218 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
székelő vállalatoknál folytatják. Sok esetben a licencdíjakban mutatkozó je—
lentős külkereskedelmi deficit mutat rá egy—egy ágazat külföldtől való függé—
sére. A műszeriparban a deficit a kuta—
tási költségek 52 százalékát teszi ki, a kőolajiparbán és az élelmiszeriparban pedig 40—40 százalékát.
Természetesen a modern iparban a kutatások területén sem lehetséges autar—
kiára berendezkedni, de gátat kell vetni ( minden olyan irányzatnak, mely az ipar
ágazatait más országok függvényévé teszi. Véleménye szerint a kutatások fejlesztésére célszerűnek látszik külön—' böző közvetlen (állami támogatás) és közvetett (adókedvezmények) módszerek alkalmazása, különben a francia ipar nem tarthat lépést a világszerte mutat- kozó gyors ipari fejlődéssel, s az ipari,—
lag kevésbé fejlett országok közé esik vissza.
(Ism.: Szira Tamás)
MEZÖGAZDASÁGÉI STATISZTIKA
KHAMIS, S. H.:
MEZÖGAZDASÁGI ÁRSTATISZTIKA.
A FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ALAP- FOGALMAK És JELLEMVONÁSOK
(statistics of agricultural prices. Basic concepts and characteristics in relation__ to uses.) —1 Monthly Bulletin of Agricultural Eco- nomics and Statistics. 1965. 1. sz. 1—9. p.
Szerző az árral mint az árutermelő gazdálkodás egyik legfontosabb változó- jával foglalkozik. Elemzi az árnak és árkapcsolatoknak a mezőgazdasági ter—
melő tevékenységben betöltött szerepét.
Az árak szerepének megismeréséhez szük- séges, hogy mindenkor megfelelő tájé- kozottsággal rendelkezzünk azok fejlő—
déséről. Az ehhez szükséges információ- kat az árstatisztika biztosítja. Az ársta—
tisztika rendszerét általában a felhasz—
nálással kapcsolatos meggondolások hatá—
rozzák meg.
Az árstatisztika eredményeit a mező—
gazdasági üzemek számos esetben hasz—
nosítják. A gazdaság távlati fejlesztésé—
nél,agazdálkodás során a felmerülő prob—
lémák megoldásánál, a termékek érté—
kesítésének megtervezésénél gyakran kell az árakra támaszkodni. Figyelembe ve—
szik az árakat a magán— és szövetkezeti mezőgazdasági vállalatok területi telepí—
tésénél, méretének és egyéb jellemző ada—
tainak megtervezésénél, a piacok kivá- lasztásánál, a hitelpolitika kialakításánál stb. Az árakat az állam használhatja fel a Aleghatékonyabban, többek között a nemzeti, a nemzetközi, mezőgazdasági
programok megtervezésénél, az árpolitika célkitűzéseinek kidolgozásánál.
A statisztikai megfigyelés az alábbi mezőgazdasági ártipusokkal foglalkozik:
a) A gazdálkodónak fizetett ár, amely- nek egyik fontos formáját, a majorban (a termelőhelyen) elért árat. a nemzeti- jövedelem-számitásnál használják fel.
b) A* mezőgazdasági termékek nagykef reskedelmi ára, amely az áralakulás irányvonalát a legjobban mutatja.
c) A mezőgazdasági termékek kiskeres—
kedelmi ára, amely a fogyasztók által fizetett árral azonos.
d) A mezőgazdasági termékek export—_
ára, amely nagykereskedelmi ár ugyan, mégis külön kell megfigyelni. *
e) A mezőgazdasági termékek import—' ára, amely vám nékül, de biztosítási és fuvardijjal együtt értendő. ,
Az a) pont alatti árakat aagazdálkbdók által fizetett árakkal szokták szembeállí—
tani. Ezek lehetnek: s
l. A mezőgazdasági termelésben fel—
használt anyagok árai. a) a folyó termelés anyagszükséglete, b) a szolgáltatások árai, c) a beruházási javak árai).
2, A fogyasztási célokra vásárolt anya—
gok árai.
Az összeállításra, feldolgozásra és köz—_
rebocsátásra vonatkozó tudnivalók közül a legfontosabbak a következők. Első lé—
pésként olyan adatfelvételt kell szervezni, amely tájékoztatást nyújt általában a piaci helyzetről, az árucikkek féleségeif
ről. (
Az árstatisztika adatai több forrásból származhatnak. Ilyenek a reprezentatív felvételek, a piacjelentések, valamint a mezőgazdasági és kereskedelmi szervek
jelentései.
Az árstatisztika problémái a következő nehézségekből származnak: 1. Egy áru—
féleségre rendszerint több árat állapít meg a statisztika a különböző piacokon. 2.
Minden árhoz nem tudunk mennyiséget rendelni, így csak az árak egyszerű átla—
gát tudjuk kiszámítani. 3. Minden piac—
ról nem tudunk adatokat begyűjtenit ezért a piacokat ki kell választani.
