• Nem Talált Eredményt

2011. január Szakmai felelős: Ungvári Gábor Készítette: Ungvári Gábor KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "2011. január Szakmai felelős: Ungvári Gábor Készítette: Ungvári Gábor KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén,

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor

2011. január

(2)

2

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 9. hét

Erdőgazdálkodás

Ungvári Gábor

Miről lesz szó?

Erdőgazdálkodás

Méretek, folyamatok, megközelítések

A kitermelési döntés standard modellje

Az erdő értékei – haszonvételek

A fa termelés – és rész piacai

A szálaló gazdálkodás modellje

Mennyi az annyi Magyarországon

(3)

3

(4)

4

A kitermelési döntés standard modellje

A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző

Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont

Közgazdasági megközelítés – telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése

Magasabb diszkontláb – rövidebb kitermelési ciklust eredményez – a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során

Több ciklus figyelembevétele – független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik.

A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív)

A faárak változása – a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják – a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek.

Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust - mennyivel? Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket?

A nem hatékony megoldások forrásai 1.

Figyelmen kívül hagyott értékek

Tüzelő

Nem fa erdei termékek

A természet sokszínűségének romlása – biodiverzitás – génkészlet megőrzés – jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége

Vízgyűjtő védelem

Éghajlat változás – szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása

Turizmus és felüdülés

Kellemesség és jóérzés

Létezési érték

Konverziós érték (?)

(5)

5

Értékelési technikák erdei haszonvételekre

Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és

költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére?

REDD – Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries

Transzfer mechanizmusok

(6)

6

A nem hatékony megoldások forrásai 2.

Az erdőirtás hajtóerői

A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet – a származtatott hasznok piacának hiánya

Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek.

Szegénység – az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata.

Adósság nemzeti szinten – a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi;

Ellentétes ösztönzők – perverse incentives – rossz kormányzati politikák

A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége

a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága

Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására – Elinor Ostrom

de akár a tulajdonos „őslakók” saját preferenciái

Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása

A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán

Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) – lassú, de folyamatos – sík és dombvidék

Bányafa szükséglet – XVII–XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék – Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808

Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770

XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása – az erdő felújítások elmaradása

25–27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon

A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent

Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése

Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel.

(7)

7

Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már

hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani – Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése

A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása

Támogatott telepítés és gondozás

Hatékony eszköz használat

A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások

Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel

A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése

Problémák:

A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben – egyenlőtelen koreloszlások – kieső időszakok.

A fafaj összetétel változása – rövidülő ciklusok

A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek

Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti.

Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt.

A változás hajtóerői

Átalakult tulajdonosi viszonyok

Magántulajdonosok megjelenése

Kisebb birtokméretek

(8)

8

Átalakult támogatási rendszer

EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét – más típusú prioritások

Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása

Felértékelődő

Helyi ökológiai funkciók

közjóléti funkciók – rekreáció

Globális funkciók

Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának a

megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás megvalósítása – szálaló gazdálkodás

A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás

(9)

9

Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén

Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy

A fa piac Magyarországon

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,