MEZŐGAZDASÁG. ÉS fl A METEOROLOGIA

A M. KIR, ORSZ. METEOROLOGIA! ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI IN TÉZET

KISEBB KIADVÁNYAI.

_________ __ : IY.-IK SZÁM. ■ ...

A METEOROLOGIA

ÉS f l

M E Z Ő G A Z D A S Á G .

A m. kir. országos meteorologiai és foldmágnességi intézet igazgatójának megbízásából

I r t a:

i f j . K O N K O L Y T H E G E M I K L Ó S

a m. kir, o r s z . m e t e o r o l o g i a i é s t ö l d m á g n e s s é g i I n t é z e t II. o. a s s l s t e n s e .

Kapható: TOLDI LAJOS könyvkereskedő bizományosnál Budapest, II., ’Fő-utcza 2.

BUDAPEST, 1907.

Nyomatott H EISLER J. kő- és könyvnyomdájában II. kér., Várkert-rakpart 1. sz.

A M, KIR, ORSZ. METEOROLOGIAI ÉS FÖLDMiGNESSÉBI IN TÉZET

KISEBB KIADVÁNYAI.

- IV.-IK SZÁM. ■ ----

A METEOROLOGIA is

M E Z 0 G A Z D A 5 AG.

A m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi

• — intézet igazgatójának megbizásából . _

Irta :

i f j. K O N K O L Y T H E G E M I K L Ó S

a m . h í r . o r s z . m e t e o r o l o g i a i é s f ö l d m á g n e s s é g i i n t é z e t I I . o . o s s i s t e n s e .

Kapható: TOLDI LAJOS könyvkereskedő bizom ányosnál Budapest, II., Fő-utcza 2.

BUDAPEST, 1907.

Nyomatott HE1SLER J. kő- és könyvnyomdájában II. kér., Várkert-rakpart 1. sz.

■ I IIII111■ 111 III III Ilii 00006^360719

m ágnességi intézet hivatalos kiadványai­

nak ezen sorozatában eddig megjelent

~ . m unkák.____ ~ • •

I. I fi. Tolnay Lajos: A tudom ányos léghajózás a maga­

sabb légrétegek kutatásának szolgálatában.

Budapest 1901.

II. B r. Anderkó A urél: Adalék az időp rognozis elm é­

letéhez. Budapest 1902.

III. B ü ky A urél: A földm ágnességi m egfigyelések és azok kivitelének ism ertetése. Budapest 1905.

IV. Ifi. Konkoly Thege M iklós: A m eteorologia és a m ező- gazdaság. Budapest 1907.

T AKT ALOM.

Oldal.

E lő s z ó ... 5 B e v e z e t é s ... 7 I. Az időjárás elemeinek befolyása a növényzetre általában . . 11

1. A víz.

2 . A m eleg.

3. A fény.

4. A légnyom ás.

5. A szél.

II. Az időjárás elemeinek befolyása a talaj képződésre . . . 20 III. Az időjárás elemeinek befolyása ember és állatra . . . . 22 IV . Az időjárás elemeinek befolyása a t e r m é s r e ... 23

aj hőm érséklet és termelés.

b ) a hőösszegek.

ej fenologiai észlelések.

d ) csapadék és term elés.

e) füklim a és erdőklima.

f ) az erdő-csapadék kérdése.

g ) az erdő befolyása a hőmérsékletre.

V . Az agrárm eteorologiai m eg fig y e lé se k ...27 IY . Mely irányban volnának az agrárm eteorologiai m egfigye­

lések legczélszerűbben folytatandók ? ... 28

ELŐSZÓ.

Az ag rá rm e teo ro lo g ia tanulm ányozásával és leh ető tovább­

fejlesztésével ifj. Konkoly Thege M iklóst bíztam meg, k i is, a m ennyire csak az arán y lag rövid idő m egengedte, a kérdést legbehatóbb ta n u lm á n y tá rg y á v á t e tte és ez ügyben hazai és szabadságideje a la t t külföldi szakem berekkel is é rin tk e ­ zésbe lép ett.

Ezen előtanulm ányok v égeredm ényei le tte k a je le n é rte ­ kezésben összefoglalva és végül u ta sítá so m ra főbb vonásokkal vázolva egy ag rárm eteo ro lo g iai m u n k aterv ezet is, a m elyet te lje se n m agam évá teszek, s az irán y adó köröknek a leg­

m elegebben ajánlom .

B udapest, 1907. novem ber havában.

DR. KONKOLY THEGE MIKLÓS.

BEYEZETES.

M últ év novem ber havában t ö r t é n t m egbízatásom nak, hogy az agrárm eteorologia k é rd é sé t tanulm ányozzam és ennek eredm ényéről je le n té s t tegyek, kissé későbben fe le lh ettem meg, a m in t azt a k k o r rem éltem . E nnek az oka az idevágó iro ­ dalom nak óriási te rje d elm e és rendezetlensége, m elyről egyéb­

k é n t C. Kassner ta n á r is a következőképen n y ila tk o z o tt: „W er sich m it dér F rag e vöm Einfluss des W e tte rs auf die P ílan ze befassen will, sei e r L an d w irt oder M eteorologe, w ird rasch v erzag t, so bald e r n u r die L itte r a tu r zu stu d ieren beginnt, dena sie ist schon fást u n ü b erseh b ar gew orden. A usserdem sind allé Fragen, die G renzgebiete zw eier Forschungszw eige behandeln, besonders schw ierig, da sie W issen und K önnen in beiden verlangen, und das is t h eu tzu tag e kaum noch zu linden.“ Mindehez já ru l még, hogy ezzel a kérdéssel igen sokan foglalkoztak ugyan, de m égis kevés céltu d ato s és szigorú k ritik á v a l e lle n ő rzö tt m u n k á t ta lá lta m . K apkodás je lle m zi a m e g tö rté n t k isé rle te k nagy részét. M ezőgazdák részéről eredő felszólításokra régebben a m eteorologusok is ig y ek eztek a m eteoro log iát g y a k o rla ti irán y b an fejleszteni, de igen kevés sikerrel. A kedv ező tlen eredm ények csak h am ar e lria sz to ttá k ő k e t és végűi jó sokáig egy szaktudom ány sem v o lt h ajlandó ennek a h á lád a tla n te rü le tn e k elfo g lalását sa já t felad atán ak elism erni.

E tá rg y ra vonatkozólag H ann (E. Wollny. Forschungen auf dern Gébiete dér Agrikulturphysik című folyórat V. k. 96. 1.)

a k öv etk ező k et ir ja : „Die L e ite r dér m eteorologischen Cen- tra lin s titn te sind oft genug schon von S eite d ér Y e rtre te r dér L an d w irtsch aftlich en In teressen daruin angegangen worden, ih re B eobachtungen und P u b lik atio n en so einzurichten, dass sie auch die L and- und F o rstw irth e u n m itte lb a r zu ihren Zwecken v erw en d en könnten. Es is t ihnen ab er nie angege- ben w orden, w as sie eigentlich th u n sollten, um diesen W ün- schen entgegenzukom m en. Die M eteorologen ih re rse its sind sich d arü b er k la r, was sie m itte ls t des je tz t üb lich en Be- o bach tu n g ssch em as erreichen w ollen, und habén schon auf G rund desselben seh r A nerkennensw erthes für die Lösung ih re r H au p tau fg ab e g e l e i s t e t : die W itteru n g sg esetze sowie die Gesetze d ér Y erth eilu n g d ér K lim atischen F a k to ré n au f d ér E rdoberfláche zu erforschen. Die L andw irthe und ih re Y er­

tr e te r dagegen habén uns b ish er nicht angegeben, wie die m eteorologischen B eobachtungen zu m odifiziren und zu er- w e itern w áren, um die von ihnen gew ünschten Ziele zu e r­

reich en , sie e rw arten , sch e in t es, dass die M eteorologen von ih r e r S eite je n e U ntersuchungen und B eobachtungen an stellen w erden, durch w elche dies ans L ich t g eb rach t w erden könnte.

Es is t k lar, dass dies eine V erkennung dér A ufgaben d ér m eteorologischen C e n tra lin stitu te w áre, und dass die B ean t- w o rtu n g dér F rage, w ie die m eteorologischen F a k to ré n auf das organische Leben einw irken, und w elche dieser F ak to rén es sind, von denen das G edeihen und die E rtrá g e dér Kul- tu re n abhangen, g a r n ic h t in das F ach g eb iet d ér M eteorologie g eh ö rt. Es w ahre eine völlige M issachtung dér nöthigen w issen sch aftlich en G rundlagen dér Forschung, w ollte m án die M eteorologen drángen, sich m it d ér B ean tw o rtu n g dieser F rag e zu beschaftigen. E in nah elieg en d er und desshalb ziem - lich v erlo ck en d er d e ra rtig e r Versuch, m it dem die M eteoro­

logen in d ér T h a t eine In itia tiv e in dieser R ichtung einm al ergriffen h a tte n , ist tro tz grossem Aufwande von M ühe

9 und A rb eit so ziem lich gescheitert. W ir m einen die phánolo- gischen B eobachtungen (nach dem b ish erig en Vorgange), (1882-ben) deren E e su lta te bish er w eder in d ér W issenschaft noch in dér Praxis besondere Y erw erthung gefunden habén. “

H an n fennti, még 1882-ben í r t cikke m a is derekasan megvédi m eteoro lo g u sait a vád ellen, m in th a az ag rár- m eteorologia k áty ú b a ju tá s á n a k ők len n én ek az okai. Min­

denki a ne su to r u ltra crepidam elv m ögé h ú zó d o tt az ag rár- m eteorologia elől. De hogy ennek a kérdésnek e z é rt végleg m eg k e lle tt-e feneklenie ? hogy egyesült erővel sem volna a dolog előbbre vih ető ? és hogy ebben a m unkában a m eteoro- logusok nem v eh etik -e k i az ő k et m eg illető ré sz t? az azért erősen k étség es m arad. Szabadjon errő l a kérd ésrő l az aláb ­ biakban kissé bővebben szólani.

Az agrárm eteorologia, — m ár m agában véve a m egne­

vezés sem kifogástalan, — a m aga egészében nem te k in th e tő egységesnek; tú lság o san sokoldalú arra. A grárm eteorologián azoknak az ism eretek n ek , m ondjuk problém áknak összességét értjük, m ely az időjárás és nö v én y zetn ek egym ásra való b e­

folyását m egm agyarázná, továbbá a m eteorologiai ism e retek ­ nek a m ezőgazdasági term elés ja v á ra való leh ető h aszn o sítá­

sát. F e n n ti feladatok egy része tisz tán fizikai fo ly am ato k at tárg y al és hozzá ta rto z ik a szükebb é rtelem b en v e tt m eteoro- logiához, eddig az ag rárm eteo ro lo g ián ak m ásik része, — az id ő ­ já rá s term ésre való befolyásának m egism erése, — sokkal inkább a növény fiziológia és biologia körébe vág. A k e ttő t t a r t h a t ­ ju k te h á t közös felad atn ak ugyan, de egységes tu d o m án y n ak sem m iképen nem . Az ag rárm eteo ro lo g ián ak arról a részéről, m ely m in t m ondtuk szorosan a m eteorologiához ta rto z ik , felesleges volna e helyen külön szólani, legfeljebb a rra szabad­

jo n később még visszatérnem , hogy a n ö v én y zetre való be-

folyásuk révén egyes jelen ték telen eb b m eteorologiai elem ek m ikópen nyern ek i t t nagyobb fontosságot. V alószinüleg kívá­

n ato ssá lesznek speciális m eteo ro lo g iai m egfigyelések is és egyeseknek, péld áu l a csapadéknak, h ó tak aró n ak stb. e célból alkalm asabb form ába való csoportosítása. Ezen m egfigyelések­

tő l azonban egészen külön választan d ó k azon megfigyelések és k u ta tá so k , m elyek célja az id ő járási elem ek gazdasági te r ­ m elésre való befolyásának kiderítése.

A szerves lén y ek külső életfeltételei, m ely tő l életük fejlődésük, táp lálk o zásu k és szaporodásuk függ, a k ö v e tk ez ő k : a) Chem iai tényező. A föld (szilárd, cseppfolyós és lég­

nem ű anyagával e g y ü tt) befogadja a lén y ek et, szilárd lakhelyet b izto sit azoknak, vagy m ódot n y ú jt a m ozgásra, azonkívül tá p lá lja őket.

b) Fizikai tényező. A fen n tiek fizikai állap o ta, a m iből a lég k ö rre vonatkozó résznek az ism erete volna a szerves élet m eteo ro ló g iájá­

ig O rganikus befolyások. A szerves lényeknek egym ásra való befolyása. Ide sorolhatjuk, nem csak a növényeknek és álla­

to k n a k lé té rti küzdelm ét és a p ato ló g iát, hanem az em ber befolyását is a term elésre.

Az a g rárm eteo ro lo g ián ak e rendszer k e re té b e való fog­

la lá sá t nem csak th e o re tik u s, de g y ak o rla ti szem pontból is szükségesnek ta r to tta m , m e rt ilyen módon egym ásm ellé cso p o rto sítv a lá th a tju k m indazon külső erő k et, m elyek a nö­

vényekre és a m ezőgazdasági term e lé sre befolynak és a m e­

ly e k et nem szabad figyelm en kivül hagyni nehogy, m in t az leg tö b b n y ire tö rté n t, tisz tá n az id ő járásn ak tu d ju n k be olyan befolyásokat, m elyek sokkal inkább m ás e red etű ek lehetnek.

Az időjárási elem eknek a nö v én y ek re való befolyását, a m ennyire az a gazdasági te rm e lé st érd ek elh eti, a lehető lég-

11 rövidebben és a z é rt sok te k in te tb e n hiányosan is, alább külön fejezetek a la t t ig y ek eztem vázolni. N övényfiziologusok és biologusok kevés ú ja t fognak benne találn i, inkább m eteoro- logusok szám ára író d o tt az; p ár szóval k é p e t ak ar n y ú jtan i arról, hogy a m eteorológiai elem eknek, m elyeknek eddig csak fizikai oldalával foglalkoztak, m ilyen fontos szerep ju to tt a növények életéb en és a m ezőgazdaságban is.

I. Az időjárás elemeinek befolyása a növényzetre általában.

Az id ő járási elem eknek a n ö v én y zetre való befolyásáról olyan k ite rje d t az irodalom , hogy an n ak egyszerű felsorolása is á th á g n á e rövid értek ezés k e re te it. B enne k u ta tv a az em ber a sok iától igazán nem lá tja az erdőt. L egtöbb idevágó a d a to t E . Wollny. Forschungen a u f dem Gehiele dér Agrikulturphysik, a Meteorologische Zeifschrift, a Natunvissenschaftliche Rundschau című folyóiratokban. Műveltség könyvtára V. kötetében és még n e h án y n ö v én y tan i és gazdasági szaklapban ta lá lta m , m ind­

ezeknek a le g á tte k in th e tő b b összefoglalását pedig Schimper.

Pflanzengeograplúe és Cleveland Abbé. „A first report o f the rela- tions betiveen climates and cropsu cím ű m unkáiban. Főleg Scliim- per Pflanzengeograplúe-^ e tá rg y ra vonatkozó eddigi ism ere­

te in k e t oly á tte k in th e tő e n és tö k é le tese n foglalja össze, hogy teljesen feleslegesnek ta r to tta m m ás forrásokból is idézni és az e p o u t a la ttia k legnagyobb részben Schimper P(lanzengeograplúe-}éhő\ v an n ak m erítve.

1. A víz.

Első helyen em líten d ő meg, m e rt szeszélyes m egoszlása m ia tt an n ak hiánya, vagy bősége sokkal g y ak rab b an válik érezhetővé, m in t bárm ely m ás k lim ato lo g iai tén y ező é; m ás­

felől a n övényzetre h ató faktorok közül egynek a szerepe

sem olyan világos, m in t a vízé. L épésről-lépésre k ö v eth ető az ú tja a szervezetben, úgyszólván a felv ételtő l az elpárol­

gásig. A v izet felvevő, tovább vezető, kiválasztó és rak táro zó szervek összem űködését lényegében ism erjük.

A növények szám ára csak az a víz válik közvetlenül hasznossá, a m ely a ta la jn a k abban a ré teg éb en van, hol a növény gyökere a tá p lá lé k á t keresi. Rövid idő a la tt e se tt nagy esőnek nagy része elfolyik, a száraz földre h u llo tt kevés víz, a m ely csak épen hogy a p o rá t v e rte el, pedig elpárolog a föld színéről m ielő tt a m élybe szivároghatna, úg y hogy m in d k ét esetb en csak igen kis százalék, vagy épen sem m isem fogja a ta la jn a k vízkészletét szap o rítan i. L eghasz­

nosabban oszlik m eg te h á t az eső akkor, h a az eg y en letes az egész éven át, n y áro n a fokozott párolgáshoz m érten bő­

ségesebb, té le n kevesebb is elég. H a a talaj vize, m ely et a növények elp áro lo g ta tn ak egyéb ú ton lesz pótolva, úgy eső nélkül is le h e t te n y ész et. A tav aszi hóolvadás is hosszú ideig p ó to lh a tja az e ső t; fontos azonban, hogy olvadáskor a ta la j befogadja a h ó lev et m ert, h a az m eg van fagyva, ak k o r a bólé is elfolyik és nem lesz e lra k tá ro z v a a későbbi időkre.

M agának a ta la jn a k a nedvessége sem m o n d ja m eg azonban m indig, hogy a növények szám ára nedves, vagy száraz-e az a h e ly ? A nnyira, hogy m o n d h atju k m isz e rin t: nedves hely le h e t a növényre nézve te lje se n száraz és száraz h ely le h e t nedves. Fiziologiailag száraz a hely akkor, ha kevés olyan víz van o tt a növény rendelkezésére, m e ly e t az fel tu d venni,

— h a kevés olyan víz van a ta la jb an , m ely et a ta la j- részecskék nem ta r ta n a k nagyobb erővel fogva, m in t a m en n y it a gyökér szívó ereje felvenni képes — és h a a ta la jb a n o ld o tt sók o ld a ta sűrűbb V* % -nál. H um uszsavak és alacsony hő­

m érsék let is n e h e z ítik a víz fe lv é telt. M egfagyott ta la j m in ­ den növényre nézve te lje se n száraz és valam ivel a 0° fö lö tt m ajdnem te lje se n az. F iziologiailag száraz a levegő vagyis a

13 növények tra n s p ira tió ja sie tte tv e lesz m agasabb fokú h ő m ér­

sék let á lta l egy m axim um ig em elkedik. Száraz levegő aránv- lagosan csö k k e n ti a p áro lg ást, r itk a levegő előm ozdítja azt A. párolgás erősségét fokozza az in ten ziv fény, főleg a kék, aztán a vörös, a zöld csak gyengén. A p áro lg ásra leggyöngéb­

ben h a tó faktorok azonban a fény és a hőm érséklet. A tő zeg ­ ta la jo k vadon élő növényeinek xerophvl k a ra k te rü k v a n ; a tőzeg te h á t fiziológiailag száraznak te k in te n d ő , b ár fizikailag erősen nedves lehet. A bőaedvű n övények olyan vidéken, a hol a té l hideg, m egfagynak és csak azok áll­

já k ki i t t a k iim át, a m elyek té lre erősen összeasznak. Hogy a fizikailag száraz és fiziologiailag száraz hely közt m ekkora a különbség és hogy az u tó b b in ak az előbbihez k ép est a növé­

n y ekre m ilyen ó riási befolyása van a rra nézve Schim per több p é ld á t hoz fel, m elyek közül ne em lítsük csak e g y ik ét a leg ­ frap p án sab b akn ak : a Ficus diversifolia vadon nő a m érsék elt égövek hegyvidéki őserdőjében a fák kérgén, a forró sós hom okú te n g erp arto n , a so lfatarák o n és m ásh o l sehol se, világos bizonyítókául annak, hogy képes a legszélsőségesebb viszonyokhoz is alkalm azkodni m inden egyéb te k in te tb e n , h a a hely fiziológiai nedvesség te k in te té b e n nek i megfelel.

Á ltalán előnyösen h a t a növekedésre, h a a növény bő­

ségesen el van lá tv a vízzel, de a virágzás és m agképzésre viszont a szárazság h a t serkentőleg. N ém elyik növény nedves hely en igen buján nő, de m ag o t e g y általán nem hoz. Ceylon­

ban a szőllőtőkét úgy b írják virágzásra, hogy g y ö k e re it rész­

ben k ita k a rjá k egy időre. H a a kávé á g á t le tö rik , úgy hogy az csak részben van a fával összekötve, úgy tö b b v irá g o t és több gyüm ölcsöt is hoz az az ág, m in t a m ásik.

V alam ely vidéknek nedvesség! v iszo n y ait m eteo ro lo g iai feljegyzések nélkül is első p illa n a tra m eg ism erh etjü k a vadon élő növényekről. F elism erh etjü k a h y g ro p h y ta a x e ro p h y ta és a tro p o p h v ta növények kiim áját. M ezőgazdasági szem pontból

a növényeknek ezen ú tb a ig a zítá sai, h a nem is olyan p o n to sak m in t a m eteorologiai ad ato k — bizonyos te k in te tb e n mégis, tö b b e t m ondanak azoknál, m e rt nem az évi esőm ennyiséget, hanem a h ely fiziológiai nedvességének id ő n k é n ti á lla p o ta it tá rjá k elénk, — a m ire közvetlen szükségünk van.

2. A meleg.

A n ö v én y zetre való h a tá sa kevésbé tis z tá n ism erh ető fel, m in t a vízé, m e rt m ik én t a z t Schim per írja, m íg ennek ú tja m indvégig k ö v e th ető a növényen, an n ak h a tá s a i fiziologiailag m agyarázhatók, addig a hőnek h a tá sa i a plazm áknak elő ttü n k teljesen e lr e jte tt m olekuláris vidékein já tszó d n a k le és csak végeredm ényeikben az é le tta n i fo ly am ato k n ak sietteté séb e n , késleltetéséb en , vagy m eg szak ításáb an lesznek lá th a tó k k á. Első te k in te tre , a külsőről m eg le h e t m ondani, hogy valam elyik növény a száraz, vagy a nedves helyek la k ó ja -e? de hogy a hideg, vagy a m eleg vidék flórájához ta rto z ik -e ? a zt nem. A forró siv atag o k növényei igen g y ak ran h aso n lítan a k a s a rk ­ vidékekéhez. H ogyan védekeznek a növények a sok víz, vagy a szárazság ellen, azt m eg ism erh etjü k , de a hideg és m eleg elleni védekezéséről nagyon k e v ese t tudunk.

A növényeknek a hideg ir á n t való érzékenysége igen különböző. T ropikus növények m ár + 2 ° , sőt + 5 ° C-nál tö n k re ­ m ennek, m ig a sark v id ék i és igen sok m érsék elt égövi is jég tö m b b é fag y h at és m égis é letb en m arad. Igen sok esetb en az újbóli gyors felm elegedés veszélyesebb a fagynál. Az orosz L appland tu n d rá in a k tö rp e v e g e ta tió ja és a m agas hegyekéi n a p o n ta tö b b szö r erősen á th á g h a tjá k a fag y p o n to t veszély nél­

kül. T alá ltá k ugyan, hogy van a hidegnek a p ro to p lazm ára közvetlenül k áro s h a tá sa is, de a m egfagyást a z é rt a leg­

tö b b esetben a vízelvonás okozza. A sejtn ed v m egfagy és k itö lti az in te rc e llu lá r ü r e g e k e t; e k k o ra vízveszteség m ég kedvező hőm érséklet m ellett is m egölné a növényt. Száraz

15 növények és m agvak és azok, a m elyek a szárazság o t jó l állják — igen nag y h id eg et is képesek elviselni. U gyauaz a növény m elegebb vidéken, — különösen ha o tt szárazabb is a levegő, érzékenyebb lesz a fagy irán t.

Sehol sincs a földön olyan hideg, hogy egy növény sem tu d n a an n ak e lle n t állni. A déli sark pusztaságának sem az igen alacsony évi m inim um ok az okai, m in t inkább az, hogy a hőm érséklet az egész éven á t a la tta van an n ak a m inim um ­ nak, m ely a n ö v én y ten y észeth ez szükséges. A sarki növény­

zet sincs — látszólag — job b an védve a hidegtől, m in t a m ienk. A nag y hideg elviselése egyes növények p ro to p lazm á­

já n a k tu lajd o n a és sem m ik ép en nem gondolhatunk i t t v ala­

m ely külső, a sejtek en kiv ü li védelem re. Egyes növények bundával, k u tik u láv al, p a ra b u rk o la tta l és v astag kéreggel vannak ellátva, ez a bunda azonban nálu k egészen m ás szol­

g á la to t tesz, m in t az á lla to k n á l; nem a hideg, hanem a k i­

száradás ellen véd. Más finom, gyönge szövetüek kem ényre fagynak, olyan tö rék en y ek lesznek, m in t az üveg és a fagy m ég sem á r to tt nekik.

A m eg fag y o tt ta la j fiziologiailag teljesen száraz és az ebben gyökerező növénynek szárazság ellen kell védekezni.

A lacsony növények lom bjai olyan lég réteg b en vannak, m ely­

nek h ő m érsék leti és nedvességi viszonyainak v álto zása a ta la jé tó l kevésbé különbözik, e zé rt kevésbé vannak a fagy á lta li k iszárad ásn ak kitéve, m in t a m agas növésű fák. Egy védekezését a növ én y ek n ek a fagy ellen ism erjük és ez abból áll, hogy ném elyek k e m é n y ítő jü k e t té lre olajjá v á lto z tatják .

A h ő m érsék let leg m ag asab b foka, a m ely et egyes növé­

nyek elv iselni képesek n ö v é n y e n k é n t szintén változik, b ár kevésbé m in t az alsó. Á lta lá n a nyugvó és száraz szervezet a m eleg et is jobban állja , m in t a m űködő és nedvdús. N övé­

nyeink nagy része 45°-sőtt 50° C-t k ib irt a kísérletek n él. A szabad­

ban a z o n b a n úgy látszik ennél jó v al t ö b b sem á rt, m e rt forró vi-

dókén 50° nem ritk aság , a levél h ő m érsék lete pedig m ég ennél is m agasabb lesz az in so látió folytán. H ogy a növé­

nyek mi m ódon védekeznek a nagy hőség ellen a zt nem tudjuk, de sem m i esetre sem úgy, m in t az á lla to k t. i.

fokozott tra n sp ira tio v a l, — m e rt a tra n sp ira tio ellenkezőleg re la tív e épen csökkentve lesz a nagy m elegben, a m i m ég az egyedüli is m e rt fizikai védekezés lehetne. Egyes kivételes fajok a nagy hőségek a la tt fö ld a la tti é le te t fo ly tatn a k . Bizo­

nyos é le tta n i fo ly am ato k n ak a legm agasabb h ő m érsék leti foka is igen alacsonyan van úgy, hogy ezek csak késő ősszel és tavasszal m eh etn ek végbe, így a fe rm e n tá láso k stb.

A növén y ek fejlődése szám talan egyes folyam atból áll, m elyeknek végbem enetele függ az id ő járási elem ektől. M inden egyes fo ly am atn ak m eg van az optim um a, a m ely h ő m ér­

sék let m e lle tt a folyam at a leggyorsabban tö rté n ik ; e ttő l a foktól azonban különbözik a harmonikus optimum, a m ikor is a fejlődés a növényre nézve a legegészségesebb. Az összes folyam atok harm onikus o p tim u m jai adják az ökologikus hő­

mérsékleti optimumot, a m ely a növények fejlődése a la t t vál-

/

to zik ; ég h ajlatu n k növényeinél em elkedik. Úgy ta lá ltá k , hogy ez az em elkedés nem folytonos, hanem oscilláló. A növényi fü n ctió k kardinális p o n tjain ak m eg h atáro zására eddig kevés k ielég ítő k ísérlet tö r té n t; eddig k im erítő b b en csak a csírá ­ zását h a tá ro z tá k meg. M elegebb országok növényei á lta lán korábban csíráznak, míg egyes alpesi m agvak m ár + 2 ° m e lle tt;

egyesek a hó a la tt is, — a sugárzó hő valószínűleg a fag y p o n t fölé em eli a hó a la t t a h ő m é rsék le te t. S ark i te n g e re k h ín á rja i m ár

— 10 C vizben szaporodnak. A nem i szervek kifejlesztésére a növé­

nyeknél az alacsonyabb hőm érsék let h a t siettető leg . N agy m eleg idején igen g y ak ran szünetel a virágzás, de an n ál bujább lesz a növekedés. A forszírozott gyüraölcstenyésztósnél a virágzás a la tt m érsék elt h ő m érsék let lesz b e tartv a. Gyüm ölcsfáink legnagyobb része tro p ik u s ég h ajlat a la tt nem te re m gyüm ölcsöt.

17 V alam ennyi fo ly am at k ö zö tt az asszim ilálás kezdődik a legalacsonyabb h ő m é rsék le tn é l; egyesek — az abies excelsa és a ju n ip eru s commuriis m ár — 4:00-n ál assim ilálnak. Az asszi­

m ilálás m axim um a v alam iv el van alacsonyabban, m in t a m ég elviselhető legnagyobb meleg. A lélegzés jóval m agasabb hő­

m érsék letet kiván, m in t az asszim ilálás.

3. A fény.

A m ig a hő, m ely a növény g é p e z e té t m ozgásba hozza és fejlődésének egész ta rta m a a la tt m űködését elsősorban szabályozza, an n ak k ü lsejét lényegesen nem befolyásolja, addig a víz és a fény szerv ezetén ek felépítésében ré sz t vesz és a rra bélyegét rá nyom ja. M indazáltal a fény in te n z itá sá ­ n ak és m inőségének id ő n k én ti és h e ly e n k é n ti változásai jó v al jelen tékteleneb b ek , m in t a víz és a hő-é és e zé rt fon­

to sság a is kisebb. Nincs olyan világos sehol a földön és nincs olyan sö tét, hogy ne legyen növényélet. Azok a növények, a m elyek a szenet a levegő szénsavából veszik, sö tétb en csak addig élnek, a mig organikus ta rta lé k k é s z le tü k ta r t, a ztá n elpusztulnak éhen.

A fény a szénsav reductióján kivül egyéb felad atra is h iv a to tt; így a k rip to g ám és g ym nosperm áktól eltek in tv e, chlorophyll képződés csak a fény je le n lété b e n tö rté n h e tik , ugyancsak a vörös és kék pigm ent-ó is. M agasabb rendű n ö ­ vényekben a n itrá to k assim ilatió ját a fény elősegíti.

A lom blevél sö tétb en igen kicsiny m arad, nincs chlo­

rophyll és ezért sárga vagy fehér, a szára pedig hosszú.

Virágzás sö tétb en nincs.

A növények fejlődésének egyes fo ly am ataih o z épen úgy szükséges a fénynek bizonyos foka, m in t a hőnek, m egjegy­

zendő, hogy kevés pontos a d a t van m ég. A legerősebb a hossznövekedés teljes sötétségben, gyönge fény m ár lassítja,

2

ig en erős te lje se n m eg ak asztja azt. A levelek la p ja in a k nö­

vekedése m é rsék e lt fényben a legerősebb, sö té tb e n igen kicsiny, igen erős fény m e lle tt sem m i. Erős fény a v a sta g ­ ság ra h at, kicsiny és v astag le v e le k e t hoz létre. A rügyek m érsék elt fény m e lle tt fejlődnek. Gyönge fény az ágakat, le­

szárítja, tis z títja a fát. Gyönge fény m e lle tt ig en csekély, tö k é le tle n a virágzás, vagy e g y á lta lá n nincs. A növényi festő ­ anyagok képződése m á r lényegesen kisebb fény m e lle tt kez­

dődik, m ind a szénsav red u k tió ja. Igen inten zív fény halálos a pro to p lazm ára, — a term észetb en azonban ritk á n okoz k á rt, csak egyes b a k té riu m o k a t p u sztit el. A növények véde­

keznek is a tú lerő s fény ellen. A te n g eri h ín á r hosszú sző­

rö k k el, m ások kis tá b lá c sk á k k a l; szárazföldi növények h a­

sonló eszközökkel védekeznek, m in t a kiszáradás ellen, sző­

rökkel, k u tik u láv al stb. a ztá n fényesen reflektáló levelekkel és a levelek állításáv al.

N em m ellékes a fénynek a színe sem. A színképben vö­

rö stő l a zöld kezd etéig v an n ak a szénsav red u k tió jára, alkal­

m as sugarak, a sárg a és n aran cs a chlorophyll fejlődésre, a kék és ibolya a n itr á to k asszim ilatió jára h a t, u tó b b iak h a tn a k fékezőleg a növekedésre és igen erős fénynél a chlorophyllt és a p lazm át m egölik. Az u ltra v io la a v irág zásra h at. A fényre nézve épen úgy m eg v an n ak a növényeknek az ökologikus o p ti- m um jaik, ezek et azonban kevésbé ism erjük. A növények külön- féleképen igyekeznek ezt az o p tim u m o t e l é r n i : lev eleik á llítá ­ sával, h elio tro p ik u s görbülésekkel, vagy a cho ro p h y ll szemcsék m ozgatásával. Igen g y ak ran aztán az ilyen egyik funktió érde­

kében véghez v itt m ozgás an n ál nagyobb k á rá ra lesz a m ásik fu nktiónak.

A növények a leg tö b b esetben az összes n a p p a li fény­

n ek csak egy részét k ap ják . Z á rt erd ő b en az alacsonyabbak csak felső, folyondárok fákon és falakon élű irő l jövő v ilá g í­

tá s t kapnak. A h á tsó és alsó v ilágítás ren d esen jelen tő ség n élk ü li

19 A közvetlen fény kevésbé fontos, m in t a diffúz, m e rt ren ­ desen kev eseb b et is k ap belőle a növény, m eg különféle u ta k o n igyekszik is m a g á t alóla kivonni. Lom bok alá az összes n ap p ali fénynek csak igen kis része j u t b e: W iessner lornbnélküli fák a la tt 0 - 166-nak, lom bos fák a la tt m ég sok­

k al kisebbnek, így egy esetben, m ikor az összfény 0 ‘6 6 6 v o lt a fenyő a la tt 0 .0 2 1-nek ta lá lta , m ásk o r 0‘50 összfény m e lle tt a vadgesztenye a la tt 0 -017-nek, és így m ájus 1-én, m ikor m ég k o rán tsem volt te lje s a lom bozat az összes fén y ek csak egy huszonkilencedrésze j u t o t t a gesztenyefa lom bjai alá W iessner k isérletk ép e n a n ap fén y t kedvelő n ö v én y ek et b u r­

g o n y át és p aszu ly t próbált. M eglehetős nagy fén y in ten zitásig fokozódott a levelek növekedése azu tán m eg in t csökkent. A burgonyalevél m ár 0.0008 fény m e lle tt reag ál és 0-451 m el­

l e tt é ri el a levélnövekedés m axim um át. Az á rn y é k o t ked­

velő növények fénym inim um a m ég alacsonyabban van, de virágzásuk szegényesebb m égis, m in t a hogy a sö tét erdők v irág ai nem olyan gazdagok, m in t a m agas hegyek és a ny áro n örökké világos a rk tik u s mezők, b á r m ás k örülm ények is működnek i t t közre. A fény a növényeknek nem csak külső a lak jára, de azoknak szöveti szerk ezetére is lényegesen mó­

dosító befolyással van.

4. A légnyomás.

Befolyása m érsék elt és időszakonkénti változásai a rá n y ­ lag oly csekélyek, hogy je le n té k te le n sze re p et játszik. A lég­

nyom ás nagyobb v álto zásai észrevehetőleg befolyásolják ugyan a növekedést, de i t t csak az oxigén nyom ásának v álto zása jön szóba. Az optim um 100— 200 mm. k özt v a n ; ezen ny o ­ m áson felül csökken a növekedés 2V2 atm oszféráig és azon­

tú l ú jra növekszik. N orm ális viszonyok között, te h á t alacsony légnyom ás m e lle tt gyorsabb, m agas m e lle tt lassúbb a növe­

kedés. Ja c c a rd úgy ta lá lta , hogy az oxigén kevesbedésével 2*

erősbül a növekedés, gazdagabb lesz az elágazás, a g y ö k érzet és a levelek növekedése, F ajo n k é n t ig en lényeges a külö n b ­ ség. Kevés m ég a k ísérlet.

5. A szél.

A szól különféle elv álto záso k at okoz, részben közvet­

lenül, részben az által, hogy a növények alkalm azkodnak hozzá. A szél ereje növekedik a m agassággal, ezért a m agas fák jo b b an k i v a n n ak n eki téve, m in t az alacsony füvek.

V ihar okozta tö ré sek sokkal gyakoriabbak az olyan vidéken, m ely egyébként csendes, m e rt a fa növése alk alm azk o d ik , s így m echanikai szövetszerkezete is erősebb a szeles vidékeken.

A szélnek sokszor h a tá ro z o tta n gyilkos h a tá s a van. L eg­

inkább az erdőnek szélnek k ite tt oldalán és a m agasban, a nélkül, hogy valam elyes sérü lést ta lá lh a tn á n k r a jta k i­

szárad a fa, főleg olyankor, h a a ta la j m élyen m eg van fag y v a és a gyökér v iz et v en n i elegendő m é rté k b en nem képes. A fa h a tá r t a m agas északon és nag y te n g ersz in fe le tti m a g assá ­ gokban a szól szárító h a tá sa szabályozza.

O tt, a hol a nővirág m eg term ék en y ítéséh ez a szélre van szükség az sokkal könnyebben m egy végbe a szélnek k i t e t t , m in t a v é d e tt helyeken, igen erős szól azonban n em csak felesleges, de legtöbbnél káros is a virágzáskor, így k ü lö n ö sen azoknál, hol a te rm é k e n y íté st a ro v aro k k ö z v e títik . Be Candolle és Kerner szerin t a fanerogám ok m a g v a it a szél nem viszi nagyon m essze; de a k rip to g á m o k é t igen.

II. Az Időjárás elemeinek befolyása a talajképzödésre-

(Cserháti Sándor. Talajismeret és E . W. Hilgard. Ueber den Einfluss des Klimas auf die Bildung und Zusammensetzung des Bodens cím ű m unkákból.)

21 A sziklák elm álását és ilyen módon a te rm ő ta la j képző­

d ését előm ozdító tényezők a következők:

1. F izik ai és m ech an ik ai tényezők:

a) a h ő m érsék let változása az első, a mely a szik­

lák elm ulasztását m egkezdi; a különböző rétegek, különböző d ila ta tió i folytán a felszinen apró repedések á lla n ak elő, m elyek a levegőnek, víznek és finom gyökereknek h e ly t engednek.

b) A rep ed ések közé szű rem k e d e tt víz m egfagyása rep eszti tovább a sziklát.

c) A mozgó jég őrlése d) a folyó víz

é) a szél (az e lm álo tt szik lap o rt és a m ár képződött ta la jt viszi to v a és le ra k ja néha messze. A ta la j felszín dom­

b o ru la tá t is m ódosítja.) 2. Chem iai té n y e z ő k :

a) a víz, esővíz oldó h a tá sa

b) a szénsav a vízben és a levegőben

c) egyes ásványok a vizet m e g k ö tik és az ez általi térfo g atnag y o b b o d ás re p e sz ti m eg a sziklát.

M agasabb h ő m érsék let s ie tte ti a processzust. F orró vidé­

kek ta la ja job b an elm álik és igen te rm é k en y ősföldet ad trág y ázás nélkül is.

Hol az esős évszak állandóan forró o tt erős a kilú ­ gozás. A tro p u so k la te r itta la ja m indenhol o tt ta lá lh ató , a hol forró vidéken sok az eső, m áshol n in cs; száraz helyeken a tro p u so k a la tt is sok a só. Az előbbivel ellen tétes eset akkor áll be m ik o r kevés az eső, főleg a fo rró évszakban. A gyors elm álás u tjá n an n y i só keletkezik, hogy az nem lúgozható k i és végre kivirágzik. Az ilyen kivirágzás, kivévén a lefo­

lyás nélküli lap o so k at, m indig kevés esőre m u ta t, de te r ­ m észetesen alk alm as ta la j is kell hozzá. M entői m agasabb a té li vízállás, annál bővebb a szóda kivirágzás.

Száraz vidék ren d esen agyagszegény és kivévén a spanyol am erik ai adobe-t és m ég n é h á n y a t általáb an hum usz szegény is.

III. Az Időjárás elemeinek befolyása ember és állatra.

Az é g h ajlatn a k befolyása az állato k ra, s ő tt gy arm ato k o n az em berre nézve is m ezőgazdasági szem pontból nem érd ek ­ te le n , mégis messze vezetne, h a e z ú tta l tovább ak arn án k e kérdésnél időzni.

H űvös ég h ajlat in ten zív eb b te s ti és szellemi m u n k ára képesít, m in t a tropikus. N agy te n g ersz ín fe le tti m agasságok­

ban az oxigén h ián y a az ú g y n ev ezett m agassági b eteg ség et okozza, de igen kevés la k o tt hely van a földön a hol ez m ár m u tatk o zn a. A tro p ik u s kiim a nem an n y ira a nagy m eleg, m in t ink áb b a m eleggel p áro su lt n ag y légnedvesség folytán h a t nyom asztólag. L egalkalm assabb m é rté k n ek ta r to ttá k a hőség fiziologiailag érezhető v o ltá ra a nedves hőm érőnek a hőfokát. „ W. F. Tyler. The Psycho-Physical Aspect o f Climate with a Theory Concerning Intensities of Sensationa című m unk ájában egy sk álá t közöl ezen az alapon. E gyéneken v ég zett m egfigyelései a lap ján a rra a k ö v e tk ez te té sre ju t, hogy ez a sk ála elég jól m egfelel, csak a levegőnek nagyon száraz vo lta m e lle tt a k én y elm etlen érzés m agasabb fokú, m in t a m i a nedves hőm érő a d atá n a k m egfelelne. N agy h id eg et kellő elő­

k é sz ü le tte l em ber, á lla t elég jó l kiáll. G iliszták, halak, békák teljes m egfagyás u tá n is életb en m a rad n ak ; á lta lá n m ennél alacsonyabb az á lla tisz e rv e z e t,a n n á l nagyobb h id eg et képes azki- állani. A nem i é re ttsé g á lla tn ál és em b ern él sokkal h am aráb b be­

áll a tró p u so k a la tt, b á r g y ak ran az a rk tik u s kiim a is ilyen h a ­ tással van. A h ázi á lla to k e lte rje d ése nagyban ugyanaz ég h ajlat u tá n oszlik m eg, de igen számos egyéb k ö rü lm én y : az á lla t­

28 ten y észtő k hajlam a, ízlése, a közlekedési u ta k állapota, a t e r ­ m e sz te tt ta k a rm á n y m inősége is szerep et já ts z ik itt. Táj faj­

tá k n a k valam ely vidéken a h aszn álh ató ság a igen sokszor az ég h ajlattó l függ, in d ire k t utó n o ly an formán, hogy a t a ­ k arm án y m inőségét befolyásolja. U gyancsak ily en k ö z v ete tt u tó n is h a t az é g h a jla t a term elésre olykép, hogy a növényi és á lla ti p a ra z itá k elszaporodását előm ozdítja vagy gátolja.

IV. Az időjárás elemeinek befolyása a termésre,

a) Hőmérséklet és termelés.

A növények p ro to p laz m á ján a k van nyugvó és m űködő állapota. A nyugalom ból az ébredés különböző átalakulásokkal kezdődik, m elyek különböző alacsonyabb hőfokot kívánnak.

M agasabb hőm érséklet a p ro to p laz m á t a növény növekedési folyam atára ingerli.

Egyes esetek b en , ta lá n nem an n y ira a term és m en n y i­

ségének, m in t inkább m inőségének érdekében, érdekkel b írh a t valam ely fejlődési stád iu m harm o n ik u s optim um jainak ism e­

re te is; valószínűleg azonban a te rm é sre sokkal nagyobb irán y ító erővel fog b írn i az a körülm ény, hogy a tenyészidő a la tt m inden folyam atnak a szükségelt víz, hőm érséklet, fény minimum a rendelkezésre á llo tt-e és esetleg a m axim um ot nem lépte-e á t? m in t az, hogy ezen folyam atok egyikében, m á si­

kában, vagy a k ár túlnyom ó részénél a n e v e z e tt m eteorologiai tén y ező k az optim um ban voltak ugyan, azonban eg y etlen fontos fejlődési fo ly am atn ál a m inim um ot nem é rté k el. Szóval Liebignek a növények tá p lá lk o zá sára fe lá llíto tt minimum tör­

vénye — legalább bizonyos korlátozással — a fizikai fa k to ­ ro k ra is kétségen kívül érvényes lesz.

h) A hőösszegek.

H a m ár a te m p e ra tu rá n a k ökologikus o p tim u m át nem fo g ad h attu k el, m in t legalkalm asabb kifejezőjét a h ő m érsék let és növény-fejlődés k ö z ti viszonynak, m ég kevésbé volna jogo­

su lt az u. n. hőösszegeknek pozitiv é rté k e t tulajdonítani. Az eljárás nem á llja m eg a k r itik á t m e r t: az akklim atizálás a növények ig én y eit a hő irá n t lényegesen m ó d o sítja; nem csak a hő, de egyéb is belejátszik a fejlődés m enetébe ; nem tu d ­ ju k , hogy a fag y o t és egyéb káros k ésleltető befolyást m ily érté k k el vegyük s z á m ítá s b a ; önkényes a kezdeti d átu m és a n u llp o n t m e g állap ítása is; végül, m e rt a hőnek fiziologiailag h a tó é rté k e nem a rán y o s a fokokkal, az optim um on felül esetleg n e g a tív is le h e t. M iután azonban jobb m ódszer k u ltú r­

n övényeink hőszükségletének jellem zésére nincsen, m égsem kellene a z t egészen e lejten i, de lehetőségig tö k é le tesíte n i.

c) Fenologiai észlelések.

A fenologiának egyik főcélja a hő összegek m eg állap ítása volna, de h a ezek et elejten én k is, még m indig nem vetendő el te lje se n amaz. Az id ő járási elem ek n ek , de főleg a hőm ér­

sék le tn e k befolyása a növények fejlődésére oly an bonyolult, hogy m agukból az ad ato k b ó l a fejlődés alig szám íth ató ki.

A p h y to p h aen o lo g iai ad ato k az összes id ő járási elem eknek é le tta n i h a tá s á t a m aguk összességében tá rjá k elénk és ha en n ek th e o re lik u s é rté k é t ma m ég m egadni nem is tu d ju k és az összefüggést num erik u sán kifejezni nem is sikerül, m égsem ta g a d h a tó , hogy azok v alam ely vidéknek növénygeografiai jellem zésére alk alm asab b ak , s ő tt bizonyos, különösen a gazdaságra fontos te k in te te k b e n , k lím ájáró l is hűbb, k ö zv etlen eb b és á t ­ te k in th e tő b b k é p et adnak, m in t a m e te o ro lo g ia i m egfigyelések,

25 azo k at kiegészítik, p ó to lják azt a m it épen a m eteo rolo g iai szám adatok m egm ondani nem képesek és a z é rt k á r volna azokat teljesen elhagyni.

d) Csapadék és termelés.

Ig en különböző igényeik van n ak a növényeknek a víz irá n t. E helyen csak a k é t fő ty p u st em lítsük m e g : a füveket és fák at. A fűfélék levelének p á ro lo g ta tó felszíne kisebb, azonkivül olyan lég réteg b en van, hol kisebb a légm ozgás így kisebb a párolgás is. A füvek te h á t kevesebb v iz et fogyasz­

ta n ak , gyökereik azonban nem n y ú ln ak olyan m élyre, a felső ta la jré te g vize rövid időn el lesz fogyasztva m eg le is filtrál a m ély b e; e z é rt a fűfélék ten y észid ejűk a la tt, h a kevesebb esőt is, de g y ak o rit kív án n ak és hűvösebb időt. N yugalom idején, évelőknél, sem hőség, sem szárazság nem okoz k á rt. A fáknak nagy levélfelszíne a m agasban lég áram n ak van kitéve, több vizet p áro lo g tat, de m élyen lenyúló erős g y ö k érzete van, így nem a felső ta la jré te g vizét fogyasztja É g h ajlatu n k fái tenyészidejűk a la tt hygrophylek, o tt te h á t, hol a ta la j nem víztartó, gyakori esőzés kell, de m élyebb, v íztartó , humózus, g yökérrel á tsz ő tt ta la jb a n csak az évi esőm ennyiség legyen elegendő, ak k o r a tenyészidő a la tt is több hónapig ta rtó szárazságot k iá llh a t a fa. Az erdő nem szárítja, de ső t n y ir­

kosán ta r tja a ta la j felső ré te g ét, azonban a ta la j vizének szintje átlagban V* m é terrel m élyebben van, m in t a fátlan környezetben.

e) Fiiklima és erdőklima.

E rd ő k n ek alkalm as az ég h ajlat Schim per sz e rin t: h a m eleg a tenyészidő a la tt, ha állandóan nedves az a lta laj, h a nyugodt, nedves a levegő főleg télen . Mellékes, hogy a talaj nedvessége esővel, vagy te llu rik u s vizekkel lesz-e pótolva, hogy g y ak o ri

vagy ritk a -e az eső, hogy a nyugalm i vagy a tenyószidő a la tt esik-e. Káros a m agasabb szélességek a la tt a száraz tél, m e rt a tra u s p ira tió t a té li nedvesség n em képes pótolni. Fűtőiek­

nek hasznos k iim a : gyakori,, h a egyszerre kevés is az eső, m ely a ta la j felső ré te g é t a v e g e ta tió ideje a la tt nedvesen ta r tja és m érsék elt meleg. A m élyebb ré te g ek vize csak akkor jö n szám ításba, h a igen erős a ta la j k ap illarítása. Az óv száraz része nyugalm i idő legyen, Igen k áro s a szárazság, főleg a m agasabb földrajzi szélességeken, a főtenyészet idején, te h á t tavaszszal és k o ra nyáron. H azánk é g h ajlata m in t gabona­

term ő országé az óv első felében elég kedvező: az esők a tenyószidő a la tt többnyire elégségesek, a h iá n y o k at k o ra tavaszszal, a téli nedvesség is képes az Alföldön pótolni, m e rt a talajvíz ily en k o r általáb an ig en m agasan van. Egyes kiv é­

te le se n száraz tavaszok azonban nagy k á ro k a t okoznak. A ju liu sb an beálló szárazabb idő k iv án ato ssá teszi, hogy a gabonafélék idejek o rán b e é r je n e k ; a tak arm án y n ö v én y ek azonban gyak ran igen so k at szenvednek a szárazságtól az év m ásodik felében.

f) A z erdő-csapadékkérdése.

Az erdőknek az évi esőtnennyisógre való befolyása k é t­

ség telen n ek látszik ugyan, m égis jelen ték telen eb b lesz az, m in t a m e n n y it eddig neki tu la jd o n íto ttak . Az erdő köze­

péből a széle felé lassan kisebbedik az évi csapadékösszeg, a szélén egy je le n té k e n y összeggel kisebb és az erdőn kívül fokozatosan kisebbedik. Az esőszaporulat p o n to san az erdő széleken h irtele n olyan feltűnő, hogy an n ak oka nem le h e t más, m in t hibás m érés. A csapadék a fák kö zt a széltől védve h áb o rítlan u l j u t az esőm érőkbe, addig a szeles, védetien h e ­ lyeken a csapadék és főleg a hó k i lesz abból hordva és ezért a puszta és exponált hely ek sisztem atik u s hibájukkal kevesebb csap ad ék o t jeleznek a valódinál. Az erdőknek az évi csapadék

27 összegre való szap o rító h a tá s á t nem becsülhetjük tö b b re, m in t 30— 40 m m -re. E szaporulat oka részben a fokozott el­

párolgás fo ly tán nagyobb légnedvesség, részben abban kere sendő, hogy a szélnek akadályul szolgál az erdő és az annak k ö v etk eztéb en keletkező lég to rló d ás felszáló lég áram o t l é te s ít N ém elykor a fa á g ak ra ra k ó d o tt zúzm ara is képes nehány m illiroéterrel az évi csapadékösszeg szaporításához hozzájárulni.

(]) A z erdő befolyása a hőmérsékletre.

Az erdő a n y á ri középhőm érsékletre je le n ték e n y e n hűvö- sítő h atással van, a télire valam ivel m elegítő, az évi közép- h ő m érsék letre kissé hűvösítőleg h at.

V. Az agrármeteorologlal megfigyelések.

Az ag rárm eteo ro lo g ia szolgálatában álló jelenlegi leg ­ nagyobb in té z e t a w ashingtoni W eath er B ureau a földm ivelés- ügyi m inisterium hoz van beosztva. E nnek az in té z etn e k 190 rendes állom ása közül 45 végzi ren d esen az id ő járás-aratási szolgálatot, azonkívül 3000 ön k én y tes megfigyelő és 14,000 a ra tá s i tudósító küldi be a k özpontnak a d a ta it m inden d íja­

zás nélkül. Az in té z e t a nap i bulletiu-eken és prognozisokon kívül h e tie k e t is ad ki, ezek egyikén a h eti középhőm érséklet- nek a n o rm álistó l való eltérése, a m ásikon az eső van hason­

lóan k im u ta tv a m árcius első óta. Azonkívül a megelőző tá b ­ lázato k alap ján az időjárási viszonyokról és a term ésre való k ilátásró l egy á tte k in té s t ad. N agyjából vázolva lesz az id ő ­ já rá s m en ete az egyes k erü letek b en a legutóbbi hétről. Végül közölve lesznek m inden alkalom m al az egyes állam ok rész­

le te s je le n té se i az egyes gazdasági növények tenyészetéről.

Az időjárással kapcsolatban a vetések állásáról még

b u lle tin t ad n ak k i A ngliában is. Az időjárás és te rm é s k ö z ö tti összefüggés kérdésével azonkívül b eh ató b b an nagyobb in té ­ z ete k m á r nem inkább csak egyesek-, N ém etországban egy részben gazdák, részben m eteorologusokból álló bizo ttság foglalkozik.

Id ő járás és te rm é s k ö zö tt az összefüggés szem m el lá th a tó , mégis a z t p o n to san k ö rü lírn i, vagy épen a viszonyt n u m eri­

kusán kifejezni igen bajos. íg y Kassner úgy ta lá lta , hogy a cukorrépaterm és N ém etországban a h ő m é rsék le tte l a csapa­

dék összegével és sűrűségével n ö v e k e d ik ; csakhogy míg a t e r ­ més Szászországban sokkal inkább a csapadéktól, m in t a h ő ­ m érsék lettő l, addig Sziléziában in k áb b a h ő m é rsék le ttő l, m in t a csapadéktól függ, m ely et helyesen m egm agyarázni nem tud.

Ig en valószínűnek ta r th a tju k azonban, hogy i t t is an n ak a fa k to rn a k lesz a te rm é sre nagyobb irá n y ító h atása, a m elyik a szükségelt m inim um hoz közelebb áll.

M einardus úgy ta lá lta , hogy 1899-ben a középhőm érsók- le tte l az előre becsült term és arán y lag jó l m egegyezik, de a tényleges term éssel m ár nem eléggé. Rimpau nem az időjárás á tla g á t, h an em egyes v álto zásait is an n ak összehasonlí­

to tta igen helyesen nagy fáradsággal, de ez sem tö k é le tes

— Kassner sz e rin t azért, m e rt az á rn y é k te m p e ra tu ra még nem ad meg m in d en t a napon sütkérező növény viszonyairól.

VI. Mely Irányban volnának az agrármeteorelogiai megfigye­

lések legcélszerűbben tolytatandék?

Az a g rárm eteo ro lo g iai k u ta tá so k n a k célja le h e tn e :

1. A te rm é s és id ő járás kö zö tt n u m erik u s összefüggést keresni. Ez m ég eddig nem sik erü lt, m e rt nem v e tté k kellően figyelem be az összes k ö rü lm én y ek et, m elyek a te rm é st b e­

folyásolni képesek. Ily en k o m p lik á lt befolyásokat le h e te tle n a m aguk h atása in ak összességében m egfigyelni és aztán

29 u tó lag m e g állap ítan i ak arn i, hogy m ek k o ra része volt abban az egyik, vagy m ásik fak to rn ak . A gazdasági n övények fej­

lődését és az id ő járásn ak m e n e té t k étség en kivül célszerű párhuzam osan m egfigyelni ugyan, ez azonban nem elégséges.

Ezzel e g y ü tt te rm e sz te n i kellene ugyanazon nö v én y ek et olyan- képen, hogy azoknak a szükséges id ő járási és egyéb fa k to ­ ro k a t m esterségesen is m egadhassuk, vagy tő lü k m egvon­

hassuk és m inden egyéb külső befolyásoktól m egóvjuk. M ert igen bajos teszem fel m egm ondani a tu d ó sító k adataiból, hogy egy gyöngébb a ra tá s silány v oltából hán y p e rc e n te t Írjunk a ko rán b e á llo tt hőség, h á n y a t a szárazság, h á n y a t a ju n iu si ködök, h á n y a t a virág zásk o r u ra lk o d o tt rósz idő, h á n y a t a m ezei poczok, h á n y a t a drótféreg, h á n y a t az idő­

já rá s m ia tt e lk é se tt tavaszi m unkák, h á n y a t a felfagyott őszi vetés, k ipálás stb. stb. rovására. Csak ha m inden egyes id ő ­ já rá s i elem befolyását külön-külön tu d tu k m érlegelni, az egy­

m á st k om penzálókat pl. eső t és p á ro lg á st egym ásba v e te ttü k és m inden egyéb külső b e fo ly á st: fagy, árvíz, köd, p araziták , h ó tak aró , e lk é s e tt v e tés stb .-it h a kellő m értékkel szám ba v ettü k , csak ak k o r rem élhetjük, hogy erre a kényes k é r­

désre is k ielég ítő v álaszt k apunk.

Cserháti nem az összes, hanem egyelőre csak egyes gaz­

dasági növények fejlődési m e n e té t ta rta n á érdekesnek p á r­

huzam osan m egfigyelni az id ő járással; így főleg a búza, árp a és szőllőét az országban több helyen. S aját ta p a s z ta la ta i alapján bizton rem ényű, hogy a tu d ó sító k le lk iism e re te se n fogják a m egfigyeléseket végezni.

Mezei is a szőllőt ajánlja m egfigyelésre, még pedig a fehér chasselas-t, gabonából a rozsot, m e rt ez van legjobban

elterjed v e

2. M egállapítása annak, hogy az é g h ajlat és időjárás m ilyen befolyással van, nem csak a te rm é s m ennyiségére, de m inőségére is ; m ilyen a jó bor, sörárpa, komló, len, k iim a?

H ogy m ely kiim a a la t t te re m a búza több sík é rt és hol több k e m é n y ítő t? a zt m ár körülbelül tu d ju k is.

3. A főbb gazdasági növények k lim a tik u s ten y észfelté- te le it m egism erni és azt, hogy akklim atizálás, esetleg ten y ész­

té s á lta l m en n y ire képesek ezek m ás éghajlathoz is alkalm az­

kodni. Ily en módon előre m egm ondhatjuk azt, hogy valam ely növénynek valam ely helyen m egvannak-e a k lim atik u s te- nyészfelcételei vagy sem ?

4. Ezekhez jö n n én ek még a m eteo ro lo g iát szorosabban illető m egfigyelések alkalm azása a gazdaságra. Lokál k lim a­

tik u s megfigyelések, h ő m érsék let és esővel, fekvés, talajnem , expositio és nö v én y tak aró szerint. A h ó tak aró v astag ság a és id ő ta rta m a . C sapadékanalizis n itro g én és kénsavra. A ztán egyéb m eteorologiai szem pontból lén yegtelenebb, de a mező- gazdasági term elésre fontosabb m egfigyelések: napsugárzás kisugárzás, a chem iailag h a tó sugarak m érése Wiesner sze­

r in t a Bunsen Boscoe-féle m ethodus alapján. A párolgás, m érése és csapadék feldolgozása más alapon. A jelen leg i m e te ­ orologiai adatok Cserháti sz e rin t is sokszor nem elégségesek, igy például tavasszal nem tu d h a tju k meg, hogy m ennyi a hóból m a ra d t nedvesség, a m ely a csap ad ék o t p ó to lja stb.

5. Számos esetleg felm erülő g y ak o rla ti kérdés pl. m ely helyek vannak a k o rai és kései fagyoknak jobban k ité v e ? védekezés a fagyok ellen stb.

6. A növényzet befolyása a m eteo ro lo g iai v is z o n y o k ra : levegő nedvességére, csapadékra, hőkisugárzás és absorbtió a leveleken.

H a a talaj té rk é p ére, mely a m ezőgazdasági te rm e lé s­

hez szükséges n yers a n y a g ra k tá ra k a t je lk é p ez h etn é, rá ­ tesszük a k lim atik u s té rk é p e t, (a m ely et viszont a növé­

nyek fejlődésére h a tó m eteorologiai elem eknek, az en erg ia m egoszlása térk ép én ek te k in th e tü n k ,) a k e ttő ig en ta lá ló th e o re tik u s kifejezője lenne az ország gazdasági term ő k ép es­

31 ségének. Persze m indez nem lesz egyszerű m ath em atik ai fo r­

m ulával kifejezhető.

Hogy i t t a g y a k o rla ti haszon egyelőre m ég tá v o l van az valószinü, de k étség telen , hogy elm aradni az sem fog;

a rra kell törekedni, m e rt addig Thiele u tá n csak azt t a r t h a t ­ juk, ho gy : „Die R esu lta te dér chem ischen und physiologischen

Forschung sind für den L an d w irt von besonderer B edeutung, da er ohne sie die Y orgánge in d ér N atú r n ic h t v ersteh en kann. So lange er sich dies Y erstándniss n ich t an g eeig n et h at, verm ag er seinen B eruf n u r handw erksm ássig und em pirisch auszuüben."

A m i a p ra k tik u s h a sz o n t ille ti erre vonatkozólag Cleveland Abbé egy kis idealizm ussal e k én t n y ila tk o z o tt:

„földm íveiésünk je le n leg i állása és a nekünk hasznos növényi táp láló k k ite rje d te b b term elésének, nem a n n y ira a k iim a és ta la j, m in t a te rm é sz e tn ek a növény é letre való h a tá sa tö r ­ vényének nem ism erése á lta l van korlátozva. A k iim á t be­

folyásolni nem fogjuk u g y an , de ten y ész th etü n k vad növé­

n y ek et és ra tio n á lisa n n e m esíth e tjü k , míg a fagy és szárazság h a tá sá tó l egészen fü g g etlen n é te ttü k . „És ha m eggondoljuk

— szól Kassner, hogy m a a cuk o rrép át K aliforniában is és Svéd­

országban is sik errel te rm e lik , — akkor ez a k ilátás m it Abbé i t t m ond nem is látszik oly le h etetle n n e k többé, m in t m ondjuk csak 30 év elő tt. “

H ogy az a g rá rm e teo ro lo g iá n ak n e v ez e tt „problém a cso­

porto k " k u ta tá sa szükséges és a gazdasági tudom ányok szem pontjából fe lté tle n ü l érdekes az k é tsé g e t nem szenved ; a kérdés m a m á r csak az le h e t, hogy kinek a felad ata ez ? A m eteorologusoké tis z tá n semm i esetre sem lehet. A m ete- o rologia önállóan s a já t p ro b lé m á it igyekszik m egoldani : az id ő járás k o m p lik ált tü n e m é n y e it ism e rt fizikai processusokra igyekszik visszavezetni ; azoknak a szerves e letre való h a ta - s á t k u ta tn i azonban, ta rto z h a t a növény-fiziologia, a biologia

körébe, de a m eteo ro lo g ián ak oldalága nem lehet. Az a g rár- m eteorologia a gazdasági tudom ányok is m e re té t célozza gy a­

ra p íta n i és tisz tá z n i a g y ak o rlatb an is csak oda ta rto z h a t te h á t.

Legcélszerűbben egy m egfelelő tudom ányos gazdasági in tézetben lé te s íte tt m eteorologiai osztály á lta l volna m űvel­

hető, m int az E gyesült Á llam okban a W eath er Bureau. Ott, hol egy ilyen n ek berendezése nehézségekbe ütközik, o tt h e ly e t­

te síth e tő volna gazdasági és m eteorologiai részről való cooperatióval. És a m ennyiben egy ilyen cooperatio sem volna k eresztü lv ih ető , úgy m eteo ro lo g iai részről csupán szo­

rosan a m eteorologiához ta rto z ó fizikai m egfigyelésekről le h e t szó, m iközben a z é rt bizonyos ö sszek ö ttetés a m ezőgazda- sági körö k k el fen n tartan d ó .

Az a g rá rm e teo ro lo g iá t m űvelni csak ebben az é rte le m ­ ben le h e t a m eteorologiai in té z ete k feladata. De ily en for­

m án ered eti h iv a tá su k tó l sem m iképen nem is fognak e lté rn i és teljesen felesleges volna i t t azokra a p raeced en sek re h iv a t­

kozni, m ikor a m eteorologiai in tézetek , e re d e ti h iv a tá su k tó l kissé valóban eltérv e, a m eteo ro lo g ia m e lle tt földm ágnessé- g e t és földrengéseket figyelnek m eg és o tt a hol, — m in t ez am erik ai m in tá ra nálunk is az eset, — a m eteorologiai in té z e tn e m a kultusz, — hanem a földm ívelésügyi m in isz tériu m ­ hoz le tt beosztva, — ezzel a m ezőgazdaságra érdekes ilyen- féle k u ta tá so k ra egyenesen u talv a látszik lenni, m elyek elől újabban a m ag y ar k irá ly i geologiai in té z e t sem zárk ó zo tt el.

Ism ételjü k azonban, hogy a m eteorologiának ezen — m ondjuk p ra k tik u s irán y b an való m űvelése és fejlesztése, ha a kezdem ényező lép ést a m eteorologiai in té z e t teszi is meg, az a m eteo ro lo g iátó l te lje se n függetlenül, tis z tá n a gazda­

sági tudom ányok érdekében tö rté n ik és sem m iesetre sem lehet ezzel célozva az, hogy az a g rárm eteo ro lo g iát a m e te ­ orologia oldalág án ak ta rts u k , vagy ezzel a m eteorologiának valam ely új irá n y t ak arju n k szabni.

33 F e n n tie k b e n b á to rk o d ta m vázolni az ag rá rm e teo ro lo g ia jelen leg i á lla p o tá t és azo k at az u ta k a t, a m elyeken haladva rem én y ü n k le h e t arra, hogy ennek a g y a k o rla ti szem p o n t­

ból fontos és elm életi szem pontból érdekes kérdésnek m eg­

oldásánál a m eteorologusok is sikerrel tö b b , kevesebb részt vehetnek. R észletes m u n k ap ro g ram m o t m a m ég te rm é ­ szetesen nem k észíth etü n k , úgyszintén a költségvetés sem á lla p íth a tó m eg egész pontosan, am i a m u n k álato k keresz­

tü lv ite lé re szükséges lesz, m e rt függ ez a v á lla lat nagy­

ság átó l is, sem m i e se tre sem fog az azonban igen je le n té ­ k en y re növekedni.

A m ennyiben az országban több helyen tö rté n n é n e k az időjárással párhuzam osan ag rárm eteo ro lo g iai megfigyelések és ezeknek vezetésével és feldolgozásával a m eteo ro lo g iai in té z e t lenne m egbízva, úgy célszerűnek m u ta tk o z n a an n ak kebelében egy ag rárm eteo ro lo g iai osztálynak felállítása három esetleg négy tisztviselővel. Az észak am erik ai W eather-B ureau- hoz hasonló nagyszabású berendezés lé te síté se, — még h a leh etség es volna is — ak k o r sem á lla n a arán y b an az e re d ­ m ény a költségekkel. Az e m líte ttn é l is kisebb m u n k aerő ­ vel azonban az időjárás és te rm é s k u ta tá sa valószínűleg el lesz ejten d ő és az ag rárm eteo ro lo g ia tevékenysége csak egyes speciális m egfigyelésekre fog szorítkozni.