• Nem Talált Eredményt

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre

2011. június

(2)

2

8. hét

Árkülönbségek és minőség

Fertő Imre

Irodalom

• Elmélet:

– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 7. fejezet

– Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 8. fejezet

• Alkalmazás:

– Parcell, J. L.–Schroeder, T.C. (2007): Hedonic retail beef and pork product prices. Journal of Agricultural and Applied Economics 39 (1) 29–46.

Árkülönbségek és minőség

• A minőség problémája a közgazdaságtanban

• Minőségi osztályok az élelmiszergazdaságban

• Operacionális és árhatékonyság

• A minőségi osztályok hatása a keresletre és kínálatra

• A minőségi osztályok közötti kapcsolat

• A minőségi osztályok és a kereskedelmi árrés

• Az osztályozás kérdései

(3)

3

A minőség problémája a

közgazdaságtanban: egy példa

• A megfigyelhetetlen minőség hatása (Akerlof 1976)

• TFH. A farmerek búzát termelnek – Termelési költség:

Jó minőség: 1,5 Ft/kg Rossz minőség: 1,4 Ft/kg – A molnár fizet

Jó minőség: 2 Ft/kg Rossz minőség: 1 Ft/kg – Tökéletes információ

A farmerek jó minőséget termelnek

A farmerek profitja= 2 Ft/kg–1,5 Ft/kg=0,5 Ft/kg

A példa folytatása

• Tökéletlen információ (a molnár nem tudja megfigyelni a búza minőségét)

– A molnár felteszi, hogy mindenki jó minőséget termel, ezért 2 Ft/kg árat ajánl – De, a farmerek közül néhányan viszont rossz minőséget termelnek, ezért

növelik profitjukat

• Következmény: nincs egyensúly, ha minden farmer rossz minőséget termel

• Tökéletlen információ, Tfh.

(4)

4 – A molnár 1,5 Ft/kg fizet a rossz minőségért,

– A molnár kockázat-semleges

– Maximális fizetési képessége az átlagos minőségtől függ:

• P=ρ(2Ft)+(1- ρ)1,5Ft, ahol

• ρ a jó minőséget termelő farmerek aránya

• Ebben az esetben ρ=0, ezért p=1,5 Ft/kg

• Következmények:

– A farmerek 10 fillért keresnek kilónként – A molnár profitja zéró

– Létezik egyensúly, de nem optimális

– Az egyensúlyban alacsony minőségű búzát termelnek, noha a magas minőségű búza a társadalom és a szereplők számára is jobb lenne

– Piaci kudarc (kontraszelekció), mert a minőség nem megfigyelhető

Minőségi osztályok az élelmiszer- gazdaságban

• Megoldás a tökéletlen információra – Minőségi osztályok

– Szerződés – Integráció

• Minőségi osztályok

– Minőség: szubjektív dolog

– Élelmiszerminőségi standardok: általánosan elfogadott tulajdonságai a

(5)

5 terméknek

– Osztályok: a termékek egységes besorolása a minőségi standardok szerint

• Két aspektus

– A marketing rendszer szállítási funkciója – Az összehasonlítás áttekinthetősége

Operacionális és árhatékonyság

• A minőségi osztályok növelik a marketing rendszer hatékonyságát

• Árhatékonyság: (allokációs aspektus) – Növeli az árinformációk tartalmát

– Növeli az árképzési folyamat pontosságát – Növeli a verseny szintjét

– Növeli a kínálat elosztásának pontosságát

– Biztosítja a megfelelő információk összegyűjtését a keresletről és kínálatról

• Operacionális hatékonyság (költségminimalizálás) – Korlátozza a minőségről szóló alku idejét

– Növeli a leírás alapján történő vásárlás lehetőségét (e-kereskedelem!) – Ösztönzi a marketing funkciók specializációját

– Csökkenti a reklám és promóciós költségeket – Növeli a technológiai fejlesztés lehetőségeit

(6)

6

A hatékonyság mérése

• Technikai hatékonyság (TE):OQ/OP

– Ha TE=1, akkor az izokvanton vagyunk

– Ha Q és P távolsága nő, TE közelít a 0-hoz, azaz 0<TE≤1

– Q nem a legjövedelmezőbb technológia, noha technikailag hatékony

• Ár/allokatív hatékonyság (AE): OR/OQ

– Legjobb technológia arány P mellett/legjobb technológia a legjobb tényezőarány mellett