Az árstatisztikai adatgyűjtés és feldol—
gozás alapelvei szorosan összefüggenek
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
219
az eredmények felhasználásával. Ez ugyanakkor meghatározza a publikálás módját is. A publikálás gyakorisága a cikkek természetétől függ. Fontos, hogy
az adatfelvétel és a publikálás időpontja között minél kevesebb idő teljen el.
(Ism.: Géring Károly)
KÚLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
Bumm;
ammount"
A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal folyóirata
1965. ÉVI a. SZÁM
Szazonov, Sz.: Az irányítói és mérnöki mun——
ka gépesítése'nek állapota és legközelebbi pers—
pektivái.
Treszorukova, E.: Változás a mezőgazdasági termékek begyűjtésében és a statisztikai mun- ka kérdései.
Kiperman, G.: Pontosabbá kell tenni az ipar—
ágak osztályozását. ' '
Hamov, v.: A kolhoz bruttó jövedelme és a kolhozszámvitel tökéletesítése.
Rübakov, O.: A szociali a országok gazda—
sági fejlődésére vonatkozó értéki mutatók ösz—
szehasonlításának problémái.
Pankova, K.: Figyelmet érdemlő kezdemé—
nyezés (az ügyvitelge'pesítésben).
Oszipov, M.: A szovhoz éves beszámolók gépi feldolgozásának megszervezése.
Rapoport, M. —— Érnszt, L.: Használjuk ki a számítástechnlkát a tenyészállat—állomány
számbavételének megjavítására.
Muhametsina, M.: A szovhozoknak átgondolt utasításra van szükségük a munkaerő számba-
vételéről. 4
Karpov, l.: A statisztikai munka tervezése.
Gurevics, A.: A személyforgalom számbavé—
telének további tökéletesítése a folyami szálli—
tásban. ,
Sztadnik, A.: A felszerelés műszak- (váltás—)
együtthatójának meghatározása.1965. ÉVI 9. SZÁM
Malim'n, Sz.—Rozental', ha.: A népgazdasági arányok elemzése a Belorusz SZSZK—ban,
Vinogradov, K.: Az állóalapok mérlege és
megtérülésük Vizsgálata. '
Karpov, A.: Az üzemi statisztika a gazda- sági tevékenység megjavításának fontos esz—
ze.
Hizsnjakov, V.: Az idő— és darabbér össze- kapcsolásának tapasztalatai az észt kolhozok—
ban.
Ratgauz, M.: A béralap-kihasználás elemzése a szovhozokban.
Marcinkovszkaja, E.: A számviteli dolgozók képzettségének emelése fontos feladat.
Lescsev, A.: A KGST tagországok statisztiku—
sainak gyümölcsöző együttműködése.
Maszlov, P.: Nemzetgazdasági számlarendszer a tőkés országokban.
Mihajlov, P.: A könyvelés tökéletesítése a kolhozokban és szovhozokban.
Libkind, A.: Hogyan elemezzük a mezőgaz—
dasági termelés intenzitását.
Zueua, K.: A kiadások csoportosítása a ház—
tartássiaiisztikában.
Szucskov, P.: A kolhozok és szovhozok te—
hergépkocsi—szállítása számviteli adatainak gépi feldolgozása.
mindomos'ci
SIAWSWUNE
A Lengyel Statisztikai Főhivatal folyóirata
1965. ÉVI a. SZÁM
Kardos, J.: A háztartásstatis'ztikai felvételek eredményeinek pontossága,
Smolinski, Zb.: A gazdaságilag aktív élettar- tam mérésének statisztikai módszerei.
Iszkowski, J.: A termékek osztályozása. (Az egységes termékjegyzék.) . , . Zapart, A.: Lengyelország nyugati es eszaki területeinek húsz éve.
szybisz, B.: Nemzetközi szeminárium Ber—
linben az! ágazati kapcsolatok mérlegéről és a modell opiimalizálásáról.
:Jacek, J.: A Statisztikai Hivatal mező— és erdőgazdasági statisztikai kiadványai.
ITAAHoBo
CTDHAHCTBO
"
CTATMC'I'WHA
A Bolgár Allami Tervbizottság _ és a. Központi Statisztikai Hivatal folyóirata
1965. ÉVI 7. SZÁM
Benev, B.: Az új gépek és felszerelések létre—
hozásával kapcsolatos tevékenység tervezésé—
nek és szervezésének problémái.
Lozanov, K.: A gépipar szakosítási és koope- rációs színvonalának meghatározására szolgáló mutatók.
Filipov, I.: A könnyű— és élelmiszeripar diffe—
renciális jövedelmezősége. *,
Lazarov, V.: A munkatermelékenység eme—lése a sertéstenyésztő gazdaságokban.
Popov, T.—Trendafilov, R.: A munkabér—
mutatók a termelőszövetkezetekben fiatal gyü-
mölcsösök esetében. "
Alekszandrov, M.: Használati értéküket vesz- tett árukészletek normázása és értékesítése.
Mincsev, K.: Az indexmódszer alkalmazása az önköltségelemzésben az iparvállalatoknál.
'Bozsikov, P.: A x2 felhasználása az idény—
szerű ingadozások vizsgálatára.
