4, szám.
sült Államok részesedésének visszaesése. Az irígye—
sült Államok 1929—ben még l3'8%-kal szerepeltek a világ összes áruforgalmában,
arányuk csak 10'8%i volt
míg 1932—ben
A másik nagy kereskedő
rész—
tuno-o..-
III.-C.I..IICIIIJÚIIIIll...-...un.-nnnoolnnntl-
1933
állam_ Nagy-Britannia, bár részesedése az előző ev rel szemben %%t-kal csökkent (13 5%- ról 130/793—
ra') 1932-ben az 1929, évi részesedési tatja.
arányt mu-
l'IIIlIll-IIIIIIIIICIIIIIIIIIIIlllllIllIl.IllIIIIll...lllIllIlll'lllIll..[-III.I'll-I'llll'lhlllol
a ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e §§
-...-.-..-...--n...-...n-lnnn-nontocccgcl
A mezőgazdasági termények, élő állatok és állati termékek áralakulásah
Mouvement du prix des produits agricoles, des animaux vivomts et des produits anémaumÁ)
Termelői árak egyelőre alig és csak sfu'wvt'myo- san állanak rendelkezésre Ilyenek összrgyüjtésére már több oldalról tölténtek ugyan kisérletek, ezek azonban eddig csak megbízhatatlan és ősszehason—
lításra nem alkalmas adatokat szolgáltattak. Azok- ból az adatokból pedig, amelyek jelenleg rendelke—
zésre állnak a termelői áraknak országos.
sem vidékenkinti átlagát megállapítani nem lehet.
így tehát a mezőgazdasági termények, az elő álla- tok és az állati termékek
nagykereskedelmi illetőleg, a nagykereske- delmi árakból számitott indexszámok alapján vá-
sem
áralakulása csakis a árak,
zolható. Az áralakulás folyamatát azonban ezek a rendelkezésre álló adatok is éppugy mutatják.
mint a termelői árak, azokból számit—
ható indexszámok.
A magyar nagykereskedelmi (btthiMmli árutőzsdén jegyzett árak) indexszámainak adatai szerint a mezőgazdaság és az állattenyés ztás köreibe
(1913. evi illetőleg az
árak
*tartoző termelve'nyek áralakulásu árak 0100) az 19244 év óta a következő volt-
1924. XII. 156 1929. XII. 97
1925. ,, 120 1930. ,, 78
1926. ,, 120 % 1931. ,, 89
1927. ,, 127 § 1932. , 68
1928. ,, 131 § 1933.lll. 7l
Az 1924. decemberi szinvonal jelzi az évvégi ladatok közt a maximumot, amikor _az
56%-kal haladta meg az 1913. évi színvonalat. Ezt ,a kivételesen
árindex
magas árszínvonalat elsősorban a magas gabonaárak idézték elő, amelyeket az eni—
lékezetes csikágói ring akkor mértéktelenül felcsi- gázott. Az 1924, év óta eltelt időszak azután három .élesen elkülöníthető szakaszra oszlik: az első az 1926. év közepéig, a második az 1929. év elejéig tartott, a harmadik pedig, amely az utóbbi időpont—
"ban kezdődött, ma is tart még". Az első az árcsök—
1) Az International Conference of Agricultural Eeonomists 1933. évi jelentésében a magyar csoport jelentésének e gyik részlete. L. meg Szemlénk e szá mának 227. oldalán közölt tanulmányát. —Extmil du rapport de la délégalion hongroise, pnblié dans le Rapport pont 1933 de Itlntemat. Conference of Agricult. Economísts.
??7 ef sui".
Voir Pétude publiée un.:- 1).
du présent numéro.
kenés, a második az áremelkedés, a harmadik pel dig ismét az áresés időszaka volt. E három idő.
szaknak és az általános konjunkturális helyzetnek tot—dulópontjai teljesen ösze—esnek. Az első árcsök—
kenő irányzat a szanálási válság periódusával esett össze. A második időszakban az
párhuzamosan egész
áremelkedéssel gazdasági életünkben általáv nos—an felfelé törekvő irányzat jelentkezett. A har- madik időszakban pedig az árcsökkenés folyamata az általános gazdasági válság kifejlődését követte.
