MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készítette: Fertő Imre
Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
7. hét
A mezőgazdasági árak időbeli
változása
Irodalom
• Elmélet:
– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 8. fejezet
– Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 6. fejezet
– Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw–Hill, 12. fejezet
• Alkalmazás:
– Waugh, F. (1964): Cobweb models. Journal of Farm Economics 46. 732–754.
– Hayes, D. J; Schmitz, A. (1987): Hog Cycles and
Vázlat
• A mezőgazdasági árak vizsgálata időben – Szezonális árváltozások
– Éves áringadozások – Hosszú távú ártrendek – Árciklusok
• Az időbeli árváltozások magyarázata
Definíciók
• Statikus: egy adott időpont
• Komparatív statika: két időpont összehasonlítása
• Dinamikus: az idő explicit figyelembevétele
• Mi okozza az időbeli árváltozásokat?
– D és S görbék elmozdulása
• Az árváltozások nagysága függ – D és S görbék elmozdulásának
nagyságától
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 1.
• S konstans,
– D nő, P* nő, – D csökken, P**
csökken
P
P*
P**
P
D0 D*
D**
S
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 2.
• D konstans,
– S nő, P* csökken, – S csökken, P** nő
P
P*
P**
P
D S*
S**
S
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 3.
• D gyorsabban nő mint S, P* nő
P
P*
P
D D*
S*
S
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 4.
• S gyorsabban nő mint D, P* csökken
P
P*
P
D D*
S*
S
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 1.
• Árrugalmatlanabb S vagy D, nagyobb
áringadozást jelent, amikor S vagy D
változik
P
P*
P
D D*
S*
S
P*
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 2.
• Árrugalmasabb S vagy D, kisebb
áringadozást jelent, amikor S vagy D
változik
P
P*
P
D D*
S*
P* S
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 3.
• Árrugalmatlan S és árrugalmas D,
kisebb áringadozást jelent, amikor S
változik
• De ez nem igaz visszafelé D-re
P
P*
P
D D*
S*
S
P*
Az „agrárprobléma”
• Két fontos jellemzője van a mezőgazdasági termékeknek
– D és S általában erősen árrugalmatlan
– Az éves termelés nagy instabilitása
• Következmény:
A mezőgazdasági árak potenciálisan
Szezonális változások az árban
• Szezonális ármozgás:
– Ismétlődő ármozgások évente
– Ok: D vagy S, vagy mindkettő szezonális viselkedése
– Kínálati szezonalitás
A bárány koratavasszal születik, A gabonaféléket évente aratják
– Keresleti szezonalitás a hőmérséklethez vagy ünnepekhez kapcsolódva:
Húsvéti sonka,
Jégkrém, sör: nyáron
Tej: télen és ősszel, nyáron kevesebb Vágott virág: Valentin nap
0 100 200 300 400 500 600 700 800
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2006 2007 2008 2009 2010
PARADICSOM Zöldpaprika
20 30 40 50 60 70
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
2006 2007 2008 2009 2010
Búza Kukorica, morzsolt
220 240 260 280 300 320 340 360 380
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 12 13 14 15 16 17 18 19
tyúktojás
A szezonális kínálat modellje
• Feltevések
– A S szezonális, a D nem
– Három szezon egy évben: 1, 2, 3 – A gabonát az 1 szezonban aratják,
majd tárolhatják és értékesíthetik 1, 2, vagy a 3 szezonban
– Három kínálati görbe S
1, S
2, S
3.
• S rugalmatlanabbá válik, amikor a
A szezonális kínálat modellje
• Az árak emelkednek aratás után a
készletezési
költségekre reagálva – Közvetlen
költségek
– Kockázati prémium – Kényelmi
jövedelem
P
Q
P1 P2
D
S1 S3
S2
P3
Az egy ár törvénye
• P
f-P
c=S, ahol
– P
f: a várható jövőbeni ár – P
c: a jelenlegi ár
– S: készletezési költség
• A jelenlegi és a várható jövőbeni ár a
tökéletesen kapcsolódik egymáshoz a
A gabonafélék normális szezonális ármozgása
Félig tárolható termékek
• TFH: a készleteket értékesíteni kell az új szezon előtt
• Az árak nőnek a
készletezési költségekkel
• Amikor a következő szezon közeledik
– A készleteket likvidálják – Az árak csökkennek
azonnal a következő
t P
A gabonafélék normális szezonális ármozgása – Tárolható termékek
TFH: a készleteket át lehet vinni az új szezonra
• A készletezés befolyásolja az árakat
• Nagy termés a készlethez képes – A készleteket likvidálják mielőtt
az árak elkezdenek esni az új aratás miatt
– A normális ármozgás marad
• Kis termés a készlethez képes
– Magasabb árak a normál aratási áraknál
– Több készletet visznek a másik évre
– Az új árakat a készletek
határozzák meg jobban, nem
t P
vissza a normálhoz
Éves árváltozások
• Változások S-ben – Időjárás
– Növényi kártevők – Állati betegségek – Más nem
kontrolálható erők
• Változások D-ben
– Sokkal stabilabb mint S
– Export kereslet
– Támogatási rendszer változása
– Jövedelem
– Lakosság száma – Ízlés
Ártrendek
• Az ártrendek szisztematikusak és hosszú távúak – Makroökonómai: infláció, defláció
– Szektorális: trendek a mezőgazdasági árakban
• Mi okozza a trendeket a mezőgazdasági árakban – Változások az ízlésben és preferenciákban
– Változások a jövedelmekben és lakosság számában
– Változások az egészséges életmóddal kapcsolatban
– Technikai haladás
– Tartós változások a D és S meghatározó
A mezőgazdasági árak alakulása hosszú távon
P1
P2 P
S1 S2
D1 D2
Ciklikus árváltozások
• Az ármozgás megismétlődik meghatározott időnként
• Sertés-ciklus
– alacsony termelés → magas ár
– magas ár → több kocát állítanak be – több kocát állítanak be → nagyobb
termelés
– nagyobb termelés → alacsony ár
– Koca kivágás → alacsony termelés
• A sertés-ciklus általában négy évig tart
Idő
%-os változás
%-os változás a sertés árban
0
2,000 2,400 2,800 3,200 3,600 4,000
280 320 360 400 440 480 520
I II III IV I II III IV I II III IV I II III
Sertésárak- és termelés
Magyarországon
A ciklus két fázisa
• A felfelé tartó fázis:
– a termelés bővítésének fázisa a magas árra történő reakció
– Biológiai korlát
• Lefelé tartó fázis
– Az állat kivágások fázisa az alacsony árra történő reakció
– Nincs biológiai korlát
– Általában rövidebb mint a felfelé tartó
Pókháló-elmélet 1.
• Ezekiel 1938, Káldor 1936, Coase–Fowler 1935
• Felteszi, hogy az árak és mennyiségek rekurzív módon kapcsolódnak az oksági láncban
– magas ár → növekvő termelés → csökkenő ár → csökkenő termelés → növekvő ár
• Feltevések
– A termelési döntés és az output realizálása között időbeli különbség van
– A termelők döntései a jelen árakon alapulnak
Pókháló-elmélet 2.
• Ha nincs késleltetés a modellben akkor
– St=a+bPt – Dt=c+dPt – Dt=St
• Ezért
– a+bPt=c+dPt – Pt=(c-a)/(b-d)
• Ha van késleltetés a modellben akkor
– St=a+bPt-1 – Dt=c+dPt – Dt=St
• Ezért
– a+bPt-1=c+dPt
– Pt=(a-c)/d+(b/d)bPt-1
• Nincs egyértelmű megoldás:
Pókháló-elmélet 3.
• Egyensúlyi ár egy elsőrendű differencia egyenlet
– Tfh: Pt=P0, t=0, akkor
– Pt=[P0-(a-c)/d]+ [b/d]t+(a-c)/(d-b)
• Következmény: az árak ingadoznak az egyensúlyi pontok körül a D és S relatív meredekségétől (nem árrugalmasság) függően
• Három eset:
– | b | > | d | → divergáló ciklus – | b | < | d | → konvergáló ciklus
Pókháló-elmélet 4.
Divergáló ciklus
D meredekebb mint S P
D
S
Pókháló-elmélet 5.
Konvergáló ciklus S meredekebb mint D P
D S
Pókháló-elmélet 6.
Állandó amplitudójú ciklus S meredeksége azonos D-vel P
D S
Pókháló-elmélet – számpélda
• Qst=Pt-1
• Qdt=10-Pt
• Qst=Qdt
• Pt*=10-Pt-1
• Pt-1=6
• 1 periódus
– Qs1=P0=6=Qd1 – P1=10-6=4
• 2. periódus
– Qs2=P1=4=Qd2 – P2=10-4=6
• 3. periódus
– Qs3=P2=6=Qd3 – P3=10-6=4
• 4. periódus
– Qs4=P3=4=Qd4 – P
Pókháló-elmélet korlátai
• Naiv árvárakozások nem reálisak
– A farmereknek komplexebb várakozásaik vannak
• Ártámogatás
• Egyetemi előrejelzések
• Saját előrejelzések
• Határidős piacok
• A tervezett és a realizált termelés nem esik egybe
• S és D nem konstans időben
