MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre

2011. június

2

3. hét

A mezőgazdasági kínálat

Fertő Imre

Irodalom

• Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 4. fejezet

• Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 2. fejezet

• Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis.

McGraw–Hill, 6. fejezet

• Alkalmazás:

– Chavas, J. P.–Johnson, S. (1982): Supply dynamics: the case of U.S.

broilers and turkeys. American Journal of Agricultural Economics. 64, 558–

564.

– Bakucs, L. Z., Fertő, I., Fogarasi, J., Latruffe, L. (2010) The impact of EU accession on farms’ technical efficiency in Hungary. Post-Communist Economies Vol. 22. (2). 165–175.

A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A kínálatot meghatározó tényezők

• A kínálati rugalmasságok

3

• A kínálat sajátosságai

• A kínálat elemzés módszerei

– Késleltetett eloszlású modellek

A kínálat elmélete

• A kereslet elmélete feltételezi, hogy a fogyasztók

– A hasznosságukat maximalizálják a költségvetési (jövedelem) korlát figyelembe vételével

• A kínálat elmélete feltételezi, hogy a termelők

– A jövedelmüket, profitjukat maximalizálják a költségkorlátok figyelembe vételével

– Gyakori feltevés,

• az inputkombinációk problémáját

• a vállalat/farm elemzését a bevételekben és költségekben kifejezve a kibocsátás függvényében írják le

– A vállalkozó problémája, hogy kiválassza azt az outputot, amely maximalizálja a profitját

– A költség függvényekről az információt kaphatunk a

• termelési függvényből

• költségegyenletekből

4

• Az MC mindig a minimumában metszi az ATC és AVC görbéket

• Bizonyítás:

– Ha VC=g(q), akkor

– MC=g’(q) és AVC=TC/q=g(q)/q – dAVC/dq=(q*g’(q)-g(q))/q²=0 – dAVC/dq=0, ha a számláló=0 – q*g’(q)-g(q)=0

– g’(q)=g(q)/q

• Hasonló módon lehet bizonyítani ATC-re

• Π=TR-TC=p*q-g(q)-b

– Π parciális deriváltjai q-ra és egyenlővé tenni 0-val

• Rövid távon feltesszük, hogy a legtöbb tényező fix, és csak néhány változik

• TFH

– q=f(X1, X2) és – C=(r₁*X₁+r₂*X₂+b

(fix költség)

– C=g(q)+b

• Teljes költség=az output függvénye+

fix költség

• Négy költségreláció

– ATC=TC/q=g(q)+b/q – AVC=TVC/q=g(q)/q – AFC=FC/q=b/q MC=dC/dQ=g’(q)

5 – dΠ/dq=p-g’(q)=0

– p=g’(q)

– Ár=Határköltség

– dΠ/dq néha határbevételnek is hívják, mert a TC parciálisa – Profitmaximumban

• MC=MR=p

• Mi történik ha változik az ár?

– Ha az ár nő vagy csökken az optimális output, amelyben a profit maximális nő vagy csökken, ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje az AVC görbe fölött (AVC alatt nem érdemes termelni, mert nem fedezi a VC-t)

– Ha TR=p*q, akkor

• AR=TR/q=p*q/q=p

• MR=dTR/dq=p

• AR=MR=p

• Ezért a D görbe, amellyel a vállalat szembe néz az érvényes piaci ár

A kínálatot meghatározó tényezők

• Kínálati függvény

• Q_s=f(P_i, P_s, P_c, I_n, N, T, R, O), ahol – Q_s: a kínálat mennyisége – P_i: a temék ára

– Ps: a helyettesítő temék ára – Pc: a kiegészítő termék ára – I_n: az inputok ára

– N: a termelők száma

6 – T: technológia

– R: a termelők eloszlása – O: a termelők célja

Hogyan befolyásolják az egyes változók a kínálat mennyiségét

– P_i: nő vagy csökken – Ps: nő vagy csökken – Pc: nő vagy csökken – I_n: nő

– N: nő, csökken – T: javul

– R: változik – O: változik

A kínálat árrugalmassága

• Saját árrugalmasság

– Ha E_p<1 rugalmas

– Ha Ep=1 egységnyi rugalmas

) / /(

) / (

p

dQ dP P Q

E =

) /(

) (

) /(

)

(

p

Q Q Q Q P P P P

E = − + × + −

7 – Ha E_p>1 rugalmatlan

– Ha Ep=0 teljesen rugalmatlan – Ha Ep=∞ teljesen rugalmas

Kínálati árrugalmasságok

• Keresztárrugalmasság

– Ha E_ij>0, akkor i és j helyettesítők – Ha E_ij<0, akkor i és j kiegészítők – Ha Eij=0, akkor i és j függetlenek

