MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
2
7. hét
A mezőgazdasági árak időbeli változása
Fertő Imre
Irodalom
• Elmélet:
– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 8. fejezet
– Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 6. fejezet
– Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis.
McGraw–Hill, 12. fejezet
• Alkalmazás:
– Waugh, F. (1964): Cobweb models. Journal of Farm Economics 46. 732–
754.
– Hayes, D. J; Schmitz, A. (1987): Hog Cycles and Countercyclical Production Response. American Journal of Agricultural Economics, vol. 69, no. 4, 762–
70.
3
Vázlat
• A mezőgazdasági árak vizsgálata időben – Szezonális árváltozások
– Éves áringadozások – Hosszú távú ártrendek – Árciklusok
• Az időbeli árváltozások magyarázata keresleti és kínálati modellekkel
Definíciók
• Statikus: egy adott időpont
• Komparatív statika: két időpont összehasonlítása
• Dinamikus: az idő explicit figyelembevétele
• Mi okozza az időbeli árváltozásokat?
– D és S görbék elmozdulása
• Az árváltozások nagysága függ
– D és S görbék elmozdulásának nagyságától – D és S görbék árrugalmasságától
4
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 1.
• S konstans, – D nő, P* nő,
– D csökken, P** csökken
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 2.
• D konstans,
– S nő, P* csökken, – S csökken, P** nő
5
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 3.
• D gyorsabban nő mint S, P* nő
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 4.
• S gyorsabban nő mint D, P* csökken
6
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 1.
• Árrugalmatlanabb S vagy D, nagyobb
áringadozást jelent, amikor S vagy D változik
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 2.
• Árrugalmasabb S vagy D, kisebb áringadozást jelent,
amikor S vagy D változik
7
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 3.
• Árrugalmatlan S és árrugalmas D, kisebb áringadozást jelent,
amikor S változik
• De ez nem igaz visszafelé D-re
Az „agrárprobléma”
• Két fontos jellemzője van a mezőgazdasági termékeknek – D és S általában erősen árrugalmatlan
– Az éves termelés nagy instabilitása
• Következmény:
A mezőgazdasági árak potenciálisan nagy ingadozása
8
Szezonális változások az árban
• Szezonális ármozgás:
– Ismétlődő ármozgások évente
– Ok: D vagy S, vagy mindkettő szezonális viselkedése – Kínálati szezonalitás
A bárány koratavasszal születik, A gabonaféléket évente aratják
– Keresleti szezonalitás a hőmérséklethez vagy ünnepekhez kapcsolódva:
Húsvéti sonka, Jégkrém, sör: nyáron
Tej: télen és ősszel, nyáron kevesebb Vágott virág: Valentin nap
9
0 100 200 300 400 500 600 700 800
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2006 2007 2008 2009 2010
PA RADICSOM Zöldpaprika
20 30 40 50 60 70
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2006 2007 2008 2009 2010
Búza Kukorica, morzsolt
220 240 260 280 300 320 340 360 380
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2006 2007 2008 2009 2010
Vágómarha Vágósertés
11 12 13 14 15 16 17 18 19
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2006 2007 2008 2009 2010
tyúktojás
10
A szezonális kínálat modellje
• Feltevések
– A S szezonális, a D nem
– Három szezon egy évben: 1, 2, 3
– A gabonát az 1 szezonban aratják, majd tárolhatják és értékesíthetik 1, 2, vagy a 3 szezonban
– Három kínálati görbe S1, S2, S3.
