Az a g rárm eteo ro lo g iai k u ta tá so k n a k célja le h e tn e :
1. A te rm é s és id ő járás kö zö tt n u m erik u s összefüggést keresni. Ez m ég eddig nem sik erü lt, m e rt nem v e tté k kellően figyelem be az összes k ö rü lm én y ek et, m elyek a te rm é st b e
folyásolni képesek. Ily en k o m p lik á lt befolyásokat le h e te tle n a m aguk h atása in ak összességében m egfigyelni és aztán
29 u tó lag m e g állap ítan i ak arn i, hogy m ek k o ra része volt abban az egyik, vagy m ásik fak to rn ak . A gazdasági n övények fej
lődését és az id ő járásn ak m e n e té t k étség en kivül célszerű párhuzam osan m egfigyelni ugyan, ez azonban nem elégséges.
Ezzel e g y ü tt te rm e sz te n i kellene ugyanazon nö v én y ek et olyan- képen, hogy azoknak a szükséges id ő járási és egyéb fa k to ro k a t m esterségesen is m egadhassuk, vagy tő lü k m egvon
hassuk és m inden egyéb külső befolyásoktól m egóvjuk. M ert igen bajos teszem fel m egm ondani a tu d ó sító k adataiból, hogy egy gyöngébb a ra tá s silány v oltából hán y p e rc e n te t Írjunk a ko rán b e á llo tt hőség, h á n y a t a szárazság, h á n y a t a ju n iu si ködök, h á n y a t a virág zásk o r u ra lk o d o tt rósz idő, h á n y a t a m ezei poczok, h á n y a t a drótféreg, h á n y a t az idő
já rá s m ia tt e lk é se tt tavaszi m unkák, h á n y a t a felfagyott őszi vetés, k ipálás stb. stb. rovására. Csak ha m inden egyes id ő já rá s i elem befolyását külön-külön tu d tu k m érlegelni, az egy
m á st k om penzálókat pl. eső t és p á ro lg á st egym ásba v e te ttü k és m inden egyéb külső b e fo ly á st: fagy, árvíz, köd, p araziták , h ó tak aró , e lk é s e tt v e tés stb .-it h a kellő m értékkel szám ba v ettü k , csak ak k o r rem élhetjük, hogy erre a kényes k é r
désre is k ielég ítő v álaszt k apunk.
Cserháti nem az összes, hanem egyelőre csak egyes gaz
dasági növények fejlődési m e n e té t ta rta n á érdekesnek p á r
huzam osan m egfigyelni az id ő járással; így főleg a búza, árp a és szőllőét az országban több helyen. S aját ta p a s z ta la ta i alapján bizton rem ényű, hogy a tu d ó sító k le lk iism e re te se n fogják a m egfigyeléseket végezni.
Mezei is a szőllőt ajánlja m egfigyelésre, még pedig a fehér chasselas-t, gabonából a rozsot, m e rt ez van legjobban
elterjed v e
2. M egállapítása annak, hogy az é g h ajlat és időjárás m ilyen befolyással van, nem csak a te rm é s m ennyiségére, de m inőségére is ; m ilyen a jó bor, sörárpa, komló, len, k iim a?
H ogy m ely kiim a a la t t te re m a búza több sík é rt és hol több k e m é n y ítő t? a zt m ár körülbelül tu d ju k is.
3. A főbb gazdasági növények k lim a tik u s ten y észfelté- te le it m egism erni és azt, hogy akklim atizálás, esetleg ten y ész
té s á lta l m en n y ire képesek ezek m ás éghajlathoz is alkalm az
kodni. Ily en módon előre m egm ondhatjuk azt, hogy valam ely növénynek valam ely helyen m egvannak-e a k lim atik u s te- nyészfelcételei vagy sem ?
4. Ezekhez jö n n én ek még a m eteo ro lo g iát szorosabban illető m egfigyelések alkalm azása a gazdaságra. Lokál k lim a
tik u s megfigyelések, h ő m érsék let és esővel, fekvés, talajnem , expositio és nö v én y tak aró szerint. A h ó tak aró v astag ság a és id ő ta rta m a . C sapadékanalizis n itro g én és kénsavra. A ztán egyéb m eteorologiai szem pontból lén yegtelenebb, de a mező- gazdasági term elésre fontosabb m egfigyelések: napsugárzás kisugárzás, a chem iailag h a tó sugarak m érése Wiesner sze
r in t a Bunsen Boscoe-féle m ethodus alapján. A párolgás, m érése és csapadék feldolgozása más alapon. A jelen leg i m e te orologiai adatok Cserháti sz e rin t is sokszor nem elégségesek, igy például tavasszal nem tu d h a tju k meg, hogy m ennyi a hóból m a ra d t nedvesség, a m ely a csap ad ék o t p ó to lja stb.
5. Számos esetleg felm erülő g y ak o rla ti kérdés pl. m ely helyek vannak a k o rai és kései fagyoknak jobban k ité v e ? védekezés a fagyok ellen stb.
6. A növényzet befolyása a m eteo ro lo g iai v is z o n y o k ra : levegő nedvességére, csapadékra, hőkisugárzás és absorbtió a leveleken.
H a a talaj té rk é p ére, mely a m ezőgazdasági te rm e lé s
hez szükséges n yers a n y a g ra k tá ra k a t je lk é p ez h etn é, rá tesszük a k lim atik u s té rk é p e t, (a m ely et viszont a növé
nyek fejlődésére h a tó m eteorologiai elem eknek, az en erg ia m egoszlása térk ép én ek te k in th e tü n k ,) a k e ttő ig en ta lá ló th e o re tik u s kifejezője lenne az ország gazdasági term ő k ép es
31 ségének. Persze m indez nem lesz egyszerű m ath em atik ai fo r
m ulával kifejezhető.
Hogy i t t a g y a k o rla ti haszon egyelőre m ég tá v o l van az valószinü, de k étség telen , hogy elm aradni az sem fog;
a rra kell törekedni, m e rt addig Thiele u tá n csak azt t a r t h a t juk, ho gy : „Die R esu lta te dér chem ischen und physiologischen
Forschung sind für den L an d w irt von besonderer B edeutung, da er ohne sie die Y orgánge in d ér N atú r n ic h t v ersteh en kann. So lange er sich dies Y erstándniss n ich t an g eeig n et h at, verm ag er seinen B eruf n u r handw erksm ássig und em pirisch auszuüben."
A m i a p ra k tik u s h a sz o n t ille ti erre vonatkozólag Cleveland Abbé egy kis idealizm ussal e k én t n y ila tk o z o tt:
„földm íveiésünk je le n leg i állása és a nekünk hasznos növényi táp láló k k ite rje d te b b term elésének, nem a n n y ira a k iim a és ta la j, m in t a te rm é sz e tn ek a növény é letre való h a tá sa tö r vényének nem ism erése á lta l van korlátozva. A k iim á t be
folyásolni nem fogjuk u g y an , de ten y ész th etü n k vad növé
n y ek et és ra tio n á lisa n n e m esíth e tjü k , míg a fagy és szárazság h a tá sá tó l egészen fü g g etlen n é te ttü k . „És ha m eggondoljuk
— szól Kassner, hogy m a a cuk o rrép át K aliforniában is és Svéd
országban is sik errel te rm e lik , — akkor ez a k ilátás m it Abbé i t t m ond nem is látszik oly le h etetle n n e k többé, m in t m ondjuk csak 30 év elő tt. “
H ogy az a g rá rm e teo ro lo g iá n ak n e v ez e tt „problém a cso
porto k " k u ta tá sa szükséges és a gazdasági tudom ányok szem pontjából fe lté tle n ü l érdekes az k é tsé g e t nem szenved ; a kérdés m a m á r csak az le h e t, hogy kinek a felad ata ez ? A m eteorologusoké tis z tá n semm i esetre sem lehet. A m ete- o rologia önállóan s a já t p ro b lé m á it igyekszik m egoldani : az id ő járás k o m p lik ált tü n e m é n y e it ism e rt fizikai processusokra igyekszik visszavezetni ; azoknak a szerves e letre való h a ta - s á t k u ta tn i azonban, ta rto z h a t a növény-fiziologia, a biologia
körébe, de a m eteo ro lo g ián ak oldalága nem lehet. Az a g rár- m eteorologia a gazdasági tudom ányok is m e re té t célozza gy a
ra p íta n i és tisz tá z n i a g y ak o rlatb an is csak oda ta rto z h a t te h á t.
Legcélszerűbben egy m egfelelő tudom ányos gazdasági in tézetben lé te s íte tt m eteorologiai osztály á lta l volna m űvel
hető, m int az E gyesült Á llam okban a W eath er Bureau. Ott, hol egy ilyen n ek berendezése nehézségekbe ütközik, o tt h e ly e t
te síth e tő volna gazdasági és m eteorologiai részről való cooperatióval. És a m ennyiben egy ilyen cooperatio sem volna k eresztü lv ih ető , úgy m eteo ro lo g iai részről csupán szo
rosan a m eteorologiához ta rto z ó fizikai m egfigyelésekről le h e t szó, m iközben a z é rt bizonyos ö sszek ö ttetés a m ezőgazda- sági körö k k el fen n tartan d ó .
Az a g rá rm e teo ro lo g iá t m űvelni csak ebben az é rte le m ben le h e t a m eteorologiai in té z ete k feladata. De ily en for
m án ered eti h iv a tá su k tó l sem m iképen nem is fognak e lté rn i és teljesen felesleges volna i t t azokra a p raeced en sek re h iv a t
kozni, m ikor a m eteorologiai in tézetek , e re d e ti h iv a tá su k tó l kissé valóban eltérv e, a m eteo ro lo g ia m e lle tt földm ágnessé- g e t és földrengéseket figyelnek m eg és o tt a hol, — m in t ez am erik ai m in tá ra nálunk is az eset, — a m eteorologiai in té z e tn e m a kultusz, — hanem a földm ívelésügyi m in isz tériu m hoz le tt beosztva, — ezzel a m ezőgazdaságra érdekes ilyen- féle k u ta tá so k ra egyenesen u talv a látszik lenni, m elyek elől újabban a m ag y ar k irá ly i geologiai in té z e t sem zárk ó zo tt el.
Ism ételjü k azonban, hogy a m eteorologiának ezen — m ondjuk p ra k tik u s irán y b an való m űvelése és fejlesztése, ha a kezdem ényező lép ést a m eteorologiai in té z e t teszi is meg, az a m eteo ro lo g iátó l te lje se n függetlenül, tis z tá n a gazda
sági tudom ányok érdekében tö rté n ik és sem m iesetre sem lehet ezzel célozva az, hogy az a g rárm eteo ro lo g iát a m e te orologia oldalág án ak ta rts u k , vagy ezzel a m eteorologiának valam ely új irá n y t ak arju n k szabni.
33 F e n n tie k b e n b á to rk o d ta m vázolni az ag rá rm e teo ro lo g ia jelen leg i á lla p o tá t és azo k at az u ta k a t, a m elyeken haladva rem én y ü n k le h e t arra, hogy ennek a g y a k o rla ti szem p o n t
ból fontos és elm életi szem pontból érdekes kérdésnek m eg
oldásánál a m eteorologusok is sikerrel tö b b , kevesebb részt vehetnek. R észletes m u n k ap ro g ram m o t m a m ég te rm é szetesen nem k észíth etü n k , úgyszintén a költségvetés sem á lla p íth a tó m eg egész pontosan, am i a m u n k álato k keresz
tü lv ite lé re szükséges lesz, m e rt függ ez a v á lla lat nagy
ság átó l is, sem m i e se tre sem fog az azonban igen je le n té k en y re növekedni.
A m ennyiben az országban több helyen tö rté n n é n e k az időjárással párhuzam osan ag rárm eteo ro lo g iai megfigyelések és ezeknek vezetésével és feldolgozásával a m eteo ro lo g iai in té z e t lenne m egbízva, úgy célszerűnek m u ta tk o z n a an n ak kebelében egy ag rárm eteo ro lo g iai osztálynak felállítása három esetleg négy tisztviselővel. Az észak am erik ai W eather-B ureau- hoz hasonló nagyszabású berendezés lé te síté se, — még h a leh etség es volna is — ak k o r sem á lla n a arán y b an az e re d m ény a költségekkel. Az e m líte ttn é l is kisebb m u n k aerő vel azonban az időjárás és te rm é s k u ta tá sa valószínűleg el lesz ejten d ő és az ag rárm eteo ro lo g ia tevékenysége csak egyes speciális m egfigyelésekre fog szorítkozni.