KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén,
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor
2011. január
2
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 9. hét
Erdőgazdálkodás
Ungvári Gábor
Miről lesz szó?
• Erdőgazdálkodás
• Méretek, folyamatok, megközelítések
• A kitermelési döntés standard modellje
• Az erdő értékei – haszonvételek
• A fa termelés – és rész piacai
• A szálaló gazdálkodás modellje
• Mennyi az annyi Magyarországon
3
4
A kitermelési döntés standard modellje
• A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző
• Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont
• Közgazdasági megközelítés – telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése
• Magasabb diszkontláb – rövidebb kitermelési ciklust eredményez – a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során
• Több ciklus figyelembevétele – független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik.
A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív)
• A faárak változása – a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják – a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek.
• Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust - mennyivel? Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket?
A nem hatékony megoldások forrásai 1.
Figyelmen kívül hagyott értékek
• Tüzelő
• Nem fa erdei termékek
• A természet sokszínűségének romlása – biodiverzitás – génkészlet megőrzés – jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége
• Vízgyűjtő védelem
• Éghajlat változás – szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása
• Turizmus és felüdülés
• Kellemesség és jóérzés
• Létezési érték
• Konverziós érték (?)
5
Értékelési technikák erdei haszonvételekre
• Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és
költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére?
• REDD – Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries
Transzfer mechanizmusok
6
A nem hatékony megoldások forrásai 2.
Az erdőirtás hajtóerői
• A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet – a származtatott hasznok piacának hiánya
• Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek.
• Szegénység – az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata.
• Adósság nemzeti szinten – a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi;
• Ellentétes ösztönzők – perverse incentives – rossz kormányzati politikák
• A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége
–a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága
–Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására – Elinor Ostrom
–de akár a tulajdonos „őslakók” saját preferenciái
Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása
• A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán
–Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) – lassú, de folyamatos – sík és dombvidék
–Bányafa szükséglet – XVII–XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék – Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808
Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770
–XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása – az erdő felújítások elmaradása
–25–27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon
–A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent
• Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése
• Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel.
7
• Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már
hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani – Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése
A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása
• Támogatott telepítés és gondozás
• Hatékony eszköz használat
• A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások
• Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel
• A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése
• Problémák:
• A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben – egyenlőtelen koreloszlások – kieső időszakok.
• A fafaj összetétel változása – rövidülő ciklusok
• A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek
• Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti.
• Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt.
A változás hajtóerői
• Átalakult tulajdonosi viszonyok
–Magántulajdonosok megjelenése
–Kisebb birtokméretek
8
• Átalakult támogatási rendszer
–EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét – más típusú prioritások
–Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása
• Felértékelődő
–Helyi ökológiai funkciók
–közjóléti funkciók – rekreáció
–Globális funkciók
• Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának a
megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás megvalósítása – szálaló gazdálkodás
A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás
9
Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén
• Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy