MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készítette: Fertő Imre

Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

6. hét

Az árak változása térben

Fertő Imre

Irodalom

• Elmélet:

– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 9. fejezet – Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices.

Blacwell, 7. fejezet

– Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and

Commodity Market Analysis. McGraw–Hill, 14.

fejezet

• Alkalmazás:

– Bakucs Lajos Zoltán–Fertő Imre: A mezőgazdasági árak térbeli integrációja a magyar tejpiacon. Területi Statisztika Vol. 10. (47) (5) 410–426. (2007)

Az árak változása térben

• A régiók közötti árkülönbségek meghatározása

• A térbeli piacok közötti árstruktúrák

• A piac térbeli határai

• Térbeli egyensúlyi modellek

A régiók közötti árkülönbségek meghatározása

• Az árak változnak térben – Városon belül

– Országon belül – Országok között

• Mert:

– Szállítási költségek

– Különbségek a keresletben és a kínálatban

– Természetes és jogi akadályok

A tv paprika-árak heti alakulása a négy budapesti fogyasztói piacon (ft/kg)

0 200 400 600 800 1000 1200

2008/1 2008/33 2009/15 2009/47

bp fehérvári bp fény bp fővám bp lehel

A dobozostej-árak heti alakulása nagytájanként

90 100 110 120 130 140

2005M01 2005M07 2006M01 2006M07 ALFOLD_D DUNANTUL_D EMAGY_D

Termelői tejárak havi alakulása Magyarországon (PPH) és Lengyelországban (PPP)

.10 .15 .20 .25 .30 .35 .40

96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10

PPH PPP

A régiók közötti árkülönbségek meghatározása

• Az egy ár törvénye:

– Ha tökéletes verseny van, nincsenek externáliák,

kereskedelmi korlátok és szállítási költségek, akkor az egy ár törvénye érvényesül, mivel az arbritrázs

biztosítja, hogy egy jószág ára azonos legyen a térbeli piacok (város, régió, országok) között – P₁=P₂+TC

• Ahol TC a transzferköltségeket jelenti

• TC=f(fix költségek, távolság, mennyiség)

• TC relatíve nagy lehet a mezőgazdasági termékeknél mert

– Romlandóak

– Ömlesztett, nagy tömeg jelleg

A régiók közötti árkülönbségek meghatározása

• TFH:

– Kompetitív piac,

– Homogén termékek

– Nincsenek kereskedelmi korlátok – Informált kereskedők

• Nincs kereskedelem a térbeli piacok között:

– Az árak szerkezetét nem lehet csak a TC alapján meghatározni

• Egy központi piac: minden fölösleg előállító piac ideszállítja a temékét

– P=P_központi-TC_i, ahol i a fölösleg előállító piac

• Több fölösleg előállító piac, több fogyasztói piac – Az árképzés bonyolultabb

Több fölösleget előállító piac, több fogyasztói piac

A=300

B=330 X=290

Y=310

30

50 20

40 10

A, B: fogyasztói piacok; X, Y: fölösleget előállító régiók; _ _ _=TC

Több fölösleget előállító piac, több fogyasztói piac

• A legalacsonyabb költségű forrás

határozza meg a piaci árat (X) a deficites régiókban

• A termelők odaszállítják az árujukat, ahol a legmagasabb nettó jövedelmet érik el

• A fölösleget előállító régiókban az ár

egyenlő a deficites régió ár mínusz a

szállítási költség erre a piacra

A régiók közötti árkülönbségek meghatározása

• A legkisebb szállítási költségű szállítási

módszertől/eszköztől függnek

• Ez pedig függ a távolságtól

Közút

Vasút Vízi

távolság TC

A régiók közötti árkülönbségek meghatározása

• A termékek romlandósága és befolyásolja a térbeli árkülönbségeket

• Pl. TCtejtermékek<TC_{nyers tej}

– A feldolgozók a termelők közelébe települnek

P

távolság

nyers tej

krém vaj

Pfolyékony tej

P_krém P_vaj

nyers tej krém

vaj

Árfelületek

50 40 30 20 10

100 200 300

400 km távolság a piactól

Termelői ár 50

10

400 P

T P=50-0,1km

Árfelületek

10 20 30 40 50

100 200 300 400

km távolság a piactól

Termelői ár 50

10

400 P

T P=10+0,1km

A piac térbeli határai

6

5,5

5 4,5

4 3,5

5 4,5

4 3,5

P_A-T_A=P_B-T_B

A

B

A piac térbeli határai

A B

6

4

2

5

3

400 600

Két piac: A; B Távolság: 600 km P_A=6

P_B=5

TC=0,5/100 km

Y=km távolság A-tól 6-Y=km távolság B-től P_A=6-0,5Y

P_B=5-0,5(6-Y) 6-0,5Y=5-0,5(6-Y) 4=Y

A→400 km; B→200 km

A piac térbeli határai

A B

6

4

2

5

3

400 600

A piac térbeli határai változnak, ha

a relatív árak változnak a TC változik

TFH:

P_B=5→P_B=6 TC=0,4/100km 3

6

267 4,67

A világpiac bevezetése az elemzésbe A többletkeresleti görbe

P_w

Q_p Q_c

ED

Q_t

A többletkeresleti görbe

1. M=D-S (deriváljuk P-re)

2. dM/dP=dD/dP-dS/dP (szorozzuk P/M-mel)

3. dM/dP* P/M =dD/dP* P/M -dS/dP *P/M (szorozzuk D/D és S/S/sel)

4. dM/dP* P/M =dD/dP* P/M*D/D -dS/dP *P/M*S/S

5. _m= _d*D/M- _s*S/M

Következmény: |_m | > | _d |

A világpiac bevezetése az elemzésbe A többletkínálati görbe

P_w

Q_p Q_c

ES

Q_t

A többletkínálati görbe

1. X=S-D (deriváljuk P-re)

2. dX/dP=dS/dP-dD/dP (szorozzuk P/X-szel)

3. dX/dP* P/X =dS/dP* P/X -dD/dP *P/X (szorozzuk D/D és S/S/sel)

4. dX/dP* P/X =dS/dP* P/X*S/S -dD/dP *P/X*D/D

5. (5) _x= _s*S/X- _d*D/X Következmény: _x > _s

A világpiaci egyensúly meghatározása

D S

ED ES

D S

Exportőr ország Világpiac Importőr ország

A szárazság hatása az importáló országban

D S

ED ES

D S

Exportőr ország Világpiac Importőr ország

A szállítási költség bevezetése

D S

ED ES

D S

Exportőr ország Világpiac Importőr ország

• Az arbritrázs garantálja, hogy P_i-P_et,

• Ha van kereskedelem, akkor P_i=P_e+t

t

A térbeli árképzés lehetséges problémái

• A termékek nem homogének

• Az információ hiánya az egyes régiókban

• A dinamikus változásokhoz való alkalmazkodás időigénye

• A kereskedelmi szerződések

korlátozhatják a szabad ármozgást

• A régiók közötti természetes és

mesterséges korlátok

Összefoglalás

• Korlátok hiányában és a termékek szabad

áramlása esetén az árak a különböző régiókban a kereslet és kínálat változásaira, illetve a régiók közötti transzferköltségekre reagálnak

• Egy adott régióban a kereslet és kínálat

változásai befolyásolhatják távoli régiók árait is, olyanokat is, amelyikkel nem állnak közvetlen kapcsolatban

• A transzfer költségek változása

megváltoztathatja a termelők relatív előnyeit a

különböző régiókban