MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készítette: Fertő Imre
Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
1. hét
Bevezetés
Fertő Imre
Irodalom
• Swinnen, JF. M. (2010): The Right Price of
Food: Reflections on the Political Economy of Policy Analysis and Communication.
Katholieke Universiteit Leuven. Licos Discussion Paper, 25910
• FAO (2009): The state of agricultural commodity markets, 2009. Rome
• Timmer, C. P., Akkus, S (2008): The Structural Transformation as a Pathway out of Poverty:
Analytics, Empirics and Politics. Center for
Global Development, Working Paper, no. 150
A kurzus vázlata
• Az élelmiszerpiacok rendszere
• Az élelmiszerpiacok jellemzői
• A mezőgazdasági rendszerek jellemzői
• A mezőgazdasági rendszerek problémái
• A mezőgazdaság strukturális átalakulása
• Egy probléma felvető esettanulmány: az élelmiszerek „helyes ára”
Fontosabb internetes források
• Adatforrások
– http://data.worldbank.org/
• http://data.worldbank.org/data-catalog/world- development-indicators/
• http://cies.adelaide.edu.au/agdistortions/database/
report/
– http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eu rostat/home
– http://datacentre.chass.utoronto.ca/pwt/index.html – http://www.ers.usda.gov/Data/FATUS/
– http://portal.ksh.hu/
Az élelmiszerpiacok rendszere
Tényező piacok Input piacok
Mezőgazdasági termékek piaca
Kiskereskedő piacok Farmerek
Feldolgozók
Elosztók és kereskedők
Nagykereskedői piacok
Nemzetközi kereskedelem
Fogyasztók
Az élelmiszerpiacok jellemzői
• Tényező piacok
– Hiányzó piacok (környezet, agrárkutatások), a versenyző használat szabályozása (föld: agrártermelés versus
golfpálya)
• Elsődleges termékpiacok
– Versenyző piacok jellemzően nagy volatilitással,
csökkenő cserearányokkal, gyenge termelői alkuerővel
• Input és nagykereskedői piacok
– Koncentrált piacok, esetenként problematikus piaci erőfölénnyel
• Élelmiszer-kiskereskedelmi piacok
– Változó fogyasztói magatartás, aszimmetrikus információ, élelmiszer biztonság, reklám
• Nemzetközi kereskedelmi piacok
– A különböző növényi/állati betegségek terjedése
A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői
• A termelés térbeli kiterjedtsége
• Különbségek a termelésben megfigyelhető skálahozadék tekintetében az élelmiszerlánc különböző szintjein
• A termelés időbeli szekvenciális természete
A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői
• A termeléshez kapcsolódó bizonytalanság
• Szezonalitás
• Romlandóság
• Növekvő nemzetközi integráció
• Az állam nagy szerepe a
mezőgazdasági piacok szabályozásában
A mezőgazdasági rendszerek közös problémái
• Jelentős áringadozás a keresleti és kínálati sokkok miatt
– A fejlett országokban ez a nagyobb a termelői, mint a fogyasztói szinten
• Az élelmiszerekhez való hozzájutás problémája az alacsony jövedelmű háztartásokban
A mezőgazdasági rendszerek közös problémái
• A makropolitikák hatása az élelmiszerláncokra
• A piaci közvetítőkkel szembeni ellenszenv
• A kormányzati beavatkozások magas költségei
– arra utalnak, hogy sem a piac, sem az állam nem működik jól
A mezőgazdaság strukturális átalakulása
• A mezőgazdaság súlyának csökkenése a mezőgazdaságban (GDP, foglalkoztatás)
• A háztartási szintű termeléstől
elmozdulás az integrált termelési rendszerek irányába
• A mezőgazdasági termelők és az élelmiszerlánc többi szereplőjének kapcsolódása az információs
gazdasághoz/társadalomhoz
A mezőgazdaság aránya a GDP-ben
versus az egy főre jutó GDP
A mezőgazdaság aránya a foglalkoztatásban versus az egy főre jutó GDP
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000 Egy főre jutó GNI (US$ 2002)
Mezőgazdaság aránya a teljes foglalkoztatásban (százalék 2002)
Az élelmiszerek „helyes ára”
• Timmer (1986): Mi az élelmiszerek helyes ára?
• A kérdés újragondolása a 2006–2008-as élelmiszerválság tükrében
• Mit mutatnak az adatok?
– Hosszú távon a mezőgazdasági árak csökkennek
– 2006–2008 erős mezőgazdasági áremelkedés
• Két kérdés:
– Mi a magyarázata a 2006–2008-as áremelkedésnek?
– Mi az élelmiszerek helyes ára most? (Swinnen 2010)
A világpiaci árak alakulása
0
2004006008001000
US dollár/tonna
2006m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1 idő
kukorica rizs buza
A világpiaci árak alakulása
2000300040005000
US dollár/tonna
2006m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1 idő
marhahus serteshus
Hogyan értelmezzük „helyesen” a mezőgazdasági árak változásait?
• Válság előtt: FAO (2005):
– “a mezőgazdasági árak lefelé tartó hosszú távú trendje százmilliók
élelmiszerbiztonságát fenyegeti a világ legszegényebb országaiban,
ahol a termékek értékesítése gyakran az egyedüli bevételi forrás”
Hogyan értelmezzük „helyesen” a mezőgazdasági árak változásait?
• Válság után: IFPRI (2008):
– „2007-ben a világélelmezés hosszú távú
egyensúlyának megbomlása nyilvánvalóvá vált és az emelkedő élelmiszerárak elkezdték
tovább fenyegetni a szegény emberek élelmiszerbiztonságát a földön.
– … A jelenlegi élelmiszerár válságnak hosszú távú romboló hatása lehet az emberek
egészségére, életmódjára és hozzájárulhat a világ legszegényebb embereinek további
alultápláltságához.”
Magyarázat?
• Swinnen (2010):
– Tömegmédia és politikai kommunikáció
• A tömegmédiában bemutatott történetek hatása a cselekvésre
• A szervezetek vágya, hogy feltűnjenek a médiában, hogy céljaikat elérjék
– A tömegmédia jellemzőinek kombinált hatása
• Áganda képző hatás (CNN effektus)
• Fókusz a sokkokra és „eseményekre”
• A rossz hírek iránti koncentrált kereslet („rossz hír” hipotézis)
