MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készítette: Fertő Imre

Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

3. hét

A mezőgazdasági kínálat

Fertő Imre

Irodalom

• Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 4. fejezet

• Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices.

Blacwell, 2. fejezet

• Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw–Hill, 6. fejezet

• Alkalmazás:

– Chavas, J. P.–Johnson, S. (1982): Supply

dynamics: the case of U.S. broilers and turkeys.

American Journal of Agricultural Economics. 64, 558–564.

– Bakucs, L. Z., Fertő, I., Fogarasi, J., Latruffe, L.

(2010) The impact of EU accession on farms’

technical efficiency in Hungary. Post-Communist Economies Vol. 22. (2). 165–175.

A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A kínálatot meghatározó tényezők

• A kínálati rugalmasságok

• A kínálat sajátosságai

• A kínálat elemzés módszerei

– Késleltetett eloszlású modellek

A kínálat elmélete

• A kereslet elmélete feltételezi, hogy a fogyasztók

– A hasznosságukat maximalizálják a költségvetési (jövedelem) korlát figyelembe vételével

• A kínálat elmélete feltételezi, hogy a termelők

– A jövedelmüket, profitjukat maximalizálják a költségkorlátok figyelembe vételével

– Gyakori feltevés,

• az inputkombinációk problémáját

• a vállalat/farm elemzését a bevételekben és költségekben kifejezve a kibocsátás függvényében írják le

– A vállalkozó problémája, hogy kiválassza azt az outputot, amely maximalizálja a profitját

– A költség függvényekről az információt kaphatunk a

• termelési függvényből

• költségegyenletekből

A kínálat elmélete

• Rövid távon feltesszük, hogy a legtöbb tényező fix, és csak néhány

változik

• TFH

– q=f(X₁, X₂) és

– C=(r₁*X₁+r₂*X₂+b (fix költség)

– C=g(q)+b

• Teljes költség=az output

függvénye+fix költség

• Négy költségreláció

– ATC=TC/q=g(q)+b/q – AVC=TVC/q=g(q)/q – AFC=FC/q=b/q

– MC=dC/dQ=g’(q)

A kínálat elmélete

• Az MC mindig a minimumában metszi az ATC és AVC görbéket

• Bizonyítás:

– Ha VC=g(q), akkor

– MC=g’(q) és AVC=TC/q=g(q)/q – dAVC/dq=(q*g’(q)-g(q))/q

=0 – dAVC/dq=0, ha a számláló=0 – q*g’(q)-g(q)=0

– g’(q)=g(q)/q

• Hasonló módon lehet bizonyítani ATC-re

A kínálat elmélete

• Π=TR-TC=p*q-g(q)-b

– Π parciális deriváltjai q-ra és egyenlővé tenni 0-val

– dΠ/dq=p-g’(q)=0 – p=g’(q)

– Ár=Határköltség

– dΠ/dq néha határbevételnek is hívják, mert a TC parciálisa

– Profitmaximumban

• MC=MR=p

A kínálat elmélete

• Mi történik ha változik az ár?

– Ha az ár nő vagy csökken az optimális output, amelyben a profit maximális nő vagy csökken, ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje az AVC görbe fölött (AVC alatt nem érdemes termelni, mert nem fedezi a VC-t)

– Ha TR=p*q, akkor

• AR=TR/q=p*q/q=p

• MR=dTR/dq=p

• AR=MR=p

• Ezért a D görbe, amellyel a vállalat szembe

néz az érvényes piaci ár

A kínálatot meghatározó tényezők

• Kínálati függvény

• Q

=f(P

, P

, P

, I

, N, T, R, O), ahol – Q

: a kínálat mennyisége

– P

: a temék ára

– P

: a helyettesítő temék ára – P

: a kiegészítő termék ára – I

: az inputok ára

– N: a termelők száma – T: technológia

– R: a termelők eloszlása

– O: a termelők célja

Hogyan befolyásolják az egyes változók a kínálat mennyiségét

– P

: nő vagy csökken – P

: nő vagy csökken – P

: nő vagy csökken – I

: nő

– N: nő, csökken – T: javul

– R: változik

– O: változik

A kínálat árrugalmassága

• Saját árrugalmasság

– Ha E_p<1 rugalmas

– Ha E_p=1 egységnyi rugalmas – Ha E_p>1 rugalmatlan

– Ha E_p=0 teljesen rugalmatlan – Ha E_p=∞ teljesen rugalmas

) /

/(

) /

(

p

dQ dP P Q

E 

) /(

) (

) /(

)

(

p

Q Q Q Q P P P P

E      

Kínálati árrugalmasságok

• Keresztárrugalmasság

– Ha E

>0, akkor i és j helyettesítők – Ha E

<0, akkor i és j kiegészítők – Ha E

=0, akkor i és j függetlenek

• Input árrugalmasság

) /

/(

) /

(

ij

dQ dP P Q

E 

) /

/(

) /

( dQ dI I Q

E



A kínálat sajátossága

• A természettől való függőség

• Az időjárástól függő termelési ingadozás

• A termékek gyors romlandósága

• A hosszú termelési ciklus

• Az immobil termelési tényezők magas aránya

• A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága

• Következmények:

– Árrugalmatlan kínálat – Kockázatkerülés

– Inverz kínálati magatartás – „túltermelési

csapda”

A kínálatelemzés módszerei

• Adatok:

– Idősor elemzés

Aggregált makro adatok – Keresztmetszeti adatok

• termelői szintű adatok – Panel adatok

A kettő kombinációja

• Módszerek

– Egy egyenletes modellek

Egy egyenletes modellek

Modell Függvény Rugalmasság

Lineáris Y=α+βX β(X/Y)

Log-log logY=α+βlogX β

Log-lin logY=α+βX βX

Lin-log Y=α+βlogX β(1/Y)

Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/XY)

A késleltetett eloszlású modell

• Dinamikus hatások

– A (szak)politikai intézkedések hatásának idő kell

– A hatás nagysága és természete változhat időben

– Állandó versus átmeneti hatás

• Késleltetett eloszlású modell (Distributed lag)

– A hatás eloszlása időben

Késleltetett eloszlású modell

Gazdasági akció t időpontban

Hatás t időpontban Hatás t+1 időpontban

Hatás t+2 időpontban

Késleltetett eloszlású modell

Hatás t időpontban

Gazdasági akció

t időpontban Gazdasági akció t-1 időpontban

Gazdasági akció t-2 időpontban

Két kérdés

• Milyen messze mehetünk vissza?

