MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

(1)

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre

2011. június

(2)

2

5. hét

A kereskedelmi árrés

Fertő Imre

Irodalom

• Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 6. fejezet

• Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 4. fejezet

• Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw–

Hill, 5. fejezet

• Schrimper, R. A. (1995): Subtleties Associated With Derived Demand Relationships. Agricultural and Reseurce Economic Review, October, 241–246.

• Wohlgenant, M. (2001): Marketing Margin: Empirical Analysis. In. Gardner, B. L.–

Rausser, G. C. (szerk.): Handbook of Agricultural Economics 1B. North-Holland, 934–970.

A kereskedelmi árrés elmélete

• A kereskedelmi árrés megközelítései

• A kereskedelmi árrés empirikus mérése

• A kereskedelmi árrés típusai és változásai

(3)

3

• Árrugalmasságok és kereskedelmi árrés

• Piacszerkezet és kereskedelmi árrés

A kereskedelmi árrés megközelítései

• A termelők és a fogyasztók nem találkoznak közvetlenül egymással, marketing rendszer van közöttük

• Kereskedelmi árrés (MM)

– A fogyasztók által fizetett ár és a termelők által kapott ár közötti különbség – A marketing rendszer szolgáltatásainak költségei (szállítás, csomagolás,

bérek, inputok, profit stb.)

• MM kifejezhető – százalékosan – abszolút értékben

• MM

– Csak az árkülönbséget mutatja, a mennyiségről nem ad információt

A kereskedelmi árrés

(4)

4

A kereskedelmi árrés empirikus mérése

– Marketing számla:

• Különbség az élelmiszerre fordított fogyasztói kiadások (kivéve import, italok, tengeri termékek) és a termelőknek kifizetett érték között

• A változásokra reagál az árakban, termék mennyiségben, a termékösszetételben és marketing szolgáltatások mennyiségében – Piaci kosár-megközelítés:

• A kereskedők fix kosara költségeinek változását méri

• A költségváltozások kizárólag az árváltozások eredményei

• A termelő-kereskedő ár különbség

– A termelők arányával mérik az egyes termékek értékében – Ekvivalens értékben kell mérni

– Példa

(5)

5 2.5 kg vágómarha élősúlyból lesz 1 kg hasított marhahús

A hasított marhahús ára = €8.40/kg átlagosan Az élőállat ára = €1.20/kg élősúlyként

A termelő-kereskedő árkülönbség = €5.40/kg hasított marhahúsban kifejezve (8.40 – 2.5*1.20)

• Stilizált tény:

A termelők részesedése csökken idővel

A tej termelői- és fogyasztói ára

0 50 100 150 200 250

j an .0 6

má rc .0 6

má j. 06

j úl . 06

s ze pt . 06

n ov .0 6

j an .0 7

má rc .0 7

má j. 07

j úl . 07

s ze pt . 07

n ov .0 7

j an .0 8

má rc .0 8

má j. 08

j úl . 08

s ze pt . 08

n ov .0 8

j an .0 9

má rc .0 9

má j. 09

j úl . 09

s ze pt . 09

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

termelői ár fogyasztói ár termelő ár/f ogyasztói ár

(6)

6

A sertéshús termelői- és fogyasztói ára

A farmerek aránya változásának értelmezése

• A nagy kereskedelmi árrés rossz?

– A fogyasztási szerkezet átalakulása a magasabb hozzáadott értékű és fogyasztásra kész termékek felé (marketing költségek nőnek)

– A tényező termelékenység-növekedése gyorsabb a mezőgazdaságban mint az iparban, egyedül hagyva a szolgáltatásokat

– A növekvő piaci erőfölény miatt

– Ezt mutathatja, hogy a termelői árak csökkenése nem jelentkezik a fogyasztói árak csökkenésében

0 50 100 150 200 250 300

jan.92 júl.92

jan.93 júl.93

jan.94 júl.94

jan.95 júl.95

jan.96 júl.96

jan.97 júl.97

jan.98 júl.98

jan.99 júl.99

jan.00 júl.00

jan.01 júl.01

jan.02 júl.02

jan.03 júl.03

jan.04 júl.04

jan.05

HUF/kg

kereskedelmi ár termelői ár

(7)

7

MM változásai

A kereskedelmi árrés változásai

• A származtatott D és S változásai kapcsolódnak a MM-t meghatározó tényezőkhöz – Szállítási költség

– Feldolgozási költség – Feldolgozási technológia – Begyűjtési költségek

• Ezért a MM változásai a származtatott D és S változásaira reagálnak

• Hogyan?

– ∆MM=Pr-Pf

• MM-t nem az elsődleges D és S határozza meg, hanem a származtatott D és S

• Miért?

• Mi határozza meg az elsődleges D és S változását?

• Hogyan befolyásolják a az elsődleges D és S változásai a marketing költségeket?

• Elsődleges D – Jövedelem – Lakosság

– Más jószágok ára – Ízlés

• Elsődleges S

– Más termékek ára és profitja

– Technológia – Input költségek – Időjárás

(8)

8

Például a szállítási költségek növekedése

Az MM változásának hatásai

• A szállítási költség növekedésének hatásai a fogyasztóra és a termelőre függ – S és D relatív árrugalmasságától

– Példa

Ha D árrugalmatlanabb mint S Ha S árrugalmatlanabb mint D

(9)

9

Tökéletesen árrugalmatlan D

Tökéletesen árrugalmatlan S

(10)

10

MM típusai

• Fix %-s MM

– MM=aP_r, ahol 0≤a ≤1

– Ed=Er

• Bizonyítás:

– Ha Pr=kPf, ahol k egy konstans és Qr=Qf

– E_r=dQ/dkP_f*kP_f/Q=dQ/dP_f*P_f/Q=E_d

• Bizonyítás:

– Bármely ∆Q-ra,

• ∆Pr=∆Pf ésQr=Qf

• E_d/E_r=dQ/dP_r*P_r/Q*d P_f/dQ*Q/P_f=P_d/P_r

• Tulajdonságok

– Ha Pd/Pr<, |Ed|>Er

– Dd árrugalmatlanabb mint a Dp

– Nagyobb MM nagyobb különbséget jelent az árrugalmasságokban a termelői és a kereskedelmi szint között

• Konstans MM

– MM=c, ahol c≥0 és konstans

– Párhuzamos D görbék – E_d=E_r(P_d/P_r) ahol,

• E_d: a származtatott D árrugalmassága

• Er: az elsődleges D árrugalmassága

• Pd: származtatott termelői ár

• Pr: kereskedelmi ár

(11)

11

Százalékos MM

Marketing cég magas fix ktg + skálahozadék

MM típusai

• Az abszolút és százalékos MM kombinációja – MM=c+aPr, ahol c>0 és 0≤a ≤1

– Az egységnyi MM csökken az árral, amikor piacra kerülő mennyiség nő – Ed=Er(1-(c/(1-a)*Pr)

(12)

12

Kombinált MM

Árrugalmasságok és MM változás

• Rf=1/(1+(Pr*Es)/Pf*|Ed|)), ahol

– R_f= a teljes árváltozás farm szinten

• Bizonyítás:

– Ha ∆MM= ∆P_r- ∆P_f,akkor a%-s változás farm szinten – Rf= ∆Pf/(∆Pf+∆ Pr)=dPf(dPf+dPr)

– De |E_d|=dQ/dP_r*P_r/Q és E_s=dQ/dP_f*P_f/Q – Ezért dPr=dQ/Ed*Pr/Q és dPf=dQ/Es*Pf/Q

– Ezért R_f=dQ/E_s*P_f/Q/((dQ/E_d*P_r/Q)+dQ/E_s*P_f/Q))

– dQ/Q-val egyszerűsítünk és * Es/Pf

(13)

13 – R_f=1/(1+(P_r*E_s)/P_f*|E_d|))

• Rf=1/(1+(Pr*Es)/Pf*|Ed|)), ha

– E_s=0, akkor R_f=1, a termelők fizetik teljesen MM változását – Ed=0, akkor Rf→0, a fogyasztók fizetik teljesen MM változását – E_s= |E_d|, R_f= P_f/(P_f+P_r)

– Es>|Ed|, Rf<Pf/(Pf+Pr) – E_s<|E_d|, R_f>P_f/(P_f+P_r)

Ikertermék

• X: alaptermék

• X₁ és X₂ ikertermékek

• W1 és w2 fix arány per egység az X-ben

• X₁=w₁X, X₂=w₂X

• P1 és P2 az ikertermékek egységárai

• E_x=(P₁w₁+P₂w₂)/(1/E₁(P₁w₁)+(1/E₂(P₁w₂)

– Ha P1w1 vagy P2w2=0, akkor Ex=E1 vagy E2

(14)

14

MM és a tökéletlen verseny

Összefoglalás

• A kereskedelmi árrést a két piaci szint közötti különbséggel definiáljuk

• Az elméleti modellek azt sugallják, hogy az árrés függ:

• A tényező árak változásától

• A marketing szektor hatékonyságától

• A mezőgazdasági termékek kínálatának változásaitól

• A végső kereslet változásaitól

• A feldolgozó és kereskedelmi szektorban megfigyelhető tökéletlen verseny hatása az árrésre nem egyértelmű