• S rugalmatlanabbá válik, amikor a készletek csökkennek
• Az árak emelkednek aratás után a készletezési költségekre reagálva
• Közvetlen költségek
• Kockázati prémium
• Kényelmi jövedelem
11
Az egy ár törvénye
• Pf-Pc=S, ahol
– Pf: a várható jövőbeni ár – Pc: a jelenlegi ár
– S: készletezési költség
• A jelenlegi és a várható jövőbeni ár a tökéletesen kapcsolódik egymáshoz a készletezési költségeken keresztül
A gabonafélék normális szezonális ármozgása
Félig tárolható termékek
• TFH: a készleteket értékesíteni kell az új szezon előtt
• Az árak nőnek a készletezési költségekkel
• Amikor a következő szezon közeledik
– A készleteket likvidálják
– Az árak csökkennek azonnal a következő szezon aljára
12
A gabonafélék normális szezonális ármozgása – Tárolható termékek
TFH: a készleteket át lehet vinni az új szezonra
• A készletezés befolyásolja az árakat
• Nagy termés a készlethez képes – A készleteket likvidálják mielőtt
az árak elkezdenek esni az új aratás miatt
– A normális ármozgás marad
• Kis termés a készlethez képes
– Magasabb árak a normál aratási áraknál
– Több készletet visznek a másik évre – Az új árakat a készletek határozzák meg jobban, nem pedig az új aratás nagysága
– Eltérés a normális ármozgástól
13
Éves árváltozások
• Változások S-ben – Időjárás
– Növényi kártevők – Állati betegségek
– Más nem kontrolálható erők
Ártrendek
• Az ártrendek szisztematikusak és hosszú távúak – Makroökonómai: infláció, defláció
– Szektorális: trendek a mezőgazdasági árakban
• Mi okozza a trendeket a mezőgazdasági árakban – Változások az ízlésben és preferenciákban
– Változások a jövedelmekben és lakosság számában – Változások az egészséges életmóddal kapcsolatban – Technikai haladás
– Tartós változások a D és S meghatározó tényezőkben
• Változások D-ben
– Sokkal stabilabb mint S – Export kereslet
– Támogatási rendszer változása
– Jövedelem – Lakosság száma – Ízlés
– Kormányzati embargó
14
A mezőgazdasági árak alakulása hosszú távon
Ciklikus árváltozások
• Az ármozgás megismétlődik meghatározott időnként
• Sertés-ciklus
– alacsony termelés → magas ár – magas ár → több kocát állítanak be
– több kocát állítanak be → nagyobb termelés – nagyobb termelés → alacsony ár
– Koca kivágás → alacsony termelés
• A sertés-ciklus általában négy évig tart
15
Sertésárak- és termelés Magyarországon
2 , 0 0 0 2 , 4 0 0 2 , 8 0 0 3 , 2 0 0 3 , 6 0 0 4 , 0 0 0
2 8 0 3 2 0 3 6 0 4 0 0 4 4 0 4 8 0 5 2 0
I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2 0 0 7 2 0 0 8 2 0 0 9 2 0 1 0
á r t e rm e lé s
16
A ciklus két fázisa
• A felfelé tartó fázis:
– a termelés bővítésének fázisa a magas árra történő reakció – Biológiai korlát
• Lefelé tartó fázis
– Az állat kivágások fázisa az alacsony árra történő reakció – Nincs biológiai korlát
– Általában rövidebb mint a felfelé tartó fázis
Pókháló-elmélet 1.
• Ezekiel 1938, Káldor 1936, Coase–Fowler 1935
• Felteszi, hogy az árak és mennyiségek rekurzív módon kapcsolódnak az oksági láncban
– magas ár → növekvő termelés → csökkenő ár → csökkenő termelés → növekvő ár
• Feltevések
– A termelési döntés és az output realizálása között időbeli különbség van – A termelők döntései a jelen árakon alapulnak (naiv árvárakozás)
17
Pókháló-elmélet 2.
• Ha nincs késleltetés a modellben akkor
– St=a+bPt – Dt=c+dPt – Dt=St
• Ezért
– a+bPt=c+dPt – Pt=(c-a)/(b-d)
Pókháló-elmélet 3.
• Egyensúlyi ár egy elsőrendű differencia egyenlet – Tfh: Pt=P0, t=0, akkor
– Pt=[P0-(a-c)/d]+ [b/d]t+(a-c)/(d-b)
• Következmény: az árak ingadoznak az egyensúlyi pontok körül a D és S relatív meredekségétől (nem árrugalmasság) függően
• Három eset:
– | b | > | d | → divergáló ciklus – | b | < | d | → konvergáló ciklus
– | b | = | d | → állandó amplitudójú ciklus
• Ha van késleltetés a modellben akkor
– St=a+bPt-1 – Dt=c+dPt – Dt=St
• Ezért
– a+bPt-1=c+dPt – Pt=(a-c)/d+(b/d)bPt-1
• Nincs egyértelmű megoldás:
– Pt=f(Pt-1)
18
Pókháló-elmélet 4.
Pókháló-elmélet 5.
19
Pókháló-elmélet 6.
Pókháló-elmélet – számpélda
• Qst=Pt-1
• Qdt=10-Pt
• Qst=Qdt
• Pt*=10-Pt-1
• Pt-1=6
• 1 periódus
– Qs1=P0=6=Qd1
– P1=10-6=4
• 2. periódus
– Qs2=P1=4=Qd2
– P2=10-4=6
• 3. periódus
– Qs3=P2=6=Qd3
– P3=10-6=4
• 4. periódus
– Qs4=P3=4=Qd4
– P4=10-4=6
20
Pókháló-elmélet korlátai
• Naiv árvárakozások nem reálisak
– A farmereknek komplexebb várakozásaik vannak
• Ártámogatás
• Egyetemi előrejelzések
• Saját előrejelzések
• Határidős piacok
• A tervezett és a realizált termelés nem esik egybe
• S és D nem konstans időben
• A termelés alkalmazkodása nem szimmetrikus
Összefoglalás
• Az időbeli árváltozásokat meghatározó tényezők – A termelési folyamat biológiai jellege
– A késleltetett alkalmazkodás a mezőgazdaságban
– Az árrugalmatlanság fontossága a mezőgazdaságban és hatása az árak stabilitására vagy instabilitására
• A mezőgazdaság inherensen instabil jellege
