MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
2
9. hét
Mezőgazdasági cserearányok
Fertő Imre
Irodalom
• Elmélet:
– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 10. fejezet
– Colman, D. (2009): Agriculture’s Terms of Trade: Issues and Implications.
Presidential Address prepared for presentation at the 27th Conference of the International Association of Agricultural Economists, Beijing, China, August 17, 2009.
• Alkalmazás:
– Zanias, G. P. (1998). Inflation, Agricultural Prices and Economic
Convergence in Greece. European Review of Agricultural Economics, 25, 19–29.
Mezőgazdasági cserearányok
• A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
• Az árak általános szintje változásának mérése
• A mezőgazdasági cserearányok – agrárolló
3 – Definíció
– Mérés – Tények
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
• Eddig az árváltozásokat termékszinten vizsgáltuk
• De a termékszintű, sokszor különböző viselkedést mutató árváltozások általános szintre aggregálása is érdekes
• A mezőgazdasági árak általános szintjének gazdasági és politikai következményei vannak
– A farmerek gazdálkodásának sikere függ a relatív áraktól
– A fiskális, monetáris és kereskedelempolitika is befolyásolhatja a relatív árakat
• A mezőgazdasági árak szintjét az aggregált kereslet és kínálat alakulása határozza meg
• Kereskedelmi szintű kereslet – P=D-1(Q,Y)
• P: az élelmiszerek fogyasztói ára
• Q: aggregált élelmiszerfogyasztás
• Y: keresletre ható egyéb változók, pl. jövedelem, lakosság száma, más jószágok, szolgáltatások árai
• Farm szintű származtatott kereslet
4 – PA=D-1(A, P, PB)
• A: aggregált farm output
• PA: mezőgazdasági árindex
• PB: mezőgazdasági inputok árindexe
• P: az élelmiszerek fogyasztói ára
• Farm-szintű kínálat – A=A(PA,t-1, X)
• X a kínálatra ható tényezők
• PA,t-1= az inputok késleltetett ára
• A három egyenlet segít megérteni, hogy a termelők által kapott árat sok tényező befolyásolja, amelyek
– részben a mezőgazdaságon belülről
– részben a gazdasági más szektoraiból, vagy a nemzetközi gazdaságból származnak
Az árak általános szintje változásának mérése
• A fogyasztói árindex a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri
– Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl.
ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások), nem szerepelnek a fogyasztói árindexben
5
A fogyasztási kiadások megoszlása
a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak.
A fogyasztói árindex bázisai
• A fogyasztói árindex minden hónapban három bázishoz viszonyítva készül:
– Az előző év decemberéhez viszonyító index az év során a tárgyhónappal Főcsoportok A fogyasztói árindexben A nyugdíjasokra vonatkozó
fogyasztói árindexben
Élelmiszerek 23,223 30,316
Szeszes italok,
dohányáruk 9,483 6,305
Ruházkodási cikkek 4,403 2,700
Tartós fogyasztási
cikkek 6,851 2,843
Háztartási energia 9,903 16,994
Egyéb cikkek,
üzemanyagoka) 17,272 16,913
Szolgáltatások 28,865 23,929
Összesen 100,000 100,000
6 bezárólag bekövetkezett árváltozások összességéről ad számot. Inflációs időszakban ez általában hónapról hónapra növekvő mértéket mutat, hiszen a tárgyhavi árnövekedés mindig rárakódik a már addig bekövetkezettekre – A közvetlenül előző hónaphoz viszonyító indexben az árszínvonal egy
hónap alatt bekövetkezett változása, az infláció tárgyhavi üteme tükröződik – Az előző év azonos hónapjához mérő index a 12 hónap alatt
bekövetkezett árváltozásokat összegzi, ily módon hosszabb időtávon érzékelteti az áralakulást, illetve az ütem hónapról hónapra növekvő vagy csökkenő, tehát az infláció gyorsuló vagy lassuló voltát
7
8
Cserearányok
• A probléma a nemzetközi kereskedelem elméletéből származik
• Cserearány:
– Az exportárak és az importárak közötti kapcsolat – Exportár- és az importárindexek aránya
– Ha nő a cserearány, jó az exportáló országnak
– Ha nagyobb egynél a cserearány az exportáló ország jobban jár
Magyarország cserearányai
80 90 100 110 120 130 140 150
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Behozatal Kivitel Cserearány-mutató
9
Agrárolló – mezőgazdasági cserearányok
• Agrárolló
– mezőgazdasági termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe
• mezőgazdasági termékek termelői árindexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak
változásait mutatja
• Ráfordítási árindex: nem csak az ipari, hanem a mezőgazdasági eredetű (pl. vetőmag, takarmány) termékek és szolgáltatások árindexeit is tartalmazza
Agrárolló Magyarországon (előző év=100)
60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok, és állati termékek Összesen
Mezőgaz dasági ráfordítási árindex Agrárolló
10
A mezőgazdasági és az ipari árak alakulása egy növekvő gazdaságban
Agrárolló Magya rországon (előző őv azonos időszaka=100)
80 85 90 95 100 105 110 115 120 125 130
2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
ös szesen mezőgazdasági f oly ó termelő-f elhas ználásra beruházásra A grárolló (termelőiár-index/ráf ordítás ok árindexe)
11
Nyersanyagtermékek cserearányai
• Az agrárolló általánosítva
• Prebish–Singer hipotézis:
– A nyersanyagtermékek relatív árai csökkennek
– Mivel a nyersanyagtermékek többségét a fejlődő országokban állítják elő, ezért a fejlődő országok cserearányai romlanak
Empirikus tanulmányok P-S hipotézisről 1817–1985
Emelkedő TOT a fejlődő országokban
Csökkenő TOT a fejlődő országokban
Nincs statisztikai kapcsolat
1817–1900 5 0 0
1900–1949 11 3 1
1950–1985 9 38 34
Forrás: Scandizzo–Diakosavas (1987)
12
A P-S hipotézis értékelése
• Az empirikus vizsgálatok részben alátámasztják
• Miért lehet igaz?
– Engel-görbe
– Az ásványi anyagok a technológiai fejlődés miatt helyettesíthetők lettek
• Miért nem lehet igaz?
– A technikai haladás a feldolgozóiparban csökkentette az ipari termékek árát, amely inkább a fejlett országokat érintette nem a fejlődőket
– Az OPEC mesterségesen magasan tartja az olajárakat, amely növeli az olajtermelő országok cserearányait (fejlett és fejlődőt egyaránt)
Összefoglalás
• A mezőgazdasági árak előrejelzése nehéz feladat függetlenül az időtávtól és aggregációs szinttől, mert azok függnek
– Gazdasági tényezőktől
– Nem gazdasági tényezőktől mint
• Kormányzati döntések
• Időjárás
• Más előre nem látható események
• A mezőgazdasági árak ingadozása ezért inkább normának számit, mint kivételnek
• Ezért az élelmiszerlánc szereplői fenntartják érdeklődésüket olyan stratégiák és közpolitikák iránt, amelyek csökkentik az árkockázatokat vagy kompenzálják a bizonytalan cserearányokat
