MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Készítette: Fertő Imre

Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

8. hét

Árkülönbségek és minőség

Fertő Imre

Irodalom

• Elmélet:

– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 7. fejezet – Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices.

Blacwell, 8. fejezet

• Alkalmazás:

– Parcell, J. L.–Schroeder, T.C. (2007): Hedonic retail beef and pork product prices. Journal of Agricultural and Applied Economics 39 (1) 29–46.

Árkülönbségek és minőség

• A minőség problémája a közgazdaságtanban

• Minőségi osztályok az élelmiszergazdaságban

• Operacionális és árhatékonyság

• A minőségi osztályok hatása a keresletre és kínálatra

• A minőségi osztályok közötti kapcsolat

• A minőségi osztályok és a kereskedelmi árrés

• Az osztályozás kérdései

A minőség problémája a

közgazdaságtanban: egy példa

• A megfigyelhetetlen minőség hatása (Akerlof 1976)

• TFH. A farmerek búzát termelnek – Termelési költség:

Jó minőség: 1,5 Ft/kg

Rossz minőség: 1,4 Ft/kg – A molnár fizet

Jó minőség: 2 Ft/kg

Rossz minőség: 1 Ft/kg – Tökéletes információ

A farmerek jó minőséget termelnek

A farmerek profitja= 2 Ft/kg–1,5 Ft/kg=0,5 Ft/kg

A példa folytatása

• Tökéletlen információ (a molnár nem tudja megfigyelni a búza minőségét)

– A molnár felteszi, hogy mindenki jó minőséget termel, ezért 2 Ft/kg árat ajánl

– De, a farmerek közül néhányan viszont rossz minőséget termelnek, ezért

növelik profitjukat

• Következmény: nincs egyensúly, ha

minden farmer rossz minőséget termel

A példa folytatása

• Tökéletlen információ, Tfh.

– A molnár 1,5 Ft/kg fizet a rossz minőségért, – A molnár kockázat-semleges

– Maximális fizetési képessége az átlagos minőségtől függ:

• P=ρ(2Ft)+(1- ρ)1,5Ft, ahol

• ρ a jó minőséget termelő farmerek aránya

• Ebben az esetben ρ=0, ezért p=1,5 Ft/kg

A példa folytatása

• Következmények:

– A farmerek 10 fillért keresnek kilónként – A molnár profitja zéró

– Létezik egyensúly, de nem optimális – Az egyensúlyban alacsony minőségű

búzát termelnek, noha a magas minőségű búza a társadalom és a szereplők számára is jobb lenne

– Piaci kudarc (kontraszelekció), mert a minőség nem megfigyelhető

Minőségi osztályok

az élelmiszer-gazdaságban

• Megoldás a tökéletlen információra – Minőségi osztályok

– Szerződés – Integráció

• Minőségi osztályok

– Minőség: szubjektív dolog

– Élelmiszerminőségi standardok: általánosan elfogadott tulajdonságai a terméknek

– Osztályok: a termékek egységes besorolása a minőségi standardok szerint

• Két aspektus

– A marketing rendszer szállítási funkciója – Az összehasonlítás áttekinthetősége

Operacionális és árhatékonyság

• A minőségi osztályok növelik a marketing rendszer hatékonyságát

• Árhatékonyság: (allokációs aspektus) – Növeli az árinformációk tartalmát

– Növeli az árképzési folyamat pontosságát – Növeli a verseny szintjét

– Növeli a kínálat elosztásának pontosságát – Biztosítja a megfelelő információk

összegyűjtését a keresletről és kínálatról

Operacionális és árhatékonyság

• Operacionális hatékonyság (költségminimalizálás)

– Korlátozza a minőségről szóló alku idejét – Növeli a leírás alapján történő vásárlás

lehetőségét (e-kereskedelem!) – Ösztönzi a marketing funkciók

specializációját

– Csökkenti a reklám és promóciós költségeket

– Növeli a technológiai fejlesztés lehetőségeit

A hatékonyság mérése

Technikai hatékonyság=OQ/OP Árhatékonyság=OR/OQ

Gazdasági hatékonyság=OR/OP

A hatékonyság mérése

• Technikai hatékonyság (TE):OQ/OP

– Ha TE=1, akkor az izokvanton vagyunk

– Ha Q és P távolsága nő, TE közelít a 0-hoz, azaz 0<TE≤1

– Q nem a legjövedelmezőbb technológia, noha technikailag hatékony

• Ár/allokatív hatékonyság (AE): OR/OQ

– Legjobb technológia arány P mellett/legjobb technológia a legjobb tényezőarány mellett