– Mekkora legyen a késleltetés hossza – Véges vagy végtelen

• Kell-e az együtthatókat korlátozni?

– Pl. sima alkalmazkodás

– Hadd döntsék el az adatok

Korlátlanul véges késleltetett eloszlás

• Véges: a változások a változóban csak egy másik vagy csak egy fix periódusra van

hatása

– Pl. monetáris politika a GDP-re 18 hónapon át hat

– Az intervallumot bizonyossággal ismerjük

• Korlátlan (strukturálatlan)

– A t+1 periódus hatása nem kapcsolódik a t

periódus hatásához

y

=  + 

x

+ 

x

+ 

x

+ . . . +

x

+ e

n strukturálatlan késleltetés

nincs szisztematikus szerkezet, amely a

-ra hat

A -k korlátlanok

OLS működik, azaz konzisztens és

torzítatlan becslést ad

Számtani késleltetésű szerkezet (impulzus válasz függvény)

i

_i

₀ = (n+1)

₁ = n

₂ = (n-1)

_n = 

. . .

0 1 2 . . . . . n n+1

. .

. .

lineáris

késleltetésű szerkezet

Számtani késleltetés

bevezetjük a következő kifejezést:

_ii = (n - i+ 1) 

₀ = (n+1) 

₁ = n 

₂ = (n-1) 

₃ = (n-2) 





_n-2 = 3 

_n-1 = 2 

_n = 

Csak egy koefficienst kell becsülni, , n+1 koefficiens helyett, ₀ , ... , _n .

y_t =  + ₀ x_t + ₁ x_t-1 + ₂ x_t-2 + . . . +_n x_t-n + e_t

Polinomiális késleltetés

. . . .

.

0 1 2 3 4 i



₀

₁ ₂

₃

₄

ahol i = 1, . . . , n p = 2 és n = 4

Például, a négyzetes polinóm:

₀ = ₀

₁ = ₀ + ₁ + ₂

₂ = ₀ + 2₁ + 4₂

₃ = ₀ + 3₁ + 9₂

₄ = ₀ + 4₁ + 16₂

n = a késleltetés hossza p = polinóm foka

ahol i = 1, . . . , n



= 

⁺ 

^{i +} 

ⁱ

^+...+ 

ⁱ



= 

⁺ 

^{i +} 

ⁱ

Polinomiális késleltetés

Mértani késleltetés

(impulzus válasz függvény)



.

. .

. .

0 1 2 3 4 i

₁ = 

₂ = ²

₃ = ³

₄ = ⁴

₀ = 

mértani

csökkenő súlyok

y

=  + 

x

+ 

x

+ 

x

+ 

x

+ . . . + e

y

=  + x

+  x

+ 

x

+ 

x

+ . . .) + e

Végtelen strukturálatlan késleltetés:

Végtelen mértani késleltetés:

Helyettesítés 

= 



= 



= 



= 



= 

.

. .

Alternatív késleltetés modellek

• Adaptív várakozás,

– A mértani késleltetés modell egy változata Adaptív várakozás plusz mértani késleltetés

modell

– Feltevések a várakozásokra Múltbéli tapasztalat

A várakozások felfrissülnek a hibák fényében

• Parciális alkalmazkodás

– A mértani késleltetés modell másik változata

– Az alkalmazkodás költségbe kerül, nem történik meg olyan gyorsan

A mezőgazdasági termelés

• A termelési függvény:

– Fizikai össztermék, TPP= Y=f(X)

– Fizikai átlagtermék: APP=Y/X=f(X)/X – Fizikai határtermék:

• MPP=dTPP/dX=dY/dX=df(X)/dX=f’(

X)

– Tényezőrugalmasság

• E=(dY/Y)/(dX/X)=(dY/dX)/(X/Y)=MP

P/APP

Termelési- és költség függvények

• Termelési függvények becslése – Cobb–Douglas

– CES

– Translog etc.

• Költségfüggvények becslése

• Technikai változás becslése

A skálahozadék típusai

A skálahozadék forrásai

• A növekvő skálahozadék forrásai – Fix költségek

– Munkamegosztás

– Árelőny az inputok beszerzésében

• A csökkenő skálahozadék forrásai – A hatékony menedzsment korlátai – Az agroklimatikus tényezők fölötti

kontrol korlátai

– A kockázat jellegének megváltozása

Összefoglalás

• A mezőgazdasági kínálat jól leírható a standard

közgazdasági elmélettel, de figyelembe kell venni a mezőgazdasági kínálat sajátosságait

– A természettől való függőség

– Az időjárástól függő termelési ingadozás – A termékek gyors romlandósága

– A hosszú termelési ciklus

– Az immobil termelési tényezők magas aránya – A tömegtermelés előnyeinek korlátozott

alkalmazhatósága – Következmények:

• Árrugalmatlan kínálat

• Kockázatkerülés