MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
2
1. hét
Bevezetés
Fertő Imre
Irodalom
• Swinnen, JF. M. (2010): The Right Price of Food: Reflections on the Political Economy of Policy Analysis and Communication. Katholieke Universiteit Leuven.
Licos Discussion Paper, 25910
• FAO (2009): The state of agricultural commodity markets, 2009. Rome
• Timmer, C. P., Akkus, S (2008): The Structural Transformation as a Pathway out of Poverty: Analytics, Empirics and Politics. Center for Global Development, Working Paper, no. 150
A kurzus vázlata
• Az élelmiszerpiacok rendszere
• Az élelmiszerpiacok jellemzői
• A mezőgazdasági rendszerek jellemzői
• A mezőgazdasági rendszerek problémái
• A mezőgazdaság strukturális átalakulása
• Egy probléma felvető esettanulmány: az élelmiszerek „helyes ára”
3
Fontosabb internetes források
• Adatforrások
– http://data.worldbank.org/
• http://data.worldbank.org/data-catalog/world-development-indicators/
• http://cies.adelaide.edu.au/agdistortions/database/report/
– http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home – http://datacentre.chass.utoronto.ca/pwt/index.html
– http://www.ers.usda.gov/Data/FATUS/
– http://portal.ksh.hu/
Az élelmiszerpiacok rendszere
4
• Tényező piacok
– Hiányzó piacok (környezet, agrárkutatások), a versenyző használat szabályozása (föld: agrártermelés versus golfpálya)
• Elsődleges termékpiacok
– Versenyző piacok jellemzően nagy volatilitással, csökkenő cserearányokkal, gyenge termelői alkuerővel
• Input és nagykereskedői piacok
– Koncentrált piacok, esetenként problematikus piaci erőfölénnyel
• Élelmiszer-kiskereskedelmi piacok
– Változó fogyasztói magatartás, aszimmetrikus információ, élelmiszer biztonság, reklám
• Nemzetközi kereskedelmi piacok
– A különböző növényi/állati betegségek terjedése
A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői
• A termelés térbeli kiterjedtsége
• Különbségek a termelésben megfigyelhető skálahozadék tekintetében az élelmiszerlánc különböző szintjein
• A termelés időbeli szekvenciális természete
• A termeléshez kapcsolódó bizonytalanság
• Szezonalitás
• Romlandóság
5
• Növekvő nemzetközi integráció
• Az állam nagy szerepe a mezőgazdasági piacok szabályozásában
A mezőgazdasági rendszerek közös problémái
• Jelentős áringadozás a keresleti és kínálati sokkok miatt
– A fejlett országokban ez a nagyobb a termelői, mint a fogyasztói szinten
• Az élelmiszerekhez való hozzájutás problémája az alacsony jövedelmű háztartásokban
• A makropolitikák hatása az élelmiszerláncokra
• A piaci közvetítőkkel szembeni ellenszenv
• A kormányzati beavatkozások magas költségei
– arra utalnak, hogy sem a piac, sem az állam nem működik jól
A mezőgazdaság strukturális átalakulása
• A mezőgazdaság súlyának csökkenése a mezőgazdaságban (GDP, foglalkoztatás)
• A háztartási szintű termeléstől elmozdulás az integrált termelési rendszerek irányába
• A mezőgazdasági termelők és az élelmiszerlánc többi szereplőjének kapcsolódása az információs gazdasághoz/társadalomhoz
6
A mezőgazdaság aránya a GDP-ben versus az egy főre jutó GDP
A mezőgazdaság aránya a
foglalkoztatásban versus az egy főre jutó
GDP
7
Az élelmiszerek „helyes ára”
• Timmer (1986): Mi az élelmiszerek helyes ára?
• A kérdés újragondolása a 2006–2008-as élelmiszerválság tükrében
• Mit mutatnak az adatok?
– Hosszú távon a mezőgazdasági árak csökkennek – 2006–2008 erős mezőgazdasági áremelkedés
• Két kérdés:
– Mi a magyarázata a 2006–2008-as áremelkedésnek?
– Mi az élelmiszerek helyes ára most? (Swinnen 2010)
A világpiaci árak alakulása
02004006008001000
US dollár/tonna
2006m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1
idő
kukorica rizs
buza
8
Hogyan értelmezzük „helyesen” a mezőgazdasági árak változásait?
• Válság előtt: FAO (2005):
– “a mezőgazdasági árak lefelé tartó hosszú távú trendje százmilliók élelmiszerbiztonságát fenyegeti a világ legszegényebb országaiban, ahol a termékek értékesítése gyakran az egyedüli bevételi forrás”
• Válság után: IFPRI (2008):
– „2007-ben a világélelmezés hosszú távú egyensúlyának megbomlása nyilvánvalóvá vált és az emelkedő élelmiszerárak elkezdték tovább fenyegetni a szegény emberek élelmiszerbiztonságát a földön.
– … A jelenlegi élelmiszerár válságnak hosszú távú romboló hatása lehet az emberek egészségére, életmódjára és hozzájárulhat a világ legszegényebb embereinek további alultápláltságához.”
2000300040005000
US dollár/tonna
2006m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1
idő
marhahus serteshus
9
Magyarázat?
• Swinnen (2010):
– Tömegmédia és politikai kommunikáció
• A tömegmédiában bemutatott történetek hatása a cselekvésre
• A szervezetek vágya, hogy feltűnjenek a médiában, hogy céljaikat elérjék
– A tömegmédia jellemzőinek kombinált hatása
• Áganda képző hatás (CNN effektus)
• Fókusz a sokkokra és „eseményekre”
• A rossz hírek iránti koncentrált kereslet („rossz hír” hipotézis)