• Input árrugalmasság

A kínálat sajátossága

• A természettől való függőség

• Az időjárástól függő termelési ingadozás

• A termékek gyors romlandósága

• A hosszú termelési ciklus

• Az immobil termelési tényezők magas aránya

• A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága

• Következmények:

– Árrugalmatlan kínálat – Kockázatkerülés

– Inverz kínálati magatartás – „túltermelési csapda”

) / /(

) /

(

ij

dQ dP P Q

E =

) / /(

) /

( dQ dI I Q

E

=

8

A kínálatelemzés módszerei

• Adatok:

– Idősor elemzés Aggregált makro adatok

– Keresztmetszeti adatok

• termelői szintű adatok – Panel adatok

A kettő kombinációja

• Módszerek

– Egy egyenletes modellek

Egy egyenletes modellek

Modell Függvény Rugalmasság

Lineáris Y=α+βX β(X/Y)

Log-log logY=α+βlogX β

Log-lin logY=α+βX βX

Lin-log Y=α+βlogX β(1/Y)

Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/XY)

9

A késleltetett eloszlású modell

• Dinamikus hatások

– A (szak)politikai intézkedések hatásának idő kell – A hatás nagysága és természete változhat időben – Állandó versus átmeneti hatás

• Késleltetett eloszlású modell (Distributed lag) A hatás eloszlása időben

10

Két kérdés

• Milyen messze mehetünk vissza?

– Mekkora legyen a késleltetés hossza – Véges vagy végtelen

• Kell-e az együtthatókat korlátozni?

– Pl. sima alkalmazkodás – Hadd döntsék el az adatok

Korlátlanul véges késleltetett eloszlás

• Véges: a változások a változóban csak egy másik vagy csak egy fix periódusra van hatása

– Pl. monetáris politika a GDP-re 18 hónapon át hat – Az intervallumot bizonyossággal ismerjük

• Korlátlan (strukturálatlan)

– A t+1 periódus hatása nem kapcsolódik a t periódus hatásához

n strukturálatlan késleltetés

nincs szisztematikus szerkezet, amely a β -ra hat A β -k korlátlanok

OLS működik, azaz konzisztens és torzítatlan becslést ad

11

Számtani késleltetésű szerkezet

(impulzus válasz függvény)

12

Számtani késleltetés

Csak egy koefficienst kell becsülni, g , n+1 koefficiens helyett, b₀ , ... , b_n .

13

Polinomiális késleltetés

ahol i = 1, . . . , n

Például, a négyzetes polinóm:

ahol i = 1, . . . , n p = 2 és n = 4

14

Mértani késleltetés

(impulzus válasz függvény)

15

Alternatív késleltetés modellek

• Adaptív várakozás,

– A mértani késleltetés modell egy változata Adaptív várakozás plusz mértani késleltetés modell

– Feltevések a várakozásokra Múltbéli tapasztalat

A várakozások felfrissülnek a hibák fényében

• Parciális alkalmazkodás

– A mértani késleltetés modell másik változata

– Az alkalmazkodás költségbe kerül, nem történik meg olyan gyorsan

A mezőgazdasági termelés

• A termelési függvény:

– Fizikai össztermék, TPP= Y=f(X) – Fizikai átlagtermék: APP=Y/X=f(X)/X – Fizikai határtermék:

• MPP=dTPP/dX=dY/dX=df(X)/dX=f’(X) – Tényezőrugalmasság

• E=(dY/Y)/(dX/X)=(dY/dX)/(X/Y)=MPP/APP

16

Termelési- és költség függvények

• Termelési függvények becslése – Cobb–Douglas

– CES

– Translog etc.

• Költségfüggvények becslése

• Technikai változás becslése

A skálahozadék típusai

17

A skálahozadék forrásai

• A növekvő skálahozadék forrásai – Fix költségek

– Munkamegosztás

– Árelőny az inputok beszerzésében

• A csökkenő skálahozadék forrásai

– A hatékony menedzsment korlátai

– Az agroklimatikus tényezők fölötti kontrol korlátai – A kockázat jellegének megváltozása

Összefoglalás

• A mezőgazdasági kínálat jól leírható a standard közgazdasági elmélettel, de figyelembe kell venni a mezőgazdasági kínálat sajátosságait

– A természettől való függőség

– Az időjárástól függő termelési ingadozás – A termékek gyors romlandósága

– A hosszú termelési ciklus

– Az immobil termelési tényezők magas aránya

– A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága – Következmények:

• Árrugalmatlan kínálat

• Kockázatkerülés