Az1929. kezdődik az az időszak,
amelyben mezőgazdaság mai katasztrófa—
S ennek az időszaknak árala- amelynek következtében mezi'igazdasági termelvényeink jelentékeny
év elején a magyar lis helyzetébe jutott kulása az,
része annyira elérték—
telenedett, hogy arra példa még a 90—es évek agrár válsága idején sem volt,
A gazdasági válság kifejlődése óta a magyar nagykereskedelmi árak indexszámai az árszínvonal évi változását a következr'inek mutatják:
MÉg—203' Agrárindex§Ipari index
1929-ben . § —20 70/ ——25-40 _— 5-00 4,
1930-ban .§ ——1590/0 § ——1960/1; — 9-80/
1931 ben 4—10 00);l §14—1o/ff 4— eso/0 1932-ben ; — 18 207! _ 23 60/" — 10- s,t Általában 4 év alatt§ — 39 se,, § _ 47 70,§§ —25om
Négy esztendő alatt tehát az általános nagy- kereskedelmi index közel 40%i—kal csökkent. Ezt az arányt a mezőgazdaság és az állattenyésztés ter- n'ielvényeinek közel 50%-os áresése nagyon felül—
inutta. Az ipar körébe tartozó anyagok és termé—
kek árának hanyatlása ellenben csak 25%7—os volt.
Az árcsökkenő irányzat az t93t évben meatörni
i ?)
látszik és a többi évvel ellentétben áremelkedést jelez, Ez az emelkedés azonban egyáltalán nem általános megváltozását, mert
azt speciális okok, boletta életbe)
léptetése, majd értékének növelése és az év máso—
dik felének valutáris helyzete idézték elő. Ha az egy—egy év bekövetkezett áresések nem külön-külön v—étotnek figyelembe, hanem az évi át—
lagos indexek liasonlittntnak egymással össze, akv jelenti az irányzat
nevezetesen: tl
folyamán
4, szám.
a:
kor az 1931. évi indexek sem mutatnak csökkenést, hanem csupán az áreső irányzat meglasubbodását.
Az agrártermékek indexszámának csökkeni-si aránya tehát jelentékenyen feliilmulta az ipari ter mékeke't. Az indexszámok megítélésénél azonban
meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdaságnak azokra a termelvényeire, amelyeket Magyarország nem termel, az agrárindex nem terjeszkedik ki, az ipari termelvényeknél viszont a hazai
ipar termékei maradnak figyelmen kívül. Mindez abból a célból, hogy a tulajdonképpeni ipar és a hazai mezőgazdaság és állattenyésztés eltérő ár- alakulás-a minél tisztábban kidomborítható legyen.
Az összefoglaló agrárindex természetesen szá- mos és komplikált jelenségeket takar. Ezért a me- zőgazdaság és állattenyésztés termelvényeinek tény—
mezőgazdasági
leges áralakulására és az áralakulásnak esetleg eltérő jellegére csak az összefoglaló indexnek tényezőkre, vagy legalább is csoportokra való bon- tása világít rá,
A fontosabb mezőgazdasági és állattenyésztési termelvények egyes csoportjainak indexszámai (1918 :100) az 1929—1933. években a következő képet adják:
Szarvas-
Gabona') 53555; 33153 $$$? Szem
1929. I. 105 166 103 105 161
1929. XII. 87 77 104 96 74
1930. ,, 57 75 93 84 93
1931. ,, 61 85 65 72 95
1932. ,, 45 43 59 66 70
1933. III. 51 45 49 71 65
l) A boletta árának figyelembevétele nélkül.
Az 1929. év elején, amikor az öszefoglaló agrár- index is 130—011 állott, az öszes felsorolt árucsopor—
tok indexszámai, különösen a kapásnővényeké és .a takarmányt'éléké, meghaladták a békeparitást.
A négy év alatt, 1932 decemberig, amikor az agrár- index bolettával együtt 47'7%—kal hanyatlott, a
gabona indexe boletta nélkül 57'1001-kal (a boletta
értékét is számítva 26'7%-ka1), a kapásnövényeké 74'l%'i—kal, a szarvasmarháé 42'7%—kal, a sei—tése ,37'1%—kal, a széna indexe pedig 56'5%t-kal csök- kent. Ezek a felsorolt nagyjelentőségű csoportok azok, amelyek a mérlegelés következtében az agrár- index 79%-át adják és így annak alakulását mint- egy négyötöd részben befolyásolják. Ezért az isme- tetés is csak azokra a legfontosabb gabonafélék
(búza, rozs, zab), kapásnövények (tengeri, burgonya és élő állatok (szarvasmarha, sertés) ár- alakulására terjeszkedik ki, amelyek az agrárinde- xet elsősorban és túlnyomórészt befolyásolják.
Gabonaárak. A magyar nagykereskedelmi árak 'indexszámaina—k tanusága szerint a négy f'őkalá—
árpa,
szosnak: a búzának, rozsnak, árpának és zabnak áralakulása az 1929-ben kezdődött és azóta is tartó 'árdepresszió ideje alatt rendkívül érdekes és rál- tozatos képet ad.
