OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
Készítette: Varga Júlia
Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
OKTATÁSGAZDASÁGTAN
2. hét
Az oktatás gazdasági szerepét vizsgáló elméletek I.
Emberitőke-elmélet
Vállalati beruházási döntések
Varga Júlia
1989 2002
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 életkor (év)
log kereset
általános iskola szakmunkásképző
érettségi felsőfok
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1 1.2
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 életkor (év)
log kereset
általános iskola szakmunkásképző
érettségi felsőfok
Forrás: Kézdi Gábor számításai az OMK Bértarifa felvételének adatai alapján.
In: Munkaerő-piaci Tükör 2004.
Referencia kategória 16 éves, csak általános iskolát végzettek
Életkereseti görbék
A munkavállaló termelékenysége:
minden vállalatnál nő → általános képzés
csak a képző vállalatnál nő → speciális képzés
A munka közbeni képzés fajtái
MP
t= W
t‘n’ periódusig foglalkoztatja a vállalat a dolgozót
képzési periódus: 0. periódus
képzést követő periódusok: n–1
A vállalat haszna A vállalat költségei
11 0
1
1
0
( 1 ) ( 1 )
n
t
t t n
t
t t
i k W
i W MP MP
k = a képzés közvetlen költsége
Munka közbeni képzés
i G W
n
MP
t
t t
t
1
1
( 1 )
MP
0+ G = W
0+ k
11 0
1
1
0
( 1 ) ( 1 )
n
t
t t n
t
t t
i k W
i W MP MP
Munka közbeni képzés
MP
0+ G = W
0+ k
A képzés közvetett költségei a lehetséges MP’0 és tényleges határtermék (MP0) különbsége : MP0 - MP’0
MP’
0+ G = W
0+ C
C = k+ (MP
0’ - MP
0)
Munka közbeni képzés
i G W
n
MP
t
t t
t
1
1
( 1 )
MP’
0+ G = W
0+ C
G=0
Általános képzés
MP
0’ = W
0+ C,
MP
0’ =(MP
0’ – MP
0) + k W
0= MP
0- k
Az általános képzés költségeit az egyén fizeti a képzési periódusbeli alacsonyabb keresetek formájában
Általános képzés
MP,W
Képzési idő Képzés után
MP’0 MP0
MPt
Ráfordítás
Haszon
Ha a vállalat fizetné, nem tudná begyűjteni a hasznot
idő
jövőbeli kereseti
potenciálja megnövekszik
Életkor W
Kereset képzés nélkül
Potenciális kereset Tényleges kereset
É*
Általános képzés – az egyén fizeti
Termelékenység:
képzés nélkül: MP0
képzés után a képző vállalatnál: MPtk
képzés után máshol, nem a képző vállalatnál: MP0 képzés alatt: MP0k < MP0
Speciális képzés
MP,W
Képzési idő Képzés után
MP0 = a dolgozó bére más
vállalatnál
MP0k
MPtk
A költségeket az egyén nem vállalja, mert nem tudná kikényszeríteni a költségeit megtérítő magasabb bért
Speciális képzés
idő
MP,W
Képzési idő Képzés után
MP0 = a dolgozó bére más
vállalatnál MP0k
MPtk Ha a dolgozó kilép, a vállalat nem tudja begyűjteni a hasznot
Speciális képzés
idő
MP,W
Képzési idő Képzés után
MP0 = a
dolgozó bére más vállalatnál
MP0k
MPtk
A képzési költségeket és a hasznot a vállalat megosztja a dolgozóval a munkaerő-
forgalomtól függő mértékben
W0
Wt
Speciális képzés
idő
A speciális képzésben részesült dolgozónak nagyobb az állásbiztonsága
W,MP
W,MP
Foglalkoztatás
W1=MP1
Foglalkoztatás
W1 MP1
E Speciális képzés Általános képzés
E1 E”
MP’’ MP’
MP’
MP’’
A kereslet csökkenésének hatása az általános és speciális
képzésben részesült dolgozók foglalkoztatására
• Miért csökken az átlagos termelékenység a gazdasági visszaesés korai szakaszában?
→ nem bocsájtják el a speciális képzésben részesült dolgozókat.
• Fellendülés kezdeti szakasza – miért növelhető a kibocsájtás a foglalkoztatás növelése nélkül?
→ „raktárkészlet” speciális képzettségű dolgozókból.