• Gazdasági hatékonyság (EE): OR/OP

• Számíthatjuk vállalatra, iparágra

• Strukturális hatékonyság (SE) súlyozni kell a vállalatok részesedését

• Pl. három vállalat:

– EE(1; 0,5;03) súlyok (4/7; 2/7; 1/7) – SE=1*(4/7)+0,5*(2/7)+0,3*(1/7)=0,757

(7)

7

A minőségi osztályok hatása a keresletre

A és B különböző preferenciájú fogyasztók, a hozzá tartozó egyensúlyi pontok K és L J egy fix arány az egyes minőségi osztályok között (osztályozatlan termék)

K és L magasabb indifferencia görbén van, mint J

(8)

8 A és B különböző vásárló erejű fogyasztók, a hozzá tartozó egyensúlyi pontok G és H T egy fix arány az egyes minőségi osztályok között

N kevésbé preferált, mint H

A minőségi osztályok hatása a kínálatra

Dg nagyobb, mint Du ezért azonos mennyiség magasabb ár mellett a termelők jövedelme nő

Az egyes termelők nettó jövedelme az osztályozás prémium nagyságától nő

Az osztályozás előnyei

• A vásárlást kényelmesebbé, olcsóbbá teheti

• Az osztályozás lényeges eleme a határidős piacoknak

• Biztosítja a szállítás során felmerült veszteségek megállapítását

• A magasabb minőséget termelő farmerek jobban járnak

• Biztosítja a piaci intelligenciát

• Eszköz a termelők képzésére, hogy javítsák termékeik minőségét

(9)

9

A minőségi osztályok közötti kapcsolat

Homogén kereslet, változatlan minőség

Ha a minőségi osztályok jó helyettesítők, akkor a piac kitisztul A minőség eloszlása

nem változik változik

Kereslet homogén

heterogén

(10)

10

Homogén kereslet, változó minőség

D1: ha a minőség ellenőrzött nagy prémium jár a közepes (B) és a jó minőségnek (A) D2: csak egy osztály van

D3: ha a fogyasztók hajlandók nagy prémiumot fizetni a jó minőségért (A)

Heterogén kereslet, változatlan minőség

• Nincs ábra, mert a vásárlók nem egyeznek meg minőségben

• Lehetnek minőségi osztályok, de az árak inkább a relatív kereslettől és kínálattól függnek

• Pl. USA búzaosztályozás

(11)

11

Heterogén kereslet, változó kínálat

• A minőségi osztályokat használhatjuk, ha a piac szegmentált

• De nem jön létre olyan verseny, mint a 2. esetben, mivel a heterogén kereslet miatt az egyes osztályok csak korlátozottan helyettesíthetik egymást

• Az osztályozás azonban elősegítheti a kereslet és a kínálat optimális találkozását

• Pl. zöldség, gyümölcs, dohány

Az osztályozás kritériumai

• Tényleges tulajdonságon kell alapulnia

• Pontosan és egységesen kell mérni

• Érthető terminológia

• A termelés átlagát tartalmaznia kell

• Az osztályozás költségei elfogadhatók legyenek

Az osztályozás problémái

• A minőség meghatározása

• Az osztályok meghatározása

• Az osztályozás megvalósítása

• Minőségromlás osztályozás után

• Változik-e marketing lépcsőnként

• Az osztályok és a márkanevek kapcsolata

(12)

12

Összefoglalás

• A mezőgazdasági piacok a termékek egyre növekvő mértékben heterogének

• A fogyasztók kereslete nő a specializált termékek iránt

• A különböző minőségbiztosítási és osztályozási rendszereknek nő a jelentősége, mivel azok növelhetik a marketing rendszer operacionális és árhatékonyságát

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

– Ha az ár nő vagy csökken az optimális output, amelyben a profit maximális nő vagy csökken, ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje az AVC görbe fölött

• „A magam részéről csak azt fájlalom, hogy a piac definíciója körül csatának, amelyet az érdekeltek többezerszer megvívtak, … mi közgazdászok alig

– A releváns földrajzi piac olyan területből áll, amely magában foglalja a termékek vagy szolgáltatások keresletét és kínálatát, és amelyek a verseny.

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

áramlása esetén az árak a különböző régiókban a kereslet és kínálat változásaira, illetve a régiók közötti transzferköltségekre reagálnak. • Egy adott régióban

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék