a) Hőmérséklet és termelés.
A növények p ro to p laz m á ján a k van nyugvó és m űködő állapota. A nyugalom ból az ébredés különböző átalakulásokkal kezdődik, m elyek különböző alacsonyabb hőfokot kívánnak.
M agasabb hőm érséklet a p ro to p laz m á t a növény növekedési folyam atára ingerli.
Egyes esetek b en , ta lá n nem an n y ira a term és m en n y i
ségének, m in t inkább m inőségének érdekében, érdekkel b írh a t valam ely fejlődési stád iu m harm o n ik u s optim um jainak ism e
re te is; valószínűleg azonban a te rm é sre sokkal nagyobb irán y ító erővel fog b írn i az a körülm ény, hogy a tenyészidő a la tt m inden folyam atnak a szükségelt víz, hőm érséklet, fény minimum a rendelkezésre á llo tt-e és esetleg a m axim um ot nem lépte-e á t? m in t az, hogy ezen folyam atok egyikében, m á si
kában, vagy a k ár túlnyom ó részénél a n e v e z e tt m eteorologiai tén y ező k az optim um ban voltak ugyan, azonban eg y etlen fontos fejlődési fo ly am atn ál a m inim um ot nem é rté k el. Szóval Liebignek a növények tá p lá lk o zá sára fe lá llíto tt minimum tör
vénye — legalább bizonyos korlátozással — a fizikai fa k to ro k ra is kétségen kívül érvényes lesz.
h) A hőösszegek.
H a m ár a te m p e ra tu rá n a k ökologikus o p tim u m át nem fo g ad h attu k el, m in t legalkalm asabb kifejezőjét a h ő m érsék let és növény-fejlődés k ö z ti viszonynak, m ég kevésbé volna jogo
su lt az u. n. hőösszegeknek pozitiv é rté k e t tulajdonítani. Az eljárás nem á llja m eg a k r itik á t m e r t: az akklim atizálás a növények ig én y eit a hő irá n t lényegesen m ó d o sítja; nem csak a hő, de egyéb is belejátszik a fejlődés m enetébe ; nem tu d ju k , hogy a fag y o t és egyéb káros k ésleltető befolyást m ily érté k k el vegyük s z á m ítá s b a ; önkényes a kezdeti d átu m és a n u llp o n t m e g állap ítása is; végül, m e rt a hőnek fiziologiailag h a tó é rté k e nem a rán y o s a fokokkal, az optim um on felül esetleg n e g a tív is le h e t. M iután azonban jobb m ódszer k u ltú r
n övényeink hőszükségletének jellem zésére nincsen, m égsem kellene a z t egészen e lejten i, de lehetőségig tö k é le tesíte n i.
c) Fenologiai észlelések.
A fenologiának egyik főcélja a hő összegek m eg állap ítása volna, de h a ezek et elejten én k is, még m indig nem vetendő el te lje se n amaz. Az id ő járási elem ek n ek , de főleg a hőm ér
sék le tn e k befolyása a növények fejlődésére oly an bonyolult, hogy m agukból az ad ato k b ó l a fejlődés alig szám íth ató ki.
A p h y to p h aen o lo g iai ad ato k az összes id ő járási elem eknek é le tta n i h a tá s á t a m aguk összességében tá rjá k elénk és ha en n ek th e o re lik u s é rté k é t ma m ég m egadni nem is tu d ju k és az összefüggést num erik u sán kifejezni nem is sikerül, m égsem ta g a d h a tó , hogy azok v alam ely vidéknek növénygeografiai jellem zésére alk alm asab b ak , s ő tt bizonyos, különösen a gazdaságra fontos te k in te te k b e n , k lím ájáró l is hűbb, k ö zv etlen eb b és á t te k in th e tő b b k é p et adnak, m in t a m e te o ro lo g ia i m egfigyelések,
25 azo k at kiegészítik, p ó to lják azt a m it épen a m eteo rolo g iai szám adatok m egm ondani nem képesek és a z é rt k á r volna azokat teljesen elhagyni.
d) Csapadék és termelés.
Ig en különböző igényeik van n ak a növényeknek a víz irá n t. E helyen csak a k é t fő ty p u st em lítsük m e g : a füveket és fák at. A fűfélék levelének p á ro lo g ta tó felszíne kisebb, azonkivül olyan lég réteg b en van, hol kisebb a légm ozgás így kisebb a párolgás is. A füvek te h á t kevesebb v iz et fogyasz
ta n ak , gyökereik azonban nem n y ú ln ak olyan m élyre, a felső ta la jré te g vize rövid időn el lesz fogyasztva m eg le is filtrál a m ély b e; e z é rt a fűfélék ten y észid ejűk a la tt, h a kevesebb esőt is, de g y ak o rit kív án n ak és hűvösebb időt. N yugalom idején, évelőknél, sem hőség, sem szárazság nem okoz k á rt. A fáknak nagy levélfelszíne a m agasban lég áram n ak van kitéve, több vizet p áro lo g tat, de m élyen lenyúló erős g y ö k érzete van, így nem a felső ta la jré te g vizét fogyasztja É g h ajlatu n k fái tenyészidejűk a la tt hygrophylek, o tt te h á t, hol a ta la j nem víztartó, gyakori esőzés kell, de m élyebb, v íztartó , humózus, g yökérrel á tsz ő tt ta la jb a n csak az évi esőm ennyiség legyen elegendő, ak k o r a tenyészidő a la tt is több hónapig ta rtó szárazságot k iá llh a t a fa. Az erdő nem szárítja, de ső t n y ir
kosán ta r tja a ta la j felső ré te g ét, azonban a ta la j vizének szintje átlagban V* m é terrel m élyebben van, m in t a fátlan környezetben.
e) Fiiklima és erdőklima.
E rd ő k n ek alkalm as az ég h ajlat Schim per sz e rin t: h a m eleg a tenyészidő a la tt, ha állandóan nedves az a lta laj, h a nyugodt, nedves a levegő főleg télen . Mellékes, hogy a talaj nedvessége esővel, vagy te llu rik u s vizekkel lesz-e pótolva, hogy g y ak o ri
vagy ritk a -e az eső, hogy a nyugalm i vagy a tenyószidő a la tt esik-e. Káros a m agasabb szélességek a la tt a száraz tél, m e rt a tra u s p ira tió t a té li nedvesség n em képes pótolni. Fűtőiek
nek hasznos k iim a : gyakori,, h a egyszerre kevés is az eső, m ely a ta la j felső ré te g é t a v e g e ta tió ideje a la tt nedvesen ta r tja és m érsék elt meleg. A m élyebb ré te g ek vize csak akkor jö n szám ításba, h a igen erős a ta la j k ap illarítása. Az óv száraz része nyugalm i idő legyen, Igen k áro s a szárazság, főleg a m agasabb földrajzi szélességeken, a főtenyészet idején, te h á t tavaszszal és k o ra nyáron. H azánk é g h ajlata m in t gabona
term ő országé az óv első felében elég kedvező: az esők a tenyószidő a la tt többnyire elégségesek, a h iá n y o k at k o ra tavaszszal, a téli nedvesség is képes az Alföldön pótolni, m e rt a talajvíz ily en k o r általáb an ig en m agasan van. Egyes kiv é
te le se n száraz tavaszok azonban nagy k á ro k a t okoznak. A ju liu sb an beálló szárazabb idő k iv án ato ssá teszi, hogy a gabonafélék idejek o rán b e é r je n e k ; a tak arm án y n ö v én y ek azonban gyak ran igen so k at szenvednek a szárazságtól az év m ásodik felében.
f) A z erdő-csapadékkérdése.
Az erdőknek az évi esőtnennyisógre való befolyása k é t
ség telen n ek látszik ugyan, m égis jelen ték telen eb b lesz az, m in t a m e n n y it eddig neki tu la jd o n íto ttak . Az erdő köze
péből a széle felé lassan kisebbedik az évi csapadékösszeg, a szélén egy je le n té k e n y összeggel kisebb és az erdőn kívül fokozatosan kisebbedik. Az esőszaporulat p o n to san az erdő széleken h irtele n olyan feltűnő, hogy an n ak oka nem le h e t más, m in t hibás m érés. A csapadék a fák kö zt a széltől védve h áb o rítlan u l j u t az esőm érőkbe, addig a szeles, védetien h e lyeken a csapadék és főleg a hó k i lesz abból hordva és ezért a puszta és exponált hely ek sisztem atik u s hibájukkal kevesebb csap ad ék o t jeleznek a valódinál. Az erdőknek az évi csapadék
27 összegre való szap o rító h a tá s á t nem becsülhetjük tö b b re, m in t 30— 40 m m -re. E szaporulat oka részben a fokozott el
párolgás fo ly tán nagyobb légnedvesség, részben abban kere sendő, hogy a szélnek akadályul szolgál az erdő és az annak k ö v etk eztéb en keletkező lég to rló d ás felszáló lég áram o t l é te s ít N ém elykor a fa á g ak ra ra k ó d o tt zúzm ara is képes nehány m illiroéterrel az évi csapadékösszeg szaporításához hozzájárulni.
(]) A z erdő befolyása a hőmérsékletre.
Az erdő a n y á ri középhőm érsékletre je le n ték e n y e n hűvö- sítő h atással van, a télire valam ivel m elegítő, az évi közép- h ő m érsék letre kissé hűvösítőleg h at.