• Gazdasági hatékonyság (EE): OR/OP

• Számíthatjuk vállalatra, iparágra

• Strukturális hatéknyság (SE) súlyozni kell a vállalatok részesedését

• Pl. három vállalat:

– EE(1; 0,5;03) súlyok (4/7; 2/7; 1/7)

– SE=1*(4/7)+0,5*(2/7)+0,3*(1/7)=0,757

A minőségi osztályok hatása a keresletre

A

B J

K

L G₂

G₁ Különböző preferenciák, azonos vásárlóerő

A és B különböző preferenciájú fogyasztók, a hozzá tartozó egyensúlyi pontok K és L J egy fix arány az egyes minőségi osztályok között (osztályozatlan termék)

K és L magasabb indifferencia görbén van, mint J

A minőségi osztályok hatása a keresletre

A

B N G

H G₂

G₁

A és B különböző vásárló erejű fogyasztók, a hozzá tartozó egyensúlyi pontok G és H T egy fix arány az egyes minőségi osztályok között

N kevésbé preferált, mint H

M

T Azonos preferenciák, különböző vásárlóerő

A minőségi osztályok hatása a kínálatra

P

Q D_g

D_u

Q_i P_u

P_g

A fogyasztó hajlandó többet fizetni az osztályozott áruért, ezért az aggregált kereslet jobbra tolódik

D_g nagyobb, mint D_u ezért azonos mennyiség magasabb ár mellett a termelők jövedelme nő

Az egyes termelők nettó jövedelme az osztályozás prémium nagyságától nő

Az osztályozás előnyei

• A vásárlást kényelmesebbé, olcsóbbá teheti

• Az osztályozás lényeges eleme a határidős piacoknak

• Biztosítja a szállítás során felmerült veszteségek megállapítását

• A magasabb minőséget termelő farmerek jobban járnak

• Biztosítja a piaci intelligenciát

• Eszköz a termelők képzésére, hogy javítsák termékeik minőségét

A minőségi osztályok közötti kapcsolat

A minőség eloszlása nem

változik

változik

Kereslet homogén heterogén

Homogén kereslet, változatlan minőség

Minőség Mennyiség

gyenge jó

C B A

Ha a minőségi osztályok jó helyettesítők, akkor a piac kitisztul

Homogén kereslet, változó minőség

Minőség Mennyiség

gyenge jó

C B A

D₁: ha a minőség ellenőrzött nagy prémium jár a közepes (B) és a jó minőségnek (A) D₂: csak egy osztály van

D₃: ha a fogyasztók hajlandók nagy prémiumot fizetni a jó minőségért (A)

D₁

D₂

D₃

Az árnak, az ordinális minőségnek és az osztályozás

biztosításának költségeinek pozitív kapcsolatban kell állniuk

Heterogén kereslet, változatlan minőség

• Nincs ábra, mert a vásárlók nem egyeznek meg minőségben

• Lehetnek minőségi osztályok, de az árak inkább a relatív kereslettől és kínálattól függnek

• Pl. USA búzaosztályozás

Heterogén kereslet, változó kínálat

• A minőségi osztályokat használhatjuk, ha a piac szegmentált

• De nem jön létre olyan verseny, mint a 2.

esetben, mivel a heterogén kereslet miatt az egyes osztályok csak korlátozottan

helyettesíthetik egymást

• Az osztályozás azonban elősegítheti a kereslet és a kínálat optimális

találkozását

• Pl. zöldség, gyümölcs, dohány

Az osztályozás kritériumai

• Tényleges tulajdonságon kell alapulnia

• Pontosan és egységesen kell mérni

• Érthető terminológia

• A termelés átlagát tartalmaznia kell

• Az osztályozás költségei elfogadhatók legyenek

Az osztályozás problémái

• A minőség meghatározása

• Az osztályok meghatározása

• Az osztályozás megvalósítása

• Minőségromlás osztályozás után

• Változik-e marketing lépcsőnként

• Az osztályok és a márkanevek kapcsolata

Összefoglalás

• A mezőgazdasági piacok a termékek egyre növekvő mértékben heterogének

• A fogyasztók kereslete nő a specializált termékek iránt

• A különböző minőségbiztosítási és osztályozási rendszereknek nő a

jelentősége, mivel azok növelhetik a marketing rendszer operacionális és árhatékonyságát