeztet, hogy a jövőben - a lakásépítési program mennyiségi előirányzatá-

nak teljesítése mellett — elsőrendű feladatnak kell tekinteni az építési költségek

alakulásának fokozottabb ellenőrzését és a költségosökkentés módozatainak mie—

lőbbi kidolgozását. '

2 Statisztikai Szemle

(16)

554 szenes evaaev

A SZÓVETKEZETI LAKÁSÉPITÉS

A szövetkezetek lakásépítési tevékenységének részletesebb statisztikai megfi—

gyelése 1967-ben kezdődött, így a műszaki és a költségadatok. valamint az építési

idő alakulására vonatkozó megfigyelések jelenleg inkább csak a helyzet felméré- sét teszik lehetővé, az időbeni változások és a fejlődés mélyrehatóbb elemzésének igénye nélkül. Az adatgyűjtés alapján két év alatt mintegy 5000 lakóház és több mint 10000 lakás adatainak részletes feldolgozására került sor.

A szövetkezetek kivitelezésében épült és megfigyelt lakóházaknak mintegy 80 százaléka egylakásos földszintes családi ház. Ez a körülmény bizonyos fokig meg—

határozza a műszaki fejlesztés színvonalát és további lehetőségeit is. E lakóház- kategória — bár a lakások számát illetően jóval kisebb súlyú (1967-ben 45, 1968- ban 32 százalék) — képviseli a vidéki nem városi lakásépítés túlnyomó többségét.

E lakóházak esetében a műszaki színvonal ismérvei lényegében az alápincézettség.

a vizvezetékkel, esetleg a fürdőhelyiséggel való ellátottság, továbbá a típustervek alkalmazásának aránya, a falszerkezetek közül pedig — a tömör tégla mellett -—

a kézi falazőblokk alkalmazásának elterjedése.

A másik — lakásszámot illetően nagyobb —- csoport, a több lakásos illetőleg az emeletes lakóházak kategóriája. Ezen épületeknek a műszaki színvonala lényegesen korszerűbb, és részben érvényesülnek azok a tendenciák, melyek az állami lakás- építés területén tapasztalhatók (beépített bútor, parketta, fürdőszoba, korszerűbb falszerkezetek és fűtési rendszerek stb.).

A szövetkezet által épített lakások átlagos építési költsége számottevően ala- csonyabb, mint az állami kivitelezésű lakásoké. ,

A lakóházak kivitelezési ideje 1967-ben 270. 1968—ban 300 nap volt átlagosan, ami figyelembe véve az épületek nagyságát — meglehetősen magas. Az egylakásos lakóházaknál közel 250 nap, a három- és több emeletes lakóházaknál 30—40 nap jut egy lakás építésére.

1. A lakóházak tipusa, falazata, tervellátottsága

A lakóháztípusok közül a földszintes családi ház dominál, de a lakások szá—

mát tekintve jelentős és fokozatosan növekszik az emeletes, több lakásos építkezé- sek aránya is.

Az egyes lakóháztípusok lakásainak nagysága jelentős eltérést mutat, de -—

a két- és több emeletes 1968-ban épült lakások kivételével -— számottevően meg—

haladja az állami lakások átlagos nagyságát. A lakásépítési költségek színvonala ugyanakkor — a lakások nagyságátis figyelembe véve— lényegesen alacsonyabb.

mint az állami építőipar kivitelezésében épült lakásoké. (A költségek kiszámításá—

nál figyelembe vettük a megrendelők által esetenként átadott anyagok, illetve ál—

taluk végzett munkák értékét is.) A lakások kivitelezési ideje a lakóház nagyságá—

val összefüggésben változik. (Lásd a 19. táblát.)

A szövetkezeti lakóházépítkezéseknél a tégla falszerkezet dominál, de egyre számottevőbb a kézi blokk alkalmazása is, 1968-ban a lakóházaknak több mint 16

százaléka már ilyen falazattal épült. Az építési költségek tekintetében is az utóbbi

tűnik a gazdaságosabbnak. A középblokk alkalmazása egyelőre jelentéktelennek mondható. (Lásd a 20. táblát.)

A típustervek alkalmazása az 1—2 lakásos lakóházak építésénél számottevő, ugyanakkor a több lakásos lakóházak általában egyedi tervek alapján épülnek, magasabb költséggel és nagyobb lakásterülettel. (Lásd a 21. táblát.) '

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

emelkedés mellett az építőipari kapacitás és a fizetőképes építési igények közötti feszültség enyhülése 1968 — 1969-ben sem következett be. Az állami

dett. Ebben semmi lényeges szerepe nem volt az állatállomány szám szerinti [változásának 1968-ban 3 százalékkal nagyobb, 1969-ben pedig 6 százalékkal kisebb állományunk

Az ipari tevékenységet is folytató gazdaságok aránya 1966—ban hat megyé- ' ben volt magasabb 75 százaléknál. Ezt az arányt 1968—ban már a megyék több mint 60 százaléka

Az utóbbi években a magyarországinál alacsonyabb természetes szaporodás csupán a Német Demokratikus Köztársaságban (1968-ban még 0,0 ezrelékes szaporadás... 1969-ben

A felmérés eredményei szerint az állami ipar megfigyelt ágazataiban az elő- állított termékek több mint felét csomagolt formában hozzák forgalomba.. 1973- ban a

bet ragadott el, mint az előző évben; legtöbbet az egy éven aluliak közül, de míg 1931—ben az elhaltak 82'1'01-3 volt egy éven aluli korban, 1932—ben csak 69'4%. A

száma szerint, lakások száma, amelyekben albérlő, ágyrajáró is lakott, közös háztartások, lakások a bennlakók száma szerint, túlnépes lakások, homo-

Ez annyit jelent, hogy már ma ki (kellene jelölni azokat a vállalatokat, intézményeket, amelyek 1968—ban vagy 1969—ben ilyen berendezéseket kapnak Ezzel szemben —— sajnos