"243— 1933
A búza ára az 1928. év folyamán még 30 pengő felett állott, azután pedig, hogy ez év áprilisában 34'28 pengővel maximumát érte el, állandóan csök- kent. A tulajdonképeni erős áresést az 1930/31. ter- melési év hozta. Legalacsonyabhra a búza-árak az 1931. év nyarán sűlyedtek, amikor a budapesti tőzsde árjegyzései szerint rövid ideig 10, sőt 9 pengőn aluli búzaárak is felszínrekeriiltek. E túl—
zottan alacsony árszínvonal azonban nem volt tar—
tós, mert a búza ára csakhamar újból 12 pengő fölé emelkedett. 1932-ben az egész évben csekély ingadozások mellett 12—13 pengő körül állott a búza ára, 1933 első negyedében pedig újból 14—15 pengőig emelkedett. A búzának 1928. évi legmaga- sabb ára és 1931. évi minimuma között az előbbi—
hez viszonyítva nem kevesebb, mint 74'3% külön- bözet mutatkozik. Ez jelenti a legnagyobb szélső- séget. De az 1933. évi árak is csak valamivel több mint felét teszik az 1929 év elején érvényben volt áraknak.
A rozs ára mint általában a gabonaféléké ——
szintén 1928 első felében állott legmagasabban. Ez év áprilisi ára 3295 pengő volt s így nagyon meg- közelítette a búzának akkori szintén igen magas árát. Árcsöikkenése a továbbiakban meglehetősen párhuzamosan haladt a búzáéval. Amikor pedig az 1930. év második felében a búza ára rohamosan aláhanyatlott, a rozs ára is 8 pengőig sülyedt. Az 1931. év tavaszától azután a rozs ára már nagy—
arányú ingadozásokat mutat, kezdetben szilárdult, azután viszaesett, majd az 1931/32. év termelési viszonyai ismét annyira megszilárdították, hogy a termelési év végén a búza árát is meghaladta. Az 1932. évi terméseredmények viszont ismét annyira letörtek a rozs árát, hogy az decemberben 5'85 pen- gőre sülyedt. Az 1933. év első negyedében azonban már ismét 7'8 pengőre emelkedett.
A két takarmánygabonának, az árpának és a zabnak áralakulása a kenyér—magvak gazdasági jelen- tősége mögött marad. Az 1928. évben ezek ára is 30 pengő felett volt. Később az árak hanyatlása folyamán, de csak az 1932. évi termésig, árszín- vonaluk aránylag ellenállóképesebbnek bizonyult a kenyérmagvakénál. Az 1932. év második felében ellenben már úgy az árpának, mint a zabnak ára letört és azóta az akkor 10 pengő alá sűlyedt árak alig változtak.
Indexszámokban kifejezve (1913 :; 100) a búzá—
nak, rozsnak, ár—pának és a zabnak ára 1929 január óta a kiivetkezőképen alakult:
Búza Rozs Árpa Zab 1929. I. . . 98 109 135 115 1929. XII. . . 93 72 87 66 1930. XII. . . 54 43 72 90 1931. XII. . . , 48 67 96 105 1932. Xll. . . , . 50 28 48 39 1933. Ill. . . 57 36 50 39
4. szám.
——244—— 1933
Eszerint a gabonaárak ma hozzávetőlegesen
50—60%.—kal állnak a békeparitás alatt.
A termelési árak hiányában tájékoztatásul pár szóval kiterjeszkedünk a vidéki árakra is. Ha a hozzávetőleges vidéki árak megállapíthatása céljá—
ból a budapesti árak —— amelyekről eddig szo volt
-——- átszámíttatnak, az átszámítás során elsősorban a vidékről Budapestig szóló szállítási költségeket, azután pedig a többi felmerülő költségeket kell számbavenni. A szállítási költségek métermázsán- kint 1'00—2'20 pengőre, a többi költségek pedig, amelyek a gabonánál nem játszanak nagy szerepet, mintegy 0'80 pengőre tehetők.
Ez alapon meghatározva az egyes vidékeknek átalakulását, az eredmények a következők:
A gabona ára métermázsánkint pengőben'.
Búza.
1928. x. 1932. Xb. 1933. m.
Budapest . 31-70 1280 14—83
Vidék 28'70—29'90 9-80—11'00 11-88—13-03 Rozs.
Budapest . 28.88 585 748
Vidék 25'88—27'08 2'85—— 4'05 4'48— 5'68
Árpa.
Budapest . 2775 895 9'30
Vidék 24'75—25'95 5'95— 7'15 6'30— 7'60 Zab.
Budapest . 28'03 8'70 8'50
Vidék 25'08—26'23 5'70— 6'90 5'50— 6'70 Kapásnövényárak. Ezek közül kettőnek, a ten- gerinek és a burgonyának van kimagasló jelentő- sége.
A tengeri általában az a termény, amely a le;:—
nagyobb ingadozásokat mutatja úgy a termésereet—
na'-nyek, mint az áralakulás tekintetében és mint a hizlalás szempontjából legfontosabb takarmány—
fóle, árviszonyaí állandó kölcsönhatásban vannak az állatpiac, elsősorban a sertéspiac, illetőleg a sertéshizlalás mindenkori helyzetével. A tengeri ára az utóbbi években az 1928. év második felében állott a legmagasabban, amikor is 31—32 pengőt ért el. Az ár nagyobbarányú hanyatlása az 1929.
évben kezdődőtt s olyan rohamos volt, hogy (le—
cemberben 13-25 pengőre sülyedt. Az 1930. évi kisebbarányú áringadozások után az 1931. évben és az 1932. év első felében az akkori takarmány'xi- szonyokkal kapcsolatosan az árszínvonal ismét etég jelentékenyen emelkedett és 1932 júliusában a 18 pengőt is meghaladta, 1932 őszén az új áru forgalombahozatalával azonban újból letört és az 1932. év utolsó két hónapjában csak 6'20 pengőt tett. Jelenleg pedig a 7 pengőt közelíti meg.
A burgonya legmagasabb árát az 1928—t929.
évi kivételesen szigorú tél következtében 1929 március—áprilisában érte el, amikor a fehér bur—
gonya nagybani ára elérte a 15 pengőt. Alig egy
évre rá e kivételesen magas árat már rendkívül alacsony ár váltotta fel, amennyiben 1930 áprilisá—
tól kezdve hónapokon keresztül mindössze 260 pengővel jegyezték a burgonyát. Ezt követőleg % burgonya ára újból emelkedett és az 1931. év köze—
pén ismét a 10 pengős árszínvonalat érte el. Ez idő—
ponttól kezdve pedig megint hanyatlott az ár, ame—
lyet az 1932, évi őszi árletörés 4—5 pengőre szorí—
tott le.
A tengeri és a burgonya indexszámai (19132109) az utolsó években a következő képet adják:
Tengeri Burgonya
1929. l. . . . . 156 192
1929. XII. . . . 76 81
1930. ,, . . . 69 92
1931. ,, . . . 79 100
1932. ,, . . . 35 63
1933. Ill. . . . . 39 62
A tongerinél a szállítási és egyéb költségek általában azonosak a gabonáéval s így 1932 decem—
berében. amikor a budapesti ár 6'20 pengőt tett, a vidéki ár 3—4 pengő között ingadozott.
A burgonya ára az ország legfőbb burgonya—
termelő vidékének központjában, Szabolcs várme—
gyének székhelyén, 1933 február havában 3'30 pengő körül mozgott, a budapesti 4'15 pengős árral szemben.
Állatárak. A szarvasmarhaárak
az elsőrendű hízott ökör árát —— egészen az 1930.
év végéig, kevés kivétellel, meghaladták az egy pengőt (élősúly kg. szerint). Fokozatos lemorzso- lódásuk az exportviszonyok romlásával együtt ez—
után következett be. 1932-ben a tavaszi szezonszert'í csökkenés 55 filléres árt idézett elő, ez azonban az év további részében ismét 60 fillér fölé emelikedettv míg az 1933. év tavaszán az ár ismét aláhanyatlott és 50 fillér alá került.
A sertésárak fiatal
alakulása alapján 1928 őszén még 2 pengő felé jár- tak. de az év decemberében már 164 pengőre, két évre rá pedig 123 pengőre csökkentek. A sertés—
hizlalás helyzetének további roszabbodásával első- ízben az 1931/1932. év telén került a sertés ára az egy pengő alá. Az 1932. év további folyamán az ár mar tartott, sőt némileg szilárduló volt, csak az év utolsó hónapjában esett vissza 87 fillérre. 1933 március végén az árjegyzés 95 fillért mutatott.
Az indexszámok (19133100) a szarvasmarha és a sertés átalakulását a következőnek mutatják:
alapulvéve
a zsíros. nehéz, sertésár
Szarvasmarha Sertés
1929. I. . , . . 87 96
1929.Xll. . . 92 93
1930. XII. . . 81 78
1981. XII. . . 64 65
1932.XlI. . , . . 53 55
1933. III. . . 42 60
Az allatáraknak vidéki árakra való visszaveze—
tése részben a minőségi meghatározások,, részben az
4. szám.
eltérö minősítések miatt nagyobb nehézségekkel jár, mint a mezőgazdasági terményeknél. A szállítási ki'-ltségek aránylag legkevesebb szerepet játszanak, az egyéb költségek viszont rendkívül magasak. A szarvasmarha fuvardíja az élősúly kilogrammját csak 17—27 fillérrel (távolság szerint), az egyéb költség ellenben 9'5—10'7 fillérrel terheli. így a dunántúli távolabbi helyekről a budapesti vásárra felhajtott marha terhe mintegy 13 fillér lehet, ami 1933 februárban a budapesti 49 filléres árral szemben 36 filléres helyiárnak felel meg.
A sertés áránál úgy a szállítási, mint az egyéb költségek jóval magasabbak. A szállítási költség közelebbi helyekről 1'5—2 fillér, távolabbi helyek- ről 4—5 tille'r között mozog, az egyéb költségek összege pedig 18'2—19'9 fillér között váltakozik.
ti számítás alapján a dunántúli sertés átlagos terhe 23 fillér s így 1933 márciusában a 95 filléres buda—
pesti paritásról átszámítva, a helyi sertésár mint—
egy 72 fillérre tehető.
Agrárolló. A mezőgazdaság és állattenyésztés termelvényeinek az ipari anyagokhoz és termékek—
hez viszonyított árszínvonala a gazdasági válság kezdete óta az előbbiek kárára jelentékeny módo—
suláson ment át. 1929 januárja óta a mezőgazda—
sági termények, élő állatok és állati termékek, valamint az ipari anyagok és termékek összefoglaló indexszámai negyedévenkint, majd havonkint a kö—
vetkező változást mutatják (1913:100):
Az ipari index Agrárindex Ipari index magasabb u/o-kal
1929. l. . . . 130 139 6'9
lV. . . . 134 135 07
VII. . . . 114 133 16"?
X. . . . 103 132 282
1930. I. . . . 95 131 379
IV. . . . 83 126 518
VII. . . . 88 124 409
X. . . . 83 122 47 '0
1931. l. . . . 82 " 117 427
IV. . . . 87 114 31'0
Vll. . . . 87 111 276
X. . . . 88 117 330
1932. I. . . . 89 118 326
IV. . . . 90 112 244
Vll. . . . 87 108 241
——245-—— 1933
Az ipari index Agrárindex Ipari index magasabb D/e-k al
1932. X.. . . 75 108 440
XI.. . . 69 108 565
XII.. . . 68 107 574
1933. I.. . . 71 105 47'9
II. . . . 72 105 45'8
III.. . . 71 104 465
Az 1929. év elején az agrárindexnek akkori rendkívüli magasága miatt az agrárolló majdnem összecsukódott, mert az év februárjában és áprili—
sában a különbözet mindössze 0*7% volt. Az agrár- index azonban csakhamar rohamosan sűlyedni kez- dett, míg az ipari index csökkenése mérsékelt ma- radt, úgy hogy ez utóbbi az év végén már 36'17- kal multa felül az agrárindexet. 1930—ban a külön- bözet ismét növekedett, csaknem az egész évben 50%i körül járt, a tetőpontját decemberben érte el 52'6%-ka1. 1931—ben javulás következett be, amiben a boletta bevezetésének is része volt és ez év nyarán a két index különbözete 27'6%A—ig sű—
lyedt; az év második termékeknek drágulása,
felében azonban az ipari amely a valutáris bizony- talanság következtében állott be, ismét 34'8%-'1g növelte az agrárollót. Az 1932. év is kedvezően indult, az árak további csökkenése következtében az ipari index júniusban már csak 21'1%-kal multa felül az agrárindexet. Az év második felében azon- ban az agrárindex ismét annyira csökkent, hogy az év végén az ipari és az agrárindex közti különb- ség már 57'4%-ra, vagyis eddig nem látott magas—
ságra emelkedett. Az 1933. év első negyedében pe- dig a helyzet már némileg enyhült, de az indexek különbözete még mindig csak kevéssel sülyedt 50%
alá. _
Mindezek azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági árak alakulása még az 1930/31. évi téli hónapok
áralakulását is felülmulva, az utolsó félévben volt "
a legkedvezőtlenebb s így a mezőgazdaság helyzete is az 1932/33. év telén volt a legsúlyosabb. Az árak- nak újabban észlelt emelkedéséből pedig feltétlen
javulásra még aligha lehet következtetni.
Szőnyi Gyula